Dienes László, Kliment Tibor – Villanyszerelő szakmai ismeretek II. pdf

Tantárgyi ​program: OKJ 33 5216 03 – Villanyszerelő
Az oktatási miniszter által 2004. I. 12.-én jóváhagyott és bevezetésre engedélyezett, valamint a Nemzeti Szakképzési Intézet és az Ipartestületek Országos Szövetsége közreműködésével készült központi program alapján.

Villanyszerelő könyv?

1/3 anonim válasza:

Most pedig már nem nyomtatnak ilyesmit. Az előírások is változnak, ès a technika is gyorsan változik.

2/3 anonim válasza:

Próbaképp rágogliztam, hogy villanyszerelés pdf

Találd ki, mi történt!

3/3 anonim válasza:

Nincs EGY, azaz A jó villanyszerelő könyv. Nem te vagy az, akivel ezt már megtárgyaltuk? 😀

Azt sem tudjuk, mi kellene villanyszerelésből. A villanyszerelés technológia és elektrotechnika, meg egy nagy adag szabványismeret. Elavulni a technológia egyes részei tudnak csak, például az ember ma már nem vésőszerű betonfúró végét üti kalapáccsal, ha 8-as tiplivel akar felerősíteni egy világítótestet. De gipszet ugyanúgy kell keverni. Az elektrotechnika nagyon szerteágazó, az alternatív kapcsolótól a marógép motorjának oda-vissza vezérlésig. Ezek időtlen dolgok. ha konkrétan készülékekre váltanánk a megvalósítást, azok megint csak változnak. A könyv, mint olyan, sosem annyira friss, mint a folyóiratok. A szabványok állandóan változnak, így azt könyvben követni reménytelen. Egy jó öt év kemény felkészüléssel el lehet jutni a magabiztosság szintjére, aki kevesebbet ígér, az olyan, mintha gyógyteát ajánlana a villanyszerelés elsajátítására.

Dienes László, Kliment Tibor – Villanyszerelő szakmai ismeretek II.pdf

We believe everything in the internet must be free. So this tool was designed for free download documents from the internet.

Legal Notice

We are not associated with any website in anyway.

Disclaimer

Designed and built with ♥ by Erik Fong. Licensed under the MIT License. The source code can be found at Github.

♥ Please donate to keep our website running. ♥

BITCOIN: 1JBEG65wHHw1TpjJps52vMR5vYZhggQmNG
ETHEREUM: 0x4B6F4c9817eec0BFa7e1c51B232a114de0Bc9B2B

Dienes László, Kliment Tibor – Villanyszerelő Szakmai Ismeretek I

Tartalom 1. Bevezetés, építészeti ismeretek . 5 1.1. Épületek és épületelemek, b u rk o lá so k . 5 1.2. Épülettípusok . 8 2. Szigetelt vezetékek, védőcsövek és vezetékcsatornák . 12 2.1. Szigetelt vezetékek . 12 2.2. Védőcsövek . 18 2.3. Vezetékcsatornák . 23 2.4. A vezetékek m éretezése és védőcső kiválasztás. 24 2.5 Helyiségek b e s o ro lá s a . 27 3. Villanyszerelési ala p á ra m k ö rö k . 30 3.1. Épületvillamossági tervek, villamos ra jz je le k . 30 3.2. Világítási alapk apcsolások. 33 3.3. Világítási automatikák . 43 3.4. Világítási áram körök kapcsolásai . 46 3.5. Világítási alapfogalmak . 50 3.6. Világítási és dugaszoló áram körök s z e re lé s e . 53 3.7. Helyhez kötött villamos készülékek hálózatra csatlakoztatása. 58 4. T úláram -és túlfeszültség-védelem

4.1. Alapfogalmak . 63 4.2. A túláram elleni védelem készülékei. 64 4.2.1. Kismegszakítók . 65 4.3. A biztonsági szabályzat fontosabb előírásai a túláram elleni védelem k ialak ítására. 74 4.4. Túlfeszültség levezető k é sz ü lé k e . 75 4.5. Lakás-elosztótáblák. 79 4.6. F ogyasztásm érők. 81 5. Épületek hálózatra csatlakoztatása, fővezetékek szerelése, fővezeték szerelési módjai . 87 5.1. Fővezeték szerelési módok és e lő írá s o k . 87 5.2. Csatlakozóvezetékek k ia la k ítá sa . 88 5.2.1. Csatlakozás szigetelt csatlakozóvezetékkel . 89 5.2.2. A szigetelt szabadvezeték rögzítéséhez szükséges e l e m e k . 92 5.2.3. Kábelcsatlakozás szabadvezeték hálózatról. 97 5.3. Kisfeszültségű közcélú kábelh áló zato k . 98 5.4. Fogyasztói vezetékhálózat kialakítása. 101

4 Villanyszerelés /. 5.5. Fogyasztásmérő-helyek k ia la k ítá sa . 102 5.6. Régebbi, a jelenleg érvényben lévő előírások előtt létesített fogyasztásmérő helyek k ialak ítása. 104 Függelék . 107 Felhasznált iro d a lo m . 120

1. Bevezetés, építészeti ismeretek Az elektromos energia az emberiség rendelkezésére álló energiák egyike. Azzal a tulaj­ donsággal rendelkezik, hogy egyetemleges; az energia bármely fajtája (mechanikai-, hő-, vegyi- stb.) könnyen alakítható át elektromos energiává és az elektromos energia szintén könnyen alakítható át más energiává. M ár az ókorban élő em berek ismertek bizonyos elektromos jelenségeket. Az elektromos energia gyakorlati felhasználása azonban csak a múlt század óta vált lehetővé. Az emberiség mai élete el sem képzelhető elektromosság nélkül. Az elektrotechnika alkalmazása lelhetőséget ad arra, hogy az életünk szebb, kel­ lemesebb és tartalm asabb legyen. A villamos energia az iparnak és m indennapi életünk­ nek ma m ár nélkülözhetetlen eszköze. A villamos energiának van termelője, szállítója és fogyasztója. Term elője az erőmű, szállítói a vezetékek, fogyasztói a gyárak, üzemek, ház­ tartások, stb. Az erőm űben előállított elektromos energia elosztóhálózatokon, kábele­ ken és elosztó berendezéseken keresztüljut el a fogyasztókhoz a lakásokba, az ipari üze­ mekbe. A lakásokban lévő fogyasztók többnyire a háztartási készülékek, világítótestek, az ipari fogyasztók többnyire villamos m otorok és hőtermelők. Az elektromos energia erősáram ú szakmunka során létesített berendezéseken átju t el az otthonokba, az üzemekbe, azon belül pedig az egyes fogyasztókhoz. Az elektromos berendezések előállítása, felszerelése elméleti és gyakorlati ism erete­ ket igényel. Az erősáram ú szerelés komoly szaktudást igénylő munkává vált. A szerelési m unkákat pontosan és jól kell elvégezni. Egyetlen kis hiba is súlyos következményekkel, balesettel, teljesítmény-kieséssel jár. Az erősáram ú szerelőiparban a szerelési anyagok és a szerelési eljárások alapos ism erete és lelkiismeretes betartása nélkülözhetetlen. Ezeknek a követelményeknek csak az a szakmunkás felelhet meg, aki szakmáját elm élet­ ben és gyakorlatban egyaránt elsajátítja, s aki a szerelési anyagokat, a szerelési módokat és a biztonsági előírásokat jól ismeri, valamint alkalmazza.

1.1. Épületek és épületelem ek, burkolások A villanyszerelés célja a lakó- és kommunális épületek, az ipari és mezőgazdasági üze­ mek villamos energiával való ellátását szolgáló villamos berendezésnek szerelése. A vil­ lamos vezetékek, szerelvények elhelyezése az épületszerkezetekre, szerkezeti elem ekre történik. Az épületszerkezeti részek a villanyszerelési munkák során különböző mérték-

6 Villanyszerelés 1.

tüggőleges metszősík Az épület elmetszése vízszintes metszősíkkal

Az épület látszati képe metszősíkokkal

Az épület elmetszése függőleges metszősíkkal

1.1.1. ábra. Vízszintes és függőleges metszet keletkezése

ben vehetők igénybe, ezért a villanyszerelő szakmunkásnak ismernie kell az épület szer­ kezetét, hogy a szerelés technológiáját helyesen tudja megválasztani. A villanyszerelési tervek az épületgépészeti tervekkel a villanyszerelési munkák kivi­ teli tervek készülnek. Az építészeti rajz ábrázoló geometriai módszereket, vetületi sza­ bályokat alkalmaz, jelölési rendszere sajátos (1.1.1. ábra, 1.1.2. ábra). A villanyszerelési rajzok az alaprajzok és a metszetek felhasználásával készülnek el. A metszetek úgy kelet­ keznek, hogy az épületet vagy tárgyat egy képzelt metszősíkkal vízszintesen vagy függő­ legesen elmetsszük. A metszősík előtti részt eltávolítjuk és a megm aradót metszetben ábrázoljuk (1.1.1. ábra). Vízszintes metszősíkkal létrejött rajz az alaprajz, a függőleges metszéssel kapjuk a függőleges metszetet. Bonyolultabb részleteket több metszősíkkal, lépcsős m etszetben ábrázoljuk. Alaprajzok készülnek a tervezett épület összes, egymás­ tól eltérő megoldású szintjéről és tetőszerkezetéről (1.1.2. ábra). M etszetek készülnek az épület különböző és egymástól eltérő szerkezeti vagy szintmagasságú részének jellemző, m eghatározó helyéről. A metszősík nyomvonalait az alap­ rajzokon tüntetik fel és azonosító betűjellel látják el. Az alaprajzon adják meg: a helyiségek fő m éreteit, a belső nyílászárók helyét és m ére­ teit, kémények, szellőzők kitűzéséhez szükséges m éretadatokat, a lépcsőszerkezetek m éreteit és jeleit. Az alaprajzon feltüntetik még: az ablakok alatti mellvédek magasságát, az épület bel­ ső szintmagasságát, kémények, szellőzők bekötési szintmagasságait és az épületgépésze­ ti padlócsatornák helyét. Az épület alaprajzának ismeretében tervezik meg a külső, belső villamos hálózatot a vezeték épületbe való belépésétől kiindulva. A villamos szerelvények (kapcsolók, csatla-

1. Bevezetés, építészeti ismeretek

1.1.2. ábra. Egyszerű épület méretezett alaprajza

kozóaljzatok, lámpahelyek, tűzhelyek, forróvíztárolók stb.) helyét, a hozzájuk menő ve­ zetékeket berajzolják a villamos tervrajzba. A 1.1.3. ábrán lakás vezetéktervét mutatja be. Az ábrán látható, hogy a rajz zsúfolt, csak a jelölések alapján meglehetősen nehéz el­ igazodni rajta. A terv készítése szakember feladata. A tervek készítésekor egyeztetni kell egyéb tervekkel (pl. víz, csatorna, fűtés stb. terveivel). A burkolatok lehetnek: – vakolatok – hidegburkolatok (csempe, más kerámia lapok) – faburkolatok (lambéria), stb. A burkolatokat vegye figyelembe a szerelő, mert a hálózat kiépítése és a burkolatok felrakása után, már nem, vagy csak nehezen lehet módosítani mind a szerelés, mind a szerelvények elhelyezésén.

8 Villanyszerelés I.

1.2. Épülettípusok Az épületek főbb szerkezeti elemei (1.1.4. ábra): alapok, falak vagy pillérek, vízszintes áthidalások és födémek, – lépcsők, nyílászáró szerkezetek, fedélszerkezetek és fedések, szigetelések, padló- és falburkolatok. A falak függőleges épületszerkezetek, amelyek különböző tereket (helyiségeket) ha­ tárolnak. Térelhatárolás szempontjából kétféle falat különböztetünk meg: külső- és vá­ laszfalakat.

/. Bevezetés, építészeti ismeretek

1.1.5. ábra. Falelemek és falcsatlakozások

Teherhordó fal (1.1.5. ábra) (szerkezet) feladata az épületszerkezetre ható terhek át­ vétele és továbbítása az alapra. A teherhordó falak leggyakrabban alkalmazott vastagsá­ gi méretei: 25 cm (1 tégla vastagság), 38 cm (11/2 tégla vastagság), 51 cm (2 tégla vastag­ ság), 64 cm (2 1/2 tégla vastagság). A teherhordó falak anyaga hagyományos építkezéseken kő, vagy égetett tégla (töm ör vagy üreges), blokk tégla, blokk, panel. Az önhordó falak a belső terek kiképzésére alkalmas vékony falszerkezetek, amelyek terhet nem hordanak. Az önhordó falak lehetnek: vázkitöltő vagy válaszfalak. Vázkitöl­ tő falak az épületek vázszerkezetei közé kerülnek megépítésre. Feladatuk saját terhelé­ sük viselése, a térelhatárolás, a megfelelő hő- és hangszigetelés, a nedvességgel szembeni ellenállás. A vázkitöltő falak általában 25, ritkábban 38 cm vastagságig üreges téglából, vagy 30 cm vastagságig kézi falazó elemekből készülnek. A válaszfalak (1.1.4 ábra.) feladata az épület belső terének lehatárolása, különböző rendeltetésű és alaprajzú helyiségek kialakítása. Válaszfalak készülhetnek: kisméretű töm ör téglából, üreges válaszfallapból, vasbetonból, cement rabitzból, gipsz rabitzból, egyéb anyagokból (fa, üveg, fém stb.).

10 Villanyszerelés I. Utólagos kibetonozás

1.1.6. ábra. Vasbetonból készült födém teherhordó rétege

A válaszfalak megvésésére vonatkozó általános tudnivalók: – az elemekből készült válaszfalak 10 cm vastagságig általában csak egy oldalon véshetők meg; – nem véshetők meg a töm ör téglából készült 6 cm válaszfalak, vasbeton, cement rabitz, gipsz rabitz, hő- és hangszigetelt válaszfalak; – nem lehet megvésni a falcsatlakozásoknál lévő átkötések, a válaszfalak kiékelési helyei, általában a fal- és födémcsatlakozások, nyílások feletti áthidalások. T eherhordó falakat nem szabad megvésni: a függőleges falvégekhez közel, mert a meglazult vagy megsérült részek nem vesznek részt a teherhordásban; alátámaszkodó szerkezetek felfekvései alatt vagy annak körzetében. A födémek (7.7.5. ábra, 1.1.6. ábra) a falak által körülvett térrészt alulról és felülről határolják. Többszintes épületekben van legfelső (padlás-, tető-) födém, közbenső fö­ dém és pince feletti födém. A födémek mindig több rétegből állnak: teherhordó-, hő- és hangszigetelő, kiegyenlítő és járórétegből. Födém szerkezetek legfontosabb elemei és leggyakrabban alkalmazott anyagai: a régi építkezéseknél fa, később acélgerendák közötti téglaboltozat volt, amelyet vasalt tégla­ födém és a betongerendás, béléstestes födémek váltották fel. Jelenleg előre gyártott fö­ démpallókat, paneleket betongerendák között elhelyezett béléselem eket és ráhelyezett betonozást, helyszínen gyártott vasalt betont alkalmaznak. Födém ek megvésésére vonatkozó általános tudnivalók: – vasbeton és téglabetétes lemezek, a lemezek vasainak megsértése nélkül törhetők át, ill. véshetők; – feszített szerkezeteket megvésni nem szabad; – álmennyezetet (rabitz) a gömbacélváz megsértése nélkül szabad áttörni; – minden vésési m unkát a lehető legkisebb rombolással kell végezni; – beton, vasbeton tartószerkezetet nem szabad megvésni. Ezért a kivitelezővel egyeztetve, érdemes a betonozás előtt elhelyezni a védőcsöveket il­ letve pl. fából készített elemeket elhelyezni a vezetékcsatornák részére. Hagyományos építési módok közé tartoznak a fa, kő, tégla és vázszerkezetű építkezések. Blokkos építési mód jellemzője, hogy az épületek függőleges teherhordó szerkezetei közép- vagy nagyblokkból készülnek. A blokkok anyaga lehet: tégla, kohósalakbeton, gázszilikát. A téglablokkok anyaga általában normál kisméretű tégla. A falakban a veze­ tékek elhelyezésére szolgáló hornyokat az előregyártás során alakítják ki. A blokkok, csövek és vezetékek átvezetése céljából átfúrhatok, azokban elágazó és szerelvény dobo­ zok részére fészkeket lehet vésni.

1. Bevezetés, építészeti ismeretek

A paneles házgyári építési módot az jellemzi, hogy olyan (általában szoba) nagyságú elemeket (paneleket) alkalmaznak, melyekbe adott esetben a nyílászáró szerkezeteket előre (is) beépítik. A paneles épületek szerelése előregyártás során történik. A panele­ ket megvésni tilos! Ö ntött építési mód esetén az épület a helyszínen készül. Az öntött épületek anyagai: könnyű beton (kohósalak, kazánsalak), kavicsbeton. A kivitelezés nagyelemű táblás, vagy csűszózsaluzattal készül. Az előirt anyagú betonokból az öntőform ában a szerkeze­ teket a helyszínen készítik. A villanyszereléshez szükséges hornyok, áttörések a fal készítésével egyidőben készül­ nek. Az öntött építési módszer a szerkezetek utólagos megvésését nem igényli. Könnyűszerkezetes épület könnyűszerkezetekből (alumínium, műanyag, fa, gázbe­ ton, stb.) vagy könnyű (vékonyfalú) acélszelvényekből, ill. ezek vegyes alkalmazásával készül (1.1.7. ábra). A homlokzati rajzok segítségével ki lehet alakítani a megfelelő csatlakozási elképzelé­ seket (tetőtartó, oldalfalra csatlakozás, kábeles csatlakozás). Ellenőrző kérdések 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Hogyan készülnek az épületek rajzai? Ismertesse a metszet keletkezését és megrajzolását! Mit tartalm az az alaprajz? Sorolja fel az épületek fontosabb szerkezeti elemeit! Ismertesse a válaszfalak és födémek mcgvésésérc vonatkozó szabályokat! Sorolja fel az építési módokat!

2 Szigetelt vezetékek, védőcsövek és vezetékcsatornák 2.1. Szigetelt vezetékek Az épületek fogyasztói hálózataiban a villamos berendezésekben az áram vezetésére szi­ getelt vezetéket használunk. A szigetelt vezetékek fém áramvezetőből és szigetelésből, esetenként további védőburkolatból állnak. Az áramvezető fém általában alumínium, vörösréz – amely lehet egyszerű töm ör huzal, vagy a huzalok összesodrásával gyártott sodrat. A vezetékek legfontosabb jellemzőit szabványok írják elő. A gumiszigctelésű ve­ zetékek jellemzőit az MSZ 144-es szabványsorozat, műanyagszigetelésű vezetékek tulaj­ donságait az M SZ 1166-os szabványsorozat tartalmazza. A vezetékek alkalmazására vo­ natkozó táblázatokat az M SZ 1600 szabványsorozat és mellékletei tartalmazzák. A szigetelt vezetékeket egységes jelöléssel látják el. A magyar jelölés első betűje a szi­ getelést, a többi betű a vezető kialakítását jelöli. A betűk jelentését a Függelék 1. számú táblázata tartalmazza. A nemzetközi jelöléseket a Függelék 2. számú táblázata tartal­ mazza. A vezeték anyagát is tartalm azza a jelölés, a rézvezetőt nem jelölik, az alumínium jelölése Al. A vezetékek színjelölése az érszigetelés folyamatos színezésével történik. A szigetelt vezetők színjelölését a Függelék 3. számú táblázata tartalmazza. A vezetékek színezése szerelés közben meggyorsítja az azonosítást, üzem közben keletkezett hibák gyors és egyszerűbb azonosítást tesz lehetővé. A kisfeszültségű műanyag szigetelésű vezetékek névleges feszültsége régebben 1000 V, a hajlékonyak között néhány 400(380) V, és csak a lám patestek belsejében volt alkalmazható 250 V, volt, ezek most az új európai szabvá­ nyoknak megfelelően általánosan 450/750V, feszültségre készülnek, valamint 300/300V, 300/500V, lehetnek. A szigetelt vezetékek névleges feszültsége az a feszültség, amelyre a vezeték üzemi tulajdonságai vonatkoznak. A nemzetközi szabványokból átvették a magyar szabványok is a vezetékek új jelöléseit. A jelölések egységesek, de elég bonyolultak, amelyeknek lényeges m utatói a követke­ zők: – első betű a szabványra utal – második kétjegyű szám a névleges szigetelési feszültség – ezután az érszigetelés – árnyékolóréteg – páncélozás

2. Szigetelt vezetékek, védőcsövek és vezetékcsatornák

köpenyszigetelés speciális felépítés az ér anyaga érszerkezetet jelölő betűk következnek.

Ezeket követően megadják a vezeték érszámát, G betűt alkalmaznak, ha van védőve­ zető és X betűt, ha nincs benne védővezető (zöld/sárga). Végül megadják az erek névle­ ges keresztmetszetét. Alapvetően a legfontosabbak egymás után: a vezeték névleges feszültsége, érszáma, és névleges keresztmetszete. A használható keresztm etszeteket szabvány határozza meg. Névleges keresztm etsze­ tek: 0,5; 0,75; 1; 1,5; 2,5; 4; 6; 10; (0,5. 10 m nr-ig tömör); 16; 25; 35; (10. 35 mm2-ig sod­ rott és 1. 7 a sodratot alkotó huzalok száma); 50; 70; 95 (50. 95mm2-ig a sodrott huzalok száma: 19); 120; 150; 185 (a sodrott huzalok száma: 37); 240; 300; 400 (a sodrott huzalok száma: 61). Az előállított sokfajta szigetelt vezetéket többféle m ódon szokás rendszerez­ ni. Tantárgyunk szempontjából a vezetékek elhelyezési (alkalmazási) szempontból cél­ szerű csoportosítani, így két csoportot különböztetünk meg. Az egyik csoport a rögzített szerelésre alkalmas vezetékeket, a másik csoportba a csatlakozó vezetékeket soroljuk. Rögzítetten szerelt az a vezeték, amelynek mind a két vége tartósan beépített gyárt­ mányhoz kapcsolódik. A csatlakozó vezetékek hordozható villamos készülékhez csatla­ koznak. Régebben réz vezetéket a szabványban m eghatározott helyeken lehetett alkal­ mazni, ma ilyen korlátozás m ár nincs. Gumiszigetelésű vezetékek A gumiszigetelésű vezeték típusjelének első betűje: G. A gumiszigetelésű vezeték 1000 V feszültségre ké­ szül. A vezető anyaga réz, vagy alumínium, amely le­ het töm ör vagy sodrott kivitelű. A vezetéket itatott textillel, a gumiszigetelésen kívül gumírozott szalaggal vagy a kettő kombinációjával burkolják (2.1.1. ábra). A G (lkV) vezeték: A vezeték áramvezetője réz, vagy alumínium, amely lehet tömör, vagy sodrott vezetőjű. A G vezetéket száraz, meleg valamint poros he­ lyeken lehet alkalmazni rögzítetten elhelyezve, veze­ tékcsatornába fektetve, védőcsőbe húzva. Használják még készülékekben, kapcsoló és elosztó szekrények­ ben és hasonló helyeken belső huzalozásra. Védőcső nélkül vakolatba helyezni vagy közvetlenül a falra sze­ relni nem szabad (2.1.1. ábra). A Gh (1 kV) jelű hajlékony vezeték: hajlékony, sod­ rott rézvezető egyszerű vezeték. Olyan helyeken alkal­ mazzák, ahol nagy hajlékonyságot igényelnek. A Gkh (1 kV) jelű különösen hajlékony vezeték: kü­ lönösen hajlékony rézvezetőből készül.

2.1.1. ábra. Szigetelt vezetékek a) egyszerű gumiszigetelésű vezeték; b) sodrott vezetőjű gumiszigetelésű vezeték; c) hajlékony vezeték

14 Villanyszerelés I.

Szövött textil burkolat Kitöltés Rézsodrony vezető 2.1.2 ábra. Háromerű gumitömlő vezeték látszati képe és metszete

Olyan helyeken használható, ahol különösen nagy hajlékonyság a követelmény. (Pl. műanyag gégecsőben, szekrényajtóknál). A GZS (250 V) zsinórvezeték: sodrott rézvezetőjű különösen hajlékony, egy-, két­ vagy három erű gumiszigetelésű, közös tcxtilbeszövésű vezeték. Hordozható háztartási készülékek csatlakoztatására – gyermekjátékok kivételével használható 200 VA alatti névleges teljesítményig.. Gumitömlő vezetékek 250-1000 V feszültségre készülnek. A vezető anyaga különösen hajlékony, sodrott egy vagy többerű vezeték. A vezetők szigetelése gumi, amit gumikö­ peny vesz körül (2.1.2. ábra). A gumitömlő vezetéket, hordozható háztartási és hasonló jellegű készülékekhez használják. A nagyobb mechanikai igénybevételre erősebb szigetelésű tömlővezetéket készítenek. A gumitömlő vezetékek 380 V és az 1000 V-os feszültségre polikloroprén köpennyel is készülnek, amelyek élettartam a jobb mint a gumiköpenyű vezetéké. A po­ likloroprén köpenyű gumitömlő-vezeték jele GT-P. GT-J (380 V-1000 V) vezeték jelző és m űködtető vezeték céljára készül. GT (250) gumi tömlővezeték: felhasználható hordozható készülékhez, kis mechanikai igénybevétel mellett. Közepes igénybevételhez használható fel a G T (380 V) gumi töm ­ lővezeték. H ordozható készülékekhez.. GT (1 kV) gumi tömlővezeték szerkezete azonos a GT 380 jelű tömlővezetékkel, gu­ miköpenye erősített kivitelű.. Felhasználhatók minden hordozható készülék részére, ahol nagy mechanikai igénybevételre kell számítani. GHG Hegesztővezeték különlegesen hajlékony, réz­ vezetékből készül gumiszigeteléssel és gumiköpennyel. A vezetéket hegesztőfogők, elektródafogók csatlakozá­ sára használják. Réz vagy alumínium

2.1.3. ábra. Műanyag­ szigetelésű vezeték

Műanyagszigetelésű vezetékek Műanyag-szigetelésű villamos vezetékek: a vezeték anya­ ga alumínium vagy réz, amelyet egyszerű (huzal), vagy többerű kivitelben alkalmaznak. Készül 250-1000 V fe­ szültségig. A vezető ér hajlékonysága az alkalmazott igénybevételtől függ. Az érszigetelés egyszerű vagy kü­ lönleges műanyag (2.1.3. ábra). M (1 kV), M (1 kV) A1 jelű vezetékek. A rézvezetőjű műanyag-szigetelésű vezetéket az M betűvel, az alumí­ nium vezetőjű vezetéket M-Al jellel jelöljük. A vezeté­ kek 1 kV névleges feszültségig használhatók. A vezeték:

2. Szigetelt vezetékek, védőcsövek és vezetékcsatornák

réz, vagy alumínium anyagú, töm ör vagy sodrott vezetőjű, műanyag-szigetelésű, egyerű vezeték. Az érszigetelés színe lehet: fekete, kék, vörös és zöld/sárga. A vezetéket védőcsőbe húzva, levehető fedelű vezetékcsatornába szerelve, kötegelt szereléshez, készülékekben, szekrényekben és hasonló helyeken való belső huzalozásra használjuk. Közvetlenül a vakolatra fektetni, vagy védőcső nélkül a vakolat alá helyezni nem szabad. Mh (1 kV) jelű hajlékony vezeték: egy, vagy többerű vezeték hajlékony réz áramvezetővel, műanyag (PVC) érszigeteléssel készül. Olyan helyeken használható, ahol nagyobb hajlékonyságra van szükség (pl.: műanyag gégecsövekben, szekrények ajtóinak a nem mozgó részekkel való összekötésére). Mkh (1 kV) jelű különösen hajlékony, Méh (380 V-1000 V) extrahajlékony vezeték: egy- vagy többerű, különösen hajlékony rézvezetőjű, műanyag szigetelésű vezeték. Több­ erű vezeték esetében az erek sodrottak és burkolat nélküliek. Olyan helyeken használ­ ják, ahol különösen nagy hajlékonyságú vezetőkre van szükség. MCS jelű csillárvezeték 250 V névleges feszültségig használható, egyerű, töm ör réz­ vezetőjű, műanyag szigetelésű vezeték. Felhasználható rögzítetten elhelyezve lám pates­ ten vagy lámpatestben. MZS1 (250 V) jelű lapozsinór vezeték: szerkezete: kéterű, lapos, különösen hajlékony rézsodratú, közös műanyag szigetelésű vezeték. Felhasználható 200 VA alatti névleges teljesítményű, hordozható háztartási készülé­ kek (a gyermekjátékok kivételével) és hordozható lám patestek csatlakozótatására. Műanyag tömlővezetékek vezető anyaga az igénybevételnek megfelelő hajlékonyságú rézvezető. Az erek egy vagy többerű műanyag-szigetelésű vezetékek, amelyeket közös műanyag köpeny vesz körül. A tömlővezeték 250-1000 V feszültségre készül (2.1.4. ábra). MT 250 műanyag tömlővezeték: hordozható háztartási és hasonló jellegű készülékek csatlakozó vezetékéül alkalmazzák, mechanikai igénybevételre nem alkalmas. MT 380 V műanyag tömlővezeték: különösen hajlékony rézvezetőjű, egy-, két-, há­ rom-, négy- vagy öterű műanyag szigetelésű vezeték, közös műanyag köpennyel. Fel­ használható bármely hordozható készülékhez közepes mechanikai igénybevételű helye­ ken csatlakozóvezetéknek.

Fekete színű ellenálló PVC burkolat Alumínium vezető erek

Kitöltés Zöld/sárga (csíkozás) Kék

2.1.4. ábra. Háromerű műanyag tömlővezeték látszati képe

16 Villanyszerelés 1.

Fekete érszigetelés Szürke PVC burkolat Zöld/sárga érszigetelés Alumínium vezeteőerek 2.1.5. ábra. MM-fal vezeték látszati képe, keresztmetszete, elhelyezése vakolat alatt

Szerelhető még falra, géprészekre, acélszerkezetekre, kábellétrára, szerelőlapra, fe­ szítősodronyra, megengedett védőcső nélkül vakolatba, falazatba, födémbe, padlóba való elhelyezésre. MT 1 kV műanyag tömlővezeték: szerkezete megegyezik az MT 380 vezeték szerkeze­ tével, a köpenye erősített műanyag. Felhasználható minden hordozható készülék részé­ re, ahol nagy mechanikai igénybevételek m ellett kell használni. MM-fal vezeték falba helyezhető műanyagvezeték anyaga töm ör vagy sodrott alumí­ nium, vagy réz vezető. Az ereket műanyag szigetelés borítja, a szigetelt ereket közös PVC burkolat fogja össze. A vezeték betűjele MM. A vezeték védőcső nélkül falba, vagy közvetlenül a falra rögzítve szerelhető (2.1.5. ábra). M-falra vezeték falra ragasztható műanyagvezeték szerkezete hasonlít a falba helyez­ hető műanyagvezetékhez, külső alakját a falra való ragasztáshoz képezték ki. Közvetle­ nül a falra ragasztva kerül alkalmazásra. A vezeték betűjele M-falra. A vezeték töm ör alumínium, vagy réz vezctőjű, műanyag szigetelésű, műanyag köpenyű, Közös műanyag szigetelés egy-, két- vagy három erű vezeték (2.1.6. ábra). Felhasználható közvetlenül falra, vakolatra ragasztva szabadon szerelt vezetékként. Ha a ragasztás kismélységű horonyba történik, a hor­ nyot el lehet simítani. MM-fal jelű vezeték he­ lyett nem használható. Műanyag kábelszerű vezetékek MB, m űa­ nyag szigetelésű vezeték anyaga töm ör réz vagy alumínium. Az egy vagy többerű vezetéket m ű­ anyag szigetelés és külső burkolat fogja össze. 2.1.6. ábra. M-falra vezetékek látszati Falra, géprészekre, acélszerkezetre, kábellétrára, képe szerelőlapra, feszítősodronyra szabadon szerelt vezetékként alkalmazzák. Szerelhető védőcső nélkül közvetlenül vakolatba, falazatba, falüregbe, födémbe vagy padlóba helyezve, já­ rásnak, mechanikai igénybevételnek ki nem tett helyeken padlóra helyezve. Az 1000 V névleges szigetelésű kivitelben a vezeték földbe is fektethető a kábelekre előirt feltételek betartása mellett. A műanyag kábelszerű (kiskábelek) vezetékek falra szerelésének tartóelemei lehet­ nek egyedileg felszereltek vagy tartósínre (C sín) szereltek.

2. Színétéit vezetékek, védőcsövek és vezetékcsatornák

2.1.7. ábra. Kiskábel bilincs szerelése aj beépített lábra (1 épületszerkezet, 2 gipsz, 3 kiskábel bilincs, 4 kiskábel, 5 tartóláb), b) belőtt menetesfejű szögre és ej műanyag faliékre.

aj Leszorító lapka 2.1.8.

h) „C” sín ábra. „C-sín” és a leszorító lapka

Kiskábelek rögzítésére használjuk a bepattintható, műanyagból készült kiskábelbilincseket. A kiskábel bilincseket közvetlenül a fal síkjára (2.1.7. ábra), vagy tartósínre sze­ reljük. A kiskábelbilincsek oldalán kialakított horony segítségével ún. C-sínre is szerelhetjük a bilincseket. A C-sínek közvetlenül a falra a leszorító lapka segítségével rögzíthetők vagy idomacélból készült tartóra csavaros rögzítéssel. A C-sín a 2.1.8. a) ábrán a leszorító lapka a 2.1.8. b) ábrán látható. Különböző m éretű (vezeték keresztmetszetű és érszámú) kiskábelek rögzítésének egyik megoldása látható a 2.1.9. ábrán. A kábelszerű vezetékek szerelésének első szakaszában a kábel nyomvonalát határoz­ zuk meg. A nyomvonalat úgy válasszuk meg, hogy a vezeték mechanikailag védett helyen, i i i i lehetőleg függőleges és vízszintes irányban haladjon. Kerülni kell a felesleges irányvál­ $\ toztatásokat és kereszteződéseket. Oldalfa­ 1 0 10 10 lakon a 2,5 m-nél alacsonyabban haladó kiskábeleket, ha mechanikai sérülés veszélye 2.1.9. ábra. Kiskábelbilincsek szerelése áll fenn, járulékos védelemmel kell ellátni. tömbösítve.

18 Villanyszerelés I.

2.2. Védőcsövek Rögzítetten szerelt szigetelt vezetékeket a várható mechanikai sérülések ellen megfelelő elhelyezéssel, ha az nem lehetséges – süllyesztett elhelyezéssel, vagy egyéb járulékos vé­ delemmel kell ellátni. Erre szolgálnak a védőcsövek, amelyek a behúzott szigetelt veze­ tékeket külső behatások ellen védik és egyben lehetővé teszik a vezetékcserét. A m ű­ anyagok megjelenése előtt három védőcső fajtát használtak. Az egyik a vakolat alá helyezhető fémburkolatú, közismertebb nevén a Bergmann-cső (belül bitumennel ita­ tott cső, külső mechanikai védelem horganyzott fémlemez), a másik a reform (csak bitu­ mennel itatott cső), a harmadik pedig az acélpáncélcső. Ma már egyiket sem szereljük, de találkozhatunk velük a régebben készült épületekben felújítás, vagy átépítés során sem kell az ép Bergmann- vagy reform védőcsövet kicserélni.

ábra. Vékonyfalú műanyag védőcső és tartozékai

a) vékonyfalú merev műanyag védőcső és műanyag könyökcső, b) süllyesztett kivitelű műanyag elágazó doboz, c) műanyag karmantyú, d) könnyűkivitelü műanyag elágazódoboz, ej könnyű kerek és szögletes doboz látszati képe

2. Szigetelt vezetékek, védőcsövek és vezetékcsatornák 19 A műanyag védőcső A műanyag védőcső polivinil-klorid (PVC)-ből készül. A PVC 60-70 °C-on lágyul, 145 °C-on plasztikussá válik, 200 °C-on elbomlik. A műanyag védőcsöveket szálsajtolással (extrudálás) készítik. A csövek 3 m hosszban, barna, esetleg más színben is, készül­ nek. A műanyag cső lángban meggyullad, de a lángból kivéve nem ég tovább, m ert az égést önmaga nem táplálja. A cső hőre lágyuló, így melegítve könnyen formálható, ala­ kítható, szilárdságát a környezet befolyásolja. Melegben lágyul, megnyúlik, hidegben keményedik, rideg lesz. Lúgoknak, savaknak ellenáll, korrózióra nem érzékeny. Falvastagság szerint két típusú műanyag-védőcsövet különböztetünk meg: A Mű III. jelű vékonyfalú műanyag védőcsöveket vakolat alá vagy a mennyezetbe szerelve alkal­ mazzák olyan helyeken, ahol a hőm érséklet -5 +55 °C határok között változik. A cső belső felülete sima, ezért a vezeték behúzása kis húzóerőt igényel. A Mű III. védőcsövet kábelkéssel lehet darabolni. A csöveket 16 mm belső átmérőig hideg állapotban, hajlító­ ágyban, 16 mm átm érő felett melegen alakítják. Falvastagsága 0,55 mm-től 1,3 mm. A műanyagcsöveket feltágított végekkel, vagy előre gyártott karmantyúval lehet egymás­ hoz csatlakoztatni. A csöveket többlépcsős tágítószerszámmal tágítják. A vezeték köté­ sek elhelyezésére kerek és szögletes dobozokat használunk (2.2.1. ábra). A vékonyfalú műanyag védőcsövek 90°-os irányváltoztatására 23-26-os védőcsöveknél előregyártott könyökcsövet használunk, a 11-16-os védőcsövek irányváltoztatását a védőcső h ajításá­ val biztosítjuk. A Mű I. vastagfalú, merev műanyag védőcsövet elsősorban falon kívüli szerelésnél használják, aljzatbetonba is elhelyezhető. A védőcsövek szálsajtolással, 3 m hosszban ké­ szülnek. A merev műanyag védőcsőhöz műanyag könyököket és műanyag elágazó dobo­ zokat, karmantyúkat használnak (2.2.2. ábra). A vastagfalú merev műanyag védőcsövet felmelegítve, hajlítószerszámmal lehet hajlí­ tani. A csövek toldása elsősorban gyári karmantyúval vagy melegen feltágítással történ­ het. A csöveket műanyag bilincsre kell szerelni, a felerősítésre megfelelnek az acélpáncélcsőnél használt szerelvények is (2.2.3. ábra). Vakolatba helyezett védőcsöves szerelés esetén a szigetelt vezetéket a vakolat alá he­ lyezett védőcsőbe húzzák be és a védőcsőben keletkezett hőmennyiség a védőcső falán keresztül a környező falazatnak adódik át. A hűlési viszonyok ennél a szerelési módnál a legrosszabbak. A műanyag védőcsövek falba szerelése során a sarkoknál meg kell hajlítani a csöve­ ket, a hajlításnak azonban olyannak kell lennie, hogy a cső íve tegye lehetővé a vezetékek kényelmes behúzását. Ennek érdekében az ívet kissé mélyebbre kell behelyezni a falba, amit a 2.2.4. ábra is mutat. A műanyag dobozok kivitelei sok esetben megkönnyítik a csövek, tömlőkábelek, stb. bevezetéseit. A doboz oldalán kialakított könnyített (vékonyabb falvastagság) kivitel, vagy csövek m éreteinek megfelelő kitörések alkalmazásai segítik a szerelést (2.2.5. ábra). A doboz belső oldalán található bordázat a dobozba beépített szerelvény rögzítését segíti A dobozhelyek kialakítására gépi eszközöket is használnak, ilyenek pl. a HILTI gyárt­ mányúak. Ezekhez, a gépekhez különféle falmegmunkáló tartozékok is készülnek pl. a sűlyesztett dobozok fészkeinek kialakításához alkalmas célszerszámok.

Csavaros rögzítésű ledéi

Gumi tömítés MÜt vastag falú cső

2.2.2. ábra. Vastagfalú műanyag védőcső és tartozékai

a) vastagfalú, merev műanyag védőcső, b) kerek, nehézkivitelű doboz, c) műanyag könyök­ cső, d) műanyag karmantyú, e) nehézkivitelű műanyag elágazódoboz, 1 aljzat 2 fedél 3 fedél­ rögzítő f) nehézkivitelű műanyag elágazódoboz 1 aljzat 2 fedél 3 bevezető gyűrű 4 rögzítő csavar g) tömített műanyag elágazódoboz Beton és téglafalba kerülő dobozok készítéséhez, központosító fúró is elhelyezhető. A merev és hajlékony csövek m enetes külső átm érője és a hozzájuk tartozó kiegészítő alkatrészek m éretei m etrikus rendszerűre változtak. A Pg7-Pg48-ig 10 féle m éretet tar­ talm azott a m etrikus M16-M63-ig 8 m éretet tartalmaz. Az M melletti szám a cső külső átm érőjét adja meg (Pl. M16 cső külső átm érője 16 mm).

2, Szigetelt vezetékek, védőcsövek és vezetékcsatornák

2.2.3. ábra. Műanyag bilincs

zése vakolat alatt, sarokban

Megfelelő nagyméretű műanyag védőcső hiányában védőcsőként lehet alkalmazni a könnyű kivitelű kemény, zöld színű és a középnehéz kivitelű kék színű vízvezetéki PVC csövet. Páncél védőcsövek Az acélpáncél csövek gyártása megszűnt, korábban széles körben alkalmazták. A pán­ célcsövek szerelése költséges és fárasztó A vastag falú merev műanyag védőcső majd­ nem teljes mértékben helyettesíti az acélpáncélcsöveket. Ahol páncélcső szerelés szük­ séges (hajógyártás, színpadtechnika) ott az acélpáncélcső külső m éretének megfelelő alumínium páncélcsövet és tartozékait használják. Az alumínium páncélcsövet súlyos mechanikai sérülésnek kitett helyeken érdem es alkalmazni. Száraz helyen falba süllyesz­ tett faékre a falsíkra, nedves helyen bakokra szerelt bilincsre helyezik el. A hajlékony műanyag gégecsövet (MG jelű) olyan körülmények között használják, ahol a Mű I jelű védőcsövet használják és olyan helyeken ahol a védőcső üzem közben hajlításnak van kitéve. (A gégecső méreteket a Függelék 6. táblázata tartalmazza.) A fém védőtömlőt (régebbi elnevezése: gégecső), használnak olyan helyeken legfel­ jebb 2 m éter hosszúságban ahol a tömlő vezeték vagy műanyag csőbe bújtatás a vezető­ nek nem ad megfelelő mechanikus védelmet. A fém védőtömlőn belül a vezetőket járu ­ lékos szigeteléssel kell ellátni.

22 Villanyszerelés I. Laptáv=L

r A lk 4>d. a) 2.2.6. ábra. Tömítőszelencék

a) PVC (P), b) bakelit (B), c) fém (F) Vastagfalú Mül-s, vagy páncélcsövekhez használt dobozokhoz kiskábelek, tömlőve­ zetékek bevezetéséhez tömítőszelencéket használunk. A tömítőszelence anyaga lehet PVC és bakelit. A fém tömítőszelence anyaga alumínium-bronz, vagy alumínium. A tö­ mítést a tömítőszelencén belül elhelyezett gumigyűrű biztosítja. A különböző anyagok­ ból készült tömítőszelencék szerkezeti felépítése közel azonos, csupán m éretben esetleg külső megjelenésükben térnek el (2.2.6. ábra). Egy-egy tömítőszelence több különböző átm érőjű kábelszerű veze­ tékhez alkalmazható, ezért a jó töm ítés érdekében a kábelek átm érő­ •^ > jéhez jól illeszkedő tömítőgyűrűt kell alkalmazni (2.2.7. ábra). A kiskábeleket és a M ül-s csöveket gyakran tartólábakra, tartókon­ Sí zolokra erősítik, lemezből, laposacélból készített szorítok segítségével 1 1 (2.2.8. ábra). A konzolok lábait falba vésett fészkekben rögzítik, mely­ 2.2.7. ábra. nek m éretét, alakját a tartóláb határozza meg. A tartólábat rögzítő kö­ Tömítőgyűrű tőanyag gipsz vagy cement (2.2.9. ábra). Elágazó és szerelvénydobozok, faékek beépítésekor árrá kell ügyelni, hogy a be­ épített tartozékok (kapcsoló, dugaszoló aljzat) borítójának külső éle, perem e a va­ kolat külső síkjával egyezzen meg (2.2.10. és 2.2.11. ábra). Amennyiben a dobozokat vakolás előtt kell beépíteni, akkor a nyers fal síkjától annyival kell kijjebb elhelyezni, hogy a va­ 2.2.8. ábra. Szerelés tartókonzolra kolás után a doboz külső síkja a vakolat síkjával megegyezzen. Elágazódobozoknál a felhasználatlanul m aradt m enetes furatok lezárására műanyag­ ból vagy fémből készült elzáródugókat kell alkalmazni. A szerelési anyagokon kívül különböző segédanyagokra is szükség van, ilyenek: belövőszegek, belövőpatronok, műanyag faliékek, műanyag és fém bilincsek, csavarok, alátétek, C-sín, idomacél, laposacél, alumínium szalag, gipsz, festék, homok, stb.

2. Szigetelt vezetékek, védőcsövek és vezetékcsatornák

2.2.9. ábra. Tartólábak beépítése vésett fészekbe 1 épületszerkezet, 2 kötőanyag, 3 tartóláb

2.2.10. ábra. Doboz vakolt falon

2.2.11. ábra. Doboz vakolatlan falon

2.3. V ezetékcsatornák A vezetékcsatorna egy vagy többrekeszes, levehető fedelű zárt szelvényű kivitelben m ű­ anyagból és fémből készül (2.2.12. ábra), védőcső szerepét tölti be, csökkenti a mun­ kaigényes műveleteket. Falon kívüli szereléshez jól alkalmazható, esztétikussá teszi az elhelyezést. A csatornaelem ek anyaga polivinil-klorid (kemény PVC), alumínium A ve­ zetékcsatorna aljból és fedélrészből áll. Ezek összekapcsolását a részek megfelelő kikép­ zése és az anyag rugalmassága biztosítja. A műanyag csatornát a csatorna talpán készí­ tett nyílásokon át erősítik a falhoz. A vezeték bevezetése és kivezetése a csatornából ill. a csatornába az oldalfal kivágásával oldható meg. A műanyag vezetékcsatorna fémfű­ résszel könnyen darabolható. Rögzítését ragasztással is megoldhatjuk. Nagy tömegben párhuzamosan haladó kábelszerű vezeték vagy műanyag tömlővezeték elhelyezésére olcsóbb megoldás a vezeték csatorna-rendszer kiépítése, mintha a vezetéket közös tartószerkezeten, kb. 0,3 m-enként rögzítenénk. Esztétikusabb, gazdaságosabb, mint­ ha ugyanezt védőcsövekkel oldanánk meg. A vezetékcsatornák ma már alkalmasak szerelvények elhelyezésére, rögzítésére is (lásd katalógusok).

Metszet lálszati képe Műanyagcsatorna takarófedéllel

Metszet látszati képe Műanyagcsatorna takarófedéltcl

2.2.12. ábra. Műanyag vezetékcsatornák

2.4. A vezetékek m éretezése és védőcső kiválasztás Vezetékek méretezése feszültségesésre M inden vezetéknek ellenállása van, ezért ha a vezetőn áram folyik keresztül, akkor a ve­ zeték m entén a feszültség csökken, a feszültségcsökkenést feszültségcsésnek nevezzük. Az áram forrástól a fogyasztókhoz jutó feszültség nagyságának a névleges feszültség értéktől csak kis m értékben szabad eltérnie. A nagyobb eltérés a fogyasztókat károsan befolyásolná. A vezető keresztm etszetét úgy kell megválasztani, hogy a feszültség a veze­ ték mentén egy m eghatározott százalékos értéknél ne legyen nagyobb. A tápponti feszültség (U r) az áram kör kezdeténél m érhető feszültség. A fogyasztói feszültség (UF) a fogyasztó kapcsain m érhető feszültség. A feszültségesés a tápponti és a fogyasztói feszültség különbsége: AU = Ur – U F

Ue betűvel jelöljük

A feszültségesés értékét a tápponti feszültségre vonatkoztatjuk és százalékos érték­ ben adjuk meg. A feszültségesés százalékos értéke:

2. Szigetelt vezetékek, védőcsövek és vezetékcsatornák

a feszültségesés V-ban kifejezett értéke:

A vezetéken létrejövő feszültségesést az Ohm törvény alapján is kiszámíthatjuk. A feszültségesés értéke: Ue = I R V Ahol: I a vezetékben folyó áram erőssége A (amper)-ben R v a vezeték ellenállása £2 (ohm)-ban 19-1 A vezeték ellenállása Rv = — v A Váltakozó áramú vezeték feszültség esésének számításnál az áram wattos összetevő­ jét kell figyelembe venni. Az áram kör vezetőin áthaladó villamos áram hatására hő keletkezik. A keletkező hő a vezetőt felmelegíti P = I~ R Vwatt nagyságú veszteség keletkezik A vezető melegedése egy m eghatározott értéknél nagyobb nem lehet. A vezetéket feszültségesésre történő méretezése után m elegedésre is ellenőrizni kell. Az ellenőrzésre táblázatokat alkalma­ zunk. A vezeték terhelhetősége függ, a szerelés módjától, a vezető keresztm etszetétől és anyagától, a terhelés módjától, a környezeti hőmérséklettől. A vezetékek elhelyezésének módjai Szabadon (vakolat felett) elhelyezett védőcsöves szerelésnél a szigetelt vezetéket a vako­ lat felett szerelt védőcsőbe húzzák be. A védőcsőben keletkezett hőmennyiség a védőcső falán a környező levegőnek átadódik. Vezetékcsatornás (védőcsatornás) szereléssel a szigetelt vezetéket nyitható védőcsa­ tornába helyezik. Rögzítetten szerelt egyerű szigetelt vezetékek egymástól legalább egy vezeték-átmérőnyi távolságra helyezkednek el. A keletkező hőmennyiség a vezeték teljes felületén tá­ vozhat. Ide soroljuk az M -íalra ragasztott vezeték és a bilincses rögzítésű vezetéket. Rögzítés nélküli szerelésnél egyerű hajlékony szigetelt vezetékek egymástól legalább egy vezeték-átmérőnyi távolságra, rögzítés nélkül helyezkednek el (pl. laboratóriumi mérés). Kötegelt szerelés esetén a szabadon és rögzítve, vagy rögzítés nélkül szerelt vezetékek egymást érintve, kötegelve helyezkednek el és a vezetékben keletkező hőmennyiség csak a köteg külső felületén távozhat el. Terített szerelés esetén a szabadon és rögzítve, vagy rögzítés nélkül szerelt vezetékek egy síkban, egymást érintve helyezkednek el és a veze­ tékekben keletkező hőmennyiség aránylag nagy felületen, de nem a vezetékek teljes fe­ lületén távozhat el.

26 Villanyszerelés /. Ellenőrzés melegedésre A vezetőn áthaladó villamos áram a vezetőt melegíti. A villamos vezeték alap terhelhe­ tőségét szabvány állapítja meg és táblázatos formában található meg, keresztm etszeten­ ként az egyes terhelési csoportoknak megfelelően. A vezetékek terhelési módjait terhelési csoportba soroljuk A vezetékek terhelési módja szerint három csoportot különböztetünk meg, a csoporto­ kat az ABC nagybetűivel jelöljük. Az A terhelhetőségű csoportba tartoznak a vakolat alá helyezett védőcsőbe szerelt ve­ zeték. A B terhelhetőségű csoportba tartoznak a vakolatba helyezett vagy falra ragasztott, védőcsőben vagy vezetékcsatornában elhelyezett vezetékek. A C terhelhetőségű csoportba tartoznak a szabadon szerelt vezetékek. A szabvány a szigetelt vezetékek alapterhelései +25 °C környezeti hőm érsékletre vo­ natkoznak és csak három egymás m ellett haladó érre érvényesek. Az alapterhelési táblá­ zatban található értékét módosítani kell ha a vezetőt a táblázatban m eghatározott érték­ től eltérő körülmények között használják. Amikor a környezeti hőmérséklet +25 °C-tól eltérő, de +10. +55 °C közötti értékű, akkor szabványban megadott tényezővel kell az alapterhelhetőség értékét megszorozni. Amikor egymás m ellett több védőcső, vezeték­ köteg, ill. többerű közös köpenyű vezeték 10 mm-nél kisebb távolság esetén újabb m ódo­ sító tényezőket is figyelembe kell venni. Védőcsőben, vezetékcsatornában vagy a szaba­ don szerelt kötegelt vagy terített szerelési módnál több vezeték, vagy a többerű, közös köpenyű vezetékben háromnál több ér van egymás mellett, akkor a m egadott csökkentő tényezőket kell a vezeték terhelésénél figyelembe venni. Az épület, a gép, a berendezés villamos energia ellátását szolgáló vezeték kiválasztását gondos számítás és mérlegelés előzi meg. A szigetelt vezetéket úgy kell megválasztani, hogy terheléskor a vezetéken létrejövő fe­ szültségesés kisebb legyen mint az előírt érték, a vezetékben kialakuló áramerősség ne ha­ ladja meg az előírt értéket, meghibásodás esetén a vezetékben kialakuló zárlati áram ne okozzon a vezetékben és környezetében károsodást. Az összes körülményt értékelve a leg­ gazdaságosabb megoldást kell alkalmazni. A vezeték méretezésének menete. A vezeték-elhelyezés jellege alapján megállapítjuk a terhelhetőségi csoportot és megválasztjuk a vezeték alapterhelését a szabványban megadott táblázatból. És meghatározzuk a vezeték környezetére jellemző tényezőket, valamint a megfelelő módosító tényezőket. A megengedett terhelést megkapjuk az alap­ terhelés és a módosító tényezők szorzatából. Abban az esetben amikor a környezeti té­ nyezők nem térnek el az alapterheléstől, a megengedett terhelés egyenlő az alapterhe­ léssel. A m éretezés utolsó lépése a m egengedett terhelés és az áram kör számított áram ának az összehasonlítása. A kiválasztott vezető akkor felel meg a követelmények­ nek ha a vezetékben létrejövő (üzemi, vagy névleges) áram kisebb (vagy legfeljebb azo­ nos) mint a m egengedett áram értéke. A legkisebb felhasználható vezeték keresztm et­ szeteket valamint a védőcsőbe húzható vezetékek számát, az MSZ 1600 szabványban találjuk meg Védőcsőben akkor sem szabad 1 mm2 keresztmetszetűnél kisebb vezetéket alkalmazni, ha a számítás szerint annál kisebb keresztmetszetű vezeték is elegendő lenne. \ ! \

2. Szigetelt vezetékek, védőcsövek és vezetékcsatornák

A vezetők keresztm etszetének m eghatározása után lehet a védőcsövet kiválasztani. A szabványtáblázat a védőcsőbe húzható vezetők számát adja meg. A vezető keresztm et­ szete és a vezetékek számának ism eretében választjuk ki a megfelelő keresztmetszetű védőcsövet. A táblázatban m egadott vezető számnál több vezetőt behúzni nem szabad, m ert a vezetékek behúzásánál megsérülhetnek. (Pl. három 6 mm2 keresztmetszetű műanyagszigetelésű vezetékhez 0 16-os MŰ III.-as, 0 1 3 ,5-ös MŰ I. védőcsövet lehet használni.) A védővezetőre vonatkozó előírások A védővezető (jele PE és jelölése vonallal) a villamos berendezés testét, a földelőt, nullázásos érintésvédelem esetén a berendezés testét és a hálózat nullavezetőjét köti össze. A védővezető keresztmetszete 16 mm2 keresztmetszetű fázisvezetőig a fázisvezetővel azonos keresztmetszetű, 16-35 mm2 keresztmetszetű fázisvezetőig a védővezető ke­ resztmetszete 16 mm2, 35 mm2 keresztmetszetnél nagyobb fázisvezető alkalmazásakor a védővezető keresztmetszete a fázisvezető keresztm etszetének fele értékű lehet.

2.5 Helyiségek besorolása Villamos berendezések létesítéséhez olyan szerelési módot kell választani, amely tartósan biztosítja jó állapotukat, elsősorban a szigetelést. A berendezéseket meg kell védeni a mechanikai sérülésektől, a nedvesség hatásától, a vegyi és a hőhatásoktól. A vezetékek melegedése, szigetelési állapot, a folytonossága és a kötések jól ellenőrizhetők legyenek. Ügyelni kell arra, hogy az üzemszerű, vagy a meghibásodás folytán bekövetkező m elege­ dés ne okozzon tűz- vagy robbanásveszélyt. A helyiség jellege és a várható igénybevétel határozza meg, hogy hol, milyen szerelési módot választunk. A berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy üzemük és előírásos keze­ lésük, karbantartásuk és javításuk veszélytelén legyen. A helyiségek jellegét meghatározó körülmények az alábbiak. Száraz helyiségnek nevezzük azokat a helyiségeket, amelyekben a levegő nedvességtartalm a olyan kicsi, hogy nedvesség-lecsapódás nem következik be. Poros az a helyiség, ahol a levegőben lebegő por vagy egyéb szennyeződés tűz- vagy robbanásveszélyt nem okoz, de a villamos berendezésekre lerakódva, hűtési viszonyu­ kat, szigetelési állapotukat lényegesen rontja. Időszakosan nedves az a helyiség, amelyben a pára- és gőzképződés, valamint nedves­ séglecsapódós csak időszakosan és csak olyan mértékben keletkezik, hogy a helyiség gyorsan ismét szárazzá válik. Nedves az a helyiség, amelyben a padozat, a fal, a mennyezet nedvességtől át van itat­ va, vagy az a helyiség, amelyben a keletkező pára a mennyezetre, falra, padozatra vagy a tárgyakra cseppekben csapódik le, ill. ezek gyakran fröccsenő víznek, vízsugárnak van­ nak kitéve, és a nedvesség a szokásos szellőzés hatására nem szárad fel. Marópárás (marógőzös) az a helyiség, amelyben az ott levő anyagok olyan mértékben fejlesztenek m arópárákat vagy marógőzöket, hogy ennek hatására a száraz helyiségre előirt villamos berendezésekben meg nem engedett elváltozások keletkezhetnek.

28 Villanyszerelés 1. Meleg helyiségek azok a száraz helyiségek, amelyekben a hőmérséklet állandóan ma­ gasabb, mint 35 °C, esetenként 40 °C. Szabadtéri berendezések azok a berendezések, amelyek csapadék, szél, napsütés és fagy hatásának vannak kitéve. Robbanásveszélyes az a helyiség, építmény, létesítmény, amelyben olyan robbanó­ anyagot gyártanak, raktároznak, amely a következő három feltétel valamelyike alá esik. Gyulladás vagy robbanás, levegő vagy oxidációs anyag hatására a megmunkálás foly­ tán vagy ütésre bekövetkezhet. Az anyag robbanó keverékének alsó robbanási határértéke a levegő térfogatához vi­ szonyítva 10% vagy annál kisebb, ha ezek olyan mennyiségűek, hogy a levegőben robba­ násveszélyes keverék keletkezhet. Az anyag gőzének zárttéri lobbanáspontja 20 °C vagy annál alacsonyabb. Az anyagok egymással vagy a levegővel olyan robbanókeveréket alkothatnak, amely­ nek robbanási határa, a levegő térfogatéhoz viszonyítva 10%-nál nagyobb, ha ezek olyan mennyiségűek, hogy a levegőben robbanásveszélyes keverék keletkezhet. Az anyag gőzének zárttéri lobbanáspontja 20 °C-nál nagyobb, de nyílttéri lobbanás­ pontja 50 °C, vagy annál kisebb. Gyártás közben olyan mennyiségű por keletkezhet, amely a levegővel robbanásveszé­ lyes elegyet alkot. Tűzveszélyes az a helyiség és épület, amelynek padlója, oldalfalazata vagy födémé ég­ hető anyagból készült, amelyben éghető anyagot vagy folyadékot tárolnak, vagy ahol a term elés folyamatos szikra-, vagy lángképződéssel jár. Ilyenek helyiségek a fa-, textil-, festéküzemek, áruházak azon helyiségei, ahol tűzveszélyes holmikat tárolnak. Tűzveszélyes helyiségek a benzinraktárak, benzinextraháló üzemrészek, fém nátriu­ mot vagy káliumot feldolgozó üzemrészek. Az ilyen jellegű helyiségekben villamosbe­ rendezés létesítését általában kerülni kell, csak az elengedhetetlenül fontos vezetékek, és fogyasztók helyezhetők el bennük. A helyiségek jellemző tulajdonságai a Függelék 7. táblázatában találhatók meg. Katalógushasználat A szakember számára elengedhetetlen a gyártók, forgalmazók által kiadott katalógusok ismerete, az azokban megtalálható term ékism ertetők és azok jellemzőiben való eligazo­ dás. A nagyobb gyártók, kereskedelmi forgalmazók fényképekkel, körvonalrajzokkal, be­ kötési és beépítési vázlatokkal segítik a felhasználókat a szereléshez megfelelő termék kiválasztásában. Segítséget adnak továbbá részben térítéses, részben térítésm entes tájékoztató és fel­ készítő, a saját term ékek terén, gyakorló foglalkozások tartásával. A katalógusok többnyire a term ék katalógusszámát is megadják, amely segítségéve] részben a tervező, részben a kivitelező kiválaszthatja – a megrendelővel egyeztetve szükséges term éket. A kiválasztás után akár szóban, akár írásban vagy elektronikus úton (c-mail) lehet realizálni a megrendelést. A képzés során a szaktanár, az oktató minél vál­ tozatosabb és lehetőleg naprakész katalógusokat használjon.

___________________________________ 2. Szigetelt vezetékek, védőcsövek és vezetékcsatornák

Ellenőrző kérdések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

Milyen a vezetékek szerkezeti felépítése? Milyen szabványos vezeték színjelöléseket alkalmaznak? Melyek a szigetelt vezetékek legfontosabb villamos tulajdonságai? Melyek a csőbe szerelhető vezetékek típusai? Melyek a tömlővezeték típusai? Melyek a vakolatba és a vakolatra szerelhető vezetékek típusa? Melyek a vezeték keresztmetszetének m éretezési módjai? Hogyan választjuk ki az alkalmazható védőcsövet? Mi a védőcsövek feladata? Mi a különbég a Mű I és Mű III jelű védőcsövek között? Milyen m éretekben készül a Mű III jelű védőcső? Sorolja fel a védőcsövek tartozékait! Mely szabványok figyelembevételével végezzük a védőcsövek kiválasztását? Melyek a vezetékcsatornák jellemző tulajdonságai? Hogyan osztályozzuk a helyiségeket?

3 Villanyszerelési alapáramkörök 3.1. Épületvillamossági tervek, villamos rajzjelek A tervező és a kivitelező szakember között közös „nyelvre” van szükség a gondolatközlés gyakorlati megvalósítására. A műszaki életben ez a nyelv a rajzos ábrázolás. A műszaki rajz információhordozón (papíron, mikrofilmen, mágneslemezen stb.) rögzített, egyez­ ményes szabályoknak megfelelően, grafikusan ábrázolt műszaki információ. A műszaki rajzokkal kapcsolatos elnevezéseket és alaki követelményeket szabványok tartalmazzák. Ugyancsak szabványok írják elő a tárgyak műszaki ábrázolásának és m éretmegadásának szabályait is. A műszaki gondolatok egyértelmű közlésének és azok megértésének (a műszaki kommunikációnak) alapfeltétele a vonatkozó szabványok előírásainak alapos ismerete. Ezek előírásainak betartása biztosítja a rajzok egységes és esztétikus külalak­ ját, a rajzon közölt információk egyértelműségét. Hazánkban a szabványosítás központi irányító szerve a Magyar Szabványügyi Testü­ let (M SZT). Itt történik a szabványok végső kialakítása, a korszerűsítése a szabványügyi tájékoztatás megszervezése és a szabványok forgalmazása. A villamosipari rajzok a villa­ mos berendezések működését, belső felépítését szerelési módját m utatják be. A villamos berendezéseket előre gyártott elemekből szerelik össze. A villamosipari rajz ezeket az elemeket, szerelvényeket, rajzjelek segítségével tünteti fel. A villamos rajzjelekkel ábrázoljuk a berendezéseket, a gépeket, a készülékeket, a m űszereket, a ve­ zetékeket, a kapcsolókat a nyomógombokat, az áram és a feszültség nemét, a kapcsolá­ sok fajtáit. Nyomvonaljellegű rajzok A kapcsolási tervek elkészítésekor szükség van arra, hogy a berendezés egyes részeit (pl. kapcsolóberendezésektől a motorig) vezetékekkel kössük össze egy-egy épületen belül, vagy pl. épületek között. E vezetékhálózat lefektetéséhez készülnek a nyomvonaljellegű tervek (lásd az építészeti alapismeretek című részben). A nyomvonaltervek mindig m éret­ arányosak. Léptékük lakó- és ipari épületeknél általában 1 : 50 vagy 1 : 100, egyéb ese­ tekben (pl. külső kábel vagy szabadvezetékhálózat) adottság szerint (pl. 1 : 250,1 : 500, 1 : 1000, stb.). A lépték azt jelenti, hogy ami a rajzon egy egység (pl. centim éter), az a va­ lóságban pl. 50 cm, vagy 100 cm. A nyomvonaltervek mindig építményhez vagy terephez alkalmazkodnak.

3. Villanyszerelési alapáramkörök

Összeállítási rajzok A kapcsolási tervek elvi áttekintést adnak a berendezésről. A nyomvonaljellegű tervek megmutatják, az egyes egységek hol helyezkednek el. Az összeállítási tervek viszont az elvi kapcsolásban megadott kapcsolók és egyéb védelmi szervek összeépítésére adnak utasítást. Összeállítási tervek készülnek, ha több kapcsolót vagy vezérlőelemet kell kö­ zös szerkezetbe (elosztószekrény stb.) összeépíteni. A villamos rajzokon használatos rajzjeleket és kapcsolási rajzokat a megfelelő fejezeteknél ismertetjük, a villamos veze­ tékek és áram nem ek rajzait a Függelék 8. táblázata tartalmazza. Többvonalas kapcsolási rajzok Az elvi kapcsolási tervek csak a készülék egymás utáni sorrendjére, a fő áramkörökre ad­ nak egyértelmű utasítást. Egyszerűbb esetekben a villamos berendezés ebből szerelhető. Amennyiben a fő áram körök megoldása m ár nem szokványos (pl. különleges motorok kapcsolásánál stb.) vagy amikor mellékáram körökre, segédérintkezésre is szükség van (pl. megszakító) villamos m űködtetésénél az elvi kapcsolási vázlat kiegészítésre szorul. Ilyen esetekben többvonalas kapcsolási rajzokat, más néven működési kapcsolási terve­ ket készítünk (3.1.1. ábra).

Az összetartozó (egy egységet alkotó) elemek együtt szerepelnek (pl. a kapcsoló fő- és segédérintkezője, behúzótekercse stb.). A kapcsolásban az egyes elem eket a berendezés nyugalmi vagy alaphelyzetében (pl. kikapcsolt motor, feszültségmentes gyűjtősín stb.) ábrázoljuk. Áramútrajzok A működési kapcsolási rajzok igen hasznosak és igen jól alkalmazhatók kisebb és köze­ pes nagyságú berendezéseknél, ott, ahol bonyolultabb autom atikákat kell szerelni, alkal­ matlan. Az áramút-terveknél minden áram kört külön-külön ábrázolunk függetlenül at­ tól, hogy az mit képvisel és a berendezés mely részén felszerelt elemet tartalmaz. Az áram út ábrázolásra a 3.1.2. ábrán láthatunk példát. Ezek m egértéséhez azonban még né­ hány dolgot meg kell ismerni. M inden áram kör (az erősáram ban) általában a villamos

32 Villanyszerelés /. hálózat két, vagy több sarka között létesül. Ha tehát a hálózatot két párhuzam os vonallal raj­ zoljuk (3.1.2. ábra), a kettőt összekötő vona­ lakkal áram köröket jelölhetünk. Az áram kör a valóságban (és a többvonalas kapcsolási váz­ laton is) a különböző készülékek érintkezői között jön létre, melyek általában más és más helyen vannak felszerelve. Itt azonban nem a készülék, hanem az áram út figyelembevételé­ vel csoportosítottuk. Ezért a különböző helye­ ken elhelyezett elem eket megfelelő sorrendbe helyezve a két sarok közé, az áram útba helyez­ tük. Egy áram úton tehát a szükséges különböző készülékek megfelelő kapcsoló elemei szerepelnek. Azt az érintkezőt amely a berendezés nyugalmi állapotában zárva marad, így is ábrázoljuk. Jelképi jelölések Az egységes tervjeleket szabvány írja elő (M SZ IEC 617-1.: 1993). A szabvány 13 lapból (ezek több oldalasak) áll. Ezek közül az erősáram ú szakmához közelebb álló szabványlapok a következők: – MSZ IEC 617-1 Villamos rajzjelek. Általános előírások. – MSZ IEC 617-2 Villamos rajzjelek. Rajzjelek elemei és általános alkalmazás. – MSZ IEC 617-3 Villamos rajzjelck. Vezetékek és csatlakozók. – MSZ IEC 617-6 Villamos rajzjelek. Villamos energia term elése és átalakítása. – M SZ IEC 617-7 Villamos rajzjelek. Kapcsoló, m űködtető és védőkészülékek. – MSZ IEC 617-11 Villamos rajzjelek. Épületek villamos tervein és helyszínrajzokon alkalmazható jelek. A jelöléseknél általában az a törekvés, hogy azok egyszerűek legyenek, de a berende­ zés villamos tulajdonságát hűen tükrözzék. A jelkép önm agában nem mond semmit, hi­ szen azonos jelkép igen sokféle azonos szerepű elem et jelöl (pl. lámpa). A jelképet min­ dig ki kell egészíteni a jelképezett elem műszaki adataival, m ert csak így lesz egyértelmű. Fontosabb rajzjeleket a Függelék 8. táblázata tartalmazza. Egyvonalas kapcsolási rajzok A villamos berendezést m eghatározott sorrendben kell összekötni ahhoz, hogy az helye­ sen üzemeljen. Az összekötési, kapcsolási sorrendet a tervező határozza meg a kapcsolá­ si tervben. A kapcsolás áttekintésére alkalmasak az elvi kapcsolási tervek, amelyek csu1VL

3.1.3. ábra. Egyvonalas kapcsolási rajz

3. Villanyszerelési alapáramkörök

pán a főbb építőelem eket és azok egymáshoz való kapcsolását tartalmazzák. Az elvi kapcsolásokat egyvonalas rajzolási móddal szokás ábrázolni (3.1.3. ábra). Az egyvonalas kapcsolási rajzokon fel kell tüntetni, hogy azonos csőben, vezetékcsa­ tornában hány szál vezeték, valamint milyen méretű (keresztmetszetű) és anyagú veze­ ték halad.

3.2. Világítási alapkapcsolások Világítási szerelvények A foglalat a fényforrás, mechanikai tartására, valamint az áram körbe való csatlakoztatá­ sára szolgál. A foglalatnak szilárdnak és jó szigetelőnek kell lenni. Az izzólámpa jelentős meleget termel, az izzólámpa foglalatnak a működés közben keletkezett meleget is ki kell bírni. Az általánosan használt foglalat 60 W-ig bakelitből készül. Nagyobb teljesít­ ményű izzó használatánál a bakelit túlmelegedne, és anyagában m egrepedne (szenesedne), elvesztené részben a mechanikai szilárdságát, részben a villamos szigetelő képessé­ gét. Ezért nagy hőállóságú bakelit, vagy porcelán foglalatokat kell alkalmazni. Régebben készültek fémházas foglalatok is, ezek azonban érintésvédelmi szempontból veszélyesek voltak, ma már használatuk tilos. Az izzólámpák m enetes vagy bajonettzáras csatlako­ zással készülnek, ezért a foglalatok is m enetes vagy bajonett csatlakozásúak lehetnek (3.2.1. ábra). A m enetes izzólámpák négyféle m éretben készülnek: E10 törpe, E14 mignon, E27 normál, E40 góliát kivitelűek. A betű melletti szám az izzólámpa zsinórm enetes fejének az átm érőjét jelenti milliméterben.

Foglalat alsó része Vezeték Porcelán szigetelő

Csap Egyik szélső érintkező

Középérintkező O ldalérintkező Foglalat menetes része Lámpafej Foglalat felső része Bakelit test

A foglalat egyik rugózó érintkezőjének csapja Bakelit test

Kivezetések (érintkezők) Csap

ábra. Izzólámpa foglalatok

34 Villanyszerelés I.

3.2.2. ábra. E 27-es méretű egyenes foglalat és részei

Bajonettzáras lámpafejek két féle m éretben készülnek: B15 mignon, B22 normál kivi­ telűek. A bajonettzáras foglalat kezelése, az izzó cseréje egyszerű, mert egy negyedfor­ dulattal levehető és cserélhető. A leggyakoribb foglalat típus az egyenes kivitelű, amely E27 és E14-es m éretben ké­ szül (3.2.2. ábra). A foglalat három részből áll, egy alsó és felső részből, amelyek m enetesen csatlakoz­ nak egymáshoz és egy szigetelő testből, melyen m egtalálhatók az érintkezők (közép és oldal) valamint a vezetékek bekötésére szolgáló csatlakozási pontok. Az oldal- és közép­ érintkezőhöz menő vezetékek szigetelő idomba elhelyezett csavarokhoz rögzíthetők. A nullavezetőt a foglalat m enetes részéhez, vagy az oldalérintkezőhöz kell kötni. így meg lehet akadályozni, hogy üres foglalatba véletlenül benyúlva vagy az izzó becsavarása közben áram ütés érje az izzó becsavarását vagy cseréjét, végző személyt (aki lehet szak­ képzetlen is) (3.2.3. ábra).

3.2.3. ábra. Foglalat bekötése az áramkörbe

3. Villanyszerelési alapáramkörök

A foglalatok csatlakozó részén menetes furat található. A menetes furathoz mecha­ nikai rögzítőelemet lehet kapcsolni. Ez le­ het akasztóhorog, a csőinga vége, közcsavar vagy egy lámpatest burkolata. A fali foglala­ tokat – melyek lehetnek egyenes, vagy ferde kivitelűek – közvetlenül a falra, az egyene­ 3.2.4. ábra. Ferde falifoglalatok seket m ennyezetre is szerelik (3.2.4. ábra). A vezetékeket hátulról vagy oldalról kötik be. A szabadba szerelhető foglalat kerámia vagy bakelit anyagból készül, és vízmentes kivitelű. A fénycsövek foglalatai az izzólámpánál bonyolultabb kivitelűek. Az érintkező csapok miatt négy ponton kell megbízható érintkezést biztosítani és a fénycsövet tartani. A fény­ csőfoglalatot úgy is készítik, hogy a fénycsőgyújtó foglalatát is tartalmazza (3.2.5. ábra). A kompakt fénycsöveket menetes foglalatba lehet becsavarni. +

3.2.5. ábra. Búrázott fénycsöves lámpatest, (közvetlen sugárzó)

A lám patestek a foglalatok és izzók befogadására szolgálnak A lám patestek káprázatmentességet, a kívánt fényelosztást és a világítás esztétikai követelményeit is kielégítik. A fénykibocsátás módja szerint a lámpatestek különböző világítási módokra oszthatjuk fel. Közvetlen világítás. Az át nem látszó vagy csak igen kis m értékben áttetsző lámpatest a fényt m eghatározott irányba sugározza. Vannak szélesen sugárzó, keskenyen sugárzó (mély) és ferdén sugárzó lámpatestek. Főleg közvetlen világítás. A fényforrást fényáteresztő burkolat veszi körül oly módon, hogy a mennyezet felé a fénynek kb. 20%-át, lefelé pedig 80%-át ereszti át. Szórtfényű világítás A fényforrást minden irányban szórtan áteresztő burkolat veszi körül, ezért a térben egyen­ letesen sugároz. Ilyenek a közismert, egyenletes opálbevonattal ellátott üveggömbök (3.2.6. ábra) süllyesztett szerelésre alkalmas szórt fényű fénycső lámpatestek (3.2.6. ábra). Főleg közvetett világítás. A fényforrást olyan fényáteresztő burkolat veszi körül, mely a fénynek kb. 80%-át felfelé, kb. 20%-át lefelé ereszti át. Zöm e így a mennyezetre esik és onnan verődik vissza, árnyék alig van (3.2.7. ábra).

3.2.6. ábra. Szórtfényű lámpatestek

36 Villanyszerelés I.

Opál Á tlátszatlan ernyő 3.2.7.

ábra. Főleg közvetett sugárzó lámpatest

3.2.8. ábra. Közvetetten sugárzó lámpatest

Közvetett világítás. A fény teljes egészében a m ennyezetre vagy az oldalfalakra jut, és onnan verődik vissza. Árnyék nincs, a világítás rossz hatásfokú, igen költséges megoldás (3.2.8. ábra). A lám patestek védettségi előírásoknak megfelelően készülnek: nyitott, csepegő víz el­ len, fröccsenő víz ellen védett, töm ített, robbanásbiztos kivitelben. Legegyszerűbb világítótestek a közvetlen sugárzók, amelyek rendszerint fémből ké­ szült világosra zománcozott tányérok. Belső helyiségek szórt fényű világítására a külön­ böző m éretű és elhelyezésű opálgömböket alkalmazzák. Az opálgömbök elhelyezhetők a mennyezetre függesztett csőingán, vagy közvetlenül a m ennyezetre szerelve. Felszerel­ hető ezen kívül porcelán aljzaton vízszintes és függőleges elrendezésben. Azokon a helye­ ken, ahol a nedvesség behatolásával kell számolni vízmentes lám patesteket kell alkal­ mazni. A vízmentes lám patest burája és a háza kö­ zött gumigyűrű biztosítja a tömítést. A lám patesteket a szabványban előirt követel­ mények kielégítésére további védelemmel lehet el­ látni. A lám patest készülhet öntöttvasból, a fény­ forrást kettős üvegburával is el lehet látni (3.2.9. ábra). A fénycsöves lámpatestek főleg közvetlen vi­ lágításra készülnek. A lám patestek a foglalatot, a 3.2.9. ábra. Öntöttvasházas lámpa­ gyújtóberendezést és a fázisjavító kondenzátort is test (hajólámpa) tartalmazzák. Az erősáramú dugós csatlakozó olyan szerkezet, amely lehetővé teszi, hogy hordoz­ ható fogyasztó készüléket a villamos hálózattal dugaszolással összekapcsolja. A dugós csatlakozás segédeszköz nélkül m egszüntethető. A dugós csatlakozás aljzatból és dugó­ ból áll (3.2.10. ábra).

1 fali; 2 vezettékcsatlakozó; 3 készülékcsatlakozó; 4 dugaszolóaljzat; 5 villa 3.2.10. ábra. Dugós csatlakozók

3. Villanyszerelési alapáramkörök

A dugós csatlakozó többféle lehet: falicsatlakozó, vezetékcsatlakozó készülékcsatla­ kozó. A dugaszolóaljzat egy kapcsoló nélküli áramkör. A feszültségforrás a fogyasztás helyén, megfelelő számú érintkezőhöz vezetik. A falicsatlakozó a hálózat és a hordozható készülék csatlakozására, a vezetékcsatla­ kozó két vezeték összekapcsolására, a készülékcsatlakozó a vezeték és a készülék össze­ kapcsolására szolgál. A falicsatlakozók rögzített aljzatainak az a feladata, hogy villamos szakképzettség nélküli személyek különböző készülékeket csatlakoztassanak a hálózat­ hoz. A dugós csatlakozókat úgy kell alkalmazni, hogy az aljzat kerüljön az áramforrásból jövő, a dugó pedig a fogyasztó berendezés felől jövő vezetékre. Ezzel érhető el, hogy a csapok dugaszolás előtt nem kerülhetnek feszültség alá (3.2.11. ábra).

1 áramforrás; 2 fogyasztó; 3 dugaszolóaljzat; 4 csúszóérinlkező; 5 dugó (villa); 6 hüvely; 7 csap 3.2.11. ábra. Védőérintkezős dugaszolóaljzat

2 teherm entesítő szorító

3.2.12. ábra. Védőéri ntkezős dugaszoló bekötése

A védővezetőt (zöld-sárga), úgy kell bekötni, hogy kissé hosszabb vezetékdarabot hagyjunk, m ert ez lehetővé teszi azt, hogy a vezeték kiszakadása esetén legutoljára sza­ kadjon ki a védővezető (3.2.12. ábra). A fali dugós csatlakozók süllyesztett vagy fe­ lületi kivitelben készülnek (3.2.13. ábra). A védőérintkezős dugaszoló aljzat úgy van kiképezve, hogy dugaszoláskor először a védőérintkező, érintkezzen. (A dugaszoló kihúzása­ kor a megszakítás fordított sorrendben történik.) A vezetékcsatlakozók alapvetően műanyagból ké­ szülnek, különálló és vezetékkel egybeöntött ki­ vitelben. A nagyobb teljesítmények és többfázisú 3 .2 .1 3 . ábra. Falsíkra szerelhető védő­ energia átvitelére készülnek a nehezebb kivitelű érintkezős dugaszoló aljzat ipari csatlakozók. Az ipari csatlakozók készülnek egyfázisú (három érintkezős, fázis, nulla és védő), háromfázisú négyérintkezős (három fázis, védőérintkező), és háromfázisú ötérintkezős (három fázis, nulla, védő) kivitelben. Mind az egyfázisú, mind a többfázisú kivitelűek készülnek úgynevezett lengő csatlakozású kivitelben. Az ipari csatlakozók az MSZ EN 60309 : 2 szabványnak megfelelően frekvenciától és üzemi feszültségtől függően színjelölést kapnak és véletlen felcserélést mechanikailag megakadályozó hornyokkal, illetve vállakkal látják el azokat.

38 Villanyszerelés I. 400V~-50-60Hz-Vörös

230V— 50-60Hz-Kék földelő érintkező

horony 3 P+F 3 P+N + F

a) 3.2.14. ábra. Kisfeszültségű csatlakozók a) 230 V-ra b) 400 V-ra

A kisfeszültségű csatlakozók: 230 V 50-60 Hz feszültségre, valamint 400 V 50-60 Hz feszültségre készülnek. Az egyik gyártó és forgalmazó cég által készített csatlakozók hü­ velyeinek és csapjainak elrendezését m utatja a 3.2.14. ábra. A törpefeszültségű csatlakozásokhoz különböző kialakítású csatlakozó aljzatok és dugók készülnek, attól függően, hogy a csatlakozás egyenáramú vagy váltakozóáramú hálózatról veszi a táplálást. A törpefeszültségű csatlakozók: 24 V és 42 V 50-60 Hz feszültségre, valamint 24 V és 42 V – egyenfeszültségrc, készülnek. Az egyik gyártó és forgalmazó cég által készített csatlakozók hüvelyeinek és csapjainak elrendezését m utatja a 3.2.15. ábra. A csatlakozók csapjainak és hüvelyeinek főbb m éreteit m utatja a terhelhetőség függ­ vényében a 3.2.1. táblázat. A dobozkapcsoló a leggyakrabban alkalmazott erősáram ú kapcsoló. Kis áram erőssé­ gű fogyasztókészülékek, világítótestek, fényforrások m űködtetéséhez használják. Névle24Vcs 42V -Fchér segédhorony 10 órás állásban főhoronv

c) 3.2.15. ábra. Törpefeszültségű csatlakozók aj 24 V 50-60 Hz váltakozó- b) 42 V 50-60 Hz váltakozó- ej 24 V és 42 V egyenfeszültség

Forgócsapos kapcsoló Szigetelőlárcsa Mozgóérintkező

Billenőkapcsoló Szigetelt működletőfogantyú

Átugrórész Á llóérintkező_a ^ ) ^ _ Mozgóérintkező 3.2.16. ábra. Dobozkapcsolók működése

3. Villanyszerelési alapáramkörök

3.2.1. táblázat Az érintkező csapok és hüvelyek átmérői 63 A

24 V ~ 42 V ~ 42 V ~ 230 V ~

ges áramerősségük 6, 10,16, 25 A. Á ram nem szerint lehetnek váltakozó áramú, egyenés váltakozó áram ú, valamint egyenáramú kapcsolók. (3.2.16. ábra) A kapcsolók védettsége lehet: – normál, (nedvesség behatolás ellen nem védett); – csepegővíz ellen védett; – freccsenő víz ellen védett; – víz ellen töm ített kivitelű. A szerelés módja szerint lehet süllyesztett és beszerelhető kapcsoló. M űködtetés módja szerint: billcnőkapcsoló, billentyűs-, forgócsapos kapcsoló, húzó­ nyomókapcsoló. Villamos fényforrások Az izzólámpa a legelterjedtebb villamos fényforrás. Az izzólámpa üvegballonba zárt, ne­ hezen olvadó anyagból készült vezető, amely magas hőm érsékleten izzik és ennek követ­ keztében hőt és fényt sugároz. Szerkezeti felépítését a 3.2.17. ábra szemlélteti.

3.2.17. ábra. Izzólámpa szerkezeti felépítése

40 Villanyszerelés I. Az első gyárilag előállított izzólámpát Edison fejlesztette ki. Az izzólámpa légüres üvegburában elhelyezett, hurok alakú szénszálból állott. A kb. 1800 °C-on izzó szénszál jelentékeny elektron-kibocsátása miatt gyorsan vékonyodott, ami a lám pa élettartam át csökkentette. (Hosszabb kísérletezés után arra az eredm ényre jutottak, hogy a wolfram a legmegfelelőbb az izzószálak készítéséhez. Ennek a fémnek az olvadáspontja 3300°C, így erősebb izzítást és nagy fénytcljesítményt tesz lehetővé. Az izzólámpákat fejjel látják el, hogy foglalatba beerősíthetők legyenek). Az általánosan elterjedt m enetes fejet Edi­ son alkalmazta először, ezért ezt „Edison fejnek” nevezik. Használatosak még a csapos, más szóval bajonettzáras lámpafejek is, ezek kirázódás ellen biztosabbak, főleg vasúti kocsikon, gépjárműveken kerülnek alkalmazásra. Az izzólámpa m éreténél és egyszerű­ ségénél fogva igen kényelmes fényforrás, széleskörűen elterjedt, bár a legkevésbé gazda­ ságos (hatásfoka 4-8% ). Az izzólámpák élettartam a és fényárama igen érzékeny a fe­ szültség ingadozására. Jódtöltésű izzólámpák. Az izzószálról elpárolgó wolfram 600 °C-nál nagyobb hőm ér­ sékleten a jódatom okkal wolfram-jodid gázt képez, amely az izzószál környezetében a magas hőm érsékleten szétbomlik wolframra és jódra. A szabaddá vált wolfram m oleku­ lák nagy része visszarakódik az izzó spirálra. Ez a folyamat csökkenti az izzószál párolgá­ si sebességét, és ezzel megnöveli az izzószál élettartam át. A folyamat lejátszódásához magas hőm érséklet szükséges, ennek biztosítására az izzószálat kvarcburába helyezik. Alkalmazási területük: nagy szerelőcsarnokok, sportpályák, repülőterek, rakodók világí­ tása. A jódtöltésű izzólámpák hátránya, hogy csak vízszintes helyzetben üzemeltethetők. Gázkisüléses fényforrások. Gyakorlati célokra villamos árammal kétféle módon állít­ ható elő fény: a villamos áram hőhatára alapján (izzólámpák) és a gázoknak villamos árammal való ionozálásával (fénycsövek, higanygőzlámpák stb.). A fénycsövek a gyakor­ latban a legelterjedtebb gázkisüléses fényforrások (fluoreszkáló fénycsövek). A fénycsőben kisnyomású nemesgáz (argon) és kis mennyiségű higanygőz van. A cső belsejében a kisnyomású higanygőzből láthatatlan ibolyántúli sugárzás keletkezik, am e­ lyet a cső belső falára kent fluoreszkáló anyag látható sugárzássá alakit át. A fénycső által kisugárzott fény színe a fluoreszkáló anyagtól függ. A fénycső két végén wolframszálból készült, oxidréteggel bevont izzóelcktród helyezkedik el, Az oxidréteg bevonat az izzókatódok elhasználódásának lassítása m iatt szükséges (3.2.18. ábra). A fénycső begyújtása előtt az elektródák hidegek, ezért a gyújtási folyamat első lépése az elektródák felmelegítése, hogy elektron-kibo­ csátásuk meginduljon. Az elektró­ dák felmelegítését a gyújtókapcsoló végzi. A legelterjedtebb gyújtókap­ csoló a kisnyomású nemesgázzal töl­ tött parázsfénylámpa. (Glimm-lámpa). Egyik elektródája fémpálca, a másik pedig kengyel alakra hajlított ikerfém bimetall (3.2.19. és 3.2.20. ábra). 3.2.18. ábra. A fénycső szerkezete

3. Villanyszerelési alapáramkörök

L1 kondenzátor fémelektród

külső burkolat Gyújtó 3.2.19. ábra. A fénycső gyújtópatron

3.2.20. ábra. Fénycső hálózatra kapcsolása

Belsőtéri fénycsöves lámpatestek csoportosítása A belsőtéri fénycsöves lám patestek a többi lám patesthez hasonlóan háromféle szem­ pont alapján csoportosíthatók: 1. érintésvédelmi fokozatuk szerint; 2. víz és por elleni védelem fokozata szerint (IP); 3. felhasználás szerint. A fénycsőlámpatest felhasználását egyértelműen m eghatározza a lámpatest kivitele, előfordul, hogy egy-egy típusú lámpatest többféle célra is alkalmas, ezért kivitelük alap­ ján a következő csoportosítást követjük: – szabadon sugárzó; – aszimmetrikus ernyős; – ernyős; – ernyős-rácsos; – műanyag burás; – ipari védett lámpatestek. A hálózatra kapcsoláskor a gyújtókapcsolón csaknem az egész hálózati feszültség megjelenik. Ennek a feszültségnek hatására a fénycső két végén elhelyezkedő izzószálak és a gyújtó bimetálján áthaladó áram két elektródája között megjelenő parázsfény a bimetallt felmelegíti és kihajlítja. így a bimetall zárja a gyújtókapcsoló érintkezőit, és zárt áram körbe kerül a fénycsőbe épített két izzóelektróda. Az áram körben folyó áram hatá­ sára az elektródák felmelegednek és ionozzák, vezetővé teszik a fénycső gázterét. Az áram nagyobb része most m ár a fénycsövön megy át, a gyújtókapcsoló áram körében az áram lecsökken, ezáltal a gyújtókapcsoló bimetallja kihűl és visszahajlik megszakítja a gyújtóáramkört. így a hálózat teljes feszültsége a fénycsőbe tett két izzó-elektróda kö­ zött jelentik meg. A fénycső ekkor m ár olyan ionizált állapot van, hogy az elektródákon megjelenő feszültség hatására a két elektróda között izzítás, nélkül is teljes mértékben fennm arad az elektronok vándorlása, ami sugárzást hoz létre A sugárzás megindulásával egyre jobban nő a gáz vezetőképessége, csökken a cső ellenállása és a cső egyre nagyobb áram ot venne fel a hálózatból. Az áramnövekedés káros értékre való növekedését a csővel sorba kötött korlátozó fojtótekercs akadályozza meg.

42 Villanyszerelés 1. A gyújtókapcsoló sarkaira kötött szűrő kondenzátor a kapcsolások alkalmával a rá­ dióvételt zavaró hatások elhárítására szolgál. A kapcsoló után beépített kondenzátort a fázistényező javítására alkalmazzák. A foj­ tótekercs m iatt a fénycsövek fázistényezője rossz, kompenzálni kell (cos (p = 0, 55. . . 0,60), A kompenzálás lehet csoportos vagy egyedi, általában minden fénycsőnek, fény­ csőlámpatestnek külön kondenzátora van. A fénycsövek gyújtásához megjelentek az elektronikus előtétek (1984). A z új előtét kedve­ ző hatást jelent az élettartamra, megszünteti a slroboszkóp hatást, csökkenti a fogyasztást, a begyújtás azonnal megtörténik, a villogás megszűnik A neoncsövek hideg elektróddal működő fénycsövek. Az elnevezés hibás, csak a neon­ gázzal töltött, tehát piros színben világító csövekre igaz. A héliummal töltött cső világos rózsaszínt, a higanygőzzel töltött kék, az argonnal töltött pedig fehér szint ad. Egyéb szí­ neket a gázok keverésével és a csövek anyagának színezésével állítanak elő. A neoncsövek begyújtásához és üzemeltetéséhez nagyobb feszültség szüksége, mint az izzó elektródos fénycsövekhez. A leggyakrabban használatos feszültségek 3 kV és 5 kV. A feszültség függ a cső hosszától, ill., a sorba kapcsolt csövek számától. Működési elve megegyezik a fénycsövekével. A neoncső bekapcsolására kétsarkú kapcsoló szolgál a tápoldalon (prim er oldal). A transzform átorokat a fénycsövek közelében kell elhelyezni, hogy a nagyfeszültségű vezetékek minél rövidebbek legyenek, ezek a vezetékek különlegesen erre célra készül­ nek.. A transzform átor prim er oldalát olyan megszakítóval látják el, hogy a transzform á­ torszekrény fedelének leemelésével egyidejűleg az áram a prim er oldalon megszakad­ jon. A hidegclcktródos fénycsövek fázistényezője cos j = 0,5. . . 0,6 között van, ezért üzemükhöz fázisjavító kondenzátorok szükségesek. A neoncsöveket főleg reklámvilágí­ tásra használják. Alkalmassá teszi a csöveket az a körülmény, hogy majdnem tetszés sze­ rinti színek állíthatók elő belőlük. A kívánt feliratokat, ill., különböző alakzatokat zárt formában 8-30 mm átm érőjű üvegcsövekből alakítják ki. A higanygőzlámpáknál a nagynyomású gázkisülés, a kvarcból készült kisülőcsőben megy végbe. A kvarcbúra nemesgáztöltés m ellett higanyt is tartalmaz. A higany a bekap­ csolás után kb. 2 perc alatt elpárolog és a higanygőz nyomása több atmoszférára em elke­ dik. A lámpa erős kékes fénnyel világit. A kisülőcsőben levő gáznyomás a kisülőcső falá­ nak hőm érsékletétől függ, a kisülőcsövet hőszigetelés céljából üvegburába kell építeni. A burának van még egy fontos szerepe, megakadályozza a lámpából a szemre káros ultraibolya sugarak kijutását. A kisülőcsőben elhelyezett higany és a nemesgáz nyomása begyújtáskor nem elegendő ahhoz, hogy a hálózati feszültség hatására a gázkisülés meg­ induljon. Ezért a főelektródák mellett scgédelektródát (gyújtóelektródát) is el kell he­ lyezni. A segédelektródát úgy kötik be, hogy bekapcsoláskor a fő- és segédelektróda kö­ zött a hálózati feszültség jelenjék meg. A fő és segédelektróda közötti távolság kicsi, a hálózati feszültség elég nagy ahhoz, hogy köztük parázsfénykisülés jöjjön létre. Az itt term elődött ionok és elektronok mennyisé­ ge m ár elegendő ahhoz, hogy a kisülés a főelektródok között is meginduljon. A se3.2.21. ábra. Higanygőzlámpa szerkezeti gédclektróda áram körébe az áram korlátó­ felépítése és bekötése zására ellenállást kell iktatni (3.2.21. ábra).

3. Villanyszerelési alapáramkörök

A lámpa hatásfoka, és a színhatás javítása céljából a külső bura belső felületét vörösen sugárzó, fémporos fluoreszkáló réteggel vonják be. Az így készült lámpákat színkorrigált lámpáknak nevezik. A fluoreszkáló réteg a fénycsövekhez hasonlóan módosítja a kibo­ csátott fény hullámhosszát. A színkorrigált lámpák utcai világításra, magas üzemi csar­ nokok általános világítására alkalmasak. A nátriumlámpa U-alakú cső, amelynek mind két végébe elektródát építenek. A cső kis mennyiségű nátrium fém et argon- és neongázból álló keveréket tartalmaz. A gázok rendeltetése, hogy a kisülést megindítsák és fenntartsák mindaddig, amíg a nátriumfém elpárolog. A nátrium lám pa begyújtási ideje 5. . . 15 perc. A kisülőcső falhőm érsékletét 280 °C hőmérsékleten úgy lehet tartani, hogy az egész lámpát vákuumedénybe helyezik. A nátrium lám pa által kibocsátott fénysugarak 90%-a sárga. A nátrium lám pát ott elő­ nyös alkalmazni, ahol erős fényre, nagy élességre van szükség, de a színek felismerése nem lényeges. Öntödék, házak, szénbányák, rakodók, utak megvilágítására használják. A fejlesztések eredm ényeként elkészül a kompakt fénycső (3.2.22. ábra). A fénycső és az elektronikus előtét egy egységben készül, becsavarható az Edison foglalatba (E27 és E14). Készülnek olyan elektronikus előtétek amelyek alkalmasak 10-100% közötti szabá­ lyozásra. 3.2.22. ábra. Kompakt fénycső

3.3. Világítási autom atikák Lépcsőházi automata világítási kapcsolót lakóépületek lépcsőházaiban alkalmazzák. Váltó- és keresztkapcsolókkal is meg lehet valósítani a lépcsőház-világítását. Ebben az esetben, ha a használók erre nem ügyelnek, órákon keresztül világítanak a lámpák, ho­ lott arra nincs szükség. A lépcsőház-világítás kapcsolására olyan kapcsolást alakítottak ki, amely autom atikus kapcsoló van beépítve. A lépcsőházi autom ata egy időkapcsoló, amely a beállítástól függően a m űködtetést követően 1. 6 másodperc eltelte után önm ű­ ködően kikapcsolja a lépcsőház világítását. Magas házaknál a lépcsőházi autom ata és a világítótestek közé – a nagy áramfclvétel miatt – mágneskapcsolót iktatnak be (3.3.1. ábra). Ha a lakó bármelyik szinten a nyomógombot benyomja, akkor a lépcsőházi autom ata zárja az áram kört, a lám pák kigyulladnak és mindaddig világítanak, amíg a kapcsoló (1. 6 min) ki nem kapcsol. Ezután újabb nyomógomb benyomásával ismételten m űköd­ tethető az autom ata, amely a beállítási idejének megfelelően újra zárja az áram kört. Az időkapcsolást régebben erőkioldó, újabban elektronikus egység biztosítja. Újabban olyan lépcsőházi autom atákat is forgalmaznak, amelyek a kikapcsolás előtt, rövid ideig lassan halványuló fényt hoznak létre, ezáltal a közlekedőket figyelmeztetik arra, hogy a lámpa nem sokára kialszik.

44 Villanyszerelés I. világítás kapcsoló Ll

o o o Al 15 131 i | 1 1 G LE4 A2 O

ábra. Lépcsőház-világítás kapcsolása lépcsőházi automatával.

Alkonykapcsoló Különböző világítótesteket alkonyaikor (illetve erősen lecsökkent megvilágítás eseten, pl. ősszel, télen, erősen borús időben) autom atikusan bekapcsol, napkeltekor kikapcsol. A készülékben lévő jelfogó nappal elengedett állapotban van. Ha a megvilágítás értéke a beállított érték alá csökken, akkor a jelfogó meghúz, érintkezője zár. A megvilágítás nö­ vekedésekor fordított folyamat játszódik le. Az áramkör Ll N 1 működése késleltetett, hogy a rövid idejű megvilágítás-nö­ vekedés (pl. villámlás) ne okozzon szükségtelen kikapcso­ — I lást. A fénykapcsolót felszereléskor úgy kell beállítani, 0 Ó hogy a tokozás alján található adattáblán feltüntetett nyíl Ll N észak-északkeleti irányba mutasson (3.3.2. ábra). 3.3.2. ábra. Az alkony­ Ügyelni kell arra, hogy a felszerelés helyén elegendő kapcsoló bekötési rajza fény essen a készülékre, és arra is, hogy sötétben egyéb fényforrások ne zavatják fénysugaraikkal a működést. A fénykapcsoló buráját célszerű az időjárási viszonyoktól függő gyakorisággal megtisztítani, hogy a fényáteresztése ne csökkenjen. A világítási autom atikák egyik jelentős csoportja a moz­ gásérzékelővel ellátott lámpatest, amely azt a célt szolgál­ ja, hogy a mozgás (ember, állat) érzékelése után a világí­ tást rövidebb-hosszabb ideig bekapcsolja. A bekapcsolt világítás szolgálhatja a házba való bem enet vagy házkörüli teendők ellátását. További szerepe lehet a nem kívánatos elemek (személyek, állatok) elriasztása, a környezet fi­ gyelmének a felkeltése. A mozgásérzékelők többnyire egybeépítettek magával a lám patesttel és bizonyos érzékelő sávok figyelembevé3.3.3. ábra. Mozgásérzékelőtelével (amelyeket be lehet állítani) m űködnek (3.3.3. vei egybeépített lámpatest. ábra).

3. Villanyszerelési alapáramkörök

A világítási áram körök kapcsolóinak, csatlakozó aljzatainak, világítási szerelvényei­ nek rajzjeleit a 9/1., 9/2. és 9/3. táblázatok tartalmazzák. 9/1. táblázat Világítási áramkörök rajzjelei (MSZ IEC 6 1 7 -1 1 : 1993) Jelmagyarázat