Wir Neue 5. Munkafüzet (RK-5258-71-8)

Ugróiskola 1. osztály Előkészítő munkafüzet (PD-330 K)
munkafüzet
A munkafüzet az olvasás és írás elsajátításához elengedhetetlen általános és speciális részkészségek fejlesztését tűzi ki célul. Ugróiskola 1. . Árösszehasonlítás

OH-MAT05TB Matematika 5. tankönyv (B)

Szerző(k): Csahóczi Erzsébet, Csatár Katalin, Kovács Csongorné, Morvai Éva, Széplaki Györgyné, Szeredi Éva (tananyagfejlesztő), Tantárgy/Tanegység: Matematika, Évfolyam: 5, Kiadó: Oktatási Hivatal Kiadó, Kiadás éve: 2020 A tankönyv/munkafüzet a(z) AP-050809 Matematika…

Szerző(k): Csahóczi Erzsébet, Csatár Katalin, Kovács Csongorné, Morvai Éva, Széplaki Györgyné, Szeredi Éva (tananyagfejlesztő), Tantárgy/Tanegység: Matematika, Évfolyam: 5, Kiadó: Oktatási Hivatal Kiadó, Kiadás éve: 2020

A tankönyv/munkafüzet a(z) AP-050809 Matematika tankönyv 5. NAT tankönyv alapján került összeállításra.

Méret:	A4
Borító típusa:	Puha borítós

Szállítás

Kiszállítás futárszolgálattal, utánvétes fizetés

Házhozszállítás a megadott szállításai címre futárszolgálattal, fizetés átvételkor készpénzben, vagy bankkártyával a futárnál. A visszaigazolásban szereplő státusz (Feldolgozás alatt) jelentése: A rendelés beérkezett hozzánk, feldolgozása hamarosan elkezdődik! (Munkanapokon, a 15.00 után beérkezett rendeléseket a rendelés beérkezését követő munkanapon tudjuk feldolgozni! A munkaszüneti napokon beérkezett rendelések az azt követő munkanapon kerülnek feldolgozásra!)

Átvétel Postaponton, utánvétes fizetés

Átvétel a megjelölt Postaponton (MOL, COOP, Csomagautomata, Posta), fizetés átvételkor készpénzben, vagy bankkártyával a Postaponton. A visszaigazolásban szereplő státusz (Feldolgozás alatt) jelentése: A rendelés beérkezett hozzánk, feldolgozása hamarosan elkezdődik! (Munkanapokon, a 15.00 után beérkezett rendeléseket a rendelés beérkezését követő munkanapon tudjuk feldolgozni! A munkaszüneti napokon beérkezett rendelések az azt követő munkanapon kerülnek feldolgozásra!)

Személyes átvétel Géniusz Könyváruház, fizetés átvételkor

Cím: Miskolc, Széchenyi István út 107. (H-P: 9.00-17:30, Szo: 9.00-13.00), fizetés átvételkor készpénzben, vagy bankkártyával üzletünkben. A visszaigazolásban szereplő státusz (Feldolgozás alatt) jelentése: A rendelés beérkezett hozzánk, feldolgozása hamarosan elkezdődik! (Munkanapokon, a 15.00 után beérkezett rendeléseket a rendelés beérkezését követő munkanapon tudjuk feldolgozni! A munkaszüneti napokon beérkezett rendelések az azt követő munkanapon kerülnek feldolgozásra!)

Kiszállítás futárszolgálattal, előreutalásos fizetés

Házhozszállítás a megadott szállításai címre futárszolgálattal, fizetés előreutalással (feldolgozás után küldjük az utaláshoz szükséges adatokat). A visszaigazolásban szereplő státusz (Feldolgozás alatt) jelentése: A rendelés beérkezett hozzánk, feldolgozása hamarosan elkezdődik! (Munkanapokon, a 15.00 után beérkezett rendeléseket a rendelés beérkezését követő munkanapon tudjuk feldolgozni! A munkaszüneti napokon beérkezett rendelések az azt követő munkanapon kerülnek feldolgozásra!)

Átvétel Postaponton, előreutalásos fizetés

Átvétel a megjelölt Postaponton (MOL, COOP, Csomagautomata, Posta), fizetés előreutalással (feldolgozás után küldjük az utaláshoz szükséges adatokat). A visszaigazolásban szereplő státusz (Feldolgozás alatt) jelentése: A rendelés beérkezett hozzánk, feldolgozása hamarosan elkezdődik! (Munkanapokon, a 15.00 után beérkezett rendeléseket a rendelés beérkezését követő munkanapon tudjuk feldolgozni! A munkaszüneti napokon beérkezett rendelések az azt követő munkanapon kerülnek feldolgozásra!)

Személyes átvétel Géniusz Könyváruház, előreutalásos fizetés

Cím: Miskolc, Széchenyi István út 107. (H-P: 9.00-17:30, Szo: 9.00-13.00), fizetés előreutalással (feldolgozás után küldjük az utaláshoz szükséges adatokat). A visszaigazolásban szereplő státusz (Feldolgozás alatt) jelentése: A rendelés beérkezett hozzánk, feldolgozása hamarosan elkezdődik! (Munkanapokon, a 15.00 után beérkezett rendeléseket a rendelés beérkezését követő munkanapon tudjuk feldolgozni! A munkaszüneti napokon beérkezett rendelések az azt követő munkanapon kerülnek feldolgozásra!)

Direkt 3 Munkafüzet

Direkt 3 Német nyelvkönyv és munkafüzet
Használt

munkafüzet

3 000 Ft

Direkt 3 munkafüzet audio-cd
munkafüzet

799 Ft

Direkt 3 könyv és munkafüzet
Használt

munkafüzet
Direkt 3 könyv és munkafüzet Eladó a képen látható Direkt 3 németkönyv és munkafüzet a hozzátartozó CD. Teljesen új termék.

3 000 Ft

Direkt 1 Munkafüzet (A1-A2)
munkafüzet
Direkt 1 Munkafüzet (A1-A2) A tankönyv feladataihoz kapcsolódó további gyakorlatokÁrösszehasonlítás

2 912 Ft

Wir 2 Munkafüzet Audio CD
munkafüzet

2 300 Ft

Wir 3 Munkafüzet Audio CD
munkafüzet

2 300 Ft

WIR 4 Munkafüzet CD-melléklettel
munkafüzet

2 300 Ft

Hallo Anna 2 munkafüzet
munkafüzet

1 500 Ft

Hallo Anna 3 munkafüzet
munkafüzet

1 500 Ft

4 000 Ft

Ugróiskola 1. osztály Előkészítő munkafüzet (PD-330 K)
munkafüzet
A munkafüzet az olvasás és írás elsajátításához elengedhetetlen általános és speciális részkészségek fejlesztését tűzi ki célul. Ugróiskola 1. . Árösszehasonlítás

1 270 Ft

Anyanyelv felsősöknek 8. munkafüzet (MS-2588T)
munkafüzet
Anyanyelv felsősöknek 8. munkafüzet (MS-2588T) Mozaik Kiadó Érdekesen és színesen dolgozza fel a magyar nyelv tananyagot a kerettantervre épülő . Árösszehasonlítás

ANGELI ÉVA Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 8. tanításához

1 NØmet kk 8.qxd :06 Page 1 ANGELI ÉVA Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 8. tanításához CELLDÖMÖLK, 20092 NØmet kk 8.qxd :06 Page 2 Szerkesztette HORVÁTH.

Recommend Documents

Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 8. tanításához

Szerkesztette HORVÁTH KORNÉLIA

AP–082531 ISBN 978-963-465-254-0 © Angeli Éva, 2008 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mu ´´, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelo´´s kiadó: Esztergályos Jeno´´ ügyvezeto´´ igazgató Nyomdai elo´´készítés: Alinea Kft.

Terjedelem: 6,18 A/5 ív

Elõszó Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvetõ szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlõdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. „Európa népei sok, egymástól különbözõ nemzetbõl, közösségbõl, kultúrából és nyelvi csoportból egy egységes uniót alakítanak ki. Ez az unió a gondolatok és hagyományok egyenlõ alapon történõ cseréjére épül, és azon alapul, hogy a különbözõ történelmi múlttal, ám közös jövõvel rendelkezõ népek kölcsönösen elfogadják egymást. Ezért még soha nem volt ennyire fontos az, hogy polgárai rendelkezzenek azokkal a képességekkel, melyek szomszédaik megértéséhez és az azokkal való kommunikációhoz szükségesek. Tehát el kell sajátítanunk az egymással való eredményes kommunikációhoz és egymás megértéséhez szükséges készségeket. Más nyelvek ismerete arra ösztönzi az embert, hogy nyitottabb legyen mások, illetve mások kultúrája és szemlélete felé.” – mondja az Európai Tanács ajánlása. „Az Európai Parlament 2001. december 13-i határozata a nyelvtanulást és a nyelvi sokszínûséget támogató intézkedésekre szólított fel. A 2003. április 10-i brüsszeli konferencián a képviselõk elfogadták a Európai Bizottság jelenlegi helyzetrõl szóló elemzésének legfontosabb üzenetét és a jövõre vonatkozó javaslatait. Egyetértés volt például abban, hogy kívánatos lenne az élethosszig tartó tanulás jegyében, a kisgyermekkortól kezdve minden európai polgár számára lehetõvé tenni, hogy élvezhesse a soknyelvûség elõnyeit. Széles körû támogatást nyert az, hogy emelni kell a nyelvtanítás színvonalát, mivel a nyelvi kompetencia azok közé az alapvetõ készségek közé tartozik, melyekre mindenkinek szüksége van a képzésben, a foglalkoztatásban, a kultúrák találkozása során és az önmegvalósításhoz. Azok, akik gyermekkorban kezdik a nyelvtanulást, jobban tudatában lesznek saját kulturális értékeiknek, saját kultúrájuk hatásainak, nagyobb megbecsülést mutatnak más kultúrák iránt, nyitottabbak és érdeklõdõbbek lesznek mások iránt.

A tagállamok egyetértenek abban, hogy a hangsúly a hatékony kommunikáció képességére, azaz az aktív készségekre és ne a passzív tudásra helyezõdjön. A cél nem az anyanyelvi szint elérése, hanem a megfelelõ szintû olvasási, szövegértési, írásés beszédkészség elsajátítása. Az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy az európai szintû akcióknak a következõ kulcsterületekre kell irányulniuk: a nyelvek befogadó jellegû szemléletének támogatása, nyelvbarát közösségek kialakítása, a nyelvtanulási kínálat és a nyelvtanulási lehetõségek igénybevételének javítása.” A nyelvi kompetencia azok közé az alapvetõ készségek közé tartozik, amelyekre mindenkinek szüksége van a képzésben, a foglalkoztatásban, a kultúrák találkozása során és az önmegvalósításhoz; a nyelvtanulás az egész életet felölelõ tevékenység. Az Európai Unió tagállamai számára elsõdleges fontosságú az, hogy már az óvodában és az általános iskolában eredményes nyelvtanulás folyjon, mivel ezeken a helyeken alakul ki az, hogy az egyén hogyan viszonyul majd más nyelvekhez és kultúrákhoz, és a késõbbi nyelvtanulás alapjai is itt kerülnek lefektetésre. Azok, akik gyermekkorban kezdik a nyelvtanulást, jobban tudatában lesznek saját kulturális értékeiknek, saját kultúrájuk hatásainak, nagyobb megbecsülést mutatnak más kultúrák iránt, nyitottabbak és érdeklõdõbbek lesznek mások iránt. A magyar oktatási rendszerben negyedik évfolyamtól kötelezõ egy idegen nyelv tanulása. Az idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvetõ célja a használható nyelvtudás megszerzése, ami a szituációnak megfelelõ nyelvhasználati képességet és a sikeres kommunikációt jelenti. A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik. Ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön: használjuk bátran a már ismert tantárgyak tartalmait az életkori sajátosságoknak megfelelõen! Ha már az elsõ három évfolyamon is folyt idegennyelv-oktatás, ne hagyjuk el a verseket, dalokat, meséket, amelyek ritmusosságuk, dallamuk és játékosságuk miatt a szókincsüket tekintve jobban megmaradnak a gyerekek emlékezetében! Ne a sza3

bályok oktatása legyen a cél! Adjunk mintákat, és természetesen, ha szükséges, javítsuk a gyerekeket, de ne elmarasztalóan! A nyelvtanítás legfontosabb céljai és feladatai: • az idegen nyelv tanulásának megszerettetése • a nyelv hangzásvilágának megismerése • az artikulációs bázis fejlesztése • a gyermek látókörének tágítása • a nyelvi tudatosság kialakítása és fejlesztése • a több csatornán történõ ismeretszerzés elsajátítása.

A KULCSKOMPETENCIÁK MEGJELENÉSE Az idegen nyelv oktatása során szinte az összes kompetenciaterület megjelenik, hiszen a nyelvtanulás a mindennapi élet számos területét érinti: • folyamatosan szükség van az anyanyelvi kompetenciákra: a nyelvhasználat összehasonlítása, párhuzamok állítása megkönnyíti az idegen nyelv mûködésének megértését, • a szociális és állampolgári kompetencia a társadalmi és kulturális különbözõségek megértéséhez szükséges, • az esztétikai-mûvészeti tudatosság megjelenik a versek, dalok tanulása, a mesék dramatizálása kapcsán. A nyelvoktatás alkalmas számos más általános képesség és készség fejlesztésére is: a gondolkodási, szövegértési, koncentrációs, érzelmi képességek folyamatosan jelen vannak a nyelvórákon. A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése a következõket jelenti: (1) A kötelezõ oktatás végére a tanulók képesek lesznek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelõen használni. (2) A nyelvtanulás során a tanulókban kialakul a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azt beszélõ emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránti kedvezõ attitûd és motiváció. (3) Nyelvtudásukat egész életükben képesek lesznek önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. A kerettanterv átdolgozása során a korszerû ismeretkörök és kulcskompetenciák beemelésére, a készség- és képességjellegû követelmények elõtérbe állítására törekedtek a készítõk. Fontos szempont, hogy a NAT által képviselt fejlesztõ központú szemlélet ne 4

sikkadjon el, ill. közvetlenül is hasznos szakmai segítséget nyújtson a kerettanterv a pedagógusoknak a fejlesztési követelmények megvalósulását szolgáló feladatok differenciált megtervezéséhez. Bár a kerettantervi ajánlások csak 4. évfolyamtól határoznak meg célokat és feladatokat, egyéb feltételek fennállása esetén – a nem kötelezõ tanórai foglalkozások keretében – az iskolának lehetõsége van már az 1. évfolyamtól kezdve az idegen nyelv oktatását megszervezni. Ahány iskola, annyiféleképpen szervezhetik meg az idegen nyelv oktatását. Éppen ezért olyan taneszközökben kell gondolkodni, amelyek többféle oktatási módot is kiszolgálnak. Az új tankönyvcsalád a legújabb kerettantervhez igazodva készült el, figyelembe véve az új kerettantervi törekvéseket és a kulcskompetenciák kiemelt fejlesztését. A feldolgozott témák jól illeszkednek az életkori sajátosságokhoz, a gyermekek kommunikációs igényeihez. A tankönyvek elsõsorban hallás utáni szövegértést fejlesztõ feladatokat tartalmaznak, míg a munkafüzetek inkább a nyelvtan elsajátítására, begyakorlására és a szövegértésre koncentrálnak. Megtalálhatóak azonban állandó elemek is, pl. a fejezetek végén olvasható viccek, anekdoták vagy a tartalomhoz kötõdõ naplóírás és projektmunka-javaslatok, amelyek nemcsak a nyelvi elemek hétköznapi nyelvhasználatának bemutatását, hanem a pedagógus munkáját is színesíteni hivatottak. A tankönyvcsalád szövegei autentikusak, a tartalmak megjelenése köznapi. A nyelvtani tartalmak megjelennek a tankönyv szövegeiben, de a szabályok kiemelése és begyakorlása a munkafüzet feladata. A tankönyvek végén találhatóak az ünnepnapokhoz kapcsolódó szövegek, amelyek az aktualitásoknak megfelelõen, szabadon tervezhetõ tanórákra szólnak. A tankönyvcsalád további részeit alkotják a CDmellékletek, amelyek egyrészt a szövegértési feladatokat, másrészt pedig a könyvekben is megtalálható dalokat, verseket tartalmazzák. Minden évfolyam számára készül továbbá tanári kézikönyv, amelyekben praktikus tanácsok, a feladatok megoldásai, a hallás utáni szövegértéses feladatok szövegei, valamint óravázlatminták és tanmenetjavaslatok is találhatók. Sikeres nyelvoktatást és jó munkát kívánok: Angeli Éva

Általános célok és feladatok Az élõ idegen nyelv mûveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak az alaptanterv többi mûveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európa Tanács ajánlásaival: „Európa népei sok, egymástól különbözõ nemzetbõl, közösségbõl, kultúrából és nyelvi csoportból egy egységes uniót alakítanak ki. Ez az unió a gondolatok és hagyományok egyenlõ alapon történõ cseréjére épül, és azon alapul, hogy a különbözõ történelmi múlttal, ám közös jövõvel rendelkezõ népek kölcsönösen elfogadják egymást. Ezért még soha nem volt ennyire fontos az, hogy polgárai rendelkezzenek azokkal a képességekkel, melyek szomszédaik megértéséhez és az azokkal való kommunikációhoz szükségesek. Tehát el kell sajátítanunk az egymással való eredményes kommunikációhoz és egymás megértéséhez szükséges készségeket. Más nyelvek ismerete arra ösztönzi az embert, hogy nyitottabb legyen mások, illetve mások kultúrája és szemlélete felé. A gazdasági, társadalmi és környezeti megújulás 2000 márciusában elindított lisszaboni stratégiájának keretében az Unió az évtized végére a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága kíván lenni. Ennek eléréséhez kulcsfontosságú egy tudásalapú társadalom építése. A nyelvtanulás ehhez a célhoz azáltal járul hozzá, hogy fejleszti a kognitív készségeket és megerõsíti a nyelvtanuló anyanyelvi készségeit, ezen belül az írás- és olvasási készséget. Az állampolgárok nyelvi készségeinek fejlõdése sok más, európai szintû politika számára is hasznos lehet. Röviden szólva, más nyelvek megértésének és kommunikációban való használatának a képessége minden európai polgár számára alapvetõ készség. Az Európai Parlament 2001. december 13-i határozata a nyelvtanulást és a nyelvi sokszínûséget támogató intézkedésekre szólított fel. 2002. február 14-én az Oktatási Miniszterek Tanácsa felkérte a tagállamokat arra, hogy tegyenek konkrét lépéseket a nyelvi sokszínûség és a nyelvtanulás elõsegítése érdekében, és kérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatokat ezeken a területeken. Az akcióterv elkészítése során az Európai Bizottság széles körû nyilvános konzultációt folytatott, majd ezt a civil társadalom képviselõinek konferenciája zárta, melyre 2003. április 10-én ke-

rült sor Brüsszelben. A konferencián a válaszadók elfogadták a Bizottság jelenlegi helyzetrõl szóló elemzésének legfontosabb üzenetét és a jövõre vonatkozó javaslatait. Egyetértés volt például abban, hogy kívánatos lenne az élethosszig tartó tanulás jegyében, a kisgyermekkortól kezdve minden európai polgár számára lehetõvé tenni, hogy élvezhesse a soknyelvûség elõnyeit. Széles körû támogatást nyert az, hogy emelni kell a nyelvtanítás színvonalát, mivel a nyelvi kompetencia azok közé az alapvetõ készségek közé tartozik, melyekre mindenkinek szüksége van a képzésben, a foglalkoztatásban, a kultúrák találkozása során és az önmegvalósításhoz. Azok, akik gyermekkorban kezdik a nyelvtanulást, jobban tudatában lesznek saját kulturális értékeiknek, saját kultúrájuk hatásainak, nagyobb megbecsülést mutatnak más kultúrák iránt, nyitottabbak és érdeklõdõbbek lesznek mások iránt. A tagállamok egyetértenek abban, hogy a hangsúly a hatékony kommunikáció képességére, azaz az aktív készségekre és ne a passzív tudásra helyezõdjön. A cél nem az anyanyelvi szint elérése, hanem a megfelelõ szintû olvasási, szövegértési, írásés beszédkészség elsajátítása. Az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy az európai szintû akcióknak a következõ kulcsterületekre kell irányulniuk: a nyelvek befogadó jellegû szemléletének támogatása, nyelvbarát közösségek kialakítása, a nyelvtanulási kínálat és a nyelvtanulási lehetõségek igénybevételének javítása.” Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerõsek az órai tevékenységek és az azzal kapcsolatos kifejezések, motiváltak és bíznak magukban. A négy tanév céljai között elsõ helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása, pl. életszerû szituációkkal, érdekes – eleinte könnyített, néhány mondatos, majd eredeti – olvasmányokkal, ritmikus mondókákkal (ún. chantokkal), az életkori sajátosságaiknak megfelelõ dalokkal. Elengedhetetlen a hallás utáni értés fejlesztéséhez, hogy megfelelõ mennyiségû autentikus hanganyag álljon rendelkezésre. Igyekezzünk minél több reáliát felhasználni a tananyagban (pl. zeneszámok, újságok, jegyek, csomagolások stb.)! 5

Fontos szerephez jut a humor mind a szövegekben, mind az illusztrációkban, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a tanulók sokkal szívesebben, ezért könnyebben is tanulnak humorral átszõtt tananyagot. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, de az évek elõrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált szövegek olvastatásával. A 7. évfolyamtól kezdõdõen fordítsunk több idõt az íráskészség fejlesztésére is, hiszen a tanulók nagy részének még az anyanyelvén is gondot okoz egy rövid, összefüggõ szöveg megalkotása. A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik a memóriájára, mint a célnyelv

szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerûségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlõdésüket. A nyelvhasználatban a folyékonyság (fließendes Sprechen) az erõsségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a célnyelv olyan szintû használatához, ami lehetõvé teszi számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévémûsorok, újságok) hasznosítását, és az irányított önálló haladást. A nyolcadik évfolyam végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhetõ szintet, amellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvû információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni, amely cél megegyezik az A1-es szint elérésével (részletesen ld. késõbb).

Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák A FEJLESZTÉSI FELADATOK SZERKEZETE A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következõ egységekbõl állnak: • beszédértés (Hörverstehen) • beszédkészség (Sprechen) • szövegértés (Leseverstehen) • írás (Schreiben)

FEJLESZTÉSI FELADATOK Az élõ idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvetõ célja a használható nyelvtudás megszerzése (= kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása). Ez az adott szituációnak megfelelõ nyelvhasználati képességet jelenti, amelynek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül történhet. A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése a következõket jelenti: A kötelezõ oktatás végére a tanulók képesek lesznek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelõen használni. A nyelvtanulás során a tanulókban kialakul a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azt beszélõ emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránti kedvezõ attitûd és motiváció. Nyelvtudásukat egész életükben képesek lesznek önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. Az alaptanterv a közoktatás kétéves szakaszaira (6., 8., 10. és 12. évfolyamok végére) minden diák számára a minimális szintet határozza meg, amelyet a négy alapkészség területén kell teljesíteni. Ezek a szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább egy élõ idegen nyelvbõl az Al-es szint elérését tûzik ki célul. Ezen belül a nyelvtanulás az elsõ öt évfolyamon elsõsorban játékos ismerkedést jelent az idegen nyelvvel, de az a cél, hogy a tanulók a 6. évfolyam

végére érjék el az A1-es szintet, amely az európai minimumszint fele (részletesebben ld. a 6. évfolyam továbbhaladási feltételeinél).

AZ EURÓPAI MINIMUMSZINT: A1 Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvetõ fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes jellegû kérdéseket (pl.: hogy hol lakik) ismerõs emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerû interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítõkész. Beszédértés • Megérti az ismerõs szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség • Képes egyszerû beszélgetésben részt venni, amenynyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. • Képes feltenni és megválaszolni egyszerû kérdéseket ismerõs témára és helyzetre vonatkozóan. • Lakóhelyét, ismerõseit képes egyszerû fordulatokkal leírni. Szövegértés • Megérti az ismerõs szavakat, egyszerû mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Írás • Képes egyszerû nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Minimum, ill. optimum szókészlet az A1-es szint eléréséhez, teljesítéséhez az 5–8. évfolyamon évente minimálisan 300 szó, optimálisan 400 szó. (Részletezve ld. az egyes témaköröknél.) A 9–12. évfolyamra többféle követelményt fogalmaznak meg aszerint, hogy a nyelvtanuló az adott nyelvbõl milyen szintre szeretne eljutni a kötelezõ iskolázás végére, nyelvtanulása mennyire intenzív, illetve milyen szintû érettségi vizsgát kíván tenni. 7

Ha a 12. évfolyam végére a diák a B1-es szintet kívánja elérni, a 10. évfolyam végére az A2-es szintet kell elérnie [(a) tanterv]. Ha a 12. évfolyam végére a cél a B2-es szint, a 10. évfolyam végére a B1-es szint teljesítése a kívánatos [(b) tanterv], ami a 8. évfolyam végére az A2-es szint elérését jelenti. Azokban az iskolákban, ahol az Európai Bizottság ajánlásai megvalósulnak („…ha a pedagógus megfelelõ képzettséggel rendelkezik ahhoz, hogy kicsi gyerekeknek nyelvet tanítson, ha az osztálylétszám elég alacsony ahhoz, hogy a nyelvtanulás eredményes lehessen, ha megfelelõ tananyag áll rendelkezésre, és ha a tanterv elegendõ óraszámot biztosít a nyelvtanuláshoz…”), ez reális célkitûzés lehet.

Írás • Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.

KÉPESSÉGFEJLESZTÉS AZ A2-ES SZINTHEZ Beszédkészség • Képes egyszerû kifejezésekkel személyek, életkörülmények, napi tevékenységek leírására, tetszés, nemtetszés kifejezésére; mondatokat alapfokon fûz össze. • Kommunikálni tud munkával és szabadidõvel kapcsolatos rutinhelyzetekben, amelyekben egyszerû és direkt információcsere szükséges. • Rövid párbeszédeket tud folytatni.

AZ EURÓPAI ALAPSZINT: A2 Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az õt közvetlenül érintõ területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvetõ személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerû és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerû és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerû nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátterérõl, szûkebb környezetérõl és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Beszédértés • Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert dologról van szó. • Megérti a rövid, világos és egyszerû üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Beszédkészség • Részt vesz egyszerû, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. • Megérteti magát a társasági beszélgetésben. • Röviden le tudja írni például a családját, lakóhelyét, tanulmányait. Szövegértés • Megérti rövid, egyszerû szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni.

Beszédértési készség • Megérti a világos és lassú tempójú beszélgetés témáját. Íráskészség • Egyszerû formában, alapvetõ kötõszavakat használva, mindennapi életével kapcsolatos információt tartalmazó szöveget tud alkotni. • Rövid, egyszerû levélformulákat tud írni ügyei elintézésére, valamint meg tud fogalmazni köszönõ és bocsánatkérõ baráti leveleket. Szövegértési készség • Megérti a hétköznapi témájú, gyakran elõforduló szavakat tartalmazó szövegtípusokat. Szókincs • Alapvetõ szókincse segítségével megbirkózik a mindennapi, kiszámítható helyzetekkel. A szavakat még keresi, és mondanivalóját szókincse szerint igazítja. Nyelvtan • Az egyszerû szerkezeteket helyesen használja, de még gyakoriak az alapvetõ hibák. Mondanivalója világos és érthetõ. Kultúra • A célnyelvi kultúrát a sajátjához tudja viszonyítani. • Kulturálisan érzékeny, és különbözõ stratégiák segítségével kapcsolatot tud fenntartani más kultúrákból származó emberekkel.

Tanulási készségek • Tudatosulnak benne a különbözõ tanulási technikák és stratégiák.

KULCSKOMPETENCIÁK MEGJELENÉSE A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, amelyek összekötik a mûveltségterületek bevezetõit és fejlesztési feladatait. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetõ: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelõ keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidõs tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelõen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése (vö. szociális és állampolgári kompetencia). Az ehhez szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelõen. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelõ használatára (vö. digitális kompetencia), és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történõ elsajátítására is (vö. hatékony, önálló tanulás kompetenciája). Ha a tanulói tevékenységekbõl indulunk ki, fontos szerephez jut az esztétikai-mûvészeti tudatosság és (fõként) kifejezõkészség kompetenciája, pl. projektmunka, daltanulás, szerepjátszás során. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elõsegítése a természeti és a társadalmi környezettel (vö. alapvetõ kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén). A sikeres nyelvtanításban és -tanulásban tehát minden kulcskompetenciának meg kell jelennie,

ahogyan a különbözõ élethelyzetekben is szükségünk van a különbözõ kompetenciákra. A NAT szerint a kiemelt fejlesztési célok, a kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklõdését és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. A tanulásszervezés optimális megoldásához persze nem elég a képzett pedagógus, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre. Az idegen nyelv tanításakor a tanári és tanulói tevékenységformák között elsõ helyen a kommunikatív feladatok állnak. Szakítani kell az évtizedeken keresztül szinte egyeduralkodó, ún. nyelvtani fordító módszerrel (Grammatik – ÜbersetzungMethode). Idegen nyelvet azért tanulunk, hogy használjuk. Ha a kommunikáció folyamatos és sikeres, a nyelvtani hibák kevésbé lényegesek. Mind a négy alapkészség – beszédértés (Hörverstehen), beszédkészség (Sprechen), olvasásértés (Leseverstehen), írás (Schreiben) – fejlesztésében a kommunikatív tevékenységekre kell a hangsúlyt fektetni. A nyelvtani szabályok sulykolása helyett életszerû feladatokra koncentráljunk! Sokkal motiválóbbak azok a helyzetek, amelyekkel az életben is találkozhatnak a tanulók. Közismert tény, hogy egy átlagos tanórán egy tanuló átlagosan 20 másodpercet beszél. Minden órán, de különösen egy nyelvórán ez döbbenetesen kevés. Ha csak 5 perc páros munkát alkalmazunk, ez az idõ már a 15-szörösére nõhet. A frontális osztálymunka helyett – különösen nagy létszámú osztályok esetében – sokkal célravezetõbb páros és csoportos tevékenységeket, illetve projektmunkát alkalmazni.

Kerettanterv a 8. évfolyam számára NÉMET NYELV Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Ebbõl kb. – 60 óra új anyag feldolgozására, – 30 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre, – 10 óra ellenõrzésre és értékelésre, – 10 óra szabadon tervezhetõ (aktualitások, pl. ünnepek; vetélkedõk, jelenetek; országismeret; videós v. számítógépes óra). JAVASOLT TÉMAKÖRÖK ÉS ÓRASZÁMOK Témakör

A témakör feldolgozására javasolt óraszám

1. Földünk nevezetes tájai, természeti környezetünk; A természet megóvása, veszélyeztetett növények és állatok 2. Utazás egy németországi nyelvtanfolyamra 3. A tenger (a tenger élõvilága, felfedezõk, hajótörés, kalózok, csempészek, lakatlan sziget, rejtelmes sziget…) 4. Egy kis történelem 5. Házimunka; Fõzés, receptek, egészséges életmód 6. Otthoni és iskolai rendszabályok 7. Tervek a szünidõre és a jövõre; Továbbtanulás, pályaválasztás

10-15 12-15 10-15 12-15 12-15 12-15 12-15

1. FÖLDÜNK NEVEZETES TÁJAI, TERMÉSZETI KÖRNYEZETÜNK. A TERMÉSZET MEGÓVÁSA, VESZÉLYEZTETETT NÖVÉNYEK ÉS ÁLLATOK Fejlesztési célok

A tanuló ismerjen néhány jellegzetes, más földrészen élõ állat- és növényfajt! Tudjon néhány mondatot mondani a legégetõbb környezetvédelmi problémákról, veszélyeztetett növény- és állatfajokról!

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Kb. 50 szó, ill. kifejezés Láncjáték, páros munka, (növények, állatok, föld- csoportmunka, szereprajzi fogalmak, országok, játék népek, nyelvek, Wechselspiel, Lückenkörnyezetvédelemmel texte, Wörtertreppen, kapcsolatos fogalmak) Buchstabenquadrat oder-salat usw. Projektmunka. Dalok, versek tanulása, eljátszása. (Részletesebben lásd a külön táblázatot.) Kapcsolatok más mûveltségi területekkel: földrajz, biológia, természetismeret, környezetvédelem.

A továbbhaladás feltételei

Tud néhány mondatot mondani a fontosabb állatokról és növényekrõl, a legégetõbb környezetvédelmi problémákról, veszélyeztetett növény- és állatfajokról.

Tevékenységformák Hörverstehen • nyelvek felismerése • állatok, növények azonosítása

Leseverstehen • veszélyeztetett állatés növényfajok • Földünk néhány nevezetes tája • a világörökség részei (fõként Magyarországon)

Sprechen • képleírás (növények, állatok, tájak) • beszámoló irányított kérdések alapján

Schreiben • plakát készítése (veszélyeztetett növény- és állatfajok) • egy ország rövid bemutatása

2. UTAZÁS EGY NÉMETORSZÁGI NYELVTANFOLYAMRA Fejlesztési célok

A tanuló ismerje azokat az alapvetõ szavakat, kifejezéseket, amelyek szükségesek egy németországi nyelvtanfolyamra való jelentkezéshez, az utazáshoz és a részvételhez! Tudja, hogyan kell viselkedni egy vendéglátó családban, legyen képes a velük való alapvetõ kommunikációra!

Kb. 60 szó, ill. kifejezés (jelentkezési lap kitöltéséhez szükséges szavak, mindennapi tevékenységgel, kirándulással, nyelvórával kapcsolatos kifejezések, tárgyak nevei)

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Láncjáték, páros munka, csoportmunka, szerepjáték Wechselspiel, Lückentexte, Wörtertreppen, Buchstabenquadrat oder-salat usw. Projektmunka. Dalok, versek tanulása, eljátszása. (Részletesebben lásd a külön táblázatot.) Kapcsolatok más mûveltségi területekkel: földrajz, hon- és népismeret, illemtan.

A továbbhaladás feltételei

El tud igazodni alapvetõ élethelyzetekben. Tud segítséget kérni, és képes egyszerû helyzetekben a mindennapi kommunikációra.

Tevékenységformák Hörverstehen • repülõtéren vagy kompon hallható információ • idegenvezetõ által mondottakból fontos információ kiszûrése

Leseverstehen Sprechen • tájékoztató a nyelv• szituációs gyakorlatok, tanfolyamról párbeszédek a vendéglátó családdal • prospektusok, szórólapok • segítségkérés • figyelmeztetõ feliratok • érdeklõdés nevezetességekkel kapcsolatban • beszámoló egy (képzelt) utazásról fényképek alapján

Schreiben • jelentkezési lap kitöltése • kiszállókártya (landing card) kitöltése • tanfolyam-értékelési kérdõív kitöltése • beszámoló levélben vagy e-mailben a tanfolyamról és a családról

3. A NÉMET NYELVÛ ORSZÁGOK Fejlesztési célok

A tanuló legyen képes 6-8 összefüggõ mondatot mondani Németországról, Ausztriáról és Svájcról, 6-8 mondatot annak történelmérõl! Tudja ismertetni a legnépszerûbb idegenforgalmi célpontok és néhány nagyobb város látnivalóit (képek alapján), és természetesen saját lakóhelyének nevezetességeit! Tudjon érdeklõdni egy idegen vidék látnivalóiról!

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Kb. 40-50 szó, ill. kifeje- Láncjáték, páros munka, zés (nevezetességek, csoportmunka, szerepföldrajzi nevek, törtéjáték nelemmel kapcsolatos Wechselspiel, Lückenkifejezések) texte, Wörtertreppen, Buchstabenquadrat oder-salat usw. Projektmunka. Dalok, versek tanulása, eljátszása. (Részletesebben lásd a külön táblázatot.) Kapcsolatok más mûveltségi területekkel: földrajz, természetismeret, hon- és népismeret, kultúra, idegenforgalom.

A továbbhaladás feltételei

Tud néhány összefüggõ mondatot mondani Magyarországról és saját lakóhelyének nevezetességeirõl. Tud érdeklõdni egy másik hely látnivalóiról.

Tevékenységformák Hörverstehen Leseverstehen Sprechen Schreiben • adatok lejegyzése egy • egyszerûsített prospek- • a német nyelvû orszá- • prospektus összeállítása ország/tájegység/város tusok, idegenforgalmi gok nevezetességeinek • Tagebuch: a kedvenc ismertetõjébõl kiadványok bemutatása országom • szituációs játék: érdeklõdés egy utazási irodában • képleírás

4. A TENGER Fejlesztési célok

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A tanuló legyen képes Kb. 40 szó, ill. kifejezés Láncjáték, páros munka, megnevezni néhány, a (tengerrel, hajózással csoportmunka, szereptengerrel és a hajózással kapcsolatos fõnevek, játék kapcsolatos dolgot, pl. apály, dagály, vitorla, Wechselspiel, Lückenfogalmat! Tudjon egy sirály stb., valamint igék) texte, Wörtertreppen, rövid történetet elmesélBuchstabenquadrat ni (pl. Robinsonról, oder-salat usw. a Titanicról vagy Cook Projektmunka. kapitányról)! Dalok, versek tanulása, Értse meg egyszerûbb eljátszása. újságcikkek lényegét. (Részletesebben lásd a külön táblázatot.) Kapcsolatok más mûveltségi területekkel: természetismeret, földrajz, technika.

A továbbhaladás feltételei

Meg tud nevezni néhány katasztrófaféleséget. Értse meg egyszerûbb újságcikkek lényegét.

Tevékenységformák Hörverstehen • rádiós hírek katasztrófákról

Sprechen • túlélõként beszámoló egy képzelt esetrõl • szituációs játékok

Schreiben • minta alapján rövid cikk írása

5. EGY KIS TÖRTÉNELEM Fejlesztési célok

A tanuló legyen képes pár mondatban hazánk és a világtörténelem néhány jelentõs eseményét elmondani! Ismerjen néhány jelentõs német történelmi személyiséget, tudjon róluk pár mondatot mondani! Értse meg a történelemrõl szóló egyszerûbb szövegek, regényrészletek lényegét!

Kb. 40 szó, ill. kifejezés (történelmi eseményekkel kapcsolatos igék, népek, helyszínek, fegyverek stb.)

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Láncjáték, páros munka, csoportmunka, szerepjáték Wechselspiel, Lückentexte, Wörtertreppen, Buchstabenquadrat oder-salat usw. Projektmunka. Dalok, versek tanulása, eljátszása. (Részletesebben lásd a külön táblázatot.) Kapcsolatok más mûveltségi területekkel: történelem, földrajz, honés népismeret, irodalom.

A továbbhaladás feltételei

Legyen képes megérteni általa ismert történelmi eseményrõl szóló rövid olvasmány lényegét. Ismerjen néhány jelentõs történelmi személyiséget, tudjon róluk pár mondatot mondani!

Tevékenységformák Hörverstehen Leseverstehen • történelmi eseménybõl • népekrõl (pl. egy információkat kiszûrni, történelmi ifjúsági lejegyezni regény egyszerûsített részlete) • német királyok, királynõk

Sprechen Schreiben • egy történelmi esemény • Tagebuch: kedvenc bemutatása királyom (vagy egyéb történelmi személyi• képleírás ségem) • szerepjátékok

6. HÁZIMUNKA; FÕZÉS, RECEPTEK, EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD Fejlesztési célok

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A tanuló legyen képes Kb. 50 szó, ill. kifejezés Láncjáték, páros munka, beszámolni a minden(házimunkával csoportmunka, szerepnapos, illetve ritkábban kapcsolatos igék, játék végzett házimunkákról, háztartási gépek, konyhai Wechselspiel, Lückena családi munkamegosz- eszközök, alapanyagok, texte, Wörtertreppen, tásról, valamint érdekételek, italok) Buchstabenquadrat lõdni ezekrõl a tevékenyoder-salat usw. ségekrõl! Ismerje a Projektmunka. leggyakoribb ételeket, Dalok, versek tanulása, konyhai és egyéb házeljátszása. tartási eszközöket és (Részletesebben lásd tevékenységeket! Tudja a külön táblázatot.) elmondani néhány egyszerû étel receptjét! Kapcsolatok más Tudjon pár mondatot mûveltségi területekkel: mondani az egészséges gasztronómia, egészségéletmódról; mit együnk/ tan, technika és életviteli ne együnk; igyunk/ne ismeretek. igyunk; hogyan éljünk!

A továbbhaladás feltételei

Tud pár mondatot mondani a mindennapos házimunkákról. Ismeri a leggyakoribb ételeket, konyhai és egyéb háztartási eszközöket és tevékenységeket. Értse meg néhány egyszerû étel receptjét!

Tevékenységformák Hörverstehen Leseverstehen • egy étel hozzávalóinak, • receptek elkészítési módjának • háztartási gépek lejegyzése használati utasítása • prospektusok, reklámok

Sprechen • beszámoló a kedvelt/ nem kedvelt házimunkákról • egy étel elkészítési módjának ismertetése • tanácsadás

Schreiben • Tagebuch: kedvenc ételem, italom

7. OTTHONI ÉS ISKOLAI RENDSZABÁLYOK Fejlesztési célok

A tanuló tudjon szóban és írásban beszámolni iskolai munkájáról, pozitív és negatív iskolai élményekrõl, az iskola adottságairól, környezetérõl, véleményt mondani mindezekrõl, valamint mástól ezek iránt érdeklõdni!

Kb. 40 szó, ill. kifejezés (iskolai élettel kapcsolatos igék, fõnevek; tanításon kívüli eseményekre utaló szavak és kifejezések, otthoni kötelességek)

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Láncjáték, páros munka, csoportmunka, szerepjáték Wechselspiel, Lückentexte, Wörtertreppen, Buchstabenquadrat oder-salat usw. Projektmunka. Dalok, versek tanulása, eljátszása. (Részletesebben lásd a külön táblázatot.) Kapcsolatok más mûveltségi területekkel: természetismeret, illemtan, hon- és népismeret.

A továbbhaladás feltételei

Tud néhány mondatot mondani és írni iskolai munkájáról, az általa kedvelt és nem kedvelt tantárgyakról.

Tevékenységformák Hörverstehen • utasítássorozatból a lényeges információt kiszûrni

Leseverstehen • tiltó táblák, feliratok • szokások német és egyéb külföldi iskolákban

Sprechen • beszámoló az iskolai és az iskolán kívüli tevékenységekrõl, kötelességekrõl

Schreiben • poszter készítése: mit szabad és mit nem szabad az iskolában

8. TERVEK A SZÜNIDÕRE ÉS A JÖVÕRE: TOVÁBBTANULÁS, PÁLYAVÁLASZTÁS Fejlesztési célok

A tanuló legyen képes közelebbi és távolabbi terveirõl beszélni, azokat megindokolni, más tervei felõl érdeklõdni! Ismerje az iskolatípusokat, a választott iskoláról tudjon néhány mondatot mondani! Ismerjen minél több foglalkozást!

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Kb. 50 szó, ill. kifejezés Láncjáték, páros munka, (foglalkozások, az ezek- csoportmunka, szerepkel kapcsolatos igék, játék iskolatípusok, mellékWechselspiel, Lückennevek) texte, Wörtertreppen, Buchstabenquadrat oder-salat usw. Projektmunka. Dalok, versek tanulása, eljátszása. (Részletesebben lásd a külön táblázatot.) Kapcsolatok más mûveltségi területekkel: pályaorientáció, technika és életvitel, földrajz.

A továbbhaladás feltételei

Tud néhány egyszerû mondatot mondani és írni közelebbi és távolabbi terveirõl, ismerjen néhány foglalkozást.

Tevékenységformák Hörverstehen • útitervek közül a megfelelõ kiválasztása • foglalkozások felismerése

Leseverstehen Sprechen • prospektusok, reklámok • nyaralás tervezése, szervezése • iskolák a világban • beszámoló közeli és távolabbi tervekrõl • képleírás

Schreiben • önéletrajz írása • jelentkezési lap kitöltése • levélírás a választott iskoláról, szakmáról

Tartalmak a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás Köszönés, elköszönés Köszönet és arra reagálás Bemutatás, bemutatkozás Érdeklõdés hogylét iránt, arra reagálás Engedélykérés, arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Segítségkérés Gratuláció, jókívánságok, arra reagálás Személyes levélben megszólítás, elbúcsúzás

Entschuldigung,… Guten Morgen/Tag! Auf Wiedersehen! Danke! Bitte! Das ist Peter. Ich heiße… Ich bin… Wie geht’s dir? Danke, prima. Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Entschuldigung! Kein Problem! Könne Sie mir bitte sagen,…! Herzlichen Glückwunsch zum… Danke. Fröhliche Weihnachten! Gute Besserung! Liebe(r) … Dein(e) …, Viele Grüße.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Sajnálkozás Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Bosszúság

Es tut mir leid! Ich freue mich, dass…/Toll! Es ist prima, dass… Schade, dass… Oh, das ist aber schön! Ich hoffe, du kannst kommen! Das ist aber schlimm!

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés, arra reagálás Véleménynyilvánítás Valaki igazának az elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Tetszés, nemtetszés Akarat, szándék, kívánság, képesség Ígéret Dicséret

Magst du Mathe? Ja. Was meinst du dazu? Da hast du (nicht) recht! Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht recht! Das finde ich gut/blöd! Das gefällt mir (nicht)! ich will…, ich möchte…, ich kann Ich mache das schon! Klasse!

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leírása Események leírása Információkérés, -adás Igenlõ vagy nemleges válasz Tudás, nemtudás Bizonyosság, bizonytalanság

Das ist… Meine Mutter ist… Zuerst… dann…, zum Schluss. Es war einmal… Weißt du…? Können Sie mir, bitte sagen? Ja, nein, nicht, kein, doch Ich weiß (nicht), dass/ob… Ich weiß es (nicht) genau. Ich bin mir (nicht) sicher, dass/ob…

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés 7. o. Felszólítás 7. o. Javaslat, arra reagálás 8. o. Meghívás és arra reagálás 7. o. Kínálás és arra reagálás 7. o.

Gib mir bitte…! Kannst du bitte…? Schreib noch nicht! Öffne die Tür! Möchtest du…? Ja, gerne! Können wir gehen? Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir leid. Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke.

Interakcióban jellemzõ kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés, magyarázatkérés Betûzés kérése, betûzés Felkérés lassúbb, hangosabb beszédre

Wie, bitte? Wiederholen Sie bitte! Sag es noch einmal! Ich verstehe nicht. Warum….? Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. Buchstabiere bitte. Kannst du bitte langsamer/leuter sprechen?

b) Fogalomkörök Fogalomkörök (7–8. évfolyam) Cselekvés, történés, Jelen idõ létezés kifejezése

A fogalomkörök nyelvi kifejezései sein, es gibt Präsens Präsens Ich bin heute zu Hause. mit Vokalwechsel, Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint. trennbare Verben Er liest das Buch vor. Múlt idõ Präteritum (haben, sein) Er hatte ein Fahrrad. Ich war schon in England. Perfekt Ich habe ein Eis gegessen. Jövõ idõ Futur Ich werde morgen zu Hause bleiben. sich-Verben Ich freue mich. Személytelenség es Es ist kalt. Es regnet.

Fogalomkörök (7–8. évfolyam) Birtoklás kifejezése

Gyakoriság Idõtartam, idõpont

Határozott mennyiség Határozatlan mennyiség

A fogalomkörök nyelvi kifejezései haben gehören Wessen? Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. Das Buch von Peter. von, -s Peters Geschichte Possessivpronomen Das ist meine Familie. Lokaladverbien hier, dort, links, rechts, oben, unten, hinten… an, auf, in, hinter, neben, über, Ich lege das Heft auf den Tisch. unter, vor, zwischen (A/D) durch, um (A) Gehen Sie durch den Park! bei, zu, von (D) Die Bücher sind bei Karl. Ich komme von meiner Oma. Wie oft? Ich spiele oft mit Peter. selten, manchmal, immer, nie Wie lange? in, um, am, wann? eine Woche, von… bis, den ganzen Tag, im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/nächsten Monat (tõ-, sor-, törtszámnevek) eins, zwei, eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts, alle, einige, keine Wie? Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) Vergleichen mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen

Feltételes mód Felszólító mód

Névszók a mondatban

Nominativ, Akkusativ, Dativ, Genitiv

Ich lerne viel, und ich habe wenige Zeit. Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Dieses Buch ist besser, als… Ich möchte ein Eis. Er kann nicht schwimmen. Ich will nach Hause. Du sollst Sport treiben. Ich würde gern… Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Mein Freund zeichnet Bilder.

denn, weil Ich weiß (nicht), dass (ob)… Ich weiß, wo du wohnst.

Das/ich, mich, mir, mein/dieser, jener, man

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA

A tanulói teljesítmények értékelésének három célja van: egyrészt visszajelzést nyújtani az elõírt tananyagban elért elõrehaladásról, az erõs és gyenge pontokról, másrészt a tanulók nyelvtanulási motivációját fenntartani és tovább erõsíteni, harmadrészt hozzájárulni reális önértékelésük kialakításához. Mivel a kerettantervi célok között elsõ helyen a hallott és olvasott szövegek értésének fejlesztése áll, a diákokat elsõsorban ezekbõl az alapkészségekbõl kell értékelni. A bevezetésben arról volt szó, hogy a tanulók teljesítményének mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (beszédértés, beszédkészség, szövegértés és íráskészség) keresztül valósulhat meg. A két utóbbival nincsenek is nehézségek, hiszen ezekbõl a legkönnyebb a számonkérés, míg a hallás utáni értést és a beszédkészséget hajlamosabbak vagyunk elhanyagolni. Pedig ez nem helyes, hiszen ha ezeket a készségeket nem értékeljük rendszeresen, a gyerekekben kialakulhat az a téves elképzelés, hogy ezek nem is olyan fontosak. Alapelv, hogy értékeléskor a gyakorlás során alkalmazott tevékenységeket kell használni, és a tanulók értékelése folyamatosan történjen. Legalább minden hónapban kapjanak visszajelzést az elõrehaladásról, hogy értsék, miben és hogyan fejlõdhetnek tovább. Az értékelésnek pozitívnak kell lennie, amely nem azonos a hibák összeszámolásával. Azt értékeljük, amit a diákok tudnak, ne a hiányosságokat hangsúlyozzuk! Mivel ennek a korosztálynak a beszédértés és beszédkészség területén is a folytonosság (fluency) az erõssége, csak tapintatosan és türelemmel törekedhetünk a hibátlan megoldásokra (accuracy). A számonkérés történhet csoportban, párban vagy egyénileg, a gyakorláshoz hasonlóan. A gyengébb teljesítményt nyújtó gyerekeknek több alkalmat kell biztosítani arra, hogy fejlõdésükrõl számot adjanak. Lehetõleg kerülni kell a hagyományos „felelés” jellegû számonkérést, mivel ez egyértelmûen hozzájárul a gátlások erõsödéséhez. A felsõ tagozatban már számíthatunk a tanulók önértékelésére is. Fontos, hogy tisztában legyenek saját fejlõdésük menetével, hol kell még jobban teljesíteniük, milyen területen igazán jók. A teljesítmény értékelésekor is fontos alapelv: ne a nyelvrõl való tudást, hanem a nyelvi készségeket, a használható nyelvtudást fejlesszük és értékeljük!

Hallott szöveg értése A tanuló • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegbõl fontos információt kiszûr; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; • ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegbõl kikövetkezteti; • jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentõl elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerû mondatokban válaszol; • egyszerû mondatokban közléseket megfogalmaz; • kérdéseket feltesz; • eseményeket elmesél; • fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez. Olvasott szöveg értése A tanuló • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; • ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; • egyszerû történetet megért; • jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; • jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentõl elkülöníti. 21

Íráskészség A tanuló • egyszerû szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehoz; • jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott – ismert struktúrák felhasználásával –, tényszerû szöveget helyesen leír; információt közvetítõ, kb. 50 szavas szöveget ír; • egyszerû közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; • kb. 50 szavas jellemzést, beszámolót ír.

A TANKÖNYV ÉS A MUNKAFÜZET FELÉPÍTÉSE A tankönyv és hozzá kapcsolódóan a munkafüzet is témakörökre tagolódik. Ezek a témakörök megegyeznek a tantervben található témakörökkel, vagyis a tantervi követelmények követése így könynyen áttekinthetõ és követhetõ. A tankönyv képanyagai, szövegei és feladatai a nyelvi készségek közül elsõsorban a beszéd és a hallás utáni szövegértés fejlesztését szolgálják, míg a munkafüzet feladatai az írásbeli készségeket, a szövegalkotást és a szövegértést fejlesztik. A négy idegen nyelvi alapkészség mellett azonban számos más készség- és képességterület is megtalálható a tankönyv és munkafüzet feladataiban, pl. számolási, megfigyelési, véleményalkotási stb. képességek fejlesztésére is sor kerül. A tankönyv fejezetei nyitóképekkel kezdõdnek. Ezek a képek két cél szolgálnak: egyrészt tartalmaznak olyan szókincset, amelynek elsajátítására már az elõzõ évfolyamokon sor került, és most a képek kapcsán felelevenítõdnek, másrészt tartalmazzák az egyes fejezetek új szókincsét is. Tipp: az egyes leckék megkezdésekor gyûjtsük össze a tanulókkal a képek kapcsán eszükbe jutó szavakat, kifejezéseket, majd tegyük meg ezt a lecke lezárásakor is (összefoglalás, ismétlés)! Így a tanulók maguk is szembesülhetnek azzal, mennyire sikerült szókincsüket gazdagítani. Tipp: a nyitóképekhez történõ szógyûjtést lehet egyéni, páros és csoportmunkában is végezni – megadott idõ alatt kinek jut eszébe több szó, vagy szófajokra bontva gyûjtik a párok, ill. csoportok a szavakat. 22

A tankönyv feladatai a bevezetõ képek és szövegek után a szókincs elsajátítására koncentrálnak: változatosan, több oldalról megközelítve és mindig más-más típusú feladaton keresztül segítik a szavak, kifejezések rögzítését. A feladatok között egyaránt található kiegészítõs, összekötõs, színezõs, rejtvény jellegû feladat is. A tankönyvben található versek és dalok jó szolgálatot tesznek a szókincs fejlesztésében, gazdagításában. A versek memoriterként is használhatóak. Minden fejezet végén megtalálható a „Wie findest du in der Lektion…” c., a tanulókat véleményalkotásra ösztönzõ rész. Itt elmondhatják a tanulók véleményüket az adott fejezetrõl, ezzel is gazdagítva a szókincset. A megadott szavakat maguk is bõvíthetik egyéni véleményüknek megfelelõen. A szavak jelentését az elsõ néhány alkalommal kell csak tisztázni a gyerekekkel, utána várhatóan már önállóan is tudnak majd véleményt alkotni az egyes fejezetekrõl. A leckékhez kapcsolódó szókincs a fejezetek végén szófaji csoportokba rendezve – fõnevek, igék, melléknevek és határozószavak, kifejezések – kerül összefoglalásra, de megtalálható a tankönyv végén is szótárszerûen. Tipp: legyen a tanulóknak szótárfüzetük, ahová a tankönyv szavai mellett más szavakat, kifejezéseket is írhatnak, hiszen minden tanulócsoportban elõkerülhetnek olyan szókincselemek, amelyeket a könyv nem tartalmaz. A tankönyv végén található a „Feste und Feiertage” címû, ünnepeket feldolgozó és azokhoz kapcsolódó szöveg- és feladatgyûjtemény. Az aktualitásoknak megfelelõen használható a könyv ezen része. A munkafüzet tartalmi felépítése követi a tankönyvet. A bevezetõ részben „Grammatische Ausdrücke” cím alatt találhatóak azok a nyelvtani kifejezések németül és magyarul, amelyek a tanév folyamán elõkerülnek. Az egyes részek nyelvtani összefoglaló táblákkal indulnak. Itt találhatóak azok a nyelvtani szabályok, amelyek az egyes fejezetekben kerülnek elõ, részben ismétlésként, részben pedig új tananyagként.

Tipp: a munkafüzet feladatait ne a nyelvtani szabályok ismertetésével és áttekintésével kezdjük! A feladatok megoldása során a tanulók valószínûleg maguk is rájönnek a szabályszerûségekre, akár meg is fogalmazzák azokat. Tipp: használjuk ki sokoldalúan a feladatokat! Igaz ugyan, hogy minden feladathoz egy-egy utasítás tartozik, de ezt nem azt jelenti, hogy csak azt az egy tevékenységet lehet az adott feladattal végrehajtani. Használjuk ki a gyerekek kreativitását: õk maguk is folytassák a feladatokat a füzetben, vagy készítsenek egymásnak hasonló típusú feladatot! A munkafüzetre is igaz, hogy ugyanazt a szókincset, beszédelemeket, nyelvtani szabályt több feladaton keresztül, több oldalról megközelítve próbálja elsajátíttatni a tanulókkal. Ugyanakkor megfigyelhetõ a fokozatosság betartása is: elõször a felismerés szintjén találkoznak a tanulók a nyelvtani szabályokkal, majd használják azokat, de még segítséggel, végül pedig már önállóan is meg tudják oldani a feladatot. Minden fejezet végén található „Tagebuch” címszó alatt szövegalkotásra alkalmas feladat – itt a tanulók az általuk írt összefüggõ szövegen keresztül is kipróbálhatják, hogyan sajátították el az adott leckéhez tartozó szókincset és nyelvtani anyagot. A tanulók képességeinek megfelelõen határozhatjuk meg a szövegek terjedelmét. Célszerû egy külön füzetet használni erre a célra. Így láthatóvá is válik, hogyan fejlõdik a tanulók szövegalkotó képessége a tanév folyamán. A munkafüzet végén található még egy gyakorló táblázat az igékhez kapcsolódóan: megadott igéket megadott alakban kell a különbözõ tanult nyelvtani kategóriáknak megfelelõen beírni. Használható év végi ismétléshez vagy folyamatosan a tanév ideje alatt az egyes nyelvtani szabályok elsajátításakor, de bármikor készíthetünk gyakorlás céljából mi magunk is vagy a tanulók. Az utolsó oldalak alkalmasak további jegyzetek (pl. szabályok) rögzítésére, de lehet ide akár szódolgozatokat vagy röpdolgozatokat is íratni.

A tankönyv jelmagyarázata: A tankönyv így jelzett feladataihoz a munkafüzetben is megtalálható olyan feladat, amely tartalmilag a szókincshez vagy a nyelvtani anyaghoz kapcsolódik.

A CD-n az adott feladathoz kapcsolódó szöveg, illetve a könyv dalanyaga is megtalálható.

A munkafüzet jelmagyarázata: A fejezetek bevezetõ részében a nyelvtani anyagot jelzik a kis baglyocskák: összefoglalva, lényeget kiemelve, táblákba rendezve találhatóak meg a szabályok. Minden fejezet végén egy „napló”-tipp található: a témához kapcsolódóan készíthetnek a tanulók albumokat, gyûjthetnek képeket, fotókat, írhatnak szövegeket akár páros vagy csoportmunkában is. Célszerû ezeket külön füzetben elkészíteni, esetleg szorgalmi munkaként értékelni. Szintén a fejezetek végén egy-egy projektmunka-javaslat van. A tanulók párban vagy csoportosan készíthetik el a megadott feladatokat. A végeredmény (plakát, montázs stb.) kerüljön ki az osztály faliújságjára.

A hanganyag A kézikönyv mellékleteként CD tartalmazza a tankönyv tartalma szerint: • a hallás utáni szövegértési feladatokat, • a verseket, dalokat. A tananyagegységeket, feladatokat különbözõ dallamok választják el egymástól, amely megkönnyíti a tájékozódást a CD-n. A hanganyagot német anyanyelvû gyerekek hangoztatják a CD-n. Ha a tanulók kezdetben megijednek a „túl németes” kiejtéstõl, ismételjük el mi magunk is a szöveget mondatonként, hiszen a mi kiejtésünkhöz jobban hozzászoktak már a gyerekek!

A) A szókincs gyakorlásához készült feladatokról A kézikönyvben megtalálhatók a CD-n elhangzó szövegek a feladatok utasításával együtt. A hanganyag meghallgatása elõtt célszerû végiggondolni, hogy a tanulók számára nincs-e ismeretlen szó a szövegben, hogy a tanulók fognak-e érteni mindent. Mivel ezek a feladatok az adott fejezethez kapcsolódó szókincs elmélyítését szolgálják, olyan 23

szavakból, kifejezésekbõl épülnek fel, amelyek vagy az adott részben, vagy már elõtte is szerepeltek a tankönyvben, esetleg már az elõzõ évfolyamok során elsajátításra kerültek. Ha szükséges, elõgyakorlatokat is végezhetünk: pl. a pótolandó szavakat külön kiemelve gyakoroltatjuk a feladat elhangzása elõtt, vagy a szavak felhasználásával képezzenek mondatokat a tanulók. A hallás utáni szövegértéses feladatok változatosak, sokrétûek és általában nemcsak egy feladatelem tartozik hozzájuk, hanem többféle megközelítéssel dolgoztatják fel a szövegtartalmat. A hallás utáni szövegértéses feladatok következõ fajtái fordulnak elõ a tankönyvekben: • kiegészítõs feladatok: a szöveg hiányosan szerepel a tankönyvben, az elhangzott szöveg alapján kell kiegészíteni, • táblázatot kell kitölteni az elhangzott információk alapján, • meghatározott tartalmakat, információkat kell címszavakban kiemelni az elhangzott szövegbõl, • az elhangzott szöveg alapján kérdésekre kell válaszolni. Általában kétféle feladatelem tartozik egy-egy szöveghez. A feladatok mellett többnyire képanyag is szerepel, amelyet a szöveghallgatás elõkészítéseként, szókincsgyûjtéshez felhasználhatunk. A képek, illetve szövegrészek betûkkel/számokkal vannak jelölve – a feladat része a megfelelõ kép és szöveg összepárosítása. A tanulók igényeitõl és képességeitõl függõen a szövegek többször is meghallgathatók. A feladatok – megoldás után – akár beszédgyakorlatként is alkalmazhatók, a hanganyagok pedig a kiejtés gyakorlására. A CD-t mondatonként megállítjuk, és hangoztatjuk azokat a tanulókkal. Tipp: a hanganyag alkalmas akár tollbamondásra is – ismétléskor, összefoglaláskor vagy a témazáró dolgozatok alkalmával is kitûnõen használható. Tipp: a szöveg tartalmától függõen – ha lehetséges – saját magukra, családjukra, barátaikra vonatkozólag aktualizálják a tanulók a szövegeket, akár írásban, akár szóban. Érdemes az elõzõ év hanganyagát is többször elõvenni: ismétlésre, a szókincs felelevenítésére kitûnõen alkalmas.

B) Versek, dalok A CD-n a könyvben megtalálható versek és dalok is szerepelnek. A dalok kottái megtalálhatók a tankönyvekben. Érdemes idõnként – az aktualitásoknak megfelelõen – az elõzõ év dalait is elõvenni, ismételni.

A tananyag feldolgozása Egy-egy témakör feldolgozása egy bevezetõ órával kezdõdik, amelyen a témakörhöz kapcsolódó szókincset aktualizálhatják, eleveníthetik fel a tanulók a fejezetek elején található nyitóképek segítségével. (A kézikönyv fejezetenként tartalmazza az aktualizálandó szókincset.) Ezután következik a tananyag feldolgozása a téma nagyságától és nehézségétõl függõen 6-8 órában. Minden fejezet végén szerepel a tanmenetben egy összefoglaló óra és egy témazáró óra. Az összefoglaló órákon használjuk a tankönyv és munkafüzet (már megoldott) feladatait – szükség szerint beszéljük át, oldjuk meg még egyszer azokat! Meghallgathatjuk a CD-n szereplõ hanganyagokat – az összefoglaló órákon bizonyára jut idõ a helyes kiejtés gyakorlására is. Ezek az órák a helyi hagyományoktól, pedagógiai programoktól függõen egyaránt felhasználhatóak írásbeli és szóbeli számonkérésre is. Fontosnak tartom, hogy a számonkérések alkalmával csak olyan tananyagot – szókincset, beszédfordulatokat, nyelvtani szabályokat – kérjünk számon a tanulóktól, amelyeket az adott téma tartalmaz, lehetõleg olyan típusú feladatokkal, amelyek a tankönyvben és a munkafüzetben elõfordulnak. A tanulók munkájának értékelésekor vegyük figyelembe szóbeli és írásbeli teljesítményüket egyaránt. Szóbeli számonkérés témája lehet képleírás vagy szituáció eljátszása (tanár-diák vagy diák-diák párban). A témazáró dolgozatok feladatait úgy állítsuk össze, hogy egyenlõ arányban legyenek a különbözõ nyelvi készségeket mérõ feladatok.

További javaslatok, ötletek a tananyag feldolgozásához kapcsolódóan A témákat bevezetõ órákon építsünk a tanulók által már ismert szókincsre, használjuk ismétlésképpen az elõzõ lecke szavait – állítsunk össze rejtvényt, amelynek megoldása az új témakör megnevezése lesz.

A nyitóképekhez használjunk „Wortigel”-t, csoportmunkában gyûjthetik a tanulók a szavakat szófajonként vagy az ábécé betûi szerint. A feladatok megoldása elõtt mindig tisztázzuk, ismerjük-e a feladatban szereplõ szavak jelentését! Legyen a tanulóknak egy füzetük, amelyben további gyakorlatokat oldhatnak meg, pl. nyelvtani anyag gyakorlása (a csoport összetételétõl függõen lehetséges olyan tanulócsoport is, ahol a könyv feladatai nem elegendõek). Legyen szótárfüzetük, amelybe a könyv fejezeteinek végén található szókincsgyûjteményt ki tudják írni, illetve azokat további szavakkal is bõvíteni tudják. A szótárfüzet használatát kössük össze a tankönyv végén található szószedet használatával! Ahol csak lehet, aktualizáljuk a szövegek tartalmát saját személyre, osztályra, családra stb. vonatkozólag! Egy-egy téma feldolgozásánál használjuk ki a mindennapi életre vonatkozó aktualitást! Pl. ha az idõjárásról tanulunk, mondjuk/mondassuk el minden további alkalommal az aznapi idõjárást! A tankönyv képanyaga is sokrétûen kihasználható: a képeket használjuk szavak gyûjtéséhez, mondatok alkotásához – akár csoportmunkában, akár páros munkában. A szógyûjtést végeztethetjük elõre megadott szempontok alapján: adjunk meg hozzá kérdõszavakat/szófaji kategóriákat (wer? was? wie? wann?), kezdõbetûket stb. A személyeket ábrázoló képeknél mondassuk el a tanulókkal, kik láthatók a képen, hány évesek, milyen ruha van rajtuk, hol vannak stb.! Helyiségeket ábrázoló képeknél nevezzük meg az ott látható tárgyakat, azok tulajdonságait (nagyságát, színét stb.)! A gyakorló feladatokra az elõzõekhez hasonlóan itt is érvényes, hogy a megadott utasítás elvégzése után számos más dolgot is lehet a feladatokkal csinálni (a kézikönyv erre is mutat példákat) – alakítsuk át a mondatok szórendjét, kérdezzünk a mondatrészekre stb. A tanítói utasítás mindig német nyelven történjen, lehetõleg egyszerû tõmondatokban. A feladatokat nem feltétlenül kell a könyvben található sorrendben megoldani, ez a pedagógus meglátásától, illetve az adott tanulócsoporttól is függhet. Házi feladatnak csak olyan feladatot adjunk, amit már elkezdtünk órán vagy a tanuló számára egyértelmû.

A tanmenetjavaslat felépítése A kézikönyvben szerepel egy tanmenetjavaslat, amely hónapokra és hetekre lebontva tartalmazza a tananyag feldolgozását. A tanmenet heti 3, évi 111 órára készült. A tanmenetbe beépítésre került 5-5 órában az év eleji és év végi ismétlés, valamint a tankönyvek mellékletében szereplõ ünnepnapok feldolgozása az aktuális idõpontokban 1-2 óra. Természetesen a helyi igények szerint módosítható, illetve az adott tanév rendjének – tanítási heteknek, napoknak és szüneteknek megfelelõen – aktualizálható.

Megoldási javaslatok a tankönyv és munkafüzet feladataihoz Lektion 1. Szókincs aktualizálása: • égtájak • számok • idõjárási elemek • földrajzi kifejezések Megoldási javaslatok a tankönyv feladataihoz 1. CD 1–2. Lektion 1. – Unsere Erde Ich weiß einen Stern gar wundersam, darauf man lachen und weinen kann. Mit Städten, voll von tausend Dingen. Mit Wäldern, darin die Vögel singen. Ich weiß einen Stern, darauf Blumen blühn, drauf herrliche Schiffe durch Meere ziehn. Er trägt uns, er nährt uns, wir haben ihn gern: Erde, so heißt unser lieber Stern. Josef Guggenmos 25

Das ist die Erde Das ist die Erde, kugelrund und dick, mit Land und Meer, mit Berg und Tal, mit Städten, Schnee und Wäldern. So wie sie fliegt durch Nacht und Tag, Ein Stern wie alle andern. Elisabeth Borchers 2. der längste Gebirgszug Anden, Südamerika das höchste Gebirgssystem Himalaja, Asien der höchste Berg Mount Everest (8848 m hoch) der längste Fluss Nil, Afrika (6671 km lang) der höchste Wasserfall Angel Fall, Venezuela (978 m hoch) der größte Salzwassersee Kaspisches Meer (371 000 km2) der größte Süßwassersee Oberer See, USA/ Kanada (82 414 km2) der tiefste Binnensee Baikalsee (1742 m tief) die größte Wüste Sahara, Afrika (8,4 Millionen km2) 5. CD 3. Lektion 1. – Aufgabe 5. – Hör dir die Texte an und ergänze die Lücken! Fülle die Tabelle aus! Die Schimpansen sind eine Gattung aus der Familie der Menschenaffen. Schimpansen sind die nächsten lebenden Verwandten des Menschen und bewohnen das mittlere Afrika. Die Arme der Schimpansen sind länger als die Beine, Hände und Füße enden in fünf Fingern. Der größte Teil des Körpers ist von einem dunkelbraunen oder schwarzen Fell bedeckt. Schimpansen sind im mittleren Afrika beheimatet: in Senegal, Nigeria, in dem Kongo, Uganda und Tansania. Sie benutzen Steine oder Holzstücke als Hämmer, Stöcke als Grabegeräte und zerkaute Blätter als Schwämme. Schimpansen sind Allesfresser. Der Große Panda, oft auch einfach als Pandabär bezeichnet, ist eine Säugetierart aus der Familie der Bären. 26

Die Grundfarbe ihres Fells ist weiß, die Beine sind schwarz. Das Schwarz der Vorderbeine zieht sich weiter über die Schultern und bildet einen Gürtel, der den Vorderkörper umschließt. Schwarz sind außerdem die Ohren, die Umgebung der Augen und manchmal die Schwanzspitze. Das Verbreitungsgebiet der Großen Pandas liegt auf den Territorien von China. Große Pandas sind in erster Linie Bodenbewohner, die allerdings gut klettern und schwimmen können. Im Gegensatz zu anderen Bären können sie sich nicht auf ihre Hinterbeine aufrichten. Die Tiere sind dämmerungs- oder nachtaktiv und schlafen beim Tage in hohlen Baumstämmen, Felsspalten oder Höhlen. Sie sind Pflanzenfresser: sie ernähren sich aber nicht ausschließlich von Bambus. Es ist ihre Hauptnahrungsquelle, der Tagesbedarf liegt bei rund 10 bis 20 Kilogramm Bambus. Der Eisbär, auch Polarbär genannt, ist eine Raubtierart aus der Familie der Bären (Ursidae). Er bewohnt die nördlichen Polarregion. Eisbären sind ausschließlich auf der Arktis verbreitet, in der Polarregion rund um den Nordpol. Die meisten Eisbären halten sich das ganze Jahr über an der Küste oder auf dem Meereseis auf, um dort Robben zu jagen. Eisbären sind tagaktiv. Etwa 29% ihrer Zeit nehmen Wandern und Schwimmen in Anspruch und nur 5% sind dem Jagen und Fressen zuzurechnen. Etwa 66% ihrer Zeit verbringen sie jedoch schlafend, ruhend oder auf Beute lauernd. Eisbären sind sehr gute Schwimmer. Schwimmend können sie mehr als 5 Kilometer in der Stunde zurücklegen. Tauchgänge von 2 Minuten bereiten ihnen keinerlei Schwierigkeit; die Tauchtiefe beträgt aber selten mehr als 2 Meter. Am Land wandern Eisbären oft stundenlang über weite Strecken und bringen in der Stunde mehr als 6 Kilometer hinter sich. Kurze Sprints mit 30 Kilometer pro Stunde sind ihnen leicht möglich. • A feladat alkalmas egyéni, páros illetve csoportmunkára egyaránt. • A szövegek feldolgozása után mutassák be a tanulók szóban az állatokat. • A táblázat segítségével további állatok bemutatása is lehetséges – interneten vagy könyvtárban lehet keresgélni.

Schimpanse Gattung, Art Menschenaffen Wohnort mittlere Afrika Futter Allesfresser Körper

die Arme sind länger als die Beine Interessantes benutzen Steine als Hämmer, Blätter als Schwämme

Pflanzenfresser – Bambus Fell: schwarz, weiß

sie können sich nicht auf die Hinterbeine aufrichten

gute Schwimmer, Taucher, Sprinter

6. Das Große Windröschen ist eine Art Windröschen. Die mehrjährige Pflanze kommt auf hellen und trockenen Standorten vor und erreicht eine Höhe von 40 cm. Die früher häufige Pflanze ist in den vergangenen Jahrzehnten selten geworden, gefährdet, und daher geschützt. Das Große Windröschen wird wegen seines Vorkommens auch Wald-Windröschen oder Waldsteppen-Windröschen genannt. Das Edelweiß ist eine ausdauernde krautige Pflanze, die Wuchshöhen von fünf bis über zwanzig Zentimeter erreicht. Die Pflanze ist wollig-weißfilzig, wobei die schmalen langen Blätter besonders an der Unterseite stark behaart sind. Die grundständigen Blätter bilden eine Rosette. Fünf bis 15 weiß glänzende Hochblätter formen einen mehrzackigen Stern und umgeben den eigent-

lichen Blütenstand. Die zwei bis 12 gleichartigen Körbe enthalten jeweils 60 bis 80 weißgelbe Röhrenblüten. Die sehr schmalen Röhrenblüten am Rand sind weiblich. Blütezeit ist zwischen Juli und September. A feladat megoldása elõtt tisztázzuk a szavak jelentését, szükség szerint a szótárt is használjuk! Az elõzõ feladathoz hasonlóan itt is készíthetünk táblázatot, amelybe a legfontosabb információkat kigyûjtjük. 7. A Abgase: 1. Atommüll: 5. B Biologischer Anbau: 9. E Erdgas: 12. Erdöl: 2. F FCKW: 6. K Katalysator: 11. Kompost: 10. L Luftverschmutzung: 16.

M Mülltrennung: 3. O Ozonloch: 8. R Recycling: 14. Regenwald: 15. S Saurer Regen: 7. Sondermüll: 12. U UV-Licht: 4. W Waldsterben: 17.

Megoldási javaslatok a munkafüzet feladataihoz 9. Luftverschmutzung, Umweltverschmutzung, Obstsaft, Bananenschale, Plastiktüte, Marmeladenglas, Getränkeflasche, Umweltschutz, Wasserverschmutzung