TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

23 2005. május 28. (2 pont)

Középszintű kémia érettségi megoldás 2018 május

Az írásbeli dolgozatok javítása a kiadott javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Az elméleti feladatok értékelése

 A javítási-értékelési útmutatótól eltérni nem szabad.

 ½ pontok nem adhatók, csak a javítási-értékelési útmutatóban megengedett részpontozás szerint értékelhetők a kérdések.

A számítási feladatok értékelése

 Az objektivitás mellett a jóhiszeműséget kell szem előtt tartani! Az értékelés során pedagógiai célzatú büntetések nem alkalmazhatók!

 Adott – hibátlan – megoldási menet mellett nem szabad pontot levonni a nem kért (de a javítási-értékelési útmutatóban megadott) részeredmények hiányáért. (Azok csak a részleges megoldások pontozását segítik.)

 A javítási-értékelési útmutatótól eltérő – helyes – levezetésre is maximális pontszám jár, illetve a javítási-értékelési útmutatóban megadott csomópontok szerint részpontozandó!

 Levezetés, indoklás nélkül megadott puszta végeredményért legfeljebb a javítási- értékelési útmutató szerint arra járó 1–2 pont adható meg!

 A számítási feladatra a maximális pontszám akkor is jár, ha elvi hibás reakcióegyen- letet tartalmaz, de az a megoldáshoz nem szükséges (és a feladat nem kérte annak fel- írását)!

 Több részkérdésből álló feladat megoldásánál – ha a megoldás nem vezet ellentmon- dásos végeredményre – akkor is megadható az adott részkérdésnek megfelelő pont- szám, ha az előzőekben kapott, hibás eredménnyel számolt tovább a vizsgázó.

 A számítási feladat levezetésénél az érettségin trivialitásnak tekinthető összefüggések alkalmazása – részletes kifejtésük nélkül is – maximális pontszámmal értékelendő.

 a tömeg, az anyagmennyiség, a térfogat és a részecskeszám átszámításának kijelölése,

 az Avogadro törvényéből következő trivialitások (sztöchiometriai arányok és térfo- gatarányok azonossága azonos állapotú gázoknál stb.),

 keverési egyenlet alkalmazása stb.

 Egy-egy számítási hibáért legfeljebb 1–2 pont vonható le (a hibás részeredménnyel tovább számolt feladatra a többi részpont maradéktalanul jár)!

 Kisebb elvi hiba elkövetésekor az adott műveletért járó pontszám nem jár, de a további lépések a hibás adattal számolva pontozandók. Kisebb elvi hibának számít például:

 a sűrűség hibás alkalmazása a térfogat és tömeg átváltásánál,

 más, hibásan elvégzett egyszerű művelet,

 Súlyos elvi hiba elkövetésekor a javítási-értékelési útmutatóban az adott feladatrészre adható további pontok nem járnak, ha hibás adattal helyesen számol a vizsgázó. Súlyos elvi hibának számít például:

 elvileg hibás reakciók (pl. végbe nem menő reakciók egyenlete) alapján elvégzett számítás,

 az adatokból becslés alapján is szembetűnően irreális eredményt adó hiba (például az oldott anyagból számolt oldat tömege kisebb a benne oldott anyag tömegénél stb.).

(A további, külön egységként felfogható feladatrészek megoldása természetesen itt is a korábbiakban lefektetett alapelvek szerint – a hibás eredménnyel számolva – érté- kelhető, feltéve, ha nem vezet ellentmondásos végeredményre.)

1. Egyszerű választás (12 pont)

1) D 2) B 3) C 4) D 5) A 6) D 7) E 8) A 9) E 10) D 11) B 12) E

2. Esettanulmány (10 pont)

a) Titán-dioxid (TiO2). 1 pont

b) Acetaldehid (etanal) 1 pont

c) Nem, mert 1 perc alatt csak 5 cm 3 hidrogén képződött a kísérletben, a 0,5 mol térfogata pedig sokkal nagyobb (12,25 dm 3 ).

(Válaszként elfogadható a túl nagy tömegű katalizátor alkalmazása is.) Ha a válasz igen, akkor az 1 gramm katalizátor helyett

2,45 kg-ot kell használni. 2 pont

d) Megváltozik: pl. reakciósebesség, aktiválási energia. 1 pont Nem változik: pl. reakcióhő, katalizátor mennyisége, minősége. 1 pont

e) Kisebb. 1 pont

f) Előnye: pl. az előállítás megújuló nyersanyagból történik. 1 pont Hátránya: pl. drága a nemesfémek alkalmazása miatt. 1 pont pl. kicsi a hidrogén keletkezési sebessége. 1 pont

3. Négyféle asszociáció (9 pont)

1. C 2. A 3. A 4. B 5. A 6. C 7. B 8. D

4. Elemző feladat (15 pont)

a) Helyesen megadott szervetlen példa (pl. ammónia, hidrogén-klorid stb.) 1 pont Helyesen megadott szerves példa (pl. etil-alkohol, ecetsav stb.) 1 pont

b) A nátriumvegyületek ionvegyületek 1 pont

c) A hidrogén és szén-monoxid aláhúzva, a másik kettő nem 2 pont (Egy eltérés, hiány vagy többlet, 1 pont)

d) A trisó, szappan, rézgálic aláhúzva, a többi nem 2 pont (Egy eltérés, hiány vagy többlet, 1 pont)

e) 1. A 1 pont

3. C 1 pont

4. B 1 pont

6. D 1 pont

7. G 1 pont

5. Táblázatos feladat (17 pont)

1. Metán 1 pont

2. Etén 1 pont

3. Etin 1 pont

4. Tetraéder 1 pont

5. Síkalkatú 1 pont

6. Lineáris 1 pont

Klórmetán (vagy metil-klorid) (*)

A (*)-gal jelölt válaszok közül bármely két helyes válasz 1 pont. 3 pont

– csak a 13. helyen szerepel az x 1 pont

– csak a 17. helyen szerepel az x 1 pont

– csak a 20. és 21. helyen jelöli az x-et

– csak a 22. helyen szerepel az x 1 pont

– csak a 26. és 27. helyen szerepel az x

A 20., 21., 26., 27. helyeken adott „x” jelölések közül

bármelyik kettő esetén 1 pont jár. 2 pont

6. Alternatív feladat

A) Kísérletelemző feladat (11 pont)

1. Igen, a réz vörös, (*)

az ezüst „ezüstös” szürke. (*)

a hidratált Ag + – ionok színtelenek, (*)

egyik fém sem reagál sósavval / pozitív standardpotenciáluk miatt. 1 pont

4. 2 Cu + O2 = 2 CuO 1 pont

5. 2 AgNO3 + Cu = 2 Ag + Cu(NO3)2 1 pont

6. A fehérje kicsapódik, (*)

mert mindkét fémion nehézfémion / irreverzibilis koagulációt okoz. (*)

7. Formilcsoport (vagy a képlete) (*)

ezüstös (vagy szürke/fekete csapadék) (*)

9. Szőlőcukor, (*)

A (*)-gal jelölt válaszok közül bármely két helyes válasz 1 pont. 8 pont

B) Számítási feladat (11 pont)

a) 2 mol ezüst tömege 215,8 g 1 pont

1 mol aszkorbinsav tömege (215,8 : 10) . 8,16 = 176 g

M(aszkorbinsav) = 176 g/mol 2 pont

b) n(C) = (176 . 0,409) : 12 = 6 mol 1 pont

n(H) = (176 . 0,0459) : 1 = 8 mol 1 pont

n(O) = (176 . 0,5451) : 16 = 6 mol 1 pont

Az aszkorbinsav képlete C6H8O6 1 pont

c) Az ezüst térfogata 10 g : 10,5 g/cm 3 = 0,952 cm 3 1 pont A térfogat a felület és a magasság szorzata (ennek a használata) 1 pont

A mértékegységek helyes használata 1 pont

A = 0,952 cm 3 : 0,01 cm = 95,2 cm 2

95,2 cm 2 felületű tálca vonható be. 1 pont

(Minden más helyes levezetés maximális pontszámot ér!)

7. Számítási feladat (14 pont)

a) 235 – 92 = 143 db neutront 1 pont

b) n(U) = 1000 g : 235 g/mol = 4,26 mol 1 pont

N(U) = 4,26 . 6 . 10 23 = 2,56 . 10 24 db 1 pont E = (2,56 . 10 24 ) . 3,2 . 10 –14 = 8,19 . 10 10 kJ 1 pont c) N(p + ) = (5,04 . 10 24 ) : 6 . 10 23 = 8,4 mol 1 pont

Z = 8,4 : 0,15 = 56 1 pont

A keresett fém rendszáma 56, ami a báriumnak felel meg. 1 pont

ΔrH = (-394) + 2 . (-286) – (-234) = – 732 kJ/mol 2 pont (Hess-tételének helyes alkalmazásáért 1 pont adható.)

A metanol térfogatának kiszámítása 4 pont

Egy lehetséges megoldás:

1,00 liter metanol égetésekor felszabaduló hő

– m(metanol) = 0,791 g/cm 3 . 1000 cm 3 = 791 g 1 pont – n(metanol) = 791 g : 32 g/mol = 24,7 mol 1 pont – Q = 24,7 mol . 732 kJ/mol = 1,81 . 10 4 kJ 1 pont A metanol térfogata (8,19 . 10 10 ) : 1,81 . 10 4 = 4,52·10 6 liter 1 pont

(Minden más helyes levezetés maximális pontszámot ér!)

8. Elemző és számítási feladat (12 pont)

n(H2SO4) = 1,14 g : 98 g/mol = 0,0116 mol 1 pont

n(NaOH) = 0, 0232 mol 1 pont

pH = 12,0-ből c(NaOH) = 0,0100 mol/dm 3 1 pont

V(NaOH-oldat) = 0,0232 : 0,01 = 2,32 dm 3 1 pont

c) 0,0116 mol kénsav közömbösítéséhez

0,0232 mol NaHCO3-ra van szükség 1 pont

m(NaHCO3) = 0,0232 mol . 84 g/mol = 1,95 g 1 pont A kanálnyi szódabikarbóna képes az oldatot közömbösíteni. 1 pont d) Szódabikarbónával érdemes közömbösíteni, mert… 1 pont

1 helyes érv 1 pont, maximum 2 pont

Az indoklásban szerepelhetnek a következő érvek:

– Sok NaOH-oldatra van szükség / sokkal kevesebb szódabikarbónára.

– Nem látható, meddig kell adagolni a NaOH-oldatot / a szódabikarbóna esetén a gázfejlődés megszűnése jelzi a kénsav elfogyását.

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

2 Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak szerint! 1. Jó válasz 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz [ ] 4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás) 6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás) A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba kell beírni a tanuló által elért összes/teljes pontszámot. A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra! Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemektől eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található. I. A rövid feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: Rossz válasz: Hiányzó válasz: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megjelöl. A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont. A több válaszelemből álló feladatok pontozása: ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 1-1 pont adható; ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 0,5-0,5 pont adható. írásbeli vizsga / május 7.

3 A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldások Pl. -val kezdődnek.) Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igaz-hamis), ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó jutalompont nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad. A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. 1. A feladatválasztás II. A szöveges feladatok javítása, értékelése Összesen három feladat értékelhető: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó hosszú feladat. A két magyar történelemre vonatkozó feladatnak különböző korszakokra kell vonatkoznia. A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén Ha három feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, a feladattípus stb. vonatkozásában, akkor azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri; azt az egy (kettő) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van három olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13., 15., 18. vagy 14., 15., 18.). Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nincs három olyan feladata, amely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 15., 20. feladatok megoldását kell értékelni. 2. A feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók: a) feladatmegértés, b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés, c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség. írásbeli vizsga / május 7.

4 A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához: A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni. A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e? A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából? A műveleti sokszínűség és eredményesség: használja-e a megfelelő forrásokat, és tude lényeges megállapításokat, következtetéseket tenni? A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet. A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használta a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 4-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2-3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. írásbeli vizsga / május 7.

5 b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket M -mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket pedig T -vel jelöltük. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző feladatokban különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és a tartalmak pontszámának is meg kell egyeznie. Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni. A Műveletek (M) pontozása 2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó, a vizsgázó által elért tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális tartalmi pontszám több mint 50%-a). 1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást). 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza súlyos tévedést tartalmaz. Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között, hiszen a műveletek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők. A tartalmi elemeknél szereplő példák (Pl.) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés (megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, hogy ha csak az egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni. Természetesen a tartalmi válaszelemeknél különösképpen a felsorolásoknál és következtetéseknél másfajta jó kombináció is elfogadható, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a vagy szóval elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő. A Tartalmi elemek (T) pontozása 2 pont akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), valamint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg, és/vagy említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket. 1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges, nem a legjellemzőbb adatot, következtetést, megállapítást tartalmaz az elemzés. 0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapítások vannak a megoldásban. írásbeli vizsga / május 7.

6 c) A Megszerkesztettség, nyelvhelyesség pontozása A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát. 4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 2-3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl. a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik). A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak. 1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll. 3. A szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, és ez a válaszelem is és értékelhető. Ez a rövid feladatoknál kb. 2-3 sort, hosszú feladatoknál kb. 4-5 sort jelent. 4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait! 2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját! 3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait! 4. Legalább kétszer olvassa el a tanuló dolgozatát! 5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot! 6. Állapítsa meg az összpontszámot, és az osztószám (2) segítségével számítsa át vizsgaponttá! 7. A vizsgapontokat feladatonként nem kell kerekíteni! 8. Számítsa ki a három esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot! (Ha az összesített vizsgapontszám 0,5-re végződik, nem kell kerekíteni.) írásbeli vizsga / május 7.

7 III. A feladatlap összpontszámának megállapítása Adja össze az I. és a II. összetevőben elért pontszámokat! (Ha a feladatlap összpontszáma 0,5-re végződik, akkor sem kell kerekíteni.) Táblázatok a feladatok értékeléséhez, pontozásához Rövid választ igénylő feladat Hosszú választ igénylő feladat Szempontok Elérhető Elért pont Feladatmegértés 4 Tájékozódás térben és időben 4 Szaknyelv alkalmazása 4 Források használata 4 Eseményeket alakító tényezők feltárása 6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 2 Összpontszám 24 OSZTÓSZÁM 2 Vizsgapont 12 Szempontok Elérhető Elért pont Feladatmegértés 8 Tájékozódás térben és időben 4 Szaknyelv alkalmazása 4 Források használata 8 Eseményeket alakító tényezők feltárása 10 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 8 Összpontszám 42 OSZTÓSZÁM 2 Vizsgapont 21 írásbeli vizsga / május 7.

8 I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Római köztársaság (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont.) a) 1. b) 5. c) 3. d) Középkori egyház (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont.) a) 1. VII. Gergely 2. császárrá 3. kiközösítette vagy kiátkozta vagy exkommunikálta b) Képek A B C D Források Középkori Magyarország (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont.) a) B b) D c) A d) E 4. Nagy földrajzi felfedezések (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont.) a) b) 1. Kolumbusz 2. Vasco da Gama 3. Magellán A. Spanyolország B. Portugália C. Spanyolország 5. II. József (Összesen 3 pont.) a) B, E, F (Elemenként 0,5 pont.) b) nem koronáztatta meg magát magyar királynak (1 pont) (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható.) c) 1790 (0,5 pont) 6. A XIX. század eszmetörténete (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont.) liberalizmus nacionalizmus konzervativizmus szocializmus D E B A 7. A dualizmus kora (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont.) 2. német/szász és sváb 3. szlovák 4. román 5. ruszin 6. horvát 7. szerb (A népcsoportok általánosan használt más elnevezése is elfogadható.) írásbeli vizsga / május 7.

9 8. Világgazdasági válság (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont.) a) 2. b) 2. c) Horthy korszak külpolitikája (Összesen 4 pont.) a) az első világháborút lezáró vagy trianoni békeszerződés (0,5 pont) június 4. (0,5 pont) b) Kisantant (0,5 pont) c) a népszövetségi alapokmány 19. pontja lehetővé teszi a revízió felvetését a Népszövetség előtt, illetve erre vonatkozó javaslat benyújtását a Népszövetséghez; a békeszerződés (ún. Millerand-féle) kísérőlevele felveti annak lehetőségét, hogy a nemzeti szempontból igazságtalan határokat később módosítsák (Elemenként 0,5 pont.) (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható.) d) A kisantant államok szerződésük értelmében egymással egyetértőleg járnak el Magyarországgal kapcsolatban. (1 pont) (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható.) e) elveti (0,5 pont) (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható.) 10. Életmód a Rákosi-korszakban (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont.) a) hamis b) hamis c) igaz d) igaz 11. Az Európai Unió intézményrendszere (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont.) a) Európai Bíróság b) Európai Parlament c) Európai Tanács 12. Emberi jogok (Elemenként 0,5 pont, összesen 6 pont.) Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata a) Az ártatlanság vélelme IX. 11. b) Közteherviselés XIII. c) A törvényhozás és végrehajtás szétválasztása XVI. d) Törvény előtti egyenlőség VI. 7 e) Egészséges környezethez való jog f) Véleménynyilvánítás szabadsága XI. 19 Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (Értékelendő elem a helyesen beírt szám és a helyesen kihúzott mező. A római számok helyett arab számok is elfogadhatók.) írásbeli vizsga / május 7.

10 13. A református vallás (rövid) II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK Műveletek tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a reformáció kálvini irányzatát mutatja be, és érinti az egyházszervezet jellegzetességeit. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. Tájékozódás M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a reformáció kálvini irányzata a XVI. század közepétől terjedt el Svájcból kiindulva vagy megnevez területeket, országokat Európában, ahol elterjedt. Szaknyelv M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a alkalmazása témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (hit, vallás, egyház, államforma, zsarnok stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (reformáció, eleve elrendelés, egyházközség, presbiter stb.). Források M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található használata információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy Kálvin előnyben részesíti a köztársasági államformát, és megállapítja, hogy az egyházat választott világiak és lelkészek vezetik. Eseményeket M A vizsgázó alapvetően a reformáció kálvini irányzatának 0 6 alakító tényezők feltárása jellegzetességeit elemzi, és feltárja az egyházszervezet sajátos vonásait. T Pl. rögzíti, hogy a kálvinizmus számára a Biblia az egyetlen forrás, és megállapítja, hogy ezért elveti a szentségek többségét, és a szentek tiszteletét vagy rögzíti, hogy Kálvin az eleve elrendelés tanát vallotta, és megállapítja, hogy ezzel túllépett Luther tételein. T Pl. rögzíti, hogy a református egyház autonóm egyházközségekből áll, és megállapítja, hogy ezek a városi önkormányzat mintájára épülnek fel vagy rögzíti, hogy a liturgiára és a templomokra a puritánság jellemző, és megállapítja, hogy ez a bálványimádás szigorú tiltásából következik vagy egyéb értékelhető megállapítást tesz az oktatás fontosságára vagy az iskolaszervezetre vonatkozóan. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. 0 2 nyelvhelyesség A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12 írásbeli vizsga / május 7.

11 14. A közlekedés forradalma (rövid) Műveletek tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a vasútépítés forradalmát mutatja be, és feltárja ennek a gazdaság egészére gyakorolt hatását. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. Tájékozódás M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy az ipari forradalom a XVIII. század utolsó évtizedeiben, Angliából indult ki, a vasútépítés forradalma pedig a XIX. század első felében/középső harmadában következett be Európában. Szaknyelv M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a alkalmazása témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (kereskedelem, vasút, gőzhajó stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (tőke, gyár, gőzgép, nehézipar, húzóágazat stb.). Források M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található használata információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy vasúton óriási mennyiségű árut lehetett gyorsan szállítani, és megállapítja, hogy vasútépítési láz tört ki. Eseményeket M A vizsgázó alapvetően a vasútépítés forradalmának 0 6 alakító tényezők feltárása jelenségeit elemzi, és feltárja ezek gazdaságfejlesztő hatását. T Pl. rögzíti, hogy az ipari forradalom előtt csak vízi úton lehetett olcsón tömegárut szállítani, és megállapítja, hogy a vasút ezt gyorsan és pontosan lehetővé teszi. T Pl. rögzíti, hogy a vasúti közlekedés által új területeket lehet bekapcsolni a gazdasági vérkeringésbe (piac és nyersanyagok), és megállapítja, hogy a vasútépítés hatalmas megrendeléseket jelent a nehéziparnak (bányászat, kohászat, fémfeldolgozás), vagy megállapítja, hogy jelentősen felgyorsult a kommunikáció sebessége. Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. 0 2 nyelvhelyesség A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12 írásbeli vizsga / május 7.

12 15. Az erdélyi társadalom etnikai, vallási és rendi tagolódása (rövid) Műveletek tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a XVI-XVII. századi Erdély etnikai viszonyait mutatja be, és feltárja ennek vallási és rendipolitikai összefüggéseit. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal. Tájékozódás M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a XVI-XVII. századi Erdélyi Fejedelemség vegyes lakosságú terület volt vagy utal arra, hogy keleti részén székelyek, főleg délen szászok, a hegyvidékeken románok, míg a folyóvölgyekben és az Alföldön magyarok éltek. Szaknyelv M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a alkalmazása témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (nemzet, etnikum, vallás stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (rend, rendi nemzet, székely, szász, katolikus, evangélikus, református, görögkeleti, unitárius stb.). Források M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található használata információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy Erdélyben az adott korban három etnikai csoport (magyar, német, román), három rendi nemzet (magyar, székely, szász) élt egymás mellett, és megállapítja, hogy ezek csak részben fedték egymást. Eseményeket M A vizsgázó alapvetően Erdély etnikai, vallási és rendi 0 6 alakító tényezők feltárása tagolódását elemzi, és feltárja ezek összefüggéseit. T Pl. rögzíti, hogy a korabeli politika rendi alapú, és megállapítja, hogy a rendi nemzeteknek még nincs etnikai tartalma (a magyar etnikum két rendi nemzetet alkot, a román egyet sem). T Pl. rögzíti, hogy Európában egyedülálló módon biztosított a felekezetek együttélése, és megállapítja, hogy ennek egyik oka Erdély vallási sokszínűsége, vagy hogy a felekezeti megoszlás nagyjából egybeesik a politikai-rendi megoszlással (katolikus székelyek, evangélikus szászok, református magyarok és görögkeleti románok). Megszerkesztettség, A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. 0 2 nyelvhelyesség A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12 írásbeli vizsga / május 7.

13 16. I. István állama (hosszú) Műveletek tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az I. István alapította keresztény magyar állam felépítését ismerteti. A válasz lényegre törően mutatja be az istváni állam működését. Az elemzés feltárja a földbirtokviszonyok és az államszervezet összefüggéseit. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. Tájékozódás M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a magyar állam megalapítása a Kárpát-medencében I. István uralkodása alatt történt (997- Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása 1038 vagy ). M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (állam, közigazgatás, törvény, földbirtok stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (király, vármegye, egyház, püspök, érsek, ispán, tized stb.). M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a föld nagy része királyi tulajdonban volt, és megállapítja, hogy ezek a földek várispánságokra és udvarbirtokokra tagozódtak. T Pl. rögzíti, hogy kiépült az egyházszervezet, és megállapítja, hogy ez mind az egyházszervezet világi és szerzetesi szférájára is érvényes. T Pl. rögzíti, hogy a törvények is az új viszonyokat tükrözik, és megállapítja, hogy különösen a magántulajdon védelme és az egyház támogatása alapvető céljuk. M A vizsgázó alapvetően I. István államának működését jellemzi, és feltárja a földbirtokviszonyok és a királyi hatalom összefüggéseit. T Pl. rögzíti, hogy kiépül a közigazgatási rendszer (vármegyék), és megállapítja, hogy István ebben is a nyugati mintát követi. T Pl. rögzíti, hogy az államalapítás egyben egyházalapítás is (önálló érsekség), és megállapítja, hogy az egyházszervezet mellett annak anyagi alapja is létrejön (tized). T Pl. rögzíti, hogy a szuverén királyi hatalom jelképei a törvénykönyv, a korona és a pénzverés, és megállapítja, hogy ezek nyugati mintára jelennek meg. T Pl. rögzíti, hogy az államszervezés és a kormányzati struktúra főbb elemei a Karoling modellre hasonlítanak, és megállapítja, hogy a magyar társadalom fejlettségi szintje e modell átvételét tette lehetővé. Pont írásbeli vizsga / május 7.

14 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 42 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM A reformkor (rövid) 0 8 Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Műveletek tartalmak A vizsgázó bemutatja a magyar államnyelvért folytatott reformkori küzdelem eredményeit és feltárja a küzdelem sikerének okait. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a nemzeti ébredés korának (XVIII. század végétől a XIX. század közepéig), vagy a reformkornak (1825/ ) egyik fő kérdése volt a magyar nyelv ügye, és utal arra, hogy Magyarország ebben az időben a Habsburg Birodalom része volt. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az általános fogalmakat: pl. törvény, udvar, anyanyelv, országgyűlés, hivatalos, államnyelv; illetve helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. reformkor, nemzeti ébredés, Helytartótanács. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. bemutatja, hogyan nyert teret a magyar nyelv a közéletben a XIX. század első felében, és értelmezi, mit jelent az, hogy az 1844-es országgyűlési törvény következtében a magyar nyelv hivatalossá vált (pl. az országgyűlés kizárólagos, a Helytartótanács belügyeket érintő ügymenetének nyelve, illetve a közoktatás nyelve a magyar). Pont írásbeli vizsga / május 7.

15 Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó alapvetően a magyar államnyelvért folyó küzdelem eredményeit elemzi, és feltárja a sikerek hátterét és okait. T Pl. felismeri az államnyelvért folyó küzdelem és a polgári-nemzeti fejlődés összefüggését, és megállapítja, hogy a magyar anyanyelv használatához való ragaszkodás, majd a magyar nyelv hivatalossá tételének követelése a reformkorban (vagy: II. József nyelvrendelete óta) politikai kérdéssé vált, T Pl. rögzíti, hogy a magyar államnyelvért folyó sikeres harc több tényező együttes hatásának volt köszönhető (pl. nyelvújítás mozgalma, nemzeti nyelvű irodalom virágkora, a magyar nyelv ügyének kérdésében nem volt liberális-konzervatív ellentét, és az udvar sem vétózta meg), és megállapítja, hogy mindezek az eredmények egyes nemzetiségi vezetők tiltakozását váltották ki vagy mindezek hátterében a liberális nacionalizmus húzódott meg. A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Megszerkesztettség, 0 2 nyelv- helyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Szaknyelv alkalmazása 18. Magyarország demográfiája (hosszú) Műveletek tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Magyarország XVIII. századi újrabenépesítésének folyamatát ismerteti, és azt lényegre törően elemzi. Az elemzés feltárja a benépesülés különböző formáit (bevándorlás, belső vándorlás és betelepülés) is. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azok alapján lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. Tájékozódás M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a XVIII. századi újrabenépesítés hátterében a XVI XVIII. századi háborúk és a török hódoltság hatására bekövetkezett népességfogyás áll (vagy: behatárolja a korszakot a Rákóczi-szabadságharc bukása és II. József uralkodása idejének említésével), vagy utalhat arra, hogy a telepítések és a belső vándorlás elsősorban az ország alig lakott középső, illetve déli területeire irányultak. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az általános fogalmakat: pl. demográfia, népsűrűség, népességfogyás, állam; illetve helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. migráció, telepítés, bevándorlás/öntevékeny betelepülés, belső vándorlás, betelepítés/szervezett betelepülés. Pont 0 8 írásbeli vizsga / május 7.

16 Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a pusztítások elsősorban a déli és középső területeket érintették, és megállapítja, hogy ezért a bevándorlás/betelepítés is elsősorban ezekre az elnéptelenedett területekre irányult. T Pl. rögzíti, hogy a betelepítések során állami és földesúri érdekek érvényesültek, és megállapítja, hogy az állam és a földbirtokosok elsősorban idegen (főleg katolikus sváb/német) lakosokkal kívánták benépesíteni a lakatlanná vált területeket, vagy az államot elsősorban a munkaerőhiány, illetve az adózók számának növekedése motiválta; T Pl. rögzíti a betelepülőket motiváló tényezőket, és megállapítja, hogy a spontán és szervezett módon érkező telepeseket a szabad földterületek és a kedvezmények teremtette gyarapodás lehetősége vonzotta Magyarországra. M A vizsgázó alapvetően az ország XVIII. századi újrabenépesülésének folyamatát jellemzi, és bemutatja ennek különböző formáit (bevándorlás, belső vándorlás és betelepítés) is. T Pl. bemutatja a XVIII. századi népességnövekedés különböző formáit (bevándorlás/öntevékeny betelepülés, belső vándorlás, betelepítés/szervezett betelepülés, belső népszaporulat), és megállapítja, hogy a növekedés több folyamat együttes hatásának eredménye; T Pl. megnevezi a belső vándorlást kiváltó okokat, és megállapítja, hogy a természet-földrajzilag kedvezőtlenebb adottságú (hegyvidék), de a háborúk által kevésbé érintett peremterületekről a magyar, szlovák, ruszin és román lakosság egyes csoportjai a középső és déli területek dombos, illetve sík vidékei felé indultak; T Pl. megnevezi a legfontosabb betelepülő népcsoportokat (német/sváb, román, szerb/rác, ruszin/rutén, lengyel stb.), és különbséget tesz pl. a tudatosan előre megépített falvakba betelepített katolikus németek és a spontán módon betelepülő ruszinok, illetve románok, vagy az ide menekülő szerbek között; T Pl. említi, hogy a szervezett betelepítés részben a nagybirtokosok, de döntően az állam irányításával folyt, és megállapítja, hogy a Habsburg államhatalom, illetve a földesurak érdeke találkozott abban, hogy növelni kell az ország (és ezáltal az állami adóalanyok) népességének számát írásbeli vizsga / május 7.

17 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 42 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM A 2. magyar hadsereg (rövid) 0 8 Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Műveletek tartalmak A vizsgázó bemutatja a 2. magyar hadsereg doni katasztrófáját, és összehasonlítja a hadseregparancsnok hadparancsát a történészi értékeléssel. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a Szovjetunió ellen hadba lépett Magyarország ún. 2. magyar hadserege (1942 őszén) Voronyezs térségében (keleti front) vagy a Don folyó mentén épített ki védelmi állásokat, melyek ellen a szovjet csapatok 1943 januárjában elsöprő erejű támadást indítottak. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az általános fogalmakat: pl. második világháború, front, ellenállás, vereség, veszteség; illetve helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. hadparancs, vezérezredes, 2. magyar hadsereg, áttörés, visszavonulás, összeomlás. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy Jány Gusztáv hadparancsában a végsőkig való kitartásra adott ki parancsot, majd az összeomlás után néhány nappal a magyar katonákat gyáva meneküléssel vádolta, és megállapítja, hogy Ungváry Krisztián történész a vezérezredest és a németekhez az értelmetlenségig hű tisztikart teszi felelőssé a katonai vereség után bekövetkező katasztrófáért. Pont írásbeli vizsga / május 7.

18 Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség M A vizsgázó alapvetően a 2. magyar hadsereg doni katasztrófáját elemzi, és összeveti a hadseregparancsnok hadparancsát a történészi véleménnyel. T Pl. rögzíti az ún. 2. magyar hadsereg védelmi állásai ellen 1943 januárjában indított szovjet támadás elsöprő voltát, és megállapítja, hogy a hadsereg parancsnoka a végsőkig való kitartásra adott ki hadparancsot, ami a katonai vereséget katasztrófába fordította (pl. a kb. 120 ezer fős veszteség, a felszerelés megsemmisülése); T Pl. rögzíti a katonai összeomlást siettető tényezőket (hiányos felszerelés, nagy hideg és a német segítség elmaradása), és megállapítja, hogy az összeomlás súlyos következményekkel járt (az ország védelmi képességének meggyengülése). A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Az 1956-os forradalom (hosszú) Műveletek tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az 1956-os forradalom kirobbanásához vezető okokat ismerteti és azokat lényegre törően elemzi. A vizsgázó elemzi az egyetemisták által megfogalmazott követeléseket. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azok alapján lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. Tájékozódás M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy Magyarország 1945 óta a szovjet tömb része, vagy az 1956-os eseményeket megelőzi az közötti Nagy Imre kormány reformkísérlete, és az 55-ös visszarendeződési kísérlet. vagy Említheti a Szaknyelv alkalmazása Források használata nemzetközi vonatkozások között a hidegháborús helyzetet. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az általános fogalmakat: pl. diktatúra, pártállam, törvénytelenségek, demokrácia, függetlenség, forradalom; illetve helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. MEFESZ, Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi-rendszer, tervgazdaság, reformok, revízió. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a követelések egyik csoportja a külpolitikai kérdésekkel foglalkozik, és megnevezi a példát a forrásból (szovjet csapatok kivonása); Pont írásbeli vizsga / május 7.

19 Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség T Pl. rögzíti, hogy a követelések másik csoportja az ország politikai berendezkedésének megújításával, demokratizálásával kapcsolatos, és megnevez legalább két példát a forrásból (MDP demokratizálása, Nagy Imre kormányfősége, bűnösök felelősségre vonása, a hatalmi visszaélésekben vétkes vezetők felelősségre vonása, demokratikus választások); T Pl. rögzíti, hogy a követelések harmadik csoportja a nemzeti szimbólumokkal, ünnepekkel kapcsolatos, és megnevez legalább egy példát a forrásból (Sztálin-szobor lebontása, nemzeti ünnepek és címer kérdése). M A vizsgázó alapvetően az 1956-os forradalom kirobbanásának okait összegzi az egyetemisták követeléseinek elemzésével. T Pl. rögzíti a szovjet megszállással Magyarországra erőltetett, s fokozatosan kiépülő sztálinista-kommunista rendszer jellemzőit (leszámolt politikai ellenfeleivel, pártállami diktatúrát épített ki, személyi kultuszt vezetett be, s félelemben tartotta, illetve nyomorba taszította a lakosság nagy részét), és megállapítja, hogy a rendszer felszámolta a demokráciát, a pluralizmust, a privát gazdaságot; T Pl. rögzíti, a Nagy Imre által 1953-ban elindított folyamatokat, és megállapítja, hogy a társadalom (elsősorban az értelmiség és az ifjúság) már nem fogadta el a sztálinista vezetőket (Gerő Ernő, Hegedűs András), s hangot adott ellenvéleményének; T Pl. rögzíti, hogy a diákság által megfogalmazott követelésekben, illetve az ennek nyomán másnapra meghirdetett tüntetésen a tiltakozók az ún. Rákosirendszerrel való leszámolást követelték, és megállapítja, hogy a hatalom erőszakhoz folyamodott, és emiatt forradalom robbant ki. T Pl. rögzíti, hogy a tüntetés kezdetben békésen zajlott, és megállapítja, hogy a békés jelleg és a jelszavak a lakosság többségének demokráciára, függetlenségre való igényét és szabadságvágyát fejezték ki. A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 42 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM írásbeli vizsga / május 7.