Történelem | Középiskola » Történelem esszék kidolgozva

Esszék kidolgozása – 2003 Ókor: Mutassa be az ősközösségi társadalom felbomlását . Kr. e IV évezredben megnőtt a lélekszám, új módszerek alakultak ki a termelőmunkában Ázsia ,Elő-Ázsia és Afrika folyóvölgyeiben kialakult az öntözéses földművelés és létrejönnek a folyóvölgyi társadalmak. Meggyorsult a technikai fejlődés, pl az eke feltalálása – nőtt a terméshozam. Fémművesség kialakulása , elterjedt a réz használata Sok új találmány született- fazekaskorong – kocsikerék, naptár. Létrejöttek az első városok, ezek a t öbblettermék megjelenésével az árucsere és a kereskedelem központjaivá váltak. A gazdasági élet magasabb fokú szervezettséget kívánt . A nagyszabású munkák / csatornák, gátak építése / egységes irányítást követelt- fokozottabb mértékben differenciálódott a munkamegosztás – külön tevékenység lett a munkák szervezése irányítása. Fokozatosan felbomlott az ősközösségi

társadalom. Míg az ősközösségben lényegében mindenki egyenjogú volt, most a személyi és gazdasági függőség kialakulásával a mellérendeltségen kívül megjelent az alárendeltség is. Magántulajdon általánossá válása Zsákmányoló életmód helyett megindult a termelés ami a többlettermék előállítása révén lehetővé tette a kereskedelme kibontakozását. Az egyenlőtlen elosztás nyomán egyes rétegek / termelés szervezői , papság , fegyveres arisztokrácia / vagyonra és hatalomra tettek szert. Ismertesse az állam kialakulását és funkciót! Az állam a társadalomtól elkülönült intézmény amely a közös területen élők tevékenységét szervezi szabályozza , ezek felett gyakorol hatalmat. Az állam a történeti fejlődés meghatározott fokán jött létre és kialakulását követően jelentős változásokon ment keresztül . Az ősközösségi társadalom felbomlását követően a társadalmi és gazdasági élet fejlődése

olyan bonyolult szervezési feladatokat rótt az emberek közösségeire amelyhez külön szervezetre lett szükség – ez volt az állam. Az állam funkciói két nagy csoportra oszthatók : külső és belső feladatok. Belső feladat: termelés megszervezése irányítása, belső rend biztosítása- ennek eszköze a jogrend az állam által megfogalmazott törvények összessége. A törvények szabályozzák az államban élők egymás közötti viszonyát . Előírásokat normákat tiltásokat fogalmaznak meg, a megsértőket a törvény bünteti , velük szemben legálisan alkalmazza a fizikai kényszert. Külső feladat: haza védelme , hódítás. Az állami feladatok ellátását a termelőmunkát végzők adója teszi lehetővé. Adóztatás nem más mint a többlettermék egy részének állami célra történő kisajátítása. Mi jellemezte a termeli viszonyokat az ősközösségi és a rabszolgatartó társadalom időszakában ? Az anyagi javak termelése és elosztása

tekintetében alakult ki a k ét társadalmi formáció közötti különbség. Ősközösség: közös tulajdon , egyenlő részesedés a termelt javakból Nincsenek alá és felérendeltségi viszonyok . Kizsákmányolástól mentes társadalom Rabszolgatartó társadalom: magántulajdon , egyenlőtlen részesedés a termelt javakból , uralkodási és alárendeltségi viszonyok / osztálytársadalom / . Kizsákmányoló társadalom Milyen összefüggés van az ókori keleti társadalmak gazdasága valamint az istenkirályság a despotikus államszervezet között ? / 8. P / Csak kulcsszavak: összehangolt munkavégzés- centralizált állam- istenhit- papi testületek tekintélyelv – oikoszgazdálkodás- szabálytudat – szigorú erőszak Milyen csillagászati és matematikai ismeretre tettek szert az ókori Mezopotámiában , Egyiptomban és Indiában ? / 8 p. / bolygól, állócsillagok megkülönböztetése- naptár – földmérés – évszakok – csatornaépítéspiramisok –

hatos számrendszer – tízes számrendszer és helyi érték A legfontosabb vallási kultuszokból kiindulva m utassa be az Ókori Kelet folyamvölgyi társadalmainak világszemléletét valamint a papság szerepét mindennapi életükben! 8 p. A legfontosabb ókori kultuszok politeista vallásokra épültek. Az ókori Keleten a vallás összefonódott a tudományokkal és a filozófiával. Pl taoizmus, brahmanizmus stb A vallásban megnyilvánult egyes társadalmak világszemlélete , az adott területek lakóinak életérzése. Kínában jellemző volt az ősök kultusza A hagyományok tisztelete jegyében fordult az uralkodó is jóslás útján az eltávozottak szelleméhez. Indiában a vallás a merev társadalmi alá-fölé rendeltséget hívatott szentesíteni. Mezopotámiában az istenkirályok – ensik – mind az államhatalmat mind az áldozatok bemutatásának jogát a kezükben tartották. Egyiptomban különböző szertartásokra szakosodott nagyhatalmú papságot találunk,

az uralkodó csak elvétve avatkozik bele a vallási kérdésekbe. Az egyiptomi Aton-kultusz már átment a monoteista vallások irányába. Az egyistenhit tiszta formában a zsidó vallás Jahve kultuszában jelent meg. Az Ókori Keleten a v allás volt az élet általános kerete Hozzá kötődött a csillagászat a számolás, és mérés tudománya, ugyanúgy mint a csillagjóslás és kuruzslás. Politikai mozgalmak is vallási színezetben jelentek meg Ehnaton kísérletén túl ilyen volt a zsidó próféták mozgalma. Melyek az Ókori Kelet eredményei az írásbeliség és az államigazgatás területén ? 8 p. képírás, szótagírás, ékírás, szótagjelölés, hangjelölés, intelmek törvénygyűjtemények, vallási rendszerek, bölcselet kezdetei Tekintse át Mezopotámia történetét! Mezopotámia: Tigris és Eufrátesz folyók közötti területek, lakosai a sumérok. Kr e IV-III évezredben az ősközösségi társadalom felbomlásával az öntözéses

földművelés elterjedésével városállamok jöttek létre / U R, LAGAS, UMMA, KIS URUK /.Jellemzi a politikai széttagoltság Kr. e I II évezred : integrációs szakasz A hegemóniáért folytatott harc eredményeként az akkádok nagyobb területet egyesítő centralizált despotikus birodalmat hoztak létre DélMezopotámiában. Kr. e II évezred: a túlöntözött talaj szikesedni kezd a déli területek jelentősége csökken, az északon fekvő Babilon magához ragadta a vezetést. Óbabiloni Birodalom – HAMMURAPI/ Kr. e 1792-1750 / – hódítások és törvénykönyv fűződik nevéhez Kr. e XVI század: hettita hódítás Kr. e XII század: kasszita-kor Kr. e VII század: asszír hódítás , Kr e 689 , Szinahéeriba lerombolja Babilont Kr. e VII-VI század: Újbabilóni birodalom – Nabu-apal-uszur a médekkel szövetkezve megsemmisíti az asszír birodalmat . II Nabukodonozor legyőzi az egyiptomiakat, és Kr e 587-ben leigázza Júdeát. Kr e 539: Kürosz bevonul Babilonba

K e 331 : Nagy Sándor legyőzte a perzsákat majd a Szeleukida dinasztia uralkodik. Mutassa be Mezopotámia társadalmát államszervezetét! Földtulajdonviszonyok: a földek egy része a templomgazdaságok magántulajdona / istenek háztartásai / a földek másik része az uralkodók magántulajdona a harmadik rész / rosszabb minőségű / közös tulajdonban volt- ezen földeket megművelő szabadok fokozatosan elszegényedtek így kénytelenek voltak templomi vagy uralkodói földeken munkát vállalni. Társadalom: Két csoportja: szabadok és rabszolgák. A szabadok 3 csoportja: papi arisztokrácia , fegyveres arisztokrácia , közrendű szabadok. Utóbbiak részben önállóan gazdálkodtak a köztulajdonban levő földek használatából éltek , részben függő helyzetben a templom vagy a palota dolgozóiként folytattak termelőmunkát. Patriarchális rabszolgaság: számuk csekély , termelésben betöltött szerepük nem jelentős. Államszervezet: Állam élén a

despota, a templomi gazdaság vezetőjéből lett uralkodó az összes hatalom az ő kezében ös szpontosul. Hivatalnoki réteg – élén a fegyveres és papi arisztokrácia akik a főhivatalnoki kart alkotják. Udvari hivatalok: közmunkák, pénzügyek , hadügyek hivatala Fegyveres férfiak gyűlése / népgyűlés /- szerepe jelentéktelen. Közigazgatás: az állam közigazgatási körzetekből állt , élükön a despotának felelős helytartókkal. Ismertesse Egyiptom történetét! Az ősközösségi társadalom felbomlása után kisebb – nagyobb politikai -hatalmi központok alakultak ki Egyiptomban. Kr e IV évezredben létrejött északon Alsó-Egyiptom, délen FelsőEgyiptom Kr e 2900 körül Menesz király egyesítette a két országrészt Egyiptom történetében két tendencia figyelhető meg , a széttagolódás és az időszakonként felülkerekedő integráció . Óbirodalom Kr. e XXVIII- XXII század: Dzsószer alapítja , fővárosa Memphisz Ekkor alakult ki az

állam hierarchizált rendszere / államapparátus , nomoszok / . Piramisépítések / Kheopsz, Menkauré /. Első átmeneti kor: Központi hatalom meggyengült, felkelések éhséglázadások. A megosztottság nem lehet tartós, mert az önötözési munkák egységes irányítást, a rossz gazdasági helyzet központosítást követelt. Középbirodalom: Kr. e XXI-XVIII század: II Mentuhotep újraegyesítette Egyiptomot, Núbia meghódítása, hadjáratok Szíria és Palesztina ellen. Második átmeneti kor: Hükhosz uralom. Újbirodalom: Kr. e XVI-XI század: hükhoszok kiűzése, Ehnaton politikai és vallási reformja / monoteizmus / meghiúsul. Kr. e VII század asszír uralom Szaiszi kor / Kr. e 664-525/ rövid virágkor Kr. e 525: Kambüszész perzsa király meghódította Egyiptomot Satrapia lett Ismertesd Perzsia történetét! A perzsa indoeurópai nép, Kr. e VI századba hozta létre birodalmát Elő-Ázsiában Uralkodói: Kürosz / Kr. e 559-529 / meghódította

Lüdiát és Babilont II. Kambüszész / Kr e 529-522 / meghódította Egyiptomot és Libíát, halála után a birodalom válságba került / Kr. e 522 a mágusok felkelése / I. Dareiosz / Kr e 522-485 / úrrá lett a válságon Reformjai: közigazgatás megszervezése – satrapiákra osztotta birodalmát , élükre satrapákat állított, ezek feladata az igazságszolgáltatás, adószedés, hadügyek. Hivatalnokgépezet segítette a munkát Egységes súly-mértékrendszer. Egységes aranypénz Közlekedési hálózatépítése Hadsereg átszervezése. Főváros Perszepolisz Fejlett írásbeliség – kancelláriaA leigázott területek szokásait sajátosságait elfogadták. A perzsák sajátos vallási felfogását amely 2 ellentétes isteni erő létét és küzdelmét hirdeti vallási dualizmusnak nevezzük. Dareiosz és fia Xerxéx is harcolt a görögök ellen de vereséget szenvedtek. Nagy Sándor Gaugamélánál Kr. e 3 31-ben vereséget mért a p erzsákra és ezután

makedón fennhatóság alá került a perzsák birodalma. Mutassa be India történelmét! Kr. e III évezredben az Indus völgyében bomlásnak indult az őstársadalom, a dravida őslakosok virágzó városokat hoztak létre / Mohendzso-Daro /. Kr. e 1200 kör ül megindult az indoeurópai népek / árják / bevándorlása Ezek leigázták az őslakosokat és kisebb-nagyobb államalakulatokat hoztak létre, élükön rádzsák álltak. Elkülönültek a társadalom egyes rétegei: fegyveres arisztokrácia / árják / , papi arisztokrácia , parasztok , kézművesek és kereskedők , jogfosztott őslakosság. Kasztrendszer: Brahmana- papok kasztja , K satrija – harcosok kasztja , va isja – szabad termelők kasztja , súdra – leigázottak kasztja. Az egységes államot Asóka király hozta létre Kr. e III században India vallása: – védikus vallás , br ahmanizmus: kasztrendszer megváltoztathatatlanságát hirdető vallásfilozófiai rendszer, ami a lélekvándorlás tanát

hirdette. Istenei : Brahman a teremtő, Visnu a megtartó, Siva a pusztító. Buddhizmus: Buddha tanain alapuló vallásfilozófiai rendszer, helyteleníti a kasztrendszert, azt tanítja , hog y az embernek visszavonulva a világtól megszabadul vágyaitól, elérheti a teljes megsemmisülést a nirvánát , nem kell mindig újjászületnie. Ismertesse a folyamvölgyi társadalmak vallási felfogását! Az ókori kelet népei is megpróbálják megmagyarázni a v ilág jelenségeit. Általános jellemzőjük: a politeizmus- sokistenhit. Egyiptom istenei: Ozirisz , Ízisz, Anubisz , Thot. Az egyiptomi vallás sajátossága , hogy az isteneket részben vagy egészben állat alakúaknak képzelték el. Mezopotámia is politeista / An, Tammuz, Enlil / K ína vallásai is politeista vallások. Brahmanizmus / I ndia / politeista felfogás. Főistenei: Siva, Visnu, Brahman Legfontosabb tana a lélekvándorlás A brahmanizmussal szemben a Kr. e VI században alakult ki a buddhizmus vallási

rendszere Legfőbb tanítása: az embernek meg kell szabadulnia vágyaitól hogy elérhesse a nirvánát. Vallási dualizmus: a perzsák vallása , két ellentétes isten – a tűz és a világosság jó istenének és a sötétség gonosz erőinek létét és küzdelmét hirdeti . Monoteizmus: egyistenhit, a világ jelenségeit egyetlen legvégső végtelen lény ténykedésére vezeti vissza. Egyiptomban Ehnaton fáraó vallási reformja tett erre kísérletet / N apistenkultusz / Zsidó vallás- Jahve az egyetlen isten ő teremtette és irányítja a világot. Görög történelem Mi jellemezte az ókori görög fejlődés Mükéné-kori szakaszát? / 10 p. / A görög törzsek letelepedése és honfoglalása a Kr. e II évezredben a Balkán déli részén Az ősközösségi nemzetségi rend felbomlása, aminek okai a fejlettebb népekkel való kapcsolat, bronz, zsákmány és a föld. Az egyik legerősebb állam volt Mükéné A görög osztálytársadalom ókori keleti jellegű

koraszaka a mükénéi kor / Kr. e XVI-XIII század / Istenkirályság, jól szervezett királyi háztartások, ma gas szintű írásbeliség, specializált ipar, virágzó kereskedelem, rabló hadjáratok. A társadalom tagozódása: nagybirtokos fegyveres arisztokrácia, közrendűek , rabszolgák. Az állam élén a király, a minosz állt, akit isteni eredetűnek tartottak. Kr e XII század elejétől a városközpontok elpusztultak, jóformán csak Athén maradt meg. Ugyanekkor új görög törzsek vándorolnak be a szárazföldre, megjelennek a mükénéi bronztársadalmat leigázó dórok. A városközpontok pusztulását gazdasági, társadalmi, és politikai hanyatlás követte, az ipar és a kereskedelem lehanyatlott, a gazdasági élet mezőgazdasági jellegű lett. Ismertesse Spárta társadalmát és államszervezetét! A dór hódítók Peloponészoszon alakították ki a maguk államait. Ezek közül legjelentősebb Spárta volt. Társadalma hódítókra és

meghódítottakra oszlott A hódítókhoz tartoztak a teljes jogú spártaiak / 9000 fő / – katonáskodhatnak, sorshúzással az állami földekből egyenlő nagyságú parcellákat / kléroszokat / kapnak. Perioikoszok / körüllakók / – személyükben szabadok , de politikai jogaik nem voltak, iparral kereskedelemmel foglalkoztak. A meghódított népcsoporthoz a Helóták tartoznak./ leigázott őslakosok / – állami tulajdonban levő rabszolgák, ők művelik a spártaiak kléroszait. Államszervezet: Spártai arisztokratikus köztársaság , tényleges hatalom egy szűk csoport kezében összpontosul. Az állam élén 2 király / bazileusz / – hadsereg vezetői, családjogi ügyek bírái, főpapok, 1 évre választják őket. 28 vén / geruszia / kormány és büntetőbíróság. 5 ephorosz – királyokat és a véneket ellenőrzi, 1 éves megbízatás, később a legfontosabb állami ügyeket is ők intézik. Népgyűlés / apella / minden 30 év feletti teljes jogú spártai a

tagja, feladata a királyok és ephoroszok megválasztása, az előterjesztett javaslatok megvitatása. Spárta katonaállam, a gyerekeket már 6 éves koruktól katonáskodásra nevelik. Ismertesse Szolón tevékenységét ! Szolón arkhón lett Kr. E 594-ben Szolón törvényei egy része a parasztoknak kedvezett: az adósrabszolgaságot eltörölte, akiket külföldre adtak el, állami pénzen kiváltották, az adósságokat elengedte, megszűntette a magánszemélyeknek még fönálló terheket. / szeiszaktheia /. Földreformot hajt végre, az eltávozottak földjeit felosztja a parasztok között, erősíti a paraszti közösséget. Kereskedőknek kedvezett törvényei: Timokratikus alkotmány – a lakosságot vagyoni kategória alapján 4 osztályba osztotta / 500 mérősök pentakosziomedimnosz, hippeiszek, zeugitészek – ökörfogatosok, thészek – béresek. / a politikai hatalom gyakorlása , a vagyoni viszonyok alapján történik. A vagyoni beosztás lett a katonáskodás

alapja is. Négyszázak tanács / bulé / – a népgyűlés rendjét készíti elő, tagjait 4 athéni törzs 100-100 választott képviselője tette ki. Esküdtbíróságok / héliaia / létrehozása Fellép a politikailag passzívak ellen. Súly- mérték és pénzreform Maximálta a földbirtok nagyságát. Megtiltotta a gabonakivitelt- leszorítsa a g abona árát Családjogi törvények / hozomány megtiltása, házasságtörők megbüntetése /. Türannisz rendszere / 6 p. / Türannisz = zsarnokság, diktatórikus állami berendezkedés Kr. e VII-VI században több görög poliszban. Athénban Szolón távozása után egyensúlyi helyzet jött létre a démosz és az arisztokrácia között. A démosz a gazdasági az arisztokrácia pedig a politikai hatalommal bírt A társadalmi osztályok között létrejött egyensúlyi helyzetben az új gazdasági lehetőségeket magukhoz ragadó arisztokraták a köznépre támaszkodva magukhoz ragadták a hatalmat. Ezt kihasználva Kr. e

560-ban Peiszisztratosz egyeduralmat valósít meg Athénban A politikából kiszorítja az arisztokráciát lés a démoszt .Peiszisztratosz: ipar kereskedelem fejlesztése, parasztok védelme az arisztokrácia önkényével szemben, Dionüszosz kultusz Parasztoknak földet osztott, kölcsönöket biztosított. Aktív külkereskedelem-barát külpolitika, nagy építkezések. A démosz gazdasági megerősödése a VI században feleslegessé tette a türanniszt Kr. e 510-ben Peiszisztratosz fiait a politikai hatalmat megszerezni akaró démosz elűzte, megvalósult a demokrácia. Jellemezze Athén gazdaságát Periklész idején, klasszikus áruterm. rabsz! !6 p / A gazdasági élet alapja az ipar és a kereskedelem mellett a mezőgazdaság. A mezőgazdaság legfontosabb ága a gyümölcstermesztés, szőlő és kertművelés. Gabona alá a földet vaspapucsos faekével szántották. Az iparban fontos szerszám a kézifújtató és az íjas eszterga A munkamegosztás számos új

iparágat hoz létre. Kisüzemek elsősorban a piacra termeltek A kereskedelem fejlődésével együtt járt a pénz és kölcsönügyletek fejlődése is. A termelés fejlődése együtt járt a terjeszkedés igényével. Ismertesse az athéni társadalmat Kr. e V században : Athén társadalmának jelentős rétegét szabadok és rabszolgák alkották. A szabadok sem egységesek, mert voltak gazdag földbirtokosok és vállalkozók, de voltak szegények is, akik maguk végezték a közvetlen termelőmunkát A polgárjoggal rendelkező szabadok mellett voltak metoikoszok is, akik szabadok voltak de polgárjoggal nem rendelkeztek, de szakszerű munkájukra szükség volt. A rabszolgák jelentő része házimunkát végzett, de fokozatosan nőtt a műhelyekben, a mezőgazdaságban és bányákban dolgozók száma. A rabszolgák életszínvonalában nagy különbség volt, legkedvezőbb az iparban dolgozóké volt, a legrosszabb a bányákban dolgozóké. AZ athéni állam virágkora!

Az athéni demokrácia gazdasági alapját a rabszolgamunkát egyre jobban igénybe vevő árutermelés és az ebből adódó jövedelmek képezték. Az államhatalom alapja a népgyűlés volt, amelynek minden nagykorú / 20. életévet betöltött / férfi athéni polgár tagja volt Ez hozta a törvényeket, kisorsolta a tisztviselőket, döntött háború és béke kérdésében. Ötszázak tanácsa vitatta meg a népgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatokat és gondoskodott a határozatok végrehajtásáról. Minden phülé 50 tagot delegált ebbe a hivatalba A phülék egy tengerparti és egy szárazföldi részből alakult ki. A volt arkhónokból álló Areioszpagosz joga ekkor már leszűkült a tisztviselők ellenőrzésére és a politikai ügyekben való bíráskodásra .A népgyűlés választotta az esküdtbíróságot és a 10 sztratégoszt. Míg a többi hivatal csak 1 é vre szólt a sztratégoszok többévig is tevékenykedhettek. A sztratégoszok a külügyekkel

foglalkoztak 9 arkhón az állam élén, szerepük egyre formálisabb. Esküdtbíróságok feladata az igazságszolgáltatás, tagjait sorsolták, tanácsokra bontva ülésezett, napidíjat kaptak. 10 p / Mit jelentett a polgárjog az ókori Athénban ? A polgárjoggal rendelkező szabadok irányították Athén államszervezetét . a legfőbb törvényhozói hatalom a népgyűlés tagjai. A népgyűlés hozta a törvényeket és ellenőrizte a tisztviselőket , döntött háború és béke kérdésében stb. A polgárjoggal rendelkezők választójoggal rendelkeztek sőt választhatóak voltak, szemben a polgárjoggal nem rendelkező metoikoszokkal nőkkel és rabszolgákkal. Athén kül és belpolitikája Periklész korában. / 5 p / Az athéni demokrácia gazdasági alapját a r abszolgamunkát egyre jobban igénybe vevő árutermelés és az ebből adódó jövedelmek képezték. Az igazsásgszolgáltatás a nép kezében volt. Az esküdtbíróságok tagjait 30 év feletti athéni

polgárok közül sorsolták Választás útján töltötték be tisztségüket a h advezérek, a s ztratégoszok. Alkotmány biztosította a polgárok számára a demokráciát, de kizárta a metoikoszokat a nőket és a rabszolgákat. Rabszolgamunkát fokozottan igénybevevő árutermelés, a polgárok a polisz társtulajdonosai. A szövetségesek kizsákmányolása. Kereskedelem fellendül Az iparosok és kereskedők befolyásának növekedése a hódító politikát szorgalmazza. A feszültség a társadalmon belül a vagyoni különbségek növekedése valamint az arisztokrácia elégedetlensége miatt. A déloszi szövetség révén terjeszkedés. Ellentétek kiéleződése Spártával, valamint a tagállamokkal Mutasson rá a görög tudománynak az előzményekhez képest újszerű vonásaira? 10. P Rendszerezés, filozófia, kollektív államvezetés, vallás a hagyomány alapja, módosuló törvények, történetírás, oknyomozó szemlélet, logika, irodalmi formák és

műfajok, emberi léptékű építészet és művészet. Kr. e V – IV századi görög kultúra / 10 p / Orvostudomány: Hippokratész azt tanította , hog y az orvostudomány feladata a betegségek megfigyelése, és a tapasztalatok alapján történő gyógyítása. Almaión : az első boncolás Filozófia: A szofisták azt a v éleményt képviselték, hogy az állam a t örvények, a v allás, az erkölcs , a rabszolgaság emberi megállapodások eredményei, tehát mindig az ember dönti el hogy mi erkölcsös, minden dolog mértéke az ember. Démokritosz materialista atomtana. Szókratész a szofistákkal ellenben hitt az objektív igazságokban és az erkölcsi értékekben. Platón filozófiai idealizmusa. Arisztotelész több szaktudomány / á llattan, lélektan, költészettan / me galapítója, a logika alapjainak kidolgozója. Történetírás: Hérodotosz görög-perzsa háborúk körforgás-elmélet, Thuküdidész a peloponészoszi háborúk története,

összefüggések feltárása és minden természetfeletti tényező kiküszöbölése. Képzőművészet: Müron , Polükleitosz, Pheidiász. Vázafestészet: vörösalakos technika Irodalom: Aiszkülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész A poliszrendszer válsága. A déloszi és a peloponészoszi szövetség közötti ellentétek olyan háborúhoz vezettek, amelyben minden görög polisz részt vett. A peloponészoszi háború / Kr e 431-404 / Athén teljes vereségével végződött. A háború eredményeként a kisbirtokok tönkrementek és a városi műhelyek jelentős hányada csődbe jutott. Ezzel párhuzamosan egyesek meggazdagodtak, kialakultak a nagyüzemek. Kiéleződtek a vagyoni különbségek A szabadok politikai jelentősége jelképessé vált. Rabszolgák száma nőtt, helyzetük romlott, noha a t ermelésben nem voltak érdekelve. A poliszközösséghez fűződő szálak meglazultak A poliszok között az ellentét kiéleződött a piacok miatt. Sok polisz

egymás ellen fordult a piacokért, és nagyobb gazdasági és politikai egység kialakításáért. A harcokban egyik polisz sem tudta célját elérni A válság szükségessé tette az újabb nagyobb integrációt, amit Makedónia teremtett meg. Mivel ért véget a görög poliszok hatalmi vetélkedése? Milyen eseménysorozat vezet át a hellenizmus korába , é s hogyan jelennek meg a hellenisztikus kor életmódbeli és gondolkodásmódbeli változásai a művészetekben és a filozófiában? 10.p Athén nagyhatalmi státusza lehanyatlott a peloponészoszi háborúban , de a győztes Spárta sem képes egyesíteni Hellászt. Thébai reménytelen kísérlete után végül Makedóniának sikerült egybekovácsolni a pánhellén szövetséget, amely első vezére II. Philipposz lett Philipposz Kr e 338-ban a khairóneai csatában egyesítette a görög poliszokat. Őt követte Nagy Sándor / 336- 323 / aki meghódította Perzsiát. A birodalom fővárosává Babilont tette

Átvette a perzsa kormányzási módszereket, de csak a hadsereg tartotta össze a b irodalmat. Alexandrosz tudatosan segítette elő a mezopotámiai és görög hagyományok összeolvadását, amiből a hellenisztikus kultúra kialakult. A kereskedelem és az ipar fellendült Új piacok és nyersanyagforrások nyíltak meg a görögök előtt. Az ipar és kereskedelem központjai a nagyvárosok lettek .Közben megváltoztak az életkörülmények is A poliszok egykori szabad polgárai a hellenisztikus birodalom alattvalói lettek A társadalmi ellentétek kiéleződtek / Makedón uralkodó osztály- őszlakos uralkodó osztály , vezető rétegek-szegények, szabadokrabszolgák / . Az állam ügyeit az uralkodó és a hivatalnokszervezet intézteA tömegek a keleti misztériumvallásokban kerestek vigaszt, a művelt vezetők körében elterjedt a görög filozófia és művészet. A két kultúra egymásra hatásából létrejött a hellenizmus A hellenisztikus alkotásokban nem a

közügyek hanem egyes emberi sorsok kerültek a középpontba. Jellemezze a hellenizmus korának államait, gazdasági életet, társadalmat és a hellenisztikus műveltséget !10 p. A hellenisztikus államok Nagy Sándor birodalmának bomlása révén keletkeztek. Egyiptom sajátosságai: az állam minden terület tulajdonosa, és az állam írta elő , hogy milyen területen mit kellett termelni. Mezőgazdaság és az ipar fellendül Városiasodás felerősödik Perzsa állam: közigazgatása minta a többi hellenisztikus állam számára. Ügyeket az uralkodó és közvetlen környezete irányította. Nagy hivatalnokszervezet a végrehajtáshoz Gazdasági élet: a k ereskedelem a n em görög / barbár / népekkel, egyes területek speciális cikkei jellemzőek: Egyiptom papirusz, Pergamon pergamen. A gazdasági fejlődés egy időre megoldotta a p iacproblémákat, de egy kis idő múlva újabb nyersanyagforrásokért, kereskedelmi útvonalakért szinte állandó háborúk

jelentkeztek. Társadalom: a hatalom a görög makedón uralkodó osztály kezében volt. Időnként komoly szembenállást tanúsított az őslakos uralkodó osztály, amely számíthatott a szegény szabadok támogatására is. A parasztok vagy önállóak vagy bérlők, helyzetük nem volt jobb a rabszolgákénál. A városokban viszont a szabadok és rabszolgák között éles ellentét bontakozott ki. Műveltség: a filozófiában nem az a döntő kérdés hogy mi az igazság, hanem hogyan lehet boldogan élni. Epikurosz az istenektől és a haláltól való félelemben találja a bajok igazi okát, és ezért a z avarmentes lelkiállapotot ajánlja. A sztoikus Zénon a b oldogság forrását a szenvedélymentességben találja meg, mert így lehet a zsarnok akaratával szembeszállni. A szaktudományok mivel az állam ezeket a politikamentes tudományokat támogatta , gyors fejlődésnek indultak / Arisztarkhosz, Eukleidész, Arkhimédész /. A vallás terén számos

filozófiával és tudománnyal átitatott hiedelem hódított teret. Hittek egy megváltó testet öltő istenségben. Sok uralkodó önmagát hirdette ennek, de ez a tömegek csalódásához vezetett. Így egyre többen lettek a m isztérium vallások híveivé / Mitrász és Ízisz-kultusz / Fejtse ki röviden , m ilyen eredménnyel járt az egyetemes civilizációra nézve Nagy Sándor életműve! 5. P Keleti és görög civilizáció ötvözése, birodalmi kormányzás, misztériumvallások, szaktudományok, hellenizmus, az egyén kerül az irodalom középpontjába, és a filozófiában is. Róma Melyek voltak Róma fontos kül és belpolitikai kérdései a köztársaság teljes időszakában ? 11p. földszerzés, Itália meghódítása, hadsereg, harc a belső jogegyenlőségért, az oszd meg és uralkodj elve, Leszámolás Karthágóval, a nobilitas meghasonlása, reformkísérletek, kormányzati válság, rabszolgafelkelések, polgárháborúk. Mit jelentett a cenzus a r

ómai korban a f eudalizmus idején és az újkori polgári társadalmakban ? Rómában eredetileg vagyoni és adófizetési kategória , amely alapján a választásra jogosult polgárok jegyzéke készült. Feudalizmus idején általában pénzben fizetett járadék a f öld / jobbágytelek / után amely a földesurat illette meg. Franciaországban alakult ki , de a feudális társadalom általánossá vált A XVI-XVII században a paraszti földbér legáltalánosabb legelterjedtebb formája volt . A polgári forradalmak szüntették meg. A polgári társadalmakban cenzusnak nevezték azt a f eltételét amihez a v álasztójog gyakorlását és a választhatóságot kötötték. A választójogi rendszerek a legkülönfélébb cenzusokkal / vagyoni, műveltségi / korlátozták a választásokban való részvételt. Ismertesse a patríciusok plebejusok harcát Rómában !10 p. Patríciusok: Róma vagyonos előkelői, politikai hatalom birtokosai. Plebejusok: politikai jogokkal nem

rendelkező közrendű szabadok. Kr e V században indult meg a harc a két réteg között. A Kr. e V századi háborúk során a parasztok e gy része elszegényedett , t öbben rabszolgasorba süllyedtek. Ezek földet akartak és harcoltak az adósrabszolgaság ellenA gazdagodó iparos és kereskedő plebejusok a politikai hatalomból akartak részesedni. Kialakultak a plebejus népgyűlések. – 494 : kivonulás a Szent-hegyre , né ptribunusok választása , ezek személyükben sérthetetlenek, vétójoggal bírnak és plebejusok választják őket, Kr. e 451-450 : a törvények írásba foglalása, Kr e 445 L ex Canuleia – patríciusok és plebejusok közötti házasság engedélye. Kr e 443: censori hivatal amit csak patríciusok tölthetnek be. Az új katonai rendszer alapja a vagyon – centuriák szerinti népgyűlésKr e367: a földkérdés szabályozása egy személy maximum 500 iugerum földet birtokolhat, Kr. e 366 az egyik consul plebejus.Kr e 326 : Adósrabszolgaság

eltörléseKr e 300: papi hivatalok megnyíltak a plebejusok előtt. Kr e 287: Eltörlik a népgyűlési határozatok szenátusi jóváhagyását. – Jogilag megszűnt a különbség a két osztály között Ismertesse a római köztársaság államberendezkedését ! 10 p. Jellege : arisztokratikus köztársaság. Az államhatalom birtokosa a népgyűlés. Legfontosabb a centuriák szerinti népgyűlés, ez választotta a főhivatalnokokat. Létezett még tribusok szerinti és plebejus népgyűlés Magistratus: állami tisztségviselő, jellemzi hogy egy hivatali évre választják / annualitas / , minden tisztséget legalább ketten töltenek be , így ellenőrizhetik egymást / kollegialitás /, intézkedéseikben állami főhatalom nyilvánult meg. A végrehajtó hatalom élén a 2 consul és a szenátus állt. A consulok hívták össze a szenátust és a népgyűlést, határozatokat végrehajtották, hadsereg vezetői. A szenátus tagjai kezdetben patríciusok lehettek / 300

majd 600 fő /. Kezelte az állam vagyonát, külügyeket irányította, törvényeket javasolt jóváhagyta a népgyűlési határozatokat. Néptribunusok Kr. e 494-től, vétójog, személyükben sérthetetlenek Rendkívüli veszély esetén 6 hónapra diktátort választottak. Teljhatalmú személy Censorok Kr. e 443-tó, vagyonbecslés, centuriákba való besorolás, 5 é vente végezték a vagyonbecslés alapján a lakosság centuriákba való besorolását Praetorok Kr. e 336-tól – bírók Quaestor – államkincstár majd a hadikincstár kezelője, számuk 2 majd 10 Pontifex maximus Karthágó és Róma háborúi. Ismertesse a hábor ú kitörésének okait és a fegyveres harcok eseményeit ! 10 p. A pun gyarmatok Karthágó vezetésével iparos-kereskedő birodalommá fejlődtek. Az első pun háború / Kr. e 264-241 / Szicília birtokáért folt, és Kr. e 264-ben robbant ki Kezdetben római fölény szárazföldön , és pun a tengeren. A rómaiak az itáliai görög

városok segítségével hajóhadat építettek és győztek. Szicília provincia lett Második pun háború / Kr. e 218-201 / A Földközi – tenger nyugati medencéjének megszerzése a t ét. Hannibál átkelt az Alpokon , betört Itáliába, többször győzött a rómaiakon / Kr. e 216 Cannae / Szövetkezett Makedóniával. Utóbb a rómaiak Hispániában ás Szicíliában átvették a k ezdeményezést Cornélius Scipió Kr e 202 Z ama, Karthágó veresége, 10000 t alentum hadisarc, kénytelen leszerelni flottáját. Róma ezzel a Földközi-tenger nyugati részének ura lett Harmadik pun háború / KR. E 149-146 / 3 éven át tartott a város ostroma, a rómaiak által kiprovokált küzdelem, a várost lerombolták ,és létrehozták Africa provinciát. Milyen változásokkal jártak a hódító háborúk a köztársaságkori Róma életében? 10 p. Megoldásra váró feladatok abból adódta hogy Róma világhatalommá vált. Földkérdéshadsereg válsága , politikai

intézményrendszer elégtelensége Rabszolgafelkelések A gazdasági élet fellendülése, rabszolgamunka jelentősége megnőtt, a termelés nagyüzemivé válása, a g azdálkodás belterjessé válása. Korszerű módszerek a mezőgazdaságban A társadalom rabszolgatartó jellege .Rabszolgatartás általánossá válása, szabad parasztság tönkremenetele, számának gyors csökkenése, kialakuló antik proletariátus. Uralkodó osztály: szenátori rend- lovagi rend. A birodalom lakosságának igazságtalan eltérő jogállása, társadalmi ellentétek kiéleződése. Tekintse át hogy a római államnak milyen külső támadásokkal kellett szembenéznie a kezdetektől a császárkorig! 10 p. A Kr. e VII században Róma etruszk uralom alatt áll, ez a VI században szűnik meg Kr e IV században a környező népek támadásait sikerrel elhárította. A következő támadás a gallok részéről érte Rómát, kezdetben a gallok győztek de végül Róma győzött. Kr e

218-203 között a II. pun háborúban Hannibál betört Itáliába az Alpokon át, sok győzelmet aratott, de Rómát elkerülte, de Dél-Itáliát végigdúlta. Kr e I század folyamán Marius Jugurtha numidiai király Róma elleni háborúit fejezi be sikerrel. Utána az északról betörő germánokat verte vissza Mi volt a Gracchusok reformjavaslatainak célja és lényege? 5 p. A nagy hódítások után felvetődő problémák közül a legnagyobb erejű a föld illetve a parasztkérdés. Tiberius Gracchus célja: a n incstelen proletárok földhöz juttatása Javaslata a Licinius – törvény felújítása. Megölték Gaius Gracchus célja: a s zenátus hatalmának megtörése társadalmi összefogással , telepítéseket kiterjeszteni a p rovinciákra, polgárjogot a szövetségeseknek megadni. Öngyilkos lett Jelentőségük: földosztás, kialakult a szenátori rend politikai ellenzéke a néppárt. Milyen nehézségeket okozott a kormányzásban és milyen

következményei voltak az államformára nézve annak , hogy Róma, az egykori városállam egy birodalom központjává vált? / 7 p. / A Római Birodalom Kr. e 133-tól a császárság megteremtéséig válságos korszakot élt át A válság hadügyi problémaként jelentkezett, fogyott a hadra fogható parasztkatonák száma. Ez terelte a földkérdésre a politikusok figyelmét. Gaius Gracchus a polgárjog kiterjesztésével is igyekezett támogatókat toborozni a programjához mégis sikerült a közhangulatot ellene fordítani. A régi parasztgazdaságokat nem lehetett helyreállítani Marius az antik proletariátusból szervezett zsoldos hadsereget. A leszerelt katonák földet kaptak Megerősítette a néppártot, amellyel szemben a s zenátori párt csak átmeneti sikereket ért el Sulla vezetésével. Julius Caesar törekvéseiből már világosan kirajzolódott az elkerülhetetlen államformaváltás tendenciája, de ő maga elbukott mert túl radikálisan akarta

felszámolni a köztársasági intézményeket. Végül a köztársaság külsőségeinek megtartásával a principátus intézményeinek kiépítésével Octaviánus szilárdította meg a monarchiát. Ismertesse Julius Caesar politikai pályáját! 6 p. Előkelő származású nagy műveltségű politikus. Első triumvirátus létrehozása / Kr e 60 / Consullá választása / Kr. e 59 / Gallia helytartója, sikeres hódítások Galliában és Britanniában. Harca Pompeiussal Győzelme Pharszalosznál / Kr e 48 / Élethossziglan diktátor, egyidőben consul imperátor, néptribunus, censor és pontifex maximus, földreform, szenátus létszámának növelése, római polgárjog kiterjesztése, naptárreform, pénz és adóreform. Fogadott fia és örököse Octavianus Meggyilkolták Kr e 44 március 15-én Mutassa be Augustus kül és belpolitikáját! Octavianus Kr. e 31-ben a Római állam egyedüli ura lett Létrejött a principátus- burkolt egyeduralom. Belpolitikája : 

helyreállította a rendet és a közbiztonságot  újjászervezte a bíróságokat növelte számukat  erkölcs és családvédelmi törvények  megkísérelte felújítani a régi római vallásos életet  a kiváltságos rendek politikai hatalmát korlátozta  népet ingyengabona osztásával és cirkuszi játékokkal állította maga mellé  kiépítette a császári hivatalokat  provinciákat kettéosztotta: szenátusi és császári provinciákra Külpolitika:  célja a természetes határok elérése  Befejezte a parthus háborút, Eufrátesz lett a határvonal  Letörte Hispániát és Galliát  északon a Rajna és a Duna lett a határvonal, meghódította Pannóniát Hasonlítsa össze a principátus és a dominatus politikai rendszerét ! 10 p. Principátus hagyományokkal körülbástyázott monarchia- megmaradnak a k öztársaság intézményei , mellettük kiépülnek a császári hivatalok- Augustus mint az erkölcsök őre dominatus

területi megosztást / te trarcha / d e hatalmi koncentrációt hoz- Diocletianus tekintélyuralma – császári tanács- hadsereg hivatalnokok. Principátus: a császárság Augustus által létrehozott politikai rendszer. Burkolt katonai diktatúra volt ez a k öztársasági formák megtartásával . Látszólag még köztársasági államforma , lényegében már egyeduralom monarchia . rendszere a r ómai uralkodó osztálya számára a legfontosabbat biztosította a belső békét , a rabszolgatartók uralmát . Kiváltságos rendek : a szenátori és lovagok gazdasági hatalmát nem korlátozta de politikai szerepüket szigorúan nem ellenőrizte. A népet ingyengabona-osztással elégítette ki Dominátus: III század nagy külső és belső válsága után a birodalom újra megerősödött . A Diocletianus és Constantinus által kiépített politikai rendszert nevezzük dominatusnak . E z már nyílt katonai diktatúra : a cs ászár a s zenátus hatalmát felszámolta,

és a g azdasági társadalmi és szellemi élet korlátlan ura lett . A kormányzás megkönnyítésére bevezette a társcsászári intézményt, ezzel a b irodalmat 4 részre osztotta fel . Constantinus elismerte a keresztények vallásszabadságát . Ismertesse a kereszténység kialakulását , meghatározó tanait és a páli fordulatot ! 10 p. Alattvalói közérzet- misztériumvallások- hellenisztikus filozófia – befelé fordulás- messiáshita szeretet vallása- vagyon és hatalom elutasítása- megváltás misztériuma – ószövetségi törvények megkerülése -nemcsak a z sidók vallása – gazdagok is üdvözülhetnek – térítés követelménye. Gazdaság és a társadalom a császárság első századaiban! Gazdaság: belső béke megteremtésével a gazdaság felvirágzott. A termelt javak zömét a mezőgazdaság állította elő . Legnagyobb földbirtokosok a császárok voltak, de hatalmas birtokai volta a szenátoroknak és a városi arisztokráciának is.

Belterjes gazdálkodás dominál s így a provinciák szerepe megnőtt.III században a munkaerőhiány miatt kialakul a colonusrendszer majd igyekeztek a colonusokat röghöz kötni Az iparban a gyors fejlődést elsősorban a városi lakosság növekedése és a h atalmas piac biztosította, az ipar hamarosan specializálódott és szakszerűsödött. A kereskedelem központja Róma, tengeri kikötője Ostia volt. A szárazföldi utak nemcsak a kereskedelemben hanem a posta működésében is fontos szerepet játszottak. A kereskedelemhez a jó minőségű pénzt a római aranypénzek biztosították. Társadalom: kialakultak a fejlett önkormányzattal bíró városok. Az azonos foglalkozásúak önsegélyező egyesületekbe / collegiumok / tömörültek. A II század végén a császári önkény és közigazgatás a városi autonómiát korlátozta, a városi tisztviselők a császári akarat végrehajtói lettek. Vidéken a nagybirtokosok nemcsak tulajdonosok voltak hanem az

államhatalom képviselői is. Elemezze milyen tényezők játszottak szerepet a R ómai Birodalom nyugati részének összeomlásában ! 10 p. A III. század nagy bel és külpolitikai válságát a dominatus rendszere átmenetileg stabilizálta A gazdaságot adminisztratív úton rendezték, a birodalom egységét helyreállították, a germánok ellen támadást indítottak, illetve határrövidítéseket hajtottak végre .A kereszténység kezdetben ellenhatást váltott ki, de Nagy Konstantin ezt is felhasználta a stabilizálásban. A IV. században megindult a romlás, a rabszolgák száma rohamosan csökkent, így a hiányzó munkaerőt a colonus rendszerrel akarták pótolni, de a colonusok szökése kényszerintézkedéseket vált ki. A szabad parasztok helyzete romlott, így kialakult az a szokás, hogy a birtokosok oltalma alá helyezték magukat / P atrocinium /. Itália ipara a provinciák fejlődésével hanyatlott, megkezdődött a városok pusztulása.A kereskedelem

hanyatlása együtt járt az ipar és a városi élet visszaesésével, így a p énzgazdálkodás fokozatosan helyt adott a terménygazdálkodásnak .A pénzhiány miatt uralkodóvá vált a terményjáradék Az egyre nagyobb latifundiumok állami feladatokat is elláttak. A birodalom gazdasági jellemzője keleten továbbra is a rabszolgatartó nagyüzemi gazdálkodás maradt. A gazdasági különbségek miatt a birodalom 395-ben kettévált. A súlypont egyre inkább Konstantinápolyba helyeződött Rómából viszont a politikai központ eleinte Milánóba majd Ravennába tevődött át. A népvándorlás a hun nyomás elöl menekülő germánok beözönlését eredményezte. A keleti résznek sikerült a gót támadást elhárítani, de nyugatot fokozatosan elözönlötték a germánok.A hun támadást a 451-es catalaunumi csatában még megállították A germán fejedelmek hatalma annyira megnőtt, hogy 476-ban Odoaker megfosztotta trónjától az utolsó nyugati császárt

Romolus Augustust, így a birodalom súlypontja végleg a keleti részbe tevődött át. Hasonlítsa össze a keresztény és a zsidó vallást állapítsa meg rokon vonásait ! A keresztség a zsidó vallásból indult ki. Átvette annak az egyistenhitre és a Messiásra vonatkozó tanait. Ugyancsak örökölte a kizárólagosság elvét , eszerint csak a keresztény hit az egyedüli üdvözítő. A kereszténység első hívei a szegényebb néprétegekből kerültek ki A zsidó vallást követő Palesztina néptömegei is olyan vallási közösségeket alkottak amelyek eletették a magántulajdont. Korai feudalizmus A feudalizmus első századaiban tovább élt az ősközösség maradványaként a falusi földközösség. Mit értünk falusi földközösségen ? A föld közös birtoklását . Amíg elegendő földterület állt rendelkezésére mindenki szabadon foglalhatott magának szántót , később a szabad területek elfogyásával kialakult a földhasználat közösségi

szabályozása . A szántókat nyílhúzással osztotta ki tagjai között a földközösség / újraosztásos földközösség / . A közösségi gazdálkodás jellemzője még a két ill 3 nyomásos gazdálkodásnál a nyomáskényszer alkalmazása . M indez vonatkozott a falusiakkal közösen birtokló földbirtokosra is. Ismertesse a feudális társadalom kialakulását! A Nyugat-Római Birodalom bukása után a társadalomban kétféle jogállás volt: szabadok és rabszolgák . Különféle társadalmi csoportok is léteztek: római lakosság, romanizált germánok , betelepülő germánok. A Társadalom felépítése: – germán fejedelmek – nagybirtokosok közép és kisbirtokosok – szabad parasztság – colonusok – rabszolgák Feudális függés: nagybirtokosok oltalma alá kerülnek a kisebb birtokkal rendelkezők / patrocinium /. Királyi birtokadományok : feudum , beneficium Hűbéri láncolat kialakulása Tekintse át a frank állam fejlődését Klodvig tevékenységétől

a Verduni szerződésig ! 8 p. A frankok az V. század folyamán a Rajna és a Maas folyó vidékén telepedtek meg Erős egyeduralmat Klodvig alakított ki, felszámolva a nemzetségfők uralmát. A keresztény hit és az egységes törvények elősegítették az új közigazgatás megszervezését. Az új egységek a grófságok , élükön grafiók állnak, feladatuk adószedés, katonai védelem, igazságszolgáltatás. Chlodvig meghódította Galliát és a szomszédos germán fejedelemségeket. A VI-VII században a királyi hatalom lehanyatlott, és a majordomus fokozatosan a k irály helyettese majd a királlyal szembenálló arisztokrácia képviselője lett. Martell Károly majordomus tekintélyét megnövelte az arabokon aratott győzelme / 732 Poitiers /, így fia Kis Pipin megszerezte a koronát és birtokadományokat biztosított a pápának. Nagy Károly Pipin fia, megnövelte a frank birodalmat, / langobárd királyság, Pannónia, szászok leigázása, arabok

visszaszorítása Hispániában / az újonnan szerzett területeket megszervezte és 800-ban a pápával római császárrá koronáztatta magát . Birodalmát átszervezte és gondosan ellenőrizte Birodalmi közigazgatása grófságokból határgrófságokból állt, udvari hivatalai / Kancellária, kamara , marsallok / és királyi küldöttei is voltak. Karoling-reneszánsz -az antik műveltség feltámasztása, iskolák alapításával jellemezhető. Károly halála után a birodalom egysége megszűnt a későbbi meghatározó felosztás 843-ban a verduni szerződésben jött létre. A Nyugati Frank Királyságból fejlődött ki a későbbi Franciaország, a Keleti Frank Királyságból Németország, míg Itália , Burgundia és Lotharingia hosszú időn keresztül a két állam ellentéteinek tárgya lett. A politikai helyzetet bonyolította hogy ezt a területet 3 irányból érték külső támadások. Délről arab kalózok, kelet felől a magyarok, észak felől

normannok Tekintse át hogyan alakult az arab világ és a k eresztény Európa kapcsolata a nagy felfedezésekig ! 10 p. Az arab hódítás zömmel olyan területeket érintett , ahol a kereszténység volt uralmon. 711-től elfoglalták Hispániát , ahol közel 700 é ves arab uralom következett. Az arab hódítás nagy területeket ölelt át, ezért igen fontos volt kulturális közvetítő szerepe. Az arab műveltséget a korábbi műveltségi elemek összefogása, továbbfejlesztése és közvetítése jellemezte. Az arab hódítás következő állomása a Frank Birodalom volt , i tt azonban 732-ben a t erjeszkedést megállították, Nagy Károly megkezdi az arabok kiszorítását Hispániából, ezt a harcot nevezzük rekonkvisztának. XIszázad végén az arabok kezébe került Szentföld felszabadítására indultak keresztesháborúk. 1096-ban az első a Szentföld nagy részét a keresztények kezébe jutatta. Miután arab ellentámadás indult, újabb keresztes

hadjáratok indultak. negyedik hadjárat a X III század elején a S zentföldre sem jut el, hanem elfoglalta Bizáncot. Érdekes tény a g yermekek keresztes hadjárata 1212-ig Hispánia visszafoglalása nagy sikereket ért el, csak Granada maradt a mórok kezén. 1492-ben Granada is spanyol kézre került. Bizánc és Kelet- Európa 10 p. Justinianus kísérlete a római birodalom helyreállítására a V I században. Szövetség az avarokkal. Arab hódítás miatt defenzíva a VII századtól Feudális viszonyok kialakulása, katonai reformok, katonai szolgálatra kötelezett nagybirtokosok, szabad parasztság földesúri függésben. Makedón katonacsászárok Keleti szlávok: nemzetségi rend felbomlása, Oleg egyesíti Novgorodot és Kijevet. IX század Déli szlávok: bolgár állam létrejötte a VII században. Fénykora Simeon cár idején X század, XI. századtól bizánci fennhatóság A horvát / római katolikus / és a szerb / görög keleti / állam kialakulása /

IX.-X század / Nyugati szlávok: Morvák- Mojmir 830 körül /nagy morva birodalom/ Cirill és Metód – 894 a morva állam bukása. Cseh állam a X. században alakult meg Német fennhatóság Lengyel állam Mieszko 966, római katolikus vallás felvétele, sikeres harc a német hódítások ellen. Kísérletek a Római Birodalom feltámasztására az V-X század között ! Justinianus / 527-565 / belső válság felszámolása , erős hadsereg, megszerzi Szicíliát, DélItáliát , Dalmáciát, Hispánia egy részét. Egységes jogrendszer A hódítások elvesznek DélItália kivételével gazdasági kimerülés Nagy Károly / 800- 814 / kísérlete : Meghódítja a langobárdokat , P annóniát, százsok leigázása arabok visszaverése.800-ban császárrá koronázzák Birodalmi közigazgatás kiépítése. Karoling-reneszánsz 843-ban a birodalmat felosztják I Ottó : 962 Német-Római császárság. Az arab hódítás és az iszlám vallás. 8 p Arábia széttagolt törzsi

társadalommal jellemezhető. VII században lép fel Mohamed vallási tanaival / sorsba való beletörődés, engedelmesen elviselni az életet, hitetlenek elleni harc, egyistenhit / 622. F utás Mekkából MedinábaA vallás egyesíti az arab törzsekethódításokArab-Félsziget, Perzsia, Szíria, Egyiptom Tunézia arab kézre került711 Hispánia meghódítása. Rablóhadjáratok Bizánc Itália és a frankok ellen / 732 P oitiersi vereség / Társadalom: Uralkodók a kalifák / egyházi vezetők és politikai hatalom vezetői, közigazgatás feje. VIII századtól elválik a politikai és egyházi hatalom Hűbéri lánc nincs , minden föld a kalifa tulajdona, összes hűbéres hűbérura, a földet használatra adja ki, ez nem örökölhetőrablógazdálkodáshoz vezet. Nincs egységes jobbágyság / szabad parasztok, bérlők , rabszolgák /. Összegezze az iszlám és a keleti kereszténység civilizációs és kulturális hagyatékát ! 10 p. A nyugati és keleti

kereszténység formálisan 1054-ben vált szét, de valójában már régtől külön utakon jártak, ez főként az irányításban és a külsőségekben érhető tetten. Keleti kereszténységben a cs ászár az egyház feje, kezdeményezésére indult a k épromboló mozgalom Bizáncban ami a római egyházat elkerülte. A Cluny mozgalom viszont keleten maradt hatástalan – nem vált normává a cölibátus – inkább sietette az egyházszakadást, a pápai hatalom erőltetésével. Bizánc a klasszikus műveltség görög nyelvű hagyatékát őrizte Építészeti remeke a Hagia Sophia. Sok tekintetben az iszlám is örököse volt a klasszikus műveltségnek. Tudósai közvetítésével minthogy vallási szempontból nem szelektált, egy teljesebb Arisztotelészt hagyományozott az utókorra mint a keresztény írásbeliség. Az iszlám a VII-X. század élenjáró civilizációja Ipara nagyvárosai , fürdői tanúsítják fölényét a korabeli Európával szemben. Taglalja az

iszlám országok és Bizánc állami berendezkedését, rámutatva a f rankokéhoz hasonló és eltérő vonásokra! 6 p. A tekintélyuralom-mint keleti örökség- a vallási és közigazgatási hatalom összefonódása az iszlámban – a központ meghatározó szerepe birtoklás , közigazgatás és igazságszolgáltatás terén – cezaropapizmus – kiépült állami apparátus – pénzgazdálkodás – tartományok hadszervezet – hűbéri lánc hiánya – szélesebb körű műveltség – városias Kelet és falusias Nyugat Ismertesse Európa legfontosabb etnikai és politikai változásait a IX-X században ! 10 p. ibériai arab államok – normannok Franciaországban Angliában és Szicíliában – Bulgária kiszakad Bizáncból – magyar honfoglalás – varégok államszervező szerepe a keleti szlávok között – morvák és csehek állama – szerbek és horvátok állama – Lengyelország Az európai művészet a VI-X század között. A keresztény művészet feladata: vallás szolgálata ,

nevelés, térítés, eszmények bemutatása. Az antik művészet tovább él. Építészet az egyházi területen fejlettA bizánci építészet jellemzői: egyenlőszárú kereszt alaprajz, kupola / Hagia Sophia VI század / San Vitale Ravennában . Karoling-reneszánsz építészet: mozaik, szobrászat / síkszerű frontális ábrázolás /festészet / miniatúrák, falfestészet-Biblia Pauperum / Irodalom: zsoltárok / zsidó hatás /, himnuszok / antik hatás /hősi énekek / Cid ének, Nibelungmonda Roland-ének. Zene: kapcsolódik az irodalomhoz , é nekelt zsoltárok himnuszok. I Gergely /590-604/ gregorián dallamok elterjesztője. Tudomány és műveltség az V-X század között. Az egyház a műveltség birtokosa- iskolák latin nyelv és írás ismerete- növeli az egyház politikai befolyását. Az antik műveltség továbbél- Szent Ágoston / De Civitate Dei, oktatási rendszer kidolgozása / Boethius / Arisztotelész fordítások, tankönyvek /, Cassiodorus /

tudományos képzés / kolostorok / 529 bencés rend / , Karoling-reneszánsz. Szembefordulás az antik tudományokkal : 529 a z athéni egyetem bezárása, Sevillai Izidor munkássága Hogyan zajlott le a gazdasági átalakulás a korai feudalizmusban ? IVszázadtól a N yugat-Római birodalomban csökken az árucsere, és a városok gazdasági jelentősége . A gazdasági élet központja a vidék lett Mezőgazdasági termelés előtérbe került Vidéki háziipar a mezőgazdaság szükségleteire termel. Naturális rendszer A nagybirtok a gazdaság központja. Dél-Európa: kétnyomásos gazdálkodással míg Észak-Európa : legelőváltós gazdálkodással jellemezhető, IX. századtól megjelenik a háromnyomásos rendszer. VIII századtól kialakulnak az önálló gazdálkodású falvak- nyomáskényszer, faluközösség, örökölhető paraszti földtulajdon / X századtól / jellemzi. Az egyházi birtokok kolostorok a fejlett ipari központok. Kereskedelem: a helyi szűk

körű , a távolsági luxuscikkek cseréjével jellemezhető. Milyen külső támadásokkal kellett szembenéznie Európának ? Arab támadások. 711 Hispánia elfoglalása Betörések Itáliába 732 Poitiersi csata az arabokat megállították a frankok. Nagy Károly háborúzik az arabok ellen Hispániában Vikingek támadásai: frankok ellen, a X században dán támadás Anglia ellen / Nagy Kanut állama /, X században normann hercegség , innen támadások Szicília és Dél-Itália felé. 1066 Hastingsi csata a normannok meghódították Angliát. Magyar támadások: 870-től 973-ig. Itália, Németország Frank állam Bizánc ellen, 933 Merseburg, 955 Augsburg, 972 Hadrianapolis . A támadások lezárulása Érett feudalizmus Ismertesse a mezőgazdaságban a IX-X században végbement változásokat s ezek hatását a feudális társadalomra! Megnövekedett a népesség , termőterület bővülése / extenzív fejlesztés /. A mezőgazdasági technológia változása:

aszimmetrikus nehézeke, lóvontatás, szügyhám , pa tkó . Háromnyomásos gazdálkodás / intenzív gazdálkodás /. Új növények – köles helyett búza Társadalmi hatása: Földesurak csökkentik a m ajorsági területeket, terményszolgáltatásért használatba adják a parasztoknak . Hospes-mozgalom Termékfelesleg képződik, az önellátó gazdálkodás felbomlik. Kézművesréteg kialakulása Árucsere, kereskedelem és pénzgazdálkodás kialakulása . A pénzgazdálkodás következménye: parasztság differenciálódása, földközösség bomlása, parasztság jogállásának romlása. Milyen összefüggést lát a pataria mozgalom és az invesztitúraharc között ? Észak-Itália városában elterjedt mozgalom / pataria / amely papi nőtlenség bevezetését és a simónia eltörlését írta zászlajára / X I század / . Követelték , hogy az egyházi méltóságok betöltésének jogával ne a világi uralkodók hanem a városok és a községek rendelkezzenek.

Követelésük sértette az Észak-Itáliát birtokló császárok érdekeit . A pápák többek között felhasználták a p ataria-mozgalmat is az egyházi hatalom megerősítésére a császársággal szemben. Filozófia a teológia szolgálóleánya. – A tudományoknak csak annyiban van létjogosultságuk amennyiben alátámasztják a vallás tanításait . Hité az elsőbbség nem pedig az értelemé Mutassa be a Német-Római Birodalom fejlődését a kezdetektől a német Aranybulláig ! 10 p. A keleti frank királyságban I. Ottó összefogta a széthúzó törzseket , visszaverte a m agyar kalandozásokat, megkezdte a keleti szláv népek elleni terjeszkedést , meghódította Itáliát , és ezek eredményeként 962-ben felújította a császárságot , megalapítva a N émet- Római Birodalmat. A későbbiek során a nagybirtokosok ismét önállóságra törekedtek, de a császár velük szemben püspökökre támaszkodott. Ezért érintette IV Henriket komolyan a pápa

azon igénye, hogy ő nevezze ki a püs pököket. Így robbant ki az invesztitúra háború amely kölcsönös engedményekkel zárult 1222-ben. A harc második szakaszában B arbarossa Frigyes észak- itáliai igényei érvényesítése során került szembe a pápával. A pápát támogató lombard városok szövetsége 1176-ban Legnanónál megverte a császár seregét, így Itáliában a pápa kerekedett felül. III. Ince jelentette a pápai hatalom csúcspontját a XIII század elején Döntőbíróként ítélkezett számos európai uralkodó ügyében , ha rcot indított az eretnekmozgalmak ellen. Megszervezte az inkvizíciót. III.Ince utódai ellen II Frigyes császár ismét harcot indított de Németország fokozatosan anarchiába süllyedt. Frigyes csak Szicíliában tudott egy kis erős mintaállamot kiépíteni A császár halála után 23 é vig nem választottak új uralkodót , 1273 -ban em elték trónra a jelentéktelen hatalmú Habsburg Rudolfot. Ő a császári

címet családi birtokainak növelésére használta fel. A császári hatalom megerősítésére nem is gondolhatott A XIV században a Luxemburg család tagjai szerezték meg a császári címet. IV Károly a névlegessé váló császári hatalom helyett a cs eh királyságot igyekezett fejleszteni és erősíteni. A német központi hatalom sorsát megpecsételte az 1356 évi német Aranybulla. E szerint a n émet császárt 7 választófejedelem választja. Így a hatalom nem a császárság szintjén erősödött meg, hanem az egyes tartományok önálló hatalma lett nagyobb. Helyi központok jöttek létre, önálló hadseregekkel és hivatalnokrendszerekkel. Svájc idővel jogilag is elszakadt a birodalomtól- Mutassa be az invesztitúra háborút ! VII Gergely / 1073-85 / , célja érvényesíteni , hogy az egyház az egész világ felett áll. A német-római császár jelentős befolyása az egyházra / pápaválasztás császári jóváhagyással, invesztitúra-jog,

simonia / . 1075 : böjti zsinat : VII Gergely és IV Henrik küzdelme a cölibátus kérdésében, simonia megszűntetése, invesztitúra jog pápai követelése. 1076- Worms VII Gergely kiátkozza IV Henriket. 1077: Canossa-járás 1122: Wormsi konkordátum V Henrik és II Callixtus megegyezése.1123 : első lateráni zsinathűbérbirtokot a császár adja , a beiktatás a pápa joga Barbarossa Frigyes és III Sándor küzdelem: Legnanó 1176, pápai győzelem az itáliai városállamokkal szövetségben . II Frigyes / 1215-50 / és IX Gergely küzdelme. A Német-Római Császárság felbomlása Jellemezze XIII-XIV századi Itália gazdaságát Velence és Firenze példáján ! 7 p. Itália fejlődése megelőzte a többi európai országot. A jobbágyokból helyenként szabad bérlők lettek. A városok patríciusai a távolsági kereskedelem révén nagy vagyont halmoztak fel Itáliában nem jött létre gazdasági és politikai egység, mert a városállamok egymás ellen

harcoltak a piacokért. Velence: a legjelentősebb városállam, vezető szerepe a levantei kereskedelemben. Termékeit Európa uralkodó osztályai vásárolták Politikai szerepe is kiemelkedő, fejlett diplomácia, erős hadiflotta, köztársaság, Tízek Tanácsa. Firenze: fejlett textilipar, bankházak, európai kölcsönügyletek .A kereskedők és pénzemberek megszerzik a posztóipar irányítását – kizsákmányolás. Feudalizmuson túlmutató gazdasági és társadalmi vonások. Ciompi felkelés 1378, átmeneti siker után a patríciusok győzelme Politikai következmény : köztársaságból zsarnokság. Medici – család, fényűzés, kulturális fellendülés, humanizmus. Mutassa be a keresztes hadjáratok okait sikereit és kudarcait Mérlegelje a hadjáratok egész térségre gyakorolt hatását ! 8 p. Keresztes hadjáratok előzményei: szeldzsuk terjeszkedés, és a clermonti zsinat / 1095 /. Okai: Európa túlnépesedése, gazdasági politikai terjeszkedésre

való törekvés, levantei kereskedelem és a szeldzsukok ellentétei, a feudális társadalom belső feszültségeinek levezetése / paraszti elégedetlenség, föld nélküli lovagok, belső földszerzés lehetőségének beszűkülése /. Ideológiai okok: Szent sír védelme, bűnbocsánat, zarándokútvonal biztosítása, Jeruzsálem felszabadítása a pogány uralom alól. Lefolyása: Első hadjárat- 1096-99: Jeruzsálemi Királyság , keleti keresztény államok, lovagrendek / templomos, johannita, keresztes /. Néhány egyéb hadjárat: negyedik hadjárat / Bizánc elfoglalása 1204 Velence által- Latin Császárság 1204-61 /. Néhány egyéb hadjárat: negyedik hadjárat / Bizánc elfoglalása 1204 Velence által- Latin Császárság 1204-61 /. Néhány egyéb hadjárat: negyedik hadjárat / Bizánc elfoglalása 1204 Velence által- Latin Császárság 1204-61 /, gyerekek keresztes hadjárata 1212, II András hadjárata / 1217, mórok elleni hadjáratok / rekonkviszta /

Eredményei: új növénykultúrák a mezőgazdaságban / citrom, rizs / új technológiák / szélmalmok, selyemgyártás / jelennek meg. Ókori kultúra arab közvetítéssel terjed Európában Keressen összefüggést a pápaság és a császárság harca , valamint a nyugat és közép-európai rendi monarchiák megszületése között, bemutatva a társadalmi fejlődés sajátos európai folyamatát ! 12. P A Cluny mozgalom – a pápai hegemónia igénye és a Német Birodalom – Canossa-járás wormsi egyezmény – pápai győzelem Legnanónál – ghibellinek és a g uelfek – a császári hatalom alkonya – pápai hatalom a cs úcson – keresztes háború az albigensek ellen – Anglia pápai hűbérbirtok – Franciaország felemelkedése – avignoni fogság – rendi monarchia kétféle lehetősége angol és francia mintára – rendiség térhódítása Lengyel és Csehországban Hasonlítsa össze a huszita mozgalom irányzatait . Kelyhesek: cseh közép és kisnemesek polgárok . K elyhet

a világiaknak E jelszó mögött a papság kiváltságos helyzetének megszüntetésére irányuló törekvés rejlett . De a f ennálló társadalmi rendet nem akarják megváltoztatni . Viszont meg akarták szerezni az egyház birtokait , és független cseh államot akartak és cseh nyelvű igehirdetést. Táboriták: szegény kisnemesek kézművesek, plebejusok és jobbágyok . A feudális rend megszüntetésére törekedtek . F öldosztást vagyonközösséget hirdettek Kommunisztikus eszmék . A világi állam helyett osztálynélküli társadalmat / I sten országát / a karták megvalósítani. A rendi monarchia kialakulásának feltételei és államgépezete ? 10 . p Az árutermelés és pénzgazdálkodás kibontakozása Európában megteremtette a f eudális széttagoltság felszámolásának anyagi feltételeit . A gazdasági fejlődés az azonos helyzetű társadalmi csoportokat közelebb hozta egymáshoz : a feudális társadalom azonos érdekű és jogú csoportjai

egymás között szervezkedve rendekbe tömörültek. Angliában a nagybirtokosok és a k özépnemesség, Franciaországban a papság és a nemesség, majd megjelent mindkét országban a harmadik rend a polgárság. A városi polgárság növekvő pénzszolgáltatásai lehetőséget nyújtottak a királytól függő zsoldoshadsereg és a központi hivatalszervezet létrehozására . A hatalom központosítása többnyire együtt járt a területileg és kormányzatilag egységes államok létrejöttével. A rendszeressé váló országgyűléseken a rendek arra törekedtek , hogy beleszólást nyerjenek a kormányzásba törvényhozásba, korlátozzák a király hatalmát, az uralkodók csak az ő hozzájárulásukkal vethessenek ki adót, indíthassanak hadat, szaporíthassák a hadsereget. A rendi fejlődés eredményeként , kialakult a feudális államtípus fejlettebb formája a rendi monarchia, melynek történeti szerepe haladó, biztosította a területi-politikai egység

kialakítását, felszámolta a feudális anarchiát. Jellemezze az angol parlament és a francia rendi gyűlés működését! Az angol parlament működése az 1295-ös mintaparlament alapján : A grófságok és a városok 2-2 képviselőt küldhetnek ,a sheriffeknek címzett kollektív meghívó alapján. A XIV. század közepétől kétkamarás parlament: külön egyéni meghívással lehet bekerülni a Lordok Házába Kollektív meghívással lehet bekerülni a Közösségek Házába. A francia rendi gyűlés működése: 1302-től a király személyes meghívása alapján , első rend / felső papság /, második rend / nemesség /, kollektív meghívás : harmadik rend / városok és szabad parasztság képviselői / Négyféle rendi gyűlés: Általános rendi gyűlés / Etats generaux /- rendek külön gyűlései- tartományi rendi gyűlések Előkelők gyűlése a XV századtól / Notables / A rendi monarchia gazdasági politikai és társadalmi feltételei: Gazdasági

alapfeltétel: árutermelés és pénzgazdálkodás kibontakozása, városok fejlődése és anyagi megerősödése. Társadalmi : a gazdasági élet sűrűsödő kapcsolatai révén a feudális társadalom azonos értékű és jogállású csoportjai közeledjenek egymáshoz azaz rendekbe tömörüljenek . Politikai: széttagolódás megszüntetésével a központi hatalom megerősödése elsősorban a városok pénzén . Feudális birtokosoktól független zsoldos hadsereg kiépítése , köz pontilag irányított hivatalnokszervezet. Hasonlítsa össze a X-XV századi Magyarország Cseh és Lengyelország gazdasági társadalmi fejlődését. Rokon vonásokat gyűjtse össze XI század végére befejeződik a feudalizálódás folyamata . A XIV századra kialakul a jogilag egységes jobbágyosztály mely kivívta a szabad költözködés jogát . A paraszti árutermelés életre hívta az ipar és kereskedelem központjait a városokat . Az uralkodók támogatták a német telepesek

bevándorlását . A XV századra kialakult a rendi monarchia Az uralkodó a közép és kisbirtokosokra a városok gazdasági erejére igyekeztek támaszkodni a főurakkal . A polgárság azonban gyenge . a főnemesek befolyásuk alá vonták a köznemesség túlnyomó részét / familiaritás /. Hasonlítsa össze az angol francia valamint a c seh és lengyel rendi monarchiákat állami és társadalmi struktúrájuk szempontjából ! 10 p. A francia Capeting- dinasztia uralkodói nagy tekintélynek de csekély hatalomnak örvendhettek az ezredfordulón, hűbéreseik- Hódító Vilmos – ugyanakkor sikeres akcióba foghatott A normannok hódoltatta Angliában szilárd királyi hatalom jött létre, mert az angol hűbéri társadalom minden tagja közvetlenül is kötődött a királyhoz. Az angol királyok rokoni kapcsolatok révén jelentős francia területeket birtokoltak. A XII-XIII században a f rancia királyok megerősítették hatalmukat, legyőzték a független

hűbérurakat, megkezdték az angolok által birtokolt területek elfoglalását. Az eretnekek elleni harc ürügyén II Fülöp Ágost az ország déli részét a koronához csatolta. A francia földön kudarcot valló s a pápától is függésbe kerülő angol királlyal / I. Földnélküli János / szembeszegültek az angol főurak , s elérték azt, hogy beleszólhassanak a kormányzásba , m ajd több évtizedes küzdelem után a vidéki nemesség és a városi polgárság bevonásával ez a gyakorlat Hasonlítsa össze a török és a feudális európai birtokrendszert . Török:A kincstár tulajdonát képezte valamennyi birtok. A tisztviselők katonák csak meghatározott időre kapták az adománybirtokot . Azokat nem örökölhették ezzel megakadályozták a központi hatalomtól függetlenedő uralkodó osztály megerősödését .Ebből fakadóan a török birodalom katonai jellegű feudális állam , uralkodója korlátlan hatalommal rendelkezett . Ezt támasztotta az

iszlám vallás ideológiailag Feudális európai: megkülönböztetünk adománybirtokot / beneficium / ás örök birtokot / feudum /.A beneficium feudummá vált A birtokos osztály megerősödése együtt járt a központi hatalom meggyengülésével. Feudális anarchia Oroszország története a XIII-XV században. Feudális széttagoltság. Gyakori külső támadások , kun betörés / kijevi fejedelemség /Svéd invázió / Vlagyimiri fejedelemség /. Alekszandr Nyevszkij / 1240 / Csud-tavi jégcsata / 1242 /, legyőzi a német lovagrendet. Mongolok beveszik Kijevet 1240-ben. Az Arany Horda évi adót és hűségesküt követelt meg Moszkva Alekszandr Nyevszkij birtoka a XIII században, a fejedelemséget fia Danyil alapítja meg. Kalita Iván a h atáradók beszedésének jogát megszerzi, Dimitrij a k ulikovói csatában / 1380 / legyőzte a tatárokat. III Iván / 1462-1505 / egyesíti a f ejedelemségeket, egységes közigazgatás / prikáz, pomescsik, pomesztye / ,

átszervezi a hadsereget, kialakul a katonanemesség, Kreml felépítése, cári cím felvétele. Franciaország története X-XIV században. 987: Capet Hugó megerősíti a királyi hatalmat. Jövedelmeinek forrása a városok adói A Capetingek kiterjesztik a központi hatalom területi fennhatóságát. II Fülöp Ágost / 1180-1223 / elfoglalja a Plantgenetek francia birtokait, megszerzi a déli területeket. IX. Lajos / 1226 – 1270 / központi hivatalszervezet kiépítése, magánháborúk betiltása, pénzverés királyi monopólium. Létrehozza a királyi fellebbviteli bíróság hivatalát IV Szép Fülöp / 1285-1314 / növeli a királyi bevételeket, megadóztatja az egyházat, kiviteli tilalommal sújtja a pápai jövedelmeket. 1302: rendi gyűlés 1309: avignoni fogság Capetingház kialakulása / 1389 / , III Edward trónigénye , százéves háború Jellemezze a középkori műveltséget! Alapja a keresztény világkép, a kultúra és a műveltség letéteményese az

egyház. Oktatás: egyházi privilégium / kolostorok, egyetemek /. Alapfok: 7 szabad művészet, közép és felsőfok: teológia és kánonjog. Filozófia: az antik műveltség a keresztény tanokat egészítette ki, skolasztikus filozófia / Avignoni Tamás / tomizmus .Értelmi igazság és hitigazság Természeti törvények az isteni gondviselés jelei. A skolasztikával szemben Roger Bacon az isteni igazság / teológia / és a természeti igazság / természettudomány / kettőségét hirdette. Művészetek: Román stílus és a gótika, irodalomban a trubadúrlíra, lovagi költészet, himnuszok legendák. Zenében a világi zene többszólamú, az egyházi egy szólamú Eretnekmozgalmak a középkorban ! Az első mozgalmak a XII század második felében jelentek meg a feudális társadalom és az egyház tanaival szemben. Balkán: patarénus és bogumil mozgalom Dél -Franciaország: kathar és valdens mozgalom. Tanításuk szerint létezik jó és rossz Isten, mennyei

és földi világ, tiszta evangéliumi élet. A katharok tagadták a s zentségeket, a s zentháromságot, lemondtak a magántulajdonról, a valdensek egyedüli törvényként a Bibliát fogadták el, ellenzik a hierarchiát, a szentségeket, a katonai szolgálatot és a tizedet. Csehország-huszitizmus: Husz János reformjai: evangéliumi szegénység, két szín alatti áldozás, táboriták és kelyhesek. Roger Bacon és Wycliff tanai. Magyar történelem kezdetektől 1301-ig Ismertesse a honfoglaló magyarság művészetét és gazdaságát! A művészeti alkotások számos idegen / perzsa , bizánci / népvándorlási motívumot / életfa, totemállat/ ötvöznek sajátosan magyarrá / öv, övcsat , tarsoly , fegyverek / Kiemelkedő az ötvösművészet. Jelentős lelet: rakamazi korong, nagyszentmiklósi kincs, tarsolylemezek Gazdaság: a földművelés és állattenyésztés a kazár fennhatóság alatt kezdődött. Honfoglaláskor rideg állattartás jellemző / ló, juh,

marha, kecske, baromfi /. Fazekas és kovácsműhelyek, vaskohók. Kereskedelem: jelentős kereskedelmi útvonalak / Kijev, Prága és Bizánc felé /, amelyeken luxuscikkeket, fémeket, sót, prémeket, lovakat, ezüstöt szállítanak. Trónviszályok az Árpád-korban ! I István halálakor az új király Orseoló Péter / 1038-1041 /. Ellene Vazul-párti felkelés , megkoronázzák Aba Sámuelt / 1041 -1044 /. Ménfői csata , német segéllyel ismét Péter a király 1046-ig. Visszahívják a Vazul fiúkat I András / 1046-1060 / és I Béla / 1060-630/ között trónviszály. Haláluk után Salamon kerül a trónra / 1063-74 / Közte és I Béla fiai között kiújulnak a viszályok.1074 Mogyoródi csata Géza /1074-77 / majd László / 1077-1095 / király. Kálmán / 1096 -1116 / és III Béla / 1172-1196 / uralkodása között trónviszályok amiket Bizánc támogat. III Béla halála után fiai Imre / 1196-1204 / és II András / 1205-1235 / kerülnek összetűzésbe. Géza

és István államalapító tevékenysége! Géza / 972-997 / külpolitikája: 973 quedlinburgi béke a német-római császárral. Keresztény hittérítők és lovagok behívása / erős katonai és politikai támasz / . Politikai házasságok: fia bajor hercegnőt vesz el, lányait a velencei dózséhoz illetve a lengyel királyhoz adja hozzá. Belpolitika: kereszténység felvétele, Erdély megszerzése, gyepűk és meg nem szállt területek elfoglalása, dunántúli nemzetségfők leverése. István / 997-1000 / fejedelem: lázadók leverése / Koppány, Ajtony /, birtokaik elkobzása. I István / 1000 -1038 / király . II szilvesztertől kapott korona, vármegyerendszer kialakítása, egyházszervezet kiépítése , egyházmegyék, szerzetesrendek, törvények. Miből adódtak a legfontosabb kül és belpolitikai problémák a X-XIV. századi Magyarországon ? Az államszervezés sikerét a trónutódlás gondja árnyékolta be. Teret kapott a német befolyás, emiatt

fokozódott a belső nyugtalanság, pogánylázadások törtek ki. Vazul utódai András, Béla László és Könyves Kálmán helyreállította a keresztény államot. A XII. században a b izánci befolyás jelentett gondot A trónviszályokban jelentkező külső beavatkozást az egyház segítségével hárították el a t örvényes királyok. III Béla nemcsak megszilárdította a k ancellária megszervezésével tovább is fejlesztette a kormányzást. Fiai uralkodása alatt gyors változások mentek végbe. Birtokadományozások következtében a királyi várbirtokszervezet lecsökkent. Új alapokra regalékra kellett helyezni az államháztartást. Mindez összefonódott az Aranybulla-mozgalom által jelzett társadalmi átalakulással, a k orábbi kiváltságolt katonaelemek a v ármegyék eladományozásával megnövekedett hatalmú bárókkal szemben fellépve egységesülő réteggé váltak. A bárókkal szembeni védelem és kiváltságaik megtartása érdekében

létrehozták a n emesi vármegyét, amelyre a királyi hatalom is támaszkodott. 10 p Ismertesse milyen hatalmi törekvésekre kellett reagálnia az Árpád-kori Magyarország külpolitikájának , s mikor , hogyan tette ezt ? Géza békepolitikája- függetlenség a k ereszténység árán – Péter vazallus állama – András és Béla harca a f üggetlenségért – invesztitúraharc – László és Kálmán megszerzi a Tengermelléket – új célpont Halics – bizánci befolyás – II. András aktív külpolitika, keresztes hadjárat – tatárjárás – várépítés Tekintse át a magyar jobbágyság költözködési jogának alakulását a XIII-XVI. században ! A XIII. század végére kialakult hazánkban a jobbágyság Az eddigi szabad illetve hospes rétegbe egyrészt alulról beolvadt a f elszabaduló szolgaelem, másrészt a l esüllyedt várjobbágyok is ezen a szinten stabilizálódtak , í gy kialakult a telkes jobbágyság, melynek legfontosabb joga a szabd költözködés lett.

A XIV. században a földesúri birtokok önálló parasztgazdaságok összességévé alakultak földesúri jogon a földesúr tulajdonában., de a parasztok tényleges használatában A föld használatáért a jobbágy termény és pénzszolgáltatással tartozott. Az 1351 – es törvény a köznemesi törekvéseket támogatta. A kisbirtokosnak nem volt érdeke a jobbágy szabad költözködése, de ekkor még csak közvetett eszközökkel igyekezett a költözést akadályozni , a j obbágyszolgáltatások egységesítésével igyekeztek az elcsábításukat megakadályozni. Az erdélyi parasztháború egyik kiváltó oka a szabad költözködés veszélyeztetése volt. Ezért mondta ki a kolozsmonostori egyezmény 1437-ben ismét a szabd költözködés jogát. Zsigmond 1405-ben a városok érdekében e jogot újra megerősítette Mátyás a jobbágyságot keményen megadóztatta, de biztosította e jogot nekik. A Dózsa György vezette parasztháború legsúlyosabb

következménye a k emény megtorlás és a szabad költözködés tiltása lett. Ez a köznemesi párt érdekeit szolgálta A XVI század közepén hozott törvények ismét megengedték a szabad költözködést , de ennek ellenőrzése fokozatosan a megyék hatáskörébe került, így azok sokszor igyekeztek a költözést akadályozni. A parasztság kisebb része örökös jobbágy lett , nagyobb része költözési jogát megőrizte.10 p Az Aranybulla-mozgalom okai, ismertesse az aranybulla pontjait és jelentőségét ! A XIII század elején a patrimonális állam bomlásnak indult. A királyi földbirtokok adománybirtokká válnak , csökkent a királyi hatalom jelentősége, nőtt az adománybirtokokat kapott főurak politikai gazdasági ereje. Királyi vármegyerendszer nem képes elég erőt biztosítani az ország védelmére. II András / 1205-35 / a nemesség magánhadseregeit vezette háborúkba. A háborúk ás a királyi vármegyék számának csökkenése miatt

a királyi bevételek is csökkennek, a k iesett jövedelmeket regalékkal , pénzrontással, regaléjogok bérbeadásával próbálják pótolni. A királyi hatalom csökkenése kiszolgáltatott helyzetbe hozta a servienseket, várjobbágyokat. A főurak sérelmezik az idegen hivatalnokok térnyerését, birtokadományait / 1213 főúri felkelés – Bánk bán / , a t ársadalom minden rétege orvoslást keres sérelmeire-Aranybulla kiadása 1222 . Az aranybulla 31 cikkelyből áll, nemesi hadsereget a király csak saját költségen viheti külföldre, serviensek szabad végrendelkezése és adómentessége, önkényes királyi beszállásolások megszüntetése, ellenállási záradék. Az aranybulla a nemesség alapokmánya lesz , de megvalósítása elmarad. Mutassa be IV. Béla politikáját ! 8p Uralkodott : 1235-1270. Politikája a tatárjárás előtt: kunok befogadása, királyi birtokok visszavétele , célja a királyi hatalom megerősítése. A nemesség nem támogatja mert

politikája népszerűtlen a nemesség körében. Tatár előretörés /1240 / , Kunok befogadása a tatárok ellen IV Béla segítséget kért a nemességtől a pápától és a német-római császártól. De nem kapott támogatást. Kunok kivonulnak Kötöny meggyilkolása miatt Király csak saját erejére támaszkodhat. Tatárjárás: 1241 március – vereckei hágó áttörése Erdély lerohanása. 1241 április 12-13 Muhi csata. IV Béla elmenekül Trau várába Tatárok beveszik Pestet, télen elfoglalják Dunántúlt 1242 márciusában kivonulnak. A lakosság 25 %- elpusztult , településhálózat megsemmisült Politikája a tatárjárás után: újjáépítés, kunok be telepítése, más népek letelepítése, várépítés, városok fejlesztése, bárói hatalom megerősítése, serviensek jogainak helyreállítása, szövetség Haliccsal. Társadalmi és politikai változások az utolsó Árpádok idején. 10p A tatárjárás után IV. Béla változtatott belpolitikáján,

felhagyott a birtokok visszavételével, földeket adományozott. Ugyanakkor páncélos sereg kiállítására, várak építésére kötelezte a birtokosokat. Új etnikumokat hívott be az országba , be telepítette a kunokat Új politikája tovább erősítette a bárókat. V Istvántól kezdve a bárók már országrésznyi területek tulajdonosai voltak önálló politikát folytattak. Megszerezték az úriszék jogát is Először IV Béla idején beszélhetünk bárókról és köznemesekről. A kialakuló köznemesség igyekezett a megyéket befolyása alá vonni. Azonban a XIII század második felében kialakuló familiáris kapcsolatok révén a köznemesek a bárók szolgálatába álltak. Részt vettek a birtokok irányításában , harcoltak a m agánhadseregekben. Cserébe védelmet kaptak a többi báróval szemben. A várjobbágyok egy részéből és a szolganépekből lassan kialakult az egységes jobbágyság, amely 1298-ban megkapta a szabad költözködés jogát.

Magyarország gazdasága az Árpád-korban a XII században. III Béla uralkodása a p atrimonális állam fénykora. A földterület nagy része királyi tulajdonban van. A királyi hatalom alapja a k irályi birtok és vármegyeszervezet Ez adta az ország fő katonai erejét. Ezeken a katonai szolgálatra munkára és terményjáradékra kötelezett várnépek és várjobbágyok éltek. A volt közszabadok földjeit bekebelezte a nagybirtok és szolgák lettek vagy megőrizve földjeiket katonai szolgálatra kötelezték őket. Gazdasági élet: termelés a prediumon. A predium ha nagyszámú házzal földdel bíró szolgák lakták faluvá alakult. Földközösségek is vannak, közös használatú legelők, erdők és vízek jellemzik. Önellátó gazdálkodás, vad talajváltó rendszer Aszimmetrikus eke használata Fontos termények: gabonafélék, szőlő alma. Kézművesipar melléktevékenység a földművelés mellett. Kereskedelem: nemzetközi / keresztes hadjáratok

idején /fémek só és élelmiszerek exportja, katonai felszerelés és luxuscikkek importja . Belföldön cserekereskedelem dívik XII században megindul a hospesek beáramlása. Magyarország gazdasága a XII-XIV században .30 p A feudális rend megszilárdulása a XII. században Földtulajdon : többsége királyi, mellette világi és egyházi. Várszervezet, várgazdálkodások, a v árnépek munka és terményjáradéka Prédiumok és szolganépek a magán nagybirtokon. A földművelés szerepének növekedése, vadtalajváltó rendszer. Önellátó gazdálkodás, a kézművesek még részben mezőgazdasági termelők. A XII század végén megjelennek az árutermelés és pénzgazdálkodás elemei Emberveszteségek a tatárjárás miatt. Betelepítések: kunok, r ománok, hospesek, szabad költözködés joga / 1298 / . Városi kiváltságok, Selmecbánya az ezüst , B esztercebánya a rézbányászat központja. Károly Róbert alatt új gazdaságpolitika Regalékra

épülő államháztartás: bánya és pénzverési monopólium, harmincadvám és kapuadó. Élénkülő külkereskedelem, főbb export és import cikkek. Politikai stabilitás, gazdasági fellendülés Benépesülő országrészek, újabb területek termővé tétele, fordítóeke, emelkedő terméshozam. Szőlő gyümölcs és kert gazdaságok. Csökkenő prediumok, növekvő paraszti földhasználat A jobbágytelek fogalma. Robot csökkenése, paraszti árutermelés, növekvő jobbágyterhek, kilencedtörvény – 1351 . Mezővárosok és kedvezményeik Szabad királyi városok és céhek megjelenése. Pénzgazdálkodás terjedése a XV században. Parasztság vagyoni tagozódása, zselléresedése Szélesedő árutermelés a század második felében, paraszti bérletek. Földesúri árukereskedelem kezdete. Iparral foglakozók száma nő Megszilárduló piaci kapcsolatok , heti és országos vásárok. A mezővárosok nagy száma Demográfiai viszonyok Az állami bevételek

Mátyás idején , jelentős a paraszti adózás, fejletlen ipar, ezt tükrözi a külkereskedelem szerkezete. Magyarság gazdasági és társadalmi életére gyakorolt idegen hatások ! Kr. e 500 körül a magyar őshazában kapcsolatok a szkítákkal szarmatákkal , – elterjed a vas használata, megélénkül a k ereskedelem . 750 körül a k azár fennhatóság alatt átalakul a politikai felépítmény / kende gyula /. Alán és bolgár hatása a mezőgazdáság kezdi a letelepülő állattenyésztés és a csoroszlyás eke használatát. Később csatlakozik a kabar törzs Etelközben kapcsolatok a bolgárokkal és oroszokkal. A honfoglalás idején az itt élő csoportok asszimilálódnak a m agyarságba. Bizánci hatás a görögkeleti vallás elterjedése Erdélyben Nyugati hatás főleg Géza idején. Társadalom a XIII században. A XIII század végére Magyarországon is kialakul a n yugat-európaihoz hasonlító feudális társadalomszervezet. A főnemesi réteg volt

előkelőkből állt, megnövekedett a politikai-gazdasági hatalmuk, a királyi adományok miatt részt vesznek a királyi tanácsban / 1267-től Bárók / . A köznemesi réteg serviensekből és földdel bíró várjobbágyokból áll, a királyi hatalom gyengülése helyzetüket rontotta, bárói befolyás alá kerülnek, kialakul a familiaritás. Jogaikat az Aranybulla, és az 1267-es törvény rögzítette. Szolganépekhez várjobbágyok és a szabad költözéssel bíró hospesek csatlakoztak. 1298-tól egységes paraszti réteg megkapta a szabd költözködés jogát. Egységes jobbágyosztály Polgárság idegen eredetű, vékony rétege a magyar társadalomnak, 1241 után IV Béla kiváltságokat adott a városoknak. Papi rend a XI században jött létre. Megkapta a tized 1231-től az ellenállási záradék végrehajtásának és 1233-tól a sókereskedés jogát. Magyarország 1301-1526 Melyek voltak az államháztartás főbb bevételi forrásai a XIV-XV században

?7.p Károly Róbert gazdaságpolitikája: az államháztartás új alapokra helyezése. A királyi birtokok csökkenése. A regalé szerepének növekedése: harmincadvám, bányareform, nemesércvásárlási és pénzverési monopólium Értékálló pénz – aranyforint – és ezüst váltópénzek Kamara haszna helyett a kapuadó bevezetése, városok adói. Zsigmond a városokat akarta erősíteni / 1405 / , pénzadó szerepe megnőtt, pénzrontás ismét előfordul. Mátyás gazdaságpolitikája: az árutermelés pénzgazdálkodás piaci kapcsolatok fejlődése. Demográfiai fellendülés. Új ad a füstpénz, rendkívüli hadiadó Bevételei európai szinten is jelentősek, túlsúlyban a jobbágyság adói, fontosak a regalék, szerényebb a városok részesedése / bevételei 600000 és 1 millió forint közé tehető /. Ismertesse az Anjouk reformjait ! Károly Róbert uralkodása / 1308-42 / uralkodása alatt új nagybirtokos réteg emelkedik ki , erre alapul a banderális

hadsereg . Regáléjövedelmek szolgáltatták a királyi bevételek jelentős részét. Gazdaságpolitikai reformok: – megreformált bányamonopólium / urbura 1327 – től / , pénzverés monopóliuma , kapuadó , aranyforint ,vámok / huszad , ha rmincad / , ka marák szervezeti felépítése , / tárnokmester , kamaraispánok, és ezek familiárisai / . I Lajos / 1342-82 / idején a nagybirtokosok hatalma megnőtt , ezért a király megerősítette a köznemesi réteg jogait , 1351 -es törvények: ősisség , kilenced , egyazon nemesi szabadság elve Ismertesse a főúri pártok küzdelmeit a XIV századtól ! I Lajos / 1342-82 / bárói ligákba szerveződve harcoltak egymás ellen . Erzsébet királyné / I Lajos özvegye / kormányzott Garai Miklós támogatásával . A Horváti-párt a nápolyi királyt hívta a m agyar trónra / II Károly 1385-86 / . Fogságba ejtette Máriát és Erzsébet királynét Zsigmond királyt 1401-ben ejtették fogságba . Zsigmond és Mátyás

közti időszak: 1437-ben az egyik főúri párt Jagelló Ulászlót támogatta / Hunyadi János / a másik Habsburg Albertet 1437-39 / és fiát Lászlót / 1453-58 / . A várnai csata után Hunyadi kormányzóként elrendelte az elfoglalt birtokok visszaadását , ligák szövetségeseinek felbontását , bárói tisztükről való lemondását . Hunyadit ellenfelei eltávolították a kormányzói székből. 1456-57. Hunyadi hívei megölik Cillei Ulrikot Hunyadi Lászlót lefejezik a királypárti főurak A Hunyadi-párt 1458-ban Mátyást kiáltja ki királlyá. 1490-1526 : A bárók irányítják az országot. 1505 a köznemesség kimondja a Rákos mezőn hogy nemzeti királyt választ. A bárók többsége a Habsburg-Jagelló barát politika híve 1526: Magyar királlyá választják Szapolyai Jánost. A magyar városfejlődés jellemzői a XIII-XIV században .10 p IV. Béla kiváltságot ad ott a v ásáros helyeknek, szabad bíró és tanácsválasztást biztosított

számukra. Jelentősebb városok: Selmec és Besztercebánya Mezővárosok ugyancsak vásáros helyekből fejlődtek ki. Többnyire egy-egy birtok uradalmi központjai Földesúri adót egy összegben fizetik , e kedvező adósás miatt vonzerőt gyakorolnak a jobbágyságra. Önállóan választanak bírót és esküdteket, de a f öldesúr beleszól az igazságszolgáltatásba. A XIV században egy részük közvetlenül a király alá tartozott várossá vált. A királyi kiváltságlevéllel rendelkező városok egyedül a királynak fizettek adót, felügyeletük a tárnokmester alá tartozik. A szabd királyi városok lakói az uralkodó politikáját támogatták. XIV században kialakulnak a céhek, és közöttük a munkamegosztás. Ekkor még rendi szervezkedésről nem beszélhetünk Zsigmond 1405-ben hozott törvényeit azonban a szabad királyi városok mezővárosok és más kiváltságos településsel küldötteivel megvitatta. A nagyobb városok között

szövetségek jönnek létre , mutatva a rendi fejlődés kezdeteit. A 7 legjelentősebb szabad királyi város: Buda, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Kassa, Bártfa, Eperjes. Ipari termelés elmarad a nyugati országokétól . A XV. század második felében az árutermelés jelentősen nő Egy-egy város vonzásában megszilárdulnak a piaci kapcsolatok , de a nagyobb körzetek sőt országos kapcsolatok is létrejönnek. A lakosság száma is nő, Buda népesség eléri a 8000 főt Az ipari termelés fejlődése eltér a nyugatitól, ezért az állami terhek zömét a polgárság fejletlensége miatt a jobbágyság viseli. A török hódoltság alatt a mezővárosok fejlődnek, határukban külterjes állattenyésztés folyik. Számoljon be Zsigmond kül és belpolitikájának fordulatairól, összefüggéseiről. 10p Nikápolyi kudarc – telekkatonaság – harc a l igákkal – támaszkeresés a h atalomhoz- nyugateurópai orientáció – déli végvárvonal – zsinat Konstanzban – huszita

háborúk – főkegyúri és királyi tetszvényjog- Zsigmond császár Ismertesse a Zsigmondi külpolitikát ! Nyugati külpolitika: 1410 né met király, 1419 c seh király, 1433 né met – római császár. A konstanzi zsinaton elismeri a királyi főkegyúri jogot. Az egyházi hivatalokba a király jelöltjei kerülnek. Pápától független az egyházi birtokok javadalmazása Király engedélyével hirdethetik ki a pápai bullát. Török politika: kudarc 1396-ban Nikápolynál, végvárrendszer, ütközőállamok Husziták elleni hosszú háború / 1419-1433 / . Ismertesse Mátyás törekvéseit a központosított rendi monarchia létrehozására! 8.p erőgyűjtés a török ellen – adóreform -a kormányzat átszervezése – aktív külpolitika segélypénzek – védekezés délen – hódítás nyugaton – az utódlás gondjai Mátyás / 1458-90 / jövedelmei: regalék , rendkívüli hadiadók , családi birtokok jövedelme, A biztos és nagyarányú jövedelemforrás lehetővé tette

a bandériumoktól független állandó zsoldoshadsereg felállítását / fekete sereg / . Átszervezte a hivatalrendszert: Csökkentette a királyi tanács jelentőségét . Az államügyek vitelét kancelláriát végezte . Pénzügyigazgatást a k incstartóság végezte Kiterjesztette a királyi főbíróság / király személyes jelenléti bíróságának / hatáskörét . 1471-től a központi igazgatás szerveinek térnyerése , kísérletek a bárói befolyás csökkentésére:  ritkán hívja össze az országgyűlést  rendeletekkel kormányoz  megyékre ruházza át a nádori köztörvényszék hatáskörét  növeli a vármegyék önállóságát a bárók ellenében A déli végvárvonal kiépülése és felmorzsolódása. 13 p Magyarország védelmére IV. Béla kezdte meg a v árak építtetését Zsigmond idején a t örök fenyegetés komolyra fordult. Az uralkodó nagy anyagi áldozat árán kiépítette a déli végvárrendszert, Erdélytől az

Adriáig. A főúri bandériumok igénybevétele mellett a telekkatonaság felállításával is gondoskodott a védelemről. Mátyás idején tovább nőtt az ország katonai ereje. A király az államszervezet modernizálásával igyekezett hozzájutni a hadikiadásokat fedező jövedelmekhez. A török ellen Mátyás védekező politikát folytatott Ő hozta létre a második déli végvárrendszert. Csehország és az Ausztria elleni háborúival erős közép-európai birodalmat akart összekovácsolni ami, eséllyel veheti fel a harcot a törökkel. Ám háborúi meggyengítették az országot Jagelló-korban Magyarország látszólag erős, déli határai szilárdak. Ám a királyi hatalom mind kevesebb jövedelemforrás felett rendelkezett, így a védelemre egyre kevesebb pénz jutott, és ezt a b árók nem tekintették saját feladatuknak. Idővel elestek a fontos végvárak, 1521-ben Nándorfehérvár. A magyar hadszervezet pénz híján szétzilálódott Bukás csak idő

kérdése volt. Mutassa be Hunyadi János török-ellenes harcait ! 6. P Hunyadi János / erdélyi vajda , déli végek főkapitánya / az ország leghatalmasabb földesura. Vagyonának felhasználása a török elleni harcra. Korszerű zsoldoshadseregből és ütőképes familiáris csapatokból álló hadsereg. Fegyverbe hívott néptömegek fontos szerepe Első győzelme 1442, Gyulafehérvár mellett. Kísérlete a török kiűzésére Európából / 1443 Hosszú hadjárat / sikerei ellenére sem ér el sikert. A köznemesség rendi követeléseinek támogatása, a központi hatalom megerősítésére, és a török elleni háború érdekében. 1444 vereség Várnánál, Király halála. Kormányzó 1446-52 között, rendi monarchia kezdetei, évente országgyűlés, a 20 teleknél nagyobb birtokú nemesek személyes megjelenésével. 1448 új abb vereség a töröktől Rigómezőnél. 1456 II. Mohamed szultán támadása Nándorfehérvár ellen Hunyadi győzelme, Kapisztrán János

fontos szerepe a népi erők mozgósításában. Török hódítás veszélye 70 évre elhárult Ismertesse Hunyadi Mátyás Bethlen Gábor és II Rákóczi Ferenc gazdaságpolitikáját. 8p3 Mátyás uralkodása alatt a p iaci kapcsolatok megszilárdulása , a n épesség számának növekedése. Ipar és városok számának elmaradottsága, jobbágyság az állami terhek képviselője.Új adók, kapuadó helyett füstpénz, rendkivüli hadiadó, jobbágyság védelme a túlkapásokkal szemben. Államháztartás átszervezése, kincstartóság Jelentős évi 500000-1 milliós bevétel. Állandó zsoldoshadsereg, kancellária Bethlen Gábor / 1613-29 / erdélyi fejedelem, törekvése az ország egyesítésére. Gazdasági káosz megszűntetése. Egyes kiviteli cikkek – higany méz marha -exportja állami monopólium lett. Ipar fejlesztése, külföldi mesteremberek behívása Félmilliós bevétel , állandó hadsereg , közigazgatás központosítása. II Rákóczi Ferenc / 1705-11 /

: Lepusztult gazdaság. Tárházak felállítása a hadsereg álltására, kézművesek támogatása, manufaktúrák alapítása. Terv az ipar és kereskedelem fejlesztésére Pénzügyi fedezet hiánya , nincs lehetőség adóemelésre. Szerény bevételek Rézpénz veretése, értékvesztése, devalválódás. 1707 az általános közteherviselés törvénybe iktatása Ismertesse az 1514. évi parasztháború okait és következményeit ! 7p Mátyás halála után a központosított királyi hatalom megrendült. A királyi hatalom meggyengült nem tudta megvédeni a termelőerőket a bárói nemesi önkényétől. A bárók és köznemesek között ellentétek voltak, de a jobbágykérdésben azonos álláspontot fogadtak el, ez a törvényhozásban is tükröződött / természetben követelik a tizedet, vadászat tilalma, költözés nehezítése /. A törvények a parasztság egészét a polgárosodó gazdagparasztságot és a zsellérséget is sújtotta. A rendi reakció

akadályozta a p arasztság felemelkedését polgárosodást. A paraszti tömegek mellé álltak a hajdúk a zsellérek, a városi plebejus elemek, és az alsópapság is. Török elleni harcra hívó pápai bulla kihirdetése /1514 április 9 / . K eresztesek toborzása ferences szerzetesek által. A nemesség politikai és gazdasági megfontolásokból aggodalommal szemlélte és gátolta a k eresztes had gyülekezését. A török ellen szervezett háborúból parasztháború lett. Átmeneti sikerek után a parasztok vereséget szenvedtek Temesvár alatt. A nemesség kegyetlen bosszút állt Az 1514 évi törvények súlyosbították a földesúri terheket évi 1 aranyforint adó / , a robotot heti 1 na pra emelték, és kimondták a költözködés tilalmát. Nemzetiségek magyarországi története a XIV-XV században. Az Anjouk alatt betelepülnek a német bányászok cseh területekről, ukránok jönnek a Felvidékre, szászok és románok Erdélybe. Török elöl bejönnek a

szerb és bolgár népelemek Kereskedelmi életet a német olasz kereskedők fellendítik. Hunyadi hadseregében cseh zsoldosok, bolgár bosnyák, albán , s zerb harcosok voltak. Mátyás fekete seregét magyarok mellett cseh német lengyel zsoldosok, délszláv és román fegyveresek alkották. Írásos műveltség Magyarországon a XIV-XV században. Terjed az írásbeliség, XV században általánossá válik a h ivatali életben az írásbeliség, és terjed a világiak körében. Irodalmi élet: XIV század Képes Krónika, 1400-10 között elkészül 1 latin-magyar szójegyzék. 1480 ,megjelennek Janus Pannonius versei, Corvinák, 1472 Hess nyomdája Budán, Budai Krónika / nyomtatott kiadvány /. Világtörténelem 1492-1640 Ismertesse a reformáció okait és irányzatait ! 15.p Reformáció okai: Németország politikai széttagoltsága, eltérő gazdasági fejlődése az egyház kiváltságai, a felsőpapság fényűző életmódja, a pápai hatalomnak való

kiszolgáltatottság. A fejedelmek a szekularizációban érdekeltek, fényűző életmódot élnek, 648 fejedelemség volt, sérelmezik az egyházi jövedelmek kiáramlását. A polgárság olcsóbb egyházat, szegényebb szertartásokat kíván. A jobbágyoktól robotot követelnek, pénzben kérik az adókat, egyre több a zsellér. Társadalmi feszültségek: majorsági gazdálkodás miatt, robotterhek nőttek, papság belső ellentétei, elvilágiasodott egyház. X Leo pápa búcsúcédulái indítják el a reformációt Luther hittételei / 1517 október 31. A hit az üdvözlés egyedüli forrása, csak Isten bocsáthat meg. Szükségtelen a gyónás és az egyházi közvetítés, az egyházi hatalom, fényűző istentisztelet, pápai hatalom. Két szentséget tart meg- kereszténység úrvacsora Az egyház 1521-ben kiátkozta és eretneknek nyilvánította, Frigyesnél talált menedéket Wartburg várában. 1529-Ben a speyer-i gyűlésen kinyilvánították, hogy Luther hívei

megmaradhatnak hitükben, viszont nem terjeszthetik. V Károly katonai erővel is le akarja verni ezt a vallást A német parasztháború bukása után a lutheri irányzat a tartományfejedelmek irányítása alá került. Kitör a vallásháború Németországban. A német protestánsok megalapítják a SCHMALKALDENI szövetséget, elfoglalják az egyházi birtokokat, feloszlatják a szerzetesrendeket. 1531 A vallásháború (1531-1555) tart, az augsburgi vallásbékével ér véget. Cuius regio, eius religio, az alávetettek elfogadják földesuruk vallását, vagy elvándorolhatnak, az elfoglalt egyházi birtokokat nem kellett visszaadni, a lutheránus vallás még él napjainkban is Németoban, Skandináviában , valamint Dániában. Népi irányzat. Hirdették a felnőtt korban történő keresztséget Ezeréves birodalom / Isten országa, magántulajdon nélküli, egyenlőségen alapuló társadalom/ . Münzer Tamás volt a vezetője, aki továbbfejlesztette Luther tanait,

radikalizálta a vallást. D-noban a parasztok a vallás nyomán követelték a feudális terhek eltörlését, földosztást. Felkelés- 1524 Svábország, Thüringia 1525. Egyik vezetője Florian Geyer, a másik Münzer A lutheri vallás nem támogatta ezt. A parasztok leverésével a népi irányzat is vereséget szenvedett A kálvini reformáció- polgári irányzat, erénnyé tette a polgári foglalkozások űzését. Hirdette a kamatszedés jogosságát, az eleve elrendelését . Az egyházat a presbiterekből álló tanács vezeti, az uralkodó hatalma Istentől ered, de el lehet kergetni őket. Kálvin harca a katolikusok, anabaptisták anitrinitáriusok ellen. Kálvin zsarnoki hatalmat gyakorol Genfben, a vallása miatt hozzámenekült antitrinitárius Servet Mihályt máglyán elégetteti. Jelenleg Erdélyben vannak, Unitáriusoknak hívják őket. Angliában – puritánok, Foban – Hugenották A kálvinizmus terjedése Németalföldön , Franciaországban Magyarországon. Mit

jelentett a né pi reformáció hívei által hirdetett Isten országa ? Találkozunk e ezzel Magyarországon ? A reformáció népi irányzata az Anabaptista irányzat volt , m elyre hatott a vagyonközösség őskereszténység eszménye és a huszitizmus . A Bibliában megjósolt 1000 éves birodalom eljövetelétől az osztálynélküli társadalom megvalósulását remélték / Münzer Tamás kommunisztikus törekvései / . A megvalósítást illetően 2 részre oszlottak : Az egyik irányzat Münzer vezetésével fegyverrel akarta megvalósítani Isten birodalmát a m ásik pedig fegyver nélkül békésen várta az ígéret földjének eljövetelét. A két szárny ellentmondásosságát Magyarországon a K arácsony György által vezette tiszántúli felkelés is tükrözte / 1569-70 /. Anyagi és szellemi kultúra a XVI-XVII században. 8p Gazdasági és technikai fejlődés: Nyugat-Európában a kapitalizmus térhódítása, Kelet-Európa lemaradása. A két régió

fejlődése közötti különbség lemérhető a termelőerők színvonalán Hollandiában elterjedt a vetésforgó, fejlődik a hajózás. Angliában tőkés ipar Új világkép kialakítása: Kopernikusz, Giordanó Brunó. Descartes filozófiája Morus Utópiája, Campanella Napállama. Barokk térhódítása, Rubens, Rembrandt, Spanyolország fénykora és hanyatlása 1492 után. 12p Spanyolország V. Károly / 1519-56 / és II Fülöp / 1556-1598 / uralkodása idején Európa vezető hatalma volt. V Károly a városok önkormányzatát felszámolta, 1520-23 között a városok felkelése, spanyol- francia háborúk / 1525 pá viai csata /. Egész Közép és Dél Amerikát megszerezte Brazília kivételével. 1580-tól Portugáliát is megszerezte II. Fülöp a rendek gyűléseit mellőzte, központi tanácsadó testületekre támaszkodott, bürokratikus abszolutizmust épített ki. Abszolutizmusa forrása a gyarmati nemesfém, valamint a parasztságra és polgárságra kivetett

adók .Spanyolország ekkor a világ legnagyobb hadseregével és flottájával bírt. Az abszolutizmus támasza volt az inkvizíció is Beavatkozik a francia vallásháborúba / 1590 /, lepantói győzelem /1571 /, Anglia elleni kudarc / 1588 / , németalföldi felkelés / 1566-1609 / A királyi hatalom támasza az egyház, a hadsereg, bürokrácia. A mérhetetlen gazdagság és politikai vezető szerep ellenére már a XVI. században a hanyatlás jelei megmutatkoztak. Okai: beáramló kincsek nem ösztönözték a tőkés-kereskedő elemeket új vállalkozásokra, passzív külkereskedelem, zsidók moriszkók elűzése. A hadsereg hatalmas összegbe került Többfrontos háború / Franciaország, török , Anglia, Németalföld / . Gazdaság és társadalom a XVI-XVII századi Angliában .30p Előzmény: a százéves háború / 1337-1453 /, Rózsák háborúja /1455-1485 / Lancester – York, a nemesség kollektív öngyilkossága VII Henrik / 1485-1509 / nemességnek megtiltja a

magánháborút, felállítja Csillagkamarát.Henrik 1509-1547 /abszolutizmusa Az anglikán egyház feje a király,szerzetesrendek feloszlatása. A XVI század elején agrárország, a század végén Európa legfejlettebb állama. I Erzsébet / 1558-1603 /Vezető iparág a posztóipar, bányászat , fémfeldolgozás, üveg-szappan-papírgyártás, hadiipar, hajóépítés. Vállalkozók szerepe, manufaktúrák, tőkés árutermelés kialakulása. Eredeti felhalmozás Kereskedelmi társaságok / 1600 Kelet-Indiai Társaság /. Anglia tengeri nagyhatalom, gyarmatosítás kezdetei Spanyol nagyhatalom megtörése I. Erzsébet / 1558 -1603 / idején Parlament és a királyi hatalom egyensúlya, polgárság támogatja a királyt, bevételek:. vámok monopóliumok, adókA földbirtok kedvező befektetési terület. A városokban felhalmozott tőke a falvakba áramlik Társadalmi változás: tőkés földbirtokos megjelenése, bérletek a mezőgazdaságban. Nemesség megoszlik: északon

feudális, keleten és délen burzsoásodó újnemesség. A polgárság védelme illetve az államháztartás bevételi forrásai : vámok, illetékek, monopóliumok, és adók. Az angol abszolutizmus támaszai a feudális rétegek, de jelentős a fejlődő burzsoázia támogatása is. Átmeneti egyensúlyi állapot Nyílt abszolutikus törekvések a Stuart-ház alatt, az egyensúly felbomlása. A királyi hatalom támaszai: feudális arisztokrácia, anglikán egyház. Polgárság és újnemesség bázisa a parlament. Polgárság politikai mozgalmai vallási formában: Independensek és puritánok. Skót felkelés, ellentétek kiéleződése. Parlament követelései Londoni tömegek és a fegyveres parasztok a parlament mellé álltak. Polgárháború 1642-49 között. Ellentétek a parlamenten belül, presbiteriánusok és independensek. Cromwell hadserege Levellerek fellépése Presbiteriánusok kiszorítása a parlamentből. 1649 köztársaság kikiáltása Tőkés fejlődés

akadályainak felszámolása, királyi és egyházi földek kiárusítása. Köztársaság / 1649-60 / . Népi mozgalmak letörése Külpolitikai sikerek, nagyhatalmi politikai körvonalai. Diktatúra tömegbázisát elvesztette Restauráció gazdasági és politikai feltételei. Külső támogatás, parlament kiszorítása a kormányzásból, rekatolizáció. Dicsőséges forradalom, alkotmányos monarchia Törvényhozó parlament. Polgári intézményrendszer, parlamentnek felelős kormány Független bíróságok Ismertesse Németalföld gazdaságát és társadalmát a szabadságharc kezdetétől a XVII század közepéig. 7p Eltérő gazdasági fejlettségű területek, egymástól független tartományok. Nagybirtokon bérmunka van robot helyett. Szabad paraszti gazdálkodás, a tengertől elhódított földeken Halászat, hajóépítés közvetítő kereskedelem. Déli tartományok fejlett textilipara, jelentős városai: Antwerpen, Amszterdam, Leiden, Hága. Tőkés

manufaktúrák Tartományi és városi önkormányzat. Kapitalista módon gazdálkodó nemesség és a városi polgárság valamint a néptömegek érdekeinek egybeesése, összefogás a spanyolok ellen. 1579, 1581, 1609 ut án – a manufaktúraipar tovább erősödik, jellegzetes iparágak: hajóépítés, textil, optikai és nyomdaipar, gyémánt és üvegcsiszolás. a t engeri kereskedelem a g azdagság forrása Mezőgazdaság fellendülése: vetésforgó, takarmánytermesztés, istállózó állattartás, trágyázás, tejgazdaság, virágkertészet. Gépek alkalmazása: cséplőgép, szélkerék, szivattyú A csatornahálózat kettős funkciója: öntözés és közlekedés. Polgári forradalom és szabadságharc Németalföldön / 1566-1609 /.9p II. Fülöp abszolutikus uralma, a városi kiváltságok korlátozása, katolikus vallás erősítése, inkvizíció bevezetése. Kapitalista módon gazdálkodó nemesség, manufaktúratulajdonosok, népi tömegek , m ind elégedetlen a

spanyol uralommal A koldusok követelései: vallásszabadság, nemesség bevonása a kormányzásba, tartományi gyűlés. Ezt elutasítják.- felkelés 1566: szabadságharc kirobbanása / Orániai Vilmos, Egmont / , Alba herceg vérengzése /1568 / veresége Hollandia és Zeeland tartományban Orániai Vilmostól. 1579 utrechti egyezmény. 1581 H ollandia függetlensége 1609 Spanyolország elismeri Hollandia függetlenségét, fegyverszünetet kötnek. Polgárság és polgárosodó nemesség a függetlenségi harccal egyidőben polgári forradalmat hajtott végre. Hollandia ipari és kereskedelmi fejlődése. Ismertesse a tőkés termelés feltételeinek kialakulását Nyugat-Európában ! 7.p Élelmiszerek árának robbanásszerű emelkedése a XVI. században Kelet-Közép-Európa országainak mezőgazdasági kivitele és iparcikk-behozatala. Nyugat-Európa ipari termelésének növekedése. A beáramló nemesfémek árnövelő hatása A merev céhszabályok és a megnövekedett

kereslet ellentmondása. Manufaktúrák a vállalkozók műhelyei Nyersanyag és szerszámok biztosítása, fizetett munkások alkalmazása, munkamegosztás, olcsó termékek tömegtermelése, verseny, kézművesek tönkremenetele. Kereskedelem busás haszna, a g yarmatok kifosztása, rabszolga-kereskedelem, kalózkodás, Anglia és Hollandia felemelkedése. Bérmunkásosztály kialakulása, földjüket vesztett parasztokból ás tönkrement kézművesekből. Gyapjú iránti kereslet, bekerítések Angliában. Kortársi helyzetelemzés: Morus Az eredeti felhalmozás fogalma. Egyszerű árutermelés: Á-P-Á Tőkés árutermelés : P-Á-P, különleges áru – a bármunkás munkaereje. A feudális viszonyok bomlása felgyorsul Ismertesse a nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás kezdeteit ! 7.p A XV. század közepétől lassú népességnövekedés Európában, ipar és mezőgazdaság fejlődése. Nyugat-Európa mezőgazdasági importja Kelet-közép Európából A

kereskedelem fő útvonala a nyugati országokba irányult. Az atlanti partmenti hajózás szerepe Kereskedelem növekvő nemesfémigénye. Technikai feltételek és tudományos ismeretek: caravella, iránytű, gömbalak. A török ellenőrzi és lefölözi a levantei kereskedem hasznát Portugál hajósok sikerei: áthaladás az Egyenlítőn, Vasco de Gama 1498-ban elérte Indiát. Portugál gyarmatok Ázsiában. Kolombusz útjai 1492-től Amerigo Vespucci és Magellán útjai Újvilág kultúrája Hódítók és bennszülöttek. Nemesfémbeáramlás Európába Új növények: kukorica, dohány, burgonya, paprika, paradicsom, na praforgó stb. termékek: kinin, kaucsuk, kakaó vanília Indiánok a bányákban és az ültetvényeken. Rabszolgakereskedelem Afrikából Kialakul a kontinentális munkamegosztás, tőkefelhalmozás megindul Európában./ Manufaktúra, kiadási rendszer /. Hol alakult ki a második jobbágyság? Mi a jelenség oka és magyarázata? 7.p A török

terjeszkedés sietette a n agy földrajzi felfedezéseket , aminek következtében ÉszakItália helyett az Atlanti-partvidék lett Európa kereskedelmi-gazdasági centruma .A régi kereskedelmi útvonalak kibővülésével kialakult a világpiac. A beáramló nemesfémek árforradalmat okoztak, mindez átalakította Európa gazdaságát. Nyugaton tovább fejlődtek a városok, manufaktúrák váltják fel a céheket. Az ipari termékeket gyarmatárukra és mezőgazdasági termékekre cserélték. Míg nyugaton a tőkés gazdasági viszonyok fokozatosan uralkodóvá váltak, s a bérmunka dominált, keleten a személyi függésre építették azt a többletmunkát amely megtermelte a piacra vihető felesleget. A jobbágyi viszonyok új helyzetben való újjáéledését nevezzük második jobbágyságnak. Ez Kelet-KözépEurópában a polgárosodás megrekedését jelentette Mutassa be az oszmán-török állam gazdasági-politikai és társadalmi felépítést ! 10.p despotikus

katonaállam – központosított birtokigazgatás – szpáhik és janicsárok – a hódítási kényszer dinamizmusa – vilajetek és szandzsákok – iszlám jogrend – alkalmazkodókészség közmunkák- ráják adója – pusztásodás Mutassa be a dinasztiaváltást Oroszországban ! 6. P zavaros-idők Rettegett Iván után – Borisz Godunov régens majd cár lett – erősödő lengyel befolyás – ál-Dimitrijek -Bolotnyikov felkelése -Minyin felkelése nyomán Romanov Mihály kerül trónra. IV Iván uralkodása IV Iván / 1547 -1584 / felszámolja a feudális anarchiát. Közigazgatási reform, kiválasztottak dunmája, katonai szolgálatért birtokadomány / opricsnyikok /, a legfontosabb államhatalmi területeket cári kormányzás alá helyezte. fizetet hivatali apparátus az adószedésben és a bíráskodásban . Háború a Kazanyi / 1552-56 / és az asztrahanyi kán / 1556 / ellen , sikerrel A Balti-tengert nem tudta elérni, vereség lengyel- svéd erőktől. Szibéria

meghódítása Miben különbözik az abszolút monarchia a rendi monarchiától? Az abszolút monarchia a feudális állam legfejlettebb formája , a z uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik nem tűrte a rendek beleszólását / rendi országgyűlés / az ország ügyeinek irányításába. A feudalizmus bomlása illetve a kapitalizmus kibontakozása korszakában jött létre , így fokozottabban támaszkodhatott a burzsoázia növekvő erejére / adóira / védővámokkal támogatta a hazai ipar és kereskedelem fejlődését , ezzel elősegítette a kapitalista termelési viszonyok térhódítását amely végül is a feudalizmus bukásához vezetett . Az abszolút monarchia a polgárság és a feudális uralkodó osztály közötti kényes egyensúlyi helyzetet tükrözi, ez tette lehetővé a közigazgatás központosítását / hivatalnokok / központilag irányított hadsereg , ami együtt járt a főúri kiváltságok korlátozásával. Ugyanakkor még feudális állam

volt az abszolút monarchia és védte a földbirtokos osztály földtulajdonát és politikai hatalmát. Ismertesse a vesztfáliai béke tartalmát Kialakult Németország politikai széttagoltsága, Franciaország európai nagyhatalom lett. Németországot 300 hercegségre osztották fel, a cs ászári törvényjavaslat elfogadása egységes birodalmi tanácsi vélemény mellett / 302 fő / , a német fejedelmek önálló politikát folytathattak. Svédek megszerezték Pomerániát , Északi- tengeri területeket, Franciaország megkapta Elzászt, Metz, Toul, Verdun városát. Svájc / 1315 / és Hollandia /1581 / függetlenségét elismerik. Kontinentális munkamegosztás és hatása az Elbától keletre fekvő államok gazdasági életére ! Kelet-Közép- Európa : élelmiszereket és ipari nyersanyagokat szállít Európa nyugati részébe, felvevő piacot biztosít az ipari termékek számára. az árforradalom hatására emelkednek az agrárárak, ez a f öldesurakat az

árutermelésbe való bekapcsolódásra késztette. Ezért terményjáradékot követeltek a jobbágytól, növelték a majorság területét, amit robotmunkával műveltették meg, a munkaerő biztosítása érdekében megvonták a szabad költözködés jogát a jobbágyoktól. A feudális szolgáltatások feléledése és a nemesség politikai és gazdasági hatalmának növekedése meggátolta a belső piac és a tőkés termelés feltételeinek kialakulását. Lengyelország története a XV-XVII században. Eltérő gazdasági fejlődés, élelmiszer és nyersanyag kivitele nyugatra, onnan exportcikkek / textiliák behozatala / . Mezőgazdasági termékek ára nő, földbirtokosok bekapcsolódnak az árutermelésbe. Termékjáradék, robot szerepe nő, a majorsági gazdálkodás kiterjesztése Jobbágyterhek súlyosbodása, költözési jog megvonása. Lengyelországra jellemző a mezőgazdaság túlsúlya, fejletlen ipar és kereskedelem. Nemesi gabonakereskedelmi monópolium,

erőszakos földszerzés, robot növelése. Paarsztság differenciálódása.Polgári tőke szerény szerepe, Krakkóban fejlett nyomdászat 1572 Jagelló ház kihalása. Szabad királyválasztás Valois Henrik rövid uralkodása.Lengyelország nemesi köztársaság, nemesi vétó, döntésképtelen szejm A nyugati abszolutizmus teljes ellentéte. Báthory István / 1576-1586 / harc Livóniáért az oroszokkal szemben , siker. XVII század a r endi anarchia elhatalmasodik, katonai vereségek, Ukrajna elszakad, utolsó siker 1683-ban Bécs felmentése Sobieski János vezetésével. Magyar történelem 1526-1711 Oszmán berendezkedés Magyarországon. 10p A török kormányzat felismerte , hogy a hódoltság a birodalom peremterülete, a török állami adózási és közigazgatási rendszert nem lehet maradéktalanul megvalósítani. Számoltak a helyi viszonyokkal. Kétféle állami adót a dzsizjét és a haradzsot kellett a kincstárba befizetni A jobbágyok terhei a hódoltságban

súlyosabbak voltak mint a két másik országrészben. Mert a peremterületen élő lakosság kénytelen volt kétfelé adózni. A belső területeken azonban a török elsöpörte az uralkodó osztályt a jobbágyok felől, a lakosság kiépítette saját önkormányzati szervét a parasztvármegyét. A török kormányzat nem törődött a hódoltsági népek vallásával és kultúrájával. Nem került sor mohamedán áttérésekre, messze földön híres iskolákat tartottak fenn a hódoltsági városok, erdélyi és magyar kulturális kapcsolatokat nem akadályozták. Természetesen itt is kiépült a vilajetek rendszere, a török uralom itt is katonai jellegű volt, minden föld szultáni tulajdonnak számított. Számoljon be a várháborúkról, kiemelve az új végvárvonal kiépítését, és a jelentősebb ostromokat 1551-1664 között! 10.p Buda 1541-es elfoglalásával 3 részre szakadt az ország , ami a török stratégiai érdeke. 154347 első foglalási hullám ,

1543: Pécs Siklós, Esztergom, Székesfehérvár, 1544: Visegrád Hatvan Nógrád. Ezek eleste után a Habsburgok új végvárvonalat építettek ki / Győr, Érsekújvár, Kassa, Szolnok, Gyula, Lippa, Temesvár, Eger / .1550-től olasz bástyák falak erősebbek. Az egyesítési kísérlet kudarca után a Porta háborúval válaszolt 1552 -ben elfoglalta Drégelyt Szolnokot, Temesvárt, de Egernél elakadt a török támadás. 1566-ban Szigetvár került a török kezére. A Habsburg-uralkodóknak sikerült ki foltozniuk az új Balaton felvidéktől Marosig -végvárvonalat annyira , hogy az fel tudta tartóztatni a Bécs ellen induló törököt. A 15 éves háború után a török hódító kedve alábbhagyott, bár Eger és Kanizsa török kézre került. Az udvar és a Porta megbékült volna A magyarság azonban nem feledte Bocskai politikai végrendeletét. Zrínyi Miklós Erdély romlása után magára vállalta a magyar függetlenség helyreállításának gondját.

Törekvése kudarcát jelentette a vasvári béke 1664-ben ami török kézen hagyta Érsekújvár várát. Ismertesse Bethlen Gábor gazdasági és politikai törekvéseit ! 6.p Bethlen Gábor a XVII század legjelentősebb politikusa Bocskai mellett Magyarországon és Erdélyben. Köznemesi családból származott, Bocskai híve volt, felismerte hogy nem lehet egyszerre a török és a német ellen hadakozni. Jó kapcsolatban volt a törökkel így a Porta nem avatkozott be Erdély belügyeibe. Célja erős fejedelmi hatalom kiépítése Hatalmát függetleníteni akarta a rendektől , ezért rendezte a fejedelmi kincstár ügyeit. Gazdaságpolitikája korszerű volt , fejlettebb nyugati országokhoz hasonlóan a kereskedelem és ipar támogatásával növelte bevételeit. Állami monopóliumok adók szintén bevételeit növelték. Jövedelmét főleg a rendektől független hadsereg fenntartására fordította Fejedelmi abszolutizmusának alapját a kincstári birtokok alkották.

Államszervezete: országgyűlés, fejedelmi tanács, vármegyék. Központi hivatali apparátus Külpolitikában a török fügés / évi 10000 a rany adó, engedély nélkül nem folytathat önálló külpolitikát / döntően befolyásolta. Bethlen távlati céljai között helyett kapott a török kiűzése. Hunyadi Mátyás erős államát kívánta erdélyi viszonyok között megvalósítani, illetve a Habsburgok ellenfeleire támaszkodva Magyarországot egyesíteni. A 30 é ves háborúban a protestáns vallásszabadság védelmében vett részt, a cseh rendekkel szövetségben fellépett a Habsburgok ellen. Sikeresen harcolt, 7 felvidéki vármegyét csatolt Erdélyhez. Iskolákat alapított, egyetemi tanulmányok támogatása. Könyvtár alapítása, tudósok támogatása Kövesse nyomon hogy miért milyen eredménnyel kapcsolódtak be az erdélyi fejedelmek a 30 éves háborúba ! 8.p Bocskai politikai végrendelete – a magyar nemesség Erdélybe vetett reménye – két

pogány közt – Bethlen királlyá választása Besztercebányán- Partium – Bécsi béke háromszori megerősítése – I. Rákóczi György jó gazda – Erdély aranykora Magyar parasztság helyzete 1514-1711 között . 30 P A Dózsa felkelés következményei: heti 1 na p robot, röghöz kötés. A parasztság a török uralom alatti országrészben. Népesség pusztulása, termőföld pusztulása, külterjes állattenyésztés. A jobbágyság súlyos terhei , kettős adóztatás Viszonylag kedvező helyzet a szultáni birtokokon, parasztvárosok, parasztvármegye. Gazdasági kapcsolatok a törökmentes területekkel. Örökös jobbágyság a királyi Magyarországon. A paraszti árutermelés lehetőségei, Külső és belső piacai. Földesurak kereskedelmi tevékenysége, robotra épülő majorsági gazdálkodás A robotoltatás és az árutermelés differenciálódást gyorsító hatása: gazdagparasztok, töredéktelkesek, zsellérek. Költözési tilalom feloldása, majd

ismételt korlátozása, a n emesi vármegye hatáskörébe utalása, az 1608. Évi országgyűlés Az úriszék A reformáció hatása, kezdetben a paraszti osztályharc ideológiai fegyvere, és törökellenes éle is volt. A népi reformáció, karácsony György mozgalma 1570 A török nem avatkozott bele vallási kérdésekbe. Parasztság a v égvári harcokban . A végvárak fenntartása részben paraszti teher , ingyen munka. Földönfutóvá lett jobbágy is lehetett végvári katona, katonaparaszti földbirtoklás A hajdúk letelepítése, hajdúvárosok, a hajdúszabadság mint a szabad paraszti fejlődés lehetősége, a hajdúk Bethlen seregében. Zrínyi Miklós az önálló nemzeti hadseregben a parasztsággal is számolt. Az állami adó a porció miatt súlyosbodó paraszti terhek , a császári katonák garázdálkodása. A török kiűzése után a katonaparaszti szabadság is veszélybe került. A XVII század végén a Habsburg abszolutizmussal az egész

társadalom szembenállt, de először a parasztság fogott fegyvert, 1697 hegyaljai felkelés. A parasztság és a R ákóczi – szabadságharc. Esze Tamás fellépése 1703-ban , a parasztok Rákóczit hazahívják. Paraszti megmozdulásból nemesi csatlakozással szabadságharc Rákóczi törekvése a nemesi és paraszti érdekek egyeztetésére. Ellentéteik a s zabadságharc alatt: zömmell jobbágysereg-nemesi vezetés, szabad paraszti fejlődés reménye- nemesi osztályérdek előtérbe kerülése, sárospataki országgyűlés megkésett végzése. Az 1711. Évi szatmári béke a rendi jogokat biztosította , de a jobbágyok szabadságából nem valósult meg semmi. Függetlenségi harcok és országegyesítő törekvések Magyarországon 1604-1711. 30p Bocskai István felkelése / 1604-06/ : A 15 é ves háború pusztításai, császári központosító törekvések, rendi jogok korlátozása, ellenreformáció, felségsértési perek. Bocskai fellépése Katonai sikerek,

Álmosd 1604. T ámogatói: nemesek, városok, nagybirtokosok, hajdúk Bocskai az erdélyi és magyarországi rendek fejedelme. Bécsi béke 1606, rendi sérelmek orvoslása, Erdély önállóságának elismerése, szabad vallásgyakorlat. Bocskai politikai végrendelete. 1608 pozsonyi országgyűlés , II Mátyással /1608-19 / megerősítik a bécsi béke pontjait, szabályozzák a mezővárosi kiváltságok adományozását, megyei hatáskörbe utalják a jobbágyköltözés ügyét. Bethlen Gábor / 1613-29 /: Távlati cél Hunyadi Mátyás erős államának megteremtése. Jó viszony a törökkel. Törekvés az ország egyesítésére a Habsburgok ellenfeleire támaszkodva Részvétel a 30 éves háborúban, Erdély szerepének növekedése. Zrínyi Miklós: A török meggyengülésének felismerése, csalódás a Habsburgokban. Mátyás államának példája, erdélyi fejedelem meghívása, nemzeti királyság, nemzeti hadsereg. Wesselényi Ferenc és társai: Felháborodás a v

asvári béke / 1664 / után. Szervezkedés a Habsburg-kormányzat ellen. I Lipót abszolutizmusa, a rendi alkotmány felfüggesztése, az ország katonai megszállása, adóemelés, vallásüldözés, végváriak elbocsátása. Thököly Imre felkelése: A bujdosók és kuruc mozgalom. Thököly a kurucok élén / 1678 / Az abszolutizmus meghátrálása a soproni országgyűlésen / 1681 /, a rendi jogok részleges visszaállítása. Thököly felvidéki fejedelemsége / 1682-85 /, török támogatása A török kiűzése / 1683-99 / ú j feltételeket teremt. A Habsburg-ház pozíciójának erősödése, 1687. Évi országgyűlés Abszolutikus berendezkedés, új szerzemény, fegyverváltság, katonai terhek , magyar ezredek feloszlatása, szegénylegények. Hegyaljai felkelés 1697-ben Rákóczi-szabadságharc: kezdetben paraszti megmozdulás majd a nemesség csatlakozásával nemzeti szabadságharc. Kedvező külpolitikai helyzet, kezdeti sikerek Rákóczi Erdély fejedelme / 1704

/. Szécsényi országgyűlés / 1705 / rendi konföderáció, Rákóczi vezérlő fejedelem. A Habsburgokkal kötendő kompromisszum feltételei: szabad királyválasztás, önálló erdélyi fejedelemség elismerése. Külpolitikai helyzet megváltozása, a szabadságharc hanyatlása. Szatmári béke / 1711 / a rendi alkotmány és a vallásszabadság visszaállítása Ismertesse a XVII. századi függetlenségi küzdelmeket / Zrínyi, Wesselényi, Thököly / ! 10p Az 1600-as évek közepén Erdély területe és jelentősége a török támadás miatt megcsappant. Ettől kezdve az ország újraegyesítésének gondolat a királyi Magyarországon bukkant fel. Kiváló képviselője volt Zrínyi Miklós, aki a Bethlen által felvetett Mátyás féle állam restaurálását szeretné elérni . Terve legfőbb biztosítékának az önálló hadsereget tartja, lehetséges uralkodójának pedig II. Rákóczi György erdélyi fejedelmet tartja Zrínyi mind politikai mind

katonapolitikai ténykedéseivel a jelzett cél elérése irányában munkált. 1655-ben nem választják meg nádornak. 1663 a magyar sereg parancsnoka, 1663-64 téli hadjárat, 1664 leváltják, vadászbalesetben meghalt. Zrínyi korai halála az egyik oka, hogy a szélesebb körű igénnyel indult Wesselényi összeesküvés tehetséges politikai vezető nélkül maradva, hamar lelepleződik , a vezetőit kivégzik. Bécs a Wesselényi mozgalomra nyílt abszolutizmussal válaszolt: helytartóság felállítása, végváriak elbocsátása, intenzív protestánsüldözés, gályarabság, növelik az adókat . Ez a kormányzás újabb magyar ellenálláshoz vezetett. A mozgalom élére Thököly Imre állt /1678 /. Akciói sikeresek / Felvidék elfoglalása / , aminek hatására Bécs visszaállítja a rendi alkotmányt / 1681 /, és átmenetileg kénytelen tűrni Thököly török segítséggel létrehozott Felvidéki Fejedelemségét / 1682-85 / . A török 1686-os visszaszorítása

Thököly államának eltűnését eredményezte. A török kiűzése után újabb abszolutista törekvések, erre válaszul újabb felkelések törtek ki, 1697 Hegyalja, 1703 Tiszahát. Mit jelent a feudális Magyarországon a piackényszer és a kényszerpiac? A XV századi Magyarországon uralkodó a paraszti árutermelés a földesúri allódium 1-2 jobbágytelek nagyságú .A XVI században változik a helyzet , a földesurak kihasználva a törökelleni háború konjunkturális lehetőségeit előbb bekapcsolódnak a kereskedelembe majd a majorságok kiépítését követően az árutermelésbe . Politikai hatalmuknál fogva élnek a gazdaságon kívüli kényszer eszközével , f elülkerekednek mind a kereskedelemben mind az árutermelésben a parasztságon. Piackényszer: a kereskedő földesurak jobbágyaikat arra kényszeríttették hogy terményeiket olcsó áron nekik adják el. Kényszerpiac : jobbágyaikat másutt eladhatatlan áruik drága áron való ,megvételére

kényszeríttették uraik. Ismertesse a reformáció terjedését és az ellenreformáció hatását Magyarországon a XVI-XVII században ! 8.p Luther tanainak kezdeti elterjedése a v árosok németajkú lakosságán belül , szélesebb körű ismertsége 1526 után, 1540 után a nemesség köreiben is. Terjesztői ferencesek Magyarországon is érvényesült az akié a föld azé a vallás elve. Radikálisabb Kálvini elvek hirdetői 1550-es évektől Kálmáncsehi Sánta Márton, Mélius Juhász Péter, , Debrecen. Követői mezővárosok lakói, végváriak A népi irányzat unitárius felekezet formájában a parasztság körében terjedt el / Dávid Ferenc / . Karácsony György mozgalma 1570 Erdélyben 4 elismert vallás: katolikus, lutheri, kálvini, unitárius. /1568 Tordai országgyűlés / A protestáns gyülekezetek egyházzá szerveződése. Népi reformáció Kulturális hatása / bibliafordítás, iskolák – patak, Pápa, Debrecen, Sopron, Eperjes /, kritikusabb

gondolkodás, . Rudolf erőszakos ellenreformációja és következményei. Bocskai István, Szerencsi országgyűlés, a katolikus és protestáns vallásfelekezet egyenrangúsága. Bécsi béke 1606: a vallásszabadság biztosítása / falvak és mezővárosok lakóit kivéve /, 1608ban ezt kiterjesztik az utóbbiakra is. II. Ferdinánd alatt Pázmány Péter az ellenreformáció szellemi vezetője, a rendek nagy részének rekatolizálása. 30 éves háború hatása. Bethlen Gábor és a nikolsburgi béke / 1621 / a bécsi béke és az 1608 Évi országgyűlés végzéseinek megerősítése. I. Rákóczi György a linzi béke 1645-ben a protestáns vallásszabadság biztosítása II. Lipót alatt a protestánsok üldözése, a kuruc mozgalom társadalmi bázisának bővítése Rákóczi-szabadságharc okai, külpolitikai helyzete és eredménye. 10p Zrínyi Miklós terve , hogy a magyarok maguktól szabaduljanak meg a töröktől nem valósult meg, de bekövetkezett az amitől

tartott. Az országot a császár meghódított területként kezelte A kuruc mozgalom mutatta a belső elégedetlenséget. Igazi vezére II Rákóczi Ferenc lett miután alkalmasnak érezte a helyzetet a mozgalom elindítására. A spanyol örökösödési háborúban / 1701-14 / érdekelt XIV. Lajos anyagi támogatása és a nagyhatalmak lekötöttsége adta meg a kellő biztatást. Az első év sikereket hozott A franciák és bajorok blindheimi veresége / 1704 / azonban eloszlatta a szabadságharc sikeréhez fűződő reményeket. 1706-ban angol-holland békeközvetítési kísérlet, de a nagyszombati tárgyalások eredménytelenek maradtak. 1707 a varsói tárgyalások az oroszokkal érdemi eredményt nem tudtak felmutatni. Sziléziai- lengyel – magyar konföderáció terve álom maradt Trencsén után.1708-ban a T rencséni vereség után a h arcok már csak egy tiszte kompromisszum eléréséért folytak. Ez Pálffy János és Károlyi Sándor közreműködésével 1711-ben

létre is jött Szatmáron 1711-ben. Kuruc állam felépítése hadsereg, gazdasága. 10p 1704 új államforma a rendi konföderáció. 1705: Szécsényi országgyűlés, Rákóczi vezérlő fejedelem. Teljhatalmat kap külügyben , pé nzügyben és katonai kérdésekben .24 tagú belpolitikával foglalkozó szenátus, főurakból áll. 17087 ónodi országgyűlés: közteherviselés , detronizálás. Gazdasági háttér: tárházak, manufaktúraalapítás, vaskohászat fejlesztése. Rézpénz, francia segély, adók, bányajövedelmek. A hadsereg végvári katonákból, zsoldosokból, önkéntesekből állt. Fegyvernemei: gyalogság lovasság és tüzérség Létszáma: 70000 fő Jellemző a portyázó harcmodor. Világ 1640-1789 Ismertesse az angol polgári forradalom előzményeit és eseményeit / 1640-49 / !12.p XVI – XVII századi gazdasági fellendülés, manufaktúrák, textilipar, kereskedelmi vállalkozások. Átalakul a társadalom, vállalkozó nemesség, gazdag

polgárság Támaszuk a parlament. I Erzsébet idején a hatalom egyensúlyban van a király és a parlament között I. Jakab és I Károly abszolutizmusa Parlament mellőzése Kiéleződik az ellentét Monopóliumok osztogatása, puritánok üldözése, új adófajták. Az ezzel szembenálló angol tőkések mozgalom a puritanizmus. Presbiteriánusok és independensek. Skót felkelés 1640-ben a király összehívta a parlamentet Események: A kirobbanó forradalom szerve a parlament, amely szembeszegül a k irállyal , korlátozza önkényét. Véres összecsapások Londonban 1642-ben a k irály északra menekül, kitör a polgárháború. Parlament egysége megbomlik A presbiteriánusok / újnemesség és gazdag polgárság/ a k irállyal való kiegyezést keresték, míg az independensek / parasztság középrétegek / a h arcot választották. Utóbbiak vezetője Cromwell új típusú hadsereget szervez. Katonai győzelmei után 1648-ban Cromwell bevonul Londonba Csonka

parlament Károly kivégzése, 1649, köztársaság kikiáltása. USA függetlenségi harca! XVIII századra Észak Amerikában 13 angol gyarmat jön létre. Északon farmergazdálkodás, délen ültetvényes rabszolgagazdálkodás. Belső piac kezd kialakulni Hétéves háború után Anglia kezdi korlátozni a betelepülést, vámok, adók, általános elégedetlenség támadt. Gyarmatok képviseletet követelnek, felkelés tört ki. 1774 Philadelphiai kongresszus 1776 július 4 F üggetlenségi nyilatkozat. Háború / 1776-83 / K ezdetben angol sikerek, amerikai győzelmek / Saratoga 1777 , Yorktown 1781 /. 1783 Versaillesi béke 1787 USA alkotmánya. Porosz felvilágosult abszolutizmus. Porosz állam: brandenburgi választófejedelem és a porosz hercegség területe. Első királyai : Hohenzollern I frigyes / 1701-13 /, és I frigyes Vilmos / 1713-40/ fejlesztik az oktatást, és a hadsereget. II Frigyes / 1740-86/ modernizálta Poroszországot, manufaktúrákat alapított,

fejlesztette az infrastruktúrát, biztosította a vallásszabadságot, védte a paraszti réteget, igazságszolgáltatási reformok. Hatalma támaszai a junkerek A felvilágosodás részleges megvalósulása felülről jött reformok útján , ugyanakkor megmarad a feudális társadalom, a nemesi földtulajdon. Hadsereg tisztjei csak nemesek lehetnek Oroszország a XVII-XVIII században . I Péter / 1682- 1725 / reformok útján modernizált. Pénzügyi reformok, monopóliumok létrehozása. adó bevezetése / fejadó, egyszeri adó / , merkantilista gazdaságpolitika, manufaktúrák alapítása, központosított közigazgatás. Hadseregreform / állandó hadsereg, tüzérség , flotta /. Háborúi : svédek ellen / Narva 1700, Poltava 1709 / , török ellen / 1711 / Új főváros / Szentpétervár . II Katalin / 1762-1796 / uralkodása a felvilágosult abszolutizmus oroszországi abszolutizmus példája. Kapcsolatok a felvilágosodás képviselőivel levelezés útján Reformok az

adóban , Lengyelország felosztása. Ismertesse a felvilágosodás eszmerendszerét! Angol irányzat: társadalomelmélet – társadalmi szerződés, alkotmányos monarchia alátámasztása / Locke 1689 után / Gazdaságelmélet: Smith és Ricardo – munkaértékelmélet, szabadverseny, egyéni jólét társadalmi jólétet eredményez. Francia ág: Montesquieu hatalommegosztási elve, kor társadalmi kritikája Rousseau – népfelség elv, társadalmi szerződés radikalizálása, köztársasági államforma. Ipari forradalom és a munkásmozgalmak. Francia Forradalom és a Szent Szövetség. Melyik polgári forradalom ideológiájában fonódik össze a r eformáció és a f elvilágosodás társadalomszemlélete , miért ? 4.p Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat – hivatkozás a Teremtőre – hivatkozás a természetjogra Ismertesse a XVIII századi Franciaország gazdaságát és társadalmát! Franciaország gazdasága a XVIII században még őrzi feudális jellegét, de a

kereskedelem és az ipar magában foglalja a tőkés termelés feltételeit. Ipar: manufaktúrák, fejlett bányászat, fejlődésnek induló kohászat .Kereskedelem: jelentős a külkereskedelem , a belföldi kereskedelmet gátolja a belső vámrendszer és a nem egységes mértékrendszer. Mezőgazdaság a más gazdasági ágakhoz képest elmaradott, mert a földtulajdon feudális kötöttségei gátolják a fejlődést. Ancien regiem társadalma: feudális, kiváltságosok rendjeire és a harmadik rendre tagozódott. A gazdasági terheket a harmadik rend viselte . a kiváltságosok előjogaikból éltek Polgárság részt kért a politikai hatalomból. Ismertesse az 1789-es rendi gyűlés összehívásának okait, és a gyűlés lefolyását ! Általános válság Franciaországban , a z arisztokrácia eladósodott, jövedelmeiket növelni akarják, pozíciókat sajátítanak ki. Pénzügyi válság, államcsőd, – óvatos reformkísérletek, melyek megbuknak. A polgárság

beleszólást kér a politikába 1789 rendi gyűlés: választási küzdelem, a harmadik rend követeli hogy képviselői száma egyenlő legyen a másik két rend képviselőinek számával, együttes ülés és fejenkénti szavazás legyen. 1789 június 5 a rendi gyűlés megnyitása. A harmadik rend alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul át, labdaházi eskü. Jakobinusok és girondiak ellentéte, jakobinus diktatúra. A nemzetgyűlés idején ellentétes vélemények a háború kérdésében. A girondiak a konventben a forradalom konszolidációját akarják, jakobinusok radikalizálni akarják. A király sorsát illetően sem egyezik véleményük, girondiak nem támogatják XVI Lajos kivégzését. Az első koalíció győzelmei politikai válságot okoznak, kiéleződik a jakobinus-girondi ellentét . 1793 június 2 Jakobinusok átveszik a hatalmat Jakobinus diktatúra rendszere: külső és belső támadások, központosítás / rendkívüli törvényszék, Közjóléti

Bizottság átveszi a végrehajtó hatalmat, kormánybiztosok a hadsereghez / intézkedések: ár bérmaximálás, forradalmi terror, emigránsok földjeinek szétosztása, községi földek felosztása, új alkotmány , új vallás, forradalmi naptár eredmények: megerősített hadsereg visszaveri az ellenséget, ellentámadás / Fleurus / , belső lázadások felszámolása, a forradalmi terror elszabadul Mutassa be a jakobinus diktatúra létrejöttének majd bukásának okait , körülményeit ! 6.p háború – összejátszás az ellenséggel – a belső ellenség rémképe- a szabadság zsarnoksága fordulat a belső és külső frontokon – a terror elutasítása Ismertesse az egyszemélyi hatalom kiépülésének folyamatát ! Napóleon a jakobinus hadsereg tábornoka / Toulon visszavétele /, 1795 okt óber 2-án királypárti felkelést vert le. Sikeres itáliai és egyiptomi hadjárat / 1796-1799 / 1799 november 9. Hatalomátvétel – konzulátus 1801-02 békék,

viszonylagos nemzetközi stabilitás Közigazgatás átszervezése, merkantilista gazdaságpolitika , stabil pénz, kereskedelmi és polgári törvénykönyv , kí sérlet egy gyarmatbirodalom kiépítésére. Katolikus egyház átszervezése. 1804 császárrá koronáztatta magát Napóleoni háborúk és ideológiai hátterük. Napóleon szárazföldi hadserege sok éven át verhetetlen. 1805: Ulm Austerlitz, tönkreverte az osztrák és orosz hadakat. 1806: Jéna és Auerstadt a porosz hadsereg szétzúzása. 1807: Friedland az oroszok újabb legyőzése, I Sándor és Napóleon Tilsitben békét köt. 1805: tengeren Trafalgari vereség Nelsontól. 1808-tól spanyol felkelés 1809: Wagram kínkeserves győzelem az osztrákok felett. 1812 : orosz hadjárat / Borogyinó, Moszkva / kudarc 1813: Lipcse 1815: Waterloo Ideológiai háttér: forradalom exportja , természetes határok elve , francia ellenes szövetség szétzúzása, szövetségesek elszigetelése, a kontinentális zárlat

megszegőit meg kell büntetni. Ismertesse a bécsi kongresszus döntéseit. 1814-15 a bécsi kongresszus ülései. A feudális államok létrehozzák a Szent Szövetséget azzal a céllal hogy az örökletes monarchiákat megvédjék és a f orradalmi mozgalmakat elfojtsák. Nem csatlakozik Anglia és Törökország. A területi elvek a kontinentális egyensúly angol gyakorlatát valósítják meg. Területi döntések: Franciaország 1789-es határait tarja meg Belgium és Hollandia egyesül Norvégia és Svédország egyesül Rögzítik Itália és Németország széttagoltságát. Cári fennhatóság alatt lengyel királyságot szerveznek, melynek központja Varsó. Mikor törtek ki tömegmegmozdulások a francia forradalomban? A társadalmi feszültségek tömegmegmozdulásokat eredményeztek 1789 j úlius 14, párizsi felkelés 1789 október 5-6 – asszonyok menete arra kényszeríttette a királyt hogy Párizsba költözzön Király szökése után a sansculotte felkelést a

Mars -mezőn szétverték. 1792 augusztus 10: újabb megmozdulás, köztársaság kikiáltása 1795 tavaszán 2 cansculotte és egy rojalista felkelést vertek szét Vidéken girondiak is fellázadta 1794-ben, vendée-i parasztmozgalom 1794-96. Fejtse ki , a restaurációs törekvések ellenére Európa egyes államaiban mi maradt meg a forradalom vívmányaiból, hol érvényesültek a Szent Szövetséggel szemben ! 10.p A francia forradalom következményeit a bécsi kongresszus szerette volna felszámolni, Sándor cár és Metternich herceg vezényletével ütközőállamokat szerveznek Franciaország fékentartására , a forradalmakat közös fellépéssel kívánják időben elfojtani. A szent Szövetség Itáliában és Spanyolországban eredményesen avatkozott be a fennálló rend védelmében, a görög szabadságharcosokkal nem tudott egységesen szembeszállni. Ebben nemcsak a liberális Anglia különvéleménye akadályozta. Hellasz szabadságát a t örökkel szemben

kellett helyreállítani, keresztények és moszlimok kerültek szembe. A forradalom kirobbanását Franciaországban és lengyel területeken sem lehetett megakadályozni. A Bourbon – ház restaurációja az 1830-as forradalomba torkollott, a cárizmust pedig a dekabristák mozgalma után a lengyel felkelés rázta meg. 1848 forradalmai végleg elsöpörték a Szent Szövetséget Bourbon – restauráció és bukása. 1815 XVIII Lajos / 1815-24 / megmarad az alkotmányos monarchia keretei között. Károly /1824-30 / abszolutizmust akarta visszaállítani, egyházat törvények felé emelte, felújította a tizedet, elrendelte az emigránsok kártalanítását, nemzetőrséget feloszlatta, a parlamentet 1830-ban szétkergette. Júliusi forradalom : alkotmányos királyság / Lajos Fülöp / , i pari forradalom térhódítása. Franciaország kilép a Szent Szövetségből. Forradalmi hullámot indít el Miért söpört végig 1848-ban forradalom Európában , m iért ért véget

eredmények nélkül ? 8.p kormányok konzervativizmusa – Guizot helytelen taktikája- forradalom – a liberalizmus és a nemzeti eszme diadala – francia választási eredmény – konzervatív ellentámadás – a hadsereg és politikai tapasztalat – Anglia nyugalma és Oroszország konzervatív rendet kíván Mutassa be az ipari forradalom hatását a munkásság életére , ismertesse a munkásság első küzdelmeit és az utópikus szocializmus tanításait ! 10.p Az ipari forradalom egyik összetevője a demográfiai változás. A népesség gyorsan nő, a fokozódó élelemtermelés és a javuló közegészségügy miatt , de a l élekszám növekedése elősegíti az ipar kibontakozását. Igen fontos tényező az urbanizáció. Így a városlakók számaránya fokozatosan nőtt A városi élet egészen más körülményeket jelentett a m unkásság számára mint az eddig megszokott vidéki élet. A családi munkaműhely felbomlott, a nők és a gyerekek is munkások lettek

Szembeötlő a munkásság nyomora és a burzsoázia gazdagsága. Az ellenállás első formája a géprombolás volt. Takácsok felkelései Lyonban / 1821,1834 / és Sziléziában / 1844 /. Angliában megindult a szakszervezetek megalakulása, mert itt az állam nem akadályozta. Politikai küzdelem Angliában bontakozott ki először 1836-48 között. Mivel kérvényeket adtak be a parlamentek , a mozgalmat chartizmusnak nevezzük. Az értelmiségiek egy része igyekezett az új fejlődés belső ellentmondásait feltárni és kivezető utat találni. Mivel az eszményi állapotok megteremtésére törekedtek utópista szocialistáknak nevezzük őket. 3 kiemelkedő alakjuk a francia Saint-Simon és Fourier valamint az angol Owen .Az utópikus gondolkodás mellett nagy érdemeik vannak , mert felismerték az új tőkés rend számos belső ellentmondását és ezzel elősegítették a társadalom fejlődésének későbbi tudományos elemzését / munka és szükségletek szerinti

elosztás elve, s zövetkezés, tervgazdálkodás, osztálynélküli társadalom náluk jelenik meg először /. Kispolgári szocialisták Proudhon és Louis Blanc a század közepén léptek fel. Gyűlölték a kapitalizmust, de a tulajdonról sem voltak hajlandók lemondani. Blanqui radikális kommunisztikus tanai a forradalmi diktatúra jogosságát hirdették. Angliában önsegélyezőegyletek jöttek létre. 1836 szakszervezetek chartista mozgalma , 1847rw elérte a gyári törvények meghozatalát 1867 vá lasztójogi reform 1906 m egalakul a Munkáspárt. Ipari forradalom előfeltételei és kiindulásának első fázisa! Az ipari termelés előfeltétele: mezőgazdaság fejlődése, feudális földtulajdon átalakulása polgári tulajdonná, új technológiák, – kevesebb ember kell a mezőgazdaságba. Nagyszámú munkaerő szabadul fel. Hitelszervezet jött létre, fejlett infrastruktúra, tőkefelhalmozás Először a textilipar vált húzóágazattá. Tömegtermelés a

piaci igény miatt jött létre , olcsó az alapanyag , gépesítés miatt gyors olcsó az előállítás. A mezőgazdasági munkások tönkremennek a városba költöznek megélhetés reményében, szabad munkaerőt biztosítva az ipar számára. Bérek létminimum alá estek, kiszolgáltatott a munkások helyzete. Női és gyerekmunka Marxizmus alkotórészei . 10p Filozófia: a természetet a társadalmat és magának az emberi gondolkodásnak a történetét tanulmányozza ezek legáltalánosabb törvényszerűségeit fogalmazta meg. Dialektikus materializmus szerint a társadalomban és a természetben minden szakadatlan mozgásban van és ennek a mozgásnak az okai a dolgokban rejlő ellentmondások. Történelmi materializmus a tudományos szemlélet kiterjesztése a társadalomra. Politikai gazdaságtan: Politikai intézményeket a gazdasági rendszer határozza meg. A gazdasági ügyletek emberek közötti kapcsolatokat fejezi ki. Árucsere termelők közötti kapcsolat,

amelyet a piac közvetít. A pénzgazdálkodásban minden áruvá válik még a munkás munkaereje is. Proletárdiktatúra, munkásosztály taktikája a hatalomért, szocializmus építése. Munkásmozgalom Németországban. Ferdinánd Lasalle megalapítja 1863-ban a N émet Általános Munkásegyletet, követelik az általános választójogot, amit Bismarck be is vezet később. 1869 a NSZDP megalakul, 1875 gothai program: munkához való jog, munkaeszközök társadalmi tulajdonba vétele. 1890-től osztályharcos baloldali mozgalmak nyugat-európai központja Németország, vezetői: Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg. A keresztényszocializmus elindítója Ketteler mainzi püspök I. és II Internacionálé 1864-ben alakul meg Londonban a Nemzetközi Munkásszövetség. Alapító Üzenet és a Szervezeti Szabályzat megfogalmazása és elfogadása, ideológiai viták / Marx-Bakunyin / 1889 július 14. E ngels Párizsban összehívja az osztályharcos irányzatokat , köve teléseik:

általános tikos választójog , m unkavédelmi intézkedések, 8 óra munka, május 1 l egyen a munkásszolidaritás ünnepe. Ekkor összeülnek az osztályharcot elvető posszibilista irányzatok is. A két Internacionálé nem egyesült mert Engels megakadályozta. XIX századi munkásfelkelések 1834: lyoni felkelés, 1844 s ziléziai takácsok lázadása, párizsimunkásfelkelés,1866 május 1 Chicagói sztrájk és tüntetés 1871 március 28 – május 28: 1848 július 23 Ismertesse az 1848. évi francia forradalom eseményeit és azok társadalmi hátterét ! 6p 1848 február 22-én Párizsban kitört a forradalom, az ennek eredményeként létrejött Ideiglenes Kormány többségében köztársasági érzelmű polgárságból állt. A forradalom fő ereje a felfegyverzett munkásság volt. Franciaország köztársaság Blanc a k ormány tagja Demokratikus vívmányok: munkához való jog / nemzeti műhelyek / általános és titkos választások. Mérsékelt

köztársaságpártiak abszolút többsége az áprilisi választásokon . S zocialisták kihagyása a kormányból. A nemzeti műhelyek feloszlatása 1848 június 23-i munkásfelkelés Bizonyítsa megfelelő érveléssel , hogy a XIX. századra a kapitalizmus világrendszerré nőtte ki magát ! 8.p A XVIII század végére lezajlott az angol az amerikai és a f rancia polgári forradalom. Kialakult az alkotmányos monarchia illetve a parlamentáris kormányzás köztársasági változata. A centrumterületeken a polgárságé lett a döntő szó, az állam irányításában Ugyanezek az országok vezető szerepet játszottak a világgazdaságban is, meghatározva annak jellegét. Ezért beszélünk a kapitalizmus uralkodóvá válásáról A napóleoni háborúk során a Code Civil révén a polgári rend megérintette Európa feudális régióit is. Bár a tradicionális kormányzás még teret nyert a Szent Szövetség Európájában, hosszú távon a polgári fejlődés már

feltartóztathatatlan. Magyarország 1711-1849 Jellemezze Magyarország újjáépülését 1711-től 1740-ig !7.p A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc után jelentős elnéptelenedés. Magyarország népessége 1720 táján alig érte el az 1490-es szintet. Fokozatos benépesítés, belső vándorlás, az elvadult táj termővé tétele. Szervezett betelepítés, bevándorlások Magyarság részaránya lecsökkent. A földművelés fejlettsége eltérő nyugaton 3 nyomásos rendszer, máshol vad talajváltó gazdálkodás rideg állattartás, ezt felváltja a 2 nyomásos rendszer, kapások lassú térnyerése . a majorsági gazdálkodás fellendül .Első manufaktúrák Szűk belső piac, csekély kereskedelem, rossz utak, kivitelben a nyersanyagok állnak az élen. Ismertesse az 1711-ben kiépülő államhatalmi rendszert! Szatmári béke / 1711 / után Magyarországon a bécsi udvar visszaállította a rendi alkotmányt. Országgyűlés jogköre: adó és

újoncmegszavazás. Látszólag önálló kormányszékek alakulnak, újjászervezik a h elytartótanácsot. Magyar Kancellária van Bécsben , magyar kamara Pozsonyban, vármegyék visszakapják korábbi jogaikat. Igazságszolgáltatás reformja Nincs önálló magyar haderő , a magyar kormányszervek alárendeltek a központi kormányszerveknek, Magyarország területi egysége nem áll helyre. Erdély külön kormányzat, határővidékek kormányzása a bécsi udvari haditanács kezében. Államtanács II. József rendszere 9p II.József / 1780-90 / eszményképe az egységállam volt Abszolutikus eszközökkel kormányozott. Egyházpolitikájában a felvilágosult elvek domináltak .Megengedte a protestánsok szabad vallásgyakorlatát és hivatalviselését. Egyház állam alá rendelése, pápai bulla kihirdetése a király engedélyétől függ, nem hasznos munkát végző szerzetesrendek feloszlatása. /1781 / Eltökélt szándéka volt a nemesi és egyházi birtokok

megadóztatása. Jobbágyrendelet a telki állomány védelme, megtiltotta a jobbágy név használatát . Megyei szinten elválasztotta a bíráskodást a közigazgatástól az úriszák csak jobbágyok peres ügyeit intézte. Hivatalos nyelv a német. Uralkodó támasza a p lebejus értelmiség A nyelvrendelet és a közigazgatási reformok heves nemzeti ellenállást váltottak ki. Külpolitikai kudarcok a király elszigetelődéséhez járultak hozzá. Halálos ágyán a Türelmi és Jobbágyrendelet kivételével minden rendeletet visszavont. Rendszere mivel nem elégítette ki sem a haladás sem a r eakció híveit zsákutcába jutott .A háború nagy emberveszteséget és a parasztságnak nélkülözést hozott. Tekintse át a mezőgazdaság helyzetét és a jobbágyság sorsát a XVIII században Magyarországon ! 10.p Az ország benépesítése. A XVIII század elejére a magyarok száma 1,6 millióra csökkent A lakatlan tájak benépesítése a török kiűzése után

megindult , a Rákóczi-szabadságharc után öltött nagyobb méretet. A belső vándorlásban a magyar és szlovák jobbágyok vettek részt Fontos szerepet játszott a nagybirtokosok szervezett telepítése és a bevándorlás. A XVIII század folyamán az ország benépesült, de a magyarság saját országában kisebbségbe szorult. A mezőgazdaság fejlődése. A nyugati részeken uralkodott a szántóföldi termelés és a 3 nyomásos rendszer , a volt hódoltsági területeken a rideg állattartás mellett a növénytermelés lassan nyert teret. Vad talajváltó majd 2 nyomásos rendszert alkalmaztak A szilárd telekrendszer általánossá válik .A mezővárosok gazdaságában az állattartás fontos szerepet játszik. Intenzív kultúrák kapásnövények a jobbágygazdaságokban honosodtak meg Terjedt a burgonya kukorica és dohány, valamint az istállózó állattartás. Jobbágy-földesúri viszony és a H absburg állam. A XVIII század elején az állami terhek magasak

voltak és a katonaállítás is a p arasztot terhelte. Földesúri adó: robot, kilenced, készpénz. A robot a majorsági gazdálkodás előretörésével nőtt A föld elaprózódásazselléresedés, és gazdagparaszti réteg Porció forspont, növekvő terhek Ellenállás: 1735 Szegedinac Péró felkelése , 1764 Mádéfalvi veszedelem Parasztmozgalmak 1765/66. Mária Terézia 1767-es Úrbéri rendelete, a p araszt jogait és kötelezettségeit előírta, terheit csökkentette. Megmarad a kilenced, a pénztartozás egy évre 1 aranyforint. A robot heti 1 na p igás, vagy 2 na p kézi robot Törvényes helyzetet teremtett jobbágy és földesura között. II. József jobbágyrendelete / 1785 / szerint az örökös jobbágy állapot megszűnt Védelmébe vette a telki állományt és megreformálta az úriszéket. A rendelet meghozatalához hozzájárult a Horia és Kloska vezette parasztfelkelés. Ismertesse a napóleoni háborúk és a francia forradalom magyarországi hatását !

10.p A kezdeti szimpátia után – a forradalom balratolódását látva -a nemesség zöme az udvarral kötött kompromisszumot. A kisebb számú műveltebb nemesség szervezte a megyei ellenállást az abszolutizmussal szemben. A jozefinista értelmiség a nemzeti függetlenség és a polgári átalakulás programjához közeledett. Ki8emelkedő képviselője Hajnóczy József Olvasókörök alakultak , ezek is elősegítették a forradalom eszméinek terjedését. A magyar jakobinusok mozgalmán belül két szervezetet hoztak létre / 1794 /. A méréskeltebb – megyei nemességre támaszkodó – Reformátorok Társasága , a r adikálisabb – jakobinus értelmiség – a Szabadság és Egyenlőség Társasága volt. Martinovics Ignác 4 igazgatóval Hajnóczy József, Lazkovics János, Sigray Jakab, Szentmarjay Ferenc – vezette a mozgalmat Az udvari reakció lecsapott a mozgalomra vezetőiket kivégezték sokakat bebörtönöztek. Az elrettentő példa után a napóleoni háborúk

idején a magyar nemesség támogatta az uralkodóházat. Az emelkedő terményárak révén növekedtek a nemesség bevételei, amelyekből a gazdaság korszerűsítésére és a fényűző életre is tellett. A hadiköltségek miatt a kormányzat egyre több papírpénzt adott ki, majd devalvációt alkalmazott és a vámtételeket megemelte. Az 1811/12-es országgyűlésen a nemesség hiába tiltakozott, újabb országgyűlést 1825-ig nem hívtak össze. A napóleoni háborúk után nem volt szükség a magyar nemesek támogatására. A nemesség a devalváció és az ősiség miatt elvesztette a fejlesztés lehetőségét. Magyar társadalom szerkezet az 1830-as években . 5p A parasztság differenciálódott: nagygazdák – telkes jobbágyok- 44 % , zsellérek 56 %. A nemesség is rétegződött: arisztokrácia / gazdasági erő és politikai hatalom /, középnemesség / társadalmi hanyatlás, megyei politikai hatalom / bocskoros nemesség Gyenge polgárság, fejletlen

munkásság, csekély értelmiség. Ismertesse a magyar országgyűlés szervezetét és működését a reformkorban !10.p Az országgyűlés a rendi államszervezet legfontosabb szerve volt. Míg a kormányszékek / kancellária, kamara és helytartótanács / a k irálytól függtek , a r endek akaratát és óhaját panaszait fogalmazta meg és a királlyal megegyezve hozta a törvényeket. Az országgyűlés a nádor elnöklete alatt 2 házból állt. A felső táblának a nádor volt az elnöke, tagjai nagykorú arisztokraták , katolikus főpapok és főispánok. Az alsótábla elnöke a személynök volt. Tagjai 52 megye 2-2 követe, szabad királyi városok követei és káptalanok követei. A király meghívóval hívta meg az illetékeseket az országgyűlésre , és a megnyitón személyesen vagy a nádor útján királyi előadásokban vázolta az országgyűlés feladatait. A követek megfogalmazták kezdeményeiket majd üzenet formájában átküldik a felső

táblához. A felső tábla vita után vagy elfogadja az alsó tábla üzenetét vagy saját álláspontját üzenetben átküldi az alsó táblához. Ha a megegyezés létrejött akkor az országgyűlés feliratban tudatja álláspontját a királlyal, aki vagy elfogadja vagy elutasítja – és visszaküldi – a felirati javaslatot. Az országgyűlés berekesztése vagy feloszlatása után a király szentesíti a hozott törvényeket. A reformkorban 3 évente tartottak országgyűlést. 1825-27, 1830, 1832/36, 1839/40, 1843/44, 1847/48. Érdekegyesítés és iparfejlesztés . Kossuth programja az 1840-es években8p Az 11839/40-es országgyűlésen előretört a liberalizmus. Amnesztiát kaptak a politikai perek elítéltjei, törvénybe iktatták az önkéntes örökváltságot, engedélyezték s zabadon az i pari üzemek alapítását. Kossuth a Pesti Hírlap szerkesztője / 1841 / Politikai vezércikkei egységes programmá ötvözték és kiegészítették az addig felmerült

reformgondolatokat. Célja a magyarság különállása gazdasági és politikai téren a H absburg-birodalmon belül. Az érdekegyesítés programja: szabad földtulajdon a parasztságnak, kötelező örökváltság állami támogatással, nemesség megadóztatása, népképviselet. Társadalmi bázisa a k öznemesség Kívánta az önálló magyar ipar megteremtését is. Magyar Kereskedelmi Társaság, harc az önálló magyar vámterületért. 1844- Védegylet Milyen gazdasági és politikai sajátosságok jellemezték Magyarországot 1840-48 között ?10.p Gazdaság: növekvő értékesítési lehetőségek az 1830-as évektől a mezőgazdaságban .Szántóterület növekedése, infrastrukturális beruházások, vízszabályozás, vasútépítés I par: élelmiszeripar, cukor és szeszfeldolgozó üzemek, vasipar. Egységesedő piac Megnő pest gazdasági és kulturális jelentősége. Nemzetiségi kérdés: a n emzet fogalmának átértelmezése, egy nyelv- egy nemzet

koncepció. Nacionalizmus. Politikai harcok: Kossuth kifejti programját a Pesti Hírlapban. Széchenyi és Kossuth vitája 1843/44 országgyűlés: államnyelv a magyar. Védegylet megalapítása Udvar kísérlete az ellenzék visszaszorítására – adminisztrátor rendszer. Az ellenzék megosztottsága A politikai erők polarizálódása. Konzervatív Párt- Ellenzéki Párt 1847 utolsó rendi országgyűlés A forradalmi demokraták megjelenése. Az utolsó rendi országgyűlés eredménye. A parlamentnek felelős magyar kormány jellemzése.10p Az azonnali kötelező örökváltság , melynek alapján a földek a jobbágy tulajdonába kerültek kártérítést az állam vállalta magára. Ez volt Közép-Európa történetében a leghaladóbb és legelőnyösebb jobbágyfelszabadítás. A választójogot a kor Európájában egyedülálló alacsony cenzushoz kötötték. A l akosság jelentős hányada szavazott. Megszűnt a cenzúra, a parlamenti ülésekről lehetett

tudósítani. Kormány elnöke: Battyhány Lajos gróf, az Ellenzéki Párt elnöke Deák Ferenc igazságügy, Szemere Bertalan belügy, Eötvös József vallás és közoktatásügy, Kossuth Lajos pénzügy, Klauzál Gábor földművelés iparügy, Széchenyi István közmunkaügy, Mészáros Lázár hadügyminiszter. Esterházy Pál herceg a király személye körüli miniszter Kormány programja a rend és béke biztosítása, konszolidálni a forradalmat. Pénzre és hadseregre volt szükség, ez állt a kormány politikájának homlokterében. Nyelvkérdés a reformkorban. II József nyelvrendelete elleni ellenállás indította el a magyar nyelv ügyéért vívott harcot. II József halála után törvény a magyar nyelv tanításáról a középiskolákban. 1830 a magyar bíróságok és a helytartótanács nyelve a magyar 1832-36 az országgyűléseken a törvények nyelve a magyar. 1844 II. tck magyar államnyelv A törvény a nemzetiségiek ellenállását váltotta ki,

politikai nemzet fogalmát nem fogadják el, féltik kultúrájukat, feléled a magyarellenesség. Számoljon be a XIX század magyar társadalmáról, tekintse szempontnak a politizáláshoz való viszonyukat! 10.p Magyarországon az 1830-as években kerültek napirendre a t ársadalmi reformok. Hazánk társadalmi szerkezetéből következően ezeket nem elsősorban a polgárság követelte, hanem a nemességet érintő mély gazdasági válság , amelyből bizonyos társadalmi reformok és az elmaradottság felszámolása vezethetett ki. Széchenyi gróf Hitel című könyve adta meg a jelt. A kiútkeresés terve azonban nem az arisztokráciát hozta mozgásba hanem a megyei nemességet. A nemesség alsó rétege a maradiak táborát növelte, hiszen őket csak kiváltságaik különböztette meg a jobbágyoktól. A jobbágyság érdemben nem politizált, s a nem nemes értelmiségnek nem volt képviselete. Mégis összetoborzódott a radikálisoktól a fontolva haladókig terjedő

skálán mozgó de változásokat követelő erő. A reformnemzedék a főuraktól a honoráciorokig terjedt. A udvar manővereivel harcolva az 1840-es években a r égi rend kedvezményeit birtokló nemesség vezetésével ez a nemzedék készen állt a polgári átalakulás véghezvitelére. Jobbágykérdés a reformkorban és az áprilisi törvényekben. Széchenyi ellenezte a robotot, és a f eudális szolgáltatásokat, jobbágyfelszabadítást szorgalmazott, de úgy hogy a birtokosok se károsuljanak. 1832-36-os országgyűlés elfogadja az önkéntes örökváltságot , I Ferenc azonban újra napirendre veteti az alsótáblával, ahol a törvény megbukik. 1839/40-es országgyűlésen elfogadják. Kossuth programjában szerepel a kötelező örökváltság, a parasztok állami adóját törlesztik, ehhez anyagi alap a közteherviselés. Táncsics Mihály javaslata a v áltság nélküli jobbágyfelszabadítás. Az áprilisi törvények elrendelik a jobbágyfelszabadítást a

kártalanítást későbbre halasztva. Melyek volta a magyar liberális ellenzék politikájának azon elemei amelyek a siker realitását hordozták, s ha voltak ilyenek , miért bukott el a szabadságharc ? 10.p 1848-ra Magyarországon is megérlelődtek a forradalom feltételei , mivel az udvar képtelen volt az ésszerű változtatásra. A magyar liberális ellenzék Kossuth vezetésével a jobbágyfelszabadítást állította előtérbe. A lengyel kudarcból okulva ugyanis az érdekegyesítés politikáját követte. A kötelező örökváltság állami kártérítéssel, közteherviselés, népképviselet követelése széles tömegbázist jelentett politikájuk támogatásához. Márciusban a j ó taktika – kedvező nemzetközi helyzet – biztosan győzelemre segítette a programot, amit az áprilisi törvények szentesítettek, s a nemzetiségi és parasztmozgalmak sem voltak képesek igazán megingatni. Az udvar nyílt ellentámadása során tűnt ki igazán az

érdekegyesítés sikere. Ezért bizonyulhatott alkalmasnak a m agyar hadsereg Jellasics és Windisgratz visszaverésére . Ezért kellett Ausztriának az oroszoktól segítséget kérnie Hogyan és mennyiben korlátozta a szatmári béke után az udvar Magyarország / 8.p/ szuverenitását ? forma szerinti rendi monarchia- országgyűlés :adó és újoncmegszavazás – önállóság megyei szinten – alsóbb fokú igazságszolgáltatás – központi kormányszervek- bécsi haditanács birodalmi külpolitika Milyen tapasztalatok vezették rá a reformkori nemességet arra , hogy a j obbágykérdést a polgári átalakulás sarkalatos pontjává tegye ? 6.p Lengyel függetlenségi háború kudarca – pozitív nyugati példák – közvélemény-formálódás a Hitel körül – a sérelmi politika háttérbe szorul – a Pesti Hírlap – Széchenyi és Kossuth vitája Ismertesse a reformkori magyar politika főbb áramlatait. 11p Haza és haladás- önkéntes örökváltság – magyar a h ivatalos

nyelv – reformpártiak bebörtönzése – közvélemény szerepe – közteherviselés, örökváltság, népképviselet – centralista államszervezet – Ellenzéki Nyilatkozat Milyen kölcsönhatás van a hazai és európai viszonyok között 1848/49-ben ? 9.p Liberális Anglia- Széchenyi gyakorlati tevékenysége – Védegylet mozgalom – Ellenzéki Párt forradalmi hullám – udvar megingás majd nyári ellentámadása – Európa újra csendes – európai egyetértés az orosz intervencióban Nemzetiségiek a szabadságharcban. A magyar nemzetiségiek kezdetben támogatták a f orradalmat, de igényekkel fordultak a kormányzathoz, nemzeti egyenjogúság, szlovák szerb román autonómia. Paraszti követelések teljesítése. De a kormány a politikai nemzet fogalmát vallja Az udvar a nemzetiségeket a magyarok ellen fordítja. Délvidéki szerb felkelések, horvát támadás, román felkelések. a szabadságharc végén nemzetiségi kiegyezés, és törvény de ez már későn született.

Magyar szabadságharc katonai története 1848/49 fordulójáig! 10.p Parasztmozgalmak és nemzetiségi kérdés 1848 nyarán. Véres összecsapások a s zerbekkel Horvátországban Jellasics készülődése. A magyar nemzet a megalkuvás és a felkészülés között. Jellasics támadása: szeptember 11-én átkel a D ráván, 29-én Pákozdnál magyar győzelem. Október 6 Bécsi forradalom, elszalasztott alkalom 30-a Schwechat magyar vereség. Következmények: OHB – vezetője Kossuth December 2 Ferenc József császár, Windisgratz támadása. Katonai erőviszonyok, visszavonulás, a főváros feladása, a kormány Debrecenbe költözik. Világ 1849-1914 Ismertesse az 1905-07 . évi orosz forradalom előzményeit lefolyását és hatását !5p 1904-05 orosz-japán háború. 1905 januárjában általános sztrájk Szovjetek megalakulása, földosztó mozgalmak. Lázadás a Patyomkin páncéloson Lenin 1905 őszén átveszi a bolsevik párt irányítását, a s zocialista

forradalomba való átmenet elmélete. December 20 Moszkvai felkelés. Hatása: Németországban OMM-ban, Franciaországban felerősödik a munkásmozgalom. Kínában polgári forradalom. Ismertesse a gyarmatosítást a XIX. században !7p Az alávetett területek bekapcsolása a tőkés világpiacba. Ennek hatása a gyarmatosítókra és a gyarmatokra. A rabszolgaságot felhasználó ültetvényes gazdálkodás Latin Amerika felszabadulása. A gyarmatosítók térhódítása Afrikában és Ázsiában a XIX század első felében. Kína elzárkózási kísérlete A ritkán lakott területekre irányuló klasszikus gyarmatosítást felváltja a sűrűn lakott államok alávetése. Ennek változatos formái / protektorátus, egyenlőtlen szerződés, vasútépítési koncesszió, pénzügyi függés / . Indiában szipoj felkelés a Brit kelet Indiai Társaság ellen / 1857 /. Kínában tajping felkelés a mandzsu dinasztia és a külföldiek ellen / 1851 / . Kína félgyarmati sorba

süllyesztése / 1856 második ópiumháború / . Afrika felosztása, angol-francia vetélkedés A világ területi felosztása XIX század végére befejeződött. A világ újrafelosztásáért vívott első harcok, az angol-búr háború / 1899-1902 /. , a z amerikai-spanyol háború Az európai hatalmak Kínában megszerzett jogaival szemben megjelenő amerikai igény : Nyitott kapuk elvének meghirdetése / 1899 /. Ismertesse a Balkán-félsziget átrendeződését és szerepét a XIX században ! 6.p A török birodalom hanyatlásával hatalmi vákuum keletkezett a Balkánon . E hatalmi űr betöltésére jelentkezett Oroszország és a Monarchia. Anglia viszont a török birodalom épségét óvta. A balkáni népek önállósodni kezdtek kihasználva a török gyengülését. 1829: független Görögország létrejötte . A román állam létrejötte Havasalföld és Moldva egyesülése útján. / 1859 / Keleti kérdés – a meggyengült török birodalom , O MM, Oroszország,

Anglia rivalizálása, továbbá a balkáni népek törekvései. Balkáni agrártársadalmak / nincs polgárság , a mozgalmak vezető ereje az egyház és az értelmiség /, nemzeti öntudat növekedése. 1876: Szerbiából kivonták a török helyőrséget . 1877/78 orosz-török háború. T örök vereség A z orosz csapatok megközelítik Konstantinápolyt, de az angol flotta megjelenése békére kényszeríti az oroszokat. 178 március: San Stefano – i béke: Törökország elismeri a balkáni népek függetlenségét. Berlini kongresszus / 1878 / és következményei. Oroszország megszállta Besszarábiát és Örményországot, Románia Észak-Dobrudzsát . E lismerik Bulgária Szerbia és Montenegro függetlenségét . Bosznia – Hercegovinát 1878ban okkupálja és 1908-ban annektálja O MM . B ulgária kettéosztása, Kelet-Rumélia a töröké maradt. Bulgária 1886-ban egyesül 1912-1913: első balkáni háború – Bolgár-szerb-görög-montenegroi szövetség a

török balkáni uralmának megszüntetésére . A törökök vereséget szenvedtek 1913 június – augusztus: Macedónia felosztása miatt kitört a második balkáni háború. Szerbia Görögország Románia és Törökország legyőzte Bulgáriát. Augusztus 10-én a b ukaresti békében Bulgária jelentős területeket elvesztett. Foglalja össze ismereteit az 1848-71 közötti európai hatalmi viszonyokról !14.p Dinasztikus politika újjászületése. Második császárság Franciaországban: államcsíny 1851ben, III Napóleon császár 1852-70 1853-56 Krími háború, Oroszország veresége a francia-angol-török-piemonti szövetségtől. Miklós cár öngyilkossága. 1856 : párizsi béke a Szent Szövetség összeomlása 1861: reformok Oroszországban, 1863 lengyel felkelés Olasz egység: 1859 olasz-francia-osztrák háború, 1860 Garibaldi partra száll Marsalában, 1861 egységes olasz királyság 1870 Róma Olaszország fővárosa. Német egység: kisnémet megoldás,

1866 por osz-osztrák háború. Északnémet Szövetség porosz vezetéssel- Bismarck. 1870 : porosz -francia háború 1871 január 18 Német császárság kikiáltása. Anglia: virágzó piacgazdaság, hatalmas gyarmatbirodalom Milyen politikai törekvések mentén bontakozott ki és mennyiben volt eredményes a nemzeti átrendeződés Európában a XIX század második felében ? 10.p A népek tavasza a l iberális és a n emzeti eszme diadalát jelenttette . A forradalmak azonban elbuktak. A győztes monarchisták liberalizmusellenes voltak, de a nacionalizmust felhasználták saját céljaik érdekében. A piemonti Cavour és a p orosz Bismarck a nacionalizmust felkarolva és saját hatalmi céljaikat elegyítve megteremtette a német és olasz egységállamot. A nemzetállamok létrejöttében szerepet játszott az előbb említett politikusok hozzáértése, az egységet megvalósító államok katonai ereje, de a tendencia az azonos nyelvű népek egy nemzetben való

egyesülésének vágya félreérthetetlen, ez volt az uralkodó érték. A kiegyezéssel Magyarország is beváltotta nemzeti törekvéseiből azt amit az adott helyzetben az elbukott forradalom után lehetséges volt. Melyek a munkásmozgalom legfontosabb eseményei a XIX században ?10.p I. Internacionálé – munkáspártok szerveződése – lassaleánus és marxista célkitűzések szocialisták törvényen kívül helyezése Németországban- II Internacionálé – marxizmus bernsteini revíziója – keresztényszocializmus Mutassa be a német egység folyamatát ! 10.p nagynémet vagy kisnémet egység – Ausztria meggyengítése – Cavour sikeresen provokálja Ferenc Józsefet – dán háború – Schleswig-Holstein ügye Königgratzhoz vezet – enyhe békefeltételek- Bismarck sikeresen provokálja Franciaországot – sedani francia vereség császárság bukása: harmadik köztársaság – Német császárság kikiáltása A német területekre évszázadokon keresztül a politikai

megosztottság volt jellemző . / 1356 Német Aranybulla, 1648 vesztfáliai béke / . 1815 létrejön a Német Szövetség amely formális jellegű. 1848 május a frankfurti előparlament célja a német egység megteremtése. Szembekerülnek egymással a nagynémet egység / Ausztria vezetésével laza föderáció / és a kisnémet egység / porosz vezetéssel Ausztria kizárásával protestáns nemzetállam megteremtése / hívei . IV Frigyes Vilmos feloszlatja a nemzetgyűlést / 1849 / , ekkor még nem jött létre az egység. Poroszország megerősödik, 1862 – ben Bismarck lesz a miniszterelnök , a hadsereg erőteljes fejlesztése. 1863: schleswig-holsteini háború , Ausztria és Poroszország legyőzte Dániát, Poroszoké Schleswig, Ausztriáé Holstein. 1866 június 7. ? kitör a porosz-német háború, július 3 K önigratzi csata osztrák vereség, prágai béke / Német Szövetség feloszlatása, Olaszország megkapta Velencét /. 1867 áprilisában Poroszország

létrehozta az Észak-Német szövetséget. 1870-1871 : porosz-francia háború, 1870 szeptember 2: Sedani csata, III Napóleon fogságba esik. 1871 január 18 Kikiáltják a Német Császárságot, első császára I Vilmos Olasz egység. Itália a széttagoltsággal jellemezhető 476 óta. XIX században több államalakulatra bomlott szét. Lombard-Velencei Királyság , Parma, Modena, Lucca, Toscana , Pápai Állam, NápolySzicíliai Királyság, Szárd-Piemonti Királyság. A politikai széttagoltság gazdasági különbségekkel párosult. 1848-as forradalmak során nem sikerült az egységet megteremteni, mert a szárd-piemonti erők Novaránál vereséget szenvedtek az osztrákoktól. Piemont miniszterelnöke Cavour az alkotmányos monarchia létrehozásában látja az olasz egység jövőjét. Itália egyesítéséhez külső szövetségest is talál, 1858-ban Franciaország és Piemont megköti Plombiers-ben a szerződést ami szerint III Napóleon Nizza és Savoya

átengedéséért osztrák támadás ellen segítséget ígér Piemontnak. 1859: kitör a piemonti-osztrák háború. Magenta és Solferino osztrák vereségek Villafrancai fegyverszünet: Piemont megszerzi Lombardiát. 1860 tavaszán Parma , M odena, Toscana, Pápai Állam – Róma kivételével – csatlakozik népszavazás útján a piemonti államhoz. 1860: Garibaldi meghódítja Szicíliát és a Nápolyi Királyságot. Közben a piemonti erők északról támadnak Nápolyra, így a Bourbon nápolyi uralom véget ért. 1861 : Olasz királyság kikiáltása. Első királya: II Viktor Emánuel, fővárosa Firenze Garibaldi Rómát is csatlakozásra akarja bírni, de a király el akarja kerülni az összetűzést a franciákkal ezért, Garibaldi seregét a piemonti erők szétverték. 1866: Olasz hadüzenet Ausztriának. Olasz vereségek de a porosz siker miatt megszerzi Velencét. 1870: a franciák a porosz háború miatt kiürítik Rómát, így az olasz csapatok birtokba veszik

Rómát. 1862 Miféle rendező elvek szerint és milyen lépésekben jöttek létre a szembenálló szövetségek a XIX század végén ? 10.p Az egységessé váló Németország gazdaságilag rohamosan fejlődő Németország lett a legaktívabb politikai szereplő az adott időszakban. Célja kezdetben a biztonság megteremtése növelése, később a fennálló hatalmi viszonyok módosítása és a gyarmatszerzés volt. Bismarck realitásérzéke tető alá hozta a három császár szövetségét / 1873 /, ez kimondottan franciaellenes élű. Bár Oroszország balkáni igényei majd a berlini kongresszus meggyengítették ezt a s zövetséget , a k ancellár óvakodott a g yarmati kérdés miatt elmérgesíteni a viszonyt szomszédaival. Ehelyett kettős / 1879 OMM-német oroszellenes / majd hármas / Olaszország csatlakozása/ szövetség létrehozásán fáradozott. Az olaszok a franciák elleni gyarmati ellentétek miatt csatlakozta. De a szövetség instabil 1883: Románia

szövetséget köt Németországgal és OMM-al , ami oroszellenes élű. 1887: a hármas szövetség felújítása. A francia tőkebeáramlás Oroszországba a francia-orosz közeledést erősítette / 1893 – francia orosz szövetség / II. Vilmos / 1890-től / diplomáciája inkább nevezhető erőszakosnak mint óvatosnak Németország is bekapcsolódott a gyarmatszerzési versenybe. Pozícióit minden eszközzel, így flottafejlesztéssel igyekezett javítani .Ez fenyegetettség érzetét keltette Angliában s egymás karjába terelte Franciaországot és Angliát / 1904 / . A két állam rendezte gyarmati ellentéteit, szövetségük németellenes élű. Harmadikként a japántól kudarcot szenvedett Oroszország csatlakozott az új szövetséghez. Ezáltal a konfliktusokkal terhes Balkán egyre nagyobb veszélyforrása lett a Monarchia számára. Miért és hogyan következett be súlyponteltolódás Európa hatalmi rendszerében a XIX század végén ? 10.p Németország az új

ipari nagyhatalom – verseny a piacokért – fellendülő gyarmatosítás az 1873as válság után – incidensek – Németország az erő pozíciójában – bizonytalan hármas szövetség Mennyiben számít tipikusnak a balkáni feszültségek kiéleződése a XX század elején ? 10.p A balkán Piemontja : S zerbia – szerb nacionalizmus és a pánszlávizmus – orosz birodalmi érdekek a h áttérben – nemzetállamra való modern törekvés vallási hangsúllyal – a térség a szövetségi rendszereken keresztül kapcsolódik be a világpolitikába Ismertesse a polgárháború kitörésének okait lefolyását és jelentőségét az USA-ban ! 7.p Az ipari forradalom az USA-ban / hajóépítés, könnyűipar, mezőgazdasági gépgyártás /. Ipari termelése 4-k a világon. Északon farmergazdálkodás jellemző ,iparukat vámokkal akarták védeni az angol árukkal szemben. Céljuk az erős államhatalom megteremtése Érdekeiket a köztársasági párt képviselte. Délen ültetvényes

rabszolgatartó gazdálkodás a jellemző és a szabad verseny hívei. Érdekeiket a demokraták képviselték Tőkés Észak és rabszolgatartó Dél ellentétei. Ezek kiéleződés a rabszolgaság újabb államokban való engedélyezése kérdésében / Kansas 1854 /. A polgárháború kitörése Lincoln elnökké választását követően / 1860 / .1861-ben 11 dé li állam kilépett az Unióból és létrehozták a Konföderációt , m elynek elnöke Jefferson Davis. Gazdasági és népességi túlsúly az északiak oldalán, de nincs haderejük. A déliek Lee tábornok vezetésével győzelmeket arattak. Fordulat 1863-ban , L incoln eltörölte a rabszolgaságot, és kiadták a Homestead Actet. Munkás és farmerezredek alakultak északon, tehetséges tábornokok vezetésével / Grant, Sherman / . 1863 a háború fordulópontja Gettysburgnél északi győzelem. 1865 április 9 Déli csapatok letették a fegyvert A harc eredményeként , szabad farmergazdálkodás uralkodóvá

válik, a mezőgazdaság amerikai utas fejlődése. Egységes nemzeti piac, rohamos gazdasági fejlődés. Párizsi kommün eseménytörténete. 1870 szeptember : Sedannál a francia sereg porosz fogságba esett. Szeptember 4-én kikiáltják a harmadik köztársaságot, megalakul a Nemzeti Honvédelem Kormánya . 1871 j anuár 28: fegyverszünet, a francia kormány Párizst átadja a győzteseknek. Február: nemzetgyűlési választások, központja Bordeaux, megalakul a Thiers kormány . Március 18: felkelés Párizsban, kormány Versaillesba menekül a hatalom a Nemzetőrség Központi Bizottságának kezébe került. Március 26: választások – megválasztják a kommünt / blanquisták, proudhonisták és új jakobinusok vezetésével / . A törvényhozó és végrehajtó hatalom 10 t agú bizottság kezében van. Rendelkezései: általános hadkötelezettség , szociális intézkedések , korlátozott államosítás, ingyenes népoktatás, nők egyenjogúsítása.

Franciaországot községtanácsok szövetségévé kívánja alakítani. Április 2: kormány támadása Párizs ellen . Május 10: frankfurti német-francia béke: ElzászLotharingia a németeké, hadisarc Május 21: kormánycsapatok betörnek Párizsba, a kommünárok kivégzik az egyházi személyeket. Május 22-28: kormánycsapatok leverik a kommünt, kivégzések deportálások Ismertesse a gazdasági élet változásait a XIX század végén ! Ipari forradalom hatása – technikai újítások / villany robbanómotor / . Nő a termelés , kialakul a modern nagyipar – felgyorsul a fejlődés. A tőke koncentrációja és centralizációja zajlik, mamutvállalatok jönnek létre, ezek monopolizálják a piacot . A szabadversenyes kapitalizmust a monopolkapitalizmus váltja fel . Az óriásvállalatok együttműködési formái: tröszt, kartell, szindikátus, konszern. A bank és ipari tőke összefonódásával létrejön a finánctőke , a bank beleszól az üzletvitelbe sőt

vállalatokat működtet . A monopolhelyzet ellentétes a versennyel és a szabadságjogokkal – USA trösztellenes törvényei . Monopolkapitalizmus = a kapitalizmus egyik szakasza , jellemzője a tőke koncentrációja és centralizációja , monopóliumok kialakulása , finánctőke létrejötte, egyes államok terjeszkedő politikája / harc a világ újrafelosztásáért / , alapvető cél a gyarmatszerzés / nyersanyag, olcsó munkaerő, és piac / . A katonailag és gazdaságilag értékes területek már fel vannak osztva , nincs szabad terület , így a feltörekvő államok a gyarmati világot újra szeretné felosztani. Ismertesse az orosz külpolitikát 1849- 1914 között! Oroszország Európa csendőre – tekintélye megnő. Célja Konstantinápoly és a szorosok megszerzése. 1853-ban Oroszország háborút provokált Törökország ellen , kitört a krími háború. Anglia és Franciaország a t örökök mellé állt, Ausztria semleges maradt A cári csapatok vereséget

szenvedte. I Miklós utóda II Sándor Szevasztopol eleste után belenyugodott a vereségbe. 1856: párizsi béke , O roszország elvesztette vezető szerepét Európában. 1873: hármas szövetség cél Franciaország elszigetelése Oroszország a pánszlávizmus jegyében a Balkánon akar terjeszkedni, ez konfliktusokhoz vezet a Monarchiával. 1875-76 törökellenes küzdelem a Balkánon, 1877-ben orosz hadüzenet Törökországnak, kezdetben török győzelmek, de a háború végén az oroszok megközelítik Konstantinápolyt. Angol flotta megjelenése – béke. Berlini konferencia a b alkáni kérdés rendezésére Oroszország megkapja Örményországot és Besszarábiát. Oroszország keleten is terjeszkedik, behatol Afganisztánba. A francia tőkebeáramlás miatt francia orosz katonai szövetség 1893ban 1904-05 orosz- japán háború, Port Arthur eleste, Mukdeni és Csuzimai japán győzelem. 1907 angol-orosz szövetség. Magyarország 1849-1914 Melyek voltak az 1849-1867

közötti időszak főbb történései Magyarországon ? 7.p A birodalmi centralizáció hívei: katonai-hivatalnoki réteg / Schwarzenberg /, osztrák nagypolgárság / célja az alkotmányos centralizálás /. A birodalom föderalisztikus átszervezését a főrendek és a magyar konzervatívok szorgalmazták / Windisgratz /. Új abszolutizmus. Önkényuralom régiónkban elmaradott ideiglenes hatalmi forma Legfőbb jellegzetessége polgári szabadságjogok és nemzeti törekvések elfojtása, feudális rendszer lebontása, polgári átalakulás és tőkés fejlődés elősegítése. Bach- rendszer / 1850-1859 / Bach-rendszer közigazgatási változtatásai / 5 kerület , Erdély, Horvátország , Szerb vajdaság /. A megyei önkormányzat megszüntetése, belső vámhatár eltörlése, osztrák adó és jogrendszer, egységes közoktatás bevezetése . Nyílt németesítés Jobbágyfelszabadítás elismerése.1853: úrbéri pátens: véghez vitte a kötelező

jobbágyfelszabadítást , de a terhek egy részét a parasztokra hárította. Hadsereg és csendőrség nagy része Magyarországon állomásozott. Passzív ellenállás. Deák Ferenc Kossuth- emigráció Ausztria solferinói veresége, Bach menesztése. Októberi diploma / 186 /, februári pátens 1861-es országgyűlés, felirati és határozati párt. Deák 1865 hús vétján közzétett álláspontja . Schmerling menesztése Országgyűlés összehívása1865-ben.Königratzi vereség Andrássy Gyula miniszterelnöki kinevezése 1867 január. A kiegyezési törvény becikkelyezése Kiegyezés előzményei tartalma és értékelése. 1860- as évek közepére a b écsi udvar és a magyarok a h elyzet rendezését óhajtották. Ausztria: fenyegető államcsőd, nagyhatalmi állását csak Magyar közreműködéssel tarthatta fenn. Magyarország: alkupozíciók romlása, gazdasági hátrányok , eladósodás. 1867 elején Andrássy Gyulát miniszterelnökké nevezik ki, az

országgyűlés becikkelyezi a kiegyezést. Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázzák, létrejött a dualizmus. Az uralkodó közös, megilleti a hadsereg vezénylete és a miniszterek kinevezésének joga. Külön parlament Bécsben és Budapesten, nekik felelős kormányok vezetik az ügyeket. Legtöbb ügyben önállóan intézkednek. H árom közös ügy: hadügy, külügy és pénzügy, ezeknek 3 köz ös minisztérium létesült Bécsben. A bécsi és budapesti parlament 60-60 tagú delegációt választ amely ellenőrzi és beszámoltatja a k özös minisztereket, megszavazzák a költségeket. Gazdasági kiegyezés: Magyarország átvállalta az osztrák államadósság egy részét, közös vám és pénzrendszer Ausztriával. A gazdasági ügyeket 10 évente egyeztették Reális kompromisszum, amelyet a birodalom 2 legerősebb de számszerűen kisebbségben levő nemzete kötött a többi nemzetiség kizárásával. Lehetőség nyílt gazdasági élet kibontakozására.

Miben igazodott a kiegyezés kori Magyarország gazdaság és társadalomtörténete a korabeli Európához és miben tért el attól ? 10.p A kiegyezés kompromisszum, a vágyak hozzáigazítása a lehetőségekhez. Létrejöttétől heves vita tárgya. Vele Magyarország nemzeti szuverenitásának megcsorbításával ugyan, de a biztos polgári fejlődés útjára lépett. Átvette az ipari forradalom vívmányait, kiépítette bankrendszerét, modern állammá vált. Értelemszerűen Ausztria is lemondott nemzeti szuverenitása egy részéről. Mindez az uralkodó hatalmát növelte Ilyen körülmények között az európai progresszó nem érhette igazán hazánkat. A közjogi vita miatt fontos társadalmi törekvések nem jelentek meg a p arlamenti politikában. Az ipari felzárkózást nem követte a társadalom demokratizálódása. A leszakadók a n emzetiségek magukra hagyatva érezték magukat. A feszültségek kezelése antidemokratikus irányba tolódott és magában

hordozta a robbanás lehetőségét. Tisza Kálmán miniszterelnöksége. Tisza Kálmán a Határozati Párt tagja , a balközép vezére a Szabadelvű Párt megalapítója és vezetője. 1875-9ö miniszterelnök Központosítással és egységesítéssel folytatta a közigazgatás kiépítését. Egységes csendőrség, és fővárosi rendőrség megszervezése.1886: egységes megyerendszer, a szabad kerületeket és a székeket beolvasztották a megyékbe. Törvényhatósági jogkörrel rendelkező városok számát 1/3-ra csökkentette . Főispán jogkörét megnövelte Főrendiház reformja: protestáns egyházak püspökei is helyet kaptak a második kamarában. Gazdaságban liberális elveket érvényesít, támogatja az ipart . A konzervatív nagybirtokosok az agrárérdekek, Független Párt a nemzeti érdeke mellőzése miatt törekedtek Tisza megbuktatására . Tisza a véderő vitán bukott el. Ferenc József fel akarta számolni a magyar parlament katonai ügyekbe való

beleszólási jogát. Ez ellen tiltakoztak az országban , Tisza egy mérsékelt javaslatot fogadott el, ezzel elvesztette a király és a parlament bizalmát. Tisza okot keres a lemondásra. Amikor a király megtagadta Kossuth honosságának elismerését, saját pártja leszavazta, lemondott. Próbálja igazolni hogy a m agyar nemzeti törekvések realizálására a kiegyezésnél nem volt jobb megoldás ! 12.p 1861-es országgyűlés – Felirati Párt győzelme- udvar veresége 1866-ban – a magyar és osztrák érdekek találkozása – Deák húsvéti cikke – konzervatívok ötlete : kiegyezés – Kossuth Kasszandra levele – nagy kompromisszum – közös ügyek – uralkodó különleges hatalmi helyzete – parlamentarizmus – nemzetiségi törvény – közjogi ellenzék – felzárkózás az ipar területén Kövesse nyomon a dualizmus korabeli pártviszonyokat ! 5.p a deák-párt és ellenzéke: a szélsőbal és a b alközép – fúzió: Szabadelvű Párt – Függetlenségi Párt-bal,

Konzervatív Párt a jobboldali ellenzék – Koalíció – Nemzeti Munkapárt A korszak elején még nem beszélhetünk pártokról csak egyes kérdésekben felmerülő nézetazonosságot valló csoportokról. 1861-ben jött létre a Határozati és a Felirati Párt A Felirati pártból lett a Deák-párt, ami a kiegyezést tető alá hozta , és ez lett a kormánypárt. Határozati Párt ketté bomlott, a kiegyezést ellenezők, akik elfogadták a Habsburg Birodalmat , de azon belül teljes magyar önállóságot szorgalmaztak / p erszonálunió /balközép csoport, a szélsőbal csoport a teljes függetlenség híveit tömörítette . 1875: a kormánypárt és a balközép egyesüléséből létrejött a Szabadelvű Párt. Ez megszakítás nélkül 1905-ig kormányozott . A fúzióval egyet nem értő balközép erők egyesültek a szélsőballal , így jött létre a Függetlenségi Párt. E nemzeti jelszavakat hangoztató párt volt Tisza Kálmán legfőbb ellenzéke. A Deák –

pártból jobbra vált ki a Konzervatív Párt, amely a kiegyezést támogató nagybirtokosokat az agráriusokat tömörítette . 1905: Függetlenségi Katolikus Néppárti – Nemzeti Párti szövetség győzelme a választásokon 1909-ben a koalíciós kormány lemond. 1910-ben a Nemzeti Munkapárt néven újjászervezett szabadelvűek kezébe kerül a hatalom Tisza István vezetésével . Munkásság pártjai: MSZDP / 1890 / , jogelődje a MÁMP / 1880 / . Gyáripar fejlődése a dualizmus korában 8.p A gyáriparban jelentkezett az ipari forradalom hatása. A gépesítettség gyorsabban nőtt mint a foglalkoztatottak száma. Az iparosodás azonban nem terjedt ki egyenletesen minden iparágra Vezető szerepüket megőrző iparágak: élelmiszer, vas-acélipar, faipar. Mindhárom nyersanyag feldolgozó ág a m onarchia piaci szükségletére termelt, a vasipar a hazai gazdasági fejlődés igényeit is biztosította / vasútépítés /. Dinamikus fejlődést mutatott a textilipar a

gépipar és az építőipar. Ennek oka: az urbanizáció felgyorsulása, a gépesítés előrehaladása, és a textiliparban a konkurenciaharc véget ért a cseh és osztrák iparral. Kiemelkedő még a papíripar és a vegyipar Jellemezze a magyar gazdaságot a kiegyezés után ! 10.p Külföldi tőke beáramlása: közös vámterület, a mezőgazdasági nyersanyagok termelése, feldolgozása, élelmiszeripar fejlődése, közlekedés, vízszabályozás, tőkés hitelszervezet, infrastruktúra fejlődése, ipari forradalom kibontakozása a 80-as években. Porosz utas mezőgazdaság. 1898-1905 válság, külkereskedelem fellendülése, monopóliumok megjelenése / kartell, finánctőke, állami beavatkozás a gazdaságba,/ Közepesen fejlett agrár-ipari ország lett Magyarország. Mutassa be a dualizmus kori Magyarország legfőbb gazdasági jellemzőit !10.p A kiegyezés után bizonyos hiányok mutatkoztak, melyek fékezték a kapitalista fejlődést. Ezek elsősorban a hazai

pénztőke és a modern közlekedés hiánya. A mezőgazdasági technika is elmaradott volt. A meginduló fejlődésnek a legfőbb mozgatója a gyorsuló tőkeimport volt. Az Ausztriával való kapcsolatnak voltak pozitív és negatív vonásai . Előnyös volt a biztosított piacrendszer a mezőgazdasági export miatt. Ugyanakkor ez a kapcsolat nehezítette a könnyűipar fejlődését és a tőkét az élelmiszeripar irányába terelte. A bankok és a hitelélet gyorsan fejlődött / Pesti Magyar Kereskedelmi Bank / A század végére a sok hiányosság megszűnt. A közlekedési hálózat gyorsan kiépült / Baross Gábor MÁV /, a gyáripar egyre újabb ágai fejlődtek ki , a mezőgazdaságban a külterjes nagyüzemi gazdálkodás mellett megfigyelhető a paraszti kapitalizálódás is. Budapest a világ malomiparának központja lett. Létrejönnek a nehézipari központok- Diósgyőr, Salgótarján Hazai találmányok felhasználása. Mezőgazdaság gyorsan fejlődött mert

tért hódítottak a kapásnövények, és a modern technika. Porosz utas fejlődés de amerikai elemek is megjelentek. Egyes vidékek szakosodtak Ha a dualizmus egész korát tekintjük, úgy bizonyos ritmust fedezhető fel. A kiegyezés után gyors fellendülés, majd 1898-1906 a pangás évei, ezután újabb fellendülés. A nagyipar már eleve koncentrált ágazatként jött létre . Megjelentek a konszernek Ekkor már a monopolkapitalizmus több vonása pl. a banktőke megjelenése látható A magyar ipari üzemszerkezet aránytalan , középüzemek száma kevesebb, és sok az elmaradott kisüzemek száma. Sajátos vonás az állami befolyás növekedése Munkásság mozgalmai ! Gyors fejlődés – nő a munkáság létszáma. 1868: Budapesti Munkásegylet- segélyező önképző jellege van / Jókai, Deák / 1868: Általános Munkásegylet- politizálás útjára lép , pol gári és lassaleánus vonások a szervezet ideolóiájában, követelik az általános választójogot.

Elnöke Táncsics Mihály , hetilapja az Aranytrombita . 1868- Betegsegélyező és Rokkantpénztár 1871: tüntetések , letartóztatások, az ÁME vezetőit perbe fogják / hűtlenségi per / , felmentik őket. 1880: Magyarországi Általános Munkáspárt. 1890: MSZDP nevet vette fel Május 1 Megünneplése. Elvi Nyilatkozat: polgári szabadságjogok követelése, általános és titkos választójog, termelőeszközök közös tulajdonba vétele. 1905 szeptember 15. Vörös péntek, tüntetés az általános választójogért 1912 május 23. Vérvörös csütörtök – tömegtüntetés Tisza István ellen Mutassa be a magyar agrárproletár mozgalmakat a XIX század végén ! 5.p Az alföldi mezővárosokban jönnek létre szocialista munkáskörök, mert a közmunkák lecsökkentek, földéhség / sok a nincstelen / 1891 május 1. Orosházán a csendőrök beavatkozása véres konfliktushoz vezet Békéscsaba és Battonya. 1894 Hódmezővásárhely. Házkutatás a munkásegyletben

a tömeg megostromolja a városházát – Szántó Kovács János bebörtönzése. 1897/98-ban az elszigetelt mozgalmak – földosztó mozgalmak Várkonyi bebörtönzése után elapadnak. 1897 Várkonyi István megalapítja a Független Szocialista Pártot, programja: a nagybirtokok kötelező kisbérbe adása Dualizmus válsága Egy gazdasági korszak lezárulása és a nemzeti nemzetiségi ellentétek kiéleződése a dualizmus váláságához vezetett. A függetlenségi ellenzék a k iegyezés módosítását követelte, a k onzervatív ellenzék nemzeti jelszavai is támadták a rendszert. A szabadelvű politikusok az ellenzék leszerelésére nemzetiségellenes nacionalizmussal kísérleteztek , amikor a b alkáni államok vonzereje a magyar nemzetiségek szemében egyre nőtt. Magyarország szerepe nőtt a Monarchián belül, bomlasztó tényezőként hatott a magyar hegemón törekvés, heves magyarellenességet váltott ki az osztrák-német nacionalistákból. Jelentkezett

igény a rendszer trialista átszervezésére csehek vagy délszlávok bevonásával. Politikai válság: 1890 után sűrűn váltogatták egymást a miniszterelnökök, a folyamatosságot a Szabadelvű Párt mint kormánypárt képviselte. Az ellenzék a kormány munkáját obstrukcióval akadályozta , amikor Tisza erőszakos eszközökkel letörte az obstrukciót a kormánypárt bomlani kezdett . 1905: ellenzéki koalíció győzelme Ferenc József a birodalom egységét féltve hivatalnokkormányt nevezett ki / Fejérváry Géza / . Orosz forradalom hírére arató és cselédsztrájkok Magyarországon. 1905 s zeptember 15 tüntetés a parlament előtt. A miniszterelnök megígéri a szociáldemokratáknak az általános és titkos választójog bevezetését. 1906: Wekerle vezetésével koalíciós kormány alakult, komoly ellenállást váltott ki a nemzetiségek elleni rendszabályok. 19110: Tisza István megszerzi a h atalmat, Nemzeti Munkapártjával. Tisza a f ennálló

viszonyok megőrzésére, katonai felkészülés fokozására törekedett. 1912 május 23. T iszát házelnökké választották, hogy az ellenzékkel leszámoljon, ekkor a szociáldemokraták és a Justh-párt tömegtüntetést szerveztek. Megjelent az igény a politikai intézmények demokratikus átalakítására. I. világháború és a Párizs környéki békék / 1914-22 / Mutassa be a háború kirobbanását ! A századfordulóra kialakultak az egymással szembenálló szövetségi rendszerek. 1914 június 28-án egy szerb merénylő Gavrilo Princip lelőtte a Szarajevóba látogató Ferenc Ferdinándot és feleségét. A német vezérkar azt tervezte hogy megérvén az erőviszonyok a Schlieffen-terv megvalósítására, néhány hét alatt lerohanhatja Franciaországot , és keleten legyőzhetik a szerb-orosz hadakat. A Monarchia által július 23-án szerbekhez elküldött jegyzékre adott elutasító válasz után 28án az OMM hadat üzent Szerbiának. Augusztus 1:

német hadüzenet Oroszországnak Augusztus 3: német hadüzenet a franciáknak. Augusztus 4 : mivel a németek átlépték a semleges Belgium határát angol hadüzenet a németeknek. Augusztus 5: OMM hadüzenete oroszoknak. Augusztus 6: Szerb hadüzenet a németeknek Augusztus 12: angol-francia hadüzenet OMM-nak. Augusztus 23: Japán hadüzenet a németeknek Törökország augusztusban lezárta a szorosokat , ezzel elszigetelte az oroszokat a szövetségesektől, belép a háborúba a központi hatalmak oldalán. Ismertesse a keleti front eseményeit 1914-1918 között ! 1914 július 28: OMM hadüzenete Szerbiának, de S zerbia ellenáll, állóháború alakult ki. Oroszország a vártnál hamarabb mozgósít, augusztusban támad. Augusztus 28- 30: Tanennbergi csata, Hindenburg megsemmisítette a 2 . orosz hadsereget Szeptember 6-15: Mazuri-tavaknál az 1. O rosz hadsereget is megverte 1915 m árcius: az oroszok beveszik Przemysl várát, 120000 magyar katona esett fogságba.

Május 2-4: Gorlicei áttörés – a németosztrák-magyar csapatok jelentős sikere Szeptember – október: Bulgária – OMM közösen legyőzte Szerbiát. 1916 június: Bruszilov- offenzíva, a támadást nagy nehézségek árán állították meg . Augusztus: román betörés Erdélybe, decemberig a német magyar osztrák erők elfoglalták Bukarestet. 1917 július: Kerenszkij – offenzíva – sikertelen orosz támadás. 1918 f ebruár: újabb német támadás a k eleti fronton, Narvánál megállítják , majd márciusban Breszt-Litovszknál a szovjet-orosz kormány különbékét köt, jelentős területekről mondott le. Mutassa be mi volt Franciaország háborús célja , és hogyan alakultak az eseményei a nyugati fronton a háború végéig !10.p Alapvetően régi óhaj az európai hegemónia megvalósítása, revans Németországgal, ElzászLotharingia visszaszerzése, gyarmatbirodalom növelése. A haditerv kiváró volt, alapvető fölényük tudatában, de offenzív tervek is

voltak Elzász irányában. 1914-ben a német támadást a Marne folyónál megállították, állóháború alakult ki / repülő, gáz, tank /. 1915-ben mindkét fél támadó kísérletekkel próbálkozott 1916: a háború legvéresebb csatája Verdun német ostroma. Döntés itt sem születik, de a Somme menti angol támadás sem volt sikeres. Jütlandi tengeri csata német vereség 1917-ben a korlátlan német tengeralattjáró-háború hatására USA hadba lépése. Nagy katonai fölény technikai és emberi szinte. 1917-es antant offenzíva nem hoz sikert, de az 1918 tavaszán indított német támadást megállítják, majd a júliusban meginduló antant támadás meghozta a német kapitulációt november 11-én. 1916 évi hadműveletek. 1916-ban Németország nyugaton akar döntő győzelmet kiharcolni. Február- december a verduni vérszivattyú. Május 24: osztrák-magyar csapatok sikeres támadása az olaszok ellen az Isonzónál. Május 31 – június 1: Jütlandi

tengeri csata , angol stratégiai győzelem Június: angol támadás tankokkal a Somme folyónál. Július: Bruszilov offenzívája a keleti fronton , kezdeti sikerek után megállították . Augusztus 27: Román támadás Erdélybe, decemberre a németek segítségével Románia a központi hatalmak kezére kerül. 1916-ban a németek nem tudtak döntést kicsikarni. Az év végén tett német békeajánlat elutasításra lelt az antant köreiben. Ismertesse a párizsi békekonferencia erőviszonyait és értékelje a békerendszert !10.p A béke elvi alapjainak alternatívái: szovjet békedekrétum, Wilson 14 pontja. Az előbbi a párizsi béketárgyalásokon szóba sem került, az utóbbi elvei a nagyhatalmi érdekek mellett háttérbe szorultak. A békekonferencia 1919 januárjában nyílt meg. Az 5 nagyhatalom közül japán nem szólt bele az európai ügyekbe, Olaszország nem volt jelentős, Anglia bizonyos mértékig tartózkodó magatartást tanúsított, USA tájékozatlan

volt és idővel otthagyta a béketárgyalásokat. A Népszövetségbe sem lépett be, mert felülkerekedett az izolacionista külpolitika. Döntő volt a francia hegemónista politika, amely felhasználta és kiszolgálta a k özép-kelet európai kis nemezetek kormányainak mohú nacionalizmusát. A béketárgyalásokon a v esztes hatalmak nem vettek részt csak a kész szerződéseket kellett aláírniuk. Németország Versaillesban, Ausztria Saint-Germainben , Bulgária Neullyban , Magyarország Trianonban írta alá a békediktátumot. Helyreállították Lengyelországot, az OMM helyén több nemzetiségű államok : Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia jött létre, csak két nemzeti állam alakult itt : Magyarország és Ausztria. A balkánon Bulgária és Törökország szintén egynemzetiségű lett. Németország elvesztette gyarmatait , egykori lengyel területeit, Elzász-Lotharingiát megkapta Franciaország , létrehoztak egy rajnai demilitarizált övezetet és

szabályozták a SAAR-vidék jogállását .A vesztes hatalmaknak ezenfelül hadisarcot kellett fizetniük, de ennek összegszerűsége nem volt meghatározva. A konferencia a háborút imperialista békével zárta le , így nem a megnyugvás hanem a revans előkészítője lett. Ismertesse a versailles- i béke pontjait ! 1919 június 28 : béke aláírása. Főbb pontjai: Elszász – Lotharingia a franciáké Saar – vidék 15 évre a Népszövetség ellenőrzése alá került. Lengyelek megkapták Kelet-Pomerániát, Nyugat-Poroszországot és Poznant. Danzing szabad város lett Bizonyos területeke népszavazást rendeltek el, így egyes részek Belgiumhoz, Dániához és Csehszlovákiához kerültek. Minden német gyarmat elveszett 1921 május 1-ig Németország 20 milliárd aranymárka hadisarcot köteles fizetni , további összeg megállapítására a jóvátételi konferencián kerül sor. Az elrabolt vagy megsemmisített vagyontárgyak fejében a n émetek kiadták

kereskedelmi hajóik nagy részét valamint halászhajóik egynegyedét. Kötelező szénszállítás az olaszoknak a franciáknak és a belgáknak. Megszüntették az általános védkötelezettséget. Maximum 100000 fős hadsereg, a Rajna bal partját 50 km -es sávban demilitarizálták . A hadiflottát átadták az angoloknak A hadsereg nem rendelkezhet tankokkal és repülőkkel. OMM felbomlása A csehek , a szerbek a románok szeparatista törekvései előrevetítették az OMM széthullását. 1915: létrejön a Jugoszláv Bizottság, 1916: Csehszlovák nemzeti tanács. 1917: IV Károly meghirdette a M onarchia föderalista átszervezését de ezt már kevesellik a Monarchia nemzetiségei. A nemzetiségek célja az önálló nemzetállam megteremtése, és a széthulló Monarchiából minél nagyobb területet akartak megszerezni . 1918 április: OMM nemzetiségeinek vezetői Rómában összeültek hogy törekvéseiket összehangolják. Az antant elismerte a román és cseh

területi igényeket. Az antant hadviselő félnek ismerte el a Csehszlovák nemzeti tanácsot és a Román Egység Nemzeti tanácsát. 1918 október 6: Monarchia föderatív állammá alakult át. Október 21: Bécsben Ausztria elszakad a birodalom többi részétől. Október 28: cseh Köztársaság kikiáltása Október 29: Horvátország elszakadt Magyarországtól. November 16: Magyar Népköztársaság kikiáltása Milyen hatalmi és politikai változásokhoz vezetet az első világháború? 8.p Wilson 14 pontja – etnikai és stratégiai elv – antant békediktátuma – jóvátétel – Németország területi veszteségei – Anschluss tilalma – kisantant Wilsoni pontok. 1918 január 4: Wilson amerikai elnök előterjeszti az USA 14 pontos békejavaslatát. Főbb pontjai:  tengerek és kereskedelem szabadsága  gyarmati rendszer átszervezése  titkos diplomácia megszüntetése  béke fenntartása érdekében Nemzetek Szövetségének létrehozása  Elzász-Lotharingia

Franciaországhoz csatolása.  Nemzetek önrendelkezési jogainak meghirdetésével akarta biztosítani az OMM népeinek szabad fejlődését.  független lengyel állam Bár hatalmas nemzetközi visszhangja volt, elveit a béke megkötésekor a győztesek figyelmen kívül hagyták. 1917-es polgári demokratikus forradalom Oroszországban 1917 elejére az éhínség az alacsony bérek , a sorozások és a háborús kudarcok miatt tömeges elégedetlenség volt az orosz társadalomban. 1917 j anuár 22: általános sztrájk Péterváron Március a s ztrájk országos méretűvé vált. Március 12: a hadsereg átállt a felkelők oldalára, győzött a polgári demokratikus forradalom . Ekkor megalakult a Munkás- Katonaküldöttek Szovjetje / elnöke Csheidze / , a küldöttek többsége mensevik vagy eszer. 15-én II Miklós cár lemondott. Lvov herceg vezetésével Ideiglenes Kormány alakult, kadetok és oktobristák részvételével . 1917 márciusára kettős hatalom

alakult ki: egyik oldalon az Ideiglenes Kormány , második oldalon a szovjetek. Az emigrációból hazatérő bolsevik vezetők a szovjetekhez csatlakoztak. Lenin megfogalmazta az áprilisi téziseket A kormány a legégetőbb problémákat nem tudta megoldani , így egyre népszerűtlenebb lett . Július : Kerenszkijoffenzíva csúfos kudarc Július 17: bolsevik felkelési kísérlet – utcai harcok – a kormány úrrá lett a helyzeten, ostromállapot kihirdetése. Bolsevikok letartóztatása Július 30: Új miniszterelnök Kerenszkij, aki eszer – mensevik kormányt alakított, később polgári politikusok bevonásával , he lyreállt a nagykoalíció. Szeptember: Kornyilov – lázadás , a kormánynak sikerült leverni a lázadást . Szeptember 14: Köztársaság kikiáltása November 7én a bolsevikok megdöntik az Ideiglenes Kormányt, és átveszik a hatalmat Bolsevik hatalomátvétel Oroszországban. A bolsevik vezetés 1917 szeptemberében elfogadta a fegyveres felkelés

tervét . Lenin célja a fegyveres hatalomátvétellel kész tények elé állítsa a m ásodik szovjetkongresszust , ezzel legitimálja a bolsevik hatalmat . A bolsevik felkelés terve ismertté vált , ezért a mensevik eszer vezetésű szovjetek a kongresszust november 7-re halasztotta. November 6-án este megkezdődött a felkelés. Az Ideiglenes Kormány tehetetlen volt A kommunista fegyveresek este elfoglalták a stratégiailag fontos pontokat. 7-én bevették a Téli Palotát is A Szmolnijban megkezdődött a második szovjetkongresszus , ahonnan távozta az eszer mensevik vezetők. A küldöttek elfogadták: a hatalomról szóló dekrétumot, a békéről / igazságos annexió hadisarc nélküli béke, népek egyenjogúságának elve / szólót, földről / parasztoknak használatra szétosztották /szólót. Kerenszkij ellentámadást indít, de november 12-én vereséget szenved. Lenin vezetésével megalakult a Népbiztosok tanácsa. CSEKA megalakítása a belső ellenzék

leverésére 1918 január 19: a bolsevikok feloszlatták az Alkotmányozó Gyűlést, ezzel a demokrácia megszűnt. Orosz- szovjet gazdaság 1914-22. 5p A világháború során az ipar termelése lecsökkent mert a munkások harcolnak a frontokon, a forradalom és a bolsevik puccs után megtörténik a feudális maradványok felszámolása, ingyenes közoktatás, 8 órás munkaidő, bankok vállalatok államosítása, termelés és termékelosztás munkásellenőrzése, Legfelsőbb Népgazdasági tanács létrehozása. Hadikommunizmus rendszere 1918-21. Termékfelesleg beszolgáltatása , pi aci viszonyok megszüntetése, nyersanyagok termékek központi elosztása , általános munkakötelezettség. NEP-re való áttérés okai: a hadikommunizmus miatt több helyen lázadások törtek ki. A NEP célja : piac visszaállítása, terményadó beszolgáltatás helyett, új pénz, újjáépítés. 1922-től villamosítás megindulása, nagyüzemi mezőgazdaságba való beszervezés,

tervgazdálkodás, kulturális forradalom. A szovjet gazdaság 1927-re elérte az 1913-az szintet Polgári demokratikus forradalom Magyarországon, Károlyi- kormány programja. Őszirózsás forradalom.1918 október 24: megalakult a Magyar Nemzeti tanács, elnöke: Károlyi Mihály. Október 26: a Nemzeti tanács 12 pont os kiáltványa Október 28: lánchídi csata. Október 29-30 A rendőrség és a hadsereg csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz, a Forradalmi Katonatanács egységei megszállták a stratégiailag fontos helyeket Pesten. Október 31: József főherceg kinevezi Károlyit miniszterelnökké, koalíciós kormány alakul. Cél: alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása, addig ideiglenes parlament működik. Károlyi – kormány intézkedései: 1918 november: tárgyalások kezdődnekFranchet d Esperey francia tábornokkal , november 13: belgrádi konvenció aláírása. November 8: cseh támadás, Bartha Albert hadügyminiszter elrendelte a magyar hadsereg felállítását.

November 13: IV Károly lemond az államügyek intézéséről. November 16: Magyar népköztársaság kikiáltása. Demokratikus reformok – 1918 . évi I néptörvény általános titkos , nőkre is kiterjesztett választójog, sajtószabadság, egyesülési és gyülekezési szabadság, földreform ami csak papíron maradt Mutassa be Károlyi Mihály tevékenységét 1910-19 között ! 15.p származása- 1912-től a Függetlenségi Párt tagja- 1913-ban a választójogért harcol – a háború ellen fellép, Wilsoni elvek híve- 1916-ban külön pártot alapít, programja: béke demokrácia, szakítás a németekkel, polgári reformok, kormányalakítás az MSZDP a PRP vezetőivel, a nemzetiségi kérdés megoldását Jászi Oszkárra bízná – Magyar Nemzeti tanács tagja 1918 október 25-től – Október 28-30 között a nép őt követeli a kormány élére / katonaság is átáll / október 31. Károlyi Mihály alakít kormányt -november 16-án a köztársaság elnöke – a

belső élelmezési gondokat és a szerb, román, cseh csapatok támadást nem tudja megállítani tárgyalások útján – a Vix jegyzék hatására lemond 1919 március 20-án. Magyar tanácsrendszer gazdasági szociális programja ! 10.p Az állam alapja a tanácsrendszer. Legfelső szerve a Munkás-Katona-Földművestanácsok Országos Gyűlése lett. Végrehajtó hatalom a Forradalmi Kormányzótanács Vörös Őrség, és forradalmi törvényszékek felállítása. Államosítatták a 100 holdnál nagyobb birtokokat, termelőszövetkezeteket hoztak létre földosztás helyett , ez hiba volt .Az ipari üzemeket is államosították Ingyenes orvosi ellátás, 8 órás munkaidő, iskolák államosítása, ateista kultúrpolitika. Tanácsköztársaság felépítése és intézkedései Tanácsköztársaság állami berendezkedése: 1919 március 21 – Tanácsköztársaság kikiáltása , proletárdiktatúra. központosítás , ha talmi ágak koncentrálása Szovjet mintára kialakított

államszervezet . Tanácsok Országos Gyűlése – évente kétszer ülésezik Központi Intéző Bizottság – Forradalmi Kormányzótanács / végrehajtó szerv / . Intézkedések: szesztilalom, Vörös Őrség megszervezése, államosítások / bányák, pénzintézetek, lakóházak , 20 munkásnál többet foglalkoztató üzemek / . 100 holdnál nagyobb birtokok kollektivizálása, szövetkezetek szervezése. Általános munkakötelezettség Szociális intézkedések / lakbérek leszállítása, béremelés / , iskolák államosítása, 8 osztályos kötelező iskola. Egyház üldözőzése Tanácsköztársaság külpolitikája Kun Béla hangsúlyozta a m agyar tanácsállam sorsát a n emzetközi proletárforradalomra alapították. A Tanácsköztársaság deklarálta hogy eszmei és fegyverközösséget vállal a Szovjet-orosz állammal. Március 24: Kun Béla jegyzéket küld a b ékekonferenciára , melyben a b elgrádi egyezményt elismerte , de a Vix jegyzéket elutasította. A

konferencia Pestre küldte Smuts tábornokot aki megígérte a gazdasági blokád feloldását , Magyarország meghívását a béketárgyalásokra , és azt , hogy az új demarkációs vonal nem befolyásolja az ország végleges határait . A Kormányzótanács elfogadta a d emarkációs vonalat, amennyiben a m egszálló csapatok nem avatkoznak bele az ország gazdasági és politikai életébe. Franchet d Esperey bukaresti tárgyalásai nyomán a román és a csehszlovák hadsereg támadást indít Magyarország ellen. Vörös Hadsereg megszervezése, májusban Miskolc és Salgótarján újra magyar kézen. Északi hadjárat – Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása . A két Clemenceau jegyzék nyomán a Kormányzótanács kiürítette a F elvidéket . A magyarok Tisza menti támadása hamar összeomlott, a románok július 29-én átkeltek a Tiszán, a Tanácsköztársaság vezetői elmenekültek. Világ és Magyarország a két világháború között Ismertesse az

ellenforradalmi rendszer hatalomra jutását és konszolidációját !13.p 1919 augusztus 1-én Peidl Gyula alakít kormányt, 6 napig tartó kormányzás során a polgári demokratikus viszonyokat igyekszik visszaállítani. Visszaállítja a régi hatalmi szerveket, államosítást megszünteti, feloszlatja a Vörös Őrséget. E kormány működése objektív lépcsőfokot jelent az ellenforradalmi hatalomátvételhez. A tőkés tulajdonviszonyok restaurálását Friedrich István kormánya fejezi be. A valóságos hatalom Horthy Miklós vezette nemzeti hadsereg kezében van. Különítményesek hajszája a b aloldali elemek ellenében / Héjjas, Prónay / . 1919 novemberében Huszár Károly koalíciós kormánya alakul meg Fő feladata a törvényesség elismertetése, az alkotmányosság helyreállítása.1920 nemzetgyűlési választások, márciusban királyság király nélkül, Horthy lesz a kormányzó. Ugyanebben az évben aláírják a trianoni békeszerződést.A

magyar javaslatokat elvetették, a békét június 4 -én Simonyi Semedam Sándor írta alá. Ez a f eltétele az ellenforradalmi rendszer nemzetközi elismerésének Az ország elvesztette területének 70, l akosságának 60 % -át. A hadsereg létszámát 35000 főben maximálták. Jóvátétel 200 millió aranykorona 20 év alatt A belpolitikai konszolidáció a nagybirtokos körök elképzelése szerint megy végbe. Teleki Pál majd Bethlen István kormánya hajtotta végre. Társadalmi bázisát dzsentri származású középrétegek és módos parasztgazdák képezték. Először a fehérterrort fékezték meg. Majd életbe lépett a Nagyatádi – féle földreform A kommunista mozgalmat törvényen kívül helyezték, a szociáldemokratákkal kiegyezett a kormány / Bethlen-Peyer paktum /. IV Károly két sikertelen visszatérési kísérlete után 1921ben a Habsburg-ház trónfosztása Az uralkodó osztály látszat-parlamentarizmussal leplezett diktatúrája valósult meg a

nagybirtok és a nagytőke érdekeit képviselő Egységes Párt parlamenti többségével. A rendszer konszolidációjához a külföldi tőke is hozzájárult 1927 január pénzügyi reform, megjelenik a pengő, ebben az évben megkötik az olasz-magyar szerződést. Bethlen miniszterelnöksége 1921 április 14- 1931 augusztus 24. Belpolitikai stabilitás megteremtése. Királykérdés megoldása: detronizáció 1921 november 6 kiegyezés az MSZDP-vel: Bethlen- Peyer paktum 1921 december. erős kormánypárt létrehozása – Országos Kisgazda és Földműves Párt + Keresztény Nemzeti Egység Pártja– Egységes Párt / 1922 február /.Új választójogi rendelet: szűkíti a választásra jogosultak körét, nyílt szavazást rendel el. Fellépés a szélsőségek ellen , 1921 évi III tck bevezetése. Felsőház létrehozása / 1926 XXII tck / Külpolitika: 1922 be lépés a Népszövetségbe, 1927 április 6: magyar-olasz barátsági és együttműködési szerződés, 1928

magyar-lengyel szerződés. Sikerült kitörni az elszigeteltségből. Földkérdés és agrárprogramok Magyarországon 1918-1939. 14p A polgári demokratikus kormány földrendelet 1919 f ebruárban. Károlyi Mihály földosztása Kápolnán . Földfoglalások Somogy megyében A tanácsköztársaság agrárpolitikája, a 100 holdnál nagyobb birtokok kisajátítása, és ezek termelőszövetkezetté alakítása, hadikommunista intézkedések. A földbirtokok visszaadása 1919 őszén Nagyatádi földreform / célja, megoldása, hatása / . gazdasági válság hatása a mezőgazdaságra, parasztság helyzetére, agrárolló. Nemzeti parasztpárt megalakulása 1939-ben A magyar kormányok belpolitikája 1919aug. 1-1944 március 1930p A tőkés tulajdonviszonyokat a Peidl majd a Friedrich kormány restaurálta. A fehér terror, tiszti különítményesek. Nemzetgyűlési választások 1920 január, Horthy kormányzó1920 március 1.Trianoni békeszerződés aláírása Teleki Pál /

1920 június / Bethlen István / 1921 nyara / . kormánya Nagyatádi-földreform, fellépés a munkásmozgalommal szemben, BethlenPeyer paktum / 1921 de cember / IV Károly sikertelen visszatérései, trónfosztás Egységes Párt nyomasztó parlamenti fölénye. Világgazdasági válság hatása, Bethlen bukása / 1931 /, Károlyi Gyula kormánya / 1931-32 /. Statárium bevezetése, Sallai és Fürst kivégzése. Gömbös Gyula miniszterelnök / 1932-36/ .Programja a totális hatalom megteremtése, a rendszer fenntartása érdekében konzervatív erők küzdelme a fasiszta csoportokkal. Darányi Kálmán / 1936-38/ Imrédy Béla / 1938-39 / és Teleki Pál / 1939-41 / kormánya. Teleki öngyilkossága után Bárdossy László lett a miniszterelnök, hadba lépés a SZU és USA ellen, harmadik zsidótörvény, munkaszolgálat, fellépés az antifasiszta és baloldali erők ellen. Kállai Miklós kormánya 1942 tavaszától-1944-ig . Támadás a m unkásmozgalom és a

függetlenségi mozgalom ellen, voronyezsi katasztrófa után a kormány enyhébb a baloldali ellenzékkel szemben. A magyar gazdaság 1920-29.8p A gazdaság problémái a 2 0-as évek elején : a Monarchia felbomlása után Magyarország külkereskedelemre utalt ország lett. A piacát vesztett mezőgazdaság nehézségei Infláció konjunktúra teremtő hatása. Külföldi kölcsön a gazdasági élet stabilizálására Pénzügyi reform 1927. Mérsékelt fejlődés 1926-29 között. Mezőgazdaság stagnálása Ipar: textilipar jelentős fejlődése. Új sikerágazatok: elektrotechnika, közlekedési eszközgyártás, vegyipar , bauxitbányászat aluminiunkohászat. Nő a villamos energia felhasználása Magyarország közepesen fejlett ország, de nem zárkózik fel Nyugathoz. Világgazdasági válság hatása Magyarországon A Monarchia felbomlása után és a t rianoni béke miatt Magyarország gazdasága külkereskedelemre utalttá vált. A magyar agrárexport piacainak jelentős

hányadát elveszítette / környező államok protekcionista gazdaságpolitikája, olcsó amerikai búza megjelenése / Bethlen célja: pénzügyi helyzet szanálása, gazdaság stabilizálása. Inflációs külpolitika, kölcsön a Népszövetségtől / 250 millió korona 20 évre évi 7 %-os kamattal /. Magyar Nemzeti Bank a bankjegykibocsátás monopóliumával bír.1927: pengő bevezetése, véget vet az inflációnak. Mezőgazdaság gépesítése, fejlődik a konzervipar, de a fejlődés akadályát képezik az értékesítési nehézségek, és az elavult termelési keretek. Textilipar gépipar vegyipar látványos fejlődése. Villamosítás, elektrotechnika, védővámok 1926-29 mérsékelt fejlődés Magyarország közepesen fejlett agrár-ipari ország lett. 1919 október 24: tőzsdekrach. Hatása: 1928- gabonaárak zuhannak, nincs piac termékfelesleg 1929-30: ipari válság- nincs kereslet, termelés csökken, munkanélküliség, csökkenek a fizetések, nincs

fizetőképes kereslet, tovább csökken a termelés.672 vállalat ment csődbe 1931:pénz és hitelválság. Infláció 3 napos bankzárlat Következmények: munkanélküliség, sztrájkok, 1930 s zeptember 1; munkások általános tüntetése Pesten, a kommunisták fellépése miatt utcai harcok. A kormánypárt bomlani kezd rendeleti kormányzás. Bethlen 1931 augusztusában lemond utódja Károlyi Gyula A Károlyikormány kudarca után jobbratolódás-Gömbös-kormány Gömbös kormány külpolitikája. Gömbös külpolitikájának célja piacok szerzése a m agyar gazdaság talpra állításához, illetve támogatókat szerezni a magyar revíziós törekvésekhez.1932 november: Róma – Mussolini és Gömbös megegyezett a magyar-olasz kapcsolatok megerősítéséről, illetve a magyar-osztrák olasz vámunió tervét is megtárgyalták . 1933: tartós kereskedelmi szerződés Ausztriával , a magyar mezőgazdasági termékek előtt megnyílt az osztrák piac. A Hitler-

kormánytól Gömbös a magyar revíziós törekvések támogatását várja. Júniusban Gömbös meglátogatta Hitlert , a tárgyalásokon kiderült Hitler csak a csehszlovákokkal szemben támogatja a magyar revíziót. 1934-ben a német-magyar kereskedelmi pótegyezmény megnyitja magyar termékek előtt a német piacot. Még ebben az évben felveszi a kapcsolatot a SZU-val, újabb piac nyílik meg a magyar áruk előtt. 1934 március 17: római jegyzőkönyvek – olasz osztrák magyar gazdasági és politikai együttműködést magában foglaló egyezmények alá1rása.Ez elősegítette a magyar kivitelt de nem jelentett vámuniót és nem korlátozta a magyar külpolitikát. A sikeres külpolitika megoldotta a magyar agrárválságot. Darányi kormány tevékenysége. Darányi Kálmán a G ömbös-kormány földművelésügyi minisztere 1936 október 10-én lett államfő. Programja az alkotmányos rend helyreállítása. Elhatárolta magát Gömbös szélsőséges híveitől /

MOVE / . 1937-ben egy MOVE puccs híre hallatán a s zervezetet feloszlatta A szélsőjobboldalt is letörte – Szálasi és Böszörményi börtönbe került. A németorientáltság oldására kapcsolatokat keres Angliával és Franciaországgal . Titkos választójog bevezetése. A felsőház és a kormányzó jogkörét kiterjesztette 1938 m árcius 5: Győri program – 1 milliárd pengős fegyverkezési program a hadsereg fejlesztésére. 1938-ban tárgyalások a szélsőjobb vezetőivel . Horthy elégedetlen tevékenységével ezért 1938 májusában lemondott Imrédy kormány politikája. Imrédy Béla korábban a Nemzeti Bank elnöke , 1938 m ájusától lett miniszterelnök. Az angolbarát pénzügyi körök belső reformokat és Németországtól távolodó külpolitikát vártak tőle. 1938 május 29: első zsidótörvény , a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatásosabb biztosításáról. 1938 november 2: első bécsi döntés – revíziós siker szorosabbra

fűzi a magyar-német kapcsolatokat. Imrédy keresztényszocialista elképzeléseit a t engelyhatalmak kül és belpolitikai sikereinek hatására szélsőjobboldali irányba módosította. Programjában csodás forradalmat hirdetett . A kormányzatot a parlamenttől függetleníteni akarta, azonban az erről szóló törvényjavaslatot két minisztere is elvetette. A parlament is leszavazta Ezek után a miniszterelnök a parlamenten kívül keres támogatót – 1939 január 6 : magyar Élet Mozgalom létrehozása. Egyre szélsőségesebb politikája miatt Horthy és Bethlen ellentétbe került vele Mikor kiderült hogy Imrédy egyik dédszülője zsidó volt Horthy lemondásra késztette , és 1939 februárjában Imrédy le is mondott. MSZDP 192945 között. A törvényes ellenzékként működő MSZDP az általános és titkos választójogot követelte a parlamentben. 1929 végétől megindult a vidéki szervezkedés, a párt elkészítette agrárprogramját amiben a földosztás is

szerepelt. 1930 szeptember 1: általános sztrájk Pesten A szociáldemokraták nyitottak a polgári ellenzék és a parasztság felé is. 1939-ben a párt neve Szociáldemokrata Pártra változott. Ellenzik a háborút, 1943 s zeptember 11-én a K isgazda párttal közösen nyilatkozatban tiltakoztak a háború ellen. 1944 m árcius 28- án a p ártot betiltották. 1944 m ájusában az FKGP-vel a Békepárttal a Kettősereszt Szövetséggel és a Nemzeti Parasztpárttal megalakította Magyar Frontot , célja a háborúból való kilépés, és a demokratikus átalakulás. Később részt vett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága munkájában is. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai közül 38 szociáldemokrata volt, 1945-ös választásokon a párt 17,4 %- ot ért el. A szélsőjobboldal Magyarországon a 30-as években. A világválság idején Magyarországon is megjelentek a szélsőjobboldali csoportok, náci mintára

szerveződtek , jelképeiket és eszméiket a németektől importálták .Először több kis csoportocska jött létre. / B öszörményi Zoltán – Kaszáskeresztes Párt / Ideológiájuk szélsőséges sovinizmus, faji jellegű antiszemitizmus, és szociális demagógia. A csoportok zöme Szálasi Ferenc köré tömörült aki 1935-ben létrehozta a N emzet Akaratának Pártját, politikai programját a Cél és Követelések című írása taglalja. A szélsőjobb 1935- 1939 között fokozatosa megerősödött , a kormány nem tudta visszaszorítani.1937: MOVE feloszlatása egy puccs terve miatt. Ebben az évben a N ap-ot is feloszlatták, Szálasit börtönre ítélték Kiszabadulása után új pártot alapított , de 1938-ban ezt is betiltották, Szálasi 3 év fegyházat kapott . A mozgalom Hubay Kálmán kezébe került, aki 1938-ban megállapodott Darányival hogy a törvényes út tiszteletben tartása fejében parlamenti képviselethez juthatnak.1939 február :

robbantásos merénylet a Dohány utcai zsinagóga ellen. 1939 a Nyilaskeresztes Párt megalakulása, a párt a képviselői helyek 19 % -át szerzi meg a parlamentbe. Revíziós sikerek 1938-41. Revízió a trianoni békeszerződés felülvizsgálata az egész magyar társadalom igénye volt. A határok revíziója azonban csak külső segítséggel lehetséges. Müncheni egyezmény után Magyarország tárgyalásokat kezd Csehszlovákiával területi igényeinek érvényesítésére, de sikertelenül. 1938 nove mber2 Első bécsi döntés – ahol német-olasz döntőbíráskodás Magyarország megkapta Csehszlovákia magyarlakta területeit , 11927 km 2, 1050000 lakos / 60 % -a magyar / került vissza. 1939 márciusában a magyar honvédség megszállta Kárpátalját , itt helyreállította az ezeréves határokat. 12061 km2 , 600000 lakos / 40000 magyar / volt ezúttal a nyereség 1940 augusztus 30. M ásodik bécsi döntés Észak-Erdélyt és Székelyföldet megkapta Magyarország

. 43104 km2, 2400000 lakos / 51,4 % magyar / került vissza 1941 április 11-én a m agyar csapatok megszállták a B ácskát a b aranyai háromszöget , Muraközt és Muravidéket , e zzel az ország 11475 km 2- el gyarapodott. A terület 1000000 lakosából 400000 volt magyar nemzetiségű. Németország 1918-1920 között. 1918 ősze alkotmányreform, a parlamentnek és nem a császárnak felelős a német kormány.1918 október 3- új szociáldemokrata részvételű kormány November 3: kieli matrózlázadás, november 9: császár lemond, a kommunisták kikiáltották a német szocialista köztársaságot, erre válaszul a szociáldemokraták kikiáltják a német köztársaság létrejöttét. Ideiglenes kormány alakult EBERT vezetésével, amelyből kihagyták a kommunistákat. Ebertet a hadsereg és a polgári erők támogatták. Decemberben a munkás és katonatanácsok gyűlése a nemzetgyűlési választások mielőbbi megtartása mellett voksolt. A kommunisták 1919

január 5-én kikiáltották a proletárdiktatúrát, és a lakosságot az Ebert – kormány ellen lázították. A kormányerők Noske vezetésével leverték 15-re a kommunista lázadást Február 6-án Weimarban összeült az Alkotmányozó nemzetgyűlés, és elfogadta az alkotmányt , választásra jogosult minden 20 . é letévét betöltött német, fontos kérdésekben a népszavazás dönt , szabadságjogok, bírák függetlensége, jogállamiság megteremtése. Európai diplomácia a 20-as években. 1922 április-május: brit javaslatra nemzetközi gazdasági konferencia Genovában. Ez kudarccal zárult le mert sem a pénzügyi stabilizáció sem a nemzetközi adósságok rendezése nem oldódott meg.1922: Rapallo: Szovjet – német megállapodás, sikerül a diplomáciai elszigeteltségből kitörni. A Rapallói szerződésben a két fél kölcsönösen lemondott a háborús károk jóvátételéről, helyreállították a diplomáciai kapcsolatokat, kereskedelemben megadták

egymásnak a legnagyobb kedvezményt. 1924: újabb jóvátételi konferencia – Dawes terv , amely célja a német fizetőképesség helyreállítása. Németország hatalmas hiteleket kapott USA-tól a gazdasági stabilitáshoz A terv a német jóvátétel 5 évre esedékes részleteit is meghatározta. 1925: Locarnói konferencia- Németország Belgium és Franciaország, valamint Anglia és Olaszország közösen vállalták a belga-német , és a német-francia határ biztosítását. Francialengyel-csehszlovák kölcsönös segélynyújtási szerződés egy esetleges német támadás esetére 1928: Párizs Kellog – Briand szerződés- 8 ország képviselője aláírta , majd még 54 ország csatlakozott, elítélik a háborút mint a nemzetközi politika eszközét. 1929: második jóvátételi konferencia: Young – terv – meghatározta Németország végleges jóvátételi kötelezettségét / 34, 5 milliárd márka /. 1920-21: létrejött a kisantant / Szerb-Horvát-Szlovén

Királyság , C sehszlovákia, Románia, / célja határrevizíó és a Habsburg-restauráció megakadályozása, burkoltan magyarellenes élű. Hadikommunizmus és a NEP 1918-20: polgárháború és katonai támadások Szovjet-Oroszország ellen. Gazdaságpolitika: a háborús helyzetnek megfelelően kell átalakítani. Termelés központosítása, gyárak kisüzemek államosítása, általános munkakötelezettség , kötelező terménybeszolgáltatás , jegyrendszer, áru- pénzviszonyok visszaszorítása. Következmények: parasztfelkelések, kronstadti matrózlázadás. Mindezek miatt Lenin 1921 tavaszán meghirdette az új gazdaságpolitikát A NEP eredményei: terménybeszolgáltatás helyett terményadó , pénzforgalom visszaállítása, külföldi vállalatok beengedése, szociális intézkedések. 1927-re az ipar és a mezőgazdaság elérte a világháború előtti szintet. Olaszország 1920-44 között 7.p Olaszország az első világháború után / föld és

gyárfoglaló mozgalmak /. Mussolini és a fasiszta párt útja a hatalomig / 1 922 október 29. / A f asiszta diktatúra kiépítése, Matteotti meggyilkolása 1924 j únius 10./ é s következményei A rendeleti kormányzás bevezetése / 1925-26 /, a korporatív államszervezet létrehozása. Külpolitika a két világháború között: Fiume elfoglalása / 1923 / , Olasz-magyar szerződés / 1927 /, Róma-Bécs-Budapest szövetség / 1934 / , Abesszínia elfoglalása / 1935-36/ , beavatkozás a spanyol polgárháborúba, Albánia elfoglalása / 1939 / . Olaszország a második világháborúban: Franciaország megtámadása / 1940 j únius 11. /, háromhatalmi egyezmény / 1940 szeptember 27. /, Támadás Egyiptomban / 1940 szeptember / és Görögországban / 1940 október /, vereségek . Részvétel a Jugoszlávia elleni támadásban Angol-amerikai partraszállás / 1943 / . Mussolini bukása, fegyverszünet a szövetségesekkel, Nápolyi felkelés / 1943 s zeptember /. Monte

Cassinói harcok, Róma felszabadulása / 1944 nyara /. Olasz fasiszta rendszer. Bár győzött a világháborúban nem tudta céljait megvalósítani Olaszország. A kormány népszerűtlen, a szélsőségek megerösödtek.1921: megalakult a Nemzeti Fasiszta Párt, és az Olasz Kommunista Párt. 1919-20: gyár és földfoglaló mozgalmak, Giolitti miniszterelnök ígéretekkel a mozgalmat elfojtja. A Mussolini- fasizmus az egyetlen alternatíva a proletárdiktatúra ellen, munkát és rendet ígért. Marcia su Roma: 1922 október 30 Mussolini a miniszterelnök. Koalíciós kormány, Mussolini megkapta még a belügyi és a külügyi tárcát is Fasiszta Nagytanács létrehozása – állam legfőbb hatalmi szerve. Katolikus vallás államvallás, kötelező hitoktatás, 1929: lateráni szerződés XI Pius pápa és Mussolini kölcsönösen elismeri egymás államát és rendezik az állam és egyház viszonyát. Mussolini 1923-ban elfoglalta Fiumét, 1924-ben kapcsolatfelvétel SZU-val.

Új választójogi törvény, 1924 vá lasztások – fasiszta párt győz, Matteotti meggyilkolása. Új törvények- a kormányfő csak a királynak felelős, a kormány a parlament nélkül is hozhat törvényt. 1928 : parlament feloszlatása totális fasizmus Egyes termelési ágakban a munkások , munkaadók és az értelmiségiek közös korporációkat hoztak létre, amelyek képviselőket delegálnak a központi kongresszusba. Ez a kormány tanácsadó testülete a parlament helyére lépett. Zsidótörvények 1920-45 között. Numerus clausus / 1920 évi XXV. Tc / : a szélsőjobboldal nyomására az értelmiségi túlképzés csökkentését célzó törvénybe nemzetiségi megszorítás is bekerült, a felsőoktatási intézményekben az országban élő népfajok és nemzetiségek országos számarányuknak megfelelően kerülhetnek be. Ez elsősorban a zsidókat érintette hátrányosan 1938 május 29. Első zsidótörvény: A törvény a zsidók arányát az

értelmiségi pályákon 20 %ban maximálta Zsidónak az izraelita vallásúak minősültek 1939 május 5: második zsidótörvény. Nem vallási , faji alapon különböztette meg a zsidókat / akinek egyik szülője vagy két nagyszülője zsidó volt / , az értelmiségi részarányúkat 6 % ra csökkentette. 1941 augusztus 8: harmadik zsidó törvény. Megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságot, fajgyalázásnak tekintette a zsidókkal való nemi kapcsolatot. 1942 szeptember: törvény arról, hogy a zsidók nem szerezhetnek mezőgazdasági ingatlant , már tulajdonukban levőt kötelesek elidegeníteni. 1942 november: minden 18-48 év közötti zsidó férfit munkaszolgálatra köteleztek. 1944 március 29: rendelet a sárga csillag viseléséről. 1944 április 26: rendelet a zsidó lakások igénybevételéről és a zsidók kényszerlakhelyre költöztetéséről. Május : deportálás 1944 októberétől nyilas rémuralom, gyalogmenetek Ausztria a két

világháború között 12.p Ausztria és Magyarország elszakadása. Első osztrák köztársaság kikiáltása Osztrák békeszerződés / kivált országok elismerése, hadsereg korlátozása, jóvátétel, Anschluss tilalma /. A klerikális vidék / keresztényszocialista Párt / és a v örös Bécs / szociáldemokrata kormányzat / ellentéte. 1918-19: belső társadalmi ellentétek, félkatonai szervezetek, Heimwehr. 1927: általános sztrájk , munkásfelkelés Bécsben Ezt követően munkásmozgalom-ellenes intézkedések. 1929 a lkotmány módosítása / szabadságjogok korlátozása /. A Heimwehr szerepe megnő,1932 :Dolfuss kancellár 1934 a bécsi munkásfelkelés leverése. A szociáldemokrata párt feloszlatása Római jegyzőkönyv 1934-től növekvő német nyomás Ausztriára. Az osztrák nácik sikertelen puccskísérlete 1938 Ausztria csatlakozik Németországhoz. A gazdasági világválság milyen gazdasági politikai változásokat idézett elő Európában ?10.p

NYUGAT-EURÓPA Gazdasági: állammonopol-kapitalista tendenciák felerősödése, szerkezetváltás , a gazdasági terhek áthárítása, nemzeti monopóliumok megerősödése, fegyverkezés Társadalmi : polgári demokráciák fennmaradása, szociális vívmányok KÖZÉP-KELET és DÉL-EURÓPA gazdasági: állammonopol-kapitalizmus, protekcionista gazdaságpolitika, nemzetgazdaságok a német hadi érdekszférába kerültek, fegyverkezés Társadalmi: fasiszta tendenciák erősödése, jobbra tolódás, szövetség Német és Olaszországgal Milyen elgondolások érvényesültek a pár izsi békekonferencián, és milyen folyamatok segítették elő a békemű összeomlását ? 10.p A Párizs környéki békét diktátumoknak is nevezhetjük , hiszen a győztesek a vesztesek megkérdezése nélkül hozták gazdasági és területi döntéseiket. Fő cél a vesztesek megbüntetése volt. Az egyik győztes Olaszország elégedetlen volt a rendezéssel, mert úgy érezte háborús

erőfeszítésekért keveset kapott. A méltánytalanul hátrányt szenvedőket vagy könnyítésekkel próbálták kiengesztelni, vagy súlyosabb következményekkel fenyegették meg. A kisantant létrehozása Magyarországgal szemben ez utóbbi cél jegyében született. Nem csoda ha a m agyarok az elégedetlenekhez csatlakozta a 2 0-as években. Előbb Olasz majd Németországhoz. A vallássá fokozott német nacionalizmus elég erőt képviselt ahhoz, hogy békéhez elvtelenül ragaszkodó angol és francia államot Münchenben meghátrálásra késztesse. Az 1938-as egyezmény a kisantantot működésképtelenné tette. Spanyol polgárháború okai és előzményei. Spanyolországot a század eleje óta súlyos belső válság gyötörte. 1923-ban Primo de Rivera feloszlatta a parlamentet és fasiszta típusú diktatúrát vezetett be, amely 1929- ben megbukott. 1931 áprilisában XIII Alfonz király lemondott , ki kiáltották a köztársaságot. Radikális reformok születtek,

az egyház a hadsereg és a földbirtokosok előjogait elvetették. 1934-ben a köztársaságiak, a szocialisták , a kommunisták, az anarchisták és a baszk-katalán szeparatisták részvételével megalakult a spanyol népfront.1936-ban népfrontkormány alakult Intézkedései: agrárreformok, állam és egyház szétválasztása, termelésirányítás, szabadságjogok, szociális intézkedések. Az ország egyes részein polgárháború robbant ki 1936 júliusában Franco vezetésével katonai felkelés kezdődött a kormány ellen, a lázadás polgárháborúvá fajult el. Egyik oldalt a fasiszta és monarchista erők a másik oldalt a népfront és a baloldal erői alkották. A népfrontot a SZU és a nemzetközi brigádok, a másik oldalt az olaszok és a németek segítették. Franciák és az angolok nem avatkoztak be a háborúba 1939 márciusára Franco győzött. 600000-en haltak meg Spanyolországban fasiszta jellegű konzervatív katonai diktatúra jött létre. Románia

a két világháború között. 1918 áprilisában az antant hadviselő félnek ismerte el a Román Nemzeti Egység Tanácsát. 1918 december 1 – Gyulafehérvár – a románok kinyilvánították Erdély unióját Romániával , majd el is foglalták . 1920 június 4: Trianon – Románia megkapta Erdélyt , kelet-Magyarországot , Partiumot és az ország háromszorosára. Románia 1921 á prilis – június között a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal az és Csehszlovákiával. Ebben időszakban belpolitikai válság alakult ki / 3 év alatt 7 kormány /, végül Bratianu megoldotta a válságot . 1923 : új alkotmány: a törvényhozó hatalom a király és a parlament kezében van , végrehajtó hatalom a parlamentnek felelős kormány jogköre. Negatív diszkrimináció a m agyarsággal szemben / választójog korlátozása, magyar iskolák bezárása / . J obboldali szervezetek alakultak. Keresztény Nemzeti Védelem Ligája / 1923 / , Szent Mihály Arkangyal Légiója / 1927 /

Vasgárda / 1929 / .A 30-as években a szélsőjobboldal a hatalomra tört, 1938-ban a kormányzat leszámolt a Vasgárdával.1938: új alkotmány, II Károly királyi diktatúrát vezet be 1940- Észak-Erdély visszakapja Magyarország , né pharag Antonescu tábornokot jutatta hatalomra , II Károly lemond fia Mihály javára. Fasiszta jellegű állam épült ki Milyen okok vezettek a fasizmus hatalomra jutásához Németországban ? 8.p weimari alkotmány- Németország megbüntetése -gazdasági világválság -1932-es választások a tőke félelme a proletárdiktatúrától – Mussolini példája -a szélsőséges nacionalizmus elfogadása – rátermett politikakalandor: Hitler Gazdasági világválság okai és következményei . 1929 október 24: a New Yorki tőzsde összeomlása – a részvények 40-60 % -os árzuhanása következett be. Ezzel kezdetét vette a g azdasági világvallás A válságot az okozta , hogy a termelés jóval meghaladta a fogyasztás ütemét –

túltermelés alakult ki, eladhatatlan árutöbblet halmozódott fel. A világméretű gazdasági és pénzügyi összefonódások a válság továbbgyűrűzését eredményezték , így az egész világon érzékeltette hatását. – A piacok telítettek – nincs kereslet a termékekre – a termelés csökken – munkanélküliség nő – csökkenek a fizetések – nics fizetőképes kereslet – a termelés jobban visszaesik – a válság elmélyül. Az ipari válságot mezőgazdasági válság kísérte. Az agrárolló szélesre nyílt Sok bank fizetésképtelenné vált , összeomlott a pénzügyi világ. Kis és középüzemek sora ment tönkre, csak a nagyvállalatok élték túl. Az állam mindenütt beavatkozott a gazdaságba Az általános elégedetlenség miatt megerősödött a politikai szélsőség. Jellemezze Roosevelt bel és külpolitikáját !7.p 1929 október 24: világválság kezdete. Elnökké választása a válság mélypontján, 1932-ben a válságból való kilábalást

ígérő program , monopólium-ellenes program alapján. 1933-tól a New Deal politika alkalmazása, erőteljes állami beavatkozás a gazdaságba. 1933 március : 4 na pos bankzárlat, új banktörvény ami megtiltotta a bankbetétek tömeges kivételét, valamint az arany kivitelét az országból. Polgári Tartalék Hadtest felállítása : munkanélküli fiatalok részére munkatábor, ahol ingyen étkezés , szállás egyenruha biztosítása, és napi 1 dol lár. A tábor lakói közmunkákat végeztek / erdőültetés, talajjavítás, útépítés, hídépítés /. 1933 nyara: agrárválság, mezőgazdasági törvény, az árak stabilizálása érdekében a v etésterület és az állatállomány csökkentésére került sor, farmerek haladékot kaptak adósságaik kifizetésére. 1933 június: inflációs gazdaságpolitika, ipari törvények- piac szabályozása, termelés mennyiségének szabályozása, tisztességes verseny szabályozása, munkások védelme / szakszervezetek,

kollektív szerződések , gyerekmunka tilalma , meghatározták a minimálbért és a maximális munkaidőt / .A kormányzat olyan beruházások megvalósítására törekedett amik munkaalkalmat teremtettek de nem hoztak létre piaci terméket / in frastruktúra , repülőterek, szolgáltatások / . Változás a külpolitikában, 1933 di plomáciai kapcsolat SZU-val, változás a latin – amerikai külkapcsolatokban is. Konzervatív erők támadása a New Deal ellen. Hogyan számolták fel a gazdasági válságot a demokratikus államok? 8.p állami beavatkozás – takarékossági politika Angliában -népfront Franciaországban -New Deal: a fogyasztás élénkítése -keynes-i elvek – ipari és agrártörvény – szociális kedvezmények Második világháború 1939-45 Ismertesse a világháború első szakaszát 1939- 1941 júniusig, Nyugat-Európában. 1939 szeptemberében Anglia és Franciaország illetve Németország között beállt a hadiállapot. Angol hadsereg érkezett

francia földre. 1940 m ájusig nem volt háború nyugaton / furcsa háború /. 1940 április 9-én a német hadsereg lerohanta Norvégiát és Dániát Norvég kormány Londonba menekült, új kormány alakult Quisling vezetésével. Ezzel a hódítással a németek stratégiailag fontos területeket szálltak meg / Tengeralattjárók, repülők /. 1940 május 10. Német támadás a Benelux-államok és Franciaország ellen Május 14-én Hollandia , 28-án Belgium kapitulált. Május 12-én a Manstein által kidolgozott terv szerint a német páncélosok áttörtek az Ardenneken , megkerülték a Maginot-vonalat. A németek által Dunkerqueben bekerített 3400000 angol – francia – belga katonát sikerült evakuálni / Dinamó hadművelet /.Június 14 Párizs német kézbe került 17-én Pétain marsall lett a miniszterelnök aki fegyverszünetet kért Hitlertől. Június 22-én a compiegnei erdőben aláírták a fegyverszünetet. Észak-Franciaország német megszállás alá került

Déli területek élére Pétain marsall alakít kormányt, székhelye Vichy. Ami német bábállam Június 10-én Olaszország is megtámadta a franciákat de csak csekély határmenti területet tudott megszerezni. Május 10-től Churchill lett Anglia miniszterelnöke, életcélja Hitler legyőzése. 1940 augusztus -szeptember: angol légi csata, a n émetek terve a R AF megsemmisítése és a légifölény kivívása a partraszállás előtt. A légi csatát az angolok nyerték meg Ismertesse a második világháború szakaszait, mutassa ne különös jegyeit és sajátosságait !10.p A második világháború első 2 szakaszának a lengyel háborútól az angliai csatáig terjedő szakaszt tekintjük .Harmadik szakaszt a balkáni hadműveletek vezették be, a SZU megtámadása és Japán hadba lépése tölti ki .A fordulat , a s ztálingrádi és el- alameini ,valamint a Midway-szigeteki csaták a negyedik szakaszt jelentették a partraszállással együtt, végjátékot

Európában és a Távol-Keleten az ötödik szakaszhoz soroljuk. Gépi háború , a szemben álló felek gazdasági teljesítőképessége ugyanúgy számított mint az előző világháborúban. Az ellenállás részben ideológiai jellegű volt Több emberáldozattal járt mint az első világégés, és nagyobb pusztítással járt, CIVIL LAKOSSÁG VESZTESÉGE NAGYOBB VOLT MINT A FRONTOKÉ. Jelentős partizánmozgalom bontakozott ki a frontok mögött, először vetettek be atomfegyvert. Mutassa be a keleti front eseményeit ! Hatalmas előkészületek után 1941 június 22-én megindult a német támadás a S ZU ellen / Barbarossa-terv /. Ezt követően a SZU ellen hadba lépett Finnország, Románia, Magyarország, Olaszország és Szlovákia is. A német haderő 3 irányba támadott: északon Baltikum és Leningrád felé, középen Minszk és Moszkva délen pedig Kijev és a Kaukázus felé. Gyors német sikerek, északon Leningrád blokád alá került , Ukrajnát

elfoglalták. Októberben megindult a Moszkva elleni támadás, de a Zsukov vezette szovjet erők ezt megállították és 150-200 km-rel szorították vissza a németeket. 1942 nyarán újabb német offenzíva , célja Dél-Oroszország és az olajmezők megszerzése. A német haderő két hadseregcsoportban indult támadásra. Sztálingrád elleni harcok 1942 augusztusától 1943 februárjáig tartottak. A várost a németek nem tudták bevenni November 19-én szovjet ellentámadás a v árosban bekerítette a 6 .német hadsereget am ely Paulus tábornok vezetésével február 2-án kapitulált. 1943 j anuár: általános szovjet ellentámadás doni katasztrófa 1943 július 5-13. Németek utolsó támadása keleten a kurszki páncéloscsata Szovjet győzelem. 1944 januárjában felszabadult Leningrád, júliusban a Vörös Hadsereg elfoglalta Belorussziát , és elérte Varsót . 1945 április 24- május 2. Berlin ostroma és bevétele Ismertesse az afrikai front eseményeit !

Mussolini Hitler sikerein felbuzdulva 1940 nyarán megnyitotta az afrikai frontot , szeptember 13-án megtámadta Egyiptomot. A britek visszaverték az olaszokat és decemberig Líbiát is elfoglalták. 1941 f ebruárjában Rommel vezette Afrika Korps szállt partra Tripoliban az olaszok megsegítésére .Rommel márciusban az angolokat az egyiptomi határig kergette vissza. 1942 nyarára Rommel bevette Tobrukot és elérte El – Alameint , megpróbálta elérni a Nílust. 1942 november 4-én angol ellentámadás Montgomery vezetésével , Rommel kénytelen Tuniszba visszavonulni.1942 november 8: Eisenhower amerikai tábornok angol- amerikai csapatai Casablancában partraszálltak / Fáklya – hadművelet /. A két irányból indult támadás miatt 1943 május 13-án a Tuniszban rekedt német-olasz haderő kapitulált. Olaszország a második világháborúban. Olaszország németek oldalán vett részt a háborúban. 1940 j únius 10-én megtámadta a m ár legyőzött franciákat de

csak kis területeket tudott meghódítani . 1940 s zeptemberében olaszjapán-német háromhatalmi egyezmény megkötése, elhatárolták egymástól érdekszféráikat, kötelezettséget vállaltak arra hogy egymást támogatják a háborúkban. Mussolini 1940 nyarán megkezdte az afrikai háborút Anglia ellen. A britek ellentámadása visszaszorította az olaszokat Líbiába. 1941 februárjától Rommel vezette német erők segítik az olaszokat. 1940 októberében Mussolini Görögországot is megtámadta de itt is vereségeket szenvedett. Német segítséggel 1941 április-május folyamán a Balkán olasz-német kézre jutott. 1943 májusában az afrikai erők kapituláltak Tuniszban. 1943 június 10: partraszállás Szicíliában, ennek hatására a k irály – III Viktor Emánuel – lemondatta és letartóztatta Mussolinit. Szeptember 3: szövetséges partraszállás Dél – Olaszországban Szeptember 8: Olaszország fegyverszünetet kért. Szeptember 10: németek megszállták az

észak-olasz területet és Rómát . Kiépítik a Gót- vonalat Kiszabadították Mussolinit és létrehozták a Salói Köztársaságot északon. Kezdetét vette a csigaoffenzíva, Monte Cassinónál a szövetségesek 8 hóna pig nem tudtak előre jutni.1944 január: szövetséges partraszállás Anziónál a német vonalak mögött A németek visszavonultak félve egy bekerítéstől , Rómát június 4-én vették be a szövetségesek. Észak-olasz területet 1945 április végére sikerült elfoglalni a németektől, április 28-án Mussolinit a partizánok kivégezték. Lengyelország a második világháborúban. 1939 tavaszán Hitler benyújtotta követeléseit Varsónak / Gdansk visszaadása, autópálya a korodoron át /. Ezt a lengyelek elutasították 1939 augusztus 31: lengyelnek álcázott németek támadása a gleiwitzi rádióadó ellen . Hitler támadást rendelt el Szeptember 1: németek hadüzenet nélküli támadása . Szeptember 17: SZU megtámadta a kelet-lengyel

területeket Szeptember 27: Varsó elesett, a kormány Londonba menekült. SZU és Németország felosztotta Lengyelországot. 1941 június 22: SZU elleni német támadás , ke letlengyel területek megszállása. Megkezdődött az Endlösung – megvalósítása, a zsidók módszeres kiirtása. Megsemmisítő táborok Auschwitzban stb. 1943 á prilis 19 – május 16: varsói gettó felkelése A lengyel ellenállás fő ereje a Honi Hadsereg , amit az emigráns kormány szervezett. A szovjetek és a kommunisták megszervezték a N épi Gárdát amely a H oni Hadsereg és a n émetek ellen is harcolt. 1944 augusztus 1-október 2 Varsói felkelés , a Honi Hadsereg robbantotta ki, Sztálin az előrenyomulást megállította így a németek leverték a lázadást. 1945 február: Jaltában a nagyhatalmak megegyeztek hogy a lengyelek keleti határa a Curzon-vonal , nyugaton viszont növeli területeit. 1945 április: Vörös Hadsereg megszállta Lengyelországot Az emigráns kormány

helyett a szovjetbarát lublini kormányt jutatta hatalomra. Milyen okok vezettek a m ásodik világháború kirobbanásához, mi határozta meg annak kimenetelét ? 10.p kollektív biztonság hiánya – nácizmus agresszív természete – általános bizalmatlanság élettérelmélet – fajelmélet mint jogi alap – antifasiszta szövetség – villámháború kudarca szövetségesek tartalékai – ellenállási mozgalmak Népirtás és atrocitások. A világháború nemcsak a hadszíntereken hanem a hátországban is szedte áldozatait. 1940-ben Katyn térségében a szovjetek 4000 l engyel tisztet végeztek ki. 1942-ben Heydrichet a birodalmi helytartót cseh hazafiak meggyilkolták , megtorlásul a németek 1942 június 10-én Lidicét lerombolták és lakóit kivégezték.1944 június 10 -én hasonló sorsra jutott Oradour francia falucska is. Németországban és a k eleti területeken megsemmisítő táborokat hoztak létre. Ezekben 6 millió zsidó pusztult el, a felsőbbrendű német

faj számára kialakítandó élettér ugyanis csak a zsidók lemészárolásával megvalósítható Hitler szerint. Sok ellenálló és politikailag veszélyes ember is ezekben a táborokban halt meg. A japánok is hírhedtek voltak kegyetlenségükről. A SZU-ban deportálták a németekkel való kollaboráció vádja miatt a krími tatárokat Szibériába. A GULAG-ra a világ minden részéből deportáltak foglyokat Antifasiszta koalíció létrejötte. Koalíció a tengelyhatalmak ellen alakult. USA a háború elején semleges, 1939 szeptember 3tól nem szállít fegyvert a hadban álló országoknak 1939 végén elfogadják a Cash and Carry / Fizess és vidd / törvényt, ezzel USA látszólag még semleges, valójában Angliát támogatja a fegyervásárlási lehetőségekkel. 1940 végén Anglia felélte tartalékait, ezért az USA 1841 márciusában törvénybe i ktatta a kölcsönbérleti törvényt, e szerint USA hadianyagainak használati jogát átengedheti más országnak

is , ha annak győzelme az USA érdekében áll. 1941 július 12: SZU- Angol megegyezés, Anglia hadianyagot és élelmiszert szállít a SZUnak. 1941 augusztus 12: Atlanti Charta: Churchill és Roosevelt közös nyilatkozata a közös politikáról, cél Németország legyőzése és békés világrend megteremtése. 1941 szeptember 24: SZU csatlakozása a Chartához. 1941 december 8: USA hadba lép. 1942 január 1: Egyesült Nemzetek Deklarációja – közös nyilatkozat. Az egyes kormányok kötelezettséget vállalnak hogy teljes katonai és gazdasági erejüket bevetik a tengelyhatalmak ellen. 1942 január: szovjet – amerikai kölcsönös segélynyújtási egyezmény. Ismertesse milyen nemzetközi megállapodások segítettek elő a II. világháború alatt az antifasiszta erők összefogását ! 10.p 1941 július: angol-amerikai kölcsönös segélynyújtási egyezmény. 1941 a ugusztusában Churchill és Roosevelt közös nyilatkozatot tett közé Atlanti Charta néven, amiben

megfogalmazták politikájuk közös céljait és a háború célját. 1942 január 1-én jelent meg az Egyesült Nemzetek Deklarációja, amely az Atlanti Charta elvein alapult és amelyhez Anglia SZU, Kína és USA mellett 22 ország csatlakozott. 1943 november 28-29. Teheráni konferencia , USA SZU és Anglia kormányfői találkoztak, meghatározták a hadicélokat, kinyilvánították hogy a háborút a f asizmus teljes szétzúzásáig folytatják. 1945 februárjában Jaltában tartották a 3 nagyhatalom újabb konferenciáját, ahol már a háború utáni teendők összehangolása volt acél. A születendő béke biztosításáról is tárgyaltak Ennek feltételét a német militarizmus és nácizmus megsemmisítésében jelülték meg. 1945 folyamán megalakult az ENSZ. Célja a népek békés egymás mellett élésének biztosítása . Alapítói az antifasiszta koalíció tagjai és a fasiszta agresszió áldozatai voltak Később tagja lehetett minden olyan ország

amely elfogadta a szervezet alapokmányának alapelveit. 1945 július: Potsdami konferencia, rendezték Európa legfontosabb politikai területi és gazdasági kérdéseit, megjelentek az ellentét első jelei. Amerika ekkor robbantotta fel az első atombombát és atommonopóliumára támaszkodva a SZU- val szemben előnyös pozícióból vélt fellépni. Teherán Jalta Potsdam. 1943 végén a szövetségesek szükségesnek ítéltek egy legfelső színtű tanácskozást a további együttműködéssel kapcsolatban. Teherán / 1943 november 28 – december 1. / Megállapodások:  Háborút Németország teljes vereségéig folytatják  Churchill balkáni partraszállását elvetették, helyette Észak-Franciaországot választották a második front helyszínéül, időpontja : 1944 májusa  A háború után Németországot felosztják részekre  SZU Németország legyőzése után hadba lép Japán ellen Jalta / 1945 február 4-11 / , itt a háború utáni békés rendezés

volt a fő kérdés. Megállapodások:  Háborút Németország kapitulációjáig folytatják  Németországot USA , SZU Anglia és Franciaország közösen szállja meg  Megfogalmazták az ENSZ alapelveit  Minden népnek joga van olyan formát választani amiben élni akar  Lengyelország keleti határa a Curzon-vonal, területeit nyugaton kell növelni  Elismerik Tito és De Gaulle kormányát  SZU Dé l-Szahalin a K urill szigetek és Port Arthur átengedéséért három hónappal az európai háború befejezése után hadba lép Japán ellen. Potsdam / 1945 július 17 – augusztus 2 / Résztvevők: Attlee Sztálin és Truman Megállapodások:  Németországot le kell szerelni  nácizmus felszámolása  háborús bűnösök nemzetközi bíróság elé állítása  Németországot 4 megszállási övezetre osztják  Lengyel magyar és csehszlovák területről kitelepítik a németeket  Megalakítják a Külügyminiszterek Tanácsát. A

német-magyar kapcsolatok 1939-44.10p A magyar külpolitika kettősége Teleki kormánya idején: egyrészt viszonylag önálló külpolitikai vonalvezetés, másrészt együttműködés Németországgal a revízió kérdésében. / Fegyveres semlegesség, második bécsi döntés következményei, jugoszláv-magyar barátsági szerződés /.Jugoszlávia megtámadásának problémája Teleki öngyilkossága, Magyarország részt vett a Jugoszlávia elleni háborúban / 1941 április 11. / majd a SZU ellen is hadba lépett / június 26. / , az év végére hadiállapot az USA ellen – német nyomásra A moszkvai vereség után Bárdossyt Kállay kormánya váltja fel. A 2 Magyar hadsereg frontra küldése El-Alamein, doni katasztrófa, Sztálingrád hatása a magyar külpolitikára. Kállay hintapolitikája 1944 március 19. Német megszállás következményei Sikertelen kiugrás, nyilas uralom Mutassa be Magyarország háborúba sodródását, világháborús szerepét, a m

oszkvai fegyverszüneti tárgyalásokig, és a fegyverszünet meghiúsulását ! 6.p külpolitikai nyitás Olaszország felé – Berlin-Róma tengely – határrevíziók – voronyezsi kudarc – önálló külpolitika illúziója – nyilas befolyás a hadseregben Foglalja össze Magyarország hadba lépésének történelmi előzményeit !8.p Gömbös Gyula miniszterelnöksége, német és olasz szövetséges kapcsolatok. 1938 : első bécsi döntés – Felvidék . Jobbratolódás a politikában 1939: második zsidótörvény Kárpátalja elfoglalása, kilépés a Népszövetségből. Fegyveres semlegesség politikája 1940: második bécsi döntés / Észak-Erdély / csatlakozás a h áromhatalmi egyezményhez. Jugoszláv-magyar örökbarátsági egyezmény. 1941 Teleki Pál öngyilkossága, április 11 belépés a háborúba Magyarország története 1939-1944 március 19. Teleki Pál miniszterelnök a háború kitörése után is ragaszkodott a fegyveres semlegességhez. Szeptemberben nem

engedték meg a n émeteknek hogy hadianyagot szállítson a l engyel frontra a magyar vasútvonalakon.1940 augusztus 30: második bécsi döntés 1940 november 30: Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. 1940 december 12: jugoszlávmagyar örökbarátsági szerződés 1941 márciusában Hitler felszólította Horthyt hogy Magyarország vegyen részt a jugoszláv háborúban. Április 3: teleki Pál öngyilkos lett Április 11: magyar hadsereg csatlakozik a németekhez. Ezzel a magyar állam hadviselő fél lett a németek oldalán. 1941 június 26 – án ismeretlen gépek bombázták Kassát , ezen ürügy okán Magyarország 27-én hadba lép SZU ellen.1941 decemberében hadiállapotba kerül hazánk USA-val és Angliával . 1941 a ugusztus 8: harmadik zsidótörvény 1941-42 tele több háborúellenes megmozdulás. 1942 március Kállay Miklós lett a miniszterelnök, aki felvette a kapcsolatot az angolszász nagyhatalmakkal. 1943 január 12-február 9: doni

katasztrófa 1944 március 19: németek megszállták Magyarországot. Magyarország 1945 – 1995 Parlamenti választások és kormányalakítás 1945-ben. Az 1945 VIII TC. új választójogi törvényt vezetett be , általános , egyenlő és közvetlen titkos választójogot. Vorosilov a parlamenti választásokat megelőzően azt javasolta , hogy a választáson induló 4 legjelentősebb párt / KKGP , MKP , NPP , SZDP / közös listán induljon , és előre meghatározott arányban osztozzon a közösen megszerzett szavazatokon. A kommunisták kivételével mindegyik párt elutasította ezt. 1945 november 4: FKGP 57 % , SZDP 17,4 % , MKP 16,9 %, NPP 6,8 %, PDP 1,6 %, MRP 0,1 % . A Kisgazdapárt tehát abszolút többséget ért el , mégsem alakíthatott egyedül kormányt mert a SZEB ragaszkodott a koalíciós kormányzáshoz. A két parasztpárt és a k ét munkáspárt részvételével koalíciós kormány alakult, tehát a kormánynak nem maradt ellenzéke. November 15, m

egalakult az új kormány Elnöke Tildy Zoltán , 7 kisgazda miniszter / pl. Kovács Béla földmvelésügy / , 3 kommunista miniszter / Rákosi államminiszter , Nagy Imre belügy , Gerő Ernő közlekedésügy / , 3 s zociáldemokrata miniszter /pl. Szakasits Árpád államminiszter /, 1 parasztpárti miniszter / Keresztury Dezső vallás és közoktatásügy / . A legfontosabb tárcákat a K MP és az SZDP szerezte meg A kommunisták a gazdaság feletti ellenőrzést is megszerezték miután Vas Zoltán vezetésével létrehozták a Gazdasági Főtanácsot. Magyar Függetlenségi Fronttól a Dinnyés kormány megalakulásáig. 1944 december 2-án megalakult a MNFF , l éterhozó pártok és program. Ideiglenes Nemzetgyűlés és kormány / 1944 december 21-22 /összetételük és jellegűk. Hadüzenet Ínémetországnak december 28-án, 1945 január 20: fegyverszünet- jóvátétel, trianoni határok, bekapcsolódás a háborúba. SZEB működése hatása. Magyarország háború

kárai Földreform, közigazgatás demokratizálása, háborús bíróságok. 1945 választások, KGP győzelme. Koalíciós kormány Tildy Zoltán vezetésévelKöztársaság 1946 február 1. Nagy Ferenc kormány 1946 f ebruár 4. E llentétek a koalíciós pártok között Baloldali Blokk létrehzoása a kommunisták vezetésével, 1946 március 5. Tömegmozgalmo a Kisgazdapárt jobbszárnya ellen / 20 képviselő kizárása / . Magyar Szabadságpárt megalakulása. Társadalmi és ifjúsági szerzvezetek feloszaltása Ország gazdasági helyzete , infláció , forint 1946 augusztus 1. szénbányák államosítása Potsdami értekezlet hatása. Németek kitelepítése, magyar csehszlovál lakosságcsere egyezmény. Párizsi békeszerződés / 1947 február 10 /. Belpolitika: FKGP ellentámadása a B aloldali Blokk ellen. Köztársaságellenes összeesküvés leleplezése. Kovács Béla letartóztatása SZU – ba hurcolása Nagy Ferenc lemondatása Fejtse ki az 1945. évi földreform

előzményeit és jelentőségét ! 8p A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja. Ideiglenes Nemzeti Kormány első intézkedései. Földreform: 1945 március 18 Az agrárforradalom megváltoztatta a gazdasági és osztályviszonyokat, szétzúzta a nagybirtokrendszert, korlátozta a tőkés tulajdont, a gazdag parasztság erejét nem csökkentette, megnőtt a közép-és kisparaszti gazdaságok száma és területe. Mutassa be a többpártrendszer felszámolását. Szalámitaktika: a kommunisták a demokratikus pártok újabb és újabb csoportjait szorították ki a hatalomból. 1946 március 5: Baloldali Blokk megalakul / MKP , SZDP , NPP és a FKGP balos része / . E szervezet a k isgazdák visszaszorítására törekedett , kisgazdaellenes megmozdulások, a Blokk követelésére a Kisgazdapárt eltávolította a parlamentből 21 képviselőjét / Sulyok Dezső /. 1946 VII tc. a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről – e törvény lehetővé

teszi hogy az MKP a vezetése alatt álló rendőrség segítségével politikai ellenfeleit eltávolítsa a p olitikából / köztársaságellenes összeesküvés /. Letartóztatták Kovács Bélát és szovjet munkatáborba szállították. Majd zsarolással lemondatták Nagy Ferenc államminisztert. 1947 első felében az FKGP centruma szétzilálódott 1947 : Baloldali Blokk előretör, Dinnyés Lajos a miniszterelnök. 1947 július 25: Országgyűlés feloszlatása, új parlamenti választások kiírása, az MKP remélte hogy újabb demokratikus erőket sikerül kiszorítani a hatalomból. 1947 augusztus 31: kékcédulás választások – MKP lett a legerősebb párt / 22 % /. A választásokon 13,3 %-ot elért Magyar Függetlenségi Párt mandátumait a Választási Bíróság megsemmisítette. 1 948 június 12: MKP és az SZDP egyesül – MDP néven. A z MDP programját a parasztpártok elfogadták 1949 a ugusztus 1-én megalakult Magyar Függetlenségi Front melynek tagjai

voltak a fel nem oszlatott pártok. 1949-ben megrendezték az első egypárti választásokat, a lakosság csak a Népfront jelültjeire szavazhatott. Milyen politikai forgatókönyv szerint szerezte meg a hatalmat a kommunista párt Magyarországon ?6.p szalámitaktika – SZEB nyomása- Baloldali Blokk – ÁVH – népi demokrácia – pártok elsorvasztása Nagy Imre politikája 1953-1955 között. Sztálin halálát követően a SZU vezetésében a személyi változásokkal összhangban politikai irányvonal is változott. Ezen változások hatására Magyarországon Rákosi helyett Nagy Imre lett a miniszterelnök. 1953 június 4: nagy Imre ismerteti új programját Országgyűlés szerepének növelése, életszínvonal emelése, magánszektor támogatása, kuláklisták megszüntetése, internálások eltörlése, törvénytelenségek felszámolása, TSz-ből ki lehet lépni. 1953 július: közkegyelmi rendelet , 25000 ember szabadult ki. Internálótáborok felszámolása, ÁVH

összevonása a B elügyminisztériummal. Növelte a t anácsok és a p arlament szerepét Csökkent a nehézipar támogatása, nőtt a könnyű és élelmiszeripar támogatása. Csökkent a mezőgazdaság adóterhe. A paraszti adóhátralékok eltörlése, beszolgáltatás megszűnése Fizetés és nyugdíj emelés, kisipar támogatása. A törvénytelenségek feltárására megalakították a Különleges Tanácsot , a mely 300 üg yet vizsgált felül. 1954 okt óber: Hazafias Népfront újjászervezése, hogy a pártonkívüliek is politikai képviselethez jussanak. 1954: gazdaságpolitika átalakításának tervezete- alkalmazkodni kell a világpiachoz, értékarányos árak kialakítása, segíteni a kis és középüzemek fejlődését. Egyházpolitika 1945 – 1957 között. Az ateizmust hirdető kommunisták potenciális ellenséget láttak az egyházakban , hamar támadást indítottak. 1946: Rajk László belügyminiszter 1500 egyesület feloszlatását rendelte el / KALOT,

Cserkészek / . 1948 április: kommunista terv az iskolák államosítására / szovjet minta , marxista ideológia / . A tervezett törvény az egyház és a l akosság ellenállásába ütközött / Pócspetri ügy /.1948 XXXIII tc 6505 iskolát államosítottak júniusban, a tantervbe a marxista ideológia is beépült. Mindszenty József érsek és bíboros határozottan fellépett a kommunisták ellen. 1948 december 23-án letartóztatták , hamis vádak alapján életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Bebörtönözték Ordass Lajos evangélikus püspököt és Ravasz László református püspököt. 1951 : látványos koncepciós per Grősz József kalocsai érsek ellen.1951: létrehozták az Állami Egyházügyi Hivatalt , amely ellenőrizte az egyházakat , és beleszólt a belső életükbe. 1957-ben rendezték az egyházak helyzetét, miután vezetőik kinyilvánították a kormány iránti bizalmukat és támogatásukat. Az ÁEH továbbra is működött. Milyen

nagyhatalmi politika nyomán bontakozott ki és hogyan zajlott le és milyen nemzetközi helyzetben bukott el az 1956-os magyar forradalom ? 10.p A Rákosi-diktatúra bőven élt a terror eszközével és semmit sem tett a saját kormányzati elveinek megértetéséért . A hitelét vesztett kormányzat ellne a magyar nép az első adandó alkalommal fellázadt. Ez az alkalom Sztálin halálával majd a XX Kongresszus új irányelveivel érlelődött. A forradalom kitörése véletlen volt, de követeléseinek megfogalmazása törvényszerű . Bátorították erre az ifjúságot a belpolitikai melléfogások, vezetésen belüli hezitálás, lengyel események, nyugati propaganda. Nyugat azonban nem segítette. A szuezi válság mint rossz véletlen a forradalom leverését segítette 1956 október 23- november 4. 1956 október23: betiltott majd engedélyezett tüntetés a Petőfi-szobornál. A tömeg a Bem térre majd a Kossuth térre vonult , ahol Nagy Imre beszédet mondott .

Ezután a tüntetők egy része a Sztálin – szobrot ledöntötte, másik része a Rádióhoz vonult ahol a 22-én megfogalmazott 16 pont beolvasását követelte. Harc kezdődött az ÁVH-sok és a tüntetők között, a Rádiót a felkelők elfoglalták. 24-én Nagy Imre lett a miniszterelnök E napon a szovjet csapatok támadták Budapestet. Október 25: Karhatalmi erők a Kossuth téren a tömegbe lőttek Kádár János lett a párt új főtitkára. Október 26: A tüntetések az egész országra kiterjedtek, munkástanácsok alakultak. Maléter Pál fegyverszünete a felkelőkkel . Október 28: Nagy Imre fegyverszünete a szovjetekkel, akik elhagyták a fővárost. Nagy Imre ígérete a VSZ-ből való kilépésre, ÁVH feloszlatására. A Szabad Szó vezércikke demokratikus forradalomnak minősítette a történteket szovjet jóváhagyással. E napon összeült az ENSZ BT a magyar kérdés megvitatására.30-án a felkelők megostromolták és bevették az MDP székházát és 24

védőt meglincseltek. Nagy Imre bejelentette a 4 párti koalíció helyreállítását Kormány tárgyalásokat kezdett a V SZ-ből való kilépésről, és bejelentette a szovjeteknek el kell hagyniuk Magyarországot. November 1 : Kádár János bejelenti az MSZMP megalakulását. November 3: megalakult a koalíciós kormány / MSZMP , FKGP , SZDP Petőfi Párt /. Elnöke Nagy Imre Maléter Tökölre utazott , és tárgyalni akart a szovjet csapatkivonásról , de letartóztatták. November 4: szovjet támadás Budapest ellen, Szolnokon megalakult Kádár vezetésével a Forradalmi – Munkás – Paraszt Kormány. Hogyan próbálták a k ései Kádár-korszakban megreformálni a s zocializmust és hogyan teremtődtek meg az egypártrendszer felszámolásának feltételei? 10.p A szocialista világrendszer természetes széthullása azt igazolja, hogy a szovjet típusú szocializmus kísérlet Közép-Európában mesterséges képződmény maradt. Üvegházi mivoltát mutatja, hogy a SZU

meggyengülésével párhuzamosan gyorsan megszűnt. A körülötte zajló hol csak méltatlan hol véres politikai harcok nem fenntartásáról hanem felszámolásának módjáról szóltak. Magyarországon az egypártrendszer felszámolása társadalmi közmegegyezés alapján jogi szabályozás mellett ment végbe . Ennek értelmében maradt el lényegében a l eszámolás a proletárdiktatúra kiszolgálóival. El kell viselniük a közvélemény ítéletét Egyetlen büntetésük , hogy – elvileg – nem kaphatnak felelős vezetői beosztást – a gazdasági szférát kivéve. A szocializmus alatt a kispolgári mentalitás is üldözendő volt. A törekvés kudarcát mutatja hogy sem a vagyon sem a vagyonszerzés nem vált közmegvetés tárgyává. Sajnos az erkölcsi értékek annál inkább. Új gazdasági mechanizmus . 1960-as évek közepe a m agyar gazdaság kifullad. 1966 m ájus: az MSZMP új gazdaságirányítás bevezetése mellett foglalt állást. Tervezői: Fock Jenő ,

Nyers Rezső , Fehér Lajos. 1968 január 1: a reform bevezetése, lényege , hogy a vállalatok nagyobb önállóságot kaptak , a kormányzat csak a l egfontosabb kérdéseket és irányelveket határozta meg. Egyes vállalatok maguk döntöttek a termelésről , bérezésről és az értékesítésről . A reform a politikai változást is igényelte volna , ez nem történt meg. Ezért a reform igazi eredményt nem ért el Kialakult a második gazdaság, létrejöttek a k isüzemek a m agánszektorban. Szabadabb teret nyert a magángazdaság és a munkaerő áramlása. Nőtt a gazdaság teljesítőképessége , nőtt a nemzeti jövedelem , a külkereskedelem kiegyenlítettebbé vált. Hetvenes évek. 1971: a szovjet vezetők elfogadták a KGST komplex programját, nincsenek önálló utak, a keleti blokk országainak a szovjet példát kell követni. MSZMP balos szárnya támadta a reformokat. 1972: balosok kerülnek hatalomra a vezetésben , 1974 -re Fock Jenő és Nyers

Rezső kiszorul a hatalomból , 1975-re lemondatták Fock Jenőt. Megkezdődött a magyar szellemi élet megrendszabályozása is. A marxizmus megújításával kísérletező Lukács Györgyöt kizárták a pártból. A magánszektort korlátozták Emelkedett az életszínvonal, de a gazdaság teljesítménye romlott , ezért az életszínvonalat csak nyugati hitelekkel tudta biztosítani a vezetés. A tőkét korszerűtlen elképzelések beruházására , fordították / nehézipar szénbányászat / . Nyilvánvalóvá vált a pártállami diktatúra megreformálhatatlan Az emberek a politikától elfordultak , minden energiájukat saját boldogulásukra fordították / másod harmadállás, háztáji /, ennek következménye hogy egyre kevesebb a gyerek .Miután az 56-sok amnesztiát kaptak , a külpolitikai elszigeteltség enyhült, jó kapcsolatok Ausztriával NSZK-val. Milyen világpolitikai változások biztosították a m agyar egypártrendszer felszámolását, mutassa be a

folyamatot is ! 6.p a létező szocializmus működési zavarai – demokratikus szocializmus – peresztrojka demokrácia szocializmus nélkül – EKA: többpártrendszer – új közmegegyezés : a polgári viszonyok törvénye megteremtése Rendszerváltás 1990-es választások. Nyolcvanas évek politikai és gazdasági válsága miatt az MSZMP-n belül a reformerők előtérbe kerültek. 1985: független képviselők kerültek a parlamentbe 1987 szeptember: nemzeti ellenzék első tanácskozása Lakitelken, MDF megalakul. 1988 január: MDF a Jurta Színházban vitanapokat tart , s zabad választásokat követelt. 1988 március: FIDESZ megalakul. Május: SZDSZ létrejön Május: Grósz Károly lett a főtitkár és miniszterelnök, de az MSZMP az egypártrendszer mellett kitart.1988 november: Németh Miklós alakít kormányt, az átmenet kormánya. Az ellenzék a békés átmenet mellett van 1988 augusztus és november között: megalakult a KDNP , FKGP. 1989 január 26: Pozsgay Imre

1956-t népfelkelésnek minősítette. Február : MSZMP elfogadta a többpártrendszert. Kerekasztal tárgyalások a k ormány és az ellenzék között, az alkotmányozó nemzetgyűlési választásokról. Az alkotmányt 1989 októberében módosították 1989 október 23: Köztársaság kikiáltása. 1989 október: MSZMP utolsó kongresszusa, feloszlatta önmagát, MSZP megalakul. 1990 március választások. 6 párt jut a parlamentbe: MDF, SZDSZ , FKGP , FIDESZ, KDNP Milyen összefüggés van a he lsinki záróokmány alapelvei a 90 -es évek el ején lezajlott változások és a magyarságot ért sérelmek kiküszöbölése között ?: 10.p Magyarország a második világháború után a trianoninál is kedvezőtlenebb békére kényszerült . A népi demokrácia megszületésével , a szovjet blokk internacionalista testvériségének jegyében a nemzetiségi kérdést megoldottnak vélték. Eközben Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában tovább folyt a SZU-ban

elkezdődött a magyarság beolvasztása. Ezt a folyamatot az EBBESZ elődjének helsinki értekezlete zavarta meg. Az ott elfogadott elvek lehetőséget adnak a kérdés megvitatására . A kissebségi kérdés megoldását térségünkben a 80-as évek végén lezajlott rendszerváltások emelték csak az államok közötti politika rangjára . alapelveit kétoldalú szerződések, alapszerződések szövegezték meg. Másképpen segítené a p robléma megoldását Európa tervbe vett egyesülése . Az egységes demokratikus Európa biztosítaná a h atárok átjárhatóságát és az elszakadt nemzettestek reorganizációját. VILÁG 1945-1995 Ismertesse az ENSZ felépítését és működését ! USA és Anglia kezdeményezésére a 3 külügyminiszter moszkvai értekezletén megállapodtak egy nemzetközi szervezet létrehozásában. Előkészítő értekezlet 1944 augusztusban Dumbarton Oaksban. Megkezdték az egyes intézmények megszervezését / UNESCO / San Francisco

1945 á prilis- június: alapokmány elfogadása,51 alapító tagállam létrehozta New York központtal az ENSZ -t. Az alapokmány főbb pontjai:  konfliktusok diplomáciai úton való rendezése  béke fenntartása  emberi jogok tiszteletben tartása  faji megkülönböztetés elvetése  együttműködés a globális problémák megoldásában ENSZ felépítése: Közgyűlés- tagállamok küldötteinek fóruma , m unkáját az állandó és az ad hoc bizottságok segítik. Biztonsági Tanács: 5 állandó tag / USA SZU, Anglia, Kína, Franciaország / és 6 nem állandó tag. A BT határozatai kötelező érvényűek, az 5 állandó tagnak vétójoga van Nemzetközi Bíróság. Gyámsági Tanács Gazdasági és Szociális Tanács Titkárság élén a főtitkárral Szakosodott szervei: FAO – Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet UNESCO – Nevelésügyi , Tudományos Kulturális Szervezet WHO – Egészségügyi Világszervezet Világbank Nemzetközi Valutaalap

GATT – Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény Bipoláris világrendszer kialakulása. A szövetségesek ellentétei a háború után kiéleződtek. Európa kettéosztása már Jaltában körvonalazódott. A megosztás első jele: Churchill fultoni beszéde / 1946 március 5 vasfüggöny Balti-tengertől Triesztig / Ezután megindult a nyugati világ integrációja, és a szovjet típusú diktatúrák kiépülése Közép-Kelet Európában. Truman – elv: USA vállalta a feltartóztatás politikáját , mindent elkövetett , hogy a SZU ne tudjon újabb területeket megszerezni. 1947: Marshall-terv – európai gazdaság talpra állítására , csak a nyugati országok kérték. 1948 április: OEEC / Európai gazdasági Együttműködési Szervezet / létrejötte.1949 április 4: NATO létrejötte – nyugati államok katonai szervezete. A szovjet szférában a kommunisták kiépítik a sztálini rendszert. 1947 szeptember: KOMINFORM létrejötte – kommunitsa pártok

tevékenységének összehangolására. 1 949 január: KGST megalakul, ezzel kelet és nyugat gazdaságilag elválik egymástól Európában. 1949 Május 23: NSZK / francia angol amerikai övezetből /, NDK a szovjet zónából október 7én. A német állam kettészakadása a két világrend kialakulását jelezte Németország története 1945-1955. Németországot 4 megszállási övezetre osztották a háború után. Először az angol és amerikai / Bizóna / egyesült gazdaságilag, majd a francia zóna is csatlakozott / Trizóna / . 1948 június: a nyugati övezetben valutareform. SZU tiltakozásul 11 hóna pos blokád alá vette NyugatBerlint, a várost légihídon át ellátták A blokád kudarcba fulladt 1949 m ájus 23: NSZK , október 7: NDK megalakulása. NSZK – ban 1949 májusában új alkotmányt fogadtak el, augusztus választások, kancellár Adenauer lett, koalíciós kormányzás. Bonn lett az ország ideiglenes fővárosa1949-ben az NSZK-t felvették az Európa

tanácsba Marshall-segélyből részesült, szociális piacgazdaság. 1951: NSZK visszakapta szuverenitását, magára vállalta Németország háború előtti tartozásait. 1952: NSZK megállapodott Izraellel , hogy a zsidóknak a háborús kárpótlásként 3,5 milliárd márkát fizet. NDK-ban 1953 j únius 17-én felkelés tört ki, az életszínvonal emelését , szabd választásokat kommunisták lemondását követelték. Szovjetek elfojtották a l ázadást A SZU a felkelés hatására elengedte NDK 2,5 milliárd dolláros tartozását és visszaadott az országnak 33 ipari üzemet. 1955 N SZK a NATO-hoz, NDK a VSZ-hez csatlakozott Ezzel a n émet egyesítés lehetősége elúszott. Mutassa be Csehszlovákia történetét 1945-1968. 1945: Benes az új kormányfő, koalíciós kormány alakult. 1946 május: választások, kommunisták 38 % -al a legerősebb parlamenti erőt képviselik. 1947-ben a polgári politikusokat félre állítják. 1948 február: polgári miniszterek

lemondanak , így akarják a kommunista Gottwald távozását kicsikarni. Mind a kommunista mond a polgári erők tüntetnek. A polgárháborútól félő Benes elfogadja a kommunisták által összeállított kormányt. 1948 május: választásokon a Nemzeti Front / kommunisták / a szavazatok 88 %-át szerezték meg. Új alkotmány – kommunista és szociáldemokrata párt egyesítése , megvalósult a proletárdikatúra. A csehszlovák politika fő célja: a nemzeti állam megteremtése / magyarok megfosztása állampolgári jogaiktól, reszlovakizációs rendelet, közmunkák kitelepítések /. A sztálinista vezetők 1968-ig őrzik meg hatalmukat. 1968 január 5: CSKP KB Dubceket választja főtitkárnak. Az új vezetés átfogó reformokat indított el A társadalom támogatta A változásokat a szovjet vezetés a s zocializmus elleni támadásnak tekintette, és katonai intervenció mellett döntött. 1968 augusztus 21: Csehszlovákia katonai megszállása A Brezsnyev-doktrína

megfogalmazása. Az új főtitkár Gustáv Husák Vietnam 1945-1975. 1945-ben Vietnam északi részét a k ínai déli részét angol csapatok szállták meg. Franciák megpróbálták visszaszerezni egykori gyarmatukat , és hamarosan megszállták az egész országot, kínaiak angolok kivonultak. Közben kibontakozott a HO Si Minh által vezetett ellenállási mozgalom. 1945 szeptember: Vietnami Köztársaság kikiáltása A kommunistaellenes vietnami erők a franciák segítségével ideiglenes kormányt hoztak létre, és a kommunista erőket északra szorították vissza. 1950-tól Kína és SZU minden katonai segítséget megad a Ho Si Minh kormánynak, USA pedig franciákat támogatta 1954Dien Bien Phu francia vereség. Az indokínai szerződés szerint elismerték Vietnam Laosz Kambodzsa függetlenségét, a 17 szélességi foknál demarkációs vonalat létesítettek , ettől délre USA-barát rendszer, a Vietnami Köztársaság, északra kommunista Népköztársaság. A

kommunisták harcot kezdtek a dél vietnami kormány ellen. 1964 nyara: dél vietnami hajók lövik az észak vietnami szigeteket, ahonnan amerikai hadihajókat lőnek , erre Johnson elnök elrendelte Észak-Vietnam bombázását. Szovjet fegyverekkel felszerelt népi hadsereg legyőzi az amerikaiakat. Nixon és Kissinger belátta hogy a háborút be kell fejezni, kivonták az amerikai csapatokat Vietnamból 1973 januárjában és aláírták fegyverszünetet. SZU folytatatta Észak-Vietnam támogatását, amely 1975 tavaszán lerohanta Délt és egész Vietnam kommunista lett. Angol belpolitika 1951-1979. 1951: Churchill alakít kormányt. Konzervatívok folytatták a jóléti állam megteremtését / lakásépítés / . N agy gondot fordítottak a gazdasági növekedés biztosítására, tudományos és hadászati kutatásokra / 1952 a tombomba /. 1956: MacMillan alakít kormányt Alacsony munkanélküliség, a fizetések gyorsan nőttek. 1960- tól gazdasági növekedés lelassult,

ezért 1964-ben a munkáspárt győz Wilson alakít kormányt, de az új kormány sem tudta a gazdasági bajokat orvosolni . 1968: Észak -Írországban kiéleződött a katolikus protestáns ellentét, az írek tüntetését a rendőrség szétverte / 13 halott / az IRA újra megkezdi akcióit. 1970: konzervatívok alakítanak kormányt. 1972: csatlakozás az EGK-hoz A kormány az ír kérdést és a gazdaság válságát nem tudta orvosolni. 1974: bányászsztrájk, a választásokon a munkáspárt győz. A sűrű kormányváltások bizonyítják pártok nem láttak kivezető utat a válságból. Thatcher hatékony programot dolgoz ki a válság ellen Miniszterelnöksége a gazdaság és társadalom megújulását eredményezte. Reagan külpolitikája. 1980 november: a republikánus Reagan lett az USA elnöke. Célja a Helsinki előtti világhelyzet restaurálása. 1981: Reagan javaslata a s zovjeteknek a 0 megoldásra / ha SZU leszereli közép hatósugarú rakétáit, USA nem

telepít rakétát Európába / . M oszkva elutasította. Megkezdődött az amerikai rakétatelepítés, mire a szovjetek cseh és lengyel területen növelték az SS-20 -as rakéták számát.1983: csillagháborús űrvédelmi terv A terv a világűrbe telepítette elhárító rendszerrel ki akarta zárni az esetleges szovjet rakétatámadásokat. Ettől a programtól az amerikaiak azt várták , hogy a SZU sem anyagilag sem tudományosan nem tud lépést tartani az USA által diktált versennyel. USA t ámogatta a n icaraguai kontrákat, és 1983-ban megszállta Grenadát, erősítette európai haderejét. SZU gazdaságilag kimerült 1985-től rendszeressé váló amerikai-szovjet csúcstalálkozókon nemcsak a fegyverkezés csökkentéséről hanem a helyi válságok felszámolásáról is szó esik. Az egypártrendszer összeomlása Közép-Kelet Európában. 1980-as évek végén jelentkező gazdasági politikai válság , belső feszültségek és a gorbacsovi reformpolitikai

hatására a kommunista rendszerek erodálódtak Fokozatosan kiépült a parlamentáris demokrácia. Ellenzéki mozgalmak felerősödtek, megjelent a kormánypárton belüli reformkommunista ellenzék , pá rtok alakultak. 1988-89: rendszerváltás Magyarországon. 1989 tavasza: Lengyelországban a hatalom elismerte a Szolidaritást, amely a választásokat megnyerte. Magyarország 1989 szeptemberében megnyitotta határait a keletnémet menekültek előtt aki NSZK-ba távozat, ezzel a k eletnémet rendszer omlását gyorsította, Erich Honecker 1989 október 18-án lemondott . November 9: berlini fal leomlása 1990október : német egység Csehszlovákiában a bársonyos forradalom megdönti a kommunista rendszert, 1989 december koalíciós kormány, 1990 június választásokon a polgári erők győztek. 1993 január 1: Csehország és Szlovákia szétválása. Bulgáriában Todor Zsivkov lemondása után 1990-ben a választásokon a reformkommunisták győztek. Romániában 1989

decemberében felkelés megdöntötte a Ceausescu rendszert, új államfő a reformkommunista Iliescu, akinek pártja az 1990 májusi választásokon is győz. Jugoszláviában 1989-től polgárháború robbant ki. 1991 megszűnt a KGST és a VSZ Mutassa be a világpolitika fordulópontjait a k ubai válságtól a s zovjetek afganisztáni kudarcáig! 10.p A kétpólusú világban gazdaságilag csak USA számított komolynak . V iadaluk ezért nem termékek és eszmék szabad cseréjének versenye volt, hanem propaganda és fegyverkezési verseny. Űrversenyben a SZU a 60-as években némi előnyre tett szert. A gyarmati felszabadító küzdelmek támogatása megkönnyítette a h armadik világ befolyásolását, de az USA sem hagyott fel segélyprogramjaival. Ez a hidegháború és a helyi háborúk háttere Kubai válság a SZU meghátrálásával végződött. Vietnam USA kudarca Afganisztánból a SZU már nemcsak kivonult, gazdasági okokból fel is adta a küzdelmet. Miért

került sor a hidegháborúra ? Milyen hatása volt a belpolitikára ?9.p világforradalom eszméje – feltartóztatási politika – fegyverkezési verseny – helyi háborúk eszmék szabad cseréjének korlátozása – McCarty- izmus -atomtitok – koncepciós perek éleződő osztályharc Mennyiben jelentett váltást Hruscsov politikája Sztálinhoz képest? 6.p békés egymás mellett élés – ideológiai fegyverszünet – leszámolás a személyi kultusszal szocializmus építésének nemzeti útjai – csúcstalálkozók – birodalmi szemlélet Milyen bel és külpolitikai változások kezdődtek Kennedy idején az USA-ban? 7.p a polgárjogi harc elismerése- négerek megkülönböztetésének felszámolása – békehadtest segélyprogramok – űrkutatás – határozott külpolitika – kubai válság megoldása Miért tértek át a nagy hatalmak az enyhülés politikájára, és ezt miért szakította meg a kis hidegháború? 8.p Egy atomháború világégés – a megoldás enyhülés – SALT I.

– EBÉE – SALT II – csendes szovjet térnyerési kísérlet – csillagháború – akadozó leszerelési tárgyalások