10 próbaérettségi történelemből (emelt szint – írásbeli) – A 2017-től érvényes érettségi alapján

13 окт. 2014 г. . Szövegközlés: Radnóti Miklós: Ikrek hava – Napló. A szövegeket gondozta Ferencz Győző; jegyzetek Melczer.

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL október 13. KPSZTI Gianone András

8 Középszintű írásbeli Tartalmi jellemzők: 50 %: 1849-től napjainkig. 40% : Politika-, esemény-, állam, jog- és intézménytörténet 30 25%: Társadalom-, életmód-, mentalitásés művelődéstörténet, munkaügyi alapismeretek 20 25%: Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története, pénzügyi és gazdasági ismeretek 10%: Eszme- és vallástörténet Emelt szinten is.

9 Középszintű teszt Pontozás: 45 pont 50 pont Feladatok száma: változatlan 12 feladat 12 témakörből Feladattípusok: mint korábban + egy újdonság kompetenciákra irányul forrás (szöveg, kép, diagram stb.) vagy térkép feldolgozása, értelmezése komplex tesztfeladat (6 10 pont) Emelt szinten is.

10 Középszintű esszé Pontozás: 45 pont 50 pont Feladatok száma: 8-ből 3 4-ből 2 feladat Feladattípusok: rövid + hosszú

11 Középszintű esszé választása 1849-ig 1849-től egyetemes (rövid) magyar (hosszú) és 16. vagy 14. és 15. kevesebb esszé, de kisebb választási lehetőség az esszék hosszúsága nem változott több idő

12 Középszintű esszé értékelése Műveleti és tartalmi pontszámok rendszere megszűnt. Pontszámok változása : rövid 17/ hosszú 33 Feladatmegértés kevesebbet ér (2/2 pont) Tájékozódás térben és időben (2/4 pont) Kommunikáció + a szaknyelv alkalmazása (4/6 pont) Ismeretszerzés, a forrás(ok) használata (rögzítés és? megállapítás, 1+2=3/3+6=9 pont) Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás (rögzítés és? megállapítás, 2+4=6/4+8=12 pont)

13 Középszintű esszé javítása Eddigi jelölések: stb. Értékelési kritériumok jelölése oldalt betűjellel és számmal (T1, K1, F1, E1 stb.). Nem kell a végén kettővel elosztani Precízebb, jobban követhető javítás, egyértelműbb pontozás.

14 Szóbeli tételsor összeállítása Lényegében maradt a régiben, 2 kisebb változtatás szabad témakör témakörönként 2 4 téma/cím illetve tétel összesen tétel 60 % magyar 40 % egyetemes 50 % 1849 előtt, 50 % 1849 után a tételek nem adhatók előre ki, csak a témák/címek évente 20%-ban módosítani kell (címeket, forrásokat stb.).

15 Szóbeli tétel összeállítása Lényegében maradt a régiben, de pontosabb leírás: kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb vagy egy összetettebb, illetve több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása. ösztönöz a problémamegoldásra, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) források és térképek használatára 3 6 forrás feldolgozási, értelmezési szempont.

16 Szóbeli tétel értékelése a vizsgázót hagyni kell felelni tételenként elkészített értékelési útmutató alapján A feladat megértése Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás Összesen 4 pont 6 pont 10 pont 12 pont 18 pont 50 pont

17 Emelt szintű írásbeli Tartalmi jellemzők: mint középszinten 50 %: 1849-től 40% politika-, 25% társadalom-, 25%: Gazdaság-, 10%: Eszmetörténet

18 Emelt szintű teszt Pontozás: 44 pont 50 pont Idő: 90 perc 100 perc Feladatok száma: feladat (12 témakörből) Feladattípusok: 13+1 típus komplex tesztfeladat (6 10 pont) itt is

19 Emelt szintű esszé Pontozás: 46 pont 50 pont Idő: 150 perc 140 perc Feladatok száma: 10-ből 4 6-ból 3 feladat Feladattípusok: rövid + hosszú ÚJ: komplex esszé

20 Emelt szintű esszé választása 1849-ig 1849-től egyetemes (rövid) magyar (hosszú) komplex 17. és és 16. vagy 14. és /18 kevesebb esszé, de kisebb választási lehetőség az esszék hosszúsága nem változott több idő ÚJ: komplex esszé (kialakítása folyamatban)

21 Emelt szintű esszé értékelése Műveleti és tartalmi pontszámok rendszere megszűnt Pontszámok változása : rövid 10/ hosszú 18 /komplex 22 Feladatmegértés kevesebbet ér (2/2/2 pont) Tájékozódás térben és időben (2/4/6 pont) Kommunikáció + a szaknyelv alkalmazása (4/6/6 pont) Ismeretszerzés, a források használata (rögzítés és rögzítésenként 2 megállapítás, 6/12/15 pont) Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás (rögzítés és rögzítésenként 2 megállapítás, 6/12/15 pont)

22 Emelt szintű esszé javítása eddigi jelölések: stb. értékelési kritériumok jelölése oldalt betűjellel és számmal (T1, K1, F1, E1 stb.) a végén kettővel (és nem hárommal) kell elosztani Precízebb, jobban követhető javítás, egyértelműbb pontozás

23 Szóbeli tételsor összeállítása Minden maradt a régiben, csak a korszakhatár változott 6 témakör témakörönként 3 4 téma/cím illetve tétel összesen tétel 60 % magyar 40 % egyetemes 50 % 1849 előtt, 50 % 1849 után a tételek nem adhatók előre ki, csak a témák/címek évente 30%-ban módosítani kell (címeket, forrásokat stb.)

24 Szóbeli tétel összeállítása Lényegében maradt a régiben, de pontosabb leírás kisebb korszak történelmi problémájának részletezőbb vagy egy összetettebb, illetve több történelmi korszakon átívelő probléma áttekintő bemutatása. ösztönöz a problémamegoldásra, valamint a történeti (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) források és térképek használatára. források száma nincs megszabva feldolgozási, értelmezési szempont

25 Szóbeli tétel értékelése mint középszinten a vizsgázót hagyni kell felelni tételenként elkészített értékelési útmutató alapján A feladat megértése Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás Összesen 4 pont 6 pont 10 pont 12 pont 18 pont 50 pont

27 Ismeretszerzés, források használata Releváns információk gyűjtése történelmi forrásokból, következtetések megfogalmazása, a források értelmezése. Tanult ismeretek felidézése, azonosítása forrás alapján. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése. Forráskritika alkalmazása. Folyamatok és történelmi jelenségek, történelmi személyiségek bemutatása/értelmezése, értékelése források alapján.

28 Kommunikáció, szaknyelv használata Fontosabb történelmi fogalmak felismerése, azonosítása, meghatározása forrás alapján, történelmi fogalmak helyes használata Az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmak kiválasztása, rendszerezése, fogalmak jelentésváltozásainak ismerete Szövegalkotás megadott témában (szóban és írásban)

29 Tájékozódás térben és időben Események, folyamatok, jelenségek, személyek elhelyezése térben és időben. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek felismerése és bemutatása. A földrajzi környezet szerepének felismerése és bemutatása az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában. A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken és a történelmi tér változásainak ismerete. Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között. Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása

30 Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás Ok-okozati összefüggések, események, folyamatok, cselekedetek mozgatórugóinak rendszerezése, feltárása, bemutatása. A változás és fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon. Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése. Hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása (CSAK EMELT SZINTEN) Személyek, pártok, csoportok szerepének felismerése, bemutatása egy történelmi esemény alakulásában. Történelmi jelenségek problémaközpontú, forrásokon alapuló rendszerezése, bemutatása. Általános szabályok alkalmazása konkrét esetekre. A történelmi kulcsfogalmak használata történelmi jelenségek bemutatásakor.

32 A témakörök jelentősége Középszinten: tesztkérdések + esszétémák Emelt szinten: esszétémák Nem változott

33 Jelmagyarázat a témakörökhöz piros: új téma sárga: közép emelt vagy fordítva kurzív: átfogalmazott, áthúzott: törölt (azon a szinten vagy teljesen)

34 I/A. Ókor Középszint A zsidó vallás fő jellemzői. Az egyes ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. Julius Caesar egyeduralmi kísérlete. A görög-római hitvilág. Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei. A kereszténység kialakulása és főbb tanításai. A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. A Nyugatrómai Birodalom bukása és a népvándorlás.

35 I/B. Ókor Emelt szint Az egyes ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása. Egy folyam menti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína). A görög filozófia kimagasló képviselői (Platón, Arisztotelész). A görög tudomány egyes területeinek egy-egy alkotója (történetírás, természettudományok). Octavianus hatalomra jutása és a principátus Augustus idején. A kereszténység államvallássá válása. Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A spártai állam. A római történetírás egy-egy jelentős alkotója (pl. Livius, Tacitus). A népvándorlás legfontosabb mozzanatainak és résztvevőinek ismerete, térbeli elhelyezése (pl. germánok, hunok).

36 II/A. Középkor Középszint A hűbériség és a jobbágyság jellemzői. Az uradalom és a mezőgazdasági technika. A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői. Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) együttműködés és konfliktusok. Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A középkori város és a céhes ipar. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. A román és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra. Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemzői források alapján. Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben. A világvallások civilizációformáló szerepe. A középkori kereskedelem sajátosságai. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században.

37 II/B. Középkor Emelt szint A Frank Birodalom történetének főbb állomásai. A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (pl. bencések, kolduló rendek). A rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban. Az Oszmán Birodalom kialakulása és főbb jellemzői. Művelődés és írásbeliség a középkorban. Az ortodox és a nyugati kereszténység főbb jellemzői. A középkori céhes ipar bemutatása. Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének fontosabb szakaszai.

38 III/A. Magyar középkor Középszint A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás. Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. A középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején. Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája. Az Aranybulla. Hunyadi János harcai a török ellen. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja. Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése.

39 III/B. Magyar középkor Emelt szint A honfoglaló magyarság életmódja. Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején. I. (Nagy) Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom. Zsigmond király külpolitikája. Az Aranybulla. Hunyadi János harcai a török ellen. Eltérő tudományos elképzelések a magyar őstörténettel kapcsolatban

40 IV/A. Kora újkor Középszint A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői. A lutheri és kálvini reformáció. A katolikus megújulás. A barokk stílus jellemzői. Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában. A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján. Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában.

41 IV/B. Kora újkor Emelt szint A századi gyarmatosítás és a világgazdaság kialakulása. Nagyhatalmi konfliktusok a században (harmincéves háború, spanyol örökösödési háború, osztrák örökösödési háború, hétéves háború). A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. A legfőbb társadalmi és gazdasági folyamatok a században Nyugat-Európában. Az angolszász kapitalizálódás, a polgári fejlődés és a mindennapi élet a kora újkori Angliában Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus), az újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szerződés, államelmélet) kibontakozása.

42 V/A. Magyar kora újkor Középszint A mohácsi vész és az ország három részre szakadása. A várháborúk ( ). Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete. A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei. Demográfiai és etnikai változások a 18. században. Mária Terézia és II. József reformjai. A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján.

43 V/B. Magyar kora újkor Emelt szint A három országrész berendezkedése. Bethlen Gábor fejedelemsége. Zrínyi Miklós tevékenysége és a török kiűzése Magyarországról. Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon. A spanyol örökösödési háború. A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban. Az udvar és a rendek viszonyának alakulása. Az állami oktatáspolitika főbb intézkedései.

44 VI/A. XIX. század Középszint A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései. Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei. A szövetségi rendszerek kialakulása. A francia alkotmányos monarchia válsága és bukása. Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. A balkáni konfliktusok okai. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra konkrét példák alapján.

45 VI/B. XIX. század Emelt szint A napóleoni háborúk fordulópontjai. A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán. Az egységes Németország létrejötte és nagyhatalommá válása. Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől az első világháborúig. Az ipari forradalmak társadalmi hatásai (demográfia, életmód, nők helyzete). A szövetségi rendszerek kialakulása. A francia forradalom főbb irányzatai (pl. alkotmányos monarchisták, girondiak), valamint képviselőik társadalmi és politikai elképzeléseinek összehasonlítása. A jakobinus diktatúra. A tudományos és technikai fejlődés hatása a társadalomra, a gondolkodásra, az életmódra és a környezetre.

46 VII/A. Magyar XIX. század Középszint A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei. A kiegyezéshez vezető út. A kiegyezés tartalma és értékelése. Gazdasági változások a dualizmus korában. Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában. Az átalakuló társadalom sajátosságai a dualizmus korában. Az életmód változásai a századfordulón. Budapest világvárossá fejlődése. A reformkor kulturális életének főbb jellemzői. A tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége a dualizmus korában

47 VII/B. Magyar XIX. század Emelt szint A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A nemzeti eszme a reformkorban. A polgári állam kiépülése Magyarországon (közigazgatás, közegészségügy, iskolahálózat). Budapest világvárossá fejlődése. Társadalmi és életmódbeli változások a dualizmus korában. A reformkori gazdasági átalakulás jellemzése és elemzése. A reformkori magyar társadalom rétegződése és életformái. A német, az olasz és ausztriai mozgalmak hatása a magyar szabadságharcra. Nemzetiségi törekvések a Habsburg birodalomban 1848-ban. Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakulása. Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről. Magyar nemzetiségi politika és nemzetiségi törekvések a dualizmus korában.

48 VIII/A. Világ Középszint Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). Az első világháborút lezáró békerendszer. A náci Németország legfőbb jellemzői. A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban. A második világháború előzményei, kitörése és jellemzői. A holokauszt. A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. A második világháború katonai és politikai fordulópontjai A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása. A bolsevik hatalomátvétel körülményei.

49 VIII/B. Világ Emelt szint A világgazdasági válság és a New Deal. Az olasz fasizmus jellemzői. Életmód és mindennapok a 20. század első felében. A második világháború főbb hadi és diplomáciai eseményei. Nagyhatalmi érdekek és ellentétek az első világháborút lezáró béketárgyalásokon. A bolsevizmus ideológiája, a bolsevik propaganda főbb jellemzői, a sztálini gazdaságpolitika. A hátország szerepe az első világháborúban. A világgazdaság átrendeződése az első világháború után. Tekintélyuralmi rendszerek bemutatása Közép-Európában és a Balkánon. A totális állam kiépítése Németországban. Háborúellenes katonai és polgári erőfeszítések

50 IX/A. Mo Középszint A trianoni békediktátum és következményei. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. A magyar külpolitika a két világháború között. A politikai rendszer főbb jellemzői. Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések. Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon. Az antiszemitizmus megjelenési formái és a zsidókérdés Magyarországon. Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása.

51 IX/B. Mo Emelt szint Magyarország az első világháborúban. Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság. A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években. A klebelsbergi oktatás- és kultúrpolitika. Magyarország a náci birodalom árnyékában. A területi revízió lépései. Kállay Miklós miniszterelnöksége. Trianon társadalmi és bel- és külpolitikai következményei. Politikai életpályák bemutatása és elemzése. Tudomány és művészet főbb képviselői a két világháború közötti Magyarországon. Háborúellenes törekvések a második világháború idején

52 X/A. Jelenkor Középszint A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői. Az ENSZ létrejötte, működése. A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország újraegyesítése. Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése. A globális világgazdaság ellentmondásai. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején. A tömegkultúra új jelenségei. A közép-európai régió sajátos problémái 1990 után. A fejlődő országok főbb problémái.

53 X/B. Jelenkor Emelt szint A gyarmati rendszer felbomlása Indiában. A Kínai Népköztársaság létrejötte. A közel-keleti helyzet összetevői, az izraeli állam. Az európai integráció főbb állomásai (bővülés és mélyülés). Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején. (berlini válság, Korea, Kuba, Vietnam). A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Együttműködés és eltérő érdekek az Európai Unióban. A demográfiai válság társadalmi és gazdasági okai napjainkban. A balkáni konfliktusok, Jugoszlávia felbomlása. Nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek helyzete néhány szomszédos országban Az Európai Unió helye a világgazdaságban.

54 XI/A. Mo től Középszint Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok jellegzetességei a Rákosi-korban. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a megtorlás. A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok. A rendszerváltozás főbb eseményei. A piacgazdaságra való áttérés és következményei. A határon túli magyarság 1945-től. A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége.

55 XI/B. Mo től Emelt szint Magyarország szovjetizálása ( ). A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései. A közjogi rendszer átalakítása ( ). Demográfiai változások Magyarországon 1945-től. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. Magyarország a kilencvenes években.

56 XII/A. Társadalmi, pénzügyi, munkavállalói ismeretek Középszint A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban. Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok, kötelességek. A választási rendszer fő elemei. A politikai intézményrendszer fő elemei (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény). A szociális ellátórendszer fő elemei. A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek). A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése. Nemzetiségek a mai magyar társadalomban.

57 XII/B. Társadalmi, pénzügyi, munkavállalói ismeretek Emelt szint Társadalmi rétegződés és társadalmi egyenlőtlenségek. Nemzetiségek Magyarországon. Az állam gazdasági szerepvállalása. A pénzpiac működése. A vállalkozási formák, a vállalkozás alapítása és működtetése. Magyarország gazdasága és beilleszkedése az európai, illetve világgazdaságba.

58 Hasznos linkek rendeletek: balyok mintafeladatok: minden:

59 ÖSSZEGZÉS A szóbeli vizsga súlya kisebb. Két új feladattípus. Kevesebb esszéfeladat, egyszerűbb választás Kevesebb értékelési szempont, áttekinthetőbb javítás. A XIX XX. század még hangsúlyosabb. Témák (kultúrtörténet, gazdaságtörténet) csökkentése Még lehetnek változások!