Radóczné Bálint Ildikó. Kézikönyv. az Irodalom 5. tanításához

Amikor meglátogatja bármelyik webhelyet, tárolhatja vagy lekérheti az információkat a böngészőjében, leginkább a \ “cookie-k” formájában. Ez az információ – ami Önre, preferenciáira vagy internetes eszközére (számítógépre, táblagépre vagy mobilra) vonatkozhat – többnyire arra szolgál, hogy a webhely úgy működjön, ahogyan elvárta.

Magyar irodalom 5. osztály /tankönyv, olvasókönyv/ – Magyar nyelv és irodalom

Mi befolyásolhatja a hirdetések sorrendjét a listaoldalon?

A hirdetések sorrendjét a listaoldalak tetején található rendezési lehetőségek közül választhatod ki, azonban bármilyen rendezési módot választasz ki, a lista elején mindig azok a szponzorált hirdetések jelennek meg, amelyek rendelkeznek a Listázások elejére vagy a Maximum csomag termékkiemeléssel. Ezeket a lista elején található Kiemelt ajánlatok sáv jelöli.

Termékkiemeléseinket termékfeltöltés során, a Hirdetés kiemelése oldalon tudod megrendelni, de természetesen arra is lehetőség van, hogy már futó hirdetéseidhez add hozzá azokat.

A kiemelésekről ITT, a rendezési lehetőségekről ITT olvashatsz részletesebben.

Radóczné Bálint Ildikó. Kézikönyv. az Irodalom 5. tanításához

2 Szerző Radóczné Bálint Ildikó Szerkesztette Tótfalusi Miklós Kapcsolódó kerettanterv EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet AP ISBN Radóczné Bálint Ildikó, kiadás, 2014 A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft Celldömölk, Széchenyi u. 18. Tel.: 95/ , fax: 95/ Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés Alinea Kft. Terjedelem: 13,13 A/5 ív Tömeg: 258 g AP_050536_irodalom5kk.indd :41:17

3 1. Bevezető gondolatok 1. Bevezető gondolatok A gyermeknek olvasnia kell. Jót kell olvasnia. Az ilyen olvasmány táplál. Kezébe kell adni a gyermeknek az iskolában az eleven, lélegző remekműveket (Kosztolányi Dezső) Elkészült az 5. évfolyamos könyv és munkafüzet átdolgozása az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervi előírásoknak (2012) megfelelően. Munkánk során arra törekedtünk, hogy taneszközeinket jobbá, vonzóbbá tegyük, amelyekből tanítani és tanulni könnyen, kedvvel lehet. Az irodalomóra és az irodalomtanítás az egyik legbonyolultabb pedagógiai tevékenység. Tudomány és művészet egyszerre. A szakterület tudománya és az átadás művészete, amely a gyerekeket az irodalmat olvasó, értő, szerető felnőttekké képes nevelni. Az irodalmi mű élményeket rögzít. Maga az irodalom is emberi élmények tárolása, rögzítése, továbbadása. Munkánk során ennek az élménynek a sugárzását kell megkönnyítenünk. Az irodalomtanárnak abban is segítenie kell, hogy tanítványaink beléphessenek az író által elképzelt világba, képesek legyenek azt átélni, és tudják értelmezni a történéseket. Állandóan időszerű, problémát jelentő feladat a gyerekek olvasásra késztetése. Az élmények nagy részét ez a korosztály már elsősorban a televízió és a számítógép kínálatából meríti. Ezek a hatások azonban a gyermeki érzelem- és fantáziavilág mozgósításában alig játszanak szerepet. Ezért különösen sok a tennivalónk az olvasás megszerettetése érdekében. Ugyanakkor a televízió és a számítógép előnyeit is célszerű felhasználni a tanítás során. A számítógép is szolgálhatja a napi munkánkat, diákjainknak adhatunk olyan feladatokat, amelyek elvégzéséhez az internetet kell használni. Az irodalomtanár feladata úgysem változik: beszélni, olvasni, írni kell megtanítani a gyerekeket változó eszközökkel és módszerekkel. Az Irodalom 5. könyv és a munkafüzet elkészítésekor fontosnak tartottuk, hogy egy osztályon belül a jobb képességűek és a fejlesztésre szorulók számára is megfelelő kérdésekkel, feladatokkal történjen az anyag feldolgozása. A tankönyvben az irodalomelméleti fogalmak mindig alkalmazás közben, magyarázattal, meghatározással együtt jelennek meg. A megjegyzendő fogalmak vastagon vannak kiemelve, illetve a könyv végén találhatók a fogalomtárban. A szemelvényanyagot úgy válogattuk össze, hogy az alkalmas legyen a különböző nevelési területek, többek között az erkölcsi, az esztétikai, a hazaszeretetre, a családi életre nevelés fejlesztésére. Ugyanakkor törekedtünk a helyi kulturális hagyományok bekapcsolására is, ösztönöztük a tanulókat ezek felkutatására. Ahol lehetőség volt rá, ott éltünk a tantárgyak közötti koncentrációval is. A könyvben együtt szerepel az elmélet és a gyakorlat. Az irodalomkönyvbe természetesen nem ír a tanuló, írásbeli munkáit a füzetben és a munkafüzetben végzi. A feladatok a tankönyv és a munkafüzet esetén is kiváló alkalmat teremtenek a differenciálásra, a kooperatív tevékenységformákra. Napjainkban már kevesebb könyvnélkülit tanulnak meg tanítványaink, mint a korábbi nemzedékek. Ennek révén klasszikusaink gondolatai, nyelvi remeklései kevésbé vannak jelen életünkben. Pedig a memoriternek fontos szerepe van a beszédkészség kialakításában, a versek gondolatiságának megértésében. A könyvnélküli kiválasztásánál ügyelnünk kell arra, hogy tartalmazzanak verses és prózai műveket is. Úgy válogassunk, hogy példát nyújthassunk a leírás, az elbeszélés, a párbeszéd formáira, a költői kifejezőeszközök gazdag tárházára! (A memoriterekre tett javaslatainkat a könyvben és a tanmenetben is jelöltük.) Ezúttal is szeretnénk köszönetünket kifejezni Boncásné Egri Gabriellának, Farkas Ferencnének és Mihalik Istvánnénak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy óravázlataikat a tantárgyi programban megjelentessük. Munkánk során soha nem felejtettük el, hogy a különböző ismeretek elsajátítása csak eszköz tanulóink műveltségének, világszemléletének kialakításában és formálásában. Gárdonyi Géza szerint amely napon nem olvasol, vesztesz. Mi is magunkénak valljuk az író gondolatát: A könyv szeretetet ad és szeretni tanít. Tanóráink legfontosabb feladata a könyvnek, az irodalomnak a megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerősítése. Mindehhez kívánnak eredményes munkát és sok sikert: A Kiadó és a Szerzők Radóczné Bálint Ildikó Virág Gyuláné IRODALOM 3 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:21

4 Tanári kézikönyv az Irodalom 5. tanításához 2. Alapelvek, célok, fejlesztési feladatok Alapelvek, célok Az egyéni, a közösségi, a társadalmi kommunikáció alapja a magyar nyelv sokoldalú ismerete és árnyalt használata. A nyelv kultúrát formál, őriz és közvetít, az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás, az önismeret kibontakozásának közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Az anyanyelvnek kulcsszerepe van a nemzeti és kulturális önazonosság, tudatosság és kifejezőképesség, az erkölcsi, az esztétikai, a történeti és a kritikai gondolkodás kialakításában is. Az anyanyelvnek mint rendszernek a biztos tudása, az anyanyelvi készségek birtoklása segíti az aktív részvételt a társadalom közösségeiben, valamint meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek létrehozásában, megvitatásában, közössé tételében és alakító áthagyományozásában. Az anyanyelvi alapok megfelelő ismerete segíti az idegen nyelv elsajátítását. Az anyanyelvi képzés befolyásolja és támogatja a többi műveltségterület elsajátítását, ezért az anyanyelvi kompetencia fejlesztése valamennyi műveltségi terület feladata. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója, alakítója: a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének, az esztétikai és érzelmi nevelésnek, a viselkedési szabályrendszer átadásának egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Ezért alapvető szerepe van a nyelvi, a kulturális és a szociális kompetenciák alakításában, fejlesztésében, meghatározó a tanulás teljes folyamatában. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, ugyanakkor különböző képességterületeket fejleszt. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. A Magyar nyelv és irodalom műveltségterület számos ponton kapcsolódik a Művészetek, az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv, valamint az Informatika műveltségi területek tartalmaihoz és céljaihoz Fejlesztési feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Törekvés a jól formált, nyelvileg igényes beszédre és a megfelelő artikulációra. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása. A szünet, a hangsúly-, a beszédtempó-, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása. A kommunikációs folyamat összetevőinek azonosítása, értelmezése. 4 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:22

5 2. Alapelvek, célok, fejlesztési feladatok A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában. A hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. A beszélő fellépésének, szóbeli viselkedésének megfigyelése. Alkalmazkodás a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez az árnyalatok érzékeltetésére. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése érvekkel. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. Ismert szövegek megjelenítése drámajátékkal. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl.: bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat) Olvasás, az írott szöveg megértése Különböző szövegek néma és hangos olvasása. A szöveg gondolati, érzelmi-hangulati tartalmát közvetíteni képes értelmes és kifejező olvasás. A különböző mondatfajták hanglejtésének megfigyelése és reprodukálása a hangos olvasásban.az olvasási stratégiák, a szövegértő olvasást támogató olvasási típusok folyamatos gyakorlása (pl.: felkészülés az olvasásra, az előzetes tudás előhívása, jelentésalkotás, jóslás, következtetés, értelmezés, értékelés, kérdések, reflektálás a szövegre, összefoglalása). Az életkornak megfelelő globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás. Az értő olvasás bizonyítása feladatmegoldással. Az olvasott szövegekkel összefüggésben az aktív szókincs gazdagítása. Nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazása (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás). Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A szöveg és kép viszonyának, összjátékának megfigyelése. Különféle ábrák, illusztrációk értelmezése. Az információs kommunikációs technikák (IKT) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. Kreatív folyamatok támogatása (képzelet, belső képek alkotása, jelentésalkotás). Szövegek műfaji különbségének érzékelése (pl.: mese és dokumentum, lírai költemény és elbeszélés). Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények felidézése és megosztása. Az olvasott szöveg cselekményének utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről Írás, szövegalkotás Az írástechnika továbbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő, olvasható, esztétikus és rendezett írásmód gyakorlása. Rövidebb szövegek alkotása, személyes és olvasmányélmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban és műfajokban. Alapvető nyelvhelyességi, helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása. Különböző nézőpontú rövidebb fogalmazások írása. Önkifejezés és kreativitás különböző műfajokban (szövegek átírása különböző nézőpontokból stílus- és hangnemváltással, sajtóműfajok gyakorlása). Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (és elektronikus) forrásokból; írásba foglalás tanári irányítással, csoportosan és önállóan A tanulási képesség fejlesztése Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikon használata). Gondolkodás a saját gondolkodási folyamatokról. A tapasztalatok megosztása. Feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás). Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. 5 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:22

6 Tanári kézikönyv az Irodalom 5. tanításához Különböző információhordozók (pl.: vizuális, audiovizuális, elektronikus, az internet) jellemzői, kommunikációs funkciói és kultúrája. Szövegek vizuális környezetének elemzése, ábrák, illusztrációk értelmezése szövegösszefüggésben. Kulcsszókeresés; szövegtömörítés; hiányos vázlat, táblázat, ábra kiegészítése a szöveg alapján. Információk, adatok visszakeresése tanári irányítással. A szöveg értelmezése, egyszerű ok-okozati összefüggések felismerése, következtetések levonása. Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált [koncentrációs] memóriagyakorlatok, szövegtanulási technikák. A szöveges emlékezet aktivizálása, szövegek pontos megfigyelése, azonosítása és felidézése Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak feltérképezésében (pl.: rokon értelmű szavak gyűjtése). Különféle nyelvváltozatokat képviselő konkrét példák alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegzettségének megtapasztalása, felismerése (különösen a szókincs területén). A nyelvi állandóság és változás jelenségeinek megfigyelése. Egy-egy korábbi évszázadban született szöveg megfigyelése, a mai és a korábbi nyelvállapot különbségének a felismerése a korosztálynak megfelelő szinten Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az olvasás örömének megtapasztalása. Tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; címadás. Ismerkedés változatos ritmikai, zenei formálású lírai művekkel: ezek közös és önálló olvasása és feldolgozása a klasszikus, a kortárs magyar és világirodalom köréből. Néhány fontosabb költői kép és alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megfigyelése. Ismerkedés különböző lírai műfajokkal (döntően a 6. évfolyamon). A versszak felismerése, egyszerű jellemzése (sorok száma, hosszúsága, szótagszáma). A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése. A lírai mű középpontjában álló gondolat, illetve érzelem azonosítása. A lírai mű témájának és hangulatának, hangnemének felismerése (döntően a 6. évfolyamon). Rövidebb epikai művek, népköltészeti alkotások olvasása. A megismert narratív formák alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban, az írásbeli fogalmazásokban. Történetek főszereplőinek azonosítása. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. Az idő és a tér egyértelműen megjelölt mozzanatainak azonosítása. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése. Annak megállapítása, hogy ki beszéli el és kinek a szemével látjuk a történetet. Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek dramatizált megjelenítése. Tapasztalatszerzés a tisztán elbeszélő és a dramatikus műrészletek közötti különbségekről. A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása példák alapján. Alapvető emberi alaphelyzetek, irodalmi témák felismerése és megbeszélése. A magyar és a világirodalom néhány jelentős témája és formai hagyománya. Mesei motívumok, ismétlődő nyelvi, szerkezeti jellemzők azonosítása. Törekvés a közvetlenül adódó jelentés árnyalására, általánosítására személyes tapasztalatok, más irodalmi és nem irodalmi, verbális, hangzó és képi szövegek bevonásával. 6 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:22

7 Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése 2. Alapelvek, célok, fejlesztési feladatok Beszélgetések a szép és a csúnya fogalmának tartalmairól, használatáról. Beszélgetések a jó és a rossz fogalmának tartalmáról. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi helyzetekben és különféle műalkotásokban. A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége. Mindennapi konfliktusok megjelenítése drámajátékban (pl.: bábjáték). A műélvezet megtapasztalása a belefeledkezés, a játék, a kaland, a humor, a képzelet, a ritmus és a zene révén. A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének megtapasztalása. A kulturális sokszínűség mint közösségépítő erő megfigyelése. 7 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:22

8 Tanári kézikönyv az Irodalom 5. tanításához 3. Az 5. évfolyamos irodalom-taneszközök szerkezete, felépítése. Módszertani javaslatok 3.1. Ismétlés, ismerkedés A munkafüzet ismétléssel kezdődik, amely az alsó tagozatos, főleg a 4. évfolyamos tananyagra épül. Az is meretek alapos felidézése és a képességek, készségek mérése több okból is szükséges. Segítségükkel tisztázhatjuk, milyen alapokra építünk az 5. évfolyamon, feltárhatjuk az fő hiányosságokat, a típushibákat. Megismerhetjük tanítványaink képességeit, ezek ismeretére építhetjük a későbbi munkánkat, és erre alapozhatjuk a differenciált tevékenységformákat. Az Irodalom feladatlapokban található Év eleji szövegértés segít a néma, értő olvasás mérésében. A hangos, kifejező olvasás mérését pedig a Kézikönyvben található értékelőlap alapján végezhetjük. Az első órákon ismertessük meg tanulóinkkal a tankönyv és a munkafüzet felépítését és használatát! Hívjuk fel tanítványaink figyelmét arra is, milyen elvek szerint osztottuk a rá váró feladatokat két részre! A kék színű részben található Feladatok, kérdések leginkább a műelemzés hagyományos elemeire, például a cselekményre, a helyszínre, az időre és a szereplőkre kérdeznek rá. A Kapcsolódó kérdései pedig a szöveg egyes kifejezéseinek magyarázatára biztatnak, illetve az alkotó, kutató és játékos feladatok találhatók itt. Sokszor leszünk kíváncsiak a gyerekek véleményére, érveikre és személyes tapasztalataikra is. A 65 órára tervezett könyv Kuckóiba olyan művek kerültek, amelyeket kiegészítő anyagnak szántunk, és jó szívvel ajánlunk feldolgozásra a szabadon tervezhető 10%-os tananyagtartalomként. (Néhány népdal és a kerettanterv által megjelölt Petőfi verseken túl a költő más versei is helyet kaptak a Kuckókban. Ezeken kívül Bálint Ágnes Szeleburdi család című művének részletei is.) A könyv feladatai előtti kis ikonok a munkaformákra tesznek javaslatot (Párban dolgozz!, Csoportban dolgozz!), és a füzetben való munkavégzésre buzdítanak (A füzetben dolgozz!). A tankönyv írásakor nagy gondot fordítottunk a képanyagra. Sok kérdés és feladat irányul magukra a képekre is. (Például meg kell figyelni az ábrázolt személyek gesztusait, mozdulatait.) Munkánk során nem feledkeztünk meg a jól ismert kínai bölcsességről sem: Ha hallom, elfelejtem. Ha látom, megjegyzem. Ha csinálom, megtanulom. Különböző felmérések igazolják, hogy kb. 20%-át jegyezzük meg a hallott tényeknek, információknak, 30%-át a látottaknak, 50%-át pedig azoknak az ismereteknek, amelyeket egyszerre hallunk és látunk is. Jobb az arány, ha hangoztatjuk is, mert ekkor már 70%-os eredményt érhetünk el. Ha pedig valamilyen tevékenységhez kötjük az ismeretszerzést, már 90%-os lehet a siker A könyvek varázsa A rövid fejezet célja, hogy tanulóinkat bevezesse a könyv, az olvasás, az irodalom világába. Szabó Lőrinc versének középpontjában az olvasás gyönyörűsége, haszna áll, valamint lírai vallomása arról, hogyan vált olvasóvá. A témakör során módunk nyílik a gyerekek saját olvasmányélményeinek meghallgatására, és egyúttal felmérhetjük tanulóink olvasottságát is. A könyvek varázsa című nyitó fejezet az olvasás fontosságára és szépségére hívja fel a figyelmet. A fejezetben helyet kapott Michael Ende Előszó helyett: szigorúan véve című meséje és Petőcz András Internet-verse is. Ezekkel a művekkel szeretnénk tanulóinkat ráhangolni a hosszú nyári szünet után az olvasásra, az irodalmi művek hangulatára. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az olvasás szellemi élményt, örömet szerez, és jelentős szerepe van az emberiség életében. Tudatos kalandra szólítjuk fel 8 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:22

9 Módszertani javaslatok ifjú olvasóinkat, hogy az élet nem teljes a művészetek és ezen belül a szépirodalom nélkül. Az olvasáshoz idő, türelem kell. Az olvasás által, a könyvek révén aztán egyre közelebb kerülhet hozzánk a világ. Már a nyitó fejezet is jelzi, hogy a könyvben milyen jól megférnek egymás mellett a különböző századok alkotásai. Egyik célkitűzésünk amelynek már eddig is igyekeztünk eleget tenni a klasszikus mű és a modern, mai alkotás összhangjának a megteremtése volt. Ez tükröződik a könyv első fejezetén is. Az irodalmi szövegek kiválasztásánál természetesen a Nat és a kerettanterv útmutatóit kellett figyelembe vennünk. Ahol a művek között választani lehetett, ott a kollégák észrevételeit, az Így dolgoztam az Apáczai Kiadókönyveivel című pályázatra beérkezett javaslatokat tartottuk szem előtt. A változtatásban az az elv vezérelt bennünket, hogy a gyerekekhez közelebb álló szemelvényeket válogassunk az irodalomkönyvbe. A tematikai egységekre vonatkozó előzetes tudást, nevelési-fejlesztési célokat, ismereteket, követelményeket, kapcsolódási pontokat a Kézikönyv Helyi tantervi ajánlás részében tüntettük fel. A Tanmenetjavaslatban a készség- és képességfejlesztési célokat emeljük ki, valamint az ajánlott tevékenységformákra teszünk módszertani javaslatokat Mesék bűvöletében Kósa László és Szemerkényi Ágnes Apáról fiúra című művéből idézünk a fejezet bevezető szövegében. Gondolataik tanulságosak és örök érvényűek: A mesékben a legbecsületesebb törvények uralkodnak. A jó mindig el nyeri jutalmát, a szegény, elnyomott legkisebb fiú a győzelmével nem él vissza, hanem segít szülein, gyakran még rossz testvéreinek is megbocsát. A jótett fáradsága mindig megtérül. Ha útja közben önzetlenül segített valakinek, az viszontsegít a legválságosabb pillanatban. A rossz is biztosan megkapja méltó büntetését. A mesében az igazság törvényei vezérlik a mese hősöket. A mesék világával 14 órában foglalkozunk. (Ezt az óraszámot a helyi tanterv időkeretének óráival természetesen megnövelhetjük.) A Mesék bűvöletében részt a hagyomány és a megújulás jellemzi: miközben néhány mese kikerült a fejezetből, például Boldizsár Ildikó írásával gazdagodott is a mai mesék világa. Ebben a fejezetben kapott helyet J. K. Rowling meseregényének, a Harry Potter és a bölcsek köve című írásának két részlete is. A témakör tanulmányozása során felhívjuk a figyelmet a mesék többféle csoportosítási lehetőségére. Eredet szerint népmesékről és műmesékről, forma szerint prózai és verses mesékről beszélünk. A leggyakoribb mesefajták közül olvashatunk a könyvben valós mesét, állatmesét, fabulát, tréfás mesét, csalimesét, hazugságmesét és tündérmesét is. A művek megismerése során nagy hangsúlyt helyeztünk a mesei motívumokra. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelőn a Tündérszép Ilona és Árgyélus mese feldolgozásánál tankönyvi táblázatba foglaltuk a szereplőket, a szerepköröket, a helyszíneket, az ismétlődő tetteket és a cselekedeteket, az eszközöket és a tárgyakat, az átváltozásokat és a meseformulákat. Bízunk benne, hogy ez a táblázat segíti majd a rendszerezést és a szintetizálást is. A tündérmesék vagy varázsmesék fogalmát Vlagyimir Jakovlevics Propp, orosz mesekutató így határozta meg: Varázsmesék az olyan műfajú mesék, amelyek valamilyen kár vagy veszteség (elrablás, elűzés) bevezetésével kezdődnek; vagy valami birtoklásának óhajával (pl.: a király elküldi fiát az élet vizéért); folytatódnak a hős otthonról való távozásával, segítőjével való találkozással, akitől mágikus tárgyakat kap, melyek segítségével a keresés tárgyát megtalálja. A továbbiakban a hősnek az ellenséggel való találkozása (fő formája a sárkányküzdelem) szerepel, majd visszatérés és üldözés. Ez a kompozíció gyakran tovább bonyolódik. A hős már visszatérőben van, amikor testvérei szakadékba taszítják. Ezután mégis megérkezik, nehéz próbákon esik át, megnősül és király lesz vagy saját országában, vagy apósáéban. Ez a rövid kompozicionális mag, amely igen sok és nagyon sokféle szüzsé alapját képezi. A népmesék feldolgozása után lépünk át a műmesék változatos és színes világába. A mesék fejezet megismerése során egyúttal időutazásban is részt veszünk tanítványainkkal együtt, hiszen az ókori állatmesék világából elindulva a különböző korok meséin át eljutunk a mai történetekig is. 9 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:23

10 Tanári kézikönyv az Irodalom 5. tanításához A mesei motívumok egész sora kerül át az irodalomba napjainkban is, reméljük, hogy a fejezet alapos ismerete után e motívumok felismerése már nem okoz gondot tanítványainknak. A témakört összefoglalás zárja, ellenőrzésre, számonkérésre az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozatát ajánljuk (A és B változatban). Javasoljuk, hogy a megbeszélt mesei motívumok alapján ebben a tanévben az egyik fogalmazás műfaja is mese legyen. A dolgozat javítását az anyanyelvi órán végeztessük el! 3.4. Petőfi Sándor: János vitéz A fejezet elején Petőfi Sándor életével ismerkedünk meg. Más formában, Mozaikok Petőfi Sándor életéből címmel. Bízunk benne, hogy ez a feldolgozás a korábbitól eredményesebb és hatékonyabb lesz. Mindezt segítik a tankönyv és a munkafüzet feladatai is. A kollégák közül már többen megfogalmazták, hogy ők Petőfi életrajzához kapcsolódva ismertetik meg tanítványaikat a költő néhány versével. (Az Ez a föld a mi hazánk című fejezet Kuckójában található Petőfi Szülőföldemen című verse, Az ember világa Kuckójában pedig az Egy estém otthon című költeménye.) Ezúton is arra biztatunk mindenkit, hogy ha úgy látják jónak, bátran térjenek el a tanmenetjavaslattól! Petőfi elbeszélő költeményével kb. 18 órán át foglalkozunk. Ebben a tananyagegységben nagy hangsúlyt fordítunk az epikus művek szerkezeti felépítésének megismertetésére. Az irodalomelméleti ismeretek mindig alkalmazás közben, szemléletes magyarázattal együtt jelennek meg. A pontos meghatározás, a több magyarázat és értelmezés segíti a tanulók és a kedves kollégák mindennapi munkáját. Az irodalomelméleti ismeretek által aztán kulcsot kapunk az olvasott művek megértéséhez. Tapasztaltassuk meg a tanulóinkkal, hogy a tanuláshoz megismerés és rögzítés is szükséges! A megismerés csak úgy lesz eredményes, ha megértésen alapszik. A bemagolt, a szó szerint megtanult, ugyanakkor meg nem értett dolgok nem hozzák meg a várt eredményt. A tudáshoz megértés és bevésés kell! Sok gyakorlat segíti a költői nyelv eszközeinek, a szóképeknek a megismerését. A költői kifejezőeszközök ismerete sok gyakorlást igényel, az egyszeri megtanulás nem elegendő. Szakítsunk rá időt az óra eleji ismétlések során is! Úgy gondoltuk, hogy a leggyakoribb nyelvi alakzatoknak a megismerésére, szerepüknek a felismerésére a János vitéz szövege kiváló lehetőséget nyújt, ezért néhány nyelvi alakzattal már a fejezet során megismertetjük tanulóinkat. Így a megszólítással, a felkiáltással, a kérdéssel, az ismétléssel, a felsorolással, a párhuzammal és az ellentéttel. Nagy figyelmet fordítottunk a mű teljes feldolgozása során a mesei motívumok felfedeztetésére, megkerestetésére. Ezzel mintegy a Mesék bűvöletében fejezettel is megteremtjük a folyamatos koncentrációt. Az alábbi feladat egy a sok közül. Milyen mesei jellemzők találhatók a műben? Folytassátok a példák felsorolását! Mesei jellemzők Csodás lények Helyszínek Próbatételek Eszközök, tárgyak Átváltozások Meseszám Példák a János vitézből gonosz mostoha, griffmadár, óriások, boszorkányok, tündérek óriások földje, sötétség országa, Óperenciás-tenger, Tündérország bejutás Tündérországba stb. síp, az élet vize rózsából Iluska három (próba, medve, oroszlán) tizenkettő (zsivány) (Az óravázlatok között szereplő feladatlapot ajánljuk a tündérmesék és a János vitéz összehasonlítására.) 10 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:24

11 Módszertani javaslatok Petőfi Sándor János vitézénekfeldolgozása nemcsak új feladatokkal, de a tankönyv többi fejezetéhez hasonlóan ismeretterjesztő szövegekkel is bővült. Ezek a mű helyszíneihez, szereplőihez, motívumaihoz kapcsolódnak. Néhány téma: Pásztorok, juhászok; a gémeskút; a huszárokról; Híres emberek kedvenc étkei. A tankönyvben jelöltük a memoritereket, azt a húsz versszakot, amelyet megtanulásra javaslunk. Ezek helyett természetesen más strófákat is ajánlhatunk tanítványainknak. Gyakorló pedagógusként tudom, milyen nagy kedvvel illusztrálják a gyerekek a mű egyes jeleneteit. Az igényes munkákat szorgalmi jeggyel értékelem, amely igen ösztönzően hat a gyerekekre. Az elkészült rajzok, bábok és albumok jó szolgálatot tesznek a tanórákon, különösen az összefoglaló órákon. Nagyon szívesen végzik az alábbi feladatot is: Legyen neked is János vitéz-albumod! a) Készítsetek rajzokat a János vitéz részeihez! Írjatok hozzájuk egy-egy jellemző mondatot vagy idézetet! b) Keress illusztrációkat a műhöz! Díszítsd az albumodat olyan fotókkal, rajzokkal, ábrákkal is, amelyek a történethez kapcsolódó tárgyakról (pl. suba), növényekről (pl. káka) stb. készültek! c) Búvárkodj az interneten és a könyvtárban! Gyűjts rajzokat Jancsiról és Iluskáról! A neked legjobban tetszőt is ragaszd bele az albumodba! d) Az összefoglaló órára rendezzetek kiállítást az elkészült munkákból! Mindenki azon az oldalon nyissa ki az albumát, amelyet a legszebbnek tart! Munkánk során soha nem feledtük, hogy a különböző ismeretek elsajátítása csak eszköz tanulóink műveltségének, világszemléletének kialakításához és formálásához. Petőfi műve remek lehetőséget nyújt többek között az erkölcsi, az esztétikai, a hazaszeretetre, a családi életre neveléshez. Kiemelt szerepet szánunk az olyan feladatoknak, amelyek a gyerekek véleményére kíváncsiak, és mindezt az érvek felsorakoztatásával teszik. A fejezetet összefoglalás zárja, a témakör ellenőrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozata segítségével végezhetjük. Javasoljuk, hogy a második irodalmi dolgozatot az elbeszélő költemény feldolgozása során/ után írassák meg a kedves kollégák. (A műfaja lehet elbeszélés leírással.) 3.5. Múltunk a mítoszokban A témakör az európai műveltségünket is meghatározó görög mitológiai történeteket tartalmaz. A fejezet megújult magyarázó szövegei és érdekes feladatai remek lehetőséget kínálnak arra, hogy tanítványaink megismerkedjenek kultúránk alapjaival. A mítoszok szemelvényanyaga megváltozott, a kedves kollégák kérésére az eddigi mítoszok, így Prométheusz és Parisz ítélete mellett harmadikként Daidalosz és Ikarosz történetével ismerkedhetnek meg tanítványaink. A történetek kiválóan alkalmasak a dramatizálásra, a nézőpontváltásos feladatok elvégzésére is. A fejezet jó alkalmat nyújt arra, hogy tanítványainkkal beszélgessünk a művészet szerepéről, de az irodalom világmagyarázó szerepét is láttathatjuk a mítoszokon keresztül. A történetek feldolgozása során fordítsunk figyelmet a mesék és a mítoszok műfaji különbségeinek feltárására, megfigyeltetésére! A legtöbb kultúrában maga a mese és a mítosz nem is különül el élesen egymástól, együttesen alkotják a népek írásbeliség előtti kultúráját. A fejezet anyagának megismerése során éljünk a tantárgyak közötti koncentráció lehetőségével, elevenítsük fel a történelemórákon tanultakat! Biztassuk tanulóinkat a mitológiai témát ábrázoló képzőművészeti alkotások keresésére, az istenek jelképeikkel, attribútumaikkal való ábrázolására! Tanulóink gazdag művelődéstörténeti ismereteket szerezhetnek az órákon. A fejezetet összefoglalás zárja, a témakör ellenőrzését az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozata segítségével végezhetjük. A feladatsorra nem szükséges az egész tanóra, ezért már előkészíthetjük a következő fejezetet is. 11 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:24

12 Tanári kézikönyv az Irodalom 5. tanításához 3.6. A Biblia világa A gyerekek, a családok hithez, valláshoz való viszonya nagyon különböző. Ebben a témában igen nagy különbségek lehetnek tanulóink otthonról hozott ismeretei között is. Fontos nevelési feladatunk annak a hangsúlyozása, hogy a valláshoz való viszony mindenkinek a magánügye, toleránsnak kell lennünk egymással. Az Ószövetség és az Újszövetség meghatározza az európai kultúrát és a gondolkodást. A bibliai történetek alakjai, fordulatai beépülnek a mindennapi beszédünkbe, gondolkodásunkba, és a magyar irodalomban immár toposzként is jelen vannak. A fejezet anyagának megismerése során elevenítsük fel a történelemórákon tanultakat, biztassuk a hittanórára járó gyerekeket beszámolók készítésére! Tanulóink ezeken az órákon is gazdag művelődéstörténeti ismereteket szerezhetnek, és megismerkedhetnek más művészeti ágak bibliai témájú alkotásaival. A tankönyvi fejezet bevezető óráján kérdezzük meg a gyerekeket, mit tudnak a Bibliáról! Ismereteiket rögzíthetjük és rendszerezhetjük táblai vázlattal, készíthetünk ötletbörzét és gondolattérképet is. Az órákon csak alapismeretek nyújtására és néhány történet közlésére vállalkozhattunk, a Szentírás részletesebb megismerésére majd a 9. évfolyamon kerül sor. Mutassunk be a tanórákon többféle bibliafordítást, ismertessük meg a gyerekeket a bibliai szöveghelyek jelölésével is! A teremtéstörténet és a vízözön feldolgozására ajánljuk a rajzos feladatokat, de élhetünk a dramatizálás lehetőségeivel is. A fejezetet összefoglalás zárja, a témakör ellenőrzését most is az Irodalom feladatlapok témazáró dolgozata segítségével végezhetjük. Úgy gondoljuk, a feladatok megoldására nem szükséges az egész tanóra, ezért már ekkor előkészíthetjük a következő, utolsó fejezetet is Ez a föld a mi hazánk A fejezet első részében a szülőföldről, a magyar tájról szóló művekből válogattunk, majd a lakóhely, a régió megismerése során a hagyományok fontosságát hangsúlyozzuk. Ebben a fejezetben kapott helyet az egyik legismertebb magyar regény, Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című műve is. Magyarázata igen egyszerű, hisz a két pesti gyermekcsapat szülőföldjük egy darabjáért, a szeretett grundért küzd meg egymással. Gyakorló pedagógusként tudom, milyen fontos minden kollégám számára, hogy tanítványai ismerjék, még pedig jól ismerjék lakóhelyüket. Iskolai versenyeken, tanórákon, délutáni foglakozásokon sokszor projektmunka formájában gyakran adunk olyan feladatokat, amelyek szülőföldünk nevezetességeinek felkutatására, a népi mesterségek, a népszokások megismerésére stb. irányulnak. Tesszük ezt magunktól, meggyőződésből, hitből, mert úgy gondoljuk, hogy településünk és iskolánk múltjának és jelenének megismertetése szép és fontos feladatunk. Ezért is örülünk annak, hogy az irodalom kerettanterv még időkeretet is biztosít mindehhez. A kerettanterv a tematikai egység nevelési-fejlesztési céljait így fogalmazza meg: A szűkebb környezethez való kötődés alakítása, az értékek megbecsülése. Valamely kulturális, irodalmi, népi hagyomány, továbbá jelen, kortárs kulturális tény megismerése a lakóhely (tájegység/település/kerület) vagy az iskolája vonatkozásában. 12 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:25

13 Módszertani javaslatok Önálló és/vagy csoportos gyűjtőmunka támogatása (internethasználattal is), felkészítés prezentáció bemutatására/értelmezésére. Néhány feladat és kérdés a lakóhely megismeréséhez: Van-e olyan népi játék, népszokás, népdal, amely a ti lakóhelyeteken keletkezett? a) Érdeklődjetek a múzeumban, a könyvtárban, kérdezzétek meg a helyi hagyományőrző csoportok tagjait is! b) Tanuljatok meg, és énekeljetek el minél több olyan népdalt, amely a lakóhelyeteken, a megyétekben keletkezett! c) Nézzetek utána, ma milyen rendezvényeken, fesztiválokon találkozhatnak a népdalok előadói és hallgatói! d) Miért fontos népdalaink őrzése, hagyományaink ápolása? a) Rajzoljátok le annak a régiónak a határvonalát a Földrajzi atlasz segítségével a már elkészített térképetekbe, amelyben éltek! Írjátok bele az elnevezését is! b) Jelöljétek be a regionális központot, majd tanári segítséggel az irodalmi emlékhelyeket is! (Használjátok az Irodalomtörténeti atlaszt és az internetet!) A közös olvasmány, A Pál utcai fiúk feldolgozása sok időt vesz igénybe, ezért már a negyedik évfolyam végén ajánlhatjuk tanulóinknak a művet. Ráhangolhatjuk a gyerekeket a regényre az első fejezetekből való felolvasással, a műből készült film részletének bemutatásával. Már ekkor adhatunk olyan feladatokat, amelyek egyszerűen, kevés írásbeli munkával megoldhatóak. Fontos, hogy az olvasás élményszerűségét megőrizzük. Kigyűjthetik a tanulók például a helyszíneket, a fontosabb eseményeket, tárgyakat, lejegyezhetik a szereplők jellemvonásait. A nyáron történő elolvasásnak azonban megvan az a veszélye, hogy tavaszra (hiszen ekkor dolgozzuk fel a művet) a regényt már többé-kevésbé elfelejtik a tanulók. Az utóbbi években ezért én már novemberben újra feladom a mű első részét olvasásra. A tanulóknak kb. két hét áll a rendelkezésükre, majd megbeszéljük a rész fontos eseményeit, az előzetes feladatok alapján pedig számonkérésre is sor kerülhet. Majd jönnek a többi fejezetek. Így a tanév végére már többszöri felidézésen vagyunk túl. A házi olvasmány közös feldolgozásának előkészítésekor nagy hangsúlyt kell fordítanunk a korra, amikor a regény játszódik, ugyanakkor az alkotó életéről, munkásságáról is szólnunk kell. Az íróról maga a gyerek is gyűjthet adatokat. Az életrajz tanítása során a portréra kell hangsúlyt fektetnünk, nem az alkotó életének eseménytörténetére. A történet felelevenítése, a cselekmény felidézése a korábban adott feladatok, az olvasónapló segítségével történhet. Fontos, hogy tanulóink önállóan fogalmazzák meg élményeiket, biztassuk őket arra, hogy minél többször olvassanak fel számukra kedves, érdekes részeket a regényből. A tankönyv és a megújult munkafüzet kiválóan alkalmas a regény cselekményének, szerkezetének, a szereplők kapcsolatrendszerének, a regény helyszíneinek felelevenítésére. Számos erkölcsi kérdés (kötelességtudat, önfeláldozás, hazaszeretet stb.) megvitatásra kerülhet sor munkánk során. A regény feldolgozása után írhatják meg a levél műfajú harmadik irodalmi (házi) dolgozatot Az ember világa Minden tankönyvi fejezetnél nagy gondot fordítottunk a nyitó oldalra. Nemes Nagy Ágnes szép, igazi ráhangolódást teremtő versével indul a tankönyv utolsó része. A fejezet a családi és baráti kötődések témáját feldolgozó epikai és lírai alkotásokból válogat. Új szemelvényként került a tankönyvbe például Fekete István Február című novellája, valamint Mark Twain Tom Sawyer kalandjai és Nógrádi Gábor PetePite című regényének részletei. Az ember világa fejezetben olvasható Arany János Családi kör című életképe is. Az elbeszélések feldolgozásakor fontos feladataink: a szövegfeldolgozási technikák gyakorlása; az ábrázolási alapformák, az elbeszélés, leírás, párbeszéd felismerése; a történet elbeszélőjének megállapítása; tetőpontok, fordulópontok keresése az olvasott művekben; a humor szerepének érzékelése, nyelvi megjelenési formáinak felismerése; beszélgetés a művek által kiváltott élményekről; a verses és prózai művek összehasonlítása. 13 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:26

14 Tanári kézikönyv az Irodalom 5. tanításához Jó lehetőséget kínálnak az elbeszélések a hangos, kifejező és a néma, szövegértő olvasás gyakoroltatására. Tempója Az ötödik évfolyam végére már minimális követelmény a különféle műfajú szövegek értelmes, folyamatos kifejező Folyamatossága felolvasása, illetve megértése. A kifejező olvasás képes Pontossága a szöveg hangulatának, a szereplők érzelmeinek a viszszaadására. A hangos olvasásnál a következőkre hívjuk Az írásjelek fel a figyelmet: a megfelelő tempóra, a folyamatos, kifejező olvasásra, a helyes hangsúlyozásra, az írásjelek jó Hangsúlyozása érzékeltetésére, a szöveghűségre, a megfelelő hangerőre. Hangereje Az olvasáskészség tudatos fejlesztésére gyakorló órákat szervezhetünk, illetve az óra egy részét is felhasználhatjuk erre. A hangos olvasás mérésére az itt látható értékelő lapot ajánljuk. A hangos olvasás értékelésének szempontjai Az olvasás Év elején Félévkor Év végén gyors megfelelő lassú ütemes (szólamokban) akadozó (szóképekben) hibátlan kevés hiba (betűtévesztés, kihagyás) sok hiba (mást olvas, hozzátesz, elvesz) érzékeltetése jól érzékeltetem néha megfeledkezem róla gyakran elvétem kifejező egyhangú jól hallható túl hangos túl halk 3.9. A munkafüzetről A munkafüzet írásbeli feladatokkal egészíti ki a tankönyv anyagát, szorosan követi annak felépítését. Az elmúlt évekhez képest sokkal több feladatot találnak a kedves kollégák, amelyeket jó szívvel ajánlunk mindenkinek. Különösen nagy gondot fordítottunk arra, hogy változatos, tartalmas, a tanulást segítő, az összefüggéseket megláttató, kreatív feladatokkal munkáltassuk tanítványainkat. A munkafüzet sok ismeretterjesztő szöveggel bővült, amelyek az irodalmi szövegek helyszíneihez, szereplőihez, motívumaihoz stb. kapcsolódnak: pl. Petőfi arcképe; Milyen volt a huszárok ruhája Petőfi korában?; Gasztronómiai morzsák ; Piros az ég alja: aligha szél nem lesz népi időjóslások; Hogyan alakulhatott ki az Óperenciás-tenger elnevezés?; Érdekességek a repüléstörténetéből; A hortobágyi Kilenclyukú híd. A szövegek mintegy tíz-tizenöt mondatosak, feldolgozásukat változatos feladatok segítik. A szövegértőképességet természetesen nemcsak az ismeretterjesztő szövegek feldolgozásával fejlesztjük. Az alapoktól, például a szómagyarázattól kezdve egészen a véleménynyilvánításig szeretnénk eljuttatni tanulóinkat, hiszen erre kiváló lehetőséget nyújtanak az irodalmi alkotásokban megjelenített emberi helyzetek. Ezek a feladatok ugyanakkor diákjaink szövegalkotó képességét is remekül fejlesztik. A kerettanterv az 5 8. évfolyamon a magyar irodalom tantárgy egyik alapvető céljaként és feladataként az alsóbb évfolyamokon megalapozott szövegalkotás képességének a továbbfejlesztését jelöli meg. Ezt segíti a munkafüzet számos feladata, amelyek közül már nagy elismerést kapott a bemutató tanításokon a Kettévágott mondatok feladattípus. De bizonyosan kedvelt lesz a Fejezd be a mondatot és a Varázslatok varázseszközök feladat is, amely előkészíti az első mese írását és a Meseház felépítését. Sok kolléga kérte tőlem az elmúlt években, hogy a könyvbe és a munkafüzetbe illesszünk olyan feladatokat is, amelyek a tanulók szeriális képességét fejlesztik. Egyre több tanulónál tapasztalják ugyanis, hogy nehézséget jelent számukra a jelek, események sorrendjének felismerése, azok sorba rendezése. Fontosnak éreztük e képesség fejlesztését, ezért szép számmal kerültek mind a tankönyvbe, mind a munkafüzetbe a sorrendiség felismerését megkönnyítő, azt fejlesztő feladatok. Nagy gondot fordítottunk az év eleji ismétlés feladataira, az egyes fejezetek összefoglalásaira, a fejezeteken belüli rendszerező feladatokra, a táblázatokra, az összefoglalásokra is. A munkafüzetben kaptak helyet a beszédtechnikai gyakorlatok, a könyvtári ismeretekkel kapcsolatos feladatok is. Kedves Kollégák! Bízom benne, hogy megosztják (megosztjátok) velem véleményeiket, és megírják (megírjátok) észrevételeiteket a taneszközökkel kapcsolatban. Ötleteiteket szívesen közreadjuk, közkinccsé tesszük a Tanulás Tanítás című módszertani folyóiratban. Észrevételeiket várom a címemre vagy a es telefonszámon. Folyamatosan készítjük a tankönyvi és munkafüzeti feladatok megoldását tartalmazó gyűjteményt. Szívesen elküldöm mindenki számára, ha a fenti címre megkapom az erre vonatkozó kérést. 14 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:27

15 Módszertani javaslatok Az Irodalom feladatlapokról Mindegyik témakörhöz készült feladatlap, valamint év végi felmérő lap. Év eleji, félévi és év végi szövegértést mérő lapokat is tartalmaz a taneszköz. (Sok közülük A és B változatban készült el.) (A feladatlapok megoldókulcsai a Kézikönyvben megtalálhatók.) A feladatlapok kérdéseiből a kedves kollégák tanulóik képességeihez mérten válogathatnak. Ha úgy gondolják, a feladatok pontjain is bátran változtathatnak. A felmérések értékelésénél a következő százalékhatárokat javasoljuk. (A határok megállapítása természetesen a helyi pedagógiai programok szerint történek iskolai szinten.) 0 35% = % = % = % = % = Helyi tantervi ajánlás; Tanmenetjavaslat a magyar irodalom tanításához, 5. évfolyam Kézikönyvünkben közöljük a Helyi tantervi ajánlásunkat is, amelyet a központi kerettanterv A változata alapján készítettünk el. Javaslatot tettünk benne a 65 órán felüli 7 óra tananyagára is. (Ezek egy része a Kuckó anyagai.) A Helyi tantervi ajánlásunkat témakörökre lebontva fogalmazza meg a tananyagot, az előzetes tudást, a nevelésifejlesztési célokat, ismereteket,követelményeket, valamint a kapcsolódási pontokat. A Tanmenetjavaslatot heti 2, évi 72 órára készítettem. Az óraszámoknál zárójelben az az ütemezés szerepel, amely heti 2 és fél, évi 90 irodalomórával számol. (Ebben az esetben a magyarórák száma egy héten 5, az egyik félévben 2, a másikban 3 irodalomóra van. A nyelvtanóra fordított óraszámmal halad.) A Tanmenetjavaslatban a készség- és képességfejlesztési célokat emelem ki, valamint az ajánlott tevékenységformákra teszek módszertani javaslatokat. A közölt tanmenet a nevében is jelzi, hogy csak javaslat, hiszen minden magyartanár az adott tanulócsoport képességét veszi figyelembe munkája során Ajánlott szempontok az értékeléshez A számonkérés történhet szóban és írásban is. Fordítsunk nagy hangsúlyt a szóbeli ellenőrzésre! Ha a tanulók írásbeli szövegalkotását értékeljük, adjunk néhány mondatos szöveges értékelést is! Az érdemjeggyel történő értékelés ugyanis nem ad a tanuló számára konkrét fogódzót, nem tárja fel a konkrét hiányosságokat, és nem ad javaslatokat a fejlesztésre. Hosszabb szóbeli megnyilatkozáskor az értékelés folyamatába vonjuk be a többi tanulót is, adjunk számukra megfigyelési szempontokat! De a felelő számára is tegyük lehetővé, hogy értékelje saját teljesítményét! Ez a szocializálódásnak egyik lényeges állomása. Az értékeléskor figyeljünk rá, hogy a tanulót önmagához képest is értékeljük! Nagyon fontos a diagnosztizáló mérések beiktatása a tanulási folyamatba. Ezek alapján tervezheti meg a pedagógus az egyes tanulók egyéni fejlesztési stratégiáját, így tudja hatékonyan megszervezni az egyes tanítási órákat. Így válhat a tanulási folyamat valódi szervezőjévé, így lesz mind tudatosabb a fejlesztési tevékenysége. 15 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:27

16 Tanári kézikönyv az Irodalom 5. tanításához 4. Helyi tantervi ajánlás Magyar irodalom 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fejlesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelembevételével. A kerettanterv úgy tekint erre a fejlesztési periódusra, mint amely már lehetőséget nyújt az irodalom jelenségének mélyebb megértésére. Nemcsak a kultúra hordozójának tekinti az irodalmat, és nemcsak a kommunikáció egyik változatának, hanem például a János vitéz, a mesék és a közösen megismert regények során a nagy emberi kérdésfeltevésekkel való ismerkedés helyének is. Ennek előfeltétele a tanterv, az iskola és a nevelő részéről, hogy vegye figyelembe a tanuló életkorából fakadó absztrakciós szintjét. A tanuló részéről pedig az, hogy legyen partner azoknak a képességeknek a kialakításában, amelyek az effajta irodalomértéshez elengedhetetlenek. Az 5. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a tanuló beszéde fejlődjön tovább a megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről legyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Tudjon néhány mondatos véleményt megfogalmazni az olvasottakról szóban és írásban. Legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására. Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználására különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és reflektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázatása; a címadás. Irodalomismeret szempontjából a tanuló ebben a szakaszban megfigyeli a költői nyelv néhány sajátosságát, a műfajok némelyikét, a szerkezetiség némely megnyilvánulásait, a téma és hangulat változatait, a szereplő, az elbeszélő kérdésköreinek némely aspektusát, továbbá a tantervben számára előírt fogalmakat. Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fontosságával. A kerettanterv által előírt óraszám: 65 óra. A tematikai egységeknél feltüntetett óraszám magában foglalja a témakörök összefoglalásait, a számonkéréseket, a szövegalkotás fejlesztésére, valamint a régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei megismerésére szánt órákat is. Ajánlás a helyi tanterv időkeretéből felhasználható órákra: 4 óra műajánlás (a tematikai egységeknél feltüntetve) 3 óra ismétlések, rendszerezések, számonkérések 16 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:27

17 4. Helyi tantervi ajánlás Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2 A könyvek varázsa Mesék bűvöletében Petőfi Sándor: János vitéz Múltunk a mítoszokban A Biblia világa Ez a föld a mi hazánk (Táj, szülőföld; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Az ember világa (Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok) Ismétlések, rendszerezések, számonkérések Órakeret 1 óra óra 18 óra 4 óra 4 óra óra óra + 3 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A könyvek varázsa Órakeret 1 óra Művek az olvasásról, a tömegkommunikációs eszközökről, az internetezésről és hatásaikról. Annak felismertetése, hogy az olvasás jelentős szerepet játszik a személyiség formálásában, a képzelet, a szövegalkotás, a szövegértés fejlesztésében. Az olvasási kedv erősítése. A számítógép-használat előnyei és káros hatásai. Érvek és ellenérvek megfogalmazása adott témában. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Művek a világ- és magyar irodalomból az olvasásról, a számítógép-használatról és hatásaikról. Pl.: Michael Ende: Előszó helyett: Szigorúan véve, Petőcz András: Internet-vers. Kulcsfogalmak/ fogalmak Olvasás. A tanuló azonosítja a művekben megjelenített témát, gondolatot, érzelmet, hangulatot; ismert műfajú művek olvasásával, értelmezésével érveket és ellenérveket fogalmaz meg bizonyos kérdésekben. Dráma és tánc: kifejező beszéd, történetmondás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Mesék bűvöletében Órakeret 14 óra A helyi tanterv időkeretéből + 2 óra Népmesék, műmesék. Verses és prózai formájú mesék. A mese műfaji változatai. Mesehősök, meseformulák. Meseírók, mesegyűjtők (magyar és világirodalmi, valamint kortárs példákkal). Tájékozottság a lakóhely néhány kulturális sajátosságáról. Annak felismerése, hogy a mesék segítenek alapvető magatartásformák, erkölcsi értékek megismerésében és értékelésében. Meseélmények, mesehősök, mesei fordulatok, mesei jellemzők felidézése, rendszerezése, kreatív gyakorlatok, mesemondás. Újabb mesék megismerése, a műfaji változatok tudatosítása. A befogadói képességek fejlesztése: a valóság és fikció különbségének belátása, mesék verses és prózai formáinak tudatosítása. A fogalmi gondolkodás fejlesztése a mesékkel kapcsolatos fogalmak alkalmazásával. Szóbeli kifejezésformák: történetmondás, cselekményismertetés, mesehősök bemutatása; művek, részletek előadása. A szűkebb környezethez való kötődés alakítása, az értékek megbecsülése. 17 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:28

18 Tanári kézikönyv az Irodalom 5. tanításához Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Mesék. Nép- és műmesék. Hazai nemzetiségek és más népek meséi. Verses és prózai formájú mesék. Meseregény(ek), meseregényrészletek. Példák különféle műfaji változatokra (pl. tündér-varázsmese, valódi mese, hősmese, csalimese, láncmese, hazugságmese, tréfás mese). (Pl. Tündérszép Ilona és Árgyélus, Az okos lány, A bolond falu, egy cigánymese.) Állatmesék verses és prózai formában (egy téma több variánsa, pl. La Fontaine klasszikus történetei és új átdolgozások). J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve. A lakóhely kultúrája. Irodalmi művekhez kapcsolódó szövegalkotási feladatok készítése különféle műfajokban. Ajánlás a helyi tanterv időkeretéből felhasználható órákra: Népdalok. A népköltészet hatása Petőfi Sándor verseiben (Megy a juhász szamáron ). Kulcsfogalmak/ fogalmak A tanuló ismert műfajú művek olvasásával, értelmezésével illeszkedik az új nevelési-oktatási szakasz irodalmi/ képességfejlesztési folyamatába (átismétel, felidéz); megismer műveket a magyar népmesék, műmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi köréből; tudatosítja a mese különféle műfaji változatainak, illetve egy-egy mű variánsainak létezését, a népmese és a műmese fogalmát; tudatosítja a valóság és mese (fikció) különbségét; egy-egy feldolgozás verses és prózai formáját; alkalmazni tudja a műfajjal kapcsolatos legfontosabb fogalmakat; képes cselekményismertetésre, hősbemutatásra; megtanul és előad művet/ műrészletet; képes az elbeszélés, jellemzés közlésformáinak gyakorlására; megismer valamely népi hagyományt lakóhelye vonatkozásában. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történetekben a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése. Dráma és tánc: kifejező beszéd, mesemondás. Hon- és népismeret: helyi hagyományok, hazai nemzetiségek kultúrája és hagyományai. Népmese, tündérmese, csalimese, állatmese (fabula), meseregény, mesealak, meseformula, meseszám; vers, próza. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Petőfi Sándor: János vitéz Órakeret 18 óra Mesék; mesehős, kaland. Cselekmény, helyszínek, elbeszélés, párbeszéd, leírás. Verses epikai művek, verselés, rímelés. Petőfi néhány lírai alkotása (köztük: Anyám tyúkja, Füstbe ment terv, Nemzeti dal). Elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; mindennapi tájékoztató szövegek. Magatartásformák megítélése, az erkölcsi jó és rossz elkülönítése, azonosulás erkölcsi értékekkel (pl. hűség, bátorság). A János vitéz olvasása, részletes feldolgozása folyamatában felismer epikai jellemzőket, adott szempontokból elemzi és minősíti a művet (pl. tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő). Megismeri, megérti és képes jellemezni a szereplőket; együttműködik a mű poétikai, nyelvi sajátosságainak feltárásában. Szóbeli és írásbeli fogalmazási képessége különböző közlésformájú önálló gyakorlatok révén fejlődik. Képessé válik élménye, véleménye megosztására, memoriterek előadására. Az olvasott irodalmi műhöz (is) kapcsolódóan az elbeszélés, a leírás, a jellemzés közlésformáinak gyakorlása, rövid érvelő szövegek készítése. 18 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:28

19 4. Helyi tantervi ajánlás Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok A János vitéz cselekménye, szerkezete. A mű mesei elemei (cselekmény, hősök) népies elbeszélő költemény/ verses mese. Kukorica Jancsi útja, tettei, választásai (értelmezés, jellemzés). A megjelenítés eszközei (az egységenkénti feldolgozás során néhány poétikai eszköz megismerése: képek, pl. hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzatok, pl. ellentét, párhuzam, felsorolás, megszólítás, felkiáltás, kérdés). Verselési elemzések, ritmizálási gyakorlatok. A szűkebb környezethez való kötődés alakítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak A tanuló ismeri az epikai műnem jellegét (tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő); elemzi és minősíti ezeket a viszonyokat, szempontokat a János vitéz részletes feldolgozása során; jellemzi a mű szereplőit; megismeri a kapcsolódó elméleti fogalmakat (pl. népiesség, verses epika; elbeszélő költemény); megkezdi az ismerkedést a poétikai eszközökkel a szóképek, alakzatok felismerése, megnevezése ettől kezdve folyamatos feladat; felismeri a versritmust; képes önálló szövegalkotási feladatok megoldására (különféle közlésformák; nézőpontváltás stb.); képes az elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak gyakorlására; néhány, különféle típusú, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szöveg elkészítésére; képes saját véleményének megfogalmazására, érvelő szövegek készítésére; alkalmas memoriterek előadására (szövegrészletek a műből); megismer valamely kulturális, népi hagyományt lakóhelye vonatkozásában képes az elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak gyakorlására. Erkölcstan: társas kapcsolatok, segítő kapcsolatok, felnőtté válás, beavatás. Ének-zene: ritmusérzék fejlesztése, ritmizálás. Vizuális kultúra; mozgóképkultúra és médiaismeret: illusztrációk, a János vitéz rajzfilmen, hangoskönyvben. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; természetismeret; matematika; vizuális kultúra: narratív szövegek, leírások, érvelő szövegek alkotása. Epika, elbeszélő költemény; hasonlat, megszemélyesítés, metafora, ellentét, párhuzam; ritmus, ütemhangsúlyos verselés, verssor, ütem, felező 12-es sorfajta, páros rím, leírás. Tematikaiegység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Múltunk a mítoszokban Órakeret 4 óra Olvasmányélmények kapcsolatokról, viselkedési mintákról, családról, szülő-gyerek kapcsolatról. Archetipikus helyzetek felfedezése mitológiai történetekkel. Olvasói tapasztalatok, élmények előhívása, megidézése (szereplőinek tettei, érzelmei, gondolatai, a megjelenített emberi helyzetek szóbeli és írásbeli közlésekben). 19 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:28

20 Tanári kézikönyv az Irodalom 5. tanításához Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Kapcsolatok (családi, baráti stb.) sokfélesége az irodalmi művekben. Mitológiai történetek (pl. Parisz ítélete, Daidalosz és Ikarosz stb.) A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikaiegység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A tanuló az irodalmi művek segítségével is megfigyeli a kapcsolatok sokféleségét, a téma irodalmi megjelenésének változatosságát, felfedez archetipikus helyzeteket mitológiai történetekkel; felismer irodalmi témákat, formákat; gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést; képes véleménye szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként. Mítosz, mitológiai történet. A Biblia világa Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori görög istenek, hősök. Ének-zene; vizuális kultúra: mitológiai témák a zenében, a képzőművészetben. Erkölcstan: család, kapcsolatok. Olvasmányélmények kapcsolatokról, viselkedési mintákról, családról. Órakeret 4 óra Archetipikus helyzetek felfedezése bibliai történetekkel. A harmonikus családi élet megtartó erejének felismerése, az értékes emberi kapcsolatok megbecsülése. Folyamatos fejlesztési cél az irodalmi művekben az emberi alaphelyzeteknek, az emberi kapcsolatok sokféleségének, a téma irodalmi megjelenésének megfigyelése, ideértve a témák változatait is. Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok Kapcsolatok sokfélesége az irodalmi művekben. Bibliai történetek (pl. A világ teremtése, A vízözön története, Jézus, az ember fia stb.) A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. Kulcsfogalmak/ fogalmak A tanuló az irodalmi művek segítségével is megfigyeli az kapcsolatok sokféleségét, a téma irodalmi megjelenésének változatosságát korszaktól, műfajtól és formától függetlenül; képes véleménye szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről folyamatos fejlesztési célként; gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést. Biblia, Ószövetség, Újszövetség. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ó- és újszövetségi történetek. Ének-zene; vizuális kultúra: biblikus témák a zenében, a képzőművészetben. Erkölcstan: család, kapcsolatok. 20 AP_050536_irodalom5kk.indd :58:28