Biológia 7. osztály Életközösségek, rendszertan

8. A paradicsom és a paprika. 9. A fejes káposzta. IV. 10. Gyakorlás . Appl. applikációs képsorozat az 5–6. osztály számára (Mozaik Kiadó). Dk. diakép.

Biologia 7 Osztály Témazáró – Biológia 7 Osztály Témazáró Megoldókulcs

Biológia 7 osztály témazáró megoldások of www Biologia 7 osztály témazáró megoldások ofi “Biológia témazáró feladatok” – Országos Dokumentumellátó Rendszer Kereső BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK – PDF Ingyenes letöltés FI-505040802-Fizika 8 MF Megoldas | Fizika, Biológia tanítás, Biológia Biológia 7 osztály témazáró megoldások of duty Biológia 7 osztály témazáró megoldások of light B) feladatlap megoldásai A mérsékelt és hideg éghajlati övezet természetes élővilága, élet a tengerekben. OFI – NEMZETI – Biológia témazáró feladatlapok 7. osztály + megoldás in 2020 | Biológia tanítás, Földtudomány, Hatodik osztály K, 4. K, 5. E, 6. K, 7. K, 8. E, 5. feladat 14 pont hüllők osztálya madarak osztálya emlősök osztálya 2, 6, 11, 10, 3, 4, 9, 11, 1, 4, 5, 7, 8, 11, 6. állat folyami rák 2. állat óriás szitakötő 3. állat koronás keresztespók b), e), i), a), d, ) g), c), f), h), A három állat közös tulajdonsága: mindhárom faj az ízeltlábúak törzsébe tartozik. A) feladatlap megoldásai Életközösségek általános jellemzői 1. feladat 6 pont Az egyenlítőtől a sarkok felé haladva a hőmérséklet és a csapadék mennyiségének változása meghatározza az éghajlati övezeteket.

Biológia 7 Osztály Témazáró Megoldókulcs

2 392 Ft‎ Biológia munkafüzet 8. osztályosoknak 632 Ft‎ 790 Ft‎ Biológia III. – A sejtbiológia, az. 1 592 Ft‎ 1 990 Ft‎ Biológia I. a gimnáziumok 10. 1 352 Ft‎ 1 690 Ft‎ Ötösöm lesz genetikából – Példatár. 2 232 Ft‎ 2 790 Ft‎ Biológia tankönyv 8. osztályosoknak 792 Ft‎ 990 Ft‎ Biológia III. a gimnáziumok 12. Biológia II. a szakközépiskolák 10. Biológia tankönyv 7. osztályosoknak Biológia I. a szakközépiskolák 9. Metszés a gyümölcsösben 1 320 Ft‎ 1 650 Ft‎ Gyakoribb gombáink – Gyakorlati. Falevelek életnagyságban 1 584 Ft‎ 1 980 Ft‎ Milyen lepke ez? Köszönöm! #187 Minden osztályhoz van ofi-m csak a 8. osztályhoz nincs. szia, tudnál küldeni 3. osztályos és 7. osztályos matematika anyagot? (OFI-s) Szia, nyelvtan 7. oszt, kisérleti ofi-s matek, sima ofi-s földrajz 7. oszt vagy ezen osztályok Apáczai-s kiadását. Köszönöm #188 Sziasztok! OFI-s Irodalom és Nyelvtan felmérőre lenne szükségem! Köszi. 8. osztályos Ofis nyelvtan felmérő! 2017/18 1-10. oldal Szia! Köszönöm, hogy feltöltötted az Ofi-s irodalom és nyelvtan felmérőket, de sajnos hiányoznak belőle oldalak.

Rendszertani kategóriák Megfejtés szerző: Kunszentsuli1 A MAGASHEGYSÉG ÉLŐVILÁGA Melyik állatra ismersz? Szivacsok, csalánozók, gyűrűsférgek szerző: Vancsekferi Madarak és emlősök osztálya OFI 7. TANAK Biológia 7. Az állatok kültakarója Forró égövi esőerdő szintezettsége szerző: Ruzsazoli68 Biológia

Feladatlapok

1 Dr. Paál Tamásné Natúra sorozat BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK (Raktári száma: RE00774/F) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2 1.

Biológia 7 osztály témazáró megoldások of light entry Biologia 7 osztály témazáró megoldások ofi Biológia 7 osztály témazáró megoldások of duty A zöld növények: termelő szervezetek. szarvasbogár 2. Növényekkel táplálkoznak: elsődleges fogyasztók. 3. táplálékaik növényevő állatok: másodlagos fogyasztók. Tölgy levele, törzse 4. Állatevő állatokkal táplálkoznak: harmadlagos fogyasztók. 5. A növényi és állati hulladékokból, a növények számára felvehető tápanyagokat hoznak létre: lebontó szervezetek. = baktériumok 6. feladat – 12 pont kilenc, környezetszennyezésre utaló kulcsszó: döglött kishal, rovarirtó szert használtak, a vegyszert az eső bemosta a tóba, szennyvíz egyenesen a tóba jutott, olajfoltok, szeméthulladék, vízszennyeződés, járművek okozta erős zaj, madarak elhagyják élőhelyüket, gyorsan szaporodó vízinövények, kifogott hal nem alkalmas emberi fogyasztásra. B) feladatlap megoldásai (összes pont: 50) Életközösségek általános jellemzői 1. Az adott feltételek között együtt élő növények és állatok egymással és a környezettel is kapcsolatban vannak.

Biológia 7 Osztály Témazáró Megoldások Ofi: Biologia 7 Osztály Témazáró Megoldások Ofi

Biológia 7 osztály rendszertan – Tananyagok

Ezért kértem hogy ne jöjjön ilyet válasz:):) Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!

Felmérés a főnév

• Biológia 7osztály témazáró – Unterrichtsmaterialien
• Zsindelyek | Teljes IKO zsindely választék | Zsindely ár, akció | zsindely.hu
• Jeff Kinney – Egy ropi naplója 14. /Romhalmaz | 9789634577584
• Mozaik kiadó- biológia témazáró füzet 7. osztály, nincs meg valakinek?
• Mozaik Biológia 7 Témazáró Megoldókulcs Pdf: 7. Osztály Történelem Megoldókulcs .Pdf | History, Minden, Lenni
• Epés reflux gyógyszeres kezelése

Táplálékaik növényevő állatok: másodlagos fogyasztók. feladat 12 pont Kilenc, környezetszennyezésre utaló kulcsszó: zajos út, ömlő kipufogógáz, felvert por, elütött állat, eldobott akkumulátor, autógumi, lombot vastagon borító por, savas esők, elbontott tűzhely, olajoskanna, olajfoltok csaknem beszívódtak a talajba, elpusztult tövek, az erdő szemétlerakó hely. 8 1. feladat 10 pont ország: a), b), e), o törzs: f), i), osztály: c), d), faj: g), h), j), 2. feladat 3 pont 4. A) feladatlap megoldásai Az élőlények rendszere A felsorolt élőlények a sejtmagvas egysejtűek országába sorolható.

Biológia 7. osztály Életközösségek, rendszertan

Probléma felismerés, alternatív megoldások keresése. . Biológia. 8. osztály. Évi óraszám: 37 óra (33+4). Heti óraszám: 1 óra . munkafüzet, vérnyomás-.

Biológia 7. osztály Életközösségek, rendszertan – kapcsolódó dokumentumok

Probléma felismerés, alternatív megoldások keresése. . Biológia. 8. osztály. Évi óraszám: 37 óra (33+4). Heti óraszám: 1 óra . munkafüzet, vérnyomás-.

páros ujjú patás láb, összetett gyomor, kérődző, növényevő, páratlan ujjú patás láb, sörény, macskaféle, mancs, ragadozó. : A táplálék mennyisége.

TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. 13 éves tanulók részére . 8. a) Nevezd meg az ábrázolt állatokat! . 8. Állíts össze az esôerdôre jellemzô táplálékláncot!

BIOLÓGIA – 12. ÉVFOLYAM. Ajánlott tankönyv: Biológia 12. Életközösségek biológiája. Evolúció. . 8. A létfontosságú anyagok körforgása a természetben.

Biológia – egészségtan 7. munkafüzet, OFI újgenerációs tankönyv, FI-505030702/1 . Kémia. Kémia 7. tankönyv FI-505050701/1. Kémiai alapismeretek MS-2608.

Az ember nyálának kémiai összetétele és fermentatív tulajdonsága . . Szem boncolása . . Az ember nyálának pH-értéke 6,2 és 7,4 között változhat.

8. osztály. Biológia. Biológia – egészségtan 8. tankönyv, OFI újgenerációs, FI-505030801/1 . Matematika 8. munkafüzet (2016). FI-503010802/1.

Hogyan tanuljuk a biológiát? 3. Év eleji ismétlés: a növények részei, a virág részei. 2. Ősz a kertben. II. 4. A szilvafa. 5. Gyakorlás. 6. Az almafa. III.

Írd a madár képéhez a nevét, majd írd be a térkép megfelelő élőhelyére az adott madár számát! NANDU, EMU, KIWI, STRUCC, KAZUÁR, TINAMU. 1:……………………. 2:…

Biológia 7. osztály Az egyenlítői öv növényvilága I. (9). „ Az teszi széppé a sivatagot, hogy valahol egy kutat rejt.” Éghajlati övezetek a Földön: 1.

A teljes virág részei: kocsány (virágtengely), vacok, takarólevelek és . Az ivarlevelek a porzó és a termő. . A termő részei: bibe, bibeszál, magház.

a trópusi esőerdők jellemzői. 1. a talaj nagyon tápanyagszegény,. 2. a növényzet gyorsan nő,. 3. sokféle fa él itt, a fák örökzöldek (állandóan lombosak),.

Az emberi test felépítése. Az emberi test szerveződési szintjei. Az emberi szervezet a következő szerveződési szinteket foglalja magába:.

B) gumós zápfog c) mindenevő. C) kitűnő érzékszervek d) fákon való kapaszkodás. D) szarupikkelyes bőr e) bőrlégzés .

jaguár, nyílméregbéka, anakonda: jellemzése, testfelépítésük, táplálkozásuk, . o Tengeri emlősök és a tengerparton élő madarak: a bálnák (kék bálna, .

24 апр. 2015 г. . 7. feladat: Egészséges táplálkozás . 8. feladat: Keresztrejtvény . Írd a megfejtést a rejtvény alatt a pontozott vonalra.

26 апр. 2013 г. . 8. feladat: Csont részei. 9 pont. Az alábbi ábrán a csont felépítését láthatod. A betűkkel jelölt részeket nevezd.

A táplálkozás szervrendszere, az egészséges táplálkozás. – Kövesd végig a táplálék útját a szájüregtől a végbélnyílásig az ábra alapján!

A trópusi esőerdők állatvilága: élet a lombkoronaszintben . Az afrikai szavannák állatai: a növényevők . szavanna, trópusi sivatag,.

9–10. A sejtek osztódása . . Magnoliatae (Dicotyledonatae) osztály . 41–42. Liliatae (Monocotyledonata) osztály .

A trópusi esőerdők növényvilága. -az erdő szintjei. -jellegzetes növényei. – Jellemezd a madárpókot! 2. Mutasd be a trópusi esőerdők állatait!

A Föld felszínét alkotó földrajzi burok – a leve- . egész földi életet átfogó legmagasabb szintjét bio- . séhez sok napfény szükséges.

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk. 2. Móra Ferenc: Rab ember fiai vagy. 2. Fekete István: Bogáncs . 4. osztály. Kötelező irodalom: Tatay Sándor: Kinizsi Pál.

1 февр. 2015 г. . Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban – SH/4/13. 2. részfeladat – Erdőállapot-felmérések .

Forma (forma) rendszertani kategóriák. Ország. Állatok. Törzs. Gerincesek. Osztály. Emlősök. Rend. Cetek. Család. Delfinfélék. Faj. Kardszárnyú delfin .

REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK. » CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK. • Testük megnyúlt, hengeres, a két pár végtagjuk közel egyforma hosszú.

Magyarországon 24 fajuk ismert. Ujjaik között bőrvitorlák találhatók. . VÖRÖS RÓKA (Vulpes vulpes). • Európa leggyakoribb . ÉK Magyarországon a.

1. ízlelőszemölcs. 2. ízlelőbimbó kép: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyelv_%28testr%C3%A9sz%29. Magyarázat: Az ízlelőbimbók a nyelvünkön mélyebben .

Coccinea – Pajzstetvek alrendje. Pseudococcidae – Viaszos v. vándor-pajzstetvek családja . Pulvinaria vitis (=betulae) – gyapjas pajzstetű.

költő, 60-120 pár kék vércse költési és gyűrűzési eredményeit használtuk. . fehérkarmú- (Falco naumanni) és kék vércséknél (Falco vespertinus)az eddigi.

Amőbatenyészet, papucsállatka-tenyészet, vízibolha-tenyészet, 4 db cseppentő, mikroszkóp, 4 db tárgylemez, 4 darab fedőlemez, lándzsatű, vatta, .

harasztok. – növények nyitvatermők. – növények zárvatermők . harasztok. – állatok gerincesek madarak állatok . Harasztok törzse. Nyitvatermők törzse.

abból az alapelvből indul ki, hogy az állatokat szervezetük egyszerűbb vagy bonyolultabb felépítése szerint fokozati sorba . kategóriák (1. táblázat).

25 нояб. 2016 г. . Komodói varánusz (Varanus komodoensis) endokrinológiai vizsgálata a Nyíregyházi. Állatpark példányain. Témavezető: Dr. Lendvai Ádám egyetemi .

Stigmella (Nepticula) malella – almalevél-törpemoly. Ditrysia – Kettős ivarnyílásúak alrendje. Tineoidea – Moly-alkatúak öregcsaládja.

A nukleólusz eltűnik . A sejtmagnak egyik jellegzetes komponense a magvacska (nukleolusz) . halvány szerkezet : a kromoszómák nukleólusz-organizátor.

MITÓZIS: ◇ maghártya, magvacska anyaga szétoszlik. ◇ kromoszóma kondenzált . MEIÓZIS. MEIÓZIS I. •1-4 profázis I. •1. Leptotén szakasz kromoszómák.

Passeri – Verébalkatúak (énekesek) alrendje. Sturnidae – Seregélyfélék családja. Sturnus vulgaris – seregély. Paridae – Cinegefélék családja.

Oulema gallaeciana (lichenis) – kéknyakú árpabogár. Oulema melanopus – veresnyakú árpabogár. Crioceris duodecimpunctata – tizenkétpettyes spárgabogár.

Adelphocoris lineolatus – lucernapoloska. Lygus rugulipennis – molyhos mezeipoloska. Nabidae – Tolvajpoloskák családja. Nabis spp. – tolvajpoloska fajok.

Biológia tankönyv 7 osztály ofi pdf

Lorem Ipsum
Lorem Ipsum

Tananyag választó:

Biológia – 7. évfolyam

A Föld élővilágának, életközösségeinek bemutatása, és az élőlények rendszerezése 7. osztályos tanulók számára.

Megosztom

Könyvjelzőzöm

Hírmagazin

Tudásbázis

Oktatási Hivatal

21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)

Tanári kézikönyv. a Biológia Tájak és életközösségek. 7. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz

1 Tanári kézikönyv a Biológia Tájak és életközösségek 7. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz2 Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária Tarta.

Recommend Documents

Tanári kézikönyv a Biológia – Tájak és életközösségek 7. évfolyam számára készült munkatankönyvhöz

Írta és összeállította: Tompáné Balogh Mária

Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes

Bevezetõ gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

Nyomdai elõkészítés: Nagy László

Módszertani ajánlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Tanmenetjavaslat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Javaslatok az egyes órák feldolgozásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37

Az illusztrációk azonosak a tankönyvcsaládban található rajzokkal

A Kiadó minden jogot fenntart!

Raktári szám: PK-0587K

Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: 414-0363, Fax: 414-0246

Bevezetõ gondolatok Kedves Kollégák! Szeretnénk megköszönni bizalmukat, amellyel az „Környezetismeret” tankönyvcsalád 3. évfolyamosoknak szánt tagját választották abban a reményben, hogy a KETA szellemének megfelelõ, a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó, komplex természet- és társadalomismereti anyag feldolgozása során sikerül, egyrészt bevezetni a tanulókat az élõlények sajátosságainak, a természeti környezeti változásainak, kölcsönhatásainak, jelenségeinek, törvényszerûségeinek megismerésébe, így alapozva meg a korszerû természettudományos mûveltséget, másrészt segíteni a tanulók eligazodását a társadalmi környezetben, és így a szocializációhoz gazdag lehetõséget nyújtani. Az 1998/99-es tanévben jelentek meg elsõ alkalommal a tankönyvcsalád 1–4. évfolyam számára készült tagjai, amelyek használatát tanmenetekkel segítettük. Sok kolléga hiányolta munkatankönyvek feldolgozását, a tanító felkészülését könnyítõ kézikönyvet, ezért készítettük el e kiadványt, s kérjük, hogy észrevételeiket, tapasztalataikat osszák meg velünk, és küldjék el azokat a Dinasztia Tankönyvkiadó címére! Szeretnénk beépíteni mindazok véleményét munkánkba, akik az „Élõ és élettelen környezetem” tankönyvcsaládból tanítanak, hogy egyre jobb és szebb kiadványokkal lephessük meg a tanulókat és segíthessük a nevelõket. Kézikönyvünk az alábbi részekbõl áll: – Módszertani ajánlás – Helyi tanterv – Tanmenet – Javaslatok az egyes órák feldolgozásához (a munkatankönyv feladatainak megoldása + módszertani kiegészítés + szakmai kiegészítés) A mellékletben szereplõ néhány segédanyaggal a kollégák szakmai munkáját kívántuk segíteni. Bízunk abban, hogy az általunk adott javaslatokat elfogadva, kisebb módosításokkal kiegészítve válik ez a kiadványunk is nagyszerû segédeszközzé. Amennyiben így lenne, örülnénk, hogy nem dolgoztunk hiába. Sikerekben, szakmai örömökben gazdag tanévet kívánunk! Tompáné Balogh Mária tankönyvíró, közoktatási szakértõ

Szarvas-Ballér Judit Dinasztia Tankönyvkiadó, ügyvezetõ igazgató

Elôszó „A mai emberiség egyik nagy problémája, hogy a mindennapi munka során legtöbben csak élettelen, nagyrészt mesterséges tárgyakkal kerülnek kapcsolatba. Olyan dolgokkal, amelyek nem különösebben szépek és semmiképp sem alkalmasak arra, hogy elismerést, csodálatot váltsanak ki. Ezért legtöbb ember elfelejtette, hogy kell bánni az élôlényekkel, rendszerekkel. És megint csak ez az oka annak, hogy az emberiség, ahol csak kapcsolatba kerül a természettel, pusztulással fenyegeti, pedig benne és belôle él.” (Konrad Lorenz) Annak érdekében, hogy az emberiség ne pusztítsa el teljesen saját természetes környezetét, sorra születnek természetvédelmi törvények, alakulnak nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, egyre több élôlény kerül a védettség listájára. Jelentôs mértékben fejlôdött a korszerû nemzetközi környezetvédelmi szervezetek tevékenysége is. Mindezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az egész világot meglepte a hirtelen rászakadó, ökológiai válság. Ezt a problémahalmazt csak az 1960as évek végén kezdte komolyan venni az emberiség. A rengeteg intô jel, korrekt szakmai érv, sokkoló hatás vezetett el az 1972-es stockholmi konferenciáig, ahol elôször fogalmazták meg: CSAK EGYETLEN FÖLDÜNK VAN! A cselekvés igénye és szándéka, azóta, érlelôdik, erôsödik. Ennek jegyében kezdôdött meg a tennivalók körvonalazása, ez vezetett egyebek között a Környezeti Nevelési Egyesület, valamint a Természet- és Környezetvédô Tanárok Egyesületének megalakításához. Az igazi nagy változások küszöbéhez azonban 1992 ôszén érkeztünk. Gyôrött gondolatébresztô, magvas tézisek alapján nagyszabású regionális konferencián elemeztük a környezeti nevelés általános és középiskolai feladatait, lehetôségeit. A neves vendégek mellett elsôsorban gyakorló pedagógusok mondták el véleményüket. A kétnapos eszmecsere végére kikerekedett a helyzetértékelés, illetôleg állásfoglalás, amely országos érvényû és széleskörû hasznosítást érdemlô eredményt hozott. A gyôri konferencián felszólalt elôadók, hozzászólók jó gazda módjára szóltak a jövô megôrzéséhez nélkülözhetetlen értékeinkrôl, figyelmeztettek a buktatókra és csiszolgatták, illesztgették a természettel harmóniában élô ember formálásának alapköveit. Rávilágítottak arra, hogy a pedagógiai gyakorlatban a mennyiségi szemlélet lett úrrá, korszerûtlenek a tankönyveink, a teszt túltengés megölte a tanulói alkotóképességet, a gyermeki természetes józanságot, eredetiséget. Javaslatot tettek olyan tankönyvek megjelentetésére, amelyeknek jellemzôje az egységes szemlélet, az életkori sajátosságoknak megfelelô ábraanyag, amelyekben nagyobb szerepet kap a természetvédelem. A konferencián személyre szóló és közös feladatainkról egyaránt átfogó képet kaptunk. Ahhoz pedig, hogy ne legyenek pusztába kiáltott szavak a segítô szándékú, programot körvonalazó ajánlások, a Mûvelôdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium együttmûködési megállapodást írt alá, mely szerint: „Környezeti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerû környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, felellôsen gondolkodnak róla, és tudatosan cselekszenek érte.” A KETA bevezetésével a testi és lelki egészség, mint kerettanterv, egy új modult kapott, ami 6. és 8. évfolyamokon heti félórányi idôtartamot jelent. Kiadónk mindkét évfolyamon megjelentette a modulnak megfelelô tankönyvcsaládot, EGÉSZSÉGTAN címmel. A fent vázolt megváltozott feladatoknak, célkitûzéseknek megfelelôen a tankönyvcsaládot végigkíséri: – az egységes szemlélet, – a természetvédelem kiemelt fontossága éppúgy, mint – az esztétikus megjelenés, 7

– a tantárgyi ismeretek egymásra épületsége és – az életkori sajátosságoknak megfelelô ismeretközlés, – a cselekvô munkáltatás, valamint – a humánus, érzelem gazdag szemlélet. A KETA a BIOLÓGIA tantárgy keretében folyó nevelés–oktatás feladataként jelöli meg, hogy: „sajátos nevelési, képzési feladataink teljesítése révén hozzájárul a természet megszerettetéséhez, a természet kincseinek megóvása iránti felelôsség alakításához.” A TERMÉSZETISMERET tantárgyon belül 1–6. évfolyamokon a KETA a környezetismeret, fizika, földrajz, kémia tantárgyak megalapozására, jelöl meg óraszámkeretet. A természetismeret tanítása során a természetszeretet felébresztésének, a környezetkultúra fejlesztésének szán a KETA az elmúlt idôszakhoz képest nagyobb, a jelentôségének megfelelô szerepet. A KETA a részletes követelményeket évfolyamonként határozza meg. Mivel a KETA csak nagyon kevés fajismeretet jelöl meg, felvetôdik a kérdés: mit, mennyit és hogyan tanítsunk. Fontos a pontos ökológiai alapismeretek elsajátítása, mert valódi ökológiai ismeretek nélkül nem alakulhat ki új természetfelfogás, egy merôben más ökológiai magatartás. Kiemelkedôen fontos az egyre több faj megismerése, megismertetése. Hiszen „ha valaki nem ismer valamit, azt nem is szereti, amit nem szeret, azt nem becsüli, következésképpen nem is oltalmazza.” (Dr. Tóth Albert) A városiasodás szinte elkerülhetetlen velejárója volt a zárt tantermi oktatás, holott az a kívánatos, hogy az iskolát közelebb hozzuk a természethez. A séták, kirándulások, a szabadban (vagy az osztályteremben) megfigyelt élôlények tanulmányozása során a tanulók közvetlenül érzelmi kapcsolatba kerülnek a természet dolgaival, jelenségeivel. A gyermekek számára fontos a tapasztalás, az élményszerûség, az esztétikai, érzelmi viszonyulás létrejötte. Ebben rejlik az élet szépsége, csodálatos varázsa. Ezt a szépséget kell megláttatnunk tanítványainkkal, s csak így várhatjuk el, hogy belôlük is a természetet, annak megismert formáit, értékeit védô, oltalmazó felnôttek váljanak. Ehhez olyan módszerekre, eljárásokra van szükségünk a tananyag feldolgozása során, amelyeknek személyiségformáló hatása lényegesen sokoldalúbb. Ilyen lehet, pl.: – Az aktív megismerô, felfedezô tanulási folyamat, amellyel tartósan tudjuk biztosítani a kíváncsiságot, az ismeretszerzés fontosságát. Így élik át a tanulók a felfedezés örömét, mint a legfontosabb tanulásra ösztönzô motívumot. – A megfigyelés fontosságára már Comenius Ámos János is figyelmeztetett: „Szükséges, hogy a megismerés mindig az érzékszervekbôl induljon ki, semmi sincs ugyanis az értelemben, ami nem volt meg elôbb az érzékszervekben. – A tanítás során a tanulók tudatos figyelmét nagyban segíti, ha érzik, hogy a nevelô lelkesen beszél a tanulás tárgyáról. A megbeszélés segíti a gondolkodást, az összefüggések megláttatását, kutatásra, búvárkodásra serkenthet. A tanulókat aktív részvételre bátoríthatja, ha érzik, hogy a tanárt érdekli a válaszuk. – A tanulók spontán megnyilatkozásának lehetôvé tétele, rajzok, képek segítségével, beszédhelyzetek teremtésével. – A kérdezés, kételkedés, az ellentmondás és a vita lehetôségének megteremtése. – Önálló munka lehetôsége (vers, szakirodalmi gyûjtômunka, kiselôadás, „gyûjtômunka” készítése) – Önálló kutató, búvárkodó, felfedezô tevékenység végeztetése.

– Tudják, értsék, minden élôlényre szüksége van környezetünknek, és ne bántsák azokat. – Legyenek fogékonyak a természet szépségei iránt. – Ne gyûjtsenek be élôlényeket, azokat lehetôség szerint mindig természetes környezetükben figyeljék meg. (Ha mégis szükség van a begyûjtésre, az legyen kíméletes, és a megfigyelés után azonnal engedjék szabadon az élôlényt ott, ahol begyûjtötték!) – A tankönyvben, munkafüzetben leírtak ösztönözzék a tanulókat további búvárkodásra, a segédanyagok (könyvek, diák, fotók, filmek) használatára, konkrét környezet- és természetvédelmi feladatok elvégzésére. – A tanulók igényeljék nemcsak a környezet, de önmaguk tisztaságát, védjék egészségüket, táplálkozzanak egészségesen. – Alakuljon ki a tanulókban az egészséges életkörülmények iránti igényük. – Legyenek képesek a megismert módszerek folyamatos alkalmazására a gyakorlatban. E célkitûzéseknek megfelelôen a Dinasztia Tankönyvkiadó ÉLÔ KÖRNYEZETEM és BIOLÓGIA tankönyvcsaládja évfolyamonként az alábbi életközösségeket, témaköröket tárgyalja: 5. évfolyam: Élet a ház körül, földrajzi, fizikai alapismeretek 6. évfolyam: Az erdô–mezô és a víz–vízpart életközössége 7. évfolyam: Távoli tájak életközösségei, rendszertan 8. évfolyam: Az ember szervezete és egészsége

Ahhoz, hogy mindezeket a célokat, feladatokat megvalósíthassuk, egy olyan tankönyvcsalád elkészítésére vállalkoztunk, amelynek céljai a következôk: – A tanulók a megváltozott igényeknek megfelelôen tudjanak tájékozódni a természeti környezetben. – Ismerjenek meg minél több élôlényt, közvetlen és egyre táguló környezetükbôl. – Legyenek képesek az élôlények testfelépítésének, legfeltûnôbb életjelenség változásainak megfigyelésére. – Tudják jellemezni, csoportosítani a megismert élôlényeket. – Ismerjék a természeti környezet összefüggéseit, kölcsönhatásait, fejlôdését. 8

Módszertani ajánlás a 7. évfolyamos tanulóknak készült Élõ környezetem (Tájak és életközösségek) címû tankönyvcsaládhoz A 7. évfolyam számára készült tankönyvcsalád szerves folytatása az 5–6. évfolyam által használt tankönyvcsaládnak. Az elôzô években a hazai életközösségek kialakulásának feltételeivel, élettelen környezeti tényezôivel, jellegzetességeivel foglalkoztunk részletesebben. Bemutattuk az egyes életközösségeket alkotó, legjellemzôbb növényeket, állatokat. Az élôlények neve mellett vizsgáltuk, megfigyeltük küllemüket, életüket, környezeti igényüket. Rávilágítottunk az élôlény és környezete közötti kapcsolatra, táplálékláncokat alakítottunk ki az egyes életközösségek élôlényeivel. Minden életközösség kapcsolatának, viszonyának elemzése, valamint egy-egy nemzeti park részletes bemutatása. Az egyes életközösségek megismerése során szinte minden törzs (osztály) képviselôit tanulmányoztuk, megfigyeltük azonos és eltérô tulajdonságaikat, és e jellemzôk alapján csoportosítottuk is azokat. Az idei évben is hasonló módon történik az ismeretek elsajátítása. Az elsô három fejezetben szintén életközösségek megismerésével foglalkozunk, ezúttal a távoli tájak életközösségeivel. Minden egyes fejezet bevezetôjében ismertetjük a hasonló életközösségek kialakulásának éghajlati feltételeit, térképen szemléltetjük, hol alakultak ki ezek az életközösségek, és megbeszéljük hasonló és eltérô jellemzôiket. Pl.: tankönyvünkben „ezerarcú erdôk” fejezetcímmel szereplô fejezet bevezetôjében ismertetjük a különbözô éghajlati körülmények között kialakult erdôket (a hideg éghajlati övi tûlevelû erdôket, a mérsékelt övi lombhullató erdôket, a trópusi esôerdôket). A hazai lombhullató erdôk életközösségével már nem kell foglalkoznunk, hiszen azt 6. évfolyamban részletesen tárgyaltuk. De az elôzô évben szerzett ismeretek jó alapot, összehasonlítást adnak az idegen tájak erdeinek megismeréséhez. Éppen ezért minden új ismeretet feldolgozó óra számonkérési részében áttekintjük azokat a fogalmakat, ismereteket, amelyeket a hazai életközösségek (erdôk) megismerésekor már elsajátítottunk és e szilárd tartalmakra építjük az új ismereteket. Tehát a tananyag felépítése 7. évfolyamban is spirális, amely lehetôvé teszi, hogy a már tanult, elemzett élôlénycsoportokhoz újra és újra más és más összefüggésben visszatérjünk. A tananyagnak ez a fajta bôvülése biztosítja egyrészt az alapvetô biológiai ismeretek elsajátítását, a belsô összefüggések felismerését, az alkalmazni képes tudás kialakítását, másrészt jó alapot nyújt az utolsó fejezet rendszertani ismereteinek elsajátításához. Így végre a tanulók nemcsak megismerik a Föld növényzeti öveit, de kellô morfológiai ismeretek birtokában képesek lesznek azokat biztonságosan elhelyezni a fôbb rendszertani egységekben is. Ebben a tanévben az életközösségek megismerését nem végezhetjük tanulmányi séta során, de pótolhatjuk a közvetlen tapasztalást a jó minôségû videofilmek megtekintésével. Megfigyelésekre, vizsgálódásokra azonban ebben a tanévben is lesz elegendô alkalom. A végzett megfigyelések mindig az addig szerzett ismeretekbôl induljanak ki. Ne maradjunk azonban a biológia szûk határai között. Engedjük feleleveníteni tanulóinknak egyéb (irodalmi, mûvészeti, történelmi) ismereteiket, saját élményeinket. Igyekezzünk a megfigyeléseket úgy irányítani, hogy tanítványaink késôbb is szívesen járják a természetet, elfelejtik esetleg a szemtermés részeit, vagy a rét szintezettségét, de felismerik a megfigyelt élôlényeket és megmarad bennük a természet vizsgálatának élményanyaga, amit beléjük oltottunk. Csak így remélhetjük, hogy a természetet tudatosan védô felnôttekké váljanak. Az ÉLÔ KÖRNYEZETEM tankönyvcsalád tagjai: – tankönyv, – munkafüzet, – témazáró feladatlapok, – kézikönyv (tanmenet + helyi tanterv + óravázlatok). 10

A tankönyvcsalád alapdokumentumai a tankönyvek. Tankönyveink színes, gazdagon illusztrált képanyaga feleslegessé teszi, más csupán szemléltetésre alkalmas dokumentum használatát. A képanyag összeválogatása nem öncélú, funkcionális jelentôséggel bír. A képek természetesen a tanóra során megismert fajokat, szerveket, életközösségeket ábrázolják, de a képek alatti magyarázó szöveg nem szerves része a tananyagnak. Kiegészítésre, differenciálásra, önálló ismeretszerzésre, helyi sajátosságok megfigyelésére (helyi tantervbe beépíthetô plussz tananyag!) is felhasználható. Tankönyveink több fejezetre tagolódnak. Az egyes fejezetek, témakörök minden esetben egy, a témát bevezetô, kitekintô, a témára ráhangoló rövid bevezetôvel indítanak, ahonnan nem hiányzik a legalább egy teljes oldal színes képanyag sem. A témakörök új ismeretet feldolgozó anyagrészei azonos didaktikai elvek szerint épülnek fel. Minden egyes „lecke” a témára ráhangoló motivációs beszélgetéssel kezdôdik (kék dôlt betûs szöveg a cím alatt, a kép mellett), majd az új anyag közlésével folytatódik. A magyarázatok arányos terjedelmûek. Az egyes részek után a l-tal jelölt rövid utasítás a munkafüzeti feladatra utal, amelyben lehetôség van a tanultak rögzítésére (részösszefoglalás). Minden anyagrész végén a gyerekeket gondolkodásra serkentô, összefüggések megláttatására buzdító összefoglaló kérdések, feladatok találhatók, amelyek szintén segítik a rögzítést. Minden új ismeretet feldolgozó tananyaghoz kapcsolódik szakirodalmi ajánlás a szerzô és a kiadó megjelölésével, nagyobb terjedelmû kiadvány esetében az oldalszám feltüntetésével. A tankönyv az életközösségek sokszínû bemutatása során többnyire rendszertani sorrendben fest tarka képet az élôvilág sokszínûségérôl. Kiemelt szerepet kap az élôlények alkalmazkodása és a természetvédelem. Az életközösségek bemutatása után foglalkozik az ember és a természet kapcsolatával, bemutatja azokat a területeket, ahol a fajok együtt megtalálhatók: a nemzeti parkokat. A tankönyv a más lények iránti tiszteletet sugallja, s a természet és környezetünk rendjéért érzett felelôsségre nevel. Viszonylag rövid terjedelmû, több éven át, használható dokumentum, amely nem tartalmaz munkáltatásra és összefoglalásra vonatkozó anyagrészeket. Ezek a feladatok a munkafüzetben találhatók meg. A KETA az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez – átlagos feltételek mellett és általában a közoktatási törvényben megszabott órakeretben – mintegy 70–50%-a elegendô legyen. Az ÉLÔ KÖRNYEZETEM ismeret-feldolgozó anyagának elsajátításához is elegendô a megszabott órakeret 50%-a. A képanyag kiegészítô tartalmai és a o-tel és -gel jelölt anyagrészei további 20% tananyagot tartalmaznak. A munkafüzetek kiegészítô tartalmai (vizsgálódások, megfigyelések) újabb 30% ismeretet közölnek. Így a kötelezô 50% és a maximum 100% közötti tananyagot mindenki maga választhatja meg. Elvégezheti a tankönyv és a munkafüzet által ajánlott anyagrészeket, de helyi sajátosságokkal is kiegészítheti. Így szolgálja egy sokak által használt tankönyvcsalád a helyi tanterv kialakítását. A munkafüzet felépítése szervesen kapcsolódik a tankönyvekhez. Tartalmazzák a tankönyv által feldolgozott anyagrészek feladatait, valamint az egyes témakörök utáni tudáspróbát. A munkafüzetben megtalálhatók ezen kívül a kiegészítô anyagrészek, a munkáltatásra, megfigyelésre irányuló, tanulmányi sétákra ösztönzô tartalmak. Az új anyag feldolgozáshoz kapcsolódó munkafüzeti anyag három részre tagolódik: a) Az I.-gyel jelölt feladatok a tananyag elsajátításához nélkülözhetetlen tanult fogalmakat, ismereteket veszik számba. (Ezek a feladatok a tanóra elsô szakaszában a „számonkérés” metodikai résznél kerülhetnek feldolgozásra.) b) A II.-vel jelölt feladatok a tankönyv segítségével történt ismeretátadás kis egységeinek rögzítésére szolgálnak (részösszefoglalás). c) Az „Ezt tanultam” rövid, rajzos vázlata a tanórán tanultaknak. A munkafüzet feladatai nem látszattevékenységre, hanem cselekvô részvételre késztetnek, vagyis hatékony segítséget jelentenek az ismeretszerzés folyamatában. A tankönyvcsalád harmadik tagja a témazáró feladatok segédanyag. A témazárók témakörönként két variációban (A és B változatban) érdemjegyre átváltható javítókulccsal segítik az értékelés folyamatát. Ily módon a tanári munka eredményességének, a tanulók tudásszintjének felmérésében hatékony segítséget jelentenek. A helyi tanterv egy adott iskola helyi tanterve, amely megfelel a KETA és a közoktatási törvény elôírásainak, és igazodik a helyi sajátosságokhoz (önkormányzat igénye, szülôk elvárásai). Ez a tanterv 11

átvehetô, vagy a helyi sajátosságokat figyelembe véve adaptálható, tehát – a törvényi kereteken belül – változtatható. Helyi tantervet nem készítünk egy-egy évfolyamra. Fontos a tervezésnél a teljes fejlesztési szakaszban való gondolkodás és tervszerû, logikus felépítés, egymásra épülés. Ezért célszerû a helyi tanterveket 1–8-ig, egymásra építve elkészíteni. A helyi tantervben a tananyagot úgy terveztük, hogy az a rendelkezésre álló idôkeret 2/3 részében elsajátítható. A maradék 1/3 rész idôkeret a helyi sajátosságok figyelembe vételével, a tanulók érdeklôdésének, a nevelô felkészültségének megfelelôen szabadon felhasználható. A helyi tanterv mellé készítettünk egy mikro-tantervet, úgynevezett tanmenetet. A tanmenetben jelöltük az adott órán megtanítandó új fogalmakat, a tanórán alkalmazható módszereket, a felhasználásra javasolt szemléltetô eszközöket. Az alábbiakban az egyes témakörök óraelosztását, a megtanítandó fogalmak, összefüggések rövid ismertetôjét közöljük. Valamennyi természettudományi tárgy jellemzôje az experimentális metodika szükségszerû alkalmazása. Megfigyelések, vizsgálatok nélkül nem lehet eredményesen tanítani természetismeretet. A megismerés folyamatában az érzékszerveknek, az elsô jelzôrendszernek van alapvetô jelentôsége, az érzékszervekkel szerzett tapasztalat mással nem helyettesíthetô. A tanítási–tanulási folyamat egy-egy mozzanata olykor megoldható egyetlen módszer alkalmazásával. Az esetek jelentôs részében azonban módszerkombinációval valósul meg a tanulás. A pedagógusok módszerbeli szabadsága következtében a tanítási folyamat irányításának eljárásait önállóan és szabadon választhatja meg. A módszerek megválasztása – többek között – függ a nevelési céloktól, a tanítás tartalmától, az adott didaktikai feladattól, a tanulók fejlettségétôl, érdeklôdésétôl. Éppen ezért nem szabjuk meg, hogy az egyes tanítási egységeket milyen módszerrel tanítsa a nevelô, csak felsorolni kívánjuk a biológia (élôvilág) órákon alkalmazható oktatási módszereket: – elbeszélés, magyarázat, elôadás, bemutatás, – megbeszélés, (az észlelt jelenségek megbeszélése, leírása, összehasonlítása, majd csoportosítása), – szemléltetés (közvetlen bemutatás, auditív: hangszalagok, hanglemezek, CD-k, vizuális: diaképek, videó-filmek, transzparensek), – a tanuló önálló megfigyelései, vizsgálódásai, – a tanulók önálló munkája tankönyvvel, munkafüzettel, tankönyvvel és munkafüzettel, feladatlappal, számítógépes programmal, – gyakorlás, ismétlés, ellenôrzés, értékelés. Miután az oktatás folyamatában a tanári személyiségnek van a legnagyobb szerepe, a felsorolt módszereket hozzá kell igazítania személyes törekvéseihez, tapasztalataihoz, az osztály érdeklôdéséhez. Mint már említettük, minden témakör feldolgozása javasolt megfigyelési szempontokat tartalmazó tanulmányi sétával kezdôdik. Ehhez a tankönyvben még megtalálható a tematikus kép és mellette a témát bevezetô, a tananyagra ráhangoló motivációs szöveg. Minden témakör ismétlô–rendszerezô órával zárul, amelyhez „tudáspróba” található a munkafüzetben. Amennyiben a témakör tananyagának elsajátítását értékeléssel egybekötött osztályozással is szeretnénk megerôsíteni, segítségükre lehetnek a témazáró feladatlapok. Tankönyvcsaládunk 7. évfolyamos tanulóknak szánt tagja az alábbi témaköröket tárgyalja: – I. témakör: Vizes élõhelyek – II. témakör: Ezerarcú erdõk – III. témakör: Füves puszták – IV. témakör: Az élõlények rendszerezése