Kémia 9 osztály tankönyv megoldások

Borító ár: A könyvön szereplő, a könyv kiadója által meghatározott ár

ÁLTALÁNOS KÉMIA 9. osztály

1 ÁLTALÁNOS KÉMIA 9. osztály kézirat gyanánt Készítette CSELLÁR LILLA (2015D), GAZDA BELLA (2013B), FEKSZI FRUZSINA (2015D), IVÁNYI BLANKA (2015D), KHAYOUTI SÁRA (2015C), KOCSI ÁDÁM (2015D), KŐRÖSI PÉTER (2015D), MARCHHART LILI (2013B) és NÉMETH KLÁRA ANNA (2014D) VILLÁNYI ATTILA: Kémia 9. (Bp., Műszaki, ) és RÓZSAHEGYI MÁRTA SIPOSNÉ KEDVES ÉVA HORVÁTH BALÁZS: Kémia (Szeged, Mozaik, 2010.) című könyve alapján, KEGLEVICH KRISTÓF órái nyomán. Budapest Józsefváros, 2014

2 ATOMSZERKEZET 1. Anyagok csoportosítása megjelenési formájuk szerint a) korpuszkuláris (részecsketermészetű) nem folytonos b) mezőtermészetű anyag (nem részecskékből áll; fizikai mezők) folytonos gravitációs / mágneses / elektromos mező 2. Ókor a) Démokritosz (i.e. 400 körül) atomelmélet az összes atom azonos anyagú eltérő nagyságúak és alakúak (ezért más színű, tapintású, kinézetű az anyag) atomok között vákuum (légüres tér) b) Arisztotelész (i.e. 350 körül) vákuum nem lehet (horror vacui) más elmélet kell 4 őselem: tűz, víz, föld, levegő ebből tevődik össze minden anyag, csak más-más arányban alkímia (a vasból úgy lehet aranyat csinálni, ha az arányokon változtatunk valahogy) középkor 3. John Dalton (1808): atomelmélet felelevenítése bizonyítékok, hogy az anyag részecskékből áll: a) diffúzió: a részecskék a hőmozgás miatt bekövetkező spontán elkeveredése pl. porszemek tánca áteső fényben, WC-illatosító a levegőben, KMnO 4 oldódása vízben b) súlyviszony-törvények (Dalton) m( C) 12 pl. CO 2 : = = 3/8 m( O) 2 16 m( C) 12 pl. CO: = = 3/4 m( O) 16 a 3 súlyú C mellett 4 súlyú O-eknek kell lenniük: 1, ill. 2 db 3:4 3:8 c) közvetlen megfigyelés 1985: pásztázó alagútmikroszkóp atom: az anyag legkisebb, kémiai módszerekkel tovább nem bontható része 4. Joseph John Thomson (1897) a katódból töltésű részecskék lépnek ki: m Q = konstans, bármilyen fém is a katód 1, C/kg a kilépő részecske független az anyagi minőségtől elektron 1

3 Thomson-modell: mazsolás puding : a pozitív kocsonyában elszórtan helyezkednek el a töltésű e -ok 5. Ernest Rutherford (1911) Szórási kísérlet Ra radioaktív α-részecskéket sugároz α-részecske = Tapasztalat α-részecskék zöme akadálytalanul áthatolt, kis részük teljesen visszaverődött pozitív töltés a fólia csak nagyon kis részén van innen verődnek vissza ez az atom közepe = ATOMMAG bolygómodell hibája: az e beleesnék az atommagba, hiszen az eltérő töltések vonzzák egymást 6. Niels Bohr (1913) vonalas színkép vonalak: különböző E-átmenetek ha a színkép látható fényt jelent = lángfestés (Na: sárga, Ca: téglavörös) minden elemre jellemző a lángfestése atomjaiból meghatározott energiájú fotonok származnak ezek szerint az e -burokban is meghatározott E-szintek léteznek gerjesztés hatására az e -ok kijjebb lépnek amikor visszahullanak E ki (fényenergia ~ foton) ez egy energiakülönbség tehát léteznek e -héjak: ezek E-jának a különbségéről van szó vöröshagymamodell ELEKTRONHÉJAK Arnold Sommerfeld (1920): feltételezte, hogy ellipszispályán is mozoghatnak az e -ok 7. Kvantummechanikai atommodell (1920 ) Werner Heisenberg, Erwin Schrödinger az e nem csak részecske, hanem hullám is az e atombeli helye pontosan nem határozható meg, csak tartózkodási valószínűsége 2

4 (e sűrűség) = gömbszimmetrikus e -felhő atompálya: az a térrész az atomon belül (de az atommagon kívül), amelyben az e 90%-os valószínűséggel tartózkodik 8. James Chadwick (1932): neutron felfedezése 9. Fogalmak a) elemi részecske: pl. e, p +, n o, foton b) kémiai részecske: atom, ion, molekula, gyök c) nukleon: magban lévő (nehéz) részecskék: p +, n o a magerők tartják össze: töltésfüggetlenek (legyőzik a p + p + taszítást) igen erősek kis hatótávolságúak d) rendszám (Z): p + -szám = e -szám (semleges atomban) e) tömegszám (A): p + -ok és n o -ok együttes száma 15 p +, 15 e, 16 n o f) nuklid: adott rendszámú és tömegszámú atom g) izotópok: azonos protonszámú, de eltérő neutronszámú atomok nevezetes: hidrogén: prócium = ; deutérium = ; trícium = radioaktív nehézvíz (D 2 O): atomreaktorban moderátor (hasító neutronok lefékezése) klór: 35 Cl (75%), 37 Cl (25%) A R (Cl) = 0, ,25 37 = 35,5 szén: 12 C, ( 13 C), 14 C A R def. radiokarbon kormeghatározás izotóptiszta elemek: a természetben csak egyféle atomjuk fordul elő, pl. F, Na, Al, P, Co, Au ált. ptn Z és A (kiv. Be) h) elem: adott rendszámú atomok halmaza i) N: részecskeszám (mértékegysége: db), n: anyagmennyiség (mértékegysége: mol) j) N A : Avogadro-szám = /mol k) relatív atomtömeg (A R ): megmutatja, hogy adott elem atomjának tömege hányszor nagyobb a 12 C-izotóp tömegének az 1/12-ed részénél, nincs mértékegysége l) 1 mol = annyi részecske, amennyit 12,0000 g 12 C-izotóp tartalmaz = db r m) moláris atomtömeg (M) = 1 mol anyag tömege / n g a tömeg és az anyagmennyiség hányadosa: M =, [M] = m mol 3

5 RADIOAKTIVITÁS 1. Fogalma és fajtái radioaktív (sugárzó) atom: olyan atom, melynek atommagja instabil magától elbomlik a) α-sugárzás 238 U 234 Th + 4 He e + γ instabilitás oka: nagy Z túl sok p + a tömegszám 4-gyel, a rendszám 2-vel csökken (igen gyakran a leánymag β-bomlása követi!) bomlási sorok α-sugárzás He-atommagokból áll kis áthatolóképesség (levegőben néhány cm) az α-sugárzó anyag lenyelve / belélegezve igen veszélyes b) β-sugárzás 3 T 3 He + + e + γ 14 C 14 N + + e + γ instabilitás oka: n o /p + arány túl nagy (rút kiskacsa) ált. kis rendszám n 0 p + + e a tömegszám változatlan, a rendszám 1-gyel nő β-sugárzás e -okból áll közepes áthatolóképesség (levegőben néhány m) c) γ-sugárzás az α- és a β-sugárzást kíséri nagy E-jú fotonok legnagyobb áthatolóképesség; pl. az ólom elnyeli 2. Felfedezése: uránsók képe a fölbontatlan, mégis előhívott fotólemezen Henri Becquerel (1896) 1903: Becquerel, Pierre Curie, Marie Skłodowska / Curie fizikai Nobel-díj 1911 kémiai Nobel-díj Ra, Po fölfedezése 1934, fehérvérűség = leukémia Illyés Gyula följegyzése a Curie házaspár párizsi sírja sugárzott 1995 óta a párizsi Pantheonban nyugszanak (ólomkoporsóban) 3. Jelentősége a) radiokarbon kormeghatározás 1960: Willard Frank Libby (amerikai kémikus) Nobel-díj kozmikus sugárzás troposzféra felső része (9 15 km): 14 N + n 0 14 C* + p + 14 C 14 N + + e + γ felezési idő: 5730 év keletkezés/bomlás egyensúlya az élő szervezetben a 14 C/ 12 C arány állandó az arány csökken az eredetitől való eltérés alapján számítható, mikor következett be a b) izotópos nyomjelzés 1943: Hevesy György (növények és állatok anyagcsere-folyamatainak vizsgálata) Nobel-díj pl. 131 I: (szájon át) pajzsmirigy jódforgalma orvosi diagnosztika 82 Br: Baradla (1986. ápr.) izotópos karsztvíz nyomjelzés c) radioaktív izotópok a gyógyászatban 60 Co precízen irányított γ -sugárzása elpusztítja a test belsejében lévő rákos daganatokat d) atomenergia atombomba: aug. 6. Hirosima: 235 U; aug. 9. Nagaszaki: 239 Pu atomenergia 4

6 AZ ELEKTRONFELHŐ 1. Az atompálya jellemzése: az atomban az a térrész az atommag körül, ahol az e 90%-os valószínűséggel mozog kvantumszámok: az atompályák (n, l, m), ill. az e (s) jellemzésére szolgáló adatok a) főkvantumszám atompálya nagysága = az atommagtól vett átlagos távolság azonos főkvantumszámú atompályák alkotják az e -héjat főkvantumszám: n = 1, 2, 3, (egész számok) K, L, M, b) mellékkvantumszám atompálya alakja = atompálya szimmetriája l = a csomósíkok számát adja meg l = 0, 1, 2, 3 (n-1) egy adott héjon s, p, d, f pl. l = 0 s-pálya: l = 1 p-pálya ( amerikai mogyoró / súlyzó ): tengelyszimmetrikus van csomósíkja: az a térrész az atomon belül, ahol az e megtalálási valószínűsége 0 azonos fő- és mellékkvantumszámú atompályák = alhéj c) mágneses kvantumszám az atompálya mágneses térben való viselkedését jellemzi lehetséges értékei egy alhéjon: m = l 0 +l mágneses térben: 5

7 2. Spinkvantumszám (s): az e mágneses nyomatékát írja le a) az e töltéssel rendelkező részecske, forog mágneses teret kelt: pörgő tekegolyó csak szabad e spinje mérhető H 2 -molekuláknak nem b) bizonyíték: Stern-Gerlach kísérlet (1921) a H-atomokból álló sugár inhomogén mágneses térben két nyalábra válik szét az e -oknak kétféle mágneses nyomatékuk van kétféle spinjük van (Stern és Gerlach valójában ezüstatomokkal végezték a kísérletet!) 3. Azaz Főkvantumszám Mellékkvantumszám Mágneses kvantumszám n l m 1 s 0 2 e 2 s 0 p -1 8 e s 0 p d e s 0 p d e 2 f e -ok száma Szabályszerűség: az n főkvantumszámú héjon max. 2n 2 e lehet! 6

8 4. Az elektronszerkezet kiépülése a) három rendező elv energiaminium elve: az elektron a lehető legalacsonyabb energiájú pályára lép E(1s) < E(2s), hiszen a 2s-pálya messzebb van az atommagtól E(3s) < E(3p), hiszen az s-pálya szép szabályos gömb alakú, míg a p-pálya idétlen, bonyolultabb súlyzó alakú E(3s, C-atomban) >E(3s, N-atomban), hiszen a N-atomban nagyobb a magvonzás, az e közelebb van az atommaghoz, és ez kedves neki Pauli-elv: egy atompályán max. 2 e tartózkodhatik, ellentétes spinnel (más megfogalmazás: egy atomban nem lehet két olyan e, amelynek minden kvantumszáma megegyezik) Hund-szabály: azonos E-szintű pályákon az e -ok a lehető legnagyobb számban párosítatlanul helyezkednek el b) ábrázolásmódok: betűs / cellás 1H 1s 1 2He 1s 2 3Li 1s 2 2s 1 4Be 1s 2 2s 2 5B 1s 2 2s 2 2p 1 6C 1s 2 2s 2 2p 2 itt érvényesül először a Hund-szabály! 10Ne 1s 2 2s 2 2p 6 11Na [Ne] 3s 1 [Ne] 19K [Ar] 4s 1 [Ar] [Ne] 21Sc [Ar] 4s 2 3d 1 [Ar] 23V [Ar] 4s 2 3d 3 [Ar] 24Cr [Ar] 4s 1 3d 5 [Ar] 29Cu [Ar] 4s 1 3d 10 [Ar] maximális multiplicitás (a Hund-szabály kiterjeszthető két közel azonos E-jú alhéjra is) a VI.B és az I.B mellékcsoport többi eleme is 7

9 5. Pályaenergia: az az energia, amely akkor szabadul fel, ha az e a magtól igen nagy távolságból az adott atompályára lép [E pálya ]= az e és a atommag vonzza egymást felszabadul E pálya < 0 Mitől függ? azonos atomok n, l (m) E pálya (1s) < E pálya (2s) 1s: kisebb sugár nagyobb magvonzás több E szabadul föl abszolút értelemben nagyobb! E pálya (2s) < E pálya (2p) 2s: azonos sugár, de egyszerűbb alak több E szabadul föl különböző atomok: rendszám E pálya (1s, Na) >E pálya (1s, Mg) Mg: kisebb sugár több E szabadul föl 6. Fogalmak a) vegyértékelektron: azon elektronok, melyek a kémiai reakcióban részt vesznek, illetve befolyásolják a képződő részecskék tulajdonságait külső elektron Ti [Ar] 4s 2 3d 2 mindkét külső e -héj lezáratlan, a 4 vegyértéke két külső héjon van a le nem zárt héj elektronja K [Au] 4s 1 az M-héj lezáratlan (3d üres), a 3s- és a 3p-e -ok mégsem vegyértéke -ok b) atomtörzs: atommag + nem vegyértéke e -ok c) nemesgázszerkezet: 1s 2 n = 1 (He, H, Li + ) ns 2 np 6 n > 1 (többi) He, Ne: teljesen zárt elektronszerkezet nincs vegyületük Ar-tól: nem teljesen zárt e -szerkezet (pl. külső héj üres d-alhéj) lehet vegyületük pl. XeF 2, XeF 4 d) párosított e : ha egy atompályán 2 ellentétes spinű e tartózkodik = elektronpár párosítatlan e : ha egy atompályán 1 e van e) alapállapotú atom: a lehető legkisebb energiájú atom az e -ok a lehető legalacsonyabb energiájú atompályákon f) gerjesztett állapot(ok): egy vagy több e E befektetése árán távolabb kerül az atommagtól, mint alapállapotban lángfestés mesterséges állapot 8

10 A PERIÓDUSOS RENDSZER Dimitrij Ivanovics Mengyelejev, 1869 Lothar Meyer, 1870 az elemek hasonló kémiai viselkedése alapján anyagszerkezeti ok: egy csoportba az azonos vegyértéke -szerk. atomok kerültek függőleges / vízszintes rokonság ez az általáno- VIII. B san jellemző f-mező 6. per. 4f-alhéj töltődik nem igazán hat ki a kémiai viselkedésre La: minden f-mezőbeli elem lehet III-vegyértékű lantanoidák tendenciák atomsugár: perióduson belül balról jobbra csökken növekvő magvonzás (az e -ok növekvő taszításának gyengébb a hatása) fő- és mellékcsoporton belül lefelé nő egyre több e -héj EN = az atomnak az a hajlama, hogy a kémiai kötésben milyen mértékben vonzza magához a kötő e -okat ( E i, E a ) perióduson belül balról jobbra nő a halogénekig (VIII.A: Ø) főcsoporton belül fentről lefelé csökken (d-mező: számos szabálytalanság van) részecsketulajdonságok fizikai tulajdonságok két alappont: EN(F) = 4,0 EN(Fr) = 0,7 t M: többnyire növekszik a Z-mal kiv: Ar/K Co/Ni Te/I Th/Pa elemek: izotópatomok keverékei ρ: fő- és mellékcsoporton belül lefelé többnyire nő perióduson belül többnyire a d-mező közepéig nő, utána csökken ρ-rekorder: Os 22,5 g/cm 3 9

12 3. Ionsugár r(na + ) < r(na) 2 e -héj 3 e -héj r(fe 3+ ) < r(fe 2+ ) < r(fe) kevesebb e összehúzza ugyanannyi p + a kation mindig kisebb annál az atomnál, amelyből képződött r(cl ) >r(cl) több e ugyanannyi p + megnő az anion mindig nagyobb annál az atomnál, amelyből képződött m(cl ) m(cl) m(na + ) m(na) KOVALENS KÖTÉS 1. Fogalmak kovalens kötés: közös, kötő e -párral megvalósuló, erős, elsőrendű kémiai kötés molekulapálya: az a térrész, melyen belül a molekulában 90%-os valószínűséggel tartózkodik az elektronpár 2 e, ellentétes spinű kötő e -pár: olyan e -pár, mely 2 atommag vonzásában áll nemkötő e -pár: olyan e -pár, mely 1 atommag vonzásában áll delokalizált e : olyan e, mely 2-nél több atommag vonzása alatt áll (helyhez nem kötött) O 3 (ózon): 3 atommagon delokalizálódnak a nemkötő e -párok és a második kötések fémek: a fémrácsban a delokalizált e -ok végtelenül sok atommaghoz tartoznak 2. Fajtái a) létrejötte szerint kolligatív: két atomtól származik a kötő e -pár (pl. H-Cl közti kötés) datív: a kötő e -párt csak az egyik atom adja pl. továbbá: H 3 O +, NH 4 + b) a kötő e -pár szimmetriája szerint tengelyszimmetrikus: ζ (szigma): mindig az első kötés síkszimmetrikus: π (pí): a második és a harmadik kötés, két félhold alakú térrész, csomósík pl. a 2 π-kötés síkja merőleges egymásra! 11

13 c) A kötő e -párok száma szerint egyszeres: pl. Br 2, C 2 H 6 többszörös: pl. C 2 H 4, C 2 H 2 3. Jellemzői a) kötésfelszakítási energia: 1 mol molekulában 2 adott atom közti kötés felszakítását kísérő E- változás [E k ] = kj/mol értékét növeli: többszörös kötés, pl. E k (O 2 ) = 500 kj/mol; E k (N 2 ) = 950 kj/mol kis atomok, pl. E k (Cl 2 ) = 243 kj/mol; E k (Br 2 ) = 199 kj/mol; E k (HBr) = 366 kj/mol b) kötéshossz: a kötést létesítő atomok magjai között lévő távolság, [d] = nm értékét csökkenti: többszörös kötés kis atomok c) kötésszög d) kötéspolaritás: a kov. kötés poláris, ha a két alkotó atom EN-a eltérő 4. Kovalens vegyérték: hány kötő e -pár tartozik egy adott atomhoz (kötésszám) I. A H 1s 1 1 (kov. vegyérték) H H VII.A halogének ns 2 np e kell 3 a I nem nemesgázszerkezetű! 5 IF 5 7 IF 7, HClO 4 (perklórsav) Megjegyzések: IF 7 létezik (bár instabil), de FI 7 nem EN(F) > EN(I), a F mindenképp nemesgázszerk. r(i) > r(f) a I kell legyen a központi atom molekulák nevének képzése: mon(o), di, tri, tetra, penta, hexa, hepta, okta VI.A kalkogének O ns 2 np e kell S [Ne] 3s 2 3p 4 2 nyitott könyv alakú molekula S 8 (gyűrű) EN(S) < EN(O) r(s) >r(o) két S-atom között nem lehet kétszeres kov. kötés 12

14 4 SF 4 6 SF 6 V.A N 1s 2 2s 2 2p 3 3 3e kellene más HNO 3 = a N nem 5-vegyértékű, mert az L-héjon nem fér el 10 e P [Ne] 3s 2 3p 3 3 PH 3 tetraéder, 60 o (!) 5 PCl 5 IV.A C, Si csak ζ ζ, π C [He] 2s 2 2p 2 4 Si [Ne] 3s 2 3p 2 4 atomrácsos! III.A B 3 más [BF 4 ] datív kötéssel négy vegyérték! Al képezhet molekulát! bár ez e -hiányos dimerizálódik dimer = 2 molekulából álló együttes II.A Be csak ő képez molekulát a II.A-ból szintén e -hiányos datív kötésekkel stabilizálódik ( polimer) 13

16 2. Molekulapolaritás a) ha a kötések apolárosak (elemmolekulák), a molekula is apoláros pl. S 8, I 2, Cl 2, O 2, O 3 b) ha a kötések polárosak, és a molekula teljesen szimmetrikus, a molekula akkor is apoláros vagyis alaptípus alakú EN(C) = 2,5 EN(H) = 2,1 a töltésvektorok éppen kioltják egymást! pl. CO 2, BCl 3, CH 4, CCl 4, PCl 5 kötéspolaritás molekulapolaritás c) a molekula csak akkor dipólusos, ha a kötések polárosak és a molekula aszimmetrikus pl. HCl, HCHO, H 2 O, NH 3, H 2 SO 4 ÖSSZETETT IONOK töltéssel rendelkező részecske, amelyet kovalens kötés tart össze 1. Kationok NH 3 + H + ammóniumion 107 o 109,5 o szabályos tetraéder E szempontjából kedvező NH 3 + HCl NH Cl H 2 O + H + oxóniumion 104,5 o 107 o szabályosabb (közelebb az alaptípushoz, a tetraéderhez) H 2 O + HCl H 3 O + + Cl 2. Anionok a) oxosavak savmaradékionjai O-tartalmú sav 2H + + helyesen kénsav nem szabályos tetraéder szulfátion 109,5 o ugyanis a szulfátionnak ez csak a határszerkezete, a valóságban a nemkötő e -párok és a π-kötések delokalizálódnak ugyanígy: CO 3 2, PO 4 3, ClO 4, SO 3 2 minden összetett savmaradékionban van delok.! b) semleges, elektronhiányos molekulákból ( a központi atom nem nemesgázszerk.) BF 3 + F [BF 4 ] tetrafluoro-borát(iii)-ion (120 o 109,5 o ) SiF 4 + 2F [SiF 6 ] 2 hexafluoro-szilikát(iv)-ion (109,5 o 90 o ) bonyolultabb szimmetria E 15

17 KOMPLEXEK valamely A atomhoz B atomok vagy C csoportok kapcsolódnak az A atom klasszikus vegyértékét meghaladó számban 1. Kísérletek T CuSO 4.5H 2 O = CuSO 4 + 5H 2 O kék fehér vízcseppek a kémcső falán Cu H 2 O [Cu(H 2 O) 4 ] 2+ réz(ii)-tetraakva-ion a központi atom klasszikus vegyértéke a rézgálic képlete helyesen (de bonyolultan): [Cu(H 2 O) 4 SO 4 ].H 2 O 4 mól víz komplexként 1 mól kristályvízként 16 van kötve kristályvíz: az ionrácsban az ionok között (ált. sztöchimetrikusan) kötött vízmolekulák réz(ii)-szulfát-oldat + ammóniaoldat NH 3 + H 2 O NH OH Cu OH = Cu(OH) 2 1) kék csapadék a reakcióban keletkező, az adott o.sz.-ben nem oldódó szilárd anyag 2) ammóniafelesleg hatására: Cu(OH) 2 + 4NH 3 = [Cu(NH 3 ) 4 ] OH királykék oldat réz(ii)-tetraammin-ion réz(ii)-szulfát-oldat + tömény sósav HCl + H 2 O Cl + H 3 O + Cu Cl = [CuCl 4 ] 2 zöld oldat tetrakloro-kuprát(ii)-ion ezüst-nitrát-oldat + sósav, majd ammóniaoldat AgNO 3 + HCl = AgCl + HNO 3 bruttó egyenlet (teljes képletek) Ag + + Cl = AgCl ionegyenlet (csak ami megváltozik) fehér csapadék AgCl + 2NH 3 = [Ag(NH 3 ) 2 ] + + Cl színtelen oldat ezüst(i)-diammin-ion

18 alumínium-klorid-oldat + nátrium-hidroxid-oldat AlCl 3 + 3NaOH = Al(OH) 3 + 3NaCl Al OH = Al(OH) 3 1) fehér csapadék 2) lúgfelesleg hatására: Al(OH) 3 + NaOH = Na[Al(OH) 4 ] Al(OH) 3 + OH = [Al(OH) 4 ] színtelen oldat tetrahidroxo-aluminát(iii)-ion Al 3+ (aq) helyesebben: [Al(H 2 O) 6 ] 3+ az Al koordinációs száma komplexeiben 6 így a [Al(OH) 4 ] (aq) képlete pontosabban: [Al(H 2 O) 2 (OH) 4 ] síknégyzet alakú és nem tetraéderes! 2. A komplexekben lévő kötés központi atom betöltetlen d- vagy p-atompályája ligandum nemkötő e -párja ált. d- vagy p-mezőbeli fémion dipólusmolekula (δ -töltésű atomja) anion datív eredetű ún. koordinatív kötés gyengébb, mint az elsőrendű kötések, de erősebb, mint a másodrendűek Nincs általános szabály arra vonatkozóan, hogy a központi atom hány ligandumot köt meg. De: gyakori, hogy a koordinációs szám duplaannyi, mint a központi atom töltésszáma! 3. A komplexek jelentősége a koordinatív kötés könnyen gerjeszthető gyakran színesek biokémiai jelentőség: a klorofill Mg 2+ -, a hemoglobin Fe 2+ -komplex Lugol-oldat KI + I 2 = KI 3 I 3 = trijodidion is komplex (vörösbarna) keményítő kimutatása sötétkék komplex Betadine: szintén egy I 2 -komplex PtCl 2 + 2NH 3 = ez a komplex molekula, nem ion! ciszplatin kemoterápia gyorsan osztódó sejteket pusztítja rákellenes de: a haj is kihullik 17

19 KRISTÁLYRÁCS 0. A kristályok ált. szerkezete szilárd: amorf / kristályos részecskék szabályos rendje megfelelő síkok mentén könnyen hasad ELEMI CELLA: olyan paralelepipedon, amelyet a tér 3 irányába megsokszorozva fölépíthető az adott kristály éles olvadáspont jellemzi amorf: olyan szilárd anyag, amelynek nincs kristályrácsa a részecskék egymás hegyére-hátára vannak gányolva, nincs rendezettség nincs éles olvadáspontja, csak lágyulási tartománya pl. üveg, viasz rácsenergia: 1 mol kristályos anyag felbontásához szükséges E (a rácspontokon lévő részecskék kerüljenek egymástól végtelenül távol) [E rács ] = kj/mol I 2 (sz) = I 2 (g) molekularács C gy (sz) = C(g) atomrács Fe(sz) = Fe(g) fémrács NaCl(sz) = (g) ionrács E rács = E szubl 1. A molekularács rácspontokon: molekulák / nemesgázatomok rácsösszetartó erő: másodrendű kötések viszonylag gyengék Op, Fp ált. alacsony a) DISZPERZIÓS: minden molekula között hat b) DIPÓLUS-DIPÓLUS: dipólusmolekulák között c) HIDROGÉNHÍDKÖTÉS diszp, dip-dip, H-híd, ion-dipólus-vonzás összefoglaló néven: van der Waals kötések (koordinációs szám: kicsi) a) apoláros molekulák pl. a halogének F 2 zöldessárga gáz Cl 2 sárgászöld gáz Br 2 vörösbarna folyadék I 2 sötétlila szilárd molekulaméret, M nő Op, Fp nő szín mélyül e -felhő / atommag véletlenszerű mozgása minél nagyobb, átmeneti dipólus = DISZPERZIÓS KÖTÉS annál jobban pola- rizálható elektrosztatikus vonzás A másodrendű kötések (pontosabban: a diszperziós kötés) erőssége a részecskemérettel nő! 18

20 b) dipólusmolekulák pl. a hidrogén-halogenidek M / g/mol Op / C Fp / C F HCl 36, a M hasonló, az Op és az Fp mégis igen eltérő mivel a HCl-molekulák között egy erősebb másodrendű kötés is hat: a DIP-DIP-VONZÁS δ+ δ HCl(sz) és HCl(f): diszp, dip-dip kötések a dipólusmolekulák között természetesen diszperziós kötések is hatnak! M / g/mol Fp / C HCl 36,5-84 HBr 80,9-67 HI 127,9-35 bizonyság: a H-halogenidek Fp-ja a M-gel emelkedik (pedig egyre gyengébb dipólusok az emelkedést az erősödő diszp. kötés okozza) c) hidrogénhídkötés pipaeffektus a H 2 O-molekulák között valami különlegesen erős kötés hat Op 0 C X -57 C -66 C -83 o C jég / H 2 O(sz) és víz / H 2 O(f) X X X H 2 O H 2 S H 2 Se H 2 Te M HIDROGÉNHÍDKÖTÉS: olyan másodrendű kötés, ahol egy H-atom létesít kötést 2 másik atom között az egyik kovalens a másik kicsivel gyengébb H-híd-kötés kialakulásának 3 föltétele: NOF ezen atomon legyen nemkötő e -pár ehhez az atomhoz kapcsolódjék hidrogén a vízben a H 2 O-molekulák között diszp., dip-dip és H-híd-kötés is hat! (utóbbi a legerősebb) 19

21 H-híd-kötés következményei: 1. Op, Fp viszonylag magas Kísérlet: párolgási verseny kiöntjük az alábbi anyagokat, azt vizsgáljuk, melyik párolog el hamarabb. CH 3 CH 2 O CH 2 CH 3 dietil-éter ~apoláros CH 3 CO CH 3 aceton ~ körömlakklemosó ~ dip.( univerzális osz.: ap., dip. molekulát is oldja) H 2 O dip-dip, diszp, H-híd Tapasztalat: dietil-éter először, aceton másodszor, víz utoljára Magyarázat: az egyre erősödő másodrendű kötések 2. viszkozitás (a folyadék folyósságának mértéke, belső súrlódás) megnő méz: nagy, higany: kicsi Kísérlet: buborékok versenye Tapasztalat: a bubi az etanolban halad leggyorsabban, a glicerinben leglassabban CH 3 CH 2 OH etil-alkohol (vodka) Fp = 78 C CH 2 -OH CH 2 -OH glikol (fagyálló) Fp = 198 C CH 2 -OH CH-OH CH 2 -OH glicerin (kézkrém) Fp = 290 C molekulán molekulák belüli közti OH- csoportok H-hídkötések száma száma Fp viszkozitás oldhatóság: SIMILIA SIMILIBUS SOLVUNTUR elektromos vezetés föltétele: legyenek a halmazban töltéssel rendelkező, helyükről elmozdulni képes részecskék (elektromos egyenáram: töltéssel rendelkező részecskék egyirányú áramlása) sz f molekularácsos anyagok mindhárom halmazállapotban szigetelők g csak azon molekulák vizes oldata vezet, melyek ionokra disszociálnak HCl(sz) nem vezet HCl + H 2 O = H 3 O + + Cl disszociáció ionok vezet! C 12 H 22 O 11 oldata nem vezet 20

22 2. Az atomrács rácspontokon: atomtörzs ( = atommag + vegyértéke -nak nem tekinthető e -ok) rácsösszetartó erő: kovalens kötés erős Op, Fp magas standard halmazállapot: sz ált. kemények C gy (legkeményebb term. anyag) fúrófej ált. szigetelők (Si: félvezető, C gr : vezető) oldhatóság: Ø elemek: B, C gy, Si, Ge, (C gr ) Op / C C gy 3367 Si 1410 Ge 937 koordinációs szám: 4 (tetraéderes szerk.) Az elsőrendű kötések erőssége a részecskemérettel csökken! (azonos rácsszerkezet esetén) vegyületek: B 2 O 3, Al 2 O 3, SiO 2 korund kvarc Op = 1700 C Si: tetraéder ~ AX 4 O: V ~ AX 2 E 2 3. Fémrács rácspontokon: fématomtörzsek közöttük: delok. e -ok elektromos vonzásuk = fémes kötés erős, elsőrendű a fémes kötés elsőrendű erőssége azonos rácsszerkezet esetén a részecskemérettel csökken I.A Op / C Li 181 Na 98 K 67 Rb 39 alkálifémek: tércentrált kockarács erőssége változó változó e -szerk. Op, Fp változó Hg st.áll-ban f, Cs, Fr Ga Op-ja ~ 30 o C változó rácstípus Na, K Op ~ 100 o C Al Op ~ 660 o C Fe, Cu Op ~ 1500 C W Op ~ 3410 C fémek Op-ja: a per. rendszerben nő a d-mező közepén, alul maximális 21

23 keménység is változó: I.A puha / rideg tércentrált kockarács Al, Au jól hajlítható lapcentrált kockarács fémrács 3 típusa Ti, Zn rideg hexagonális rács a vas hidegen tércentrált kockarácsos, nem kovácsolható a vörösizzás hőmérsékletén (~ 800 o C) lapcentrált kockarácsossá válik jól megmunkálható (Addig üsd a vasat, amíg meleg!) delok. e -felhő jó elektromos vezetők szín: delok. e -felhő könnyen gerjeszthető minden λ-ú fényt elnyel fekete fémrács: szoros illeszkedés tömör vissza is ver szürke, csillog (kiv. Au, Cu, bronz, sárgaréz stb.) oldhatóság: egymásban Hg: amalgámok (Zn + 2HCl = ZnCl 2 + H 2 kémiai oldódás!) pl. elemek fémek (kis EN) ötvözetek bronz (Cu/Sn), sárgaréz (Cu/Zn), acél (Fe/C) fémes kötésű, összetett anyag vegyületek kalkopirit (CuFeS 2 ), antimonit (Sb 2 S 3 ) 4. Ionrács rácspontokon: ellentétes töltésű ionok a közöttük ható elektromos vonzóerő = ionkötés erős, elsőrendű kémiai kötés fiz. tul. Op, Fp magas ( E rács nagy) standard halmazáll.: sz viszonylag kemények, ridegek, törékenyek el vezetőképesség: szilárd Ø olvadék jó vizes oldat NaCl víz Na + + Cl – gőz Ø oldhatóság: dip. mol. o.sz.-ben (pl. víz) többségük jól de: CaCO 3, BaSO 4 nem oldódik, pedig ionrácsos túl nagy E rács többszörösen töltött ionok Na 2 SO 4 (glaubersó) jól old. vízben, a CaSO 4 (gipsz) nem old. Na 3 PO 4 (trisó) jól old., a Ca 3 (PO 4 ) 2 és az AlPO 4 nem AgCl, AgBr, AgI sem nem tisztán ionosak (ion/atomrács átmenet) összegképlet: csak tapasztalati képlet = csak arányokat ad meg (~ SiO 2 ) Na 3 PO 4 részecske NINCS! n(na + ) = 3 n(po 3 4 ) 1 22

24 5. Átmenetek a) alapelv ionrács EN(Fr) = 0,7 min. EN(F) = 4,0 max. molekula molekularács atomrács fémrács a kialakuló kötés milyenségét az alkotó atomok EN-ának összege és különbsége határozza meg ΔEN > 1,5 2 ált. ionos kötés ellenpélda: KI klasszikusan ionos, pedig ΔEN = 2,2 0,9 = 1,3 b) kovalens/ionos átmeneti kötés atomrács/ionrács átmenet pl. AgF fehér AgCl fehér AgBr sárgásfehér vízben nem oldódnak kovalensbe hajló (ion)vegyületek AgI fehéressárga anion e -felhője kovalens kötéshez közelít előállítás: AgNO 3 + NaCl = AgCl + NaNO 3 o. o. sz. o. Ag + + Cl – = AgCl a kation annál jobban polarizál minél kisebb méretű minél nagyobb töltésű polarizáció: az anion e -felhője eltorzul, a kation felé mozdul el, kovalens kötéssé válik az ilyen vegyületek vízben rosszul oldódnak gyakran színesek (a kovalens kötés e -párja gerjeszthető) ZnS szintén atomrács / (ionrács) átmenet, de inkább az előbbi FeS 2 fémeshez közeledő atomrács (fémesen csillog bolondok aranya) c) kovalens/ionos átmeneti kötés molekularács/ionrács átmenet Melyek az ionos halogenidek? a magas Op az ionrács jellemzője, az alacsony Op a molekularácsé Op / C AlCl KI 686 NaBr 755 SnCl 4-33 BaF PbCl 2 500. 23

25 Melyek az ionos halogenidek? I.A Op / o C NaCl 800 KCl 776 RbCl 716 ionrács M Op II.A kovalens (molekularács) Op / o C BeCl MgCl CaCl SrCl BaCl ionos rácstípus nem azonos Op-ok mutatják az átmeneti jelleget IV.A Op / o C SiCl 4-68 GeCl 4-50 SnCl 4-30 PbCl 4-15 molekularács M Op A táblázatból is láthatjuk, hogy a kis méretű és nagy töltésű kationok polarizálnak jól. d) az atomrácsok α) C gy Op = 3370 C igazi atomrács (a tér mindhárom irányában kovalens kötések) β) C gr síkszerkezet kovalens kötés delok e -ok jó vezető alacsonyabb E-jú STABILABB Op = 3730 C rétegek között diszperziós kötés kenhető ATOM- / FÉM- / MOLEKULARÁCS (koktélrács) 2 dimenziós / réteges atomrács γ) P 4 fehérfoszfor P vörösfoszfor egy irány kovalens kötés két irány diszperziós kötés egydimenziós atomrács ATOM- / MOLEKULARÁCS allotróp módosulatok: egyazon elem különböző kristály- vagy molekulaszerkezetű változatai pl. C gy / C gr / C 60 (fullerén) P 4 / P O 2 / O 3 24

26 OLDATOK 1. Oldat = oldószer oldott anyag homogén elegye egynemű, egyfázisú, nincs határfelület fázis: a rendszer azonos fizikai és kémiai tulajdonságú pontjainak összessége jeges víz: kétfázisú, egykomponensű olajos víz: kétfázisú, kétkomponensű NaCl-oldat: egyfázisú, kétkomponensű 2. Oldhatóság számszerűen: s (solubility) 5,25 g KMnO 4 / 100g víz / 20 C Mitől függ? o.a. / o.sz. anyagi minősége T (gázok: T s mivel minden gáz exoterm oldódású) p (gázok: p s mivel oldódásuk nagy kontrakcióval jár) 3. V o.a. + V o.sz V o > kontrakció (összehúzódás) CH 3 CH 2 OH + H 2 O alkohololdat 10 cm 3 10 cm 3 19,4 cm 3 a kontrakció abszolút értéke 0,6 cm 3 0,6, relatív értéke 100 = 3% igen nagy kontrakcióval jár a gázok vízben való oldódása < dilatáció (kitágulás) CS 2 (szénkéneg) + C 6 H 5 CH 3 (toluol) oldat 10 cm 3 10 cm 3 20,1 cm 3 okok: 1. eltérő részecskeméret (bab / mák ~ kontrakció) 2. részecskék közötti eltérő erősségű kötőerő (pl. ha gyengébb dilatáció) tanulság: a térfogat nem additív! a tömeg természetesen az: m 1 + m 2 = m o 4. Az oldódás folyamata diffúzió: a részecskék a hőmozgás miatti spontán elkeveredése NaCl(sz) víz Na + (aq) + Cl (aq) hidrátburok: a vízmolekulák töltés szerint irányítottan veszik körül az oldott anyag részecskéit (ha nem víz az oldószer: szolvátburok) hidratáció: a hidrátburok kialakulása (más oldószer esetén: szolvatáció) hidratációs energia: 1 mol szabad (gáz) halmazállapotú részecske hidratációját kísérő E- változás (mindig exoterm) [E hidr ] = kj/mol < 0 (exoterm) 25

27 elektrolitos (ionos) disszociáció: a folyamat végén (hidratált) ionok képződnek elektrolit: ionokat tartalmazó oldat Na 2 SO 4 (sz) víz 2Na + (aq) + SO 4 2 (aq) ionvegyület oldódása H 2 SO 4 (f) + 2H 2 O = 2H 3 O + (aq) + SO 2 4 (aq) itt molekula disszociál ionokra a savak molekulái mindig! elektrolitos disszociáció nélküli oldódás: C 12 H 22 O 11 (sz) víz C 12 H 22 O 11 (aq) S 8 (sz) CS 2 S 8 (CS 2 -burok) apoláris o.sz.-ekben az apoláris anyagok ált. szerkezetváltozás nélkül oldódnak oldódás gyorsítása aprítás (A nő) megnő az érintkezési felület keverés gyorsul a diffúzió telített (cc.) / telítetlen / túltelített oldat csak melegen cc. oldat lehűtésével állítható elő instabil (pl. zsebmelegítő) 5. Dinamikus egyensúly a telített oldat és a feloldatlan szilárd anyag között cc. oldódás sebessége = kiválás sebessége nincs szemmel látható változás dinamikus egyensúly: olyan állapot, amelyben az ellentétes irányú folyamatok sebessége megegyezik nem statikus, mivel állandó (szabad szemmel láthatatlan) mozgásban van 6. Energetika a) exoterm oldódás: E belső (rendszer), E(környezet), vagyis Q szabadul föl (melegszik) minden tömény sav vagy lúg, pl. NaOH(sz), KOH(sz), H 2 SO 4 (f) NaOH(sz) víz Na + (aq) + OH (aq) Q old = 42,3 kj/mol negatív exoterm oldáshő: egy mol oldandó anyagból való nagyon híg oldat készítését kísérő E- változás [Q old ] = kj/mol < 0 26

28 b) endoterm oldódás: E belső (rendszer), E(környezet), vagyis Q nyelődik el (lehűl) pl. KNO 3, NH 4 Cl, NH 2 CONH 2 (karbamid) NH 4 Cl(sz) víz NH 4 + (aq) + Cl (aq) > 0 spontán (önként végbemenő) folyamatok iránya 1. E-minimum elve 2. entrópiamaximum elve (rendetlenség növekedjék) emiatt megy végbe önként az endoterm oldódás (habár ellentmond az E-min. elvének) E fejezetben a fizikai oldódásról volt szó! (kémiai oldódás pl. Zn + 2HCl = ZnCl 2 + H 2 ) nem keletkeznek új anyagok új anyagok keletkeznek 7. Az oldat fagyáspontja alacsonyabb, forráspontja magasabb, mint a tiszta oldószeré havas út jégmentesítése ok: a hidrátburokból nehezebben fagynak ki / forrnak el az o.sz.-molekulák 8. Ozmózis: kis molekulák, ionok áramlása féligáteresztő hártyán keresztül az egyik oldatból a másikba, pl. o.sz.-molekulák a hígabb oldatból a töményebbe pl. mazsola (~ cc. cukoroldat) a pudingban a víz beleáramlik, hogy hígítsa 9. Az oldatok összetételének jellemzése a) százalékok nincs mértékegység m o.a. + m o.sz. = m o n o.a. + n o.sz. = n o V o.a + V o.sz. V o a tömeg és az anyagmennyiség additív, a térfogat nem b) koncentrációk van mértékegység [c n ] = mol/dm 3 anyagmennyiség-koncentráció koncentráció [c m ] = g/dm 3 tömegkoncentráció 27

29 HALMAZKEVERÉKEK Diszperz rendszer: olyan, legalább kétkomponensű rendszer, amelyben az egyik komponens részecskékre oszlatott állapotban tartja a másik komponenst diszpergáló közeg diszpergált anyag 1. Durva diszperz rendszer heterogén többfázisú, van határfelület diszpergált részecske mérete > 500 nm fajtái: gáz folyadék gázban KÖD: felhő szilárd FÜST: poros levegő folyadékban HAB: tejszínhab EMULZIÓ: majonéz (olaj + tojássárgája) SZUSZPENZIÓ: palacsintatészta, sár, festék hab: olyan durva diszperz rendszer, melyben folyadék diszpergál gázt (többi definíció ugyanígy képzendő) aeroszol: gáz közegben szétoszlatott folyadékcseppek és/vagy szilárd részecskék. alesete: szmog: szennyezett városi levegő, mérgező gázokat és szálló port tartalmaz a durva diszperz rendszerek nem stabilak már létrehozásukhoz is energia kell (pl. habverő) előbb-utóbb szétválnak ennek megakadályozására kell pl. az emulgeálószer az epe is emulgeálószer (a zsírt elegyíti a vizes közeggel, így segíti elő az emésztést) máj termeli, epehólyag raktározza a durva diszperz rendszerek elnyelik a fényt 2. Kolloid állapot diszpergált részecske mérete: nm (aránylag nagyméretűek) nagy m nagy A jó adszorbens pl. vegyi szennyvíztisztítás frissen leválasztott Al(OH) 3 -dal Faraday-Tyndall-jelenség: a kolloidok szórják a fényt látszik az áteső fény útja Kísérlet: S-kolloid előállítása Na 2 S 2 O 3 (aq) + 2HCl(aq) = 2NaCl(aq) + H 2 O(f) + S(sz) + SO 2 (g) Na-tioszulfát (fixírsó fényképezésnél) 28

30 eredet szerint három fajta: a) lioszol: frissen levált, még le nem ülepedett csapadék S 2 O H + = S + SO 2 + H 2 O AgNO 3 (aq) + NaCl(aq) = AgCl(sz) + NaNO 3 (aq) Ag + + Cl = AgCl b) asszociációs kolloid: pl. összetapadt szappanionok, tej, puding Na-palmitát apoláros ionos nem akar oldódni szívesen oldódik a megoldás: a palmitátionok kezdetben a felületen gyülekeznek, apoláros részük fönt kilóg az oldatból majd apoláros farkukat egymás felé fordítva összetapadnak: micellam micella nm asszociál (összeáll) c) makromolekulás kolloid: vízben jól oldódó, kolloid méretű molekulák oldata pl. tojásfehérje fehérjemolekulák > 1 nm tej (a benne oldott fehérjére nézve kolloid, zsírtartalmára nézve durva diszperz) a részecske / diszpergáló közeg kölcsönhatása szerint kétféle kolloid a kolloid részecske: SZOL (f) önálló hidrátburok pl. húsleves hűtés melegítés hidrátburok elvonás (kisózás) NaCl elveszi a vízmolekulákat GÉL (kocsonyás) részlegesen közös hidrátburok pl. kocsonya, zselé 3. Homogén keverékek diszpergált részecske < 1 nm nincs határfelület ~ egyfázisú + többkomponensű halmazállapot szerint: minden gázelegy valódi oldat / elegy (az o.a. és az o.sz. egyaránt folyékony) ötvözetek a fényt átengedik 29

31 TERMOKÉMIA 0. Alapfogalmak reakció: olyan folyamat, amelynek során a kiindulási anyagokból új anyagok keletkeznek azáltal, hogy a régi kötések egy része felszakad, és új kötések jönnek létre reaktáns termék sztöchiometriai egyenlet (bruttó egyenlet): minden anyag teljes képletével szerepel Na 2 SO 4 + BaCl 2 = BaSO 4 + 2NaCl ionegyenlet: csak a változást szenvedő részecskéket tünteti föl SO Ba 2+ = BaSO 4 termokémiai egyenlet: olyan egyenlet, amelyben szerepel az anyagok állapota Na 2 SO 4 (aq) + BaCl 2 (aq) = BaSO 4 (sz) + 2NaCl(aq) SO 4 2 (aq) + Ba 2+ (aq) = BaSO 4 (sz) 1. A rendszer energiája E teljes = U belső + E mozgási + E potenciális magenergia, kötési energia, hőenergia energiacsere a környezettel a) hőközlés b) mechanikai munka végzése térfogati Kísérlet: CaCO 3 -ot oldunk egy dugattyúval lefedett edényben Tapasztalat: a dugattyú megemelkedik Magyarázat: az alábbi egyenlet szerint H 2 CO 3 keletkezik, ami tovább bomlik CO 2 -ra. Így megnő a gáz halmazállapotú anyagok térfogata, és a dugattyú felemelkedik. CaCO 3 + 2HCl = H 2 CO 3 + CaCl 2 H 2 CO 3 H 2 O + CO 2 felületi ha egy reakcióban víz keletkezik, a cseppeknek felületestül kell létrejönniük ez E-t igényel c) fény: 2AgBr = 2Ag + Br 2 4HNO 3 = 2H 2 O + 4NO 2 +O 2 fény hatására indulnak be kék fény H 2 + Cl 2 = 2HCl a gyors égések pedig fényt termelnek (láng) d) E elektromos 2NaCl 2Na + Cl 2 Al 2 O 3 2Al + 1,5O 2 endoterm reakciók (elektrolízis) 2H 2 O 2H 2 + O 2 30

33 1. A reakció feltétele: kezdőlökés 2Mg + O 2 = 2MgO H 2 + Cl 2 = 2HCl Zn + 2HCl = ZnCl 2 + H 2 Miért? Pl. CO + NO 2 = CO 2 + NO OC + ONO energiadiagramon: REAKCIÓKINETIKA = a reakciók időbeli lefolyásával foglalkozó tudományág be kell gyújtani, utána exoterm kék fény kell a beindításhoz, utána exoterm 25 C-on magától végbemegy a reakció OCO + NO már-még állapot létrejövő és a megszűnő kötések együtt vannak jelen csak igen rövid ideig ÁTMENETI (AKTIVÁLT) KOMPLEXUM E # : aktiválási energia: az az energia, amelyet a részecskékkel közölni kell, hogy aktivált (reakcióképes) állapotba jussanak [E # :] = kj/mol 2. További feltétel: minél több, hasznos ütközés Kísérlet: ólom(ii)-acetát és kálium-jodid reakciója szilárd állapotban nem megy végbe, pár csepp víz hatására viszont citromsárga PbI 2 keletkezik Magyarázat: az oldódás után az ionok mozoghatnak, van esélyük találkozni egymással H 2 O Pb(CH 3 COO) 2 (sz) + 2KI(sz) = PbI 2 (sz) + 2CH 3 COOK(aq) Pb 2+ (aq) + 2I (aq) = PbI 2 (sz) homogén reakció: két gáz vagy két folyadék reakciója a rendszer egész V-ában (mindenhol) ütközések szikra 2H 2 + O 2 = H 2 O E # kék fény H 2 + Cl 2 = 2HCl NaOH(aq) + HCl(aq) = NaCl + H 2 O heterogén reakció: szilárd anyag reakciója gázzal vagy folyadékkal a részecskék csak a határfelületen találkoznak ~ oldódás keveréssel gyorsítható (diffúzió) Zn(sz) + 2HCl(aq) = ZnCl 2 (aq) + H 2 (g) 2Fe(sz) + 3Cl 2 (g) = 2FeCl 3 (sz) 32 Zn oldódása sósavban: csak a határfelületen megy végbe a reakció!

34 hasznos ütközés irány CO + NO 2 = CO 2 + NO részecske energiája T minél több ütközés c (gázoknál p ~ c) 3. A reakciósebesség homogén reakció: v c 1 n t V t heterogén reakció: v Mitől függ? a) reaktánsok anyagi minősége C + O 2 = CO 2 N 2 + O 2 1 A 2Na + 2H 2 O = 2NaOH + H 2 Ca + 2H 2 O = Ca(OH) 2 + H 2 n t heves kevésbé heves b) T v tej a hűtőszekrényben lassabban savanyszik meg kukta: nagy nyomás magasabb forráspont és így + 10 o C v kb. 2 3-szorosra nő belső hőmérséklet hús gyorsabban fő c) reaktánsok c-ja ( gázoknál p) α) H 2 O 2 = H 2 O + ½O 2 v = k c(h 2 O 2 ) = k [H 2 O 2 ] pillanatnyi c reakciósebességi állandó anyagi minőség T ( neve: a c-tól független) T β) H 2 + I 2 = 2HI (hő hatására) v = k [H 2 ] [I 2 ] γ) 2NO + Cl 2 = 2NOCl(g) v = k [NO] 2 [Cl 2 ] nitrozil-klorid δ) 2NO + F 2 = 2NOF H 2 + Cl 2 = 2HCl a sebességi egyenlet v = k [NO] [F 2 ] nem minden esetben jósolható meg d) katalizátor: olyan anyag, amely meggyorsítja a reakciót, anélkül, hogy maga maradandóan megváltoznék a katalizátor részt vesz a reakcióban, de visszaalakul alacsonyabb E # -jú reakcióutat nyit meg inhibitor: lassítja / megakadályozza a reakciót enzim: biokatalizátor (testen belüli folyamatok kat.-a) H 2 O 2 = H 2 O + ½ O 2 reakciót számos anyag katalizálja: KMnO 4 leghevesebben MnO 2 O 2 lab. eá. NH 3 hajszőkítés során KI elefántfogkrém (a keletkező O 2 habbá fújja a mosogatószert) CoCl 2 / K-Na-tartarát a hidratált Co 2+ rózsaszín színe a folyamat végére visszaáll Minden katalizátor valamilyen konkrét reakcióhoz tartozik! e) keverés: a heterogén reakciókat gyorsítja (mivel segíti a diffúziót) 33

35 Reakciósebesség kísérletek két időreakcióval a) Na 2 S 2 O 3 + 2HCl = NaCl + H 2 O + SO 2 + S(sz) (opálos színű) Két azonos V-ú és c-jú, de eltérő T-ű Na 2 S 2 O 3 -oldatba azonos V-ú, c-jú és T-ű sósavat öntünk. Melyik opálosodik gyorsabban? Az, amelyikben a forró fixírsóoldat volt. b) HCOOH + Br 2 = CO 2 + 2HBr színtelen vörös színtelen színtelen a vörös szín eltűnése jelzi a reakció végét Két azonos T-ű és V-ú, de eltérő c-jú hangyasavoldatba azonos V-ú, c-jú és T-ű brómos vizet öntünk. Tapasztalat: a tömény hangyasavba került Br 2 -os víz hamarabb lett színtelen, mint a híg A KÉMIAI EGYENSÚLY 1. Bevezetés a spontán reakciók iránya: energiaminimum entrópiamaximum egyirányú reakció: a többség ( gyakorlatilag irreverzibilis ~ megfordíthatatlan) C + O 2 = CO 2 Ba 2+ (aq) + SO 4 2- (aq) = BaSO 4 (sz) megfordítható (~ egyensúlyi ~ reverzibilis) reakció: kiindulás termék H 2 O + CO 2 H 2 CO 3 nem ala- ráadásul 3O 2 2O 3 kul át mind részlegesen H 2 O + Cl 2 HCl + HOCl visszaalakul HOCl = HCl + O (naszcens oxigén) N H 2 2 NH 3 CH 3 COOH + H 2 O CH 3 COO + H 3 O + gyenge sav / bázis + víz NH 3 + H 2 O NH OH 2 H 2 O H 3 O + + OH 2. A kémiai egyensúly H 2 + I 2 = 2 HI v 1 H 2 + I 2 2 HI HI egyidejűleg bomlik és képződik 2HI = H 2 + I 2 v 1 ugyanabban az edényben 34 es: v 1 = v 1 v 1 = k 1 [H 2 ] [I 2 ] k 1 [H 2 ] [I 2 ] = k 1 [HI] 2 [HI] es 2 k 1 = = K = (400 o C-on) [H 2 ] es [I 2 ] es k 1 v 1 = k 1 [HI] 2 KÉMIAI EGYENSÚLYI ÁLLANDÓ (k 1, k 1 áll. hányadosuk is áll.) reakcióra jellemző c-tól független v 1 ; v 1 0 dinamikus egyensúly T-től, p-tól függ telített oldat maradék föloldatlan anyag

36 3. A tömeghatás törvénye (Guldberg-Waage-törvény): egyensúly esetén a termékek megfelelő hatványon vett egyensúlyi koncentrációinak szorzata osztva a reaktánsok megfelelő hatványon vett egyensúlyi koncentrációinak szorzatával adott hőmérsékleten állandó érték 1000 o C [CO] es [H 2 ] es 3 CH 4 + H 2 O CO + 3 H 2 K = [CH 4 ] es [H 2 O] es K: nincs mértékegysége! 4. Az egyensúly megzavarása a) c-változás N H 2 2 NH 3 K = [NH 3 ] es 2 [N 2 ] es [H 2 ] es 3 es + további H 2 K > nevező [H 2 + x] 3 tört N H 2 2 NH 3 Le Chatelier-Braun-elv: a dinamikus egyensúly megzavarásakor az a folyamat erősödik fel, amelyik a zavaró hatást csökkenteni igyekszik 2 2CrO 4 + 2H + 2 Cr 2 O 7 + H 2 O kromátion dikromátion citromsárga narancs b) T-változás exo 2NO 2 N 2 O 4 endo vörösbarna színtelen savat hozzáadva: c(h + ) lúgot hozzáadva: c(h + ) (OH + H + = H 2 O) ΔrH = 61,5 kj/mol narancsszínű oldat citromsárga oldat 70 o C: az NO 2 /N 2 O 4 -gázelegyet tartalmazó edény vörös melegítés a rendszer hűlni akar az endoterm részfolyamat erősödik föl 0 o C: az NO 2 /N 2 O 4 -gázelegyet tartalmazó edény színtelen hűtés a rendszer melegedni akar az exoterm részfolyamat erősödik föl 2 megjegyzés: T változik K is változik T v 1, v 1 jobban nő A T emelése minden reakciót gyorsít, es-i reakciónál az oda- és visszaalakulás v-ét is növeli! De: az endoterm részfolyamat v-e jobban nő az egyensúly az endoterm irányba tolódik el! 35

38 REAKCIÓK 1. Fogalma: olyan folyamat, melynek során régi anyagokból új anyagok keletkeznek, illetve a régi kötések egy része megszűnik, és újak jönnek létre 2. Csoportosítás a) energiaváltozás szerint exoterm: olyan reakció, melynek során a környezet E-ja nő, a rendszer E-ja csökken pl. 2Mg + O 2 = 2MgO 2Li + 0,5O 2 = Li 2 O (ált. az égések) endoterm: olyan reakció, melynek során a rendszer E-át vesz el a környezetétől (a környezet E-ja csökken, a rendszer E-ja nő) pl. 2H 2 O 2H 2 + O 2 (áram hatására megy végbe) AgBr = Ag + 0,5Br 2 (fény hatására) b) résztvevő anyagok száma szerint egyesülés: olyan reakció, melynek során több (kiindulási) anyagból egy anyag (végtermék) lesz pl. 2Na + Cl 2 = 2NaCl H 2 + Cl 2 = 2HCl (UV-fény hatására) bomlás: olyan reakció, melynek során egy anyagból több anyag keletkezik pl. C 12 H 22 O 11 = 12C + 11H 2 O (hőbomlás hő hatására) 4HNO 3 = 4NO 2 + 2H 2 O + O 2 (fény hatására) cserebomlás: olyan reakció, melynek során több anyagból több anyag keletkezik pl. Ca(OH) 2 + CO 2 = CaCO 3 + H 2 O disszociáció: megfordítható bomlás pl. NaOH Na + + OH – (itt: víz hatására) (nem reakció!) H 2 (g) 2H(g) (itt: hő hatására) ( ) c) fázisok száma szerint homogén: minden résztvevő komponens azonos fázisban (halmazállapotban) van vagy gáz-, vagy oldatreakciók pl. 2H 2 (g) + O 2 (g) = 2H 2 O(g) heterogén: a résztvevő anyagok különböző fázisban vannak pl. Fe(sz) + 2HCl(aq) = FeCl 2 + H 2 Fe 2+ Fe(sz) + 1,5Cl 2 (g) = FeCl 3 (sz) d) részecskeátmenet szerint sav-bázis reakció: protonátmenettel járó reakció (p + = H + ) pl. HCl + NaOH = NaCl + H 2 O redoxireakció: elektronátmenettel járó reakció pl. 2Mg + O 2 = 2MgO Zn + 2HCl = ZnCl 2 + H 2 gázfejlődés (H 2 ) Fe 3+ Cl 2 erősebb oxidálószer egyik sem (csapadék- vagy komplexképződés) pl. Pb(CH 3 COO) 2 + 2KI = PbI 2 + 2CH 3 COOK csapadékképződés Al(OH) 3 (sz) + NaOH(aq) = Na[Al(OH) 4 ] komplexképződés 37