A történelem érettségi nagykönyve

1. tétel. . Gazdasági fejlődés, gazdasági eredmények a dualizmus korában . Demográfiai, nemzetiségi változások a XVIII. századi magyar társadalomban.

A TÖRTÉNELEMÉRETTSÉGI NAGYKÖNYVE I.

1 A TÖRTÉNELEMÉRETTSÉGI NAGYKÖNYVE I. Javítási és értékelési útmutató Budapest, 2016.

2 1. B, E, F 2. a) A(z első jeruzsálemi) szentély / templom felépítése / Salamon templomépítése b) A (második jeruzsálemi) szentély / templom lerombolása / zsidó háború c) Dávid királysága / Izrael és Júdea egyesítése / a zsidó állam fénykora d) Mózes megkapja a kőtáblákat / a tízparancsolatot / a törvényeket / A szövetségkötés Izrael népével (A válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatók.) 3. a) Meghatározás Az ember minden szava legyen egyértelmű és igaz. Nem csak a helytelen tettek, de az azokhoz vezető gondolatok és érzelmek is bűnnek számítanak. A kegyes cselekedetek csak az Istenre és az azt elvégző emberre tartoznak, nem a nyilvánosságra. Az erőszakot az sem teszi jogossá, ha erőszak váltja ki. Meg kell bocsátanunk embertársainknak, ha azt szeretnénk, hogy Isten nekünk is megbocsásson. b) 2. c) 2. d) 2. Forrásrészlet betűjele B A D C F 4. Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően az athéni demokrácia fő jellemzőit mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T Rögzíti, hogy a demokrácia virágkora a Kr. e. V. századra tehető, és megállapításai Athénra vonatkoznak. K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. demokrácia, nép / démosz, népgyűlés, esküdtbíróság / sztratégosz. K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. Periklész különböző juttatásokat biztosított a nép számára, háttérbe szorította az Areioszpagoszt), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. Periklész sztratégoszként irányította az államot, a szegényebb rétegekre támaszkodva biztosította hatalmát, a juttatások tették lehetővé a szegényebbek részvételét a közéletben, az Areioszpagosz bírói jogkörét az esküdtbíróság vette át). Pont

3 Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás E1 Rögzíti, hogy a demokrácia népuralmat jelent, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. politikai jogokat biztosított a démosz tagjai földművesek, kézművesek, kereskedők számára, csak a népesség kisebbségét alkotó athéni polgárok számára biztosított politikai jogokat, a polgárok a népgyűlésben közvetlenül gyakorolhatták jogaikat). E2 Rögzíti a népgyűlés valamely feladatát (pl. törvényhozás, tisztségviselők sorsolása / választása, cserépszavazás lebonyolítása), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a törvényjavaslatokat az ötszázak tanácsa készítette elő, a sorsolás biztosította a tisztségviselés lehetőségét bármelyik polgár számára, a gyakorlati tudást igénylő tisztségekre / a sztratégoszi tisztségre választották a polgárokat, a száműzéssel eredetileg az egyeduralom kialakulását akarták megakadályozni, a száműzés a politikai vetélytársak eltávolításának eszközévé vált). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a zsidó vallás jellemzőit mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T Rögzíti, hogy a zsidó vallás az ókori Palesztina / Kánaán területén alakult ki / központja Jeruzsálem volt és említi a zsidó vallás kialakulásának valamely időbeli elemét (pl. Kr. e. X. század a zsidó állam fénykora, Kr. e. VI. század a babiloni fogság). K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. zsidó vallás, egyistenhit, Ószövetség/ héber Biblia, tízparancsolat / kiválasztás / szövetség. K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F Rögzíti a szöveg lényegét (pl. Isten sajátjának tekinti a zsidóságot, múltbeli segítségre hivatkozik, jövőbeli jutalmat ígér), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a kiválasztottság feladatokkal és jutalommal jár, előzménye a pátriárkák története, a szövetségkötés Mózes idején történt, legfőbb eleme a tízparancsolat). E1 Rögzíti, hogy a zsidó vallás egyistenhívő, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Isten a világ teremtője / mindenható, az egyistenhit történeti fejlődés eredménye / a babiloni fogság idején alakul Pont

4 ki). E2 Rögzíti, hogy a zsidó vallás szent irata az Ószövetség / a héber Biblia, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. legszentebb része Mózes öt könyve, a kánon hosszú történelmi fejlődés eredményeként alakult ki, a kereszténységnek is szent irata). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a Szentháromság személyeit mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. Tájékozódás térben T Rögzíti, hogy a kereszténység az időszámításunk és időben kezdete körül, Palesztinában alakult ki / korai központja Jeruzsálem volt. Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános és a szaknyelv alkalmazása konkrét történelmi fogalmakat: pl. kereszténység, egyistenhit, apostol, Szentháromság K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Ismeretszerzés, F Rögzíti a szöveg lényegét (pl. a Szentlélek segítségével a források használata az apostolok különböző nyelveken kezdenek pré- dikálni, pünkösdkor a Szentlélek kiáradt Jézus tanítványaira), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Isten a Szentlelken keresztül szól az emberekhez / nyilvánítja ki szeretetét, a Szentlélek a Szentháromság harmadik személye, egylényegű az Atyával és a Fiúval). Eseményeket alakító E1 Rögzíti, hogy a teremtő Isten az Atya, és ezzel tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. megfeleltethető a zsidó vallás Istenének, a másik két isteni személy tőle származik). E2 Rögzíti, hogy Jézus a Fiú, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. emberi alakot öltött / valós történelmi személy is, rajta keresztül érhető el a megváltás / ő a világ Megváltója, az Atya szülötte, de nem teremtménye). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 17

5 7. a) A, E b) (első) triumvirátus c) Kr. e. 44 d) Caesar nyíltan / a hagyományokat megsértve uralkodott, míg Octavianus leplezte egyeduralmát / nem folytonosan viselte címeit. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható, amennyiben összeveti a két módszert és reflektál a forrás szövegére.) e) Bevezették a szökőévet. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) 8. Forrás betűjele a) b) c) d) Civilizáció sorszáma a térképen e) Konfuciusz (Elfogadható még: Kung-ce, Kung Fu-ce) f) Kína 9. Szövegrész betűjele Kép sorszáma Az isten neve (segítségül) f) Olümposz a) b) c) d) e) Poszeidón Zeusz Hermész (Hermeiász) Héphaisztosz Árész 10. a) A hadsereg gyors mozgását tette lehetővé. b) Győzelmi játékokat / gladiátorviadalokat rendeztek itt. c) A győztes háborúk / hadvezérek emlékét örökítették meg. d) A birodalom / Britannia határát védte. (A válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatóak, ill. más helyes válasz is elfogadható, amely az építményeket a hódító háborúkkal hozza összefüggésbe.) 11. Platón Arisztotelész C E I J B F G K 12. a) niceai zsinat b) Kr. e. 325 c) Trónviszály / A birodalom egységének helyreállítása (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) d) Vallásszabadság a keresztényeknek / milánói ediktum e) Kr. e. 313 f) Krisztus természete / isteni mivolta / Szentháromság tana (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.)

6 13. a) Tisztség Forrásrészlet betűjele consul D dictator E néptribunus F princeps B triumvir A b) Pannónia / Egyiptom (Más helyes válasz is elfogadható.) c) Caesar d) Kr. e. 44 e) Alátámasztás: Nem folyamatosan / nem egyszerre viselte a köztársasági tisztségeket. / Csak köztársasági tisztségeket viselt. Cáfolat: (A megengedett egy évvel szemben) sokszor viselte a köztársasági tisztségeket. (A válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatók, ill. más helyes válasz is elfogadható, amennyiben alátámasztja az állítást.) f) A polgárháborúk / háborúk lezárása után leszerelte a hadsereg egy részét. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) 14. Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően Caesar uralmának azon elemeit mutatja be, melyek a köztársaság válságának megoldásához kapcsolódnak. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T Rögzíti, hogy Caesart Kr. e. 44-ben gyilkolták meg, és utal a téma valamely térbeli elemére (pl. Róma a birodalom központja, jelentős provinciák: pl. Gallia, Hispánia, a birodalom a Földközi-tenger medencéjében terült el). K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. senatus, dictator, légió, provincia. K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F1 Rögzíti, hogy Caesar több provincia lakóinak római polgárjogot adományozott, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezek régebbi, romanizált vagy művelt, görög provinciák voltak, előtte csak Róma / Itália lakói rendelkeztek római polgárjoggal, a polgárjog számos előnnyel járt: pl. tisztségviselés, katonáskodás, vagyonszerzés). F2 Rögzíti a második szöveg valamely lényegi elemét (pl. ingyen gabonát oszt Róma népének, veteránjait a provinciákban telepíti le), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. néppártiként támogatta a római proletárokat, ezzel csökkentette a római proletariátus Pont

7 létszámát, ez is hozzájárult a birodalom romanizációjához). Eseményeket alakító E1 Rögzíti, hogy Caesar (örökös) dictator volt, és ezzel tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez ellenkezett a római hagyományokkal, Sulla is évekig volt dictator, ez biztosította teljhatalmát, emiatt zsarnoksággal vádolták / meggyilkolták, teljhatalma megoldást kínált a köztársaság politikai válságára / előkészítette a császárkort). E2 Rögzíti Caesar valamely más lényegi intézkedését vagy uralmának jellemzőjét (pl. a senatus létszámát megemelte, aranypénzt veretett), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. meg akarta törni az optimaták hatalmát, gyengítette a köztársasági intézményrendszert, lehetővé tette a birodalmi méretű kereskedelmet). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 20 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően Octavianus hatalomra jutását mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T Rögzíti, hogy az actiumi csata Kr. e. 31-ben zajlott, és rögzít még egyet a téma fontos eseményei közül évszámmal (pl. Caesar halála Kr. e. 44-ban, a második triumvirátus létrehozása Kr. e. 43-ban, Caesar gyilkosainak legyőzése Kr. e. 42-ben), illetve utal a téma valamely térbeli elemére (pl. Róma a birodalom központja, Kleopátra Egyiptom uralkodója, actiumi csata). K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. polgárháború, triumvirátus, principatus, légió / provincia. K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F1 Rögzíti az első szöveg valamely lényegi elemét (pl. Brutus köztársaság-párti származása, Brutus Caesar híve, Caesar uralmát monarchiának minősítették), és megállapítja ennek összefüggését Caesar meggyilkolásával. F2 Rögzíti, hogy Octavianus látszólag lemond a hatalomról, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. tanult Caesar hibájából, egyeduralmát köztársasági formákkal leplezte, ezt az uralmi formát nevezik principatusnak). Pont

8 Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás E1 Rögzíti a második triumvirátus létrejöttét, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. további tagjai Antonius és Lepidus voltak, céljuk Caesar halálának megbosszulása volt, legyőzték Brutust és társait). E2 Rögzíti Octavianus és Antonius konfliktusát és annak kimenetelét, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Antonius és Octavianus előzőleg két részre osztotta a birodalmat, Antonius és Kleopátra kapcsolata, Egyiptom meghódítása, ezzel lezárult a polgárháborúk kora). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 20 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM a) hűbéres / vazallus b) hűbérúr / senior / dominus c) Lovagi / páncélos / nehézlovas hadviselés kialakulása. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) d) A jobbágyságba való lesüllyedés. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) 17. a) 2. b) 6. c) 5. d) a) zsidó (nép/vallás) b) kereszténység c) Mekka d) Mohamed e) Korán 19. a) magas / vékony falak nagy ablakok csúcsívek (A háromból bármelyik kettő elfogadható bármilyen sorrendben.) b) perspektíva / a térbeliség ábrázolása a síkban c) Nem vallási / bibliai témát ábrázol. / Görög filozófusokat ábrázol. (A válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatók.)

9 20. a) (római) katolikus b) ortodox / görögkeleti c) latin d) görög e) Keletrómai / Bizánci Birodalom f) a rómaira g) 2., Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az ezredforduló körüli jobbágyság jogi helyzetét mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. Tájékozódás térben T Rögzíti, hogy a tárgyalt időszak az ezredforduló és időben környékére tehető, és a vizsgált jelenségek Nyugat- Európára jellemzőek. Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános és a szaknyelv alkalmazása konkrét történelmi fogalmakat: pl. jobbágy, robot, majorság, uradalom. K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Ismeretszerzés, F Rögzíti a szöveg valamely lényegi elemét (pl. a a források használata parasztok önként lemondtak szabadságukról / szolgai állapotba kerültek, a földesúr bíráskodhatott jobbágyai felett), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a jobbágyság személyes függést is jelentett, ez összefüggött a hűbéri állam sajátosságaival / a hatalom szétaprózódásával, a jobbágyság nem csak gazdasági kapcsolat volt). Eseményeket alakító E1 Rögzíti, hogy a jobbágy jobbágytelekkel rendelkezett, tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezt csak használatra kapta, ez alapján rótták ki szolgáltatásait, részei: belső telek, szántó, közös területek használati joga). E2 Rögzíti, hogy a jobbágy terményhányaddal és robottal tartozott, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a robotot a majorságban teljesítette, a terményhányadot később pénzjáradék váltotta, a földesúr egyéb szolgáltatásokat / ajándékokat is követelhetett). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 17

10 22. Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően az iszlám vallás fő tanításait mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. Tájékozódás térben T Rögzíti, hogy az iszlám vallás az Arab-félszigeten / és időben Mekkában alakult ki, és hogy 622-ben hagyta el Mohamed Mekkát / volt Mohamed futása. Kommunikáció, K1 Szakszerűen használja a következő általános és a szaknyelv alkalmazása konkrét történelmi fogalmakat: pl. egyistenhit / monoteizmus, Allah, iszlám, Korán. K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Ismeretszerzés, F Rögzíti, hogy az iszlám tanítása szerint Allah az a források használata egyetlen isten, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Allah öröktől fogva létező / mindenható / a világ teremtője, a vallás szigorúan monoteista / egyistenhitű, az iszlám tagadja a Szentháromságtant). Eseményeket alakító E1 Rögzít az iszlám vallás legfontosabb tanításai / tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás pillérei közül legalább hármat (pl. Mohamed a vallás megalapítója / próféta, naponta öt ima, alamizsnaosztás a szegényeknek, böjt, mekkai zarándoklat), és ezekkel kapcsolatban lényegi megállapításokat tesz (pl. Mohamed valamely életeseménye, az iszlám elismeri a zsidó és a keresztény vallás egyes alakjait prófétaként, az ima iránya Mekka, az istentisztelet helye a mecset, rituális tisztálkodás előzi meg, külön végzik a férfiak és külön a nők, az alamizsnát kiválthatja az egyházi adó, készpénzben vagy természetben szedik be, a böjt ideje a Ramadán hónap, napfelkeltétől napnyugtáig tart, a zarándoklat célpontja a Kába-kő, minden hívőnek életében legalább egyszer teljesítenie kell). E2 Rögzíti az iszlám vallás (a fentieken kívüli) valamely életviteli szabályát (pl. a sertéshús / a bor / az alkohol fogyasztásának tilalma, többnejűség, a nők hosszú ruha / kendő viselése), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a muszlim életvitel alapját a Koránban leírtak képezik, a vallási előírások egyszerűek / az egyszerű emberek számára is követhetőek, a nők kevesebb joggal rendelkeznek, mint a férfiak). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 17

11 23. a) A szászok megtérítése. vagy A kereszténység terjesztése. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) b) Az antik kultúra újjáélesztése. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) c) Császárrá koronázása. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható, de a koronázás önmagában nem elegendő.) d) 800 e) Bizánc(i Birodalom / Császárság) f) a) mezőgazdasági / fizikai munka b) hittérítés / misszió c) könyvmásolás d) oktatás e) Visszatérést jelentett a krisztusi szegénységhez. f) A domonkosok működtették az inkvizíciót. (A válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatók.) 25. Parlament Lordok Háza A C Közösségek Háza E J Első rend (papság) F Általános rendi gyűlés Második rend (nemesség) G I Harmadik rend B 26. a) A forrás betűjele A csata évszáma A csata helyszíne (település) A csata helyszínének sorszáma A) 1453 Konstantinápoly 5. B) 1456 Nándorfehérvár 1. b) hűbéres államok / területek (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) 27. a) A forrás betűjele A forráshoz kapcsolható személy neve A) Mohamed (próféta) B) Justinianus C) Gutenberg D) Aquinói Szent Tamás b) Időszak A forrás(ok) betűjele 1. Kora középkor (az ezredfordulóig) A, B 2. A középkor virágkora (XI-XIII. század) D 3. Késő középkor (XIV-XV. század) C

13 28. a) A céh feladata Pontok sorszámai A termék minőségének biztosítása A kínálat korlátozása Kiemelt vevőkör számára készített különleges minőségű termék előállítási előjogának biztosítása (Az egy sorban szereplő sorszámok sorrendje felcserélhető.) b) A(z) V VI / VII-VIII. / X-XI. század fordulóján bekövetkezett mezőgazdasági / ipari / kulturális fellendülés következtében a népesség megnövekedett. Újra különvált az ipari és mezőgazdasági termelés, újjáalakultak a(z) céhek / uradalmak / városok. A kézműipar technikai eszköztára / energiaellátottsága / piaca továbbra is meglehetősen szűk volt, ezért a kézművesek igyekeztek a termelést korlátozni, ennek érdekében utcánként / családonként / szakmánként létrehozták érdekvédelmi szervezeteiket, a céheket. A céhek legfontosabb dokumentuma a cégér / céhszabályzat / mesterlevél, amely meghatározta a tagok kötelességeit és jogait, és feljogosította a céhet a nyilvános tevékenységre. c) 1. A céhekben kevés / korlátozott számú munkavégző dolgozott. 2. A céhekben kézi szerszámokkal dolgoztak. 3. A céhes kézművesek maguk árusították termékeiket. (A helyes válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatóak.) d) Rendkívüli módon szabályozták az iparengedély kiadását. vagy Az iparos nem hozhatott önálló döntéseket (pl. a felhasznált nyersanyagokkal, az alkalmazott technológiával a munkaerőgazdálkodással, a munkamegosztás rendjével, a piaci értékesítéssel stb. kapcsolatban). (A helyes válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) 29. Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a frank uralkodóknak a pápákhoz fűződő kapcsolatát mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T Rögzíti, hogy Nagy Károly császárrá koronázására 800-ban került sor, és említi a téma valamely térbeli összefüggését (pl. a Pápai Állam Közép-Itáliában jött létre, a longobárdok Észak-Itáliát tartották uralmuk alatt, a császári koronázásra Rómában került sor). K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. király, császár, egyház, pápa. K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F1 Rögzíti a forrás lényegét (Kis Pippin pápai jóváhagyással lett király), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. korábban udvarnagyként / majordomusként irányította az államot, az utolsó Meroving uralkodót taszította le a trónról, ezzel vette Pont

14 Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás kezdetét a Karolingok uralkodása, a pápai jóváhagyás az uralkodói hatalom isteni eredetének hangsúlyozását jelentette). F2 Rögzíti a forrás egy lényegi elemét (pl. Nagy Károly megvédte a pápát a longobárdokkal szemben, legyőzte a longobárdokat), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a longobárdok elleni háborút Kis Pippin kezdte, a Frank Birodalom az Egyházi Állam közvetlen szomszédja lett, a frank uralkodók az egyház védelmezőjeként léptek fel). E1 Rögzíti, hogy Kis Pippin létrehozta az Egyházi / Pápai Államot, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ezzel világi hatalmat is biztosított a pápák számára, ennek előzménye a longobárdok elleni háború volt, a frank uralkodók az egyház védelmezőjeként léptek fel, a frank uralkodók a pápák szövetségesei voltak, a frankok a kereszténység felvételekor elfogadták a pápa egyházfőségét / a római egyház hitelveit). E2 Rögzíti, hogy Nagy Károlyt a pápa koronázta császárrá, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. Nagy Károly hódításai hozzájárultak a nyugati kereszténység / a pápai hatalom térnyeréséhez, a pápai jóváhagyás az uralkodói hatalom isteni eredetének hangsúlyozását jelentette, Nagy Károly az egyházra támaszkodva kormányozta birodalmát). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 20 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően a szultáni hatalom összetevőit mutatja be az Oszmán Birodalom virágkorában. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T Rögzíti, hogy az Oszmán Birodalom a XVI. században élte virágkorát, és tesz egy megállapítást térbeli kiterjedésére vonatkozóan (pl. Ázsiában, Európában /és Afrikában/ is hódítottak, meghódították a Földközi-tenger keleti /és a Fekete-tenger/ partvidékét). K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét történelmi fogalmakat: pl. szultán / kalifa, hadsereg, birtok, despotizmus /despotikus hatalom. K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F1 Rögzíti a szultáni jövedelmek gyors növekedését, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a növekedés elsősorban a hódításokkal magyarázható, a jövedelem nagy Pont

15 Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás részét adók és vámok adták, ez tette lehetővé az erős állandó hadsereg fenntartását, ez felülmúlta a korabeli európai uralkodók jövedelmeit). F2 Rögzíti a gyermekadó intézményét, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a gyermekeket a szultánhoz hűséges / iszlám vallású katonákká nevelték át, a janicsárok fegyelmezett / jól kiképzett / jól felszerelt zsoldossereget alkottak, a meghódított területek biztosították az utánpótlást az állandó hadsereg számára). E1 Rögzíti, hogy a szultán vallási vezető (kalifa) is volt, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ez despotikus hatalmat biztosított számára, növelte tekintélyét, birodalmában iszlám vallási törvények voltak érvényben). E2 Rögzíti, hogy minden föld a szultán tulajdona volt, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. nagy részét szétosztották a szpáhik közt a katonai szolgálat fejében, egy része közvetlenül a szultáni kincstár kezelésében maradt, ez eltért az európai hűbéri rendszertől, állandó hódításokkal tudták biztosítani a rendszer fenntartását). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 20 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Esemény Ezt a területet később Nagy vagy Régi Magyarországnak is nevezték. A hagyomány szerint itt kötötték a magyar törzsfők a vérszerződést. Feltételezhetően itt váltak szét a finnugor nyelvet beszélő csoportok. Itt éltek a magyar törzsek a Kazár Birodalom fennhatósága alatt. Őshaza betűjele B D A C 32. Állítás Forrás sorszáma a) A király megengedte a szabad végrendelkezést. 3. b) A büntetés mértéke a társadalmi helyzettől is függött. 1. c) A királyi földön élők a királyhoz fordulhattak jogorvoslatért. 6. d) A büntetés mértéke az életkortól is függött. 5. e) István törvényeiben még mindig használják a talio-elvet (az azonos megtorlás elvét) a büntetések között. 33. a) Ki legyen a magyar uralkodó? (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) b) Kihalt az Árpád-ház. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) c) 1301 d) I. Károly (Róbert) 4.

16 34. a) Kép betűjele A B C D Forrásrészlet sorszáma b) tized, (föld)adomány (A válaszok fordított sorrendben is elfogadhatók.) c) (Szent) Imre herceg temetése vagy András és Béla hercegek menekülése d) 1. e) István szentté avatásának (egyik) feltétele volt a hozzá kötődő csodák megléte/bizonyítása. (Más hasonló értelmű válasz is elfogadható.) 35. Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a honfoglalás és okai eseménytörténetét mutatja be. A válasz a források fel- használásával lényegi összefüggéseket tár fel. T1 Rögzíti, hogy a honfoglalásra között került sor. T2 Rögzíti a téma legalább két térbeli elemét (pl. Etelközből indult a honfoglalás, a Vereckei-hágón keltek át, először Erdélyt szállták meg, legkésőbb a Dunántúlt szállták meg, a morva állam északnyugaton terült el, a Dunántúlon szláv fejedelemségek voltak, kalandozás Itáliában, a Bolgár Birodalom délen terült el, a pozsonyi csata). K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. hadjárat, állam, letelepedés, csata / ütközet. K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. honfoglalás, törzs / törzsszövetség, fejedelem, nomád. K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F1 Rögzíti a térkép alapján a Kárpát-medence hatalmi viszonyait a honfoglalás előtt (pl. Morva Fejedelemség északnyugaton, szláv fejedelemségek / frank befolyás a Dunántúlon, bolgár befolyás délkeleten, avar népesség az Alföldön), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a Kárpát-medencében nem volt jól szervezett / erős állam, több hatalom is vetélkedett a befolyásért). F2 Rögzíti a szöveg tartalmát (a magyarok bizánci szövetségben a bolgárok ellen hadakoztak, később azonban a bolgárok békét kötöttek a bizánciakkal), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a magyar haderő többször harcolt felkérésre, a honfoglalás egyik előzménye a bolgár-magyar konfliktus volt, a bolgárok szövetkeztek a besenyőkkel).

17 Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás F3 Rögzíti a szöveg tartalmát (pl. a magyar csapatok egy itáliai hadjáratról visszatérőben foglalták el Pannóniát / a Dunántúlt), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez volt a honfoglalás második szakasza, ekkorra meggyengült a morva állam). E1 Rögzíti, hogy a honfoglalás közvetlen kiváltó oka a besenyő támadás volt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. sztyeppei láncreakció indult el, a besenyők szövetséget kötöttek a bolgárokkal, a magyarok számítottak a támadásra, a támadás következménye a népesség / állatállomány egy részének elvesztése volt). E2 Rögzíti, hogy a magyar törzsek megszállták Erdélyt és az Alföldet, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez volt a honfoglalás első szakasza, itt nem ütköztek jelentős ellenállásba, tervezett esemény volt, Árpád vezetésével zajlott). E3 Rögzíti egy további lényeges tényt a honfoglalásról (pl. a pozsonyi csata zárta a Kárpát-medence meghódítását, Árpád vezette az eseménysort, vitatott a honfoglalók és az itt találtak létszáma), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel biztosították a nyugati határokat / a Dunántúl megszállását, vitatott a fejedelmi tisztsége / ismeretlen a kapcsolata Kurszánnal, a meghódítottak asszimilálódtak / egy részük avar lehetett). E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően I. Károly gazdasági reformjait és a királyi jövedelmeket mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T1 Rögzíti, hogy I. Károly 1301 / között uralkodott. T2 Rögzíti a téma valamely térbeli elemét (pl. visegrádi találkozó, felvidéki bányavárosok / bányavárosok: Körmöcbánya, Besztercebánya, Bécset elkerülő útvonal). K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. király, jobbágy, bányászat, város. K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. regálé, aranyforint, kapuadó, harmincad. K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. Pont

18 Ismeretszerzés, a források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás F1 Meghatározza az ábra alapján a honorbirtokok fogalmát (pl. országos méltóságoknak tisztségviselésük időtartamára adott adománybirtok), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a tartományurak leverése ellenére nem nőtt jelentősen a ténylegesen királyi kézben lévő birtokállomány, a honorbirtokos a birtokokból fedezte a hivatal ellátásának költségeit, erősítette a királyi hatalmat, hiszen nem örökbirtok volt). F2 Rögzíti a szöveg tartalmát (pl. a kereskedőket vámfizetésre kötelezi, a kereskedőknek biztonságot ígér), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az áru értékének harmincada volt a vám harmincad, a visegrádi királytalálkozó után adta ki az oklevelet a király, Bécset elkerülő útvonalat jelölt ki). F3 Rögzíti, hogy jobbágytelkekre vetett ki adót a király, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ez volt az első állami adó, a kamara hasznát / pénzváltási illetéket váltotta fel, a királyi pénzverés költségeit fedezte). E1 Meghatározza a regálé fogalmát (pl. királyi jogon szerzett jövedelem), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. növekedett a jelentőségük a csökkenő birtokállomány / a fejlődő pénzgazdálkodás miatt, felsorol legalább két regálét: sómonopólium, bányabér, harmincadvám, városok adói). E2 Rögzíti, hogy I. Károly átengedte az urbura / bányabér harmadát a földbirtokosoknak, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezzel érdekeltté tette őket a bányanyitásban, ez fellendítette a bányászatot, ezzel párhuzamosan megszűnt a kötelező birtokcsere). E3 Rögzíti, hogy I. Károly aranyforintot veretett, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezt a megnövekedett aranybányászat / az aranyfelvásárlási monopólium tette lehetővé, értékálló pénz volt, firenzei mintára készült). E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM a) 1. b) 2. c) A (nemesség és) jobbágyság kialakulását. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) d) Lélekszámukhoz képest nagy katonai erőt képviseltek. A pásztorkodó életmód megedzette őket. (A válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatók, ill. más, a forrással összefüggésbe hozható helyes válasz is elfogadható.)

19 38. Társadalmi réteg Forrás betűjele Nagybirtokos (báró) D I Papság F J Serviens A C E H 39. a) IV. Béla befogadta őket az országba b) (könnyűlovas) haderőként kívánta felhasználni őket a tatárok ellen c) nomád d) a nomád állattartással kárt okoztak a földeken / a magánföldbirtokosok tulajdonában vagy nomád/pogány szokásaik sértették a (keresztény) magyarokat e) (miután a magyarok meggyilkolták a vezetőjüket,) kivonultak az országból f) (újra) betelepítette őket g) nemzetségi (társadalom) Elfogadható még: törzsi, törzsi-nemzetségi (társadalom). h) (a nemzetségi társadalom) (fel)bomlásnak indult A helyes válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatóak. 40. a) A köznemesség képezhetett ellensúlyt az erősödő bárói hatalommal szemben / mert a királynak szüksége volt a köznemesség katonai erejére. A királyra visszaszálló birtokok gyarapították a királyi birtokállományt / lehetőséget biztosítottak a további adományozásokra. (A válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatók, ill. más helyes, a forrásokhoz kapcsolódó válasz is elfogadható.) b) A jobbágyterhek egységesítésével megszűnt a költözés legfőbb oka. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható, ill. más helyes, a forrásokhoz kapcsolódó válasz is elfogadható.) c) 1351 d) Egy és ugyanazon nemesség elve (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható. Más helyes válasz is elfogadható.) 41. a) 1. Nándorfehérvár, 2. Szerbia, 3. Bosznia b) Magyarország és az Oszmán Birodalom között elhelyezkedő, a török hódítás feltartóztatásában szerepet játszó (vazallus) államok. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható, ha nem kizárólag a földrajzi elhelyezkedést tartalmazza.) c) (déli) végvárrendszer / végvárvonal / végvárak d) a) Csataleírás betűjele A csata helyszínének megnevezése A helyszín sorszáma a térképvázlaton A Várna 4 C Nándorfehérvár 2

20 b) 3. c) Az (erősödő) Török Birodalmat nem lehet kiverni Európából, csak erős várak állíthatják meg / fékezhetik le a török terjeszkedést. (A helyes válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) 43. a) Megígérte, hogy visszaadja a magyar koronát. b) Mátyás magyarországi uralmát (a Szent koronával történt) koronázás tette törvényessé. c) Ha nem születik házasságból / törvényes fiú utóda, akkor a magyar trón a Habsburgokra / III. Frigyesre, illetve utódaira száll. d) Hogy beiktatja a cseh királyi / a birodalmi választófejedelmi tisztségbe. e) Német-római császár akart lenni. f) (Alsó-) Ausztria / Stájerország / Karintia 44. a) I. (Szent) László I. (Könyves) Kálmán 1, 3, 6 2, 4, 5, 6, 7, b) 1 C, 2 B, 3 D, 4 – E 45. Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően Zsigmond császári és királyi külés egyházpolitikáját mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T1 Rögzíti, hogy Zsigmond között uralkodott, és a nikápolyi csatára 1396-ban került sor. T2 Rögzíti a téma legalább két térbeli elemét (pl. Konstanz a zsinat / Husz megégetésének helyszíne, Prága a huszita felkelés központja / Husz működési helye, Nándorfehérvár a legnagyobb végvár, Nikápoly a vereség helyszíne, déli végvárvonal, ütközőállamok Magyarország és az Oszmán Birodalom határán). K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. császár, király, pápa, zsinat. K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. végvár, telekkatonaság, huszitizmus, egyházszakadás. K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F1 Rögzíti, hogy az európai hatalmak két különböző pápát támogattak, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. az avignoni pápa Franciaország befolyása alatt állt, előzménye az avignoni fogság ). F2 Rögzíti a szöveg legalább két lényegi elemét (pl. csak a Biblia tekintélye számít, anyanyelvű istentisztelet követelése, szentek tiszteletének elvetése), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezek huszita Pont

21 Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás tanok / eredetileg Husz elképzelései, Huszt tanai miatt eretnekként megégették, a kelyhesek követelései nem mentek túl a fentieken / a táboriták a feudális rendet is támadták). F3 Rögzíti a kép valamely lényegi elemét (pl. a szekér páncélos gyalogságot szállít, a katonák tűzfegyverrel is rendelkeznek, maga a szekér is harci eszköz), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. ezt a haderőt Zsigmond hosszú ideig nem tudta legyőzni, Zsigmond a mérsékeltekkel / kelyhesekkel kiegyezve verte le a radikálisokat / táboritákat). F4 Rögzíti a szöveg tartalmát (pl. a nemességet harminchárom jobbágyonként egy katona kiállítására kötelezi), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a cél a török elleni védelem volt, eredetileg húsz jobbágyonként kellett egy katonát kiállítani, az intézkedésnek nem volt rövid távú eredménye / az intézkedés meghaladta a birtokok teherbíró képességét). E1 Rögzíti, hogy az egyházszakadást a konstanzi zsinat felszámolta, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Zsigmond elnökölt rajta császárként, mindkét pápát letéve egy harmadikat választottak, a diplomáciai manővereknek esett áldozatul Husz). E2 Rögzíti, hogy Zsigmond Nikápolynál vereséget szenvedett a töröktől, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a cél a török kiszorítása lett volna Európából, nemzetközi összefogás történt, főleg francia lovagok érkeztek). E3 Rögzíti, hogy Zsigmond végvári vonalat / ütközőállamokat hozott létre a déli határnál, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a legfontosabb végvár Nándorfehérvár volt, az ütközőállamok uralkodóit birtokadományokkal / kitüntetésekkel kötötte magához, jellemzi a végvárvonalat). E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 36 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 18

22 46. Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Műveletek, tartalmak A vizsgázó alapvetően Hunyadi János céljait és török elleni harcait mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T1 Említ Hunyadi török ellenes hadjáratai közül legalább kettőt évszámmal (pl. hosszú hadjárat: , várnai csata: 1444, rigómezei ütközet: 1448), és rögzíti nándorfehérvári diadalt évszámmal (1456). T2 Megnevez a nándorfehérvári ostrom mellett még legalább két a hadjáratokhoz kapcsolódó földrajzi helyszínt (pl. Várna, Balkán), s utal azok térbeli elhelyezkedésére (pl. török területekre vezet hadjáratot, déli irányú hadjáratokról van szó, Várna a Fekete-tenger partján). K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. kormányzó, király, szultán, hadjárat. K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. végvár, keresztes hadjárat, lovag, janicsár. K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F1 Rögzít egy tényt a humanista tudós leveléből (pl. Hunyadi tevékenységével a kereszténységet védi, keresztények gyakran egymás ellen harcolnak, a tudós dicsérőleg szól Hunyadi törökellenes harcairól), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a keresztények közti összefogás hiánya is hozzájárult a török sikereihez, a vallás védelme is szerepet játszott a török elleni harcban, Hunyadit korábbi sikerei ismertté tették Európában, Európában sokan tőle várták a török kiűzését a Balkánról, ismét keresztes hadjáratokat szerveztek a török ellen). F2 Rögzíti az ábrázolás egy fontos elemét (pl. magyar királyi seregek fő ereje a páncélos nehézlovasság volt, a nehézlovasság lándzsákkal / kopjákkal rohamozott, a török lovasság általában gyengébb volt a nehézlovasságnál), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Hunyadi szívesen alkalmazta a szárnyakon a lovasrohamot, a nehézlovasrohamot a janicsárok és a tüzérség volt képes megtörni, Hunyadi a lovagi hadviselés mellett a huszita harcmodort / harci szekereket is szívesen alkalmazta). Pont

23 Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás F3 Rögzíti a forrás valamely lényegi elemét (pl. a törökök és a magyarok 10 évre békét kötöttek, a felek a békét esküvel erősítették meg, a béke értelmében Szerbia északi része megszabadult a török uralom alól), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a béke a hosszú hadjáratot zárta le, a békét a magyarok már abban az évben megszegték, a pápai legátus felmentette Hunyadit és a királyt a pogánynak tett esküje alól, a hosszú hadjárat sikereinek volt köszönhető Szerbia felszabadulása). F4 Rögzíti, a térkép egy lényegi elemét (pl. a keresztesek váratlanul oldalba támadták a törököt, a védelem irányítását átvevő Hunyadi János kitört a várból, Hunyadi megszerezte a török ostromágyúkat) és megállapítja, hogy a nándorfehérvári csatában a török vereséget szenvedett. E1 Rögzíti Hunyadi törökellenes harcainak valamely személyes vonatkozását (pl. birtokai jórészt a déli országrészen helyezkedtek el, tehetséges hadvezér volt, említi valamely tisztségét: temesi ispán, erdélyi vajda, nándorfehérvári kapitány, kormányzó stb.), és ezzel kapcsolatban érdemi megállapítást tesz (pl. saját birtokai védelmét is ellátta, katonai sikerei emelték fel a politikai pályán / révén nyerte el birtokai nagy részét, országos méltóságai is a déli határ védelmét adták feladatul). E2 Rögzíti az oszmán-török terjeszkedésének egy lényeges elemét (pl. a XV. század közepére elfoglalták a Balkán-félsziget nagy részét, Luxemburgi Zsigmond korától kezdve veszélyt jelentettek Magyarországra, az 1430-as évek végétől újra támadták az országot, ban elfoglalták Konstantinápolyt), és megállapítja, milyen stratégiai célokat követett Hunyadi (pl. a balkáni népek összefogására törekedett, célja volt a török kiűzése a Balkánról, a végvárrendszer / az ütközőállamok segítségével próbálta távol tartani a törököt). E3 Rögzíti, hogy Hunyadi támadó hadjáratokkal kívánta kiűzni / megállítani a törököt, és támadó hadjárataival kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a hosszú hadjárat során a Balkán északi részét felszabadította / a hosszú hadjáratban célja volt a török kiűzése a Balkánról, a várnai vereség megakadályozta a velencei-bizánci hajóhaddal való egyesülését, / várnai vereség következtében jórészt elvesztek a hosszú hadjárat eredményei, a rigómezei vereséggel elvesztette esélyét a balkáni keresztény államok felszabadítására). E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket

24 alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 36 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Műveletek, tartalmak Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően Hunyadi Mátyás külpolitikai kapcsolatait, törekvéseit és ezek eredményeit mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. Tájékozódás térben T1 Rögzíti, hogy Hunyadi Mátyás 1458 és 1490 között és időben uralkodott, és rögzít még egy, a témához tartozó eseményt évszámmal (pl Jajca elfoglalása; 1479 Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata kenyérmezei csata; 1485 Bécs elfoglalása). T2 Rögzíti a téma legalább három térbeli elemét (pl. valamely Mátyással kapcsolatban álló állam: Német-római Császárság, Pápai állam, Csehország, Lengyelország, Nápolyi Királyság, Oszmán Birodalom vagy a déli végvárvonal vagy csatahely: Jajca, Szabács, Kenyérmező, Bécs). K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. császár, pápa, szövetség, béke. K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. dinasztia / dinasztikus politika, fekete / zsoldos sereg, végvár, fegyvernem. K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F1 Rögzíti, hogy Mátyás hadat üzent III. Frigyes németrómai császárnak, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. utal ellentétük valamely elemére: Mátyás trónra kerülésekor a császár birtokolta a Szent Koronát, a Habsburgok megpróbálták megszerezni a magyar trónt, korábbi szerződésük értelmében Mátyás gyermektelensége esetén a Habsburgok öröklik a magyar trónt, a császár igyekezett gátat szabni Mátyás hódító törekvéseinek, a császár a cseh és a lengyel királlyal szövetkezett Mátyás ellen vagy Mátyás elfoglalta Alsó- Ausztriát / Stájerországot / Bécset). F2 Rögzíti a szöveg egy lényegi elemét (pl. Mátyás hangsúlyozza, hogy a pápa kívánságára támadta meg a törököt, hangsúlyozza, hogy az európai uralkodók közül ezzel ő vállalja a legnagyobb terhet, Mátyás finoman ugyan, de rendre utasítja a pápát), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Mátyás támadása a török betörésre kenyérmezei csata adott válasz volt, Mátyás az egyházi javadalmak betöltései körüli viták / itáliai politikája miatt került szembe a pápasággal). Pont

25 Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás F3 Rögzíti a kép valamely lényegi elemét (pl. felsorolja Mátyás seregének fegyvernemeit: könnyűgyalogság, nehézgyalogság, puskások, ágyúk, harci szekerek vagy seregét pajzsosok és páncélosok gyűrűjével vette körül / félkör alakú hadrendbe állította), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Mátyás fekete serege zsoldossereg volt, a sereget a nyugati hódítások során és a török ellen vetette be, európai viszonylatban is sikeres volt). F4 Rögzíti a kép alapján, hogy Mátyás király felesége (Aragóniai) Beatrix volt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Beatrix a nápolyi király lánya volt, Mátyás házasságpolitikája sokáig sikertelen volt, alacsony származását igyekezett ellensúlyozni egy dinasztikus házassággal, házasságkötését dinasztiaalapítási szándékok vezérelték). E1 Rögzíti, hogy Mátyás hadat viselt a csehek / Podjebrád György ellen, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a cseh háborúknak vallási ürügye is volt, Mátyás célja a cseh trón megszerzése volt, a csehek elleni háborút kezdetben támogatta III. Frigyes / a pápa is, Mátyás elfoglalta Morvaországot, később megvédte hódításait, megszerezte a cseh királyi címet, de választófejedelmi jogkörét nem tudta gyakorolni). E2 Rögzíti, hogy Mátyás végső célja a német-római császári trón megszerzése volt, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a cseh trón megszerzése is ezt készítette volna elő, ennek kapcsán vívta harcait a Habsburgokkal / III. Frigyessel, nem sikerült megszereznie a császári trónt, a császárság erőforrásai hozzájárultak volna a törökkel szembeni sikeres fellépéshez). E3 Rögzíti, hogy Mátyás törökellenes politikája javarészt a védekezésre koncentrálódott, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. nem érezte elégségesnek az ország erejét a támadó hadjáratokhoz, korlátozott célú hadjáratokat vezetett a török ellen, fenntartotta és kiegészítette a végvárrendszert, békét kötött a törökökkel). E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 36 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 18

26 48. a) 1. Kolumbusz, 2. Vasco da Gama, 3. Magellán b) Spanyolország / Spanyol Királyság, Portugália / Portugál Királyság (A válaszok fordított sorrendben is elfogadhatóak.) c) (Új) út keresése India felé. / Új kereskedelmi útvonalak felfedezése. (A helyes válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) d) a) jezsuita (rend) / Jézus Társasága b) katolikus megújulás / ellenreformáció c) Pl. zsúfolt képek / terek; mozgalmasság; szenvedélyek érzékeltetése; aranyozott díszítés; kagyló motívum (Bármely két válasz elfogadható, a válaszok más megfogalmazásban is elfogadhatók, ill. más, a képpel összefüggésbe hozható helyes válasz is elfogadható.) 50. a) b) abszolutizmus (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) c) a hatalmi ágak megosztásával (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) 51. Forrás betűjele Eszme/elv sorszáma A B C D E F a) racionalizmus b) véleményszabadság / gondolatszabadság / szólásszabadság c) Gondolkodó emberek nevelése. / A kritikus gondolkodás kifejlesztése. (A helyes válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) d) liberalizmus e) 2. f) jakobinusok