Természetismeret 6. évfolyam

A természetismeret 6. osztályos tankönyv megítélése a pedagógusok és a diákok körében nagyon vegyes. A megkérdezett pedagógusok 61%-a tanítaná a következő osztályát is ebből a tankönyvből, amennyiben a tanárok által tett változtatási javaslatok alapján a tankönyv átdolgozásra kerül. A válaszadók összesen 8 %-a már ebben a formájában is szívesen használná a továbbiakban, ugyanakkor 31 %-uk semmilyen körülmények között sem. A vélemények változása szempontjából azt láthatjuk, hogy a tankönyv megítélése a tanév során a válaszadók egyharmadának (35%) esetében javult, és ugyanígy egyharmaduknál (34%) pedig negatívabb lett. A tanárok megítélése vegyes, a legtöbb probléma a leckék belső struktúrájával, illetve a leckékhez tartozó képekkel, ábrákkal van. A fókuszcsoporton jelen levő tanárok arról számoltak be, hogy nehezen tudták megszokni a digitális tananyag hiányát. A diákok is vegyesen ítélik meg a tankönyvet. Szeretik, hogy színes, képekkel teli és hasznosnak tartják a leckék végén található összefoglalásokat. Ugyanakkor problémaként jelölik meg, hogy nincs lényegkiemelés, értelmetlen sokszor a szöveg, a leckék megfogalmazása bonyolult.

A tananyag tartalma A tanárok a tananyag felépítését alapvetően jónak tartják, logikus az egyes anyagrészek egymásra épülése. Szinte kivétel nélkül azt gondolják, hogy a tananyag mennyisége jóval 1

túlmutat a heti két óra természetismeret oktatásán, ami így gátja az alapos, elmélyített oktatásnak, viszont az egyes anyagok mennyisége túlzóan sok. Szinte kivétel nélkül az összes témakör kapcsán (a föld, az éghajlat, hazai erdők, rétek mezők szántóföldek, vizek vízpartok, az ember szervezete és egészsége) tettek javaslatokat arra, hogy növelni kell az óraszámot.

A fejezetek tartalmi felépítése Azon túl, hogy a 6. osztályos természetismeret tanmenet túl nagy anyagot tartalmaz, a leckék tartalmi és szerkezeti felépítésével kapcsolatban számos problémát jeleztek a tanárok és a diákok is. Elsősorban a leckék tagoltsága nem megfelelő, a leckéken belüli bekezdéseket jobban kell tagolni, az új ismereteket pedig kiemelni (dőlt, vagy vastag betű) a könnyebb tanulás érdekében. Hiányzik az egységes szempontsor az egyes leckék felépítésében, pedig ennek megléte elengedhetetlen a természetismeret tanulásánál. A tanárok a tankönyv földrajzi részé egységesebbnek látják, míg a biológiai részben a fajok jellemzéseinek szempontjait nem mindig annak. Általánosan elmondható, hogy a munkafüzetet jobbnak találják a tanárok, mint a tankönyvet. A munkafüzetben sok jó minőségű, módszertanilag változatos feladatot van, egyedüli hiányossága, hogy a közepes vagy jó képességű gyerekekhez van írva a gyenge lemaradott képességű gyerekek nehezen találnak önállóan megoldható feladatot benne. Ezzel szemben a tankönyvet nagyon sokszor nem értették a diákok, nem megfelelő a felépítése a leckéken belül, nem strukturált, a leckék nincsenek kidolgozva, nincsen logikai rendjük, a leckéknek nincsen ívük. Hiányoznak az alapfogalmak, meghatározások, folyamatok. Az ismeretelemek sokszor hiányosak, illetve hibásak. A leckék tananyagmennyisége változó, van, hogy egy-két bekezdés, van, hogy négy tömött oldal. A tanárok véleménye szerint sok a szakmai hiba, a tankönyv olyan fogalmakat és kifejezéseket használ, amit a tanuló nem ért. A tankönyvi leckék végén levő összefoglalások sokszor kimondottan felszínesek, sok esetben kiegészítésre szorulnak.

A szövegek érthetősége A tankönyv szövege a megfelelő szakszavakat használja, amik az életkori sajátosságoknak többnyire megfelelnek. Sokszor hiányzik a lényegkiemelés, ezáltal a lényeg kiemelő képességgel kevésbé rendelkező gyerekeknek tanári segítség szükséges. A meghatározások, rövidek, érthetőek, jól megjegyezhetőek, ugyanakkor sokszor rendkívűl felszínesek, a definíciók nem pontosak, hiányosak. A tankönyvi szövegrész sokszor túl hosszú, értelmezhetetlen, a gyereknek a lecke egy nagy szövegmassza, és mivel igen gyatra a gyerekek szövegértése, így bele sem vágnak.

Kérdések, feladatok Többnyire sok kérdést , feladatot fogalmaz meg egy egy lecke végén, amely alkalmat ad arra, hogy az összefüggésekre, a kapcsolatokra jobban rávezesse a gyerekeket, ill. gondolkodtassa őket. Ezekben a feladatokban azonban kevés az, amiben a gyengébb képességű gyereknek sikerélménye lehetne. Mind a kérdések, mind a feladatok inkább a jó képességű gyerekek munkáját segíti. Más vélemények szerint a kérdések, feladatok mennyisége túl sok és a feladatok leírása sok esetben tartalmaz félrevezető információkat, elírásokat. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a tankönyv szövegezése változékony, néha meseszerű és más alkalommal túl tudományos. (Tudományos pl.:Tájak, életközösségek Meseszerű pl.: Az idő) Többször előfordul, hogy egyetlen egy munkafüzeti feladat sem illeszkedik az anyaghoz.

Képek, szemléletesség A legtöbb probléma a tankönyv kapcsán a tankönyvi illusztráció kapcsán fogalmazódott meg. Habár a diákok szeretik, hogy színes a tankönyv, mégis már közülük is többek és a tanárok döntő többsége szerint a tankönyvi képek, ábrák nem megfelelőek. A képek mérete kicsi, sokszor nem jól láthatóak, a legtöbb ábra elnagyolt, az élőlények testfelépítése sok ábrán nem látszik, illetve nincsenek megjelölve a testrészek. A képeknek a minősége rossz, általában az ábrák száma kevés, vagy téves információt tartalmaznak, hiányosak, rosszul értelmezhetőek. Az ábrák a földrajzi részben jobbak, nem annyira hiányosak, míg a biológiai részben több magyarázó ábrára lenne szükség. Szinte minden válaszadó kiemelte, hogy szükséges lenne a magyarázó ábrák számát növelni a tankönyvben, ezek teljesen hiányoznak. Sokszor a képaláírások szakszerűtlenek, pontatlanok vagy félrevezetőek.

Tanmenet A tanárok a tanmenet felépítését alapvetően jónak tartják, a témakörök jól épülnek egymásra, sorrendjük logikus, viszont az egyes anyagok mennyisége túlzóan sok. Az időkeret kevés a leckékben előforduló fajok alapos megtanításához, így a teljes tananyag feldolgozása heti 2 órában nem valósítható meg. Szinte soha nem fordul elő, hogy egy adott tantárgyból az éves óraszám 100%-ban teljesüljön, ez a tanmenet-javaslat túltervezett. A tanmenetben a célok, feladatok, fejlesztési területek konkrétak, korrektek, a fejlesztési területek oszlopban található feladatok egymásra épülése és bemutatásának módja megfelelő. A probléma az, hogy habár a célok, feladatok hozzárendelése az adott tananyaghoz megfelelő, ezeket egy tanórán belül nagyon nehezen lehet megvalósítani a tananyag mennyisége miatt. Így habár a tanmenet hatalmas anyagmennyiségeket ajánl egy-egy órára, ugyanakkor nem kínál fel gyakorló, korrekciós órákat. Több tanár véleménye szerint ilyen feltételek mellett a fejlesztési célok megvalósíthatatlanok.

Javaslatok Természetismeret 6 tantárgyhoz kapcsolódó kísérleti tankönyvre vonatkozó javaslatok nagy része a kerettantervre vonatkozik, hiszen túl sok a tananyag. Ezen kívül a tanárok véleménye szerint a tankönyv leckéi nem jól felépítettek, nem jól strukturáltak, nincs belső logikájuk, nehézítve ezzel a tanulást, a tananyag elmélyítését. Kevés és nem szakszerű a lényegkiemelés, több magyarázó és folyamatábrára lenne szükség. Javasolják egy fogalomtár felvételét a tankönyvbe és egy tanári kézikönyv nagyban segítené a munkájukat. Szakszerű digitális tananyag fejlesztése rendkívül fontos, elengedhetetlen.

A tankönyvre vonatkozó statisztikai adatok az év végi felmérésből

Az év végi kérdőív kitöltésére május közepétől június végéig volt lehetőségük a pedagógusoknak. Összesen 67 válasz érkezett a Természetismeret 6 tankönyvre, amiből 39 az OFI-val szerződésben álló „kipróbáló”pedagógus, illetve 28 önkéntes kitöltő „használó” pedagógustól származott. Ez azt jelenti, hogy a kipróbálás folyamatában összességében 58% volt a kipróbálók, és 42% a használók aránya. 1. Táblázat: A kipróbáló és használó pedagógusok, valamint az összesen beérkezett válasz száma

Természetismeret 6. Válaszadók száma

Kipróbáló Használó k száma k száma 39 28

Tankönyvi minőség elemei A pedagógusok az egyes szempontokat ötfokú skálán értékelhették. A pedagógusok a legpozitívabban a kulcskompetenciák fejlesztésében és a tanulásirányítás változatos módszereiben értékelték a tankönyvet, a legnegatívabbra pedig a személyre szabott tanulás megsegítését értékelték.

1. Ábra: Tankönyv tartalma, és módszerei

Felkelti a diákok érdeklődését

Megteremti az ismeretanyag megértésének és elsajátításának a feltételeit

A tankönyv a tanulásirányítás változatos módszereit kínálja

A tankönyv által kínált témák és kérdésfelvetések alkalmasak a tanulók közötti tanórai kommunikáció elősegítésére

Biztosítja a személyre szabott tanulást

Fejleszti a kulcskompetenciákat

Fejleszti a tanulási képességet

Fejleszti a kooperációs képességet

2. Ábra: Szerkesztés és kivitelezés A szerkesztés, kivitelezés terén a tankönyv életkori sajátosságokhoz való illeszkedésével, az esztétikus kivitelezésével, és a tipográfiai jellemzők életkornak megfelelő voltával voltak leginkább elégedettek a tanárok, legkevésbé pedig a szöveg tagolásával, és a kiemelésekkel voltak elégedettek. 1,0

A tankönyv hatékonyan támogatja a tantárgy eredményes tanítását

A tankönyv anyaga illeszkedik a kerettantervben található óraszámokhoz

A tankönyv nyomdai kivitele megfelel a rendszeres, mindennapi használatra

A nyomdai kivitelezés megfelelő A tipográfiai jellemzők megfelelnek a tanulók életkorának

A szöveg tagolása és kiemelések megfelelőek

A tankönyv esztétikus 3,4

A képek és a szövegek aránya megfelelő

A tesztelő pedagógusok alapvetően inkább elégedettek az olvashatósággal és érthetőséggel, bár az átlagok egyik jellemzőnél sem érik el a 4-es átlagot. A legjobbra a mondatok hosszát és összetettségét értékelték, valamint a diákok életkori sajátosságaihoz illeszkedő szóhasználatot, a legkevésbé pozitívra pedig a fogalmak érthető definícióját értékelték. 3. Ábra: Olvashatóság, érthetőség

A szakszavak mennyisége összhangban van tanulók szövegértési képességeivel

A szövegben előforduló idegen szavak magyarázata megfelelő

A tankönyv szóhasználata illeszkedik a tanulók előzetes tudásához

A fogalmak definíciója érthető A mondatok hossza/összetettsége megfelel a tanulók nyelvi fejlettségének

A különböző szövegtípusok aránya megfelel az adott korosztály tipikus fejlettségi szintjének

4. Ábra: Életszerűség

A tankönyv a tananyag megértését a mindennapi életből vett példákkal segíti

A tankönyv szövege igazodik a tanulók által használt nyelvhez A tankönyv képes a tanulók megszólítására

A tankönyv bemutatja a tanultak gyakorlati vonatkozásait

Az életszerűség szempontjából a tankönyv többé-kevésbé megfelelt a pedagógusok elvárásainak, de igazán egyik tulajdonsággal sem elégedettek. A kérdések és feladatok terén a pedagógusok többé-kevésbé alkalmasnak tartották a tankönyvet a gondolkodási képességek tananyaghoz kapcsolódó fejlesztésére. Legkevésbé elégedettek a kritikai gondolkodás fejlesztésére és a problémák sokoldalú megközelítésére adott lehetőségekkel voltak a pedagógusok. 5. Ábra: Gondolkodtatás 1,0

A tankönyv lehetőséget ad a gondolkodási képességek tananyaghoz kapcsolódó fejlesztésére

A tankönyv lehetőséget nyújt a kritikai gondolkodás fejlesztésére

A tankönyv tartalmaz ismeretek alkalmazását segítő feladatokat

A tankönyv tartalmaz problémamegoldó képességet fejlesztő feladatokat

Lehetőséget teremt egy-egy téma, probléma sokoldalú megközelítésére

6. Ábra: Tanulásirányítás 1,0

Az ajánlott tanulás-módszertani megoldások megfelelnek a tanulók életkorának és fejlettségének

Kérdésekkel és feladatokkal segíti az új ismeretek rögzítését

Feladatleírásai érthetőek Többféle tanulási módszerrel ismerteti meg a tanulókat

A feladatok elvégzéséhez változatos tevékenységformákra van szükség

Az alkalmazott módszerek lehetőséget adnak a differenciált tanulásszervezésre

A feladatok terén problémák mutatkoztak a ismeretanyag strukturáltsága, a személyes tapasztalatokra építő feladatok mennyiségének és a tankönyvi összefoglalás rendszerességének területein. 7. Ábra: Feladatok

Bevezetésekkel, előzetes kérdésekkel segítséget ad a diákoknak a tanulási célok megértéséhez és…

Feladatokkal is segíti a diákok előzetes ismereteinek és tapasztalatainak felidézését és…

Az ismeretanyagot jól strukturált módon mutatja be

Önálló munkát igénylő tanulói feladatokat tartalmaz

A szövegek, ábrák, kérdések olyan problémákat is felvetnek, amelyek gondolkodásra és a…

Személyes tapasztalatokra történő utalásokkal megkönnyíti az új ismeretek megértését

A tanulói reflektálásra, véleményalkotásra ösztönző kérdések is találhatók benne

A korábbi ismeretek újragondolására késztető feladatokat tartalma

Az új ismeretek valódi megértését igénylő ellenőrző feladatokat tartalmaz

A tankönyv feladatai lehetőséget adnak a differenciálásra

A tankönyv összefoglalókkal lehetőséget ad a tananyag rendszerezésére

További hiányosságok mutatkoztak az étékelés terén, mind az fejődés érzékelése terén, de ennél is inkább a tanári értékelés megsegítésében. 8. ábra: Önellenőrzés, értékelés

A tankönyv lehetőséget ad arra, hogy a tanuló egyegy rész tanulását követően ellenőrizni tudja,…

Segítséget ad ahhoz, hogy a tanulók érzékelni tudják fejlődésüket

Nyitott kérdésekkel további tájékozódásra ösztönzik a tanulókat

Problémafelvetéssel ösztönzi az összefüggések és kapcsolódási pontok megkeresését a különböző…

Segíti a pedagógusok értékelő tevékenységét

A szemléltető eszközökkel csak mérsékelten voltak elégedettek a pedagógusok. Gyengébbnek értékelik az illusztrációkhoz kapcsolódó feladatok mennyiségét, valamint az illusztrációk információ tartalmát. 9. ábra: Szemléltetés 1,0

A tankönyv vizuális elemei (pl. tipográfia, piktogramok) könnyen érthetők

Az illusztrációk segítik a szöveges információk megértését

Az illusztrációkhoz érdekes kérdések/feladatok kapcsolódnak

Az illusztrációk segítséget adnak az információk rendszerezéséhez

Az illusztrációk önálló információhordozóként is működnek a tankönyvben

A tankönyv vizuális eszközei a tanuló vizuáliskulturális szocializációját fejlesztik

A szemléltető eszközök közül minden típus megjelenését ideális arányúnak és mennyiségűnek tartották a pedagógusok. A táblázatok arányát a pedagógusok kevesellték. 10. ábra: Szemléltető eszközök 1,0