Kompetencia mérés 2021 megoldás

Országos kompetencia mérés intézményi eredményei

A kompetenciamérések eredményeinek értékelése során a legfontosabb információ a hozzáadott érték, amelyben iskolánk kifejezetten jó eredményeket ért el. Annak ellenére, hogy évről-évre több tehetséges tanulókat vesznek fel hatosztályos gimnáziumokba, ugyanannak a tanulói közösségnek a kompetencia-eredményei a két évvel azelőttihez viszonyítva az utóbbi években mindig javultak. Például annak ellenére, hogy 2019-ben a nyolcadikos szövegértési átlageredményünk 1566, ha a két évvel ezelőtti önmagukhoz, a 2017-es hatodikos szövegértési átlageredményhez viszonyítjuk őket (1523) javulás látható. Az alábbi táblázat mutatja, hogy minden területen, minden évfolyamon büszkék lehetünk a hozzáadott értékek javulására:

A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a kerettantervek, illetve az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét mérik; a felmérés célja nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldása során. A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben. A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége). A felmérés tartalmi kerete – amely meghatározza a kompetenciamérés feladataiban alkalmazásra kerülő műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, illetve az alkalmazott szövegtípusokat -, a közelmúltban jelent meg immár jogszabályba építve, hiszen a 3/2002 OM rendelet, a közoktatás minőségbiztosításáról 2007 április óta tartalmazza mindezeket. A felmérést minden iskola minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulója megírja, az eredményekről a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontig minden iskola visszajelzést is kap. Ez segíti az iskolákat abban, hogy objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyenge pontjaikat e két felmért tudásterületen. A mérési eredmények megismertetése az iskolákkal az alkalmazásképes tudás jelentőségének felismerésére és a javítás igényének erősítésére is alkalmas. Az évről-évre ismétlődő mérési eredmények a módszerek eredményességének mutatói is lehetnek az elkövetkező években. A 6., 8. és 10. évfolyamon használt kérdőívek, feladatlapok elkészítését, továbbá a beérkezett adatok rögzítésével, az iskoláknak és az iskolafenntartóknak szóló jelentés elkészítésével kapcsolatos feladatokat az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztálya (korábban Értékelési Központ) végzi.

Közzétételi lista

Kompetencia mérés 2021 megoldás

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézet elemzése

a Dunabogdányi Általános Iskola és AMI OKM -eredményeiről

A képre kattintva el tudja olvasni az elemzést.

A KOMPETENCIAMÉRÉSRŐL

A 2001 őszén elkezdődött Országos kompetenciamérések a 2007/2008. tanévtől kezdődően a közoktatásról szóló törvényben meghatározottaknak megfelelően a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók gyakorlatilag teljes körében felmérték a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást.

A mérésben alkalmazott feladatok nem a tudástartalom elsajátításának mértékét mérik , a felmérés nem az adott tanévi tananyag ismeretanyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok a közoktatásban addig elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában.

A szövegértés területen a különböző szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben.

A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerű szituációban megjelenő probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző területeit érintve (mennyiségek és műveletek; hozzárendelések és összefüggések; alakzatok síkban és térben; események statisztikai jellemzői és valószínűsége).

Kíváncsi a feladatokra? Itt megnézheti őket, sőt ki is próbálhatja. Gyerekeknek is ajánljuk gyakorlásként a tesztsorok kitöltését. A tesztfüzetek itt érhetőek el: http://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/kompetenciameres/feladatsorok

A felmérés tartalmi kerete, – amely meghatározza a kompetenciamérés feladataiban alkalmazásra kerülő műveleti területek belső arányait, az egyes kompetenciaterületek egymáshoz viszonyított mértékét, az alkalmazott feladatok típusait, a kérdések típusainak arányát, vagy épp az alkalmazott szövegtípusokat – megjelent a közoktatás minőségbiztosításáról szóló 3/2002 OM rendelet mellékleteként.

A felmérést minden iskola minden 6., 8. és 10. évfolyamos tanulója megírta, a tesztfüzeteket központilag javíták, az ebből származó adatok szolgáltatják az ezen a honlapon elérhető fenntartói, intézményi, telephelyi és egyéni jelentések alapját. A tanulók eredményeit az iskolák maguk is elemezhetik a honlapon található szoftver segítségével. Ez segíti az iskolákat abban, hogy objektív képet kapjanak teljesítményükről, megismerjék erősségeiket és gyengeségeiket e két felmért tudásterületen.

A mérés lebonyolítását az oktatási és kulturális miniszter a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg. A méréshez szükséges 6., 8. és 10. évfolyamon használt kérdőívek, feladatlapok elkészítését, a mérések lebonyolítását, továbbá a beérkezett adatok rögzítésével, az iskoláknak és az iskolafenntartóknak szóló jelentések elkészítésével kapcsolatos feladatokat országos szinten az Oktatási Hivatal végzi.

A 2009 évi 4. osztályos készség- képességmérés eredménye

GINOP 6.2.3-17-2017-00038

A GINOP-6.2.3-17-2017-00038 számú pályázat megvalósítása során a mérés – értékelés munkacsoport folyamatosan figyelemmel követte és mérte a kijelölt tanulócsoportok matematikai és szövegértési területen nyújtott kompetenciateljesítményeit két tanéven keresztül.

Iskolánk mérés-értékelési munkacsoportja a Szekszárdi SZC központi szintű csoportjának volt aktív részese és 10 majd 9 tagintézmény hasonló feladatkörben dolgozó csapatával jelölte ki, és végezte el a szükséges munkafolyamatokat.

Centrum szinten a mérés-értékelés csoport munkáját Bacsó Miklós vezette. Segítette a munka koordinálását, összehangolta a tagintézményekben zajló folyamatokat, hogy azok egy egységes, ezáltal jól mérhető és elemezhető szintet mutassanak megyei szinten is.

Helyi szinten a Magyar László Szakképző Iskolájában is létrehoztunk egy munkacsoportot, melynek elsődleges feladata a 9. és 10. osztály kompetenciaszintjének mérése, rendszerezése és elemzése. Az eredmények ismeretében a többi munkacsoport és tantestület tájékoztatása volt a feladatunk a tanulók aktuális értékeléséről és előre haladásáról.

A nevelőtestületet folyamatosan tájékoztattam a munkacsoport által felmért eredményekről, az elkészített feladatlapokról, az elvégzett mérésekről.

A pályázat célja a veszélyeztetett tanulók segítése, iskolai keretek között tartása, lemorzsolódásuk megakadályozása volt. Ennek egyik eszköze az volt, hogy valós képet kapjunk készségeikről, gyengeségeikről, erősségeikről. Mindezt a különböző kompetenciamérések eredményeiből lehetett leszűrni.

Ennek érdekében különböző értékelőlapokat állítottunk össze, mind szövegértés, mind pedig a matematika területén. A mérést követő elemzéseket, a tanulóknál leginkább jelentkező hiányosságok megszüntetését célzó feladattípusokat beépítettük a magyar és matematika tantárgyak oktatásába és a következő mérési esemény feladatlapjaiba. A szaktanárokkal folyamatosan kapcsolatban voltunk és fokozott figyelemmel kísértük a vizsgált tanulócsoportok előmenetelét. Kikértem a véleményüket arról, hogy milyen kérdéseket, feladatokat kell annak érdekében összeállítani, melyek segítségével a leginkább tudjuk fejleszteni a diákok alapkompetenciáit.

Az első tanévben kétszer is mértük a tanulókat. Volt egy bemeneti és egy kimeneti mérés, melyek összehasonlításából következtetni lehetett az elvégzett munka sikerességére. Fontos volt, hogy a kiértékelt adatokat ne csak a vezetőség, vagy a csoporttagok ismerhessék, hanem az egész nevelőtestület.

A mérések komoly előkészületeket igényeltek, így a felügyeletre kijelölt kollégákat megfelelő tájékoztatásban kellett részesíteni a mérés lebonyolításának menetéről. A hatékony együttműködés érdekében a szakmai munkaközösségekkel is tartani kellett a kapcsolatot. Előfordult sajnos olyan eset is, amikor a programból kieső tanulót pótolni kellett. Ekkor a tagintézményi koordinátor kikérte a mérés-értékelési csoport véleményét, hogy ki az a tanuló, akit be lehetne vonni a programba. Ilyen esetben a megírt bemeneti mérés adatai kiegészültek a tanuló addig szerzett érdemjegyeivel is.

A bemeneti mérések megírását követően koordinálni kellett azok kijavítását, az adatok rendszerezését, a feladatlapok begyűjtését.

A mérések adatainak kiértékelése, kimutatása szinte napi rendszerű munkát jelentettek a csoportnak, hiszen nem csak kizárólag a projektmenedzsment által kért információkat kellett szolgáltatni, hanem a többi munkacsoport munkáját, tájékoztatását is igyekeztünk kielégíteni. Döntéseiket próbáltuk számszerű adatokkal alátámasztani, segíteni. Igyekeztünk minden szaktanár észrevételét, ötletét beépíteni a saját tagintézményi javaslatunkba.

A mérési eredményeket, tanulmányi eredményeket a nevelés-oktatás több területén is hasznosítani tudtuk. Például év eleji tervezés (tanmenetek, munkaközösségi munkatervek elkészítése) során is figyelembe vettük azokat a hiányterületeket, melyek a mérési eredmények feldolgozása során láthatóvá váltak. A félévi és év végi értékelés alapján fejlesztési feladatokat határoztunk meg egyéni és osztályszinten is.

A mérés-értékelés csoport segítséget nyújtott a kollégáknak a félévi értékeléseknél, a táblázatok elemzésével, az adatok szűrésével, tisztázásával kapcsolatban is (eredmények, hiányzások, százalékos megoszlások stb.).

A mérések lebonyolítása és a kapott értékek elemzése mellett a 2. tanévben munkacsoportunk feladata volt, hogy szövegértésből és matematikából olyan kompetenciamérő feladatlapot állítson össze, melyet felhasználhatunk a későbbi mérések alkalmával is. Ezeket a feladatsorokat mindegyik tagintézmény az egységes, közös használat érdekében megosztotta egymással.

2020 márciusától az online digitális oktatás megváltoztatta a mérés értékelés munkacsoport módszerét és feladatait. Tevékenységünknél figyelembe kellett venni az új feltételeket. Ezért olyan platformot kerestünk, mely iskolai szinten lehetővé tette a tanulóink online munkájának figyelemmel követését és abból leszűrve, a kapott információkat értékelve, képet kaphattunk a diákjaink fejlődéséről. Ez az online felület a Google Classroom volt.

Az egységes intézményi értékelés érdekében a Google Classroom feladatainak létrehozását és annak kiértékelését bemutattuk a kollégáknak. A Classroom különböző feladattípusait teszteltük szövegértés területén és azoknak kiértékelését egy lehetséges online mérés megvalósításához. Mivel már tanulóink számára jól ismert nem csak a Google Classroom, hanem a redmenta is, ezért a tanév végi mérés ezeknek a segítségével megvalósítható lehet. A feladatok összeállításánál, kiosztásuknál figyelembe kell venni, hogy minden területet megfelelő módon lehessen értékelni.

Gyakorlás az angol nyelvi mérésre A1 és A2 szinten

Letölthető feladatsorok 6. és 8. osztályosok számára

2015. június 11-én került sor először idegen nyelvi mérésre az általános iskola hatodik és nyolcadik osztályában. A honlapunkra felkerült gyakorlófeladatok segítségével a tanulók és tanáraik képet kaphatnak az A1 és A2 szinten előforduló szövegértési feladatokról, és ezek felhasználásával gyakorlatot szerezhetnek a valódi megmérettetésre. Mindehhez az Oxford tankönyvek / munkafüzetek tanulói CD-i is nagy segítséget nyújthatnak.