Sophia – automatikus vizsga

www.sagiweb.hu/ecdl/online/onlinev.pdf

a) A titkos másolat megegyezik a hagyományos címzett mezővel. . c) Gmail d) Apple iTunes. 1.4. Van-e különbség másolat és titkos másolat között?

www.sagiweb.hu/ecdl/online/onlinev.pdf – kapcsolódó dokumentumok

a) A titkos másolat megegyezik a hagyományos címzett mezővel. . c) Gmail d) Apple iTunes. 1.4. Van-e különbség másolat és titkos másolat között?

FKERES, és VKERES. ① Ezek is egyforma függvények, az egyik függőleges irányban, oszlopokban keres, a másik vízszintes irányban, sorokban.

Ebook Libri. Online Per Ecdl. Simulazioni. Esami ECDL M1. Computer. Essential. Windows CON NOI. ESAMI AICA. ONLINE DA CASA. InFormaWEB.IT. MOS Word 2016.

FELADAT. Hozza létre az alábbi táblázatot a megadott helyre! . Például az előző ECDL feladatban (Excel_02.docx) a feltételként.

További ötletek a feladatok között (alul, a fekete sáv után): http://www.sagiweb.hu/feladatok/paint/paint.html. Képszerkesztés. Alapvető technikák.

>Ez egy sima osztás 100 000-el. ☺ A képletet húzással másold lefelé! 3. Vegyen fel az utolsó oszlop mellé egy új oszlopot, amelyben az alaptőke nagyságát .

ÁLÁPÍSMÉRÉTÉK. Válaszok az elméleti kérdésekre . b) Az számítógépes nyelvoktatásban használják. . b) Egy kontinens számítógépes hálózata.

Amit most néktek eldalol a ho-ho-ho-nagy-horgász! Már minálunk babám. Már minálunk, babám, már minálunk, babám, az jö a szokásba. Nem szedik a meggyet, .

1 нояб. 2016 г. . A Gimp-et tudását tekintve a PhotoShop ingyenes alternatívájaként tartják számon. . kontrasztos a szín, nagyon könnyű lesz a kijelölés.

Reneszánsz totó. 1 = Josquin des Pres 2 = Giovanni Pierluigi da Palestrina X = Orlandus Lassus. Münchenben élt . Énekes fiú, karnagy, pápai zeneszerző.

Természetesen a zeneszerzők különböző csoportokba nehezen szoríthatók, . te a romantika szenvedélyes, felfokozott érzelmeivel. Forradalmi romantika.

Utána mindig menteni kell! • (Fájl > Mentés, vagy CTRL + S billentyűparancs.) . billentyűparancs.) . és sorkizárt (justify). • És természetesen

Nyissa meg a prezentacio-01 nevű prezentációt! Állítson be egyszínű, sötétzöld hátteret a bemutató mindegyik diájára! [1 pont].

Kép tükrözése és elforgatása: ha a kép valamilyen ok miatt nem a megfelelő irányba néz, akkor tükrözhetjük és elforgathatjuk. A.

szoktak megadni, ami azt mutatja, hogy egy 1 cm-es vonalat hány képponttal lehet megrajzolni. Minél vékonyabb, finomabb a vonal, annál több képpont kell.

Jézus Szentséges Szíve. 9. Szent Anna tisztelete. . Engesztelő ájtatosság Jézus és Mária Szive tiszteletére. . Litánia a Lurdi Szűz tiszteletére.

Egyszerű fotókollázs-készítés. A Shape Collage használata nagyon könnyű, tulajdonképpen csak be kell . ajándék lehet egy ilyen poszter vagy vászonkép!)

A kiadvány gondos szakmai előkészítéssel, az ECDL program jogtulajdonosa, az ECDL-F előírásai alapján . Összességében mi a véleménye az oktató munkájáról?

(2t bekezdesében meghatározott aljegyzői feladatok ellátá§a, valamint a. Zánkai Közös onkoímán>Zati Hivaial . _ ECDL. – német vagy angol nyelv ismerete.

A kis Jézus megszületett örvendjünk, . 15. Fenyőgallyas kis Jézuskám, . . Jézus szent Szíve, hozzád száll az ének,. . francia misekönyvből, szövegét.

esetünkben Kölcsey költészetét, illetve Erkel zenéjét a hálás közfigyelem . Kölcsey Ferenc Himnusza nemzeti énekké lett. . Elém teszem a szöveget.

Mintha szózat szállna mennyből, már kelt fel ez a hang. Megköszöntlek szép szűz hajnal, s ezt rebegem az angyallal: Üdvözlégy.

20 апр. 2015 г. . Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan tanári segédkönyv. Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan – 10 éves kortól. Internetes anyagok (képek, játék).

Hadd menjek Istenem . Uram, hozzád vigyem,. Mindig feléd! Csillagvilágokat. Elhagyva már,. Elfáradt lelkem is. Hazatalál. Hozzád, ha eljutok,.

Egy szám hatványa egy szorzat. A hatványkitevő mutatja meg, hogy hányszor szorozzuk meg a számot saját magával. A számot magát hatványalapnak hív-.

A HTTP-cím, az URL-cím egy fajtája. Mi a World Wide Web Consortium (W3C) céljainak egyike a HTML-lel kapcsolatban: Egyformán eredményes olvashatóság a .

Page 1. Krisz. Rejts tus el. Lel se ke be szen id telj be meg, jól,. Ne. Krisz tus en. Tes gedj te el gyó ma gyíts gad meg, tól,. Krisz.

Megrakják a tüzet – Hej, Vargáné – Hull a szilva. 18. Ettem szőlőt – Érik a szőlő – Leszedik a szőlőt. 19. Elmegyek.. el is van – Sej a, tari – Madárka, .

Az egyéni tanulás segítésére minden témakörhöz számos otthon kidolgozandó feladatot . weblap-készítés alapvető ismereteinek az elsajátítása céljából.

ELŐSZÓ. Az ECDL (European Computer Driving Licence) – magyarul Európai. Számítógép-használói Jogosítvány – olyan bizonyítvány, amely ta-.

ECDL Szövegszerkesztés, syllabus 5.0. 6. FELADAT. 1. Az adatforrás helye és neve: . A mentés helye: .

ECDL Táblázatkezelés, syllabus 5.0. TÁBLÁZATKEZELÉS. A TÁBLÁZATKEZELÉS MODUL TARTALMA. A Táblázatkezelés modul 50 feladatot tartalmaz. A vizsgán ezek közül .

esetben a 7 sikeres vizsgát igazoló vizsgakártya ECDL Irodába küldésekor a . A vizsgafeladatok értékelését a vizsgabiztos végzi az ECDL követelményei .

A word processor is an application whose principal function is the preparation of documents and letters, for the purposes of the ECDL we will be using an.

23 сент. 2013 г. . Anélkül, hogy az infokommunikációs technológiai alapismeretek modul anyagát ismertetnénk, meg kell ismételnünk azt, hogy a számítógépes .

külön program, a Winrar szükséges. 1. A kicsomagolás több lépésből áll, és gyakoribb művelet is, kezdjünk ezzel! a) Először a Windows segítségével .

A feladatok megoldása során előre elkészített fájlokat . Mentse a fájlt az imént létrehozott vizsga mappába útinfo.doc néven. [2 pont].

ECDL bizonyítvánnyal. A tanárok és a pedagógus munkakörben dolgozók számára hétévenként kötelező 120 creditpont megszerzése továbbképzésen való részvétellel .

Az ECDL automatikus vizsgarendszer bemutatása. 4. • Képszerkesztés. • Webszerkesztés. • Advanced Szövegszerkesztés. • Advanced Táblázatkezelés.

Az automatikus vizsgáról – tudnivalók vizsgázók számára

Az automatikus vizsgán a számítógép képernyőjén egymás után megjelenő részfeladatokat kell megoldani. Vagyis a „gép dobja fel” az adott kérdéseket, megoldandó feladatokat, véletlenszerűen a Sophia vizsgaszoftver feladatbázisból kiválasztva . Az automatikus vizsga előnye, hogy az értékelés is automatikusan történik, így a vizsgázó a vizsga után azonnal értesül arról, hogy sikeres vizsgát tett.

A vizsgafeladatok

A vizsgán feladatsorokat kell megoldani, amelyek elméleti és gyakorlati részből állnak. Egy feladatsor 28-32 részfeladatból áll. Ezek nem épülnek egymásra, hanem külön részfeladatokat képeznek. Így az értékelésnél egy esetlegesen rossz válasz, megoldás nem befolyásolja a következő részfeladat megoldását, és így az értékelését sem.

• elméleti feleletválasztós tesztek, amelyekben egy helyes választ kell megjelölni,
• gyakorlati műveletek elvégzése; például szövegfájl szerkesztése, diagram készítése, számítások függvényekkel. A gyakorlati feladatsorok elvégzéséhez a modul tartalmának megfelelő szoftvert (pl. Word, Excel) általában automatikusan nyitja meg a vizsgaszoftver.

Jelenleg a következő ECDL modulok teljesíthetők automatikus vizsgázással:

• Számítógépes alapismeretek
• Online alapismeretek
• Szövegszerkesztés
• Táblázatkezelés
• Adatbázis-kezelés
• Prezentáció
• IT biztonság

Az itt fel nem sorolt modulokból (link a modulokra) hagyományos vizsga tehető, azaz a vizsgafeladatokat papíron kapják meg a vizsgázók, és a vizsgáztató javítja ki azokat.

A vizsgák helyszíne

Az automatikus vizsgákat ugyanúgy, mint a hagyományos vizsgákat a hivatalosan akkreditált ECDL vizsgaközpontokban (link a vkp-ra) kell letenni.

Ettől eltérő lehet, amikor külön engedély alapján a vizsgaközpont kihelyezett vizsgát tart, például a jelenlegi vírushelyzet miatt. Ezen kívül lehetőség van távoli vizsgák megtartására is, amikor a vizsgáztató és a vizsgázó nem egy helyiségben tartózkodik, ennek feltételeit egy külön útmutató tartalmazza.

Vizsgázói fiók

A vizsgázók saját vizsgázói fiókkal rendelkeznek. Innen tölthetik le a digitálisan hitelesített e-bizonyítványukat és követhetik nyomon vizsgáik eredményeit is.

A vizsgázói fiók eléréshez szükséges tudnivalókat és a jelszót az alábbiak szerint kaphatja meg a vizsgázó:

1. a regisztrációkor:
   új vizsgázó a regisztrációkor a kinyomtatott adatlapon, a regisztrációt az ECDL vizsgaközpont végzi
2. a 4. és a 7. vizsgamodul sikeres teljesítése után automatikus e-mailben
3. az első automatikus vizsga vagy próbavizsga után
4. a vizsgaközpont küldi el:
   a vizsgaközpont is elküldheti kérésre
5. az ECDL Iroda küldi el:
   az e -mail címen is igényelhető

Adminet helyett: Sophia

Azok a vizsgázók is, akiket a vizsgaközpontjuk még korábban, vagyis 2020 novemberéig (november 23-ig) az Adminet elnevezésű adminisztrációs szoftverben regisztrált, a Sophia adminisztrációs- és vizsgaszoftverbe kerültek át. A vizsgázói fiókhoz a Vizsgázói fiók pontban részletezett módon juthatnak hozzá.

Ha a vizsgázó még 2020. november 1. előtt szerezte meg az ECDL bizonyítványát, úgy az Adminet elnevezésű programból tölthette le az ECDL e-bizonyítványát. Az Adminet rendszer már nem működik, azonban az ECDL Iroda minden korábban kiállított e-bizonyítványt eltárol, így, ha bárkinek utólagosan szüksége van az ECDL e-bizonyítványára, kérjük, erről küldjön egy e-mail-t az címre. (Természetesen ez csak azokra vonatkozik, akik 2020. február után kaptak e-bizonyítványt, mivel az ezt megelőző időszakban még minden vizsgázó számára papír alapú bizonyítvány lett kiállítva.)

Számítógépes alapismeretek

1 2 Dr. Pétery Kristóf Számítógépes alapismeretek ECDL és számítógép kezelői vizsga előkészítő 1. az NJSZT Syllabus 1 alapján Mercator Stúdió 2014.3 M.

Recommend Documents

Dr. Pétery Kristóf

Számítógépes alapismeretek ECDL és számítógép kezelői vizsga előkészítő 1. az NJSZT Syllabus 1 alapján

Mercator Stúdió 2014.

Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Pétery Tamás Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf

© Dr. Pétery Kristóf PhD, 2014 © Mercator Stúdió, 2014

Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. T/F: 06-26-301-549 06-30-30-59-489 www.akonyv.hu ECDL – Számítógépes alapismeretek

TARTALOM TARTALOM . 4 ELŐSZÓ . 10 A KÖNYV HASZNÁLATA . 16 Tanulási tanácsok . 17 BEVEZETÉS . 18 A 1. ECDL modulról . 18 A vizsgáról . 19 SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS ESZKÖZÖK . 20 Az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) fogalma 20 Az IKT szolgáltatások típusai . 21 Hardver . 22 A számítógép típusai . 23 A számítógép főbb részei . 25 Rendszeregység (ház) . 27 Az alaplap. 29 A központi vezérlőegység. 30 Buszrendszerek . 33 A memória . 34 A perifériák . 35 Csatolók . 36 A számítógép teljesítménye . 38 Beviteli eszközök . 38 Botkormány . 50 Lapolvasó . 51 Digitális fényképezőgép. 54 Digitális kamera . 57 Webkamera . 58 Kiviteli eszközök . 60 Nyomtatók . 65 Kombinált eszközök. 70 Tárolók, háttértárak . 70 Hajlékonylemez . 71

Merevlemez . 73 Cserélhető háttértárak . 76 Zip meghajtó. 77 “A” meghajtó . 78 Jaz meghajtó . 78 Mágnesszalagos háttértárak . 79 CD-ROM és CD-RAM, újraírók . 80 DVD meghajtók . 82 Blue-ray meghajtók . 82 Megneto-optikai tárolók . 83 Háttértárak csatolási rendszerei . 83 Pen-drive . 85 Online fájl-tárolás . 86 Multimédiás ki- és bemeneti eszközök . 86 Modem . 87 Szoftver és licenc . 88 Szoftvertípusok . 88 A szoftverek verziói . 88 Operációs rendszer szoftverek . 89 Parancssoros operációs rendszerek . 90 Grafikus felhasználói felületű operációs rendszerek . 91 Hálózati operációs rendszerek . 91 Alkalmazói szoftverek . 93 Irodaautomatizálás . 93 Adatbázis-kezelés . 95 Számítógéppel segített mérnöki munka . 95 Számítógéppel segített tervezés . 95 Számítógéppel segített gyártás . 96 Térinformatika . 96 Számítógéppel segített képzés . 96 Kiadványszerkesztés . 97 Multimédia . 97 Tranzakció-feldolgozó rendszerek . 97 Közösségi alkalmazások . 98 Grafikus felhasználói felület. 98 A szerzői jog . 101 A szerzői jog értelmezése az informatikában . 103 ECDL – Számítógépes alapismeretek

Tanulási tanácsok A hordozható eszközökön tárolt adatok használata . 104 Jogszerű szoftverhasználat . 105 Licenckezelés . 107 Adatvédelmi jogszabályok. 109 A számítógép elindítása . 110 Rendszertöltés csökkentett módban . 111 Rendszerbetöltés utáni lépések . 114 Gyors felhasználóváltás . 116 Kijelentkezés . 117 Újraindítás . 117 Leállítás, a gép megfelelő kikapcsolása . 117 A munkaállomás lezárása . 118 Összefoglalás . 119

A MUNKAFELÜLET . 120 A Windows 7 képernyő részei . 120 Feladat . 122 Feladat . 124 A Tálca . 125 Feladat . 128 Ikontípusok . 129 Feladat . 132 A Lomtár kezelése . 135 A Lomtár beállítása . 136 Feladat . 138 A Start menü . 141 Összefoglalás . 144 Munka az ablakokkal . 145 Ablakok kezelése . 145 Az ablakok részei . 148 Fejléc . 149 Menüsor . 149 Eszköztár. 149 Állapotsor . 150 Gördítősáv . 150 Ablakvezérlés . 151 Feladat . 152 Feladat . 153

Ablakok méretezése . 155 Feladat . 155 Ablakok mozgatása, elrendezése . 155 Összefoglalás . 156 Eszközök és beállítások . 156 A Súgó kezelése . 156 Feladat . 162 Konfigurációs beállítások módosítása . 165 Programok telepítése és törlése . 180 KIMENETEK . 184 A WordPad szövegszerkesztő . 184 Mozgás a szövegben. 186 Kijelölések . 188 Formázások. 189 A dokumentum mentése. 192 Nyomtatási funkciók . 193 Nyomtatók beállítása . 193 Az alapértelmezés szerinti nyomtató . 199 Alapértelmezett dokumentumjellemzők . 199 A nyomtatók megosztása . 202 Feladat . 203 A nyomtatótulajdonságok beállítása . 204 A nyomtatókiszolgáló jellemzői . 211 A nyomtatási sorok kezelése . 212 Feladat . 214 Összefoglalás . 215 FÁJLKEZELÉS . 216 Fájlok, mappák, könyvtárak . 216 A Windows Intéző . 218 Az Intéző nézetei . 222 Az Intéző testre szabása . 228 Az Intéző vezérlése egérrel . 232 Az Intéző vezérlése billentyűzettel . 233 Állományok jellemzői . 234 Feladat . 264 Feladat . 267 ECDL – Számítógépes alapismeretek

Tanulási tanácsok Feladat . 267 Feladat . 268 Mappák és fájlok másolása és mozgatása . 269 Feladat . 271 Feladat . 273 Mappák és fájlok átnevezése . 275 Mappák és fájlok törlése . 275 Feladat . 276 Feladat . 277 Feladat . 279 Feladat . 280 Összefoglalás . 280

INFORMÁCIÓS HÁLÓZATOK . 281 Hálózati alapismeretek, LAN és WAN . 281 A helyi hálózat (LAN) . 283 A nagy távolságú hálózat (WAN) . 283 Vezetéknélküli hálózat (WiFi) . 284 A csoportmunka . 284 Az Internet. 285 Intranet és extranet . 286 Az intranet . 286 Az extranet . 287 A telefonhálózat a számítástechnikában . 288 Adatátviteli fogalmak . 288 Kapcsolt vonal . 289 Bérelt vonal . 289 ISDN . 290 ADSL . 291 xDSL. 292 Mobil Internet-elérés . 293 Az internetes kommunikáció főbb elemei . 294 A webcímek felépítése és szerkezete . 300 Mi a webböngésző és mire használható. 302 A keresőgépek . 304 A cookie és a cache . 305 BIZTONSÁG . 309

Információvédelem . 309 Az információvédelem fogalma . 309 A személyes adatok védelme . 310 A biztonságos géphasználat . 311 Adatmentések . 312 Internetről származó veszélyforrások . 312 Védett webhelyek . 315 A digitális tanúsítvány . 317 A titkosítás fogalma és használatának célja . 318 Interneten terjedő vírusok . 318 Biztonságos hitelkártya-használat . 320 A tűzfal . 320 A biztonságos géphasználat . 323 Malware . 324 Védelem kémprogram ellen. 326 Windows frissítések . 328 Biztonsági mentés és visszaállítás . 328 Visszaállítás . 329 EGÉSZSÉG, KÖRNYEZET . 330 Ergonómia. 330 Az ergonomikus munkahely . 330 Az ergonomikus számítógép . 331 Egészségügyi szempontok . 332 Monotonitás . 332 Gépház, zaj . 333 Billentyűzet és egér . 333 Képernyő . 335 Biztonsági intézkedések. 337 Kisegítő lehetőségek beállítása . 337 Gyakori eszközök . 338 Egyéb segítség . 342 A környezet . 344 Energiatakarékos üzemmód . 346 IRODALOM . 349

ECDL – Számítógépes alapismeretek

ELŐSZÓ Az ECDL (European Computer Driving Licence) – magyarul Európai Számítógép-használói Jogosítvány – olyan bizonyítvány, amely tanúsítja, hogy birtokosa sikeresen letett egy információ-technológiai alapismereteket mérő elméleti, és hat számítógép-használói jártasságot mérő gyakorlati vizsgát. Az okmány tehát nem elsősorban az informatikai, hanem a felhasználói ismereteket igazolja, melyet minden európai polgár megszerezhet. Az eredetileg európai programként indult rendszert, illetve ahhoz hasonlót vezetnek be Kanadában, Ausztráliában, Dél-Afrikában és az Egyesült Államokban is. Itt a vizsgarendszer neve: ICDL – International Computer Driving Licence. A számítógépes ismeretek napjainkban egyre alapvetőbbé válnak az élet minden területén. Az ECDL tanúsítvány igazolja birtokosának számítógép-használói ismereteit. Az ilyen igazolást jól használhatják azok, akiknek munkája megköveteli a számítógépes ismereteket – függetlenül tudományágtól – diákok, munkavállalók és munkáltatók egyaránt. A vizsgákra való felkészítés pedig hasznos lehet azoknak is, akik kedvtelésből akarják megtanulni a számítógépek használatát. Az ECDL 1996-os indulása óta máig több mint 100 ország több mint 13 millió emberének nyújtotta a digitális írástudás nemzetközileg széles körben elismert tanúsítványát. Hazánkban máig több mint 440 ezren tettek ECDL vizsgát a mintegy 350 akkreditált vizsgaközpont valamelyikében. Az ECDL vizsgarendszer magyarországi felelőse és nemzetközi minőségi szabványok szerinti működtetője a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT). Az új ECDL célja, hogy lépést tartson a technológiai és munkaerő-piaci változásokkal. Éppen ezért a rendszer még rugalmasabb, még inkább megfelel az élethosszig tartó tanulás kívánalmainak és tartalmilag is kibővült. Az NJSZT által kezdeményezett és az ECDL Alapítvány bevonásával hazánkban 2008-ban bevezetett ECDL Select rendszer, amely már akkor lehetővé tette a szabad modulválasztást és a választható modulok bővítését, a most megújuló nemzetközi rendszer “úttörője” volt.

Az ECDL továbbra is a digitális készségek folyamatos fejlesztését kínálja: sohasem évül el, igény szerint új vizsgákkal frissíthető és adott keretek között újabb és újabb modulokkal bővíthető. A 4 vagy 7 modulos tanúsítvány megszerzését követően Magyarországon is lehetőség van bármikor új vizsgákat tenni, és ún. ECDL modultanúsítványokat szerezni. Az ECDL szándéka: az általános számítástechnikai tudásszint emelése a jelenlegi és a leendő munkavállalók körében, a számítógéppel dolgozók munkájának eredményesebbé tétele, az információ-technológiai befektetések hatékonyságának növelése, a felhasználók megismertetése a legújabb, és a legmagasabb színvonalú módszerekkel. Az új és megújuló modulok bevezetésével alkalmazott ECDL Select és Select Start modulrendszer 2013. október 15-től: ECDL Select Az ECDL-bizonyítvány megszerzéséhez szükséges kötelező modulok: Számítógépes alapismeretek, Szövegszerkesztés, Táblázatkezelés, Online alapismeretek Választható modulok (három választása kötelező): Adatbázis-kezelés, Prezentáció, Képszerkesztés, Webszerkesztés, IT biztonság, E-hitelesség/e-aláírás. ECDL Select Start Az ECDL-bizonyítvány megszerzéséhez szükséges kötelező modulok: Számítógépes alapismeretek, Szövegszerkesztés, Online alapismeretek. Választható modulok (egy választása kötelező): ECDL – Számítógépes alapismeretek

Táblázatkezelés, Adatbázis-kezelés, Prezentáció, Képszerkesztés, Webszerkesztés, IT biztonság, E-hitelesség/e-aláírás. A vizsga modulonként tehető le az arra feljogosított vizsgaközpontokban. A vizsgarendszer felelőse és jogtulajdonosa Magyarországon a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság. Az új követelményeket tartalmazó syllabus és példatár ingyenesen letölthető a társaság honlapjáról: http://njszt.hu/ecdl/ujdonsagok_oktobertol 2013. október 15-től az IKT alapismeretek és az Operációs rendszerek modulok egyesítéséből új modul keletkezett, melynek neve: Számítógépes alapismeretek. A korábbi IKT alapismeretek és Operációs rendszerek modul megszűnt. A mindkét modul tartalmát magában foglaló új modul inkább gyakorlati jellegű és az operációs rendszerek használatára épül, elméletből a legfontosabb tudnivalókat tartalmazza. Új nevet kapott és frissült az Internet és kommunikáció modul, melynek neve most már: Online alapismeretek. Tartalmában frissült és új nevet kapott a Webkezdő modul, melynek új neve: Webszerkesztés. Változatlan követelményekkel, de megújított vizsgafeladatokkal szerepel a Szövegszerkesztés és a Táblázatkezelés modul, ezeken kívül Valamennyi, fentiekben nem említett modul (Adatbáziskezelés, Prezentáció, Képszerkesztés, ECDL Advanced modulok, a látássérültek részére lehetőséget nyújtó Képernyőolvasás és karakterfelismerés, valamint a CAD) egyelőre változatlan formában élnek tovább. A kötelező és választható vizsgák kissé részletesebben: Számítógépes alapismeretek: A modul alapvető fogalmakat és készségeket határoz meg az számítógép használatával, fájlok létrehozásával és kezelésével, valamint hálózatokkal és az adatbiztonsággal kapcsolatban.

Gyakorlati vizsgák: Online alapismeretek: A számítógépes hálózatok teszik elérhetővé sokak számára az erőforrásokat és a kommunikációt. Ezek biztosítására napjainkra már az egész világot behálózó kapcsolatrendszert fejlesztettek ki több millió számítógép összekapcsolásával. A modul alapvető fogalmakat és készségeket határoz meg a webböngészéssel, hatékony információ kereséssel, online kommunikációval és az e-maillel kapcsolatban. Szövegszerkesztés: Számítógép segítségével készülő szövegek létrehozása, szerkesztése, formázása, tárolása és nyomtatása. E terület fontosságát kiemeli, hogy napjainkban az írásos dokumentumok nagy részét szövegszerkesztő programokkal állítják elő. Táblázatkezelés: Táblázatok, jegyzékek és listák számítógépes előállítása, kezelése. A táblázatkezelő programok jelentősége azért is nagy, mert ezeken a funkciókon kívül alkalmasak még a számítások, keresések, szűrések elvégzésére, valamint az adatok szemléletes, grafikus bemutatására is. Ennek köszönhetően az ilyen programokat költségvetések, előrejelzések, üzleti és műszaki számítások, pénzügyi jelentések elkészítésére, kisebb adatállományok kezelésére alkalmazzák. Adatbázis-kezelés: A nagy mennyiségű adatok nyilvántartására, gyors és rugalmas kezelésére, elérésére használható. Ilyen igényekkel nap, mint nap találkozhatunk a valós életben. Prezentáció: A prezentáció elképzeléseink, terveink és más témák látványos előadásában segít. A számítógép támogatásával végzett bemutatók az eredményes kommunikáció eszközévé váltak az üzleti életben és az oktatásban egyaránt. A grafika illusztrációs eszközei, nemcsak az építészeknek, mérnököknek, illusztrátoroknak és grafikusoknak fontosak, hanem használatuk beépül a szövegszerkesztő és bemutató készítő programokba. Képszerkesztés: Az ECDL Képszerkesztés alapfokú követelményrendszerben a vizsgázónak értenie kell a digitális képekkel kapcsolatos legfontosabb fogalmakat, valamint ismernie kell egy képszerkesztő alkalmazást. Ezen a vizsgán tudni kell képeket megnyitni és beolvasni, kijelöléseket készíteni, képeket módosítani. Ismerni kell továbbá a rétegek használatát, a szövegeleECDL – Számítógépes alapismeretek

mek, rajzolt objektumok készítésének módszereit, a festés és szűrők lehetőségeit. A vizsgázónak képesnek kell lenni az elkészített képek nyomtatására, vagy publikálására a web-en. Webszerkesztés: Az ECDL Webszerkesztés célja, hogy a jelölt tisztában legyen a webszerkesztés legfontosabb fogalmaival, és képes legyen egy statikus weboldal létrehozására, feltöltésére és fenntartására. IT Biztonság: Az IT-biztonság ECDL modul célja, hogy a vizsgázó megértse az IKT (infokommunikációs technológiai) eszközök mindennapos biztonságos használatának, a biztonságos hálózati kapcsolatok fenntartásának feltételeit; képes legyen a biztonságos és magabiztos internet-használatra, és az adatok és információk megfelelő kezelésére. Elektronikus hitelesség, elektronikus aláírás: A teszt során a Vizsgázónak számot kell adnia elméleti tudásáról az elektronikus hitelesség és hiteles digitális információ fogalomrendszere tekintetében, beleértve a különböző aláírási formák gyakorlati elkészítését és a tanúsítványok ellenőrzését. Az első vizsga előtt a jelentkező egy vizsgakártyát kap, amelyre minden sikeres vizsgát rávezetnek. Az összes vizsga letétele után a vizsgaközpont a kártyáját elküldi az NJSZT ECDL irodájába, ahol ennek alapján kiállítják az ECDL bizonyítványt. A hét vizsgát az első sikeres vizsgától számított három éven belül kell letenni bármelyik hivatalos európai ECDL vizsgaközpontban. A vizsgakérdéseket bármely szolgáltatótól származó szoftver alapján összeállíthatják. Néhány vizsgának különböző változatai lehetnek a vizsgaközpont felszereltségétől, a rendelkezésére álló eszközöktől függően. A Mercator Stúdió sorozatával az eredményes felkészülést kívánja szolgálni. Minthogy a vizsgaközpont felszereltsége eltérő lehet, illetve az alkalmazott eszközök az informatikában megszokott módon, viszonylag rövid átfutási idővel cserélődnek, sorozatunk köteteit mindig a leggyakrabban használt rendszereknek megfelelően dolgozzuk át. Eközben azonban mindig ragaszkodunk a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által kiadott 5. syllabushoz. A sorozat e-book formájában jelenik meg, közvetlen előzményének és ajánlott szakirodalomnak tekinthető a kiadó e témában mára

már száz fölé emelkedett köteteinek sora. Szintén kiegészítésként ajánljuk hagyományos „papíros” könyveinket is más kiadók, de első helyen a már említett NJSZT igen fontos példatárait. A tárgyalt ismeretek néhány OKJ- (Országos Képzési Jegyzékben szereplő) szakma számítástechnikai feltételeinek is megfelelnek. Bár a többi modul és kötet a Syllabus 5-re hivatkozik, és – az előzményekre való tekintettel – ezt a modult is lehetett volna 5-ös Syllabusszal indítani, mégsem ezt tették. Mivel (főképpen nevében) új, tartalmában megújult modulról van szó, ezért a Syllabus 1 számot adták a modult ismertető irománynak.

ECDL – Számítógépes alapismeretek

A KÖNYV HASZNÁLATA A könyv kiadásával az egyéni, számítógép felhasználásával végzett tanulást kívánjuk támogatni. Ennek előnye a teljes időbeli megkötöttségtől mentesség, szabad időbeosztás mellett az is, hogy az elektronikus könyvet a képernyő egy részén magunk előtt tartva, a képernyő egy másik részén a tárgyalt alkalmazás futtatásával követhetjük a leírtakat. Ez a könyv az ingyenes Acrobat Reader 5.0 vagy az Acrobat eBook Reader, illetve az Adobe Reader segítségével olvasható. Akinek nincs ilyen programja, az letöltheti többek közt a www.adobe.com webhelyről is. Az ilyen típusú könyvek igen előnyös tulajdonsága, hogy a képernyőn megjeleníthető a tartalomjegyzék, amelynek + ikonjaival jelölt csomópontjaiban alfejezeteket tartalmazó ágakat nyithatunk ki. A tartalomjegyzék bejegyzései ugyanakkor ugróhivatkozásként szolgálnak. Ha egy fejezetre akarunk lépni, akkor elegendő a bal oldali ablakrészben megjelenített könyvjelző-lista megfelelő részére kattintani. Sőt az ilyen könyvek teljes szövegében kereshetünk. A sorozat könyveinek tartalma az NJSZT 5. syllabusához igazodik. A kiadványok összeállításakor a közérthetőség mellett a legfontosabb szempont az volt, hogy sikeresen támogassuk az ECDL vizsgák letételére készülő Olvasót. Minthogy mindegyik kötet sok ismeretet tárgyal, a könnyebb kezelhetőség érdekében néhány olyan tipográfiai megoldást alkalmaztunk, amelyek felhívják a figyelmet a könyv speciális funkciójú részeire. Ezek egy részét újabban a „papíros” könyvek margóin helyezik el, ami ez elektronikus könyv használatát nemcsak megkönnyítené, hanem néha bizony megnehezítené is. Ezért helyettük a könyvben való tájékozódást segítendő csak a bekezdés elején megjelenő szimbólumokat, illetve háttérszínezést alkalmaztunk. A jelek segítségével könnyebben megtalálhatók az új ismereteket leíró részek, a célok és a feladatok. Mindegyik ECDL kötetünkben, mindegyik modul tárgyalásakor azonos jelöléseket használtunk. A parancsok és a párbeszédpanelek nevét félkövéren, a párbeszédpanelek listáiban

A KÖNYV HASZNÁLATA

szereplő elemeket, illetve könyvtárakat, mappákat dőlten szedtük. A billentyűket és kombinációikat bekeretezve jelöljük. Ez a kötet az informatika és számítástechnika elméleti vonatkozásaival foglalkozik, így nem használjuk benne a többi kötetben alkalmazott (célkitűzés, feladatok, megoldások stb.) piktogramokat.

Tanulási tanácsok Bár az ECDL vagy egy szoftverüzemeltető vizsgára készülők rendszerint már többféle ismerettel rendelkeznek, köztük tanulási tapasztalatokkal is, de az elektronikus könyv használata minden bizonnyal számukra is tartalmaz újdonságokat. A tanulást ezért mindenképpen a könyv kezelésének elsajátításával, szerkezetének megismerésével kezdjük. Olyan ablakméretet és nagyítást állítsunk be Reader programunkban, amely biztosítja a megerőltetés nélküli, kényelmes olvasást, szükség esetén az olvasó ablaka mellett a feladatok kipróbálását is. A gyors tájékozódás érdekében használjuk a tartalomjegyzéket, könyvjelzőket, illetve az olvasók beépített keresőszolgáltatásait. A fejezetek logikus, a programokat kezelő felhasználók ismereteinek, a funkciók használatának sorrendjében követik egymást. Az ismeretek elsajátításához tűzzünk magunk elé ésszerű, betartható határidőket. Az egyes fejezetek és feladatok között ne tartsunk túlságosan nagy szüneteket, mert gyakorlás nélkül hamar felejtünk. Minden kérdésre igyekezzünk válaszolni és az ismeretek rögzítése érdekében többször ismételjünk.

ECDL – Számítógépes alapismeretek

A 1. ECDL modulról

BEVEZETÉS A 1. ECDL modulról Mindent információnak nevezünk, ami valamely kérdésben eloszlatja bizonytalanságunkat. Az információk tárolását számítógépekkel oldjuk meg, közvetítésére a számítógépes hálózatokat alkalmazzuk, amelyek mindenki számára a legkülönfélébb módokon biztosítják az információk elérését, kezelését, az adatokkal végzett munkát. Az informatika és kommunikáció napjainkban az élet minden területén megjelenik. E fogalmak és korszerű tudományágak egyik gyakorlati sűrítménye a számítástechnika, amely eszközeivel az informatikai és kommunikációs igények kielégítésére törekszik. A számítástechnikai ismeretek csaknem minden szakmában és munkahelyen alapkövetelménnyé lettek. A témával kapcsolatos szakkönyvek viszont rendszeres felújításra, kibővítésre és újraírásra szorulnak, hiszen ezek az ismeretek igen hamar avulnak. Gondoljunk csak arra, hogy a személyi számítógép alig húsz éves, az internet is csak néhány éves múltra tekinthet vissza. Ma a kezdeti időszak gépárainak töredékéért sokszoros teljesítményekhez jutunk (például 1986-ban egy 80 Megabájtos merevlemezt 80000 forintért adtak, manapság ennyi pénzért akár 5-6 Terabájtnyi kapacitást vásárolhatunk, de hasonlóak a PC-k teljesítményadataiban mérhető különbségek is). Könyvünk megpróbálja dióhéjban összesűríteni a rengeteg információt, amire a számítástechnika mindennapi alkalmazásával kapcsolatban szüksége lehet egy, a témával most ismerkedő olvasónak. A könyv első része nem túl alaposan (de nem is megterhelő módon) elméleti, történeti vonatkozásokkal foglalkozik, majd megismerteti az olvasót a számítógépek felhasználási területeivel a hardverek és szoftverek világával. A rész könnyebb elsajátítását, a megismert tudnivalók felidézését segítik a lépten-nyomon feltett kérdések. Legyenek bátrak, aggodalom nélkül lépjenek abba a világba, amely naponta felhasználók millióinak szerez örömet, kevesebbeknek bosszúságot… Szeretnénk, ha olvasóink inkább az előző tábor tagjait szaporítanák.

Erről, illetve az információcsere módozatairól szólt már korábban is az 1. modul, amelyet 2013. októberétől kiegészítettek az operációs rendszerek alapvető és gyakorlati ismereteivel. Mivel jelenleg a statisztikák szerint az asztali számítógépeken a legelterjedtebb operációs rendszerek a Windows 7 és a rohamosan terjedő Windows 8 (8.1), ezért a gyakorlati ismereteket ezen rendszerek ide vonatkozó ismeretanyagának bemutatásával tárgyaljuk.

A vizsgáról A Számítógépes alapismeretek modul alapvető fogalmakat és készségeket határoz meg az számítógép használatával, fájlok létrehozásával és kezelésével, valamint hálózatokkal és az adatbiztonsággal kapcsolatban. A vizsga sikeres teljesítéséhez a vizsgázó: • értse az IKT, a számítógép és az egyéb eszközök és szoftverek témájával kapcsolatos alapvető fogalmakat, • indítsa el és megfelelően kapcsolja is le a számítógépet, • hatékonyan tudjon dolgozni az asztalon található ikonokkal és az ablakokkal, • képes legyen módosítani az operációs rendszer főbb tulajdonságait, és használja a beépített súgó funkciókat, • képes legyen létrehozni és kinyomtatni egy egyszerű dokumentumot, • ismerje a fájlkezelés főbb fogalmait és hatékonyan tudjon fájlokat és mappákat rendszerezni, • értse az alapvető adattárolási fogalmakat és tudjon fájlokat tömöríteni, • értse a hálózati fogalmakat, a csatlakozások típusait és képes legyen az internethez csatlakozni, • tisztában legyen az adatvédelem fontosságával, a malware és a biztonsági mentés fogalmával, • ismerje a környezetvédelmi, hozzáférhetőséggel és a felhasználói egészséggel kapcsolatos megfontolásokat. A modul 50 feladatot tartalmaz. Közülük egyet kell megoldani. A feladatok megoldása során előre elkészített fájlokat kell használni, amelyeket a vizsgaközpont tesz elérhetővé a vizsgázó számára. ECDL – Számítógépes alapismeretek

SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS ESZKÖZÖK

SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS ESZKÖZÖK E bevezető célja az olvasó megismertetése olyan fogalmakkal, amelyeket a kötet többi részében általánosan használunk és ismeretét feltételezzük. A fejezetben ismertetett információk megalapozzák a számítógépek és egyes információs technológiák későbbi biztos használatát, ezért ismeretük elengedhetetlenül fontos. A fejezet feldolgozásának becsült átlagos ideje négy óra.

Az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) fogalma Az Információs és Kommunikációs Technológiák alapelemei a következő fogalmak: Információ: Információnak nevezünk mindent, ami valamely kérdésben bizonytalanságunkat csökkenti, más szóval, amit a rendelkezésünkre álló adatokból nyerünk. Az információ tehát az értelmezett adat., melynek megismerésekor korábban nem ismert tudásra teszünk szert. Az információ legkisebb egysége a bit. A számítástechnikában a programok is 1 bites információkból épülnek fel. Adat: Az adat a nem értelmezett ismeret, például egy szám (mondjuk 24 – információ akkor lesz belőle, ha értelmezzük, hogy 24 fokos hőmérsékletről van szó). Az értelmezéshez persze az is hozzátartozik, hogy az információt megfelelő kódrendszerben, nyelvi dialektusban kapjuk (valószínűleg kevesen értenék meg a kínai nyelvű, akár írt, akár szóbeli időjárásjelentést hazánkban). Információ-technológia (IT): Az információ-technológia összefoglaló neve az informatikai ipar minden ágának az adatfeldolgozástól a hardveren át a rendszer, illetve szoftverfejlesztésig. Az információtechnológia mára úgynevezett „húzó” iparággá fejlődött, amelynek

SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS ESZKÖZÖK

gazdasági jelentősége és az ipari fejlődésben betöltött szerepe óriási. Információs és kommunikációs technológia (IKT): Az információ-technológia mára elválaszthatatlanul összeforrott a kommunikációs technológiákkal, melyek alapvetően az információk továbbításának eszközei, ezért célszerűbb ezt az elnevezést, fogalmat használni.

Az IKT szolgáltatások típusai Az információs és kommunikációs szolgáltatások három fő típusa: • irodai alkalmazások • internetes szolgáltatások • mobil technológiák. Ezek a szolgáltatások valamennyien informatikai eszközöket, számítógépeket, aktív és passzív hálózati elemeket és ezeket működtető szoftvereket használnak sajátos feladataik megoldásához és a rendszerek (illetve természetesen az azokat felhasználó személyek) kommunikációjához. Ennek során adatok, információk kerülnek gyűjtésre, feldolgozásra, továbbításra, adattárolásra, valamint ezek publikálására, megosztására a felhasználókkal. Az irodai alkalmazások – bár vannak közvetlen adatgyűjtő és információszerző eszközök is (gondoljunk csak egy önműködő meteorológiai állomásra vagy akár egy webkamerára, intelligens ház jeladóira) – az első lépést jelentik az adatok összegyűjtésében, feldolgozásában, értelmezésében. Az irodai alkalmazások általában személyi, asztali vagy hordozható számítógépeken futnak. Korábban az irodai alkalmazások elszigetelten működtek, ha volt is központosított adatfeldolgozás, ahhoz hordozható adattárolón (rendszerint mágnesszalagon vagy lemezen) juttatták el az előfeldolgozott információt. Csak a számítógépek hálózatba kötése tette lehetővé az ilyen fizikai adathordozón történő mozgatást, ami nemcsak a gyorsaságra, de a pontosságra, hibamentes működésre is lehetőséget biztosított. Az internetes technológiák bevezetésével, illetve az elkülönült hálózatok összekapcsolásával alakultak ki az internetes szolgáltatások, amelyek fő célja az információ megosztása és a kommunikáció biztosítása. A World Wide Web (WWW) ma ECDL – Számítógépes alapismeretek

SZÁMÍTÓGÉPEK ÉS ESZKÖZÖK

már megkerülhetetlen információforrás, egyebek mellett a távoli adatbázisok elérésének eszköze is. A mobil technológiák körébe tartozik számos, a korábbi távadatfeldolgozással kapcsolatban említett érzékelő, adatgyűjtő és megosztó rendszer is. Ezek egy részét már régóta használjuk (műholdas távérzékelés, televíziózás, rádiózás), szűkebb értelemben azonban a kommunikációra használt mobil eszközök infokommunikációs célú felhasználását értjük alatta. Például ilyenek a manapság gombamód szaporodó okostelefonok és táblaszámítógépek, amelyekkel helyhez kötöttség nélkül használhatjuk a fentebb említett internetes technológiákat és részben az irodai alkalmazásokat is.

Hardver A számítógépek két fő alkotó eleme a hardver és a szoftver. Hardver: A számítógép működését lehetővé tevő elektromos, elektromágneses egységek összessége. A számítástechnikában hardvernek hívják magát a számítógépet és minden megfogható tartozékát. Másképpen a hardver a számítógép-alkalmazásoknál használt fizikai eszköz, vagyis a kézzel fogható alkatrészek összessége (főbb látható elemei: monitor, billentyűzet, gépház). Szoftver: A hardver egységeket működtető, vezérlő programok öszszessége (a gépet felügyelő operációs rendszer és az úgynevezett alkalmazói programok). Tágabb értelemben a számítógép minden, nem fizikai összetevőjét magában foglalja, így mindazt, amit a tárolóeszközökön tárolunk, amelyekkel a számítógép munkát végez. Innen nézve tehát szoftverek az utasítások (binárisan kódolt parancsok), azok rögzített sorrendje (a programok) és adatok is. Az utasítás lehet aritmetikai, logikai, adatmozgató, vezérlésátadó és beviteli (input) vagy kiviteli (output) utasítás. A programok utasításokból állnak. Szűkebb értelemben szoftvernek csak a programokat tekintik, a könyv további részeiben mi is ezt alkalmazzuk. A szoftverek két fontos csoportja:  Rendszerszoftverek: A számítógép működtetését, vezérlését végzi, ide tartoznak az operációs rendszer és segédprogramjai.