Fizika mechanika feladatok megoldással

vfizika1 @ NO-SPAM. sch.bme.hu

Elméleti Mechanika Gyakorlat

A gyakorlatokon való részvétel kötelező. A jegyek a házi feladatokból és a két zárthelyi pontszámából állnak össze. A házi feladatoknak minimum a felét be kell adni.
Zárthelyik időpontja: 1. ZH 2010. november 4. 8:00 (az előadás időpontjában).
Eredmények, Feladatok, Megoldások
2. ZH 2010. december 21. 10:00 a Déli épület 0-820-as teremben
Eredmények, Feladatok, Megoldások
Javító ZH 2010. december 23. 10:00 a Déli épület 0-820-as teremben
A zárthelyin Bronstejn – Szemengyajev: Matematikai kézikönyv használható.
Konzultáció: December 20-án 17:00-tól az Elméleti Fizika Tanszék tanácstermében (É 1.125).

Gyakorlati jegyek
Jegyek beíratása: a pótzárthelyi időpontjában, vagy előzetes egyeztetés szerint a KFKI-ban.
Dec. 27-én és 30-án lesz lehetőség a KFKI-ban jegyet beíratni, és még gyakorlati jegyet szerezni (UV).

Házi feladatok

Frissítve: 2010. december 3.

A gyakorlatok anyaga

Frissítve: 2010. december 7.

Az alábbi linkeken megtalálható a gyakorlatok anyaga, szkennelve, gyakran kis kiegészítésekkel, hibajavításokért. Kérem, hogy aki hibát talál, jelezze.

Kiegészítések

Frissítve: 2010. október 11.

• Ajánlott irodalon:
  • Nagy Károly (szerk.): Elméleti fizikai példatár, Tankönyvkiadó, több kiadás
  • Budó Ágoston: Mechanika, Tankönyvkiadó, több kiadás
  • Jánossy L., Tasnády P., Gnädig P.: Vektorszámítás I-III., Tankönyvkiadó, több kiadás
  • A görbék differenciálgeometriájáról rövid leírás a magyar nyelvű és egy hosszabb az angol nyelvű Wikipedián.
  • Az analitikus számolásokban hasznos segítség (és ellenőrzési lehetőség) egy szimbolikus algebrai program. Ingyenesen elérhető a REDUCE és a MAXIMA.
  • A numerikus számolások könnyen elvégezhetők az OCTAVE programcsomag segítségével. Letöltés, dokumentáció
  • Az Euler-módszer az oscillátoregyenletre Octave-ban és a kimenete
  • A síkinga mozgásegyenletének megoldása, összehasonlítás a perturbációszámítással kapott eredménnyel: Octave-ban és a kimenete

  Google Search RMKI

  Elméleti mechanika

  Kurzuskód:	ff1n2ea1/2, fffn232/b2
  Időpont:	hétfő 10-12/ csütörtök 10-12
  Hely:	Kémia ép. 0.58/ 317

  Zárthelyik

  1.:	Nov. 4. 8:00 (az előadás helyén)
  2.:	Dec. 21. 10:00 (D 0-820)
  Pót:	Dec. 23. 10:00 (D 0-820)

  Linkek

  Content copyright © 2010 Á. Lukács. Webpage design copyright © 2007 Marked. All Rights Reserved. Designed by Free CSS Templates.

  Fizika mechanika feladatok megoldással

  „Tudomány nélkül nem lennénk azok, amik vagyunk. És tudomány nélkül nem leszünk, amik lehetnénk. ”

  Mit találhatsz meg ezen az oldalon?

  A honlapom a mesterprogramom keretében készült el.
  Azt vállaltam, hogy a kémia és a fizika tantárgyak emelt és középszintű, magyar és idegen nyelvű dolgozatait tematikusan szétválogatom, és egy weboldalt készítek, ahova a feladatokat feltöltöm.

  Miért hasznos számodra a honlapom?

  Az érettségire az elmélet alapos átismétlése után a már kiadott feladatok megoldásával lehet a legjobban felkészülni, hisz a tanulók ilyenkor szembesülnek a gyakran ismétlődő kérdésekkel, a hangsúlyosabb anyagrészekkel, a feladattípusokkal, a javítási útmutató pontozásával. Az elmélet tematikus ismétlése során a tesztek kiválóan alkalmasak egy-egy anyagrész ellenőrzésére. Minden feladat után a megoldásokat is feltüntettem, így nem kell keresgélésbe bonyolódni különböző honlapokon.
  Tervezem, hogy az oldalt a tavaszi és őszi érettségi időszakok után frissítem, így folyamatosan bővülni fog a példatár.

  Keress bátran, írj üzenetet!

  Az esetlegesen előforduló hibákról a visszajelzéseket szívesen veszem, és megpróbálom minél hamarabb javitani. E-mail: kemfiz01@gmail.com

  A KöMaL 2020. márciusi fizika feladatai

  A járvány miatt a saját és családtagjaid egészsége érdekében is kérjük, hogy minden megoldásodat az Elektronikus Munkafüzetben küldd be. Postára ne menj. Bizonytalan, hogy javítóink mikor tudják átvenni a papíron küldött megoldásokat, emiatt a postán küldött dolgozatok javítása elhúzódik — beleértve a februári feladatokra érkezett megoldásokat is.

  Ha eddig nem tetted, tanuld meg a TeX rendszer használatát, amellyel honlapunkon közvetlenül megszerkesztheted és beküldheted a megoldásodat, vagy pedig használj szöveg- és képletszerkesztőt és a végeredményt — lehetőleg PDF-ben elmentve — töltsd fel.

  A rendkívüli helyzetre tekintettel szkennelt vagy fényképezett kézírást is elfogadunk. Ügyelj arra, hogy a kép jól olvasható legyen, és a felbontás ne legyen se túl nagy, se túl alacsony. Ha fényképezel, érdemes több képet készíteni szórt (természetes) fénynél, és a legjobban sikerült képet használni. A képet fordítsd álló helyzetbe, a szélét vágd körbe, hogy csak a megoldás maradjon a képen, végül méretezd át. Egy A4-es lapot kb. 1400×2000 méretű JPEG képként érdemes feltölteni, így a fájl mérete sem lesz 1 megabájtnál nagyobb. Ezután töltsd fel a megoldásod.

  Fényképek feldolgozására sokféle képmanipuláló programot és telefonos applikációt használhatsz (GIMP, Google Photo, Snapseed stb.).

  Feladat típusok elrejtése/megmutatása: M M G G P P

  M-jelű feladatok

  A beküldési határidő 2020. április 14-én LEJÁRT.

  M. 394. Készítsünk vékony papírból kb. 80 cm hosszú papírcsíkot, végeit azonos magasságban rögzítsük eltolható állványokon, majd helyezzünk a közepére egy kis méretű, körhenger alakú konzervdobozt, amely valamilyen mértékben lehúzza a papírcsík közepét. Ezután térítsük ki a konzervdobozt mindig ugyanakkora (kb. 20 cm) mértékben, és kezdősebesség nélkül engedjük szabadon gördülni. Mérjük meg a létrejövő (csillapodó) periodikus mozgás periódusidejét a \(\displaystyle h\) belógás függvényében

  \(\displaystyle a)\) teli doboz esetén;

  \(\displaystyle b)\) teljesen üres doboz esetén.

  Közli: Holics László, Budapest

  G-jelű feladatok

  A beküldési határidő 2020. április 14-én LEJÁRT.

  G. 701. Mekkora az ábrán látható két csiga fordulatszámának aránya, ha a sugaruk megegyezik? (A csigák közötti kötéldarabok függőlegesnek tekinthetők.)

  G. 702. Egy függőleges síkú vastáblához 80 g tömegű mágneskorong tapad. A lapos korongot 2 N erővel tudjuk függőlegesen lefelé csúsztatni. Mekkora erő szükséges a korong felfelé csúsztatásához? Mekkora és milyen irányú erővel tudjuk a korongot vízszintesen mozgatni a táblán? (Az általunk kifejtett erő mindhárom esetben párhuzamos a tábla síkjával.)

  G. 703. Hogyan határozhatjuk meg egy tartós elem belső ellenállását egy (ideálisnak tekinthető) digitális feszültségmérő és egy ismert ohmos ellenállás (valamint röpzsinórok) segítségével?

  G. 704. Ha a Torricelli-kísérletet a tengerszinten végezzük el, akkor az üvegcsőben 76 cm magasra emelkedik a higany. Egy igen magas hegyen azonban csak 40 cm-es higanyoszlop-magasságot mérünk. Milyen magas lehet a hegy?

  P-jelű feladatok

  A beküldési határidő 2020. április 14-én LEJÁRT.

  P. 5208. Egy 0,6 kg tömegű kosárlabda 1,05 m-ről elengedve 0,57 m-re pattan vissza.

  \(\displaystyle a)\) Mennyi a mechanikai energiaveszteség a padlóval való ütközés miatt?

  \(\displaystyle b)\) Mekkora a visszapattanás és a földet érés sebességének aránya? (Ezt az arányszámot ütközési számnak nevezik.)

  \(\displaystyle c)\) Az energiaveszteség kompenzálására a játékosok a labdát pattogtatni szokták, azaz rövid ideig lefelé nyomják. Tegyük fel, hogy a játékos a labdát 1,05 m-ről indítva 0,08 m hosszon nyomja lefelé. Mekkora átlagos erőt fejt ki a játékos a labdára, ha az most újra 1,05 m-re pattan vissza?

  Tornyai Sándor fizikaverseny, Hódmezővásárhely

  P. 5209. Az ábrán látható csigasorban a legfelső állócsiga 15 cm, a legalsó mozgócsiga pedig 25 cm sugarú. A mozgócsigák mindegyike 15-öt fordul percenként, és az állócsigák fordulatszáma is megegyezik egymással. (A csigák közötti kötéldarabok függőlegesnek tekinthetők.)

  \(\displaystyle a)\) Mekkora a többi csiga sugara?

  \(\displaystyle b)\) Mekkora az állócsigák fordulatszáma?

  Közli: Baranyai Klára, Veresegyház

  P. 5210. Az Apollo 11 legénysége (Neil Armstrong, Edwin Aldrin és Michael Collins) 1969. július 16-án emelkedett a magasba a Kennedy Űrközpontból, és hajtotta végre az első emberes Holdra szállást.

  \(\displaystyle a)\) A kilövéshez Saturn V óriásrakétát használtak, amelynek tolóereje \(\displaystyle 34\,000\) kN. Az óriásrakéta és az űrhajó tömege néhány másodperccel a kilövés után 2,8 millió kg volt. Mekkora gyorsulással emelkedett az űrhajó ekkor?

  \(\displaystyle b)\) Az űrhajó július 16-án 16:22-kor hagyta el a Föld körüli pályáját, és kb. \(\displaystyle 380\,000\) km megtétele után július 19-én 17:21-kor állt Hold körüli pályára. Körülbelül hány km/h-s átlagsebességgel haladt a Föld és a Hold között?

  Tarján Imre emlékverseny (Szolnok) feladata nyomán

  P. 5211. Mekkora kezdősebességgel kell meglökni a \(\displaystyle 2L\) hosszúságú, vízszintes pálya elején álló kis testet, hogy a vízszintes pálya végén lévő \(\displaystyle R\) sugarú, függőleges félkör alakú pályán végigcsúszva a vízszintes szakasz felezőpontjába csapódjon be?

  A vízszintes pályán a súrlódási együttható \(\displaystyle \mu\), a félkör alakú pálya súrlódásmentes.

  Adatok: \(\displaystyle L=2\) m; \(\displaystyle R=05\) m; \(\displaystyle \mu=04\).

  Közli: Kobzos Ferenc, Dunaújváros

  P. 5212. Egy asztallap fölött \(\displaystyle h\) magasságban felfüggesztett \(\displaystyle \ell>h\) hosszúságú fonálingát vízszintes helyzetből kezdősebesség nélkül elengedünk. A fonál végén lévő golyó az asztalon \(\displaystyle n\)-szer pattan úgy, hogy az utolsó pattanáskor a fonál éppen megfeszül, és az inga továbblendül. Adjuk meg \(\displaystyle h\) és \(\displaystyle \ell\) arányát!

  (Az ütközések tökéletesen rugalmasak, a légellenállás elhanyagolható, és a meglazult fonál nem akadályozza a golyó mozgását.)

  Közli: Orbay Péter, Sopron

  P. 5213. Egy tartályban \(\displaystyle 30\%\)-os relatív páratartalmú levegő van. Állandó hőmérsékleten összenyomva legfeljebb hányszorosára növelhetjük a nyomást a tartályban, ha el akarjuk kerülni a víz kicsapódását?

  Példatári feladat

  P. 5214. Ha a Torricelli-kísérletet a tengerszinten végezzük el, akkor az üvegcsőben 76 cm magasra emelkedik a higany. Egy igen magas hegyen azonban csak 40 cm-es higanyoszlop-magasságot mérünk. Mekkora függőleges erővel kell tartanunk az üvegcsövet a magas hegyen?

  A cső belső átmérője 1 cm, teljes hossza 110 cm, ebből 10 cm merül a higanyba. A cső centiméterenként 1 g, fedőlapja pedig 5 g tömegű. (Az üveg sűrűsége 2,6 g/cm\(\displaystyle <>^3\).)

  Közli: Honyek Gyula, Veresegyház

  P. 5215. Egy raktárépület alapja négyzet, falai 40 cm vastag téglából készültek. A falfelület \(\displaystyle \frac34\) részét 10 cm vastag, \(\displaystyle \frac14\) részét részét pedig 20 cm vastag hőszigetelő réteggel borították. A tégla hővezetési tényezője 10-szer nagyobb, mint a hőszigetelő anyagé. Ha a ház falát mindenhol ugyanolyan, \(\displaystyle d\) vastagságú hőszigetelő réteggel borították volna, akkor a hőterjedés szempontjából a két elrendezés ugyanúgy viselkedne. Mekkora \(\displaystyle d\) értéke?

  Közli: Szász Krisztián, Budapest

  P. 5216. Egy függőlegesen álló hengeres tartályban egy súlyos dugattyú alatt \(\displaystyle n\) mol, \(\displaystyle T_0\) hőmérsékletű levegő van. A tartály és a dugattyú jó hőszigetelő, kívül vákuum van. A dugattyút lassan emelni kezdjük, majd amikor már \(\displaystyle W\) munkát végeztünk, hirtelen elengedjük. A dugattyú lengésbe jön, és idővel (a levegő belső súrlódása miatt) megáll.

  Mekkora lesz a levegő hőmérséklete az új egyensúlyi helyzetben? Hogyan változik az eredmény, ha a dugattyút nem emeljük, hanem \(\displaystyle W\) munkavégzéssel lenyomjuk, majd hirtelen elengedjük?

  A Kvant nyomán

  P. 5217. A radioaktív \(\displaystyle <>^\mathrm\) izotóp a kozmikus sugárzás hatására folyamatosan keletkezik a légkörben. Ennek ellenére a mennyisége állandónak tekinthető a bolygónkon, mert 5-9 km-es magasságban a \(\displaystyle \mathrm+<>^\mathrm~\rightarrow~ <>^\mathrm+\mathrm

  \) átalakulás eredményeként – a földfelszínre vetítve – négyzetméterenként átlagosan \(\displaystyle 17\,600\) ilyen atom jön létre minden másodpercben. Az izotóp felezési ideje 5730 év.

  Becsüljük meg, hogy hány tonnányi \(\displaystyle <>^\rm C\) található a Földön!

  Közli: Kis Tamás, Heves

  P. 5218. A derékszögű koordináta-rendszer origójában elhelyezett kicsiny, ,,pontszerű” mágnestű az \(\displaystyle x\) tengely irányába mutat. Egyik mágneses erővonalának egyenlete \(\displaystyle r=r_0\sin^2\varphi\), ahol \(\displaystyle r\) és \(\displaystyle \varphi\) az erővonal egy-egy pontjának ún. polárkoordinátái.

  \(\displaystyle a)\) Írjuk fel ennek az erővonalnak az egyenletét \(\displaystyle x\) és \(\displaystyle y\) koordinátákkal kifejezve, ha \(\displaystyle r_0=3\) méter!

  \(\displaystyle b)\) Az erővonalnak hol vannak olyan pontjai, ahol a mágneses indukcióvektor iránya merőleges a mágnestűre?

  Fizika 1

  

  vfizika1 @ NO-SPAM. sch.bme.hu

  A Fizika 1 tárgy lényegében a középiskolában már tanult mechanika és hőtan témakörök rendszerezésével, átismétlésével és elmélyítésével foglalkozik. A tananyag szorosan követi az Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához tankönyv fejezeteit, kezdve a Newtoni mechanikától a relativisztikus fizikán át, a hőtan főtételekig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol komolyabb matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó.

  A gyakorlatokon példafeladatatokat oldanak meg, a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése.

  Tartalomjegyzék

  Követelmények

  • Jelenlét: Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!
  • KisZH: A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az ÖSSZES témakörből újra írni kell! Fontos: Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet!
  • NagyZH: Egy nagyzárthelyi van, 6 számpéldából (6*3=18 pont) és 12 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (12 pont) áll. Összesen legalább 12 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi.
  • Vizsga: A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni.

  Segédanyagok

  Könyvek, jegyzetek

  Néhány könyv, amit még érdemes lehet beszerezni. Némelyikben sokkal jobbak a feladatok, mint a Hudson-Nelson-ban. Aki ezt végigcsinálja, annak biztos nem lesz gondja, néha vizsgára is ezekből válogatnak. Nem kell megvenni őket, az egyetemi könyvtárban is megvannak, a zárójelben a könyvtári szám, ami alapján a ki tudjátok kölcsönözni.

  • Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához
  • Füstöss László: Hőtan feladatok (J-112443)
  • Füstöss László: Feladatok elektrodinamikából (J-133771)
  • Papp Zsolt: Mechanika feladatok (J-111273) – Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. – 2014-es, oktató által lektorált jegyzet Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul. Fizika 1

  Bővítsétek!

  Egyéb segédanyagok

  – A 2011/2012-es tavaszi félévben Dr. Barócsi Attila és Dr. Péczeli Imre előadók előadásai alapján készítette Bányai Tamás. Nagyon jól használható! – Képletgyűjtemény, mely tartalmazza az összes szükséges képletet a tárgyhoz. – Jegyzetek, kísérletek. – Sok videó itt található a tárgyhoz kapcsolódó kísérletekről. – User: vik Password: fizika – Oroszlány László gyakorlatvezető készítette (2013 ősz) – Nem ellenőrzött – Nem ellenőrzött (2015)

  Korábbi ZH-k

  A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 30 pontos, melyből legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 6 darab 3 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. A számolás menetére kapható részpontszám is. A második rész 12 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: Fizika 1 – Elméleti kérdések

  Rendes ZH

  – megoldások nélkül – számolások megoldásokkal, kiegészítős mondatok nélkül – megoldásokkal – megoldások nélkül – megoldások nélkül

  A következő évek zh-i a fizika tanszék oldalán, a Pót ZH

  – megoldások nélkül

  Vizsgák

  Fontos: Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár.

  A kiegészítős mondatokhoz a Fizika 1 – Elméleti kérdések címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az ellenőrzötten helyes megoldások közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a nem ellenőrzötten helyes megoldások közé írjátok csak be!

  Továbbá a “Hudson-Nelson” tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az Ellenőrző kérdések és válaszok címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal!

  Rendes vizsgák

  2007/08:
  – régi típusú vizsga, megoldásokkal – régi típusú vizsga, megoldások nélkül
  – megoldások nélkül – részben megoldásokkal – megoldásokkal – megoldásokkal
  – megoldások nélkül – részben megoldásokkal – megoldásokkal
  – csak számolósok, megoldások nélkül – csak mondatkiegészítősök, megoldások nélkül – csak mondatkiegészítősök, megoldásokkal – számolósok megoldásokkal, esszék nélkül
  – részben megoldásokkal – részben megoldásokkal – részben megoldásokkal

  Keresztféléves vizsgák

  2007/08 – kereszt:
  – részben megoldásokkal – részben megoldásokkal
  – megoldásokkal – csak számolós, megoldások nélkül – csak számolós, megoldásokkal – csak számolós, megoldások nélkül
  – megoldásokkal, esszék nélkül – megoldásokkal – megoldások nélkül

  Az IMSc-s tanköröknek – infósoknak és villanyosoknak közösen – külön kurzust tartanak, így a tematika nem teljesen ugyanaz, de nem tér el lényegesen a normáltól. Az előadásokat Bokor Nándor tartja, amik rendkívül érdekesek és egyben könnyen érthetők is.

  A követelmény szempontjából nincs változás, 6 KisZH és egy NagyZH-n kell túlesni, amik nagyrészt olyan feladatok, amik már gyakorlatokon előfordultak. A NagyZH-n 15 igaz-hamis kérdésből és 10 nagypéldából áll. Az igaz-hamis feladatoknál a rossz válasz pontlevonással jár, és a nagypéldáknál nincs részpontszám. Ennek ellenére nem nehéz jól megírni. Otthoni gyakorlásra adnak egy példasort, amik nagyon hasonlítanak a ZH feladataihoz, ajánlott rajtuk végigmenni.

  Ha a KisZH-k és a NagyZH-k jól sikerülnek plusz pontot jelenthetnek a vizsgán, továbbá az előadásokon kiadhatnak házi feladatot, ami általában egy kicsit komolyabb levezetés, így összesen akár 30-40 pontot is össze lehet szedni a 100 pontos vizsgához (érdemes kihasználni ezeket). A félév végén a pótlási héten elővizsga is szokott lenni.

  Érdemes bemenni a NagyZH és vizsga előtti konzultációra, itt a gyakorló feladatok közül néhány kiválasztottat átbeszélitek, valamint az igaz hamis részt is végigveszitek.

  Összességében az a véleményem, hogy a tantárgyból viszonylag egyszerű jó jegyet szerezni, és emellett még akkor is érdekes lehet, ha épp nem a fizika a kedvenc tárgyad.

  Tippek

  • Aki középiskolában nem volt fizikai faktos és nem találkozott még a gimnáziumi alapóránál komolyabb fizikával, az sajnos elég nagy hátránnyal indul.
  • Szerencsére a feladatok jó része meglehetősen sablonos, így kellő mennyiségű gyakorlás után nem jelenthet gondot sem a ZH sem a vizsga.
  • A vizsgára érdemes átbogarászni a Hudson-Nelson idevágó részeit, mert az elméleti kérdések szinte egy az egyben abból kerülnek ki. Az sem ritka továbbá, hogy a könyvben kidolgozott számpéldákat kérnek vissza.
  • A mondatkiegészítős feladathoz érdemes átbújni a régi vizsgákat/zárthelyiket, mert viszonylag gyakran ismétlődnek. Ezenkívül a könyv ide is nagyon hasznos.
  • Érdemes a kisZH-kat és a nagyZH-t jól megírni és nemcsak az aláírásra hajtani, mert az ezekkel gyűjthető extra vizsga pontok akár egy teljes jegyet is jelenthetnek.
  • Ajánlott a gyakorlatokon előkerült feladatokat alaposan áttanulmányozni, mert a ZH/vizsga számolós részében elég gyakran visszaköszönnek egy az egyben ugyanezek, minimális változtatással.
  • Az MIT egyetemről fizika előadások felvételei, jegyzetei stb : http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#physics
  • A neptunban létezik szóbeli vizsga is, azonban valójában csak írásbeli vizsgát kell tenni.
  • Ajánlott elmenni a vizsga megtekintésre.

  Verseny

  A tárgyból rendeznek tanulmányi versenyt.

  A Fizika 1 versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik adott a félévben hallgatják a Fizika 1 tárgyat. A feladatok nagy része középiskolai versenyfeladat szintű, azonban az egyetemi ismeretanyag hasznosnak bizonyulhat. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el. A jó ötleteket is pontozzák! Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat “tökéletes” megoldása több pontot érhet, mint sok “félmegoldás”. A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására.

  Related posts:

  1. Történelem tankönyv 7 osztály letöltés
  2. Nkp megoldások
  3. 2019 kompetenciamérés megoldások
  4. Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából megoldás