Irodalom Munkafüzet Megoldókulcs 8 Osztály: Radóczné Bálint Ildikó Irodalom 8 Munkafüzet Megoldások

Köszönjük szépen!

Az átdolgozott, újgenerációs Etika 7. tankönyv bemutatása

2017 szeptemberétől az erkölcstan (hivatalosan már etika) tantárgy két új átdolgozott tankönyve jelenik meg: a hatodik és hetedik osztályos egyszerre.

A hetedikes és a nyolcadikos átdolgozott tankönyv szerkezetében szintén hasonló lesz.

A leckék 4-5 oldalasak, és a (rövid) olvasmányok, szövegek beépülnek a leckébe. Sok helyen található információs-fogalomértelmező szöveg vagy szakszöveg. Az olvasmányok általában rövidebbek. Megmaradt a lecke végi összegző-kutató-ajánló rovat. A főszöveg mint rovat megszűnt.
A tankönyv a korábbiakhoz hasonlóan tartalmaz Gyűjteményes blokkot, ahová a hosszabb feladatleírások és olvasmányok kerültek, de a Gyűjteménynek kisebb szerepe van, mint korábban, mivel a leckék hosszabbak. Ide került a szépirodalom is. A leckékben mindig feladatban és piktogrammal jelezzük, hová tartozik gyűjteményes anyag.
Projektből többféle szerepel: itt minden fejezethez tartozik egy-egy, amelyben kitalált helyzetekkel dolgozhatnak a tanulók, illetve saját “emlékkönyvet” készíthetnek. Ezekből természetesen érdemes választani.
A fejezeteket “Visszatekintő” oldalak zárják, amelyek rövid összefoglalási lehetőséget adnak.

A tankönyv és a tanmenetek megtekinthetők az OFI honlapján a tankönyvkatalógusban, a tankönyvek mellett, valamint a Nemzeti Köznevelési Portálon.
A kísérleti tankönyv leckéi továbbra is elérhetők a Nemzeti Köznevelési Portálon, ha abból (is) szeretnének dolgozni.

Javasoljuk azt is, hogy a négy tankönyvet – különösen játékok, alkotó feladatok esetében – használjuk minden évfolyamon, azaz egy-egy kimaradt feladatra később – akár következő évben – is visszatérhetünk. Az erkölcstan/etika tanítási alapja éppen a teljes rugalmasság – ahogy a kerettanterv is leszögezi –, mind a tartalom sorrendje, mind a súlyozása helyben dől el. A pedagógus választhatja a szakmai véleménye szerint legalkalmasabb feladatokat. Ugyanakkor a szerkezet, a feladatok sorrendje és kapcsolódásai megmutatják a logikai ívet is. Ám a tantárgyra az is érvényes, hogy bármilyen kérdésről problémáról, dilemmáról beszélgetünk a gyerekekkel, az valamilyen módon köthető a tematikához.

Az átdolgozott, újgenerációs Etika 6. tankönyv bemutatása

2017 szeptemberétől az erkölcstan (hivatalosan már etika) tantárgy két új átdolgozott tankönyve jelenik meg: a hatodik és hetedik osztályos egyszerre.

A hatodikos formájában és szerkezetében az átdolgozott ötödikes tankönyvvel rokon.

A leckék kétoldalasak, 2-3 résztémára térnek ki.
Szinte minden leckéhez tartozik kiegészítő olvasmány, amelyet egyrészt
– jelölünk a leckékben rövid ajánlóval és oldalszámra utalással
– külön feladatok is kísérnek, így teljes egységként is feldolgozhatók.
Az olvasmányblokk minden fejezet végén található.
A leckékhez nagyszámú kiegészítő anyagot kínálunk, amely a módszertan színesítésére, alaposabb gyakorlásra (pl. a kommunikációs gyakorlatok), kutató- vagy önálló alkotómunkára ad lehetőséget. Érdemes bátran használni ezeket, akár a leckében lévő anyag “rovására”, hiszen nincs törzs- és kiegészítő anyag, hanem a lecke-olvasmány-gyűjtemény anyagából egyenrangúan válogathatunk. A kiegészítő anyagot piktogram jelzi a leckében (bár egy-két helyen hiányzik, így javasoljuk, hogy a kollégák tanulmányozzák külön is a tankönyv utolsó részét.)
Összefoglaló-szintetizáló (tehát amelyek a tanult, megértett dolgokat más szempontból elevenítik fel) feladatsorok egyrészt a
– projekt: a kerettörténet – időutazás – a Bevezetőben és a fejezetek végén (a leckék után)
– “Visszanéző” feladatsorok kétoldalas rajzokkal szintén a leckék után.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hatodikos (és ötödikes) tankönyvhöz elkészült a tanári kézikönyv, amely az OFI honlapján a tankönyvkatalógusban, a tankönyvek mellett és a Nemzeti Köznevelési Portálon található meg. Ebben részletes leírások, kiegészítő források, további ötletek találhatók minden leckéhez!

A tankönyv és a tanmenetek megtekinthetők az OFI honlapján a tankönyvkatalógusban, a tankönyvek mellett , valamint a Nemzeti Köznevelési Portálon.

A kísérleti tankönyv leckéi továbbra is elérhetők a Nemzeti Köznevelési Portálon, ha abból (is) szeretnének dolgozni.

FONTOS! A tankönyv gazdag feladatválasztékot nyújt, de ebből a pedagógus saját csoportjához vagy aktuális témákhoz illesztve válogathat egy-egy óratervhez. (Akár a tanulók is tehetnek javaslatokat a kedvenc vagy érdekesebb feladatokra, amelyekkel szívesen foglalkoznának.)
Javasoljuk azt is, hogy a négy tankönyvet – különösen játékok, alkotó feladatok esetében – használjuk minden évfolyamon, azaz egy-egy kimaradt feladatra később – akár következő évben – is visszatérhetünk. Az erkölcstan/etika tanítási alapja éppen a teljes rugalmasság – ahogy a kerettanterv is leszögezi –, mind a tartalom sorrendje, mind a súlyozása helyben dől el. A pedagógus választhatja a szakmai véleménye szerint legalkalmasabb feladatokat. Ugyanakkor a szerkezet, a feladatok sorrendje és kapcsolódásai megmutatják a logikai ívet is. Ám a tantárgyra az is érvényes, hogy bármilyen kérdésről problémáról, dilemmáról beszélgetünk a gyerekekkel, az valamilyen módon köthető a tematikához.

Az erkölcstantanítás tapasztalatait vizsgáló kérdőív eredményeinek összegzése

Az erkölcstan mint iskolai tantárgy harmadik tanévét zárja az általános iskolákban. A 2016/17-es tanév lesz az első, amikor minden évfolyamon tanítják. Az elmúlt időszakban ismét felerősödtek a kételyek a tantárggyal kapcsolatban: szükséges-e, jó-e, hasznos-e, felesleges-e? Ezekre a kérdésekre egy széles körű, tapasztalatokra épülő vizsgálat adhat választ, amelyben gyakorló tanítókat, tanárokat kérdeznek meg a kutatók. A következő írásban egy ilyen kérdőíves vizsgálat alapján tekintjük át, milyen kép rajzolódik ki a tanárok véleménye alapján. Az online és anonim kérdőívet 2015. június és október között töltötték ki a tanárok.

Az erkölcstanhoz való viszonyulás a kezdetektől fogva ellentmondásos volt. A gyors bevezetés azt eredményezte, hogy 2013-ban úgy indult el a tanítás, hogy nem volt elég idő a tantárgy alapos megismerésére, ezért több volt a találgatás, mint az információ. A kerettanterv, majd a különböző tanítási segédletek, tankönyvek megjelenése már jobban árnyalta a képet. Kétféle elképzelés született: az egyik a jól körülhatárolt értékrend közvetítése, sokszor a már tantárgyakban megszokott módszerekkel (frontális közlés, tankönyvi ismeretközlő szöveg) és a másik inkább a gyermek egyéni véleményére, saját ítéleteinek tudatosítására építő szocializációs fejlesztés. A kerettanterv ez utóbbi mellett foglalt állást, egyrészt azzal, hogy kérdésekben íródott, másrészt a bevezetőben kifejtett pedagógiai alapelvekkel. Ezek közül a legfontosabbak: a gyermek aktív részvételére és személyes tapasztalataira építsünk, a tanítás tervezése és megvalósulása közben a rugalmasságot tartsuk szem előtt, pedagógusként ismeretközlő helyett inkább facilitátori szerepbe kerüljünk, és minél gazdagabb módszertani repertoárt alkalmazzunk. A pedagógusok sokszor a szükséges képzések hiánya miatt azonban maguk is bizonytalanok voltak, melyek is pontosan a tantárgy céljai, milyen lehetőségek vannak a fejlesztésre, hol találhatók jó minőségű tanítási segédanyagok. De értetlenséget, esetleg ellenállást tapasztalhattak a szülők vagy akár a kollégák részéről is.

A kerettantervben leírt koncepció több szempontból is eltér az általános tanítási gyakorlattól. Nehezebb meghatározni a tananyagot, nehezebb változatos, a csoporthoz, a gyerekekhez leginkább igazodó segédleteket – szövegeket, játékokat, feladatokat – keresni, talán eddig még kevésbé alkalmazott módszerekkel kell megismerkedni, a hagyományos értékelés nem működik és nem is alkalmazható. Legnehezebb pedig a feljesztési célok megvalósulását követni. Ezzel kellett megbirkózniuk a pedagógusoknak az elmúlt három évben. A tananyagfejlesztésben pedig rendkívül fontos lenne a folyamatos visszacsatolás, hiszen a beválási tapasztalatok finomíthatják a tantárgy egészét.

Hogyan vált be az új tantárgy a kérdőívre adott válaszok alapján?
A több területre vonatkozó kérdésekre 770 erkölcstant tanító pedagógus válaszolt. Itt természetesen nagyobb vonalú áttekintésre van lehetőségünk, ám ez is érdekes lehet számunkra. és összevethetjük napi, helyi tapasztalatainkkal.

Az első kérdéscsoport a pedagógusok tantárgyhoz való viszonyát vizsgálta. Először is arra kérdezett rá, egyetértettek-e a tantárgy bevezetésével. A válaszadók 85%-a egyetértett, egyrészt az erkölcsi nevelés szükségessége miatt, másrészt mert olyan témákat és olyan módon dolgozhatnak fel (nyitottabb légkör, beszélgetés), amelyekre más iskolai keretben nincs vagy kevés lehetőség van. A nemet mondók szerint az erkölcsi nevelés elsősorban a család feladata, a tantárgy témái és erkölcsi tartalmai más órákon felmerülnek, így viszont felesleges terhelés éri a tanulókat. Közöttük is nagyobb arányban voltak az alsó tagozaton tanítók, mondván, hogy ők folyamatosan, szinte minden tantárgyban megvalósítanak erkölcsi nevelést.

A legfontosabb kérdés az volt, hogy hogyan változott a pedagógus tantárgyhoz való viszonya a tanítási tapasztalatok hatására. Két teljes tanév eltelte után a válaszadók 86%-a azt mondta, hogy maradt a jó vélemény vagy a kezdeti kételyek ellenére javult. A pedagógusok 14%-ának romlott vagy maradt negatív a véleménye. A nem várt, pozitív tapasztalatok között említették, hogy a gyerekek megnyíltak, bizalmukba fogadták a pedagógust, jobban megismerték a tanulókat, a más területen rosszabbul teljesítő vagy visszahúzódó gyermek is aktív lett, a csoportban fejlődött a kommunikáció, javult az együttműködés, elfogadóbbak lettek egymással és a tanultak visszaköszönnek máshol is.

A szöveges válaszokban sok helyen felbukkan az az indoklás, hogy a gyerekek pozitív reagálása miatt javult az erkölcstan tanárának is a hozzáállása. A kérdőívben rákérdeztünk erre is: Mit tapasztalt a pedagógus, hogyan fogadták a gyerekek az új tantárgyat? A válaszadók 91%-ban úgy látták, hogy a tanulók szeretik a tantárgyat, megnyíltak és jól fogadták a sokféle módszert. Örülnek, ha meghallgatják őket és annak, hogy ezen az órán mást jelent a tanulás. Mindössze 5%-uk jelezte, hogy a gyerekek érdektelenek, közömbösek vagy nem veszik komolyan a tantárgyat, illetve 4% úgy látta, hogy csoporttól függően változó a fogadtatás.

Milyen módszereket és munkaformákat alkalmaznak a pedagógusok leggyakrabban? A kérdőív alapján kiegyensúlyozottan jelenik meg az órákon a frontális, egész csoportos, több csoportos, páros és az egyéni munkaforma. (A frontális és egész csoportos közötti különbség az, hogy az első esetben a csoport tagjai egyvalakire figyelnek, a másodikban mindenki – tehát a tanár is – figyel a másikra.) Leggyakoribb az egész csoportos munka, második a páros és harmadik csak a frontális. Természetesen a csoportlétszám meghatározza a munkaformát is: túl kicsi vagy túl nagy (azaz teljes osztályos) létszám nem kedvez a több csoportos munkaformának.

A hit- és erkölcstannal való párhuzamos oktatás nagyon különböző osztálylétszámokat alakít ki. Rákérdeztünk erre is: a leggyakoribb létszámkategória alsó és felső tagozaton is 8-15 fő között volt (37%), ezután a kis létszámú, 1-7 fős csoportok következtek (27%), majd a 16-22 fős csoportok (23%). 23 fő fölötti csoportról pedig 8% jelzett.

A módszerek szintén nagy változatosságot mutatnak. Leggyakrabban alkalmazzák a kollégák a beszélgetést vagy vitát, az esetmegbeszélést és a játékot. Ezt követi a dramatikus vagy szituációs játék, az alkotást és a szövegfeldolgozás. Csak ezután jön a tanári közlés, végül a kutató- vagy projektmunka és a kreatív írás. (Nyilvánvalóan ezek a leginkább életkortól függő módszerek.)

Mennyiben illeszkedik az erkölcstan az iskolai gyakorlathoz? A kérdést kétféleképpen értelmezték a pedagógusok. Azok, akik úgy értékelték, jól illeszkedik hozzá, azt emelték ki, hogy mint személyiségfejlesztő tevékenység, megfelel az iskola céljainak, illetve kapcsolódik más tantárgyi tartalmakhoz. Akik úgy válaszoltak, hogy eltér, mert nem követel lexikális tudást, és más módszerek kerülnek előtérbe, és jobban érvényesíthető a rugalmasság, a tanulók érdeklődése, a tanár szabadsága.

A tantárgy egyik krtitikus pontja az értékelés. Mint tudjuk, a törvényi szabályozás lehetőséget ad arra, hogy minden iskola a helyi pedagógiai programjában döntsön arról, hogy szövegesen vagy osztályzattal értékeljék az erkölcstant.[1] Arra a kérdésre, hogy mit értékelnek, a kollégák legnagyobb arányban a hozzáállást, aktivitást emelték ki. Második helyen az elvégzett feladatok minősége szerepel – tehát a jó együttműködés, odafigyelés, kommunikációs viselkedés, árnyalt vélemény, valamint a kreativitás. Értékelik a gyermek valamilyen pozitív változását, fejlődését – például hogy bekapcsolódik a tevékenységekbe, egyre összetettebben nyilvánít véleményt, új meglátásai vannak. Többen várják el bizonyos alapfogalmak megértését, tudását. Értékelik a gondolkodási műveleteket, például az ok-okozati összefüggéseket, erkölcsi tartalmak felismerését, kérdések megfogalmazását. Néhányan a tanórán kívüli változásokat is figyelemmel kísérik: fejlődik-e a szabálykövetés, a társas kapcsolatok minősége, udvariasság, segítőkészség, stb. Nagy számban válaszoltak a pedagógusok úgy, hogy “nem kellene” a tantárgyat értékelni – ebbe az esetben elsősorban az osztályzásra gondoltak, de többen a szöveges értékelést is a “részt vett” bejegyzésre szűkítenék.

Milyen nehézségekkel találkoztak a pedagógusok a tantárgy bevezető időszakában? Meglepő módon a legnagyobb arányban azok nyilatkoztak, akik szerint nem volt különösebb nehézségük. Ezután a tárgyi feltételek hiánya következett (tankönyvproblémák, eszköz- vagy teremhiány). Szintúgy a szakmai támogatást kevesellték: megfelelő minőségű tanári segédanyagokat vagy azok elérhetőségét. Negyedik helyen áll az a vélemény, hogy az új tantárgy másfajta szemléletet és több felkészülést igényel a pedagógus részéről. Ezután általános pedagógiai problémákat, illetve a gyerekek érdektelenségét emelték ki, majd a túl kicsi vagy túl nagy csoportlétszámot, az osztályok szétválasztását/összevonását és az értékelés nehézségeit. Gyakran merült fel, az, hogy a tantárgy céljainak elérését nem segíti elő a társadalmi, családi környezet, “árral szemben” dolgozunk. Több említést kapott még az is, hogy bizonyos témák fokozott bizalmat kívánnak, és az is, hogy a témák több időt igényelnének.

Megkérdeztük a kollégákat, hogy véleményük szerint milyen területeken fejleszti a tantárgy a tanulókat. Sorban a következőket emlitettték: 1. nyitottság, őszinteség, 2. kommunikáció, anyanyelv, 3. elfogadás, tolerancia, 4. magabiztosság, 5. viselkedéskultúra 6. egymásra figyelés, 7. a társas kapcsolatok minősége, 8. vitakultúra, 9. még nem észrevehető a fejlődés, 10. együttműködés, konfliktuskezelés, 11. közösségfejlesztés, 12. széles látókör, gondolkodás 13. kezdeményezés, önállóság, 14. szabálykövetés, 15. kreativitás.

Végül pedig arra voltunk kíváncsiak, mire lenne még szükségük a kollégáknak a szakmai fejlődésükhöz. A válaszadók negyede érzi úgy, hogy megfelelő a szaktudása végzettsége, tapasztalata, vagy egyéni kutatómunkája miatt. A legtöbben az erkölcstannal foglalkozó tanfolyamon vagy szakirányú továbbképzésen vennének részt szívesen. Ezután a módszertani ötletek és a pszichológiai ismeretek következtek. Szükség lenne a tanítási tapasztalatok, jó gyakorlatok megosztására, óralátogatásokra, ötletbörzékre. Nagy arányban említették, hogy a tantárgy tartalmához kapcsolódó egyéb területek – jog, társadalomismeret, szociológia, vallás, média – valamint etika.

[1] A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 54. paragrafusának 4. bekezdése szerint „A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére – jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével – az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja.” A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a törvényre utalva megerősíti, hogy a hit- és erkölcstan értékelése – azonos módon az erkölcstanéval, mivel egy sorban értékelik a dokumentumokban – a pedagógiai programban meghatározott módon történik.

Erkölcstan továbbképzés tanítóknak

A továbbképzési program címe: Erkölcstan képzés általános iskolai tanítók számára
Az alapítási engedély nyilvántartási száma: 23/54/2015, a képzés nyilvántartási száma: OFI-AK-35/2016
A jelentkezés és a képzésbe való bekapcsolódás feltétele:
általános iskolai tanítói oklevél meglétének igazolása és felhasználói szintű informatikai ismeretek.
Az oklevél másolatát kérjük a képzés kezdetekor hozza magával.

A képzésen való részvétel díja: 10.000 Ft.
A képzés helye, címe: Budapest (pontos helyszín szervezés alatt)
A képzés óraszáma: 30 óra – 18 jelenléti és 12 távoktatási óra
A képzés időpontjai:

jelenléti nap: 2016. október 7. péntek
távszakasz
jelenléti nap: 2016. október 28. péntek
távszakasz
jelenléti nap: 2016. november 11. péntek

A képzés elvégzését igazoló dokumentum formája: Tanúsítvány
A tanúsítvány kiadásának feltétele
a jelenléti órákon való min. 90%-os részvétel, aktív részvétel a jelenléti órákon és a távszakaszban, képzési portfólió elkészítése és feltöltése a Moodle online felületre

Jelentkezés: e-mailben a csatolt jelentkezési lap (word formátumban történő) visszaküldésével a lang.eva@ofi.hu címre.
Jelentkezési határidő: 2016. szeptember 23.
A képzésen részt vevők létszáma max. 20 fő lehet (az alapítási engedély szerint), ezért, ha a jelentkezők száma több lesz, új csoportot indítunk

Kapcsolattartó: Láng Éva, e-mail: lang.eva@ofi.hu, Telefon: +36 30 723 9740

Felső tagozatos etikatankönyvek tanmenetei

Megjelentek a Nemzeti Köznevelési Portálon és az OFI tankönyvkatalógusában a felső tagozatos Etika (Erkölcstan) tankönyvekhez készült tanmenetek.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet minden tankönyvhöz kétféle tanmenetet készített: egy ún. teljes (normál) és egy rugalmas változatot.

Mindkettő célja, hogy az adott tankönyvi tartalmat illessze a kerettanterv témaköreihez, valamint hogy a pedagógus éves tervezési munkáját segítse, mind az órakeret felhasználása, mind a tananyagtartalom elosztásának tekintetében.

Ezek a tanmenetek tehát alapvetően a tankönyv alkalmazását segítik, így itt a tankönyvi tartalom jelenik meg. Ezek természetesen szabadon cserélhetők bármilyen, a pedagógus által megfelelőbbnek ítélt anyagra.

A tanmenetek szerkeszthető dokumentumként jelennek meg, tehát miután a tanár megismerkedett a tankönyvvel, értelmezte annak lehetőségeit, adaptálhatja a tanmenetet saját csoportjaira, és készíthet belőle saját új dokumentumot. Az alaptanmenet pedig továbbra is szolgálhat egy összegző, tájékoztató anyagként az esetleges módosításokhoz.

A teljes változat nagymértékben a tankönyvre épül. Ez azt jelenti, hogy annak szerkezetét követi, a lehető leginkább az ott található tartalmakat építi be. Ugyanakkor – mivel általában “túltervezettek” a tankönyvek –, a tanmeneten belül is megjelenik a választási lehetőség. Ebben a változatban minden tananyagtartalom valahol ajánlásra kerül, csak választani lehet belőlük. Így, mikor saját helyi tanmeneteiket készítik a tanárok, érdemes kiválasztani, amelyiket a legalkalmasabbnak tartják.

A rugalmas változat kevesebb tananyagot határoz meg, így nagyobb tanári szabadsággal tervezhető a tanév, több idő szánható a képességfejlesztésre. A tanmenet kevésbé követi a könyvet, sokkal inkább a kerettantervet. Ez azt jelenti, hogy a könyv és a kerettanterv által meghatározott kulcstémákhoz javasol tankönyvi feladatokat: azaz nem szigorú sorrendben veszi a könyvet végig. Természetesen még ez az ajánlás is sok: ehhez is választható más anyag, illetve a feladatok közül szelektálni kell az osztálynak legmegfelelőbb módon.

Melyiket kinek ajánljuk?
– a teljes változatot annak a tanárnak, aki alapvetően a tankönyvből szeretne tanítani (és a tanulóknak is van könyve)
– a rugalmast annak a tanárnak, aki nem szeretne a tankönyv szerint haladni, inkább a kerettantervre támaszkodik (a konkrét feladatok kihúzásával önállóan is működik a tematika) / ahol nincs tanulói példány, de a tankönyv tanári segédletként hasznos lehet / ahol a tankönyvi tartalom túl sok a csoportnak.

Mindenképpen javasoljuk a bevezető elolvasását, ami (tömören) ismerteti a könyvet – felépítését, szerkezetét – és a tanmenetet is.

Mindegyik újgenerációs tankönyvhöz elkészült a tanári segédkönyv: Etika 5-6 és Etika 7-8

5. évfolyam Etika újgenerációs tankönyv teljes és rugalmas tanmenetek

6. évfolyam Erkölcstan kísérleti tankönyv tanmenetek teljes és rugalmas változat

6. évfolyam Etika újgenerációs tankönyv teljes és rugalmas tanmenetek

7. évfolyam Erkölcstan kísérleti tankönyv tanmenetek: teljes és rugalmas változat

7. évfolyam Etika újgenerációs tankönyv teljes és rugalmas tanmenetek

8. évfolyam Etika újgenerációs tankönyv teljes és rugalmas tanmenetek

Az én világom 4. etikatankönyv tanítói segédanyaga

Kedves Kollégák!

Az utolsó pillanatig készültünk arra, hogy az eddig megszokott módon tankönyvünkhöz megírjuk a tanítói kézikönyvet. A tankönyvcsaládot – az Apáczais hagyományokat és pedagógiai szemléletünket követve – úgy terveztük, hogy a tankönyv magától értődő kísérője lesz a kézikönyv is. Például azért, mert a játékok leírása, a hosszabb mesék nem a tankönyv oldalait bővítik, hanem a tanító kezébe kerülnek.

Ennek a most induló tanévnek a kezdetére elkészült a tankönyvünk, de a kézikönyvre nem kaptunk megbízást. Ennek ellenére mindketten úgy gondoljuk, nem tehetjük meg a könyvet használó kollégákkal, hogy ez a fontos segítség ne jusson el hozzájuk, ez számunkra is kellemetlen. Tudjuk, mennyi probléma van két éve a kézikönyvek beszerzésével, pedig mindegyik időben elkészült! Reméljük, hogy legalább azok, akik rábukkannak a honlapunkra, megtalálják az anyagokat, amelyeket itt közzéteszünk.

Mostantól folyamatosan készítjük mindegyik leckéhez a már megszokott – kéziratos, word – formátumban a tanítói kézikönyvet. Kérjük, figyeljék ezt az oldalt, amíg össze nem áll a teljes anyag (akkor majd egyben is megjelenik.)

A tanmenetet az NKP-n keressék, de addig is egy rövidebb változatot itt is közreadunk, hogy tudjanak készülni az évkezdésre.

Fenyődi Andrea, Pénzesné Börzsei Anita szerzők

Tanmenet:
Az én világom 4 tanmenet

Segédlet a tankönyvi leckék szerint

I. fejezet – Közös életünk

II. fejezet – A világ körülöttünk

III. fejezet – Valóság és képzelet

Az Erkölcstan 8 kísérleti tankönyv ismertetése

A tankönyv megtekinthető a Nemzeti Köznevelési Portálon.

A tankönyv sajátosságai

A tankönyv négy nagy fejezetből áll, amelyek a kerettanterv második három témakörének felelnek meg, a negyedik fejezet leckéi pedig a négy- vagy nyolcéves erkölcstan-, és egyben az általános iskolai tanulmányok lezárását segítik. A negyedik és ötödik kerettantervi témakör sorrendje megfordul, ennek oka pedig a pályaválasztás előkészítése azzal, hogy iskolaév elején kerüljön sor a jövőbeli tervek megbeszélésére.

A tartalom törzsanyagát a négyoldalas – illetve a 4. fejezetben kétoldalas – leckék adják. Az olvasmányok beépülnek a leckékbe. Összesen 28 lecke van. Ezek közül az első ismétlő, az utolsó négy pedig összefoglaló jellegű. Mindegyik fejezet egy három oldalas projekt-blokkal zárul (2 vagy 3 projekttéma). Ebben egy vagy két téma a törzsanyagot bontja ki, a harmadik – amelyek egymásra épülnek – egy elképzelt közösség kitalálása folyamán készteti a tanulókat a tananyag értelmezésére. Ez a projekt négy részletben található a könyvben: a kétoldalas Bevezető után jelenik meg a projektindító elem.

A leckék négyoldalas felépítése mindig az alábbi szerkezetet tartalmazza:

oldal – Ráhangolás: három feladategység, mindegyik ráhangoló funkcióval, a lecke témájának fókuszpontjaihoz illesztve – egy mottó és a hozzá kapcsolódó kérdések (beszélgetés), és két tevékenykedtető vagy vitára, megbeszélésre hívó feladat. (Ezek közül érdemes választani ráhangolónak, a kimaradtakat az óra későbbi szakaszába, levezetésnek, önálló feladatnak lehet adni.)
oldal – Témaösszegzés: főszöveg a téma tömör összegzésével, a kulcsfogalmak kiemelésével és magyarázatával. A fogalmak nem elsősorban számonkérendő tudáselemek, sokkal inkább az a törzsszöveg célja, hogy a további beszélgetés, értelmezés alapjait vesse meg. A szöveget egy rendszerező vagy további értelmezést kérő feladat követi.
oldal – Olvasmány és Párbeszéd: a rövid vendégszöveg(ek) a téma más aspektusát is bemutatják, az utolsó feladat pedig mindig a témára vonatkozó vitát kezdeményez párbeszéd vagy kérdések segítségével.
oldal – Kreatív feladat, összefoglalás, kutatás: egy képes, dramatikus vagy játékos feladat után az oldalon található a záró rovat, amely egyéni és gyűjtőmunkákra ad lehetőséget. Részei: Összegző kérdések, Nézz utána, Ajánlók. Az ajánló rovatban is adunk meg feladatokat. A Kihívás-sal jelölt feladatok összetettebb, nehezebb feladatok.

A negyedik fejezet kétoldalas leckéi másképpen tagolódnak: mottó és kérdések, majd feladatok. Nincs záró rovat.

A tankönyvi tartalom túltervezett – ezért értelemszerűen nem kell végigvenni minden feladatot, hanem a rugalmasságot és a tanári választás szabadságát igyekszik biztosítani. Mind a különböző fókuszú altémák, mind a módszertani változatosság azt a célt szolgálja, hogy a pedagógus a tanulócsoporthoz választhasson feladatot. Ezen kívül nyilvánvalóan a környezeti feltételek is befolyásolják a feladatválasztást (csoportlétszám, IKT-lehetőségek, stb). Az órák olyan módon is tervezhetők, hogy például egyik anyagrész feldolgozása elsősorban beszélgetéssel, a következő inkább szöveg (főszöveg, olvasmány) alapján, azután pedig dramatikus vagy kreatív módon valósul meg. A cél az lehet, hogy mindegyik munkatípust kipróbálják a csoportok.

A projekt feldolgozása szabadon választható, akár a fejezetenként különböző, akár az összefüggő feladatsort dolgozzák fel, és sok projekt / gyűjtőmunka-típusú feladat szerepel a Nézz utána rovatban is. Természetesen ezek ki is hagyhatók. Amennyiben a következetes projektmunka mellett dönt a csoport és a pedagógus, akkor a bevezető szakaszban több időt kell szánni a csoportok kialakítására, munkamegosztásra, tervezésre. Ez megtérül akkor, amikor már gyakorlottá válnak, összeszoknak a csoportok. Az utolsó lecke célja ennek a következetes – a tankönyv által erősen ajánlott – munkafolyamatnak a lezárása.

Kérdéseket a tankönyvvel kapcsolatban feltehetnek: kapcsolat@erkolcstant-tanitok.hu vagy alább a bejegyzés fórumán.

Az átdolgozott Etika 5 bemutatása

A tankönyv megtekinthető a Nemzeti Köznevelési Portálon.

Etika 5. újgenerációs tankönyv

A tankönyv terjedelme nem változott, maradt 144 oldal.

A tankönyv minden korábbi elemét megmaradt – a főszöveg kivételével -, de több közülük más helyen és más hangsúllyal szerepel. Egy új rovat jelenik meg: az egész éven át tartó közös meseírás (projektfeladat).

A Bevezető hosszabb lett két oldallal – egyrészt a felső tagozat kezdetére hangolódást, csoportszervezési feladatokat, a tankönyv rövid bemutatását, másrészt a közös meseírás indítását tartalmazza.

A leckék száma ugyanannyi (23), mint volt, de a tematikát jobban igazodik a kerettantervhez. A fejezetek a kerettanterv első három nagy témájának sorrendjét követik (Egészséges élet – Személyes kapcsolatok – Közösségeim).

A leckék kétoldalasak, mindig a páros oldalon kezdődnek. Ez az áttekinthetőség segítette a tanárok munkáját.

A leckék feladatai egy – vizuálisan nem jelölt – struktúrában helyezkednek el: ráhangoló szakasz – témafeldolgozás – összegzés, reflexió. Remélhetőleg ez koherensebbé teszi a leckéket.

A leckéken belül a legnagyobb változás a főszövegeket érintette, mivel megszűnt a főszöveg mint rovat. Mivel a tankönyv és a kerettanterv alapvetően a gyerekeket aktivizáló, bevonó szemléletének kevésbé feleltek meg ezek a szövegek (sokszor előre közölték az ítéleteket, amelyet a gyerekek is megfogalmazhattak volna, vagy általános megfogalmazások, kérdések szerepeltek – ezek viszont inkább ráhangoló funkciót töltenek be), viszont sok helyet vettek el feladatoktól, képektől, ezért a szövegek leglényegesebb elemei egy-egy feladat bevezetőjébe kerültek.

Rendkívül sok probléma van-volt az internetes ajánlásokkal, vagy technikai jellegű – megszűnt a link, nem elérhető, nehéz leolvasni –, vagy tartalmi (például “időközben” a honlap tartalma, szerkesztési elvei megváltoztak). Ezért az ajánló mint rovat megszűnt, de internetes kutató feladat több helyen van.

A korábbi tankönyvhöz hasonlóan megmaradtak az olvasmányok két változással: nem a 23 lecke után találhatók, hanem mindegyik nagy fejezet második felében, így eloszlanak a könyvben, a fejezetek jobban egységbe kerülnek. Mivel az olvasmány előtt bevezető szöveg utána pedig több feldolgozó feladat található, így minden olvasmány önállóan is feldolgozható egység lett. Az olvasmányok között sok új van – rövidebbek, remélhetőleg gyermekközelibbek lettek. Az olvasmányokat a leckében a korábbiakhoz hasonlóan piktogram jelzi, de oldalszámmal.

A felhasznált irodalom sok kortárs gyermekverssel bővült, ezek leggyakrabban ráhangoló szerepet töltenek be.

A kísérleti tankönyv Gyűjtemények rovata jelentősen ki lett bővítve. Amíg az mindössze 4 leckéhez kínált dramatikus játékot, jelenleg háromféle feladat szerepel a Gyűjteményekben – Játékok, Dramatikus feldolgozás, Kreatív feladatok. Szinte mindegyik leckéhez kapcsolódik 1-2, tehát egyenletesebb az eloszlásuk. Ezek szabadon választható feladatok, a leckében színes piktogram jelzi azt, hogy a témához tartozik kiegészítő feladat, és hogy melyik oldalon található.

Ez a vizuális jel a leckének azon részében van, ahová tartalmilag befűzhető az anyag. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus dönthet, melyik elágazáson halad tovább: a lecke – önmagában koherens – felépítését követi, vagy kitér az olvasmányra, ha inkább szöveggel akar dolgozni, vagy például egy dramatikus feladatot választ. Így differenciáltabban alkalmazkodhat a tanulócsoporthoz. A feladatok egy része otthonra is adható, ezeknek gyakran az értékelésben lehet szerepe.

A kísérleti tankönyv leckéinek a szervező elemei a színek és a munkaformát jelző piktogramok voltak, ez érvényét vesztette. Most a feladatok számozottak, és az elágazásokat, kiegészítéseket jelzik a piktogramok. A tankönyv szervező színei megmaradtak, de egységesebbek lettek. (Pl. a feladatszám, táblázatok, alcímek színe.)

A nagy fejezetek végi Összefoglalás helyére egy-egy oldal reflektív feladatsor került, amely segítségével a tanulók saját viszonyulásaikat gondolhatják újra más módon.

Teljesen új elem az egész éven át tartó mese-projekt – A mi mesénk. Ez kilenc helyen jelenik meg a tankönyvben, vizuálisan elkülönítve. Mindegyik rész tovább építi a mesét, amit a gyerekek csoportban kidolgoznak, rögzítenek. A mesébe rejtve megjelennek az etika témái: család, célok, jellem, tanulás, kitartás, döntés, összetartozás, otthon, értékek. A közös munka az együttműködés fejlesztését is szolgálja. Év végére egy illusztrált alkotás születhet, ha úgy dönt az osztály, belevágnak.

A korábbi tankönyv képei elsősorban illusztrációk voltak. Most többségében úgy jelennek meg a képek – grafikus által rajzolt képek, képregények és fotók –, hogy gondolatokat, beszélgetést indítsanak el, és mindig feladat is kapcsolódik hozzájuk. Egy oldalon gyermekrajzok is láthatók. Sok esetben a tanulók hozhatnak létre vizuális alkotásokat.

Kérdéseket a tankönyvvel kapcsolatban feltehetnek: kapcsolat@erkolcstant-tanitok.hu

Módszertani kiadvány a fiatalok társadalmi szerepre való felkészítéséhez

A Barankovics István Alapítvány Innovatív módszertani megoldások a fiatalok társadalmi szerepre való felkészítésében 2. kötet című kiadványa több tematikus tervet is tartalmaz, amelyet az erkölcstan-, etika oktatásában fel lehet használni mintaként. (megjelent: barankovics.hu 2015. 11. 28.)

Homor Tivadar: Bevezetés az erkölcstan / etikatanítás pedagógiájába
A szerző átfogó áttekintést ad az erkölcstan-etikaoktatás helyzetéről, történetéről és szakmai alapkövetelményeiről. Fontos írás a tantárgy általános megismeréséhez.

Tánczos Krisztina: Holokauszt – gyerekszemmel
A dolgozat egy iskolában megvalósított, a fiatalok, szüleik és a tantestület által is sikeresnek minősített projektet mutat be a holokauszt oktatás témájában.
A tananyag feldolgozása általános iskola 7-8., középiskola 9-12. évfolyamaiban javasolt.

Körmendy Károly: Etikaoktatás kialakítása a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumban
A dolgozat az etikatanítás megvalósulási formájával, jövőbeli lehetőségeivel foglalkozik egy budapesti katolikus gimnáziumban 10 éve folyó gyakorlat tapasztalatainak felhasználásával. A bemutatott tematikus terv a társas kapcsolatok kérdéskörét dolgozza fel és példaként egy óratervet mutat be. A tananyag feldolgozása a 10-11. évfolyam számára javasolt.

Hajas Anikó: A barátság
Az óraterv témája a barátság, amely az 5. osztályos Erkölcstan tanmenet Kapcsolat, barátság, szeretet témakörbe illeszthető be. IKT eszközök alkalmazásával, differenciált csoportmunkával, szerepjátékkal, irodalmi és zenei anyag felhasználásával igyekszik a tanulói kompetenciákat sokoldalúan fejleszteni. 5. osztályos, sajátos nevelési igényű (SNI) tanulóknak készült.

Csányi Judit: Ahány ház annyi szokás
Erkölcstanórán használható óravázlat 1-2. osztályos, alsó tagozatos gyerekek számára, mely a heterogén csoportmunkára és egyéni feladatmegoldásokra épít a Komplex Instrukciós Program elvei szerint. Az óravázlatot olyan osztályok tudják megvalósítani, akik a csoport munka szervezésében már némi jártasságot szereztek.

Perjésiné Kiss Rita: Bölcsesség, avagy őseink bölcsességétől a Facebook bölcsességéig A dolgozat egy megvalósított iskolai projektet mutat be. A projekt kidolgozottságának köszönhetően az egyes elemek külön-külön is megvalósíthatóak. Heterogén összetételű, 13 éves gyermekek csoportja számára íródott, akik hozzá vannak szokva a tananyagok különféle feldolgozásaihoz.

Kor Erika: Szentesíti-e a cél az eszközt? Diákvállalkozások etikai aspektusai
A gyakorlatsor gazdasági szakközépiskolásoknak készült, de felhasználható más középiskolában is a gazdasági nevelés témakörében.

Ramasz Vanda: A környezetért érzett felelősség fejlesztése
A Biblia szimbolikus nyelve című irodalomóra a Teremtés könyvének egyik ikonikus jelenetét, Noé történetét dolgozza fel. A téma szorosan összefügg a környezetünkért érzett aggodalommal, és felelősséggel. A gyerekeket az óra játékos módon arra tanítja meg, hogy a tetteinknek következményei vannak, és a környezetvédelem is a középpontba kerül. Az óraterv az 5. évfolyam diákjainak készült, de hatodik osztályban is helye lehet az irodalomórák sorában. Beépíthető akár valamelyik környezetvédelmi világnaphoz illesztve is.

Filep Otília: Az igazak örökké élnek (A kitartó tanulás és a munka szerepe az életút megalapozásában
Az óra témája Jedlik Ányos életrajzának a feldolgozása. A feladatok segítségével
feldolgozásra kerül a tudós gyerekkora, munkássága, öregkora. A gyerekek ráéreznek a kitartó tanulás, munka szerepének fontosságára a céljaink elérése érdekében. Az óravázlatot 12-14 éves korosztálynak terveztem. De az ötletek, módszerek minden általános és középiskolai korcsoportban alkalmazhatóak. Segítenek megvilágítani a hírességek (nem csak a fizikusok) emberi mivoltát.

Vőneki Mária: Gyere haza Paco! (Konfliktus és konfliktuskezelés a családban)
Egyre több csellengőről hallunk a médiában. A gyerekek eltűnésének számos esetben egy családon belül lezajlott konfliktus az indítóoka. Általában fontos, hogy a gyermekek rendelkezzenek a konfliktusok konstruktív kezeléséhez szükséges kompetenciákkal, de különösen fontos, hogy kiskamasz korban szembesüljenek a családon belüli konfliktusok kérdéseivel. Az általam tervezett etikaóra keretében közösen gondolkodunk a gyerekekkel. Fontos, hogy a feladatokkal, játékokkal eljussunk a megfelelő következtetésekig és lássák a tanulók a konfliktusok feloldásához vezető utakat. Az óravázlatban a hetedik osztályos 13-14 éves gyerekek számára terveztem feladatokat.

Az én világom 4. bemutatása

Kedves Kollégák!

Hamarosan megjelenik Az én világom 4 erkölcstankönyv. Reméljük, a kezdődő tanévben sikerrel használják majd a tankönyvcsalád utolsó kötetét.

A tankönyv felépítésében és koncepciójában is követi az előző három könyvet. A 3-4. évfolyampár kerettantervi tananyagából, a második osztályos könyvhöz hasonlóan a második három témakört dolgozzuk itt fel: Én és tágabb közösségeim, Én és a környezetem, Én és mindenség. Ezt a szerkezeti bontást az indokolja, hogy így egy témakörre több idő, nagyobb óraszám jut, jobban el lehet mélyülni a tananyagban és a különböző képességek gyakorlásában. A kerettanterv egy-egy altémája sem csak egy órát kaphat, hanem lehetőség van a téma reflexiójára is a következő órán. (Ha egy nagy témakörre 32/6 óra, azaz 5 óra jutna, mindegyik nagy témát csak felületesen érinthetnénk.)

A három nagy fejezeten belül 22 lecke található. A könyv 72 oldalas (ezzel a másodikos könyre hasonlít, amelyben egy-egy lecke 2-4 oldalas is lehetett, míg az 1. és a 3. tankönyvben kétoldalasak a leckék.)

fejezet: Közös életünk – Újra együtt, Család, Anyanyelv, Nyelvi sokszínűség, A nyelv ereje, Összetartozás, Nemzet, állam, Közösségi ünnepek, Jeles napok, Szokások, Öltözködés, Távoli kultúrák, Elfogadás

fejezet: A világ körülöttünk – Tárgyaink, A tárgyak sorsa, Lakóhelyünk, Világörökség, Felelősség

fejezet: Valóság és képzelet – Fantázia, Megismerés, Igazság, Kezdet és vég

A tankönyv felépítése, módszertani eszköztára hasonló az eddigiekhez. Továbbra is sok játékot ajánlunk, verseket, meséket, történeteket olvashatunk. Az eddigi könyveknél megismert grafikák – Eszes Hajnal munkái – részben színesítik, illusztrálják a könyvet, de az esetek nagy részében a képekhez, fotókhoz feladat is kapcsolódik. A fejezetválasztó rajzokat az Igazgyöngy Alapítványi Iskola tanulói készítették, így ezek is a tehetség és gyermeki kifejezőerő példái, ugyanakkor fejezetindító vagy összefoglaló beszélgetést inspirálhatnak.

Továbbra is a gyermeki tapasztalatokra alapozunk, de ebben a tankönyvben jelenik meg a legnagyobb hangsúllyal az ismeretterjesztés. Ez elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a gyermek az ítéletalkotásába több információt építsen be, törekedjen az alaposabb megismerésre, illetve szélesítse a látókörét. (Tehát nem számonkérendő tananyag.)

A témákból fakadóan egyszerre jelenik meg a magyar kultúra mélyebb ismerete és a különböző kultúrák megismerése.

Az életkor előrehaladtával hangsúlyosabbá válik a vita, illetve a különböző nézőpontok megismerése. Az ítéletalkotást egyre inkább sokoldalú érveléssel támaszthatják alá a gyerekek. A tanító részéről itt még inkább a moderátori szerep felvállalása szükséges. A viszonylagosság, egyedi megítélések felismerése nem biztos, hogy könnyű feladat, mivel ebből következhet, hogy nincs mindenben egyértelmű igazság, tehát a konszenzusra törekvés lesz fontos.

Ahogy már a másodikos, harmadikos könyben is felvetettünk “nehezebb” témákat, itt is megpróbálunk ezekről beszélni. A szegénység, a kiközösítés, előítélet, felelősségvállalás, a virtuális világ veszélyei mellett a halál témája az, amire talán jobban készülni kell a tanítónak, és szükség szerint bővítve vagy más módon feldolgozni.

Új vagy továbbfejlesztett elemek, illetve változások a tankönyvben:

Panka és Peti már nem szerepel a könyvben
igen sok helyen találhatók projektfeladatok, kutatómunka, amelyek elvégzésekor a közös munkát megtapasztalhatják és értékelhetik a gyerekek,
többször találunk vitára vagy fogalom értelmezésére késztető állításokat,
néhány feladatban azt javasoljuk, hogy gondolja végig a tanuló, egyetért-e az állítással, de nem kell beszámolni róla másoknak – egyéni gondolkodás
a nyelvről szóló részeknél újra előkerül az erőszakmentes kommunikáció – vissza is lehet nyúlni a harmadikban tanultakhoz
Tudod-e? vagy Olvasd el! címmel szerepel az információs rovat
Projektleckék: ezek a leckék másfajta feldolgozást igényelnek, nagyobb mértékben vesznek részt a tanulók az anyag összeállításában. A lecke az alapfeladatokat – pl. szereplők kitalálása, egy szituáció felvázolása – adja meg, majd a gyerekek csoportokban találják ki, írják meg, játsszák el a feladatokat, majd tanítói segítséggel megbeszélik. Ilyenek az Összetartozás, Elfogadás, Felelősség, Igazság c. leckék. Itt ugyanazokkal a szereplőkkel lehet dolgozni, tehát a feladatok átívelnek a tanéven. (Természetesen a tanító másképpen is dolgozhat, erre a kézikönyv fog javaslatot tenni.)
A tankönyv utolsó előtti oldalán szerepel az irodalomlista és az egyes feladatok megoldásai.

A tanítás koncepciójának továbbra is a rugalmasság, tanulókhoz való alkalmazkodás az egyik alapja. Tankönyvünk tehát széles feladatsort kínál egy-egy kerettantervi résztéma feldolgozásához, amelyből a tanító és a gyerekek választják ki a számukra legérdekesebbet. Mivel a tankönyvben leckéinek száma kevesebb, mint az éves óraszám, a tanító dönthet arról, melyik témát hány órában dolgozza fel. (Például, ha más tanórákon foglalkoztak a témával, akkor csak az attól eltérő anyagot érdemes használni, illetve több idő marad a dramatikus és a projektfeldolgozásra) A tankönyveket a szerzők általában túltervezik a választási lehetőségek érdekében, valamint azért, hogy a módszertani paletta szélesebb legyen. Ezért semmi probléma nincs azzal, hogy például egyik órán egy tankönyvi leckéből szövegfeldolgozással közelítjük meg a témát, a következő leckéből pedig inkább a dramatizálás vagy a kutatómunka révén fejlesztjük a gyerekeket.

Tankönyvünk a módszertani eszközök és tevékenységek széles palettáját alkalmazza – elsősorban a tanító munkáját segítendő, hogy az adott tanítási helyzetben a véleménye szerint legalkalmasabb, a csoportnak leginkább megfelelő módszert válassza. Ezek: ráhangoló játékok, versek, esetelemzések – irodalmi szemelvények, képregények vagy valós tapasztalatok feldolgozása megbeszéléssel, egyéni véleményalkotás írásban vagy képi kiegészítőkkel, véleményalkotás és -egyeztetés beszélgetés és vita segítségével, asszociációs feladatok – képek, versek alapján – a nem tudatos és affektív tényezők, valamint személyes tapasztalatok előhívására, dramatizálás, szituációs játékok, alkotómunka, ismeretszerzés, kutatás, projektmunka, kommunikációs technikák megismerése. A projektmunkák egy része iskolán kívüli tevékenységhez kapcsolódik.

A leckék felépítése és a grafikai szervezők ugyanazok, mint korábban: rózsaszín feladatszám jelöli a témára hangoló feladatokat, zöld a szövegfeldolgozást, sárga a témafeldolgozó egyéb feladatokat és lila a kreatív szakaszt. A piktogram a tevékenységfajtát jelöli, bár van olyan feladat, amihez többféle tevékenység tartozik, itt a legfontosabbat jelöli a piktogram.

A teljes irodalmi szövegek nem a tankönyvben, hanem a tanítói kézikönyvben szerepelnek. A tankönyvcsalád kézikönyvei már nem jelennek meg sajnos nyomtatott formában, hanem online lesznek elérhetők a Nemzeti Köznevelési Portálon. A kézikönyv és a tankönyv tartalmával kapcsolatban személyes segítséget is nyújtunk ezen a honlapon, ha a kapcsolat@erkolcstant-tanitok.hu címre írnak.

Tankönyvünk sok lehetőséget kínál olyan tevékenységekre, amelyek az értékelés alapjául szolgálhatnak. Az órai feladatokban való részvétel mellett a projektfeladatok, alkotó feladatok elvégzése, a gondolkodtató kérdésekre adott egyéni válaszok megfogalmazása, a beszélgetésekben vagy reflexiókban történő megnyilvánulások árnyaltságának értékelése mellett a felvázolt esetek többszempontú elemzése, empátiás megnyilvánulások, az önreflexióban, vitakultúrában, kommunikációban, önfegyelemben, együttműködésben végbemenő fejlődés – mivel a tevékenységek erre lehetőséget teremtenek – is értékelhető.

A tankönyvválasztást és a negyedikes könyv megismerését segítendő ezen a linken rövid betekintés nyerhető a könyvbe. A harmadikos könyvből minta pedig itt található.