Press "Enter" to skip to content

7 Es Kémia Munkafüzet Megoldások

2022 közepéig lesz CSOK: ez is téves, ez a dátum a falusi CSOK-ra van megadva, nem a normál CSOK-ra. S bár ez nem témánk, de szintén állandó vita tárgya, vajon mennyire van jelen a CSOK az ingatlanpiacon? 2016 és 2019 között majdnem minden második új ingatlant CSOK-kal vettek meg (42%-ukat, hogy pontos legyek), a használt ingatlanoknál 11% volt ez az arány. 2016-ban még csak 20. 755 folyósítás volt, 2019-ben már 34. 232. Év elejéig 135 ezer család vette igénybe a CSOK-ot.

KÉMIA MUNKAFÜZET. Készült a

1 KÉMIA MUNKAFÜZET 7-8. ÉVFOLYAM I. KÖTET Készült a TÁMOP / azonosító számú A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban” projekt keretében

2 Készítette Nyerkiné Alabert Zsuzsanna Lektorálta Dr. Virág Diána 1

3 TARTALOMJEGYZÉK A LABORATÓRIUMI KÍSÉRLETEZÉS MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYAI. 3 BEVEZETÉS. 6 TÉMAKÖRÖK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE. 6 TÉMAKÖR 1.: ISMERKEDÉS A LABORATÓRIUMMAL ÉS A KÉMIÁVAL. 7 K ESZKÖZÖK A LABORATÓRIUMBAN. 7 K MÉRÉSEK: TÉRFOGAT, TÖMEG, HŐMÉRSÉKLET K VEGYSZEREK TÁROLÁSA, JELÖLÉSE K MI IS AZ A KÉMIA? MIND AZ, AMI ÉG, BÜDÖS ÉS ROBBAN K HOGYAN MÉRHETEM MEG EGY VÍZCSEPP TÉRFOGATÁT? TÉMAKÖR: RÉSZECSKÉK, HALMAZOK, VÁLTOZÁSOK, KEVERÉKEK K MI A KÖZÖS BENNÜK? ECET, LIMONÁDÉ K FIZIKAI VÁLTOZÁSOK, KÉMIAI ÁTALAKULÁSOK K DIFFÚZIÓS KÍSÉRLETEK K ELEMEK ÉS VEGYÜLETEK K AZ ANYAGOK FIZIKAI TULAJDONÁGAI K FIZIKAI VÁLTOZÁSOK K KÉMIAI ÁTALAKULÁSOK K AZ ANYAGOK KÉMIAI TULAJDONSÁGAI K HŐTERMELŐ ÉS HŐELNYELŐ FOLYAMATOK K ANYAGMEGMARADÁS TÖRVÉNYE K HOMOGÉN ÉS HETEROGÉN RENDSZEREK K HASONLÓ A HASONLÓBAN OLDÓDIK K KÍSÉRLETEK JÓDDAL K OLDHATÓSÁG VIZSGÁLATA K TELÍTETT, TELÍTETLEN OLDAT FOGALOMTÁR IRODALOMJEGYZÉK

4 A LABORATÓRIUMI KÍSÉRLETEZÉS MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYAI 1. Laboratóriumban csak tanári felügyelet mellett, tanári utasításra tartózkodhatsz! 2. A laboratóriumba csak az ottani munkához szükséges eszközöket viheted be! 3. A kísérleteket csak megfelelő védőruházatban végezheted! Laboratóriumi köpenyt mindig viselned kell! Védőkesztyű és védőszemüveg használata a kísérletek leírásánál, vagy tanári utasításra történik. 4. A kísérletetek, vizsgálatokat csak tanári engedéllyel szabad megkezdeni! A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és a fegyelem. 5. Kísérletezés előtt figyelmesen olvasd el a kísérlet leírását! A megadott vegyszermennyiséget a leírt módon használd! 6. A vegyszert megkóstolni szigorúan tilos! 7. Vegyszerhez kézzel hozzányúlni szigorúan tilos! 8. Ha vegyszert meg kell szagolnod, soha ne hajolj a vegyszeres edény szája fölé, hanem kezeddel legyezd a gázt magad felé! 9. A kémcsőbe tett anyagot óvatosan, a kémcső mozgatása közben melegítsd! A kémcső nyílását ne fordítsd magad vagy társad felé! 10. Kísérletezés közben ne nyúlj arcodhoz, szemedhez! A munka elvégzése után mindig moss kezet! 11. Ha bőrödre sav vagy egyéb maró hatású folyadék kerül, előbb száraz ruhával töröld le, majd bő vízzel mosd le! 12. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólj a gyakorlatot vezető tanárnak! 3

5 A következő veszélyjeleket láthatod a vegyszerek címkéjén: Veszélyjel Mit jelent? Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz, hő hatására robbanhat. Mélyhűtött gázt tartalmaz; fagymarást vagy sérülést okozhat. Instabil robbanóanyag. Robbanóanyag; teljes tömeg felrobbanásának veszélye. Robbanóanyag; kivetés súlyos veszélye. Robbanóanyag; tűz, robbanás vagy kivetés veszélye. Tűz hatására a teljes tömeg felrobbanhat. Tüzet okozhat vagy fokozhatja a tűz intenzitását, oxidáló hatású. Tüzet vagy robbanást okozhat; erősen oxidáló hatású. Rendkívül tűzveszélyes gáz. Tűzveszélyes gáz. Rendkívül tűzveszélyes aeroszol. Tűveszélyes aeroszol. Fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz. Tűzveszélyes folyadék és gőz. Tűzveszélyes szilárd anyag. Fémekre korrozív hatású lehet. Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz. 4

6 Légúti irritációt okozhat. Álmosságot vagy szédülést okozhat. Allergiás bőrreakciót válthat ki. Súlyos szemirritációt okoz. Bőrirritáló hatású. Lenyelve ártalmas. Bőrrel érintkezve ártalmas. Belélegezve ártalmas. Károsítja a közegészséget és a környezetet, mert a légkör felső rétegeiben lebontja az ózont. Lenyelve halálos. Bőrrel érintkezve halálos. Belélegezve halálos. Lenyelve mérgező. Bőrrel érintkezve mérgező. Belélegezve mérgező. Lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet. Károsítja a szerveket. Károsíthatja a szerveket. Károsíthatja a termékenységet vagy a születendő gyermeket. Feltehetően károsítja a termékenységet vagy a születendő gyermeket. Rákot okozhat. Feltehetően rákot okoz. Genetikai károsodást okozhat. Feltehetően genetikai károsodást okoz. Belélegezve allergiás és asztmás tüneteket, és nehézlégzést okozhat. Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz. Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz. 5

7 BEVEZETÉS Kedves Diákok! Nagy kalandra hívunk benneteket a kémia laboratóriumi gyakorlatok során. A természet jelenségeit, változásait a természettudományok vizsgálják. A kémia a természettudományok közé tartozik. A kémia az anyagok összetételével, tulajdonságaival, előállításával és felhasználásával foglalkozik. A kémia a mindennapi életünk nélkülözhetetlen része. A kémiai kísérletek során sokféle anyaggal ismerkedsz meg, és a már ismerős anyagoknak is újabb tulajdonságait fogod közvetlenül megtapasztalni. A kísérletek során megtanulod, hogy melyik anyag mire használható, melyik mérgező, melyik veszélyezteti a környezetet. Megtanulod, hogyan kell bánni az anyagokkal, hogy se magadat ne veszélyeztesd, se a környezetben ne tegyél kárt. A gyakorlatok során tanultakat a mindennapi életben is hasznosíthatod. Témakörök általános ismertetése 1. Ebben a témakörben megismerkedünk a laboratóriumi munka rejtelmeivel. Megtanuljuk, hogyan használjuk az egyes eszközöket balesetmentesen, illetve a vegyszerek szabályos tárolása és használata is hasznos információkkal fog szolgálni. 2. Ebben a témakörben megismerkedünk a kémiai elemekkel és a belőlük keletkezett vegyületekkel. Összehasonlítjuk a fizikai és kémiai tulajdonságokat, megismerjük a fizikai és kémiai változások közötti különbséget. Megvizsgáljuk az oldódás folyamatát, oldatokat készítünk. 6

8 TÉMAKÖR 1.: ISMERKEDÉS A LABORATÓRIUMMAL ÉS A KÉMIÁVAL A témakör célja, hogy a megismerkedj a laboratóriummal és a laboratóriumi munkával. Meg kell ismerkedned a laboratóriumi eszközökkel, a mérés eszközeivel, a vegyszerek tárolásának és használatának szabályaival. Meg kell tanulnod az eszközök helyes használatát és a kísérletek szabályos elvégzésének szükségességét. A témakörbe tartozó foglalkozások: 1. Eszközök a laboratóriumban 2. Mérések: térfogat, hőmérséklet, tömeg 3. Vegyszerek tárolása és jelölése 4. Mi is az a kémia? Minden az, ami ég, büdös és robban. 5. Hogyan mérhetem meg egy vízcsepp térfogatát? K ESZKÖZÖK A LABORATÓRIUMBAN Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny Csak ép, hibátlan eszközzel dolgozz! A kísérlethez szükséges eszközök Üvegeszközök: kémcső, főzőpohár, Erlenmeyer-lombik, gömblombik, óraüveg, Petri-csésze, borszeszégő, büretta, pipetta, mérőhenger, gázfelfogó henger, gázfejlesztő készülék, oldalcsöves kémcső, vegyszeres üvegek Fém eszközök: kémcsőfogó, Bunsen-égő, égető kanál Fa eszközök: kémcsőfogó, kémcsőállvány Műanyag eszközök: desztillált vizes palack, vegyszeres doboz, Porcelán eszközök: dörzsmozsár, égetőtál 7

9 A kísérlet leírása Ebben a gyakorlatban az a feladatod, hogy megismerkedj a legfontosabb laboratóriumi eszközökkel, megtanuld, hol találhatod meg azokat a laboratóriumban. Hipotézis: a laboratóriumban használt eszközök azonosíthatók alakjukról és anyaguk ismeretében. A legfontosabb, leggyakrabban használt eszközöket le is kell rajzolnod! Párosítsd össze az eszközöket a nevükkel! A név után írd fel az eszköz képénél található betűjelet! A vastagon jelölteket rajzold le! KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Párosítsd össze az eszközöket a nevükkel A név után írd fel az eszköz képénél található betűjelet! 1. kémcső: 2. főzőpohár: 3. Erlenmeyer-lombik: 4. gömblombik: 5. óraüveg: 6. Petri-csésze: 7. borszeszégő: 8. büretta: 9. pipetta: 10. mérőhenger: 11. gázfelfogó henger: 12. gázfejlesztő készülék: 13. kémcsőfogó: 14. Bunsen-égő: 15. égető kanál: 16. kémcsőállvány: 17. desztillált vizes palack: 18. dörzsmozsár: 19. égetőtál: 20. oldalcsöves kémcső gumidugóval: 21. vegyszerek tárolására alkalmas üvegek: Egy eszköznek nem találtad meg a képét. Rajzold le a 2. feladatban! 8

10 A ESZKÖZÖK KÉPEI B C D E F G H I J 9

11 K L M N O P Q R S T 10

12 2) Az 1. feladatban vastagon jelölt eszközöket rajzold le az alábbi táblázatba! eszköz neve rajz kémcső főzőpohár Erlenmeyer-lombik gömblombik óraüveg borszeszégő kémcsőfogó 11

13 K MÉRÉSEK: TÉRFOGAT, TÖMEG, HŐMÉRSÉKLET mértékegység jele mértékegység SI-ben laboratóriumban használt mértékegység térfogat V m 3 cm 3 tömeg m kg g hőmérséklet T/t K o C Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny Kísérlethez szükséges eszközök Eszközök: főzőpohár (4 db), mérőhenger, büretta, pipetta, pipettalabda, táramérleg, hőmérő Kísérlethez szükséges anyagok Anyag: desztillált víz Kísérlet leírása Ebben a feladatban az eszközök használatát gyakoroljuk. A pontos mérés elengedhetetlen a laboratóriumi munkában. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Számozd meg a főzőpoharakat 1-től 4-ig! 2) Mérd meg a főzőpoharak tömegét üresen! Írd a táblázat első sorába! 3) Mérj bele 25 cm 3 desztillált vizet négy főzőpohárba négy különböző eszközzel: a főzőpohár mércéjét használva, mérőhengerrel, bürettával és pipettával! 1. főzőpohár: a főzőpohár mércéjét használva 2. főzőpohár: mérőhengerrel kimért desztillált vizet áttöltve 3. főzőpohár: bürettából a főzőpohárba leengedett desztillált víz 4. főzőpohár: a pipettából a főzőpohárba leengedett desztillált víz 12

14 4) Mérd meg ismét a főzőpoharak tömegét! Írd be a táblázat második sorába! 5) Számold ki a bemért vizek tömegét! A vízzel mért tömegből vond ki az üres pohár tömegét! (m B -m A =m C ) A B C üres főzőpohár tömege: m A (g) A főzőpohár és víz együttes tömege: m B (g) Csak a víz tömege: m C (g) D A víz hőmérséklete: t ( o C) Hasonlítsd össze a mért értékeket! Mivel magyarázható, hogy eltérő értékeket kaptál? Melyik eszközzel lehet legpontosabban mérni? 6) Mérd meg az egyes főzőpoharakban található víz hőmérsékletét! Írd be a táblázat D sorába! Mit állapítasz meg a mért értékekről? Olvasd le a laboratórium hőmérsékletét! Hasonlítsd össze a víz hőmérsékletét a laboratórium hőmérsékletével! 13

15 K VEGYSZEREK TÁROLÁSA, JELÖLÉSE A laboratóriumban a vegyszereknek állandó helyük van. Tárolásuk biztonsági előírásoknak megfelelően történik. A vegyszerek azonosítása a tárolásukra szolgáló edényen elhelyezett címkén feltüntetett adatok alapján történik. Kötelező védőeszközök laboratóriumi köpeny Kísérlethez szükséges eszközök vegyszereket tároló üvegek, flakonok Balesetvédelmi jelölések Vigyázz! A laboratóriumban még a háztartásban megtalálható anyagok (cukor, só) is vegyszereknek minősülnek. Tilos a vegyszereket megkóstolni! Kísérlethez szükséges anyagok cink granulátum, vaspor, kalciumkarbonát, sósav, nátrium-hidroxid oldat, denaturált szesz, keményítő Kísérlet leírása Ezen a foglalkozáson megismerkedünk a laboratóriumban tárolt vegyszerekkel és jelölésükkel. Hipotézis: a vegyszereken talált jelölések és a figyelmeztető mondatok összhangban vannak. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Keresd meg a következő vegyszereket: cink granulátum, vaspor, kalciumkarbonát, sósav, nátriumhidroxid-oldat, denaturált szesz, keményítő! Melyiket tároljuk folyadéküvegben vagy műanyag flakonban? Sorold fel! Melyiket tároljuk porüvegben, vagy műanyag dobozban? Mi határozza meg a tárolás módját? 14

16 2) A vegyszerek tároló edényén veszélyjeleket látsz, amelyekkel már megismerkedtél. Sorolj fel a táblázatban olyan vegyszereket, amelyeket a megadott veszélyjel látható! Írj hozzá néhány figyelmeztető mondatot, amelyet a vegyszer használatánál be kell tartani. Veszélyjel Vegyszer, amin megtalálható Figyelmeztető mondatok 15

17 K MI IS AZ A KÉMIA? MIND AZ, AMI ÉG, BÜDÖS ÉS ROBBAN. Kötelező védőeszközök laboratóriumi köpeny, védőszemüveg Balesetvédelmi jelölések Vigyázz! A kémcső száját senki felé ne fordítsd melegítés közben! Vigyázz! Mindig csak magad felé legyezve szagold meg a vegyi anyagokat! Vigyázz! Az üvegeszköz melegítés után, lángból eltávolítva is meleg marad egy ideig! Kísérlethez szükséges eszközök kémcső, kémcsőállvány, kémcsőfogó, vegyszeres kanál, cseppentő, borszeszégő Kísérlethez szükséges anyagok kálium-klorát, nátrium-szulfid, sósav, gyufa, gumimaci Kísérlet leírása Megvizsgáljuk, hogy a kálium-klorát melegítés hatására mennyire hevesen reagál a gumimacival. Megtanuljuk, hogy hogyan szagoljuk meg a záptojás szagú gázt. Hipotézis: a kémiai reakciók egy része fényjelenség mellett meg végbe. Vannak olyan kémiai reakciók, amelyeknél kellemetlen szagú gáz keletkezik. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Tanári kísérlet. Tegyünk kémcsőbe egy kis kanálnyi kálium-klorátot, majd tegyünk bele egy gumimacit! Történik-e változás? Reagálnak-e egymással szobahőmérsékleten? Kémcsőfogóba fogjuk kémcsövet, és óvatosan elkezdjük melegíteni az alját! Vigyázz! A kémcső száját senki felé nem szabad fordítani melegítés közben! Ha beindult a reakció, nem kell tovább melegíteni. 16

18 Mi történt a kálium-kloráttal melegítés hatására? Mi történt, mikor beindult a reakció? Mi maradt vissza a kémcsőben? 2) Kémcsőbe tegyél egynegyed vegyszeres kanálnyi nátrium-szulfidot, majd cseppents rá sósavat! Mit tapasztalsz? Szagold meg a keletkezett anyagot! Vigyázz! Mindig csak magunk fele legyezve szagoljuk meg a vegyi anyagokat! Nyitott ablaknál végezd a kísérletet! Milyen szaga van a keletkezett gáznak? Hol érezted ezt a szagot már korábban? 17

19 K HOGYAN MÉRHETEM MEG EGY VÍZCSEPP TÉRFOGATÁT? Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny Kísérlethez szükséges eszközök főzőpohár, büretta Kísérlethez szükséges anyagok desztillált víz Kísérlet leírása A mérés célja, hogy gyakoroljuk a pontos mérést. A mérési hibát csökkenthetjük, ha több mérést végzünk, és az átlagot használjuk további számoláshoz. Hipotézis: Bürettából cseppentve megmérjük 100 vízcsepp térfogatát és ebből következtetünk egy vízcsepp térfogatára. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Töltsd fel a bürettát desztillált vízzel a 0 pontig! Szem magasságban kell leolvasni az értéket! Gyakorold a cseppszámolást! 2) Újra töltsd fel jelig a bürettát, majd cseppents 100 vízcseppet a főzőpohárba! 3) Olvasd le a bürettáról pontosan a fogyást és írd be a táblázatba! 4) Ismételd meg a mérést még két alkalommal! Ezeket az értékeket is rögzítsd a táblázatba! 5) Számold ki az átlagos térfogatát 100 csepp víznek! (V A +V B +V C ):3 = V D 6) Számold ki egy csepp víz térfogatát! V D : mérés: V A 2. mérés: V B 3. mérés: V C átlag térfogat: V D 1 csepp térfogata: V térfogat (cm 3 ) 18

20 Az átlaghoz képest mennyire tértek el az egyes mérések? Mi lehet ennek az oka? Mi befolyásolta a mérés pontosságát? Hasonlítsd össze a mérés eredményét a csoporttársaid mérési eredményével! A csoportban mekkora volt a legkisebb érték egy csepp víz térfogatára? A csoportban mekkora volt a legnagyobb érték egy csepp víz térfogatára Mivel magyarázható a különbség? 19

21 2. TÉMAKÖR: RÉSZECSKÉK, HALMAZOK, VÁLTOZÁSOK, KEVERÉKEK Ebben a témakörben megismerkedsz a kémiai elemekkel és a belőlük keletkezett vegyületekkel. Összehasonlítod a fizikai és kémiai tulajdonságokat és a fizikai és megismered a kémiai változások közötti különbséget. Megvizsgálod az oldódás folyamatát, oldatokat készítesz. A témakörbe tartozó kísérletek: 6) Mi a közös bennük? Ecet, limonádé 7) Fizikai változások, kémiai átalakulások 8) Diffúziós kísérletek 9) Elemek és vegyületek 10) Az anyagok fizikai tulajdonságai 11) Fizikai változások 12) Kémiai átalakulás 13) Az anyagok kémiai tulajdonságai 14) Hőtermelő- és hőelnyelő folyamatok 15) Anyagmegmaradás törvénye 16) Homogén és heterogén rendszerek 17) Hasonló a hasonlóban elv 18) Kísérletek jóddal 19) Oldhatóság vizsgálata 20) Telített-, telítetlen oldat 20

22 K MI A KÖZÖS BENNÜK? ECET, LIMONÁDÉ A víz, a levegő (az oxigén) mellett, az élet alapfeltétele. Az ivóvíz a vízmolekulákon kívül más anyagokat is tartalmaz, oldott sókat. A leggyakrabban használt oldószerünk a víz. Kötelező védőeszközök laboratóriumi köpeny, védőkesztyű Kísérlethez szükséges eszközök Balesetvédelmi jelölések A vegyszerekbe soha ne szagolj közvetlenül bele! Kísérlethez szükséges anyagok kémcső (5 db), kémcsőállvány, Erlenmeyer-lombik, főzőpohár óraüveg (2 db), vegyszeres kanál, üveg keverőbot, mérleg csapvíz, desztillált víz, ecetsav, citromsav, cukor (szaharóz) Kísérlet leírása Megvizsgáljuk, hogy mi a közös a csapvízben, az ecetsav-oldatban és a limonádéban. Ecetsav-oldatot készítünk. Laboratóriumi körülmények között készítünk limonádét. Hipotézis: a csapvízben, az ecetsav-oldatban és a limonádéban van közös alkotórész. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Hasonlítsd össze a csapvizet és a kémiailag teljesen tiszta vizet, a desztillált vizet! Tapasztalataidat írd be a táblázatba! csapvíz desztillált víz halmazállapota színe szaga átlátszósága Látsz-e különbséget köztük? Emberi fogyasztásra alkalmas-e a desztillált víz? 21

23 Miért kell feliratos flakonban tárolni a desztillált vizet? 2) Hígíts ecetsav-oldatot! Két kis méretű Erlenmeyer-lombikba tegyél egy-egy ujjnyi ecetsavat! Az egyik lombikba töltsél még vizet, úgy hogy a folyadék a lombik feléig érjen! Vizsgáld meg a két oldatot! Látsz-e különbséget köztük a mennyiségen kívül? Óvatosan szagold meg a lombikok tartalmát! A hígabb oldattal kezd! Melyiknek erősebb a szaga? Hol használjuk ezt a műveletet a mindennapokban? 3) Készíts limonádét! Sorold fel, hogy otthon milyen anyagokat használsz a limonádé készítéséhez! Most laboratóriumi körülmények között készítjük el. Mérj bele 100 cm 3 (desztillált) vizet egy főzőpohárba! Mérj ki az egyik óraüvegre 5 gramm citromsavat, a másik óraüvegre 10 gramm kristálycukrot! Milyen színűek és halmazállapotúak ezek az anyagok? Írd be a táblázatba! szín halmazállapot víz citromsav cukor Tedd bele a citromsavat a vízbe! Keverd meg! Feloldódott? Tedd a cukrot is a citromsavas vízbe! Keverd meg! Feloldódott? 22

24 Látszanak-e az oldott anyagok a vízben? Kész a limonádénk. Meg szabad-e kóstolni az itt készített terméket? Miért? Ránézésre van-e különbség a víz az ecetsav-oldat és a limonádé között? Mi a közös a vízben, az ecetsav-oldatban és a limonádéban? K FIZIKAI VÁLTOZÁSOK, KÉMIAI ÁTALAKULÁSOK Az olyan változást, amelyben az anyag csak néhány tulajdonsága változik meg, de részecskéinek összetétele nem, fizikai változásnak nevezzük. Fizikai változás pl. az olvadás, a párolgás, a darabolás. Azokat a változásokat, amelyekben az anyag összetétele megváltozik, és új anyag keletkezik, kémiai változásoknak, kémiai reakcióknak nevezzük. Az új anyag tulajdonságai eltérnek a kiinduló anyag tulajdonságaitól, új szerkezetű és új összetételű anyagok keletkeznek. Kötelező védőeszközök laboratóriumi köpeny Kísérlethez szükséges eszközök Balesetvédelmi jelölések Vigyázz! Az égő anyag tüzet okozhat! Tartsd be a tűzvédelmi szabályokat! Kísérlethez szükséges anyagok borszeszégő, csipesz, óraüveg, főzőpohár papírlap, hurkapálca, gyufa, csapvíz Kísérlet leírása Megvizsgáljuk, hogyan változik meg a papír és a fa tulajdonsága fizikai változás illetve kémiai reakció során. Hipotézis: fizikai változásoknál nem, kémiai átalakulásoknál megváltozik az anyag összetétele. 23

25 KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Vizsgáld meg egy papírlap és egy hurkapálca fizikai tulajdonságait! Halmazállapotuk. Színük. Darabold fel mindkettőt! Változtak-e a tulajdonságai? Miért? 2) Papírlap egy darabját fogd csipeszbe és gyújtsd meg! Mit tapasztalsz? Milyen színű az égéstermék? Milyen halmazállapotú az égéstermék? 3) Gyújtsd meg a hurkapálcát! Milyen színű lánggal ég? Az égő hurkapálcát nyomd vizet tartalmazó főzőpohárba! Mit tapasztalsz? Milyen a hurkapálcának az a vége, amelyet vízbe nyomtál? Mit gondolsz, miért? A papírlap és a hurkapálca égése során megőrizte eredeti tulajdonságait? Miért? 24

26 Hogyan nevezzük az ilyen folyamatokat? Otthoni példán keresztül mutasd be ugyanannak az anyagnak a fizikai és kémiai változását! Melyik esetben változik meg a vizsgált anyag összetétele? 25

27 K DIFFÚZIÓS KÍSÉRLETEK A diffúzió a részecskék hőmozgásából adódó spontán keveredése. Gázokra nagyobb mértékben jellemző, mint a folyadékokra. Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőkesztyű, védőszemüveg Vigyázz! A hidrogén-klorid és ammónia belélegezve irritációt okoz! Bőrre ne kerüljenek ezek az anyagok! Kísérlethez szükséges eszközök főzőpohár (3 db), óraüveg (3db), vegyszeres kanál Kísérlethez szükséges anyagok illóolaj, tömény sósav, tömény ammóniumhidroxid-oldat, káliumpermanganát, desztillált víz Kísérlet leírása Megvizsgáljuk, hogy a gáz illetve a folyadék részecskék hogyan mozognak. Megvizsgáljuk, hogy a gáz vagy a folyadék részecskék keverednek-e gyorsabban. Hipotézis: a gázok részecskéi gyorsabban keverednek, mint a folyadékok részecskéi hasonló körülmények között vizsgálva. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Tegyél óraüvegre néhány csepp illóolajat! Menjetek messzebb az asztaltól úgy, hogy különböző távolságba legyetek tőle! Figyeljétek meg, ki érezte hamarabb az illóolaj illatát! Mennyi ideig tartott, hogy eljusson hozzád? Mitől függött? 26

28 2) Egy főzőpohár aljába cseppents néhány csepp tömény sósavat, legyező mozdulatokkal óvatosan szagold meg, majd takard le óraüveggel! Egy másik főzőpohárba cseppents néhány csepp tömény ammónium-hidroxid oldatot, legyező mozdulatokkal óvatosan szagold meg, majd takard le óraüveggel! Az ammónium-hidroxidot tartalmazó főzőpoharat megfordítva (szájával lefelé) borítsd a sósavat tartalmazó főzőpohárra és távolítsd el az óraüvegeket! Mit tapasztalsz? Érezted-e a kísérlet elején megismert hidrogén-klorid, illetve az ammónia szagát? Milyen halmazállapotú anyag keletkezett? Miért tudott reakcióba lépni a hidrogén-klorid és ammóniával? 3) A főzőpoharat töltsd meg félig desztillált vízzel! Tegyél bele néhány káliumpermanganát kristályt! Ne mozgasd! Figyeld meg a jelenséget! Mi történik? Milyen színű ott az oldat, ahol már oldódott a kálium-permanganát kristály? Az előző kísérletekhez képest milyen sebességű a keveredés? Hogyan tudnád gyorsítani ezt a folyamatot? 27

29 K ELEMEK ÉS VEGYÜLETEK Az elemek egyszerű anyagok, azonos protonszámú atomokból épülnek fel. Az elemeket felépítő atomokat a periódusos rendszer foglalja össze. Vegyjellel jelöljük őket. A vegyületek összetett anyagok. A vegyületekben különböző atomok kapcsolódnak össze meghatározott számarányban, ezért összetételük állandó és szigorúan meghatározott. Összetételüket képlet fejezi ki. Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések A vegyszereket kézzel soha ne fogd meg! laboratóriumi köpeny, védőkesztyű Kísérlethez szükséges eszközök óraüveg, főzőpohár Kísérlethez szükséges anyagok vaspor, kénpor, vas-szulfid, desztillált víz Kísérlet leírása Megvizsgáljuk a vasport, a kénport, a vas-szulfidot és a desztillált vizet. Meghatározzuk, hogy a kémiailag tiszta anyagok melyik csoportjához tartoznak. Hipotézis: a kémiai elemek tulajdonságai eltérnek a belőlük keletkezett vegyületek tulajdonságaitól. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Az óraüvegen vasport, kénport és vas-szulfidot találsz. Figyeld meg őket és írd le a tulajdonságaikat! Írd be a táblázat megfelelő részébe! Keresd meg a felsorolt anyagokat a periódusos rendszerben! Melyiket találtad meg? Írd be a táblázatba! Írd fel a vegyjelét azoknak, amelyeket megtaláltál a periódusos rendszerben! A vas-szulfidot miért nem találtad meg? A kémiailag tiszta anyagok melyik csoportjához tartozik? 28

30 A neve alapján miből épül fel? Keresd meg a képletét a vegyszeres dobozon és írd be a táblázatba! Milyen számarányban kapcsolódnak a vas és kénatomok a vas-szulfidban? vizsgált anyag vaspor kénpor vas-szulfid halmazállapota színe periódusos rendszerben megtalálható elem/vegyület vegyjele/képlete 2) A főzőpohárban desztillált vizet találsz. Írd fel a tulajdonságait! Színe. Halmazállapota. A víz képlete: H 2 O. A képlet alapján a kémiailag tiszta anyagok melyik csoportjához tartozik? Milyen elemek alkotják? A periódusos rendszer hányadik helyén vannak ezek az elemek? H. O. Milyen arányban található a vízben a hidrogén és az oxigén? H : O : 29

31 K AZ ANYAGOK FIZIKAI TULAJDONÁGAI Az anyagokat tulajdonságairól ismerjük fel. Az anyagok halmazállapotát, ízét, színét, szagát, keménységét és sok egyéb külső tulajdonságát közvetlenül érzékszerveinkkel tapasztalhatjuk meg. Bizonyos tulajdonságait pl. tömegét, térfogatát, sűrűségét, elektromos vezetőképességét, olvadás és forráspontját csak méréssel állapíthatjuk meg. A folyadékok sűrűségét areométerrel (úszó sűrűségmérővel) mérjük meg. Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőkesztyű Kísérlethez szükséges eszközök areométer, mérőhenger, főzőpohár, vegyszeres kanál, mérleg, üvegbot Kísérlethez szükséges anyagok óraüvegen alumínium, kénpor, cukor, zárt üvegben: higany, főzőpohárban: víz, jég Kísérlet leírása A kísérlet során megvizsgáljuk az alumínium, a kén, a higany, a víz, a jég, a cukor néhány fizikai tulajdonságát. Hipotézis: az anyagok fizikai tulajdonságai egyszerűen megállapíthatók. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) A tálcán 6 féle anyagot találsz! A tálcán elhelyezett anyagokat szemrevételezéssel vizsgáld meg! A tulajdonságaikat írd a táblázatba! Mely tulajdonságok alapján tudtad azonosítani? 30

32 vizsgált anyagok Al S Hg H 2 O jég cukor anyag sorszáma halmazállapot szín 2) Areométer segítségével mérd meg a víz sűrűségét! Az areométert helyezd óvatosan a vízbe úgy, hogy ne érjen az edény falához, majd olvasd le a skálán látható értéket ott, ahol a víz szintje van! Írd fel a kapott értéket! ) Készíts cukoroldatot! 250 cm 3 vízhez adj 20 g kristálycukrot! A víz és a cukor kimérését az eddig tanultak alapján végezd el! Kevergesd addig, míg az összes cukor fel nem oldódik! 4) Areométer segítségével mérd meg a cukoroldat sűrűségét! Víz sűrűsége. Cukoroldat sűrűsége. Mivel magyarázod, hogy eltérő értéket kaptál? Hol használják a mindennapokban az areométert? Az eddig tanultak alapján, milyen más módszerrel határozhatnád meg a cukoroldat sűrűségét? 31

33 K FIZIKAI VÁLTOZÁSOK A szilárd jég, a folyékony víz, a gáz-halmazállapotú vízgőz a kémia szempontjából ugyanaz az anyag. A jég, a víz, a vízgőz egyaránt vízrészecskékből épül fel. A halmazállapot megváltozása a víz részecskéinek összetételét nem változtatja meg. A vízmolekulában a hidrogén és oxigén atomok aránya változatlanul 2:1, tehát a jégben, a folyékony halmazállapotú vízben és a vízgőzben is H 2 O molekulák találhatók, melyek kémiai tulajdonságai megegyeznek egymással. Az olyan változást, amelyben az anyag csak néhány tulajdonsága változik meg, de részecskéinek összetétele nem, fizikai változásnak nevezzük. Fizikai változásokhoz tartozik pl. az olvadás, párolgás, darabolás. Kötelező védőeszközök laboratóriumi köpeny, védőkesztyű Kísérlethez szükséges eszközök Balesetvédelmi jelölések Vigyázz! A vasháromláb és az agyagos drótháló a kísérlet befejezése után is meleg marad egy ideig. Ne nyúlj hozzá lehűlés előtt! Figyelem! A szárazjéghez ne nyúlj szabad kézzel! Fagyási sérülést okozhat. Kísérlethez szükséges anyagok főzőpohár, óraüveg, borszeszégő, vasháromláb, agyagos drótháló, hőmérő, csipesz jég, szárazjég, gyújtópálca, gyufa Kísérlet leírása Megvizsgáljuk az egyes anyagok halmazállapot változását. Jég melegítésével vizet állítunk elő, majd tovább melegítve vízgőzt, amit végül lecsapatunk. Szárazjég halmazállapot változását is megfigyeljük. Hipotézis: fizikai változás során az anyag összetétele nem változik meg. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Főzőpohárba tegyél jegyet! Mérd meg a hőmérsékletét! Írd fel! 32

34 Tedd a főzőpoharat egy agyagos dróthálóval lefedett vasháromlábra, majd kezd melegíteni! Fél percenként mérd a főzőpohárban lévő anyag hőmérsékletét! A mérés eredményét írd a táblázatba! eltelt idő 1. 0,5perc 2. 1perc 3. 1,5perc 4. 2 perc 5. 2,5perc 6. 3perc hőmérséklet ( o C) halmazállapot Válaszolj a következő kérdésekre! a. Milyen halmazállapotú a jég. b. Mi történik melegítés közben. c. Hogyan változik a hőmérséklete a főzőpohárban lévő anyagnak? d. Milyen halmazállapot átmenetek történtek? 2) Tegyél óraüveget a forró vizet tartalmazó főzőpohár tetejére! Mit tapasztalsz? Milyen halmazállapot átmenetet szemléltettél ezzel. 3) Tegyél egy darabka szárazjegyet a főzőpohárba! Csipesszel dolgozz! Mi történik a szárazjéggel? Hogyan nevezzük ezt a halmazállapot átmenetet. 4) Égő gyújtópálcát meríts az előző, korábban szárazjeget tartalmazó főzőpohárba! Mit tapasztalsz? Milyen gázt mutatunk ki így. Ezek alapján milyen molekulákból áll a szárazjég. 33

35 K KÉMIAI ÁTALAKULÁSOK Azokat a változásokat, amelyekben az anyag összetétele megváltozik, és új anyag keletkezik, kémiai változásoknak, kémiai reakcióknak nevezzük. Az új anyag tulajdonságai eltérnek a kiinduló anyag tulajdonságaitól, új szerkezetű és új összetételű anyagok keletkeznek. Kémiai változás a mindennapokban, például amikor a tojást megfőzzük, vagy a vízkövet leoldjuk a mosdóról, vagy a fát elégetjük a kandallóban. Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések Vigyázz a melegítéssel, nehogy megégesd magad! laboratóriumi köpeny, védőkesztyű, védőszemüveg Vigyázz a sósavval való kísérletnél, mert maró hatású! Kísérlethez szükséges eszközök kémcső (2 db), kémcsőállvány, kémcsőfogó, vegyszeres kanál, borszeszégő Kísérlethez szükséges anyagok darabos mészkő, sósav-oldat, hurkapálca, gyufa Kísérlet leírása Megnézzük, milyen folyamat megy végbe a vízkő oldásakor, illetve a hurkapálca hevítésekor. Hipotézis: kémiai változás során az anyagok összetétele megváltozik. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Tegyél kémcsőbe egy kevés mészkövet (CaCO 3, kalcium-karbonát), majd önts rá egy kevés híg sósavat! (HCl-oldat) Mit tapasztalsz? Mi történik a mészkővel? 34

36 Milyen gáz fejlődött? Hogyan tudnád kimutatni a fejlődő gázt? Milyen a gáz sűrűsége a levegőhöz képest? Hol találkozol ezzel a folyamattal a mindennapokban? 2) Darabolj fel egy hurkapálcát! Milyen változás következik be darabolás hatására? 3) Néhány darab hurkapálcát tegyél kémcsőbe! Fogd kémcsőfogóba a kémcsövet és óvatosan kezd el melegíteni! a) Mit tapasztalsz? b) Mi rakódik le a kémcső falára? c) Hogyan változott meg a hurkapálca a melegítés hatására? d) Milyen változásnak nevezzük az ilyen folyamatot? Miért? 35

37 K AZ ANYAGOK KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Az anyagok kémiai reakcióra való hajlamát kémiai tulajdonságnak nevezzük. Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések Vigyázz! Az égő magnéziumba nem szabad közvetlenül belenézni! laboratóriumi köpeny, védőkesztyű, védőszemüveg Vigyázz! A sósav maró hatású. Kísérlethez szükséges eszközök kémcső (3 db), kémcsőállvány, óraüveg, vegyszeres kanál, csipesz, borszeszégő Kísérlethez szükséges anyagok cink granulátum, réz forgács, alumínium reszelék, magnézium forgács vagy szalag, sósav-oldat, gyufa Kísérlet leírása Megvizsgáljuk a cink, a réz, az alumínium reakciókészségét sósavval szemben. Megvizsgáljuk a magnézium és a réz oxigénnel szembeni reakciókészségét. Hipotézis: a különböző anyagok reakcióképessége eltérő lehet. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Három kémcsőbe tegyünk híg sósav-oldatot, majd az elsőbe egy cink darabot, a másodikba egy réz forgácsot, a harmadikba alumínium reszeléket rakj! a) Figyeld meg a reakciókat, hasonlítsd össze hevességüket! Mit tapasztalsz? b) Melyik fém nem lépett reakcióba a sósav-oldattal? c) Állítsd sorrendbe reakciókészség alapján a vizsgált fémeket! 36

38 d) Milyen tulajdonságai voltak a fejlődött gáznak? Színe. Szaga. Hogyan tudnád bizonyítani, hogy hidrogéngáz fejlődött? 2) a. Egy kis darab réz-forgácsot fogj csipeszbe! Tedd a borszeszégő lángjába! Mit tapasztalsz? Mennyire heves ez a reakció? b. Egy kis darab magnézium-forgácsot fogj csipeszbe, majd óvatosan melegítsd a borszeszégő lángjában! Ha meggyulladt, vedd ki a lángból! Vigyázz! Az égő magnéziumba nem szabad közvetlenül belenézni! Mit tapasztalsz? Mennyire heves ez a kémiai reakció? Milyen színű a keletkezett termék? Az égés során az anyag a levegő oxigénjével egyesül és oxidokat képez (pl.: kalcium-oxid). A magnézium elégetésével létrejött terméket, hogyan nevezzük? Melyik reakció volt hevesebb? 37

39 K HŐTERMELŐ ÉS HŐELNYELŐ FOLYAMATOK A hőtermeléssel járó változást exoterm folyamatnak nevezzük. Az exoterm görög eredetű szó, exo (jelentése: kívül, kint) és a thermo (jelentése: melegszik, melegít) szavakból származik. Az exoterm folyamat kívül melegít, vagyis hő leadással jár. Az égés exoterm kémiai reakció. A hő felvétellel járó változást endoterm folyamatnak nevezzük. Az endoterm szóban az endo előtag jelentése: belül, bent. Az endoterm folyamat belül melegít, vagyis hő felvétellel jár. A változást mindig a rendszer szempontjából vizsgáljuk! Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések Vigyázz! Az égő magnéziumba nem szabad közvetlenül belenézni! laboratóriumi köpeny, védőszemüveg Vigyázz! A sósav maró hatású. Kísérlethez szükséges eszközök borszeszégő, csipesz, kémcső, kémcsőfogó, vegyszeres kanál, gyufa Kísérlethez szükséges anyagok gyújtópálca, papír, kristálycukor Kísérlet leírása A kísérlet során először papírlapot, majd gyújtópálcát tartunk lángba. Az égést és hőtermelést figyeljük meg. Másodszor kristálycukrot teszünk kémcsőbe, majd óvatosan melegítjük. A cukor megolvad, karamellizálódik, majd tovább melegítve szenesedni kezd. Hipotézis: vannak olyan kémiai folyamatok, amelyeknél hő termelődik, míg másik folyamatok lejátszódásához folyamatosan energiát kell befektetni. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Gyújtsd meg a borszeszégőt és tartsd a lángjába a gyújtópálcát! Mit tapasztalsz? Vedd ki a lángból! Folytatja az égést? 38

40 Milyen típusú reakció ez? 2) Fogj csipeszbe egy kis papírdarabot, majd tartsd a láng fölé! Mit tapasztalsz? Melyik folyamat volt hevesebb? Mit gondolsz, miért? 3) a. Tegyél kémcsőbe egy kiskanálnyi kristálycukrot! Óvatosan melegítsd! Rajzold le a kísérletet! Mit tapasztalsz? b. Melegítsd tovább! Hogyan nevezzük a keletkezett barna anyagot? Mit látsz a kémcső falán. c. Melegítsd egészen addig, míg a cukor el nem szenesedik! Milyen anyagokra bomlott a cukor? Ez a folyamat, melegítés nélkül is végbement volna. Milyen típusú reakció ez. 39

41 K ANYAGMEGMARADÁS TÖRVÉNYE Az anyagok tulajdonságait összetételük és a benne lévő atomok kapcsolata, az anyagok szerkezete határozza meg. Az olyan anyagi változást, amelyben új összetételű és új szerkezetű anyagok keletkeznek, kémiai reakciónak nevezzük. A kémiai folyamatokban az egymással reakcióba lépő (kiindulási) anyagok együttes tömege megegyezik a keletkezett anyagok együttes tömegével. Ez a tömegmegmaradás törvénye. Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőkesztyű Kísérlethez szükséges eszközök lombik (2 db), táramérleg Kísérlethez szükséges anyagok ólomnitrát-oldat, káliumjodid-oldat Kísérlet leírása Hipotézis: Két színtelen oldat reakciójával színes anyag keletkezik. Megvizsgáljuk, hogy ólomnitrát-oldat és káliumjodid-oldat reakciójával hogyan változik a két anyag együttes tömege. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) a. Egyik kis méretű lombikba tegyél egy ujjnyi ólomnitrát-oldatot (A), a másik lombikba ugyanannyi káliumjodid-oldatot (B)! Mérd meg az oldatot tartalmazó lombikok tömegét! A lombik tömege oldattal együtt. B lombik tömege oldattal együtt. A és B együttes tömege. b. Töltsd a B lombik tartalmát az A lombikba! Mit tapasztalsz? Ismét mérd meg a két lombik tömegét! A lombik tömege összeöntés után. B lombik tömege összeöntés után. A és B lombik együttes tömege a kémiai reakció után: 40

42 Hasonlítsd össze kiindulási állapot összes tömegét a reakció végén mért összes tömeggel! Mit tudsz megállapítani? Jó, ha tudod! A keletkezett ólom-jodid élénksárga csapadékként kivált az oldatból. Kémiában csapadéknak nevezzük a reakció során kiváló, kicsapódó anyagokat. Azok az anyagok válnak ki, amelyeknek az oldhatósága alacsony. K HOMOGÉN ÉS HETEROGÉN RENDSZEREK A keverékeket az alkotórészek mérete alapján homogén és heterogén rendszerre oszthatjuk. Homogén rendszerben az anyag egyenletes eloszlású, nem látható belső határfelület. Heterogén keverékeknél az alkotó részecskék szétválnak, belső határfelület jelenik meg. Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések Csak ép üvegeszközt használj! A sérült eszköz vágási sebet okozhat. laboratóriumi köpeny, védőkesztyű Kísérlethez szükséges eszközök főzőpohár, mérőhenger, üveg keverőbot, vegyszeres kanál Kísérlethez szükséges anyagok 96 %-os etil-alkohol, desztillált víz, kerti föld Kísérlet leírása Vízben oldunk etil-alkoholt és kerti földet. Megnézzük, hogy mi a különbség a két keverék között. Hipotézis: másképpen viselkedik az etil-alkohol és a kerti föld, ha vízben oldjuk. 41

43 KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Mérj ki 10 cm 3 desztillált vizet és 10 cm 3 96 %-os etil-alkoholt! Vizsgáld meg külön-külön a két anyag fizikai tulajdonságait! Írd a tapasztalataidat a táblázatba! Öntsd össze a két folyadékot! meg a keverék tulajdonságait! Írd a táblázatba! Vizsgáld vizsgált anyag halmazállapota színe szaga desztillált víz etilalkohol desztillált víz+etilalkohol Összetöltés után meg tudod különböztetni az alkotó anyagokat egymástól? Milyen rendszert alkotnak? Homogén vagy heterogén? Sorolj fel a mindennapi életből homogén rendszereket! 2) Mérj ki 100 cm 3 desztillált vizet és keverj el benne két vegyszeres kanál kerti földet! Hagyd az asztalon a keveréket! Várj! Oldódik-e a föld a vízben? Várakozás közben mi történt a föld-víz keverékkel? Hol helyezkedik el a föld a vízben? Miért? 42

44 Milyen rendszert alkot a föld-víz keverék? A háztartásban hol találkozol heterogén rendszerrel? A vizsgált két keverék között mi a különbség? K HASONLÓ A HASONLÓBAN OLDÓDIK A kémiai anyagok tulajdonságaihoz tartozik, hogy oldódnak-e vízben, vagy nem. Ha nem oldódnak, akkor lehetséges-e olyan oldószert találni, melyben feloldódnak. Kötelező védőeszközök laboratóriumi köpeny, védőkesztyű Balesetvédelmi jelölések Vigyázz! A benzin és aceton gőzei meggyulladhatnak! Nyílt láng használata, ezen kísérletek mellett tilos! Kísérlethez szükséges eszközök kémcső (17 db) kémcsőállvány, vegyszeres kanál, csipesz Kísérlethez szükséges anyagok víz, étolaj, benzin, konyhasó, pirospaprika, alumínium forgács, aceton, kristálycukor, jód, káliumpermanganát Kísérlet leírása Megvizsgáljuk ismert anyagok oldódását vízben és olajban. Választ keresünk arra, hogy milyen anyagban oldódik a benzin, a konyhasó, a pirospaprika, az alumínium, az aceton, a cukor, a jód, és a kálium-permanganát. Hipotézis: vannak olyan anyagok, amelyek jól oldódnak vízben, mások csak étolajban, és vannak olyanok, amelyek egyikben sem. 43

45 KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Tegyél nyolc kémcsőbe vizet a kémcső kb. egyharmadáig! A kémcsövekbe külön-külön tegyél benzint, konyhasót, pirospaprikát, alumínium forgácsot, acetont, kristálycukrot, jódkristályt, káliumpermanganátot! Kicsit rázogasd meg a kémcsöveket! Melyik anyag oldódott vízben? Melyik oldat lett színes? A vizsgálat eredményét írd fel a táblázatba! 2) Ismételd meg a kísérletet, de most étolajat használj oldószerként! Tegyél nyolc kémcsőbe étolajat kb. egyharmadig! A kémcsövekbe külön-külön tegyél benzint, konyhasót, pirospaprikát, alumínium forgácsot, acetont, kristálycukrot, jódkristályt, kálium-permanganátot! Kicsit rázogasd meg a kémcsöveket! Melyik anyag oldódott étolajban? Ezek közül melyik oldat lett színes? A vizsgálat eredményét írd fel a táblázatba! 3) Egy kémcsőbe tegyél vizet, majd tölts rá egy kis étolajat! Oldódik-e az olaj a vízben? Hogyan helyezkedik el a kémcsőben az olaj és a víz? Rajzold le! Rázd össze és várj! Mi történik? 44

46 oldott anyag oldószer: víz oldószer: étolaj oldat színe benzin konyhasó pirospaprika alumínium forgács aceton kristálycukor jód káliumpermanganát Melyek voltak azok az anyagok, amelyek csak vízben oldódtak? Melyek voltak azok az anyagok, amelyek csak olajban oldódtak? Melyek voltak azok az anyagok, amelyek mindkettőben oldódtak? Volt-e olyan anyag, amely semmiben nem oldódott? Ha igen, melyek? 45

47 K KÍSÉRLETEK JÓDDAL A jód a periódusos rendszer VII. főcsoportjába, a halogének csoportjába tartozó kémiai elem. Kétatomos molekulát alkot. Az I 2 molekula apoláris. Szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, szürke színű, nagy sűrűségű, rombos kristályokat alkot. Az emberi szervezetben a pajzsmirigy működését befolyásolja, ami az anyagcserét szabályozza. A természetben csak vegyületeiben fordul elő. Kötelező védőeszközök laboratóriumi köpeny, védőkesztyű Balesetvédelmi jelölések Vigyázz! Az etil-alkohol és a benzin könnyen párolgó folyadékok. Gyúlékonyak, mellettük nyílt láng használata tilos! Kísérlethez szükséges eszközök Kísérlethez szükséges anyagok óraüveg (4 db), kémcső furatos dugóval, kémcsőfogó, vegyszeres kanál vagy csipesz, borszeszégő, kémcső (3 db), kémcsőállvány, cseppentő jódkristályok, etil-alkohol, víz, benzin, burgonya, liszt, tejföl, gyufa Kísérlet leírása Megvizsgáljuk a jód látható fizikai tulajdonságait, majd megnézzük, melegítésre hogyan reagál. A jód oldhatóságát vizsgáljuk vízben, benzinben, etil-alkoholban. Megvizsgáljuk, hogyan reagál a jód keményítővel. Hipotézis: a jód melegítés hatására nem vesz fel folyadék állapotot. A jód jobban oldódik etil-alkoholban és benzinben, mint vízben. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Óraüvegre tegyél ki egy-két jódkristályt! Vizsgáld meg a tulajdonságait! Halmazállapota. Színe. Kristályos vagy nem. 46

48 2) A jódkristályokat tedd kémcsőbe, majd furattal ellátott dugóval zárd le a kémcsövet! Fogd a kémcsövet kémcsőfogóba és óvatosan melegítsd! Mit tapasztalsz? Hagyd abba a melegítést! Mit látsz a kémcső falán? Hogyan nevezzük a látott folyamatokat? Hol láttad ezt már korábban? 3) Három kémcsőbe tegyél különböző oldószereket! Az elsőbe vizet, a másodikba etil-alkoholt, a harmadikba benzint! Mindegyikbe tegyél egy-egy jódkristályt! Óvatosan rázogasd! Mit tapasztalsz? Melyikben oldódott fel a jód? Milyen színű lett az oldat az egyes esetekben? A tapasztalatokat írd a táblázatba! oldhatóság: oldat színe: víz etil-alkohol benzin 4) A következő kísérletnél azt használjuk ki, hogy jódtinktúra segítségével a keményítő kimutatható. a. Tegyél az első óraüvegre egy szelet burgonyát! Cseppents rá jódtinktúrát! Mit tapasztalsz? b. A következő két óraüvegen tejfölt látsz. Az egyik tiszta, a másik liszttel hamisított. (Régen a rossz minőségű, alacsony zsírtartalmú tejfölt liszttel tették krémesebbé, ezzel a látszatot keltve, hogy a tejföl jó minőségű, zsíros). 47

49 Cseppents mindegyikre jódtinktúrát? Mit tapasztalsz? Melyik volt a hamisított? Miből állapítottad meg? Mit tartalmaz a jódtinktúra? Hol használják a mindennapokban? K OLDHATÓSÁG VIZSGÁLATA Az oldatok összetett anyagok: oldószerből és oldott anyagból állnak. Az oldódás során az oldószer részecskéi és az oldandó anyag részecskéi kölcsönhatásba lépnek és elkeverednek egymással. Oldószerként leggyakrabban vizet használunk, ebben jól oldódik a konyhasó, a cukor, de az olaj nem. Az anyagok oldhatóságát nemcsak az oldószer minősége, hanem a hőmérséklet is befolyásolja. A legtöbb kristályos anyag melegen jobban oldódik, mint hidegen. A gázok azonban meleg folyadékban kevésbé oldódnak, oldhatóságuk a hőmérséklet emelkedésével csökken. Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőkesztyű 48

50 Kísérlethez szükséges eszközök kémcső (10 db) kémcsőállvány, vegyszeres kanál, csipesz Kísérlethez szükséges anyagok ecetsav, homok, kristályos rézgálic, mészkő por, konyhasó, cukor, polietilén zacskó, réz-forgács, kálium-klorid, nátrium-nitrát, desztillált víz Kísérlet leírása Megvizsgáljuk a különböző anyagok oldhatóságát vízben. Megvizsgáljuk, hogy milyen mértékben oldódik az ecetsav, a homok, a mészkő, a rézgálic, a konyhasó, a cukor, a műanyag (polietilén zacskó), a réz, a kálium-klorid és a nátrium-nitrát. Megvizsgáljuk, hogy a hőmérséklet emelésével hogyan változik egyes anyagok oldhatósága. Hipotézis: különböző anyagok eltérő módon oldódnak vízben. Az oldatóság függ a hőmérséklettől is. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Tíz kémcsőbe tegyél harmadáig desztillált vizet. Ebbe a vízbe tegyél az egyes anyagokból egynegyed kanálnyit, vagy egy darabkát! Kicsit rázogasd a kémcsöveket! Figyeld meg melyik oldódott fel, melyik nem! Írd a tapasztalatokat a táblázatba! anyagok oldódott oldat színe esetsav homok mészkő rézgálic konyhasó cukor műanyag darab réz-forgács káliumklorid nátriumnitrát 49

51 2) Az alábbiakban különböző anyagok oldhatósági grafikonját láthatod. Figyelmesen tanulmányozd át, majd válaszolj a kérdésekre! Melyik anyag oldhatósága 20 0 C-on – a legnagyobb. – a legkisebb. Melyik anyag oldhatósága: – a legnagyobb mértékben nő a hőmérséklettel. – csökken a hőmérséklettel. 50

52 K TELÍTETT, TELÍTETLEN OLDAT Az oldatok összetett anyagok: oldószerből és oldott anyagból állnak. A jól oldódó anyagok sem oldhatók korlátlanul adott mennyiségű oldószerben. Az oldat a feloldott anyag mennyiségétől függően lehet telített vagy telítetlen. Telített az az oldat, melyben az oldandó anyagból adott hőmérsékleten többet már nem lehet feloldani, de még homogén. Melegítés hatására az alacsonyabb hőmérsékleten telített oldat telítetlenné válik, és további anyag feloldására képes. Kötelező védőeszközök Balesetvédelmi jelölések laboratóriumi köpeny, védőkesztyű Kísérlethez szükséges eszközök kémcső (2 db), kémcsőfogó, vegyszeres kanál, borszeszégő, főzőpohár Kísérlethez szükséges anyagok rézgálic (CuSO 4 *5 H 2 O), szalmiáksó (NH 4 Cl), víz, gyufa Kísérlet leírása Rézgálic (CuSO 4 *5 H 2 O) és szalmiáksó (NH 4 Cl) oldhatóságát vizsgáljuk meg a hőmérséklet függvényében. Szalmiáksó-oldatból túltelített oldatot készítünk. Hipotézis: az anyagok oldhatósága függ a hőmérséklettől. Az anyagok nem korlátlanul oldatóak. KÍSÉRLETI JEGYZŐKÖNYV, FELADATOK 1) Kémcsőbe tegyünk harmadáig vizet és oldjunk fel benne egy kanálnyi rézgálicot. Ha feloldódott, tegyünk bele újból egészen addig, míg már nem oldódik fel benne több só. Hány kiskanálnyi sót tudtunk feloldani? Hogyan nevezzük a keletkezett oldatot? Melegítsük fel az oldatot! 51

53 Mi történt a kémcső alján maradt sóval? Melegen milyen oldat keletkezett? 2) Tegyünk a kémcsőbe harmadáig vizet és oldjuk fel benne kanálnyi szalmiáksót! Ha feloldódott, tegyünk bele újabb adagot, egészen addig, míg már több nem tud feloldódni! Melegítsük a kémcsövet és újabb adag szalmiáksót tegyünk a kémcsőbe, addig, míg az oldat telítetté nem válik! Miből tudod, hogy már telített? A forró kémcsövet tedd vízfürdőbe! (főzőpohár félig vízzel) Mi történik? Magyarázd meg a jelenséget! Melyik só oldhatósága nagyobb melegen a kísérletek alapján? Szorgalmi feladat Készíts otthon réz-szulfát kristályt! Tervezd meg a kísérletet! Írd le a lépéseit! Jó tanács! Csak akkor kapunk nagyméretű, és szabályos kristályt, ha nagyon lassan hűl ki a telített oldat. Ne felejts el gócot belerakni, hogy el tudjon kezdeni fejlődni a kristály! 52

54 FOGALOMTÁR Atom: semleges kémiai részecske, amely egy atommagból és elektronburokból épül fel. Bázis: proton felvételre képes anyag. Égés: olyan hőtermeléssel járó kémiai reakció, amely során az égő anyag és az oxigén egyesül. Elem: kémiailag tiszta, egyszerű anyag, azonos protonszámú atomokból épül fel. Endoterm folyamat: hő felvétellel járó változás. Az endoterm szóban az endo előtag jelentése: belül, bent. Az endoterm folyamat belül melegít, vagyis hő felvétellel jár. Exoterm folyamat: hőtermeléssel járó változás. Az exoterm görög eredetű szó, exo (jelentése: kívül, kint) és a thermo (jelentése: melegszik, melegít) szavakból származik. Az exoterm folyamat kívül melegít, vagyis hő leadással jár. Fizikai változás: az olyan változást, amelyben az anyag csak néhány tulajdonsága változik meg, de részecskéinek összetétele nem. Diffúzió: a részecskék hőmozgásából adódó spontán keveredése. Heterogén rendszer: az alkotó részecskék szétválnak, belső határfelület jelenik meg. Homogén rendszer: az anyag egyenletes eloszlású, nem látható belső határfelület. Indikátor: kémiai jelzőanyag, az anyagok kémhatását mutatja. Katalizátor: olyan anyag, amely a kémiai reakció sebességét úgy növeli meg, hogy közben önmaga a reakció közben maradandóan nem változik meg. Kémiai változás: azok a változások, amelyekben az anyag összetétele megváltozik, és új anyag keletkezik. Az új anyag tulajdonságai eltérnek a kiinduló anyag tulajdonságaitól, új szerkezetű és új összetételű anyagok keletkeznek. Molekula: kovalens kötéssel vagy kötésekkel összekapcsolódott atomokból áll. Oldat: összetett anyag, amely legalább két anyagból, oldószerből és oldott anyagból áll. ph-érték: 0-tól 14-ig terjedő skála, amely megmutatja a vizes oldatok savasságának és lúgosságának a mértékét. 53

55 Sav: olyan anyag, amely vízben oldva savas kémhatást mutat, proton leadásra képes. Só: fémionból és savmaradékból álló vegyület. Reakcióhő: az a hő, amely a reakcióegyenletben feltüntetett minőségű, mennyiségű és állapotú anyagok átalakulásakor felszabadul vagy elnyelődik. Telített oldat: melyben az oldandó anyagból adott hőmérsékleten többet már nem lehet feloldani, de még homogén. Vegyület: összetett anyag, különböző atomok kapcsolódnak össze meghatározott számarányban. IRODALOMJEGYZÉK %B6z%C3%B6k Kecskés Andrásné-Rozgonyi Jánosné: Kémia 7. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó Mojzes János: Módszerek és eljárások a kémia tanításában. Budapest,1984. Tankönyvkiadó Rózsahegyi Márta- Wajand Judit: 575 kísérlet a kémia tanításához. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 54

Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.