Logisztika tankönyv letöltés

tároló elem (raktár: időáthidalás)

LOGISZTIKA – jegyzet –

1 Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet LOGISZTIKA – jegyzet – Összeállította: Dr. Tóth Lajos Dr. Hartványi Tamás 2010.

2 Tartalomjegyzék 1. Logisztikai menedzsment A logisztika fogalma, a logisztikai menedzsment meghatározása Az ellátási lánc. 9 Az ellátási lánc menedzsmentjének modellje A logisztika jelentősége. 9 A vállalati tevékenységek kapcsolata A logisztika alrendszerei és funkciói Logisztikai rendszerek Nemzetközi Szállítmányozás Fuvarozási és szállítmányozási alapfogalmak A szállítás A fuvarozás A fuvaroztatás A szállítmányozás A szállítmányozás fogalmának meghatározása a magyar jog (Ptk.) szerint A szállítmányozás szerepe a külkereskedelmi áruforgalom lebonyolításában A szállítmányozó szolgáltatásai A szállítmányozó bekapcsolásának indokai: A szállítmányozó szolgáltatásának, szakismeretének összetevői a következők: A szállítmányozók szakosodása, szállítmányozó – típusok Fuvarozási ágak szerinti megkülönböztetés Speciális tevékenység szerinti megkülönböztetés Működési terület szerinti megkülönböztetés A forgalom iránya szerinti megkülönböztetés Áruszállítási rendszerek Az áruszállítási rendszerek általános jellemzése Az áruszállítási rendszerek feladatai Szállítási láncok Közlekedési munkamegosztás az áruszállításban Egységrakományok az áruszállításban Beszerzési (ellátási) logisztika A beszerzési logisztika feladatai

3 3.2. Az anyag felhasználás elemzése Mennyiségi kapcsolat ABC elemzés C anyag Az anyagfelhasználás időbeli alakulása – XYZ elemzés A készletgazdálkodás Készletezési alaprendszerek Termelési- készletezési rendszer Elosztási készletezési rendszer Tipikus készletezési stratégiák A készletezési rendszer költségei Logisztikát támogató menedzsment Integrációs követelmények Stratégiai vagy operatív szervezet Vonali vagy törzskari szervezet Funkcionális vagy mátrix szervezet A logisztika helye a funkcionális szervezetekben Egyéb szervezeti formák Divizionális szervezet Mátrix szervezet A logisztikai menedzsment helye, szerepe, feladatai Logisztikai stratégiák A logisztikai rendszerek informatikája Logisztikai információs rendszerek szükségessége Az anyag- és információáramlás kapcsolata a logisztikai rendszerekben Kommunikációs rendszerek a logisztika szolgálatában Logisztikai feladatok informatikai támogatása Integrált logisztikai rendszerek kialakításának informatikai eszközei Elektronikus adatcsere Logisztikai Szolgáltató Központok informatikája

4 Az összeállításban felhasznált irodalom: 1. Dr. Prezenszki József (szerk): Logisztika I. (Bevezető fejezetek), Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, Dr. Prezenszki József (szerk): Logisztika II. (Módszerek, eljárások) Logisztikai Fejlesztési Központ, Budapest, Logisztikai Menedzsment, Széchenyi István Főiskola – University of Huddersfield, Győr, Logisztika, OMFB Phare TDQM project, Szegedi Zoltán: Logisztika Menedzsereknek Kossuth Kiadó Budapest, Nyakasné dr. Tátrai Judit: Szállítmányozás I. Közlekedési Kiadó Budapest,

5 1. Logisztikai menedzsment 1.1. A logisztika fogalma, a logisztikai menedzsment meghatározása A logisztika az anyagok – a forrásoktól a végső fogyasztókig terjedő – fizikai áramlásának szervezésével és irányításával (menedzsmentjével) foglalkozik. Az a hagyományos felfogás, miszerint a logisztika csak a késztermékek raktározásával és szállításával foglakozik, túlságosan leegyszerűsített. A logisztikai feladatok közé az említetteken felül éppúgy beleértendők a termelőüzemek és raktárak telepítése, a készletekkel való gazdálkodás, a termelési folyamtokhoz kapcsolódó árumozgatások szervezése, a termeléshez szükséges anyagok és alkatrészek beszerzése, valamint az e feladatokhoz kapcsolódó informatika kérdései. A termeléshez, szolgáltatásokhoz szükséges anyagok, alkatrészek, félkésztermékek stb. beszerzésével az ellátási, beszerzési logisztikai menedzsment, a gyártáshoz, szolgáltatásokhoz közvetlenül kapcsolódó fizikai anyagáramlási feladatokkal pedig a termelési logisztikai menedzsment foglalkozik. (E két területet az angolszász irodalom összefoglalóan Materials management-nek nevezi.). A késztermékeket a végső fogyasztókhoz az elosztási csatornahálózaton keresztül az elosztási logisztikai menedzsment juttatja el (Physical Distribution Management). A logisztikai menedzsment (Logistics management) a fenti két területet együtt jelenti. A logisztika legegyszerűbben a ‘megfelelő’ termelői, szolgáltatói magatartást tartja fontosnak. Eszerint a logisztika azzal foglakozik, hogy a megfelelő árut (szolgáltatást), a megfelelő mennyiségben, a megfelelő minőségben, a megfelelő időben, a megfelelő helyen, a megfelelő ügyfél, fogyasztó számára, a megfelelő ár mellett lehessen átadni. A fentiekhez még hozzáértendő, hogy ezeket ‘megfelelő’ környezetvédelem mellett, a környezet minimális terhelésével igyekszik megvalósítani. A logisztikának számos más, pontosabb definíciója is van. Ezek közül néhány: A logisztika azon tevékenységek összessége, amely nyersanyagok, félkésztermékek és késztermékek – azok forrásától a végső felhasználóig terjedő – hatékony áramlásának, valamint az ezekhez kapcsolódó információknak tervezésével, megvalósításával és ellenőrzésével foglalkozik, annak érdekében, hogy azok kiindulópontjukról a célpontjukhoz a végső fogyasztók igényeinek lehető legjobb kielégítése mellett jussanak el. A logisztika az anyagoknak, alkatrészeknek és késztermékeknek az ellátási láncon keresztül, vagyis a beszerzéstől a gyártási folyamaton és a végső elosztási folyamaton át- 5

6 történő mozgatásának, raktározásának és az ezekhez tapadó információknak stratégiai menedzsmentje. -Cooper, J., 1994, page 14. A logisztika: a források elhelyezése helyben és időben, emberi, anyagi erőforrások meghatározása, az egész ellátási lánc menedzsmentje. A logisztika tehát a gazdasági életben a teljes ellátási lánc szervezésével és irányításával (menedzsmentjével) elsősorban stratégiai szempontból foglalkozik. Üzleti szempontból ma már általánosan elfogadott, hogy a logisztika a menedzsment azon területe, amely a vállalatoknak versenyelőnyt szolgáltathat a piacon. Ha a logisztikát jól szervezik és irányítják, az a termelt áruk és a létrehozott szolgáltatások értékét növeli. A logisztikának az ipari és a gazdasági szférában már régóta fontos szerepe van, de csak napjainkban vált a gazdasági tevékenységek egy elismerten önálló területévé. 6

8 A logisztika széleskörű hatásának és fontosságának felismerése e terület tudományos eredményeinek elfogadásához, alkalmazásához vezetett. A tudományos igényű megközelítés eleinte csupán a logisztika részterületeit célozta meg. Napjainkban már egyre inkább teret nyer viszont az a felfogás, amely a logisztikát teljes rendszerként kezeli. E szemlélet elterjedése elősegíti a különböző logisztikai tevékenységek összehangolt tervezését és egységes kezelését. A logisztikai rendszer (“Az ellátási lánc”) LOGISZTIKA Beszállítók BESZERZÉS (Vétel) Szállítás NYERSANYAG Szállítás Szállítás TERMELÉS (termelésmenedzsment) ÁRUKÉSZ- LETEK Szállítás RECYCLING FIZIKAI DISZTRIBÚCIÓ Szállítás Szállítás ÜGYFELEK PÉNZÜGYEK MINÕSÉGÜGY INFORMÁCIÓK BIZTONSÁG, EGÉSZSÉG, KÖRNYEZET OKTATÁS 8

9 1.2. Az ellátási lánc Minden gazdasági szervezetnek van ellátási lánca Az ellátási lánc Nyersanyagtermelõk Gyártóüzemek Nagykereskedõk Kereskedelmi vállalatok Az ellátási lánc Fogyasztók Az ellátási lánc struktúrája, felépítésének bonyolultsága változó lehet, továbbá nem mindig terjed ki a termékek folyamatához való közvetlen eljuttatásának fázisára. 9

10 Az ellátási lánc menedzsmentjének modellje AZ ELLÁTÁSI LÁNC IRÁNYÍTÁSA ÉS ELLENÕRZÉSE Ellátási menedzsment (Beszerzések) Termelési logisztika Részellenõrzés Teljes vállalati ellenõrzés Vállalatok együttmûködése Elosztási logisztika (Disztribúció menedzsmentje) Nyersanyagok, alkatrészek, stb. Fogyasztók Termékelõállítás, gyártás Saját raktárak vagy nagykereskedõk Üzletláncok, kiskereskedõk FIZIKAI ÁRU- ÁRAMLAT Gyártási folyamat Készletgazdálkodás Szállítás Szállítás Szállítás INFORMÁCIÓ MENEDZSMENT 10

11 1.3. A logisztika jelentősége “a logisztika tevékenységeket összefogó terület, amit a vállalat valamennyi felső vezetőjének ismernie kell A logisztikának központi szerepe van, s együttműködik: a marketinggel, a termeléssel és a pénzüggyel vagyis a vállalat azon területeivel, amelynek vezetői általában személyüket és tevékenységüket az adott vállalatnál legfontosabbnak tartják. A vállalati tevékenységek kapcsolata TERMELÉS: Átfogó tervezés Részlettervek Minõségellenõrzés Gyártáskialakítás Munkatervezés Termelésirányítás Termelésellenõrzés Beszerzés Anyagraktárak LOGISZTIKA: MARKETING: Árkalkuláció Marketing-mix Piackutatás Ügyfélszolgálat Csomagolás Raktártelepítés Alkatrészellátás Rendelésfeldolgozás Anyagmozgatás Szállítás, közlekedés Raktározás Készletezés Készletgazdálkodás Elosztási költségek Gyártási költségek Összes költség PÉNZÜGY 9

12 1.4. A logisztika alrendszerei és funkciói A logisztikai menedzsment tevékenységét alkotó fő részterületek a következők: Beszerzési és ellátási logisztika menedzsmentje (Purchasing and Supplies Management), Termelési logisztika (Manufacturing Logistics), Készletgazdálkodás (Inventory Management), Raktárgazdálkodás (Warehouse Management), Szállításszervezés és irányítás (Transport Management), Elosztási logisztika. 10

13 A beszerzés logisztikai feladatai, folyamatai Szállítók Vásárlás M I N Õ S É G B I Z T O S Í T Á S Beszállítási forgalom Árufogadás, regisztrálás Fizikai kezelés Továbbszállítás Komissiózás Raktározás Elõkészítés adott pontban Elõkészítés a gépeknél Beszerzési logisztika Megrendelési diszpozició Igényfelmérés Termelési logisztika 11

14 A termelési logisztikai feladatok, folyamatok Beszerzési logisztika M I N Õ S É G B I Z T O S Í T Á S Kitárolás a géphez Gépi raktár Közbensõ raktár Továbbítás Továbbítás a a gépekhez Kiszállítás Termelési logisztika – Termelés irányítása – Anyagáramlás irányítása – Anyagkészletek irányítása Gyártáselrendezés (layout) tervezése Betárolás a raktárba Termelés: -Termelési folyamat lebonyolítása Termelés irányítás és tervezés (PPS) – Kapacitástervezés – Kapacitásrendelkezésreállás tervezése – A gépek közötti áramlási folyamat tervezése Értékesítési logisztika 12

15 Az értékesítéshez kapcsolódó vállalati logisztikai feladatok és folyamatok Termelési logisztika M I N Õ S É G B I Z T O S Í T Á S Kiszállítás elõkészítése Betárolás Raktár Komissiózás, csomagolás Kitárolás Szállítás Raktárba betárolás elõkészítése Disztribúciós logisztika Szerzõdéslebonyolítás Logisztikai folyamatok adminisztrációja Visszáruk Vásárló Eladás / Marketing 13

16 1.5. Logisztikai rendszerek LOGISZTIKAI REDSZEREK Makrologisztikai Mikrologisztikai Metalogisztikai Vállalati Katonai Egyéb szervezethez tartozó Iparvállalati Kereskedelmi vállalati Szolgáltató vállalati Fuvaroztató vállalatok kooperációja Logisztikai vállalatok kooperációja Logisztikai és fuvaroztató vállalatok kooperációja Logisztikai vállalati Egyéb szolgáltató vállalati 14

17 2. Nemzetközi Szállítmányozás 2.1. Fuvarozási és szállítmányozási alapfogalmak A fuvarozási és szállítmányozási alapfogalmak tisztázására, illetve ismételt áttekintésére azért van szükség, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy még a szakterületeken (közlekedés, kereskedelem, szállítmányozás) dolgozók is gyakran helytelenül használják. A köznyelvben nem kifogásolható, de a szakmai munkában félreértésekre ad alkalmat, ha tartalmuknak nem megfelelő helyen és módon alkalmazzák ezeket a fogalmakat A szállítás A szállításon az adásvételi ügylet teljesítését értjük. Ez azt jelenti, hogy az áru tulajdonosa – az eladó – az ügylet lebonyolítására vonatkozó szerződés adott feltételeinek teljesítése ellenében, a szerződésben ugyancsak kikötött paritásponton lemond a vevő javára az áru fölötti rendelkezési jogáról, és azt a vevőre ruházza át. A szállítás tehát kereskedelmi fogalom. Kereskedelmi értelméből következik, hogy nem jelenti önmagában a helyközi árumozgásról való gondoskodást vagy annak elvégzését. Az eladó pl. akkor is eleget tesz szállítási kötelezettségének, ha ex works (ab raktár, ab telephely) paritás esetén – a vonatkozó egyéb feltételek teljesítése mellett – saját gyárában vagy raktárában a vevő rendelkezésre bocsátja az árut. (szállítási szerződés = adás-vételi szerződés) A fuvarozás A fuvarozás az a művelet, amelyet az áru helyváltoztatása érdekében kell elvégezni. A helyváltoztatás kezdőpontja rendszerint a termelési vagy tárolási hely (gyár, üzem, bánya, termőhely, raktár), célpontja a felhasználás, illetve a rendeltetés helye. A fuvarozást az áruk továbbítására alkalmas, különféle szárazföldi, vízi (folyami, tengeri), légi közlekedési eszközökkel végzik, de fontos szerep jut a vezetékes (légvezeték, csővezeték) árutovábbításnak is. A fuvarozás elvégzésére vállalkozó természetes vagy jogi személyt fuvarozónak nevezzük. A fuvarozást általában az e célra szerveződött és szakosodott vállalkozók, a fuvarozók: vasutak, közúti fuvarozócégek, hajótársaságok, légitársaságok végzik fuvardíj ellenében, de alkalmas fuvareszközök és egyéb felkészültség birtokában a gazdasági élet más szereplői, a termelők és felhasználók maguk is elvégezhetik. Ebben az esetben a fuvaroztató és a fuvarozó személye azonos. A fuvarozó tehát az előbbi esetben is fuvaroz, nem pedig szállít, amint azt a köznyelvben gyakran emlegetik. Meg kell jegyezni, hogy az üzemen, telepen, gazdaságon belül a termelés technológiai folyamataiból adódóan szükséges nyersanyagok, eszközök, gyártmányok továbbítására az anyagmozgatás fogalmát használják. 15

18 A fuvarozás fogalmilag a közigazgatási terület, illetve az országon belüli vagy országok közötti jelleg szerint is megkülönböztethető. Attól függően, hogy a fuvarozás egy közigazgatási helységen (község, város) belül, két vagy több ország között (esetleg tranzitországon keresztül) történik, megkülönböztetünk helyi (helységen belüli), helyközi (belföldi) és nemzetközi fuvarozást A fuvaroztatás Azt a természetes vagy jogi személyt, aki az áru továbbításával, azaz elfuvarozásával egy másik vállalkozót bíz meg díjazás (fuvardíjfizetés) ellenében, fuvaroztatónak, a megbízás megtörténtét és a fuvarozási feladat elvállalását tanúsító okmányt pedig fuvarozási szerződésnek nevezzük. A fuvarozás fogalmi és jogi tartalma nem változik attól, hogy ki és kinek a megbízásából végzi a fuvarozást. Fuvaroztató lehet maga a szállító, azaz az eladó (exportőr), lehet a vevő (importőr) attól függően, hogy ki vállalta szerződés szerint az áru elfuvarozásával járó költséget és kockázatot. A fuvarozó lehet továbbá a szállítmányozó. A szállítmányozó egyébként szükségszerűen fuvaroztató, mert megbízásából származóan elvállalta azt a kötelezettséget, hogy saját nevében, de megbízója költségére megköti a fuvarozóval a fuvarozási szerződést. A fuvarozó szempontjából közömbös, hogy ki a fuvaroztató, számára csak a megbízás elnyerése fontos. A fuvaroztató és a fuvarozó közötti jogviszony létrejöttét a fuvarozási szerződés – formailag rendszerint a fuvarokmány: a fuvarlevél – tanúsítja. A fuvarozás 488. (1) Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldemény rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni. (2) A szerződés a fuvarozás elvállalásával jön létre. Jogszabály kimondhatja, hogy a küldemény átvétele nem jelenti a fuvarozás elvállalását. A fuvarlevél 489. (1) Ha a szerződő felek a fuvarozásról fuvarlevelet állítanak ki, a fuvarlevél bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét, illetőleg a küldemény átvételét. Az átvétel napja – míg mást nem bizonyítanak – az a nap, amelyen a fuvarlevelet a fuvarozó aláírta (lebélyegezte). (2)Jogszabály a fuvarlevél kiállítását – meghatározott alakban és tartalommal – kötelezővé teheti. (3) A feladó kívánságára a fuvarozó köteles a fuvarlevél általa aláírt (lebélyegzett) másodpéldányát a feladónak átadni vagy a küldemény átvételéről elismervényt adni. Ha valaki saját maga számára saját fuvareszközeivel végez fuvarozást, azt saját számlás fuvarozásnak nevezik, ez esetben ún. szállítólevelet állítanak ki, amely megfelel a fuvarokmánynak. 16

19 A szállítmányozás A gazdasági élet szereplői csak kivételes esetben vállalkoznak olyan feladatok ellátására, amelyek szakmai tevékenységi körükön kívül esnek. Ilyen például az áru adásvételénél elkerülhetetlen árutovábbítás szervezési és technikai feladatainak összehangolása a mindenkori közlekedési és csatlakozó infrastruktúra ismeretében oly módon, hogy a küldemény a leggyorsabb, legbiztonságosabb és leggazdaságosabb feltételekkel jusson el a rendeltetési helyére. Ennek megszervezése széleskörű földrajzi, közlekedési, fuvarozási, fuvarjogi stb. ismereteket tőkeerőt, nemzetközi kapcsolatokat igényel, amelyekkel – a szükséges idegen nyelvtudás mellett – csak szakmailag jól képzett specialisták, a szállítmányozók (speditőrök) rendelkeznek. A szállítmányozó tehát elsősorban szellemi tőkéjét értékesíti, amikor megbízói részére az árufuvarozás megszervezését bizományosként vállalja, s elvégzi mindazokat a teendőket, amelyek a megbízó feladatai lennének, nevezetesen saját nevében, de megbízója (a vevő vagy az eladó) költségére és kockázatára megköti az áru továbbításához szükséges szerződéseket a fuvarozókkal és más közreműködőkkel, továbbá gondoskodik a hatósági (pl. vám, növényegészségügyi, környezetvédelmi stb.) előírások betartásáról. A szállítmányozó tehát közvetlen kapcsolat a fuvaroztató, a fuvarozó és az egyéb közreműködők között A szállítmányozás fogalmának meghatározása a magyar jog (Ptk.) szerint Magyarországon első alkalommal az évben elfogadott Kereskedelmi Törvény 384. Paragrafusa tisztázta a szállítmányozás fogalmát, és ismerte el, illetve iktatta törvénybe ezt az önálló kereskedelmi (szolgáltató) üzletágat a következő megfogalmazásban: Az áruk tovaküldésének elvállalását szállítmányozási ügyletnek tekintik, ha ezt valaki fuvarozók vagy hajósok által saját nevében, de mások rovására eszközli. Mely ki ily ügyekkel iparszerűen foglalkozik, szállítmányozónak tekintetik. Ezt a megfogalmazást lényegében a ma érvényes Polgári Törvénykönyv (Ptk.) is átvette, némileg részletesebb ( ) megfogalmazásában. Legfontosabb előírásai a következők: 514. (1) Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni. (2) A szerződés a megbízás elfogadásával jön létre 516. (1) A szállítmányozó a fuvarozást maga is elláthatja, és más szállítmányozó közreműködését is igénybe veheti; a további szállítmányozók azonban a megbízóval nem kerülnek jogviszonyba. (2) A szállítmányozó az általa választott más szállítmányozó tevékenységéért közvetlenül felel; ha azonban más szállítmányozó igénybevételére a megbízó adott utasítást, a szállítmányozók közvetlenül felelnek a megbízónak 17

20 517. (1) A megbízó igényeit a fuvarozóval szemben a szállítmányozó köteles érvényesíteni; felelős minden kárért, mely e kötelezettsége folytán a megbízót éri.. A Ptk a szállítmányozó felelősségét a következőképpen szabályozza: “(1) A szállítmányozó szállítmányozási tevékenysége körében a küldeményben bekövetkezett károkért fuvarozó módjára, más károkért az általános szabályok szerint felel. (2) A fuvarozó körében bekövetkezett kárért a szállítmányozó csak akkor felel, éspedig fuvarozó módjára, ha a.) maga fuvarozta a küldeményt b.) a küldeményt mások küldeményeivel együtt, ugyanazzal a szállítóeszközzel, el nem különítve (gyűjtőforgalomban) továbbítatta, és a kár ennek során keletkezett.” “A szállítmányozási szerződés alapján támasztható igények egy év alatt elévülnek. Az elévülés kezdő időpontja az az időpont, amikor a küldeményt a fuvarozónak át kellett adnia, ha pedig átadták az az időpont, amikor a fuvarozó felelősségének elévülése megkezdő-dött:” Ptk. 520 A Ptk.-ban foglaltak alapján egyértelműen különbséget lehet tenni a fuvarozó és a szállítmányozó között, amennyiben a törvény külön szabályozza a fuvarozó és külön a szállítmányozó kötelezettségeit az érdekekből fakadó természetes logisztikai megfontolásból, amely szerint a szállítmányozó a fuvaroztató (megbízója) és a saját érdekeit, míg a fuvarozó csak a saját érdekeit képviselheti. Az érdekek ilyen lényegi elkülönülésének nem mond ellent az sem, hogy a szállítmányozók esetenként saját fuvareszközeikkel maguk is fuvaroznak, mert ez esetben olyan felelősséggel tartoznak fuvarozói ténykedésükért, mint a fuvarozók tartoznának velük szemben. Jogilag a dolog lényege tehát az, hogy a szállítmányozók fuvarozhatnak is, és ilyenkor fuvarozó módjára felelnek a saját eszközeikkel végzett fuvarozásokért. A fuvarozók azonban soha nem vonhatók felelősségre szállítmányozóként, tehát csak fuvarozó módjára felelősek. A magyar jogi felfogás e tekintetben megegyezik a nemzetközi gyakorlattal, illetve a világ többi országában alkalmazott jogi szabályozással. 18

21 A szállítmányozás szerepe a külkereskedelmi áruforgalom lebonyolításában a. ) A szállítmányozás értéknövelő szerepe A megtermelt áru tulajdonosának alapvető célja, hogy az áru új gazdára találjon, az árut értékesítse. Ebből az is következik, hogy a termék a legritkább esetben használható fel a termelés, gyártás helyén. Az értékesítés rendszerint helyváltoztatással jár, s ezzel a termelő teljesen tisztában van. Ezért a terméket már az előállítás során olyan súlyban, méretben (terjedelemben), csomagolásban, mozgatható – kezelhető kialakításban igyekszik fuvarozásra alkalmassá tenni, amit az felhasználhatóságának, műszaki értékének csökkenése nélkül megenged. Ezért is ritka az olyan eset, amikor a termék helyváltoztatásához különleges feltételeket és eszközöket kell kialakítani, illetve igénybe venni. Az árutovábbítás, az árufuvarozás szükségességének tényéből származó feltételek, lehetőségek hatása tehát megelőzi magát a fuvarozást. Maga a fuvarozás (az áru helyváltoztatásával járó teendők végrehajtása) értéknövelő tényező. Mint ilyen, azonban nemcsak az ezzel járó művelet végrehajtásának költségeit tartalmazza, hanem azokat a ráfordításokat is, amelyek a gyártás vagy csomagolás során ennek feltételeit megteremtik, és ily módon az árufuvarozás végpontján az áru felhasználását lehetővé teszik. A szállítmányozó a termelés (gyártás) és a felhasználás (beépítés, fogyasztás) közötti helyváltoztatás lehetőségeinek és költségeinek optimalizálásában, azaz a legbiztonságosabb, leggyorsabb, legolcsóbb fuvarozási lehetőség megkeresésében és kiválasztásában betöltött szerepével az áru piaci versenyképességét befolyásoló tényezővé válik. A szállítmányozó tehát nemcsak fuvaroz(tat), hanem megszervezi az árufeladási és rendeltetési helye közötti legelőnyösebb fuvarozási lehetőségeket. Ezeket összehangolja, és a többi közreműködő segítségével az árut a kívánt időre eljuttatja a felhasználás helyére a leggazdaságosabb, leggyorsabb és legbiztonságosabb útvonalon, betartva mind a feladási, mind a tranzit, mind pedig a rendeltetési ország hatósági és egyéb rendelkezéseit, valamint a megbízók egyéb előírásait, beleértve az áru kezelésére, rakodására vonatkozó utasításokat is. A szállítmányozó szervező munkájával és széles körű szakismereteinek felhasználásával közvetlenül és közvetve is növeli az áru versenyképességét. Ez utóbbi megállapítás arra is vonatkozik, hogy a megbízó a szállítmányozó segítségével érdemben szólhat bele a fuvarparitás megállapítása során folyó alkuba, ilyenformán megbízója nemcsak az egyoldalúsággal járó kiszolgáltatottságtól mentesül, hanem a fuvarozás és egyéb járulékos munkák vállalásával külön haszonhoz is juthat. A szállítmányozó szellemi munkája tehát az áru versenyképességének javulása révén elért többletnyereségben térül meg. A nemzetközi áruforgalom lebonyolítása – egyszerű esetektől eltekintve – alig képzelhető el szállítmányozó közreműködése nélkül. Ez vonatkozik az ún. multimodális árutovábbításra is, mert ebben az esetben a transport operator tölti be azt a szerepet, amely hagyományos árutovábbítás során a szállítmányozó dolga. A szállítmányozó közgazdasági szerepét, jelentőségét a nemzetközi munkamegosztás, a gazdasági integrációk térhódítása csak tovább növeli. Az árutermelők nemcsak áruik termelési önköltségével, a minőséggel, a csomagolással, az esztétikai megjelenéssel, a piac ízlésének, igényességének kiszolgálásával, hanem a szállítmányozási költségekkel is versenyeznek. 19

22 Minél távolabb van földrajzilag a termelés és felhasználás helye az eladó és a vevő egymástól, annál jelentősebb tényező az árutovábbítási költség. Ez pedig nem egy esetben meghaladja az áru helyi termelési költségét. Mindebből következik, hogy a szállítmányozó munkájának közgazdasági szerepe a jövőben is csak növekedhet, s ha egyszer a parciális érdekek háttérbe szorulása révén a szállítmányozás logisztikai szervezése tovább tökéletesedik, és a kontinenseket is átfogja, a világpiac egyik igencsak befolyásos tényezőjévé válhat A szállítmányozó szolgáltatásai A szállítmányozó összehangolja a megbízói KERESLETET a fuvarozói KÍNÁ- LATTAL. A szállítmányozó az adásvételi ügylet szereplői, valamint az áruk eljuttatását megvalósító és benne közreműködő vállalkozók (fuvarozók, rakodást végző vállalkozók, raktárakat üzemeltetők stb.) között helyezkedik el. Bekapcsolására akkor kerül sor, ha az előbbiek érdekeltekké válnak abban, hogy a költségalakulás, a kedvező lebonyolítás szakszerű legyen A szállítmányozó bekapcsolásának indokai: – Kedvező fuvardíjak és fizetési feltételek elérése. – Az áru – és fuvareszköz – ismerete birtokában az adott körülményekhez a legmegfelelőbb csomagolást és fuvareszközt tudja hozzárendelni, valamint gondoskodni tud a legbiztonságosabb és a fuvardíj – alakulás szempontjából legkedvezőbb elrendezésről a fuvareszközben. Ezzel csökkenthető az áru egységére jutó fuvardíj, a rakodási költség, valamint elkerülhetővé válik a nem megfelelő csomagolásból adódó átcsomagolási költség. – Földrajzi és tarifaismerete, fuvarpiaci információi, szállítmányozói kapcsolatai, árinformációi az adott fuvarfeladat megvalósításához a lehető leggazdaságosabb és legbiztonságosabb útvonal kiválasztását eredményezhetik. – A fuvarozási feladat sürgősségéhez mért legkedvezőbb megoldás megszervezését csak jó kapcsolatokkal és tapasztalatokkal rendelkező szállítmányozó képes biztosítani. A késedelmes teljesítés a megbízó (eladó) számára adott esetben olyan mértékű veszteséget jelenthet, hogy a mérlegelésnél a szállítmányozói jutalék – mint többletköltség – töredéke a késedelmes teljesítésből fakadó veszteségnek. Természetes, hogy ilyenkor a jó szállítmányozó szolgáltatásának igénybevétele még egy drágábbnak tűnő megoldás esetén is olcsóbb A szállítmányozó szolgáltatásának, szakismeretének összetevői a következők: 20

23 a. A konkrét helyváltoztatáshoz szükséges: – áruismeret, – fuvareszköz, korszerű fuvarozási módok ismerete, – árukísérés, rakományfigyelés megszervezése, – csomagolási egységrakomány – képzési ismeretek, – raktározási lehetőség, – jelenlét a főbb közlekedési csomópontokban; fuvarpiaci jártasság és kapcsolatrendszer, – tarifa és – földrajzi ismeretek. b. Kapcsolódó szolgáltatások megszervezéséhez és elvégzéséhez szükséges: – okmány, – hatósági előírások ismerete, – engedélyezési eljárások, – szállítmánybiztosítási és egyéb biztosítási, – fuvarjogi, nemzetközi jogi, – vám, – pénzügyi és a – nemzetközi szokványok ismerete. c. Egyéb feltételek és körülmények ismerete: – forgalmi viszonyok, – politikai viszonyok, – refakcia érvényesítési lehetőségek, – országokon belüli szokások, ünnepek A szállítmányozók szakosodása, szállítmányozó – típusok A szállítmányozó egy adott szállítmányozási feladatban megvalósuló szerződéses kapcsolata alapján lehet ún. fő, vagy első szállítmányozó, illetve al – vagy közvetett szállítmányozó. A Ptk. Rendelkezése a következő (Ptk ): “(1) A szállítmányozó. Más szállítmányozó közreműködését is igénybe veheti: a további szállítmányozók azonban a megbízóval nem kerülnek jogviszonyba. (2) A szállítmányozó az általa választott más szállítmányozó tevékenységéért közvetlenül felel: ha azonban a más szállítmányozó igénybevételére a megbízó adott utasítást, a szállítmányozók közvetlenül felelnek a megbízónak.” Az első szállítmányozó köti a megbízóval a szállítmányozási szerződést, amelynek teljesítésébe más szállítmányozókat is bevonhat. Ez esetben további szállítmányozási szerződést köt a bekapcsolt szállítmányozókkal. A konkrét szállítmányozási feladat szempontjából így ez utóbbiakat nevezik ún. közvetett vagy alszállítmányozóknak. A nagy szállítmányozó cégek általában ún. általános szállítmányozók, azaz minden szállítmányozói feladatot végeznek. Ezt úgy tudják megvalósítani, hogy egy – egy speciális szállítmányozási területtel foglalkozó külön szervezeti egységeik vagy szakértőik vannak. 21

24 Léteznek ún. szakosodott szállítmányozók is. A szakosodás legtöbbször fuvarozási ágakhoz, illetve egyes speciális szállítmányozási tevékenységhez kötődik Fuvarozási ágak szerinti megkülönböztetés A fuvarozási ágak szerint több szállítmányozó-típust különböztethetünk meg. – Vasúti szállítmányozó, akit a belföldi forgalomban állomási szállítmányozóként is emlegetnek. A nemzetközi forgalomban kiválasztja a leggazdaságosabb – az áru és az eljuttatás szempontjából optimális – útvonalat, megköti a szerződéseket, vasúti fuvareszközöket (pl. tartálykocsikat) bérel stb. – Közúti szállítmányozó, aki fuvarszervező tevékenysége mellett fuvareszközt is bérel, nemzetközi és hazai közúti fuvarpiaci és szállítmányozási piaci kapcsolatrendszerét értékesíti. Speciális közúti fuvarozási feladatokat szervez. – A hajózási és kikötői szállítmányozók különösen a tengerentúli forgalomban aktívak, de a folyami fuvarozások megszervezésénél is igénybe lehet venni őket. Hajózási ügynökökkel, brókerekkel, hajóstársaságokkal állnak öszszekötetésben, sokszor hosszabb időre szóló szerződéses hátérrel. Biztonságos és gazdaságos árueljuttatást kínálnak. A kikötői szállítmányozók általában közbenső szállítmányozóként végzik munkájukat. Tevékenységük igen fontos mind export-, mind importviszonylatban. Importban ők veszik át az árut (mennyiségben, minőségben) a megfelelő, az áru értékét megtestesítő okmányok birtokában, exportban pedig ők adják át az árut a hajóstársaságnak. Gondoskodnak a be- és kirakásról; árukár esetén megbízójuk érdekében eljárnak (pl. kárjegyzőkönyvet vetetnek fel, hitelezési funkciójuk is van stb.) Ezek a kikötői szállítmányozók a megbízó és az első szállítmányozó ún. bizalmi kezei (Treuhand). – Légi szállítmányozó, aki a repülőtereken vagy azok mellett végzi tevékenységét. Kiválasztja az áru és a megbízó számára leggazdaságosabb útvonalat, helyet biztosít, megköti a szükséges szerződéseket. Gyűjtőforgalom jellegű tevékenységével, tarifaismeretével és kapcsolataival kedvező árakat tud elérni, és kedvező árueljuttatást tud megvalósítani Speciális tevékenység szerinti megkülönböztetés A speciális szállítmányozási tevékenységet nyújtó szállítmányozók köréből megemlíthetjük: – a vásári és kiállítási szállítmányozási feladatokat ellátókat (feladatkörük speciális fuvareszköz-, árukezelési, göngyölegkezelési, okmány – és vámismeretet követel); – a gyűjtőforgalom szervezését ellátó szállítmányozót, aki az egyik klasszikus szállítmányozói tevékenységet végezve mind megbízójának, mind a bekapcsolt fuvarozónak előnyére tevékenykedik azáltal, hogy a kisebb tömegű 22

25 árukat összegyűjti, azokat kocsirakományú -ként továbbítja, illetve továbbíttatja; kihasználva ezzel az elérhető fuvardíj – megtakarítási lehetőséget és az árutovábbítás gyorsítását. (itt is speciális tevékenységről és speciális okmányalkalmazásról van szó) Működési terület szerinti megkülönböztetés (A következő felsorolás elméleti jellegű) – Belföldi szállítmányozó esetében a megbízó és a bekapcsolt összes partner belföldi, és az áru sem lépi át az országhatárt. – Nemzetközi szállítmányozó esetében az árueljuttatás az országhatár átlépéséhez kapcsolódik, és az általa kötött szerződések valamelyik alanya devizakülföldi. – A határvámügynökség, a határátkelőhelyeken gondoskodik a szükséges kezelésekről, okmányokról, hatósági vizsgálatokról A forgalom iránya szerinti megkülönböztetés A nemzetközi forgalom iránya és az ahhoz kapcsolódó speciális ismeretek követelménye miatt kialakították a speditőrök export- és importirányok szerinti szakosodását is. Ez azonban kapcsolódhat a különböző egyéb szempontok alapján megvalósult szakosodáshoz is (pl. légi importszállítmányozó vagy vasúti exportszállítmányozó). Az export – import irány szerinti elkülönülés inkább a nagy szállítmányozó vállalkozásokon belül jellemző. Legmarkánsabban a kikötői szállítmányozóknál jelenik meg. Az árufajták szerinti specializálódás is a kikötőben dominál, ahol az áruk feladásához, illetve fogadásához speciális áruismeret, kezelési előírások stb. tartoznak. Önálló területen mozgó szállítmányozóként említhető meg a vámközvetítéssel foglalkozó szállítmányozó, aki a vámkezeléshez szükséges okmányok kiállítását, az áru vámkezelésre történő bemutatását végzi. A legújabb gyakorlat kialakította a termelővállalatok logisztikai rendszerébe integrálódó szállítmányozót, aki átveszi az áruk be-, és kiszállításának, disztribúciójának, csomagolásának, árumanipulációjának szervezését. A szakma ezeket a speditőröket a német kifejezést átvéve Werkspediteur – nek, magyar szóhasználattal házi speditőrnek hívja. A szállítmányozói szakma, a szállítmányozó típusokat bemutató paletta még várhatóan tovább fog színesedni. 23

26 2.2. Áruszállítási rendszerek Az áruszállítási rendszerek általános jellemzése Az áruszállítási rendszerek feladatai Az áruszállítási rendszerek fő feladata az alap-, a segéd-, az üzemanyagok, a félkész- és késztermékek, valamint a hulladékok (röviden: áruk) helyváltoztatása a kitermelés, a termelés, a felhasználás és a hulladékfeldolgozás helye között; azaz az un. külső szállítás a különböző kitermelő, termelő, értékesítő vállalatok, vállalkozók telephelyei, vagy – több telephellyel rendelkező vállalatok, vállalkozások esetében – a vállalat, vállalkozás különböző telephelyei között. A vállalatok szempontjából vizsgálva az áruszállítási rendszerek a vállalatok külső anyagáramlási kapcsolatait hozzák létre a termeléshez szükséges anyagok, alkatrészek stb. beszállítása és az itt előállított termékeknek, valamint a termék előállítás során keletkezett hulladékoknak az elszállítása révén. A térbeli különbségek áthidalását lehetővé tevő külső szállításhoz kapcsolódóan rend-szerint rakodási (be-, ki- és átrakási), tárolási, csomagolási, egységrakomány-képzési feladatokat is meg kell oldani. A vállalatok az ellátási-elosztási rendszereken keresztül kapcsolódnak egymáshoz, alkotnak logisztikai láncot. Az áruszállítási rendszerek kulcsszerepet töltenek be a logisztikai láncban, mivel megbízható, stabil működésük nélkül nem valósítható meg zökkenőmentesen az átfogó áruáramlás. A nem megbízható szállításoknak különösen nagy lehet a negatív hatása napjainkban, amikor a termelők éppen a vevői igények határidőre történő, gyors, megbízható kielégítése révén kívánnak versenyelőnyökhöz jutni, és a JIT-elvű, készletszegény, rugalmas ellátási-termelési-elosztási stratégiák megvalósítására, valamint a gyártási mélység csökkentésére törekszenek. A korszerű áruszállítási és kommunikációs rendszerek lehetővé teszik a vállalatok számára külső kapcsolataik (a beszerzési és értékesítési piacaik, termelési kooperációs kapcsolataik) kiszélesítését pl.: a termelési költségek csökkentése érdekében bizonyos anyagok, alkatrészek, részegységek távolabbi telep-helyű belföldi vállalat(ok)tól való vagy esetleg külföldi beszerzését, vagy távolabbi telephelyeken levő belföldi vállalat(ok)nál esetleg külföldön való legyártatását. Az áruszállítási igények várható változásai. A gazdaság szerkezetének átalakulása, a piacgazdaságra való áttérés következtében – a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokhoz hasonlóan – hazánkban is fokozatosan megváltoznak az áruszállítással kapcsolatos igények. A változásokat előidéző főbb tényezők: a beszerzési és értékesítési piacok globalizálódása; a termékféleségek számának növekedése; rendelésre orientált gyártás; a gyártási mélység csökkenése; a JIT-elvű ellátási és termelési stratégiák bevezetése; a kisvállalkozások számának növekedése. Mindezek hatásaként: csökken a szállításigényes tömegáruk aránya; csökken a küldemények nagysága, és ugyanakkor nő a szállítások gyakorisága; a nemzetközi szállítások arányának növekedése következtében nőnek a szállítási távolságok; 24

27 növekszenek a szállítási szolgáltatások minőségével (pl. gyorsaság, pontosság, megbízhatóság, rugalmasság, a szállítási határidők betartása, a szállítás közbeni áruvédelem biztosítása) kapcsolatos követelmények; nő a szállításon kívüli egyéb logisztikai szolgáltatások (pl. rakodás, raktározás, csomagolás, vámkezelésben való közreműködés) iránti igény, nő az outsourcing aránya. A piaci verseny élesedése ugyanis egyre inkább arra kényszeríti a vállalatokat, vállalkozókat, hogy fő feladatukra, a termelésre koncentráljanak, és az egyéb tevékenységek végrehajtásával más, arra szakosodott szolgáltató vállalatokat, vállalkozókat bízzanak meg. Ez a tendencia fokozottan érvényesül a hazánkban is egyre szaporodó kisvállalkozásoknál. Az áruszállítási feladatok főbb jellemzőit meghatározó tényezők: a szállítandó áruk, illetve szállítási egységek jellemzői; az egyszerre szállítandó árumennyiségek (a küldemények) nagysága; a feladási és rendeltetési helyek egymáshoz viszonyított földrajzi elhelyezkedése, és ezzel összefüggésben a szállítási távolság; a szállítások rendszeressége, gyakorisága; a szállítások időtartamával, időpontjával kapcsolatos kötöttségek, korlátok. Az áruszállítást az ipari- vagy kereskedelmi stb. vállalatok vagy vállalkozók saját járműveikkel végzik, vagy fuvarozó (közlekedési), illetve szállítmányozó vállalatot, vállalkozót bíznak meg a szállítási feladat(ok) végrehajtásával. A saját járművekkel, saját célra végzett szállítások elsősorban akkor vehetők számításba az ipari és kereskedelmi vagy egyéb vállalatok részéről, ha: a szállítások szorosan kapcsolódnak a technológiai folyamat(ok)hoz; a szállított áruk különleges sajátosságai miatt speciális járművek alkalmazására van szükség; az azonos jellegű szállítási feladatok rendszeresen, nagy gyakorisággal ismétlődnek; a saját járműpark gazdaságosan üzemeltethető (ez részben az előző tényezőktől függ). Áruszállítási feladatok Nemzetközi Belföldi Interkontinentális Transzkontinentális Távolsági Körzeti (regionális) Helyi (városi) 2.1.ábra Az áruszállítási feladatok főbb csoportjai a feladási- és rendeltetési helyek egymáshoz viszonyított földrajzi elhelyezkedése szerint Szállítási láncok Közvetlen és összetett szállítás. Az áruszállítási rendszerek hozzák létre a feladók és a címzettek (a fel- és leadóhelyek) közötti áruáramlási kapcsolatot. Egymással műszaki és szervezési szempontból összekapcsolt (összehangolt) rakodási, szállítási és esetenként tárolási (röviden RST) folyamatok mennek végbe, annak érdekében, hogy a feladó és a cím- 25

28 zett (a fel- és leadóhely, vagy általánosabban fogalmazva a forrás és a nyelő) közötti áruáramlás megvalósuljon. Közvetlen és összetett szállítás különböztethető meg. Közvetlen (egytagú) szállítás esetében egy szállítójárművel azonos szállítópályán végzik a szállítást, az áru átrakásának igénye nélkül (pl. a feladó és a címzett telephelye közötti közúti vagy vasúti szállítás; az utóbbinak nyilvánvalóan az a feltétele, hogy mind a feladó, mind a címzett telephelye iparvágány-kapcsolattal rendelkezzen). Összetett (többtagú) szállítás esetében több szállítójárművel, különböző szállítópályákon végzik a szállítást, rendszerint több közlekedési alágazat működik együtt a szállítási feladat végrehajtásában (szállítási lánc alakul ki): a/ hagyományos megoldású esetben közvetlenül az árukat (vagy az árukból képzett egységrakományokat, pl. rakodólapos egységrakományokat) rakják át egyik szállítójárműből a másikba; b/ az un. kombinált szállítás esetében az árut tartalmazó zárt konténereket, vagy magát a szállítójárművet, -eszközt rakják át az egyik szállítójárműből a másikba, vagy az egyik közlekedési alágazat szállító-járműve gördül fel-, illetve le (úszik be-, illetve ki) a másik közlekedési alágazat szállítójárművére(-be). Az összetett szállítást végző szállítási láncok rendszerint háromtagúak. A feladóhely és a távolsági szállítás kezdőpontja, valamint a távolsági szállítás végpontja és a leadóhely közötti szállítást, azaz a fel- és elfuvarozást közúton, míg a távolsági szállítást vasúton vagy vízi, esetleg légi úton végzik. Nagy távolságra történő interkontinentális, nemzetközi szállításoknál több- (négy vagy öttagú) szállítási láncok is előfordulhatnak: pl. közúti felfuvarozás vasúti szállítás tengeri szállítás közúti elfuvarozás). Néhány tipikusnak tekinthető szállítási lánc elvi vázlatát szemlélteti az 2.2.ábra. 26

29 Feladó Címzett a/ Feladó Címzett b/ Feladó Címzett c/ Feladó Címzett d/ Jelölések: Közúti szállítás Közúti/vasúti áruátrakó hely Kombinált közúti/vasúti szállítás Vasúti szállítás Kombi terminál 2.2 ábra Néhány tipikusnak tekinthető szállítási lánc elvi vázlata a/, b/ közvetlen szállítás; c/ hagyományos megoldású közúti/vasúti/közúti összetett szállítási lánc; d/ összetett szállítási lánc kombinált közúti/vasúti szállítás esetén. Integrált szállítási (logisztikai) láncok. A korszerű termelésszervezési eljárások, anyagmozgatási és szállításirányítási módszerek, valamint információs és kommunikációs technikák bevezetésével fokozatosan egységes anyagáramlási rendszerré, integrált szállítási/logisztikai lánccá kapcsolható össze a téráthidalási funkciót betöltő üzemi belső szállítás (anyagmozgatás) és a külső szállítás, valamint az idő áthidalási funkciót betöltő tárolás. Jó példa erre a termelés, az üzemi belső szállítás és a külső (pl. közúti szállítás) integrációja a JIT-elvű anyagellátás esetén. A kombinált áruszállítási rendszerek bevezetése – az egységes szállítóeszközök és rakodó berendezések, valamint a teljes szállítási folyamatot átfogó információs és kommunikációs rendszerek révén – jó lehetőséget nyújt az integrált szállítási (logisztikai) láncok kialakítására. Az integrált szállítási (logisztikai) láncokban résztvevő partnerek hatékony, rugalmas együttműködése csak automatizált információcserével valósítható meg. 27

30 Forgalomszervezési megoldások. Az áruk helyváltoztatását megvalósító elemek, az áruszállító járművek, a mindenkori szállítási igényektől függően: közvetlen, vonali, gyűjtő, vagy elosztó forgalomban közlekedtethetők. Közvetlen forgalomról akkor beszélünk a feladási és a rendeltetési hely között, ha a feladott küldeményeket ugyanabban a járműben továbbítják, és a szállítás közben a jármű rakománya sem változik (közben nem adnak fel-, illetve le küldeményeket). Közvetlen forgalom Feladó Vonali forgalom Gyűjtő forgalom Címzett Vonali forgalom esetén ugyancsak változatlan marad a szállítójármű a szállítás teljes időtartama alatt, de bizonyos közbenső állomásokon (kikötőkben, pályaudvarokon stb.) újabb küldeményeket adhatnak fel, illetve egyes küldeményeket leadhatnak. Elosztó forgalom 2.3. ábra Forgalomszervezési megoldások a közlekedésben A gyűjtő forgalomban szállítás közben csak újabb küldeményeket adnak fel, az elosztó forgalomban pedig csak küldeményeket adnak le. Ebben az esetben a szállítás kezdő- és végpontja gyakran azonos 28

31 Közlekedési munkamegosztás az áruszállításban Az európai áruszállításban jelenleg a közúti közlekedési alágazat dominál kb. 75 %-os részesedéssel. A vasúti áruszállítás részaránya kb. 17 %-os, a vízi közlekedésé pedig kb. 8 %-os. Az elmúlt években mind a vasúti, mind a vízi közlekedés jelentős szállítási piacokat vesztett el a közúttal szemben. Az utóbbi tíz évben a közúti szállítások volumene évente átlag %-kal nőtt, míg a vasúton szállított áruk mennyisége folyamatosan csökkent. Ma a vasutak kb. 60 %-át bonyolítják le az évi forgalmuknak. Magyarországon is az európaihoz hasonló tendenciák figyelhetők meg. A 80-as évek eleje óta folyamatosan csökken a vasút áruszállítási teljesítménye és részaránya is a közlekedési munkamegosztásban, bár a 80-as évek közepén az egy főre jutó vasúti árutonnakilométer még így is több mint kétharmaddal volt magasabb, mint Ausztriában, és közel duplája volt a német-országinak. A közúti áruszállítás részaránya az elmúlt évtizedben hazánkban is erőteljesen növekedett. Az áruszállítások döntő többségét kezdetben a nagy szervezetek bonyolították le, és csak az évtized második felétől vált mérhetővé a magánfuvarozók teljesítménye. A vízi közlekedés részaránya növekedett ugyan, de a belvízi hajózás teljesítményaránya erőteljesen csökkent, így egyre kevésbé kihasználtak a dunai-vízi út által biztosított olcsóbb és a környezetet kevésbé terhelő szállítási lehetőségek. A légi közlekedés áruszállítási teljesítményei – a többi közlekedési alágazatéhoz viszonyítva elhanyagolhatóan kicsik, de az előrejelzések szerint jelentős növekedés várható a kelet-közép-európai régióban. A csővezetékes szállítás az utóbbi években volumenében csökkent, de az egyéb közlekedési alágazatokénál kisebb mértékben, így a munkamegosztásban való részaránya növekedett. A Magyar közlekedéspolitikai koncepcióban az áruszállítási közlekedési munkamegosztásra vonatkozóan megfogalmazott célkitűzések a következők: “a vasúti áruszállítás teljesítmény-részesedése ne csökkenjen 35 % alá; a belvízi áruszállítási teljesítmény részaránya legalább %-os legyen; a közúti áruszállítás teljesítmény-részesedése ne haladja meg a %-ot; a hazánkon áthaladó közúti tranzit, valamint export és import forgalomban a kombinált szállítások részaránya közelítse meg a %-ot”. 29

32 45 11 % Áruszállítási teljesítmények, milliárd tkm % 5 % 4 % 27 % 10 % 39 % 20 % 66 % 57 % 43 % 5 % 13 % 15 % 6 % 50 % 44 % 35 % 30 % 7 % Csővezetékes szállítás Belvízi hajózás ** Közúti közlekedés Vasúti közlekedés * Év 2.4. ábra Közlekedési munkamegosztás az áruszállításban Magyarországon Egységrakományok az áruszállításban Az egységrakományos szállítás. A kisebb méretű és tömegű árukat (csomagokat) nagyobb méretű és tömegű, géppel kezelhető egységrakományokká összefogva célszerű szállítani. Az automatizált anyagáramlási folyama-tokban az egységrakomány-képző eszközök a rakományhordozó szerep mellett információhordozó szerepet is betöltenek. A helyesen – rendszer-szemléleti szempontok szem előtt tartásával – megválasztott egységrakomány-képző eszközök a szállítási lánc részfolyamatainak zökkenőmenetes öszszekapcsolását, összehangolását, a rakodási, szállítási és tárolási költségek minimalizálását teszik lehetővé. Olyan egységrakomány-képző eszközöket célszerű alkalmazni, amelyek a szállítási lánc teljes folyamatában – a termelőtől a felhasználóig – optimálisan beilleszthetők az anyag- és információáramlási folyamatba. Törekedni kell a: termelési egység = raktározási egység = szállítási egység = értékesítési egység egyenlőség megvalósítására. Az egységrakományos szállítás fő előnyei a következőkben foglalhatók össze. Lehetővé teszi: az árukezelési, rakodási munkák gépesítését, illetve automatizálását; az árukezelési, rakodási műveletek számának csökkentését; integrált szállítási láncok kialakítását; az árukezelési (pl. áruátvételi), rakodási idők csökkentését; a szállított áruk fokozottabb védelmét a rakodás, a szállítás és a tárolás közbeni áru-igénybevételekkel szemben; csomagolási költség-megtakarítások elérését; helytakarékos, gépesített, illetve automatizált tárolási technológiák alkalmazását; az áruk dézsmálás elleni fokozottabb védelmét. 30

33 Fő hátrányai: az egységrakomány-képző eszközök beszerzése nagy árumennyiség szállítása esetén viszonylag magas költségráfordítást igényelhet; az üres egységrakomány-képző eszközök visszaszállítása többlet szállítási ráfordítást jelent, célszerű lehet ezért ilyen esetekben összehajtható, illetve -csukható vagy egyszeri felhasználású un. egyutas egységrakomány-képző eszközöket alkalmazni; az egységrakomány-képző eszközök saját tömege, illetve térfogata miatt esetenként kisebb lehet az adott járműben, illetve tárolótérben elhelyezhető nettó árutérfogat az egységrakomány nélküli szállításhoz, tároláshoz képest. Az egységrakomány-képző eszközök fő csoportjairól az 5.5. ábra ad áttekintést. A rajtuk, illetve bennük továbbítható áruk szempontjából mindegyik esetben: általános célúak, azaz univerzálisak (sok fajta áru szállítására alkalmasak), vagy speciális célúak, azaz különlegesek (egy meghatározott árucsoport vagy egy fajta áru szállítására alkalmasak) lehetnek. A szállítóládák, -rekeszek (pl. gyümölcs-, tejszállító) a legrégebben alkalmazott, a leginkább közismert (pl. a kiskereskedelemben is gyakran használt) egységrakomány-képző eszközök. A sík rakodólapok leginkább szabályos alakú sík felfekvési felületű mozgatási egységek (pl. kartondobozok, ládák) elhelyezésére, egységbe fogására használhatók. Fából, fémből, műanyagból vagy papírból készülhetnek. A hazai áruszállításban elterjedt változatuk a nemzetközi csereforgalomban is elfogadott, fából készült 800*1200 mm alapméretű és 1 t teherbírású Eurorakodólap. A különböző tartozékokkal (pl. tömörfalú vagy támasztókeretekkel, támasztókarokkal) kiegészített sík rakodólapok, valamint az oldalfalas rakodólapok kisméretű, illetve szabálytalan alakú áruk egységbe fogását is lehetővé teszik. A konténerekre a következő alapvető tulajdonságok jellemzők: “olyan ismételten felhasználható szállítási segédeszközök, amelyek általában különböző fajtájú áruk befogadására alkalmasak, és amelyek védik az árukat a mennyiségi és minőségi változásokkal szemben, a csomagolási igényüket is csökkentve; nem lehetnek járműként kialakítva, legfeljebb olyan görgőik lehetnek, amelyek az egyik szállítójárműről a másikra való átrakásukat megkönynyítik. A mozgatásukhoz tehát feltétlenül szállítójárművekre vagy anyagmozgató gépekre van szükség; 31