Népegészségügyi medicina

Tompa Anna
Oldalszám: 364
Kiadás éve: 2008
Kiadás: Első kiadás
ISBN: 9789639656741
Méret: B5
Kötés: Karton, fényes fólia
Nyelvek: magyar
Kiadó: Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió
Impresszum

Megelőző orvostan és népegészségtan

A Megelőző orvostan és népegészségtan a graduális orvosképzés tankönyve, amely a napjainkban reintegrálódó népegészségtani szubdiszciplínák rendszerbe foglalására és komplexitásának megjelenítésére törekszik. Az európai orvosképzés hasonló tárgyának kurrikulumához igazított tartalmú tankönyv elsősorban az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés elméleti alapjaival és gyakorlatával kívánja megismertetni a hallgatókat. A könyv célja a multidiszciplinális népegészségtan módszertanának és ismeretanyagának átadásán túl olyan szemlélet kialakítása, mely a népegészségügy működési ciklusának megértésén alapszik. A jövő orvosának rendelkeznie kell azzal a képességgel és készséggel, hogy a lakosság egészségi állapotát egzakt módon jellemezni, a prevenciós prioritásokat meghatározni és ezek alapján a szükséges és lehetséges intervenciót megtervezni és végrehajtani tudja. Magyarország lakosságának igen kedvezőtlen demográfiai és népegészségügyi mutatói, a krónikus nem fertőző betegségek okozta halálozás aggasztó mértéke, a súlyos környezetegészségügyi helyzet, az újonnan felismert és visszatérő fertőző betegségek és az ezekből fakadó népegészségügyi problémák kezelése olyan orvosokat igényel, akik a társadalom egészével, professzionális és civil szervezeteivel együttműködve képesek a lakosság egészségi állapotát javító intézkedések kidolgozására és foganatosítására, az általános és a helyi egészségpolitika szakmai szempontok szerinti alakítására. Tartalmilag a tankönyv négy fő alegysége a környezetegészségtan (a fizikai, kémiai, biológiai és társadalmi környezet egészségre gyakorolt hatása), az általános epidemiológia (a megelőző orvostan és népegészségtan módszertani alapja), a fertőző és nem fertőző betegségek részletes (leíró és analitikai) epidemiológiája és az egészségpolitika (prevenció, egészségfejlesztés, egészségügyi menedzsment, egészségügyi gazdaságtan és minőségbiztosítás alapjai). Az egyes fejezetek szerzői az ország vezető népegészségtani szakemberei, a szerkesztők a szakterület intézetvezető professzorai, mely nem csak a tankönyv szakmailag magas színvonalát, de konszenzuson alapuló általános elfogadottságát is garantálja.

Népegészségügyi medicina

A betegségmegelőzés tervezése és gyakorlata feltételezi a kórok(ok), a veszélyeztető és hajlamosító tényezők, a betegségek korai felismerésének ismeretét, s messze túlmutat a diagnosztikus és gyógyító tevékenységre összpontosító medicina területén. Ugyanakkor bizonyos medicinális ismeretek az össztársadalmi alapon szervezett, interszektoriális tevékenységként megjelenő népegészségügyi intézkedések és programok tervezéséhez, kivitelezéséhez és eredményességük értékeléséhez is nélkülözhetetlenek. Jelen tankönyv, mely az orvostudomány és a népegészségtan területén tevékenykedő szakemberek összefogásával született, az egészségtudományi képzési terület különbözõ szakain tanuló hallgatók számára nyújt szükséges és elégséges orvostudományi ismereteket a legjelentősebb (a legnagyobb betegség- és társadalmi-gazdasági terhet jelentő) népbetegségek epidemiológiai vonatkozásairól, okairól, kockázati tényezőiről, jellegzetes tünettanáról, kórismézésükről és gyógyításuk esélyeiről, s ezen ismeretekre építve a megelőzés lehetõségeiről. A szerkesztők és szerzők alapvető célja, hogy a tankönyv kellő ismereteket nyújtson a modern orvostudomány eredményeire súlyozottan építő betegségmegelőző tevékenység elméleti alapjainak megértéséhez és alkalmazásához. Az aggasztó magyar népegészségügyi helyzet ismeretében nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a betegségek gyógyításával egyenértékű szolgálat az, mely a betegségek megelőzését, az egészség védelmét és fejlesztését célozza – a tankönyv célja a hallgatók felkészítése erre a szolgálatra.

Megelőző orvostan és népegészségtan

1 KÖNYV ISMERTETÉS BOOK REVIEW Megelőző orvostan és népegészségtan SZERKESZTETTE, VALAMINT A MEGELŐZÉSBEN ELKÖTELEZETT 21 VEZETŐ MUNKATÁRSSAL KÖZÖSEN ÍRTA: PROF. ÁDÁNY RÓZA, az MTA doktora, a DE Orvos és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet igazgatója 2. átdolgozott kiadás Kiadta a Medicina Könyvkiadó Zrt oldal, számos ábrával és táblázattal. Ára: 7200 Ft A megelőzés, a népegészségügyi tevékenység, az orvostudományi disciplina művelése során napjainkban egyre fontosabbá válik. Ehhez megfelelő minőségű, az élvonalbeli, a nemzetközi orvostudomány szintjén álló ismeretekre van szüksége az egészség megőrzésével és helyreállításával foglalkozó szakterület és gyakorlat valamennyi művelőjének. E kívánalom magában hordozza annak szükségességét, hogy magas kvalitású, modern tankönyvek álljanak rendelkezésre a medicinát és a megelőzést tanulók részére. Ez az elvárás adja az apropóját az ismertetésre kerülő jelen tankönyvnek. A könyv első kiadása 2006-ban jelent meg, amelynek a példányai a könyv minőségét is jelezve elfogytak, azonkívül a tudomány számos új ismeretet nyert, amelyet a színvonalas oktatás eléréséhez feltétlenül inkorporálni kellett. A könyv felöleli a megelőző orvostudomány és a népegészségügy teljes területét. Fő fejezetei így a következők: A megelőző orvostan és népegészségtan tárgya; Az epidemiológia alapjai; Nem fertőző betegségek epidemiológiája; fertőző betegségek epidemiológiája; környezet-egészségtan; munkaegészségtan; a társadalmi/gazdasági helyzet és az életmód hatása az egészségi állapotra, az egészségfejlesztés alapjai; táplálkozás és élelmezés-egészségtan; egészségpolitika, az egészségügyi ellátás rendszer.

2 A témák tárgyalása nem egysíkú szájbarágós hanem többféle véleményt, estenként egymással ellentételeseket is ismertet. A válaszformálást az olvasóra bízza. Ez megnehezíti a leírtak megtanulását, de segíti és növeli a könyvet használók saját koncepciójának a kialakulását. Az első főfejezetben a könyv szerkesztője meghatározza a megelőző orvostan és a népegészségtan fogalmát, fő működési területeit Ugyanitt tárgyalja, definiálja a betegségek megelőzését szolgáló prevenciós tevékenységet, értelmezi az elsődleges, a másodlagos és a harmadlagos megelőzés fogalmát, jelentőségét és szükségességét a népegészségügyi munkában. E gondolatmenetet, a különböző prevenciós munkafolyamatok lebonyolításának összefoglalását, következetesen végig viszi, valamennyi tárgyalt fertőző és nem fertőző megbetegedés leírása és a szükséges teendők áttekintése során. Tárgyalja itt a szűrővizsgálatok hasznát és lehetséges módozatait, a népegészségügyi programokat és a népegészségügyi tevékenység etikai vonatkozásait. Ennek keretében kitér a betegségek genetikai hátterének megismerése során szerzett adatok maximális titoktartás melletti kezelésének szükségességére, nehogy napfényre kerülésük a viselőjének esetleg munkahelyi, vagy családi hátrányt okozzon. Áttekinti röviden a közegészségtan, népegészségtan elsősorban nemzetközi történetét. Kár, bár nyilvánvalóan a rendelkezésre álló hely véges, hogy magyar vonatkozásban csak Fodor József kerül megemlítés re és nem ismerteti, legalább címszavakban, a régebbi és a közelmúlt elhunyt nagy magyar higiénikusait. Nem kell velük szégyenkeznünk, hiszen e tekintetben sem vagyunk egy nemzetnél sem alábbvalóbbak. Az epidemiológia alapjai főfejezetben részletesen tárgyalja az epidemiológiában alkalmazható demográfiai eljárások fogalmát, módszereit és felhasználhatóságát és a döntéselemzés alapjait. Ismerteti az epidemiológiai megközelítés fontosabb módozatait, példák és képletek segítségével bevezet a konkrét demográfiai eljárások végzésébe. Igen modern a nem fertőző betegségek epidemiológiájával foglalkozó főfejezetben a genetika, genomika up to date alkalmazása és bevezetése a népegészségügyi gyakorlatban való felhasználásra, továbbá az, hogy nem csak magyarázza a lehetőségeket, hanem problémákat is felvet. E részben foglalkozik a legfontosabb, általában népbetegségnek tekinthető megbetegedésekkel, Hosszan kitér napjaink legsúlyosabb egészségügyi problémáit okozó elváltozásokra, mint a daganatos betegségek, a keringési rendszer betegségei, cukorbetegség. De helyet ad a mentális betegségek, a balesetek és az öngyilkosságok tárgyalásának is. A fertőző betegségek epidemiológiája főfejezetben először a járványfolyamat mozgató erőit tárgyalja, majd a higiéne klasszikus csoportosítási rendszere szerint végig megy a különböző fertőző betegségek kategóriáin, rövid klinikai összefoglalókat is leírva. Nem 2

3 feledkezik meg napjaink egyik nagy, és félő hogy növekvő, problémájáról a bioterrorizmus kérdéséről sem. A környezet-egészségtan főfejezetben definiálja a környezet egészségügy tárgyát, a környezeti expozíciók probléma körét Majd összefoglalja ismereteinket a levegő, a vizek, a talaj és a hulladékok környezet-egészségügyi késéseiről. Kár, hogy a környezet-egészségtan főfejezetbe került a foglakozási és környezeti toxikológia, mint alfejezet. A téma fontossága és időszerűsége megért volna egy külön környezeti és foglalkozási toxikológia főfejezetet. Annál is inkább, mert így a környezetegészségtan főfejezetbe foglalkozási toxikológiai témájú részek is kerültek. A munkaegészségtan főfejezetben pedig ismét tárgyalásra kerülnek egyes az előző fejezetben már leírt, de értelemszerűen az utóbbi fejezetbe is tartozó ismeretek, mint a kémiai kóroki tényezők okozta foglalkozási megbetegedések Az nem érv, hogy a környezetből vesszük fel e mérgezéseket, mert a fertőző betegségek jó részét is onnan vesszük fel, így ezek is kerülhetnének a környezeti főfejezetbe. Azonkívül a részletes toxikológia fejezet jórészt foglakozási expozíciókat ismertet, ez miért tartozik a környezet címszóhoz? Mint e fejezet írja, a nagy molekula tömegű polimérek általában nem toxikusak. Ez igaz, ha tökéletesen polimerizáltak, de ha nem, mint nem megfelelő előállításukkor előfordulhat, akkor toxikusak. Ha már a foglalkozási kémiai ártalmak ide kerültek, ez megemlíthető lett volna. A peszticídek alfejezetből kimaradt a klórozott szénhidrogén származékok (DDT Lindán stb.) említése. Igaz, hogy napjainkban már nem találkozunk ezekkel, mert toxikusságuk miatt tiltottak, de említésük történeti szempontból lényeges lett volna, mivel ez volt az első igazán hatásos peszticid csoport, (amelyért egy Nobel díjat is kiosztottak) amellyel háborúban és békében számos kártevő vagy kellemetlenkedő rovart elpusztítottak és így nagyszámú ember életét megmentették illetve kellemesebbé tették és a mezőgazdasági termés átlagokat is jelentősen növelték. A klórozott szénhidrogén peszticídek említésére a munkaegészségtan fejezetben kerül sor, ahol általános és részletes munka higiénés kérdések kerülnek megbeszélésre, folytatva foglakozás élettannal, foglakozási megbetegedésekkel, a munkahelyi stresszel és végül a foglakozási daganatos betegségekkel. Mind a két főfejezet kémiai kórokozókról szóló részében említésre kerül az akut és a krónikus benzol mérgezés egymástól eltérő támadáspontjának a kérdése. Külön toxikológiai főfejezet esetében például ez is egységesíthető és az ismétlés elkerülhető lett volna. A társadalmi helyzet főfejezet tárgyalja a szociális helyzetnek, az iskolázottságnak az egészségre gyakorolt hatását. Felveti a napjainkban nálunk igen lényeges témát, az öregedő 3

4 társadalmak népegészségügyi gondjait, a dohányzás, az alkoholizálás és a drog fogyasztás kérdéseit. A táplálkozás és élelmezés egészségtan fejezet, amelyet eredetileg a korán elhunyt Morava Endre professzor írt, az éhezéssel, alultápláltsággal majd ennek ellenpontjával a túlsúlyosság és elhízás kérdéskörével foglakozó résszel indul. Folytatja a vitaminhiány és a mikroelem ellátás zavarainak a taglalásával. Tárgyalja a helytelen táplálkozás szerepét a különböző betegségek, mint 2-es típusú diabetes, a szív és érrendszeri betegségek a daganatos betegségek, az osteoporosis és a fogbetegségek létrejöttében De kitér a vegetarianizmus és az élelmiszer adalék anyagok kérdésére és veszélyeire is. Megtudhatjuk ebből a fejezetből, hogy kis mennyiségű alkohol rendszeres hasznosítása csökkenti az ischemiás szívbetegség kockázatát, függetlenül attól, hogy bor, sör vagy pálinka formájában fogyasztjuk. (más egészség kockázatok növekedése miatt azért nem ajánlható a szívbetegségek prevenciójaként). Fel tehát szívünk egészségének a védelmére! Az egészségügyi ellátás főfejezet az egészségügyi ellátó rendszer szerkezetével és működésével foglalkozik, fogyasztó,a szolgáltató a finanszirozó és az állam szempontjából vizsgálva. A minőségbiztosítás, minőségfejlesztés kérdése után az egészségügyi alapellátásban szükséges prevenciót tárgyalja. A könyv igen sok konkrét tényt, számszerűsített adatot ad meg. Ez bár nehezítheti a vizsgára való felkészülést, ha a vizsgáztató komolyan veszi a dolgát, de szintén hozzájárul a hallgató tudás szintjének a növeléséhez, ismereteinek a gyarapításához. Ugyanezt szolgálják a leírtakat világosan és érthetően kiegészítő, jól áttekinthető, könnyen értelmezhető ábrák és táblázatok. Rövid klinikai leírásokat is ad a prevenciós tevékenységek bevezetőjeként, így élet közelebbivé teszi a megelőző munka megértését és az arra való készülést. A recenzens saját egyetemi előadásainak gyakorlatából tudja, hogy a medikusok ezt a részt kiváltképpen szeretik. A fenti kritikai megjegyzések természetesen nem érintik a könyvünk kiváló kvalitásait, csak a szerkesztőjének az előszóban irt kívánságát teljesítjük, amelyben kéri a konstruktív bíráló megjegyzéseket. Végül a könyv szerzőiről. Miként említettük, a szerkesztő-szerzővel együtt 22 fő készítette e mind mennyiségileg, mind minőségileg fajsúlyos,igen érdekes és hasznos kiadványt. Számszerűleg a szerzők következőképpen oszlanak meg: A legnépesebb csoport, összesen nyolc fő, természetesen a szerkesztő pátriájából a Debreceni Egyetemről származik. A Szegedi Egyetem Népegészségtani Intézetét négy fő régebbi és jelenlegi munkatársa képviseli Kár, hogy ebből az intézeti írói csoportból a két volt tanszékvezetője, mint szerzők kimaradtak. A SE Népegészségtani Intézetét három fő reprezentálja, a jelenlegi 4

5 tanszékvezető itt is kimaradt. Budapestről más intézetekből öt szerző származik, Debrecen más kutató helyét egy fő képviseli, egy fő pedig nem meghatározott munkahelyen dolgozik. A könyv így jó áttekintést ad az ország megelőzéssel foglalkozó legtöbb munkahelyén dolgozó kollegák szakmai véleményéről és elképzeléseiről, ezért eredményesen használható nem csak a debreceni, de a többi egyetemen is. A tankönyvből alapvető ismeretek szerezhetők a megelőző orvostudomány módszereiről, elgondolásairól, a különböző higiénés tevékenységek elveiről és gyakorlatáról. Ezért, bár a könyv tankönyvként hirdeti magát, a vizsgára készülő hallgatók mellett igen hasznos olvasmány a felnőtt higiénikusok számára is, akik fel akarják frissíteni a régebben tanultakat, illetve a megelőzés területén új ismerteket szeretnének, mivel ők is számos értékes, új tájékozottságot nyerhetnek. Ajánlható továbbá a megelőzés valamely kérdésköre iránt érdeklődő klinikusoknak is. Preventive Medicine and Public Health The textbook edited and written by Prof Rosa Ádány of the Debrecen University Faculty of Preventive Medicine and her coworkers from the same University and other institutes and universities of Hungary deals with the most modern methods and procedures of the up to date public health. It synthetises all the knowledge we need nowadays to practicise hygiene successfully. Te book can be used both by students preparing themselves for rigorosa and by grown up hygiene workers who want to brush up their knowlewdge in public health and hygiene. Prof. Dési Illés 5

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Népegészségtan

A népegészségtan tudomány a különböző betegségek epidemiológiai hátterével, a szűrővizsgálatokkal, foglalkozás-egészségüggyel és preventív medicinával foglalkozik. A minőségbiztosítás célja az egészségügyi ellátás minőségének javítása, az ellátáshoz való hozzájutásban esélyegyenlőség, a felhasználók elégedettségének és az ellátás költséghatékonyságának biztosítása. Az egészség-gazdaságtan egy fiatal alkalmazott tudományág, amely az egészségügy és az egészségügyi ellátás keresletével és kínálatával (költség, ellátórendszer, humán erőforrás, egészségügyi technológia, egészség-nyereség kérdése) foglalkozik. Általa értékelhető az egészségpolitikai beavatkozások hatékonysága, az erőforrások eredményes felhasználása, az egészségre ható tényezők szerepe és az egészségügyi ellátás minősége. A Medicina Könyvkiadó Zrt. gyakorlati útmutatóval és szakkönyvekkel segíti e tudományágak oktatását és a gyakorló szakemberek munkáját.

Népegészségügyi medicina Ádány Róza, Kárpáti István, Paragh György 978 963 226 508 7

Listaár: 6 850 Ft

6 165 Ft

Betegbiztonság Baranyai Zsolt – Harsányi László (szerkesztők) 978 963 226 617 6

Listaár: 4 680 Ft

4 212 Ft

Egészségföldrajz Ember István – Pál Viktor – Tóth József (szerkesztők) 978 963 226 394 6

Listaár: 6 400 Ft

5 760 Ft

Népegészségügyi genomika Ádány Róza – Sándor Judit – Angela Brand (szerkesztők) 978 963 226 388 5

Listaár: 5 400 Ft

4 860 Ft

Dinamikus szervezeti képességek az egészségügyben Czinkóczi Sándor – Révai Tamás 978 963 226 251

Listaár: 2 200 Ft

1 980 Ft

A rosszindulatú daganatok szűrővizsgálata Döbrőssy L. – Kovács A. – Budai A. 978 963 226 723 4

Népegészségtani ismeretek

Tompa Anna
Oldalszám: 364
Kiadás éve: 2008
Kiadás: Első kiadás
ISBN: 9789639656741
Méret: B5
Kötés: Karton, fényes fólia
Nyelvek: magyar
Kiadó: Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió
Impresszum

Leírás:

Magába foglalja a klasszikus járványtant, a nem fertőző betegségek epidemiológiáját, az egészségügyi irányítás alapelveit és az orvostörténetet egyaránt. Ahhoz, hogy valaki kellő tájékozottsággal rendelkezzen az egészségfejlesztés, egészségmegőrzés és a prevenció módszereinek területén, tudnia kell a fertőző betegségek kialakulásának biológiai és társadalmi hátterét, a betegségek iránti fogékonyság kritériumait és egyesítenie kell a patológiai, kórélettani és mikrobiológiai ismereteit ahhoz, hogy megértse a globalizáció okozta újra megjelenő fertőzések, járványok kirobbanásainak okait. A bioterrorizmus és a háborús gócpontok újabb kihívásokat jelentenek az orvostársadalom és a WHO szakemberei számára, akik a világméretű járványok megakadályozásában érdekeltek. Az AIDS, a malária, vagy a SARS vírus okozta járványok arra figyelmeztetnek, hogy a XXI. században sem lehetünk biztosak a járványos betegségek kiújulása miatt, annak ellenére, hogy a járványok túlnyomó többségét az antibiotikumok és a védőoltások segítségével jelentősen vissza lehetett szorítani. A várható élettartam nem csupán a fejlett országokban, hanem a fejlődő országokban is emelkedik. Ennek következtében megemelkedett a nem fertőző betegségek száma és jelentősen nőnek gyógyszerárak. Az egészségügy finanszírozása éppen ezért már a gazdag országokban is problémát okoz. A fenntartható fejlődés, ami a fogyasztás visszafogását jelenti, magába rejti a betegségek megelőzésének lehetőségét, ami a leginkább költségkímélő megoldás. A primer prevencióval a megbetegedések arányát, míg a másodlagos megelőzéssel a halálozást lehet jelentősen csökkenteni. Ehhez viszont meg kell ismerni a betegségek kiváltó okait. Küzdeni kell az egészséges életmód társadalmi elfogadtatásáért, a dohányzás, drog és az alkoholfogyasztás visszaszorításáért. Javítani kell az életfeltételeket, több mozgás, sport és kikapcsolódási lehetőséget kell teremteni a stressz leküzdésére. A fiatalok életkörülményeinek optimalizálásával meg kell teremteni a gyermekvállalási kedv növekedését és minden újszülött felneveléséhez a társadalom egészének hozzá kell járulni. Az életkörülmények javításával, a környezeti ártalmak felismerésével a közegészségtan hidat épít a szakmák között és ismereteit a jövő kilátásainak jobbítására használja fel. A népegészségtannal foglalkozó orvosok, gyógyszerészek, fogorvosok és pedagógusok mellett ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, akik a betegségek megelőzésével és az egészségben eltöltött életévek meghosszabbításában érdekeltek. (Tompa Anna)