NT-17120/I–II. IRODALOM 9. TANKÖNYV …/sites/default/files/attachments/nt-17120_i_ii_irodalom_9. · 1 NT-17120/I–II. IRODALOM 9. TANKÖNYV TANMENETJAVASLAT (heti 3

aranykor vilgalkots, megbeszls, kpolvass s

Magyar nyelv és irodalom Tankönyv 9.

3 A kiadvány augusztus 31.-ig tankönyvi engedélyt kapott a TKV/1178-5/2021. számú határozattal. A tankönyv megfelel a Kormány 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról megnevezésű jogszabály alapján készült Kerettanterv az enyhe értelmi fogyatékos tanulók évfolyama számára megnevezésű kerettanterv magyar nyelv és irodalom tantárgy előírásainak. A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: Nagy Edit Orsolya Tananyagfejlesztő: Jankay Éva Szerkesztő: Sándor Csilla Vezető szerkesztő: Kóródi Bence Pedagógiai szakértő: Kerekes Valéria Fedél: Bölecz Lilla illusztrációja Látvány- és tipográfiai terv: Széll Ildikó Illusztrációk: Bölecz Lilla Fotók: Shutterstock Oktatási Hivatal (Eszterházy Károly Egyetem), 2020 ISBN Oktatási Hivatal 1055 Budapest, Szalay utca Telefon: (+36-1) A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök Raktári szám: OH-SNE-MIR09T-2 Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos Műszaki szerkesztő: Széll Ildikó Grafikai szerkesztő: Borovi Dániel Nyomdai előkészítés: Cseh Krisztina, Széll Ildikó Terjedelem: 10,30 (A/5) ív Tömeg: 255 gramm 1. kiadás, 2021 Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program EFOP VEKOP számú, A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft. Nyomta és kötötte: Felelős vezető: A nyomdai megrendelés törzsszáma: Európai Szociális Alap

4 Köszöntő Különös dolog a tanulás; minél tovább haladok, annál több olyan dolgot látok, aminek eddig a létezéséről sem tudtam. (Daniel Keyes: Virágot Algernonnak) A fenti idézet a tanulás ellentmondásosságára utal: ahogyan elmélyülünk valaminek a tanulmányozásában, egyre több olyan ismeret kerül elénk, amely újdonság számunkra. Jól szemlélteti ezt modern korunk népszerű tájékozódási forrása, az internet. Ha valamit gyorsan meg akarunk ismerni, beírjuk a keresőbe, és az pillanatok alatt több százezer találatot mutat. A kiemelt hivatkozásokra (linkekre) rákattintva percek alatt igen távolra jutunk. Miért kattintunk a linkekre? Mert olyan kapcsolódásokat, információkat ígérnek, amelyekről nem tudtunk, vagy nem volt alapos a tudásunk. Eközben nem érzünk unalmat, fáradtságot, kényszert. És ez a tanulás talán legfontosabb jellemzőjére utal: bár fáradságos, érdekes is. Könyvünk összeállításában ez a két alapgondolat vezérelt bennünket is: igyekeztünk az elsajátítandó tananyagot élvezetessé tenni. Arra törekedtünk, hogy az ismert és új tananyagrészek befogadását képekkel, ábrákkal segítsük. Fontosnak tartottuk azt is, hogy egy-egy téma kapcsán saját élményeitekről, értelmezéseitekről is tudjatok beszélni. A tanulás megkönnyítésére igyekeztünk egy-egy leckét két egyszerre áttekinthető oldalra elhelyezni. A gyakorlófeladatok külön munkafüzetben találhatóak. Ugyancsak könnyítési céllal a könyvben egységes jelzéseket használtunk: Mit gondolsz? Saját véleményed, tapasztalatod elmondását igényli. Szótár Az adott szöveg nehezebb szavainak értelmezését találhatod itt. Tudod-e? Hasznos tudnivalókat közöl. Nyelvjáték! A kiejtést javító feladatok, nyelvtörők. Szólás A nyelv állandósult szókapcsolatait olvashatjátok itt. Jótanácsok! Ez a jelzés az adott témához kapcsolódó hasznos tudnivalókat tartalmazza. A könyv használatához sok sikert és jó szórakozást kíván Jankay Éva tananyagfejlesztő 3

6 SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS 5

7 NYELVVÁLTOZATOK MIT JELENT SZÁMOMRA AZ ANYANYELV? Mit gondolsz? Könnyű vagy nehéz az anyanyelvünkön beszélni? Érvelj mindkét állítás mellett! Szótár alpárian: közönségesen, útszélien. A szó Alpár község nevéből ered. argó: csibésznyelv, tolvajnyelv, alvilági nyelv zsargon: egy társadalmi réteg vagy szakma sajátos nyelvhasználata, különösen szókészlete pallérozottan: kiművelten, kicsiszoltan Az emberek, akik között élek, anyanyelvemen beszélnek, így közlekedünk mindennapjainkban, értjük egymást, mert nagyjából betartjuk nyelvünk szabályait, a mondatszerkezetet, az igeidőket, ismerjük a szavakat, még a szavak torzult formáit is, így beszélünk munkahelyen, köztereken, társaságban, otthon, mindenütt. Legtöbbször persze felületesen, szépen vagy haraggal, lusta nyugalommal vagy idegesen. Vagy alpárian*. Vagy elharapott szóvégekkel, fülbántó, pestiesen elnyújtott hangsúllyal. Vagy öszvér szavakkal, internetes angolsággal. De értjük egymást még így is. Értjük az argót* is, a fiatalok hebrencs beszédét, a diák-zsargont*, hiszen nyelvünk mindent elbír, türelmes. Legfeljebb mi nem vagyunk azok, akik féltjük a romlástól. Számomra tehát az anyanyelv azt jelenti, hogy beletartozom egy adott nyelv világába, amibe születtem, amit megtanultam viszonylag könnyedén, mondhatnám észrevétlenül, mert csak ismételgetni kellett, amit a környezetemtől hallottam: helyzetek, tárgyak, cselekvések megnevezéseit, elfogadni a beszédemet javító szándékú intelmeket, és máris birtokolhattam a világ egyik legszebb, leggazdagabb rendszerű, leghajlékonyabb, bár magányos nyelvét. Eleinte én is úgy éltem vele, mint bárki más. Igyekeztem pallérozottan* kifejezni magam, de ez nem volt több, mint az anyanyelv tisztelete, a jó modor tartozéka, a pontos kifejezésre való törekvés. Kerültem az idegen szavakat, erre még elemi iskolai tanítónőm is bíztatott. De az ember még művelten is könnyen elkövethet ostobaságot. Jobb az anyanyelv biztos ösvényén haladni. Már csak azért is, mert nyelvünk kifejezési gazdagsága csodálatos. Szakonyi Károly, részlet, Édes Anyanyelvünk, február Játék! Sorsolással húzzátok ki egymás nevét egy dobozból! Egy papírra írjátok le, hogy a kihúzott személynek mi jellemző a beszédére! Legalább három jellemzőjét írjátok le! Olvassátok fel a leírást, a többiek találják ki, kiről szól! 6

8 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS NYELVVÁLTOZATOK A nyelv használata nem egységes, különféle változatokat használunk. Másképpen beszélnek a Dunántúlon és az Alföldön, más egy orvos és egy mérnök beszéde, más az írott szöveg és a mindennapi beszéd. A nyelvváltozat tehát lehet területi (nyelvjárások) vagy társadalmi. Az ember szerepe a társadalomban eltérő, beszédét így befolyásolhatja az életkora, foglalkozása, érdeklődési köre stb. Ez az oka a csoportnyelvek (pl.: ifjúsági nyelv, szaknyelv) kialakulásának. Létezik egy, minden más nyelvváltozat fölött álló nyelv, a nemzeti nyelv, ennek írott formája az irodalmi nyelv, beszélt változata a köznyelv. Te hányféle nyelvváltozatot beszélsz? Mit gondolsz? Tegyük fel, hogy labdázás közben megfáztál, és másnap nem tudtál menni az iskolába, mert fájt a torkod. Hogyan mesélnéd el a történteket a barátodnak? a tanárodnak? az orvosnak? Mit tudsz leolvasni a térképről? 7

9 SZEMÉLYLEÍRÁS SZÉCHENYI ISTVÁN Széchenyi István Széchenyi erős, de nem atlétai, magas, de nem túlemelt 1 alakú férfiú volt, a legarányosabb növéssel, hajlékony tagokkal, jól formált mellel, izmos, edzett karral és középnagyságú napsütött kezekkel Homloka széles, magas, gondolkodó és redőkbe vont. E méltóságos, de sötét homloknak jellemét kiegészítette a sűrű, nagyszálú, szögletes ívű és egymásba folyó két szemöld 2, mely annyira komor, annyira kivételes volt, hogy maga a gróf is élceket 3 csinált reá, s népszerűsége egyik akadályának mondá 4 [ ] Öltözéke rendesen kék frakk 5, a divatosnál valamivel rövidebb gallérral, kék földű 6 nyakkendő, nedves időben egy nagy sállal eltakarva, kockás kelméjű 7 mellény, bőszabású nadrág, a szokottnál szélesebb karamú 8 és törpébb kalap. Derekán néha egy vörös szövetű vékony szervián 9 öv látható, mely közé, midőn nyugodtan társalog vagy értekezik, ujjait dugja. (Kemény Zsigmond: Sorsok és vonzások, részlet) 1 nagyon magas 2 a szemöldök szó többes számot sugalló végétől megszabadított alakja 3 szellemes megjegyzés, vicc 4 a mondta szó régies változata 5 A férfiak legelegánsabb viseletének tartják. Összes kiegészítője (mellény, csokornyakkendő, kesztyű) fehér színű. A cipő csak fekete lehet. 6 a ruhadarab színére vonatkozik 7 kelme: szálakból (fonalakból) többnyire szövéssel előállított textilanyag 8 karimájú 9 szerb Tudod-e? Mi a lábjegyzet? olyan szövegrészlet, amely az oldal alján, a szövegtől elkülönítve helyezkedik el; a szöveghez képest kiegészítő információt tartalmaz; célja az, hogy a háttérinformáció ne szakítsa meg a folytonos olvasást, hanem az olvasóra bízza a döntést, hogy kíván-e tájékozódni róla. 1. A fenti szöveg alapján mutasd be mai szóhasználattal, milyen volt Széchenyi István! 8

10 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tudod-e? Személyleírás: szembetűnő, megkülönböztető vonások, külső tulajdonságok leírása. Jellemrajz: külső és belső tulajdonságok, egyéni vonások bemutatása Hasonlítsd össze a leírást és a képet! A leírás mely részletei figyelhetők meg a képen? Személyleírásnak vagy jellemrajznak tekinthetjük a fenti szöveget? Miért? Miről NEM olvashatunk a szövegben? kockás kelméjű mellény rövid gallér kezén soha nincs kesztyű érett korú elegáns nagy sál kék frakk bő szabású nadrág kék nyakkendő széles karimájú kalap Miben tér el Széchenyi öltözéke a korabeli divattól? Zavarta-e Széchenyit az átlagosnál sűrűbb szemöldöke? A minta alapján készítsd el egy általad kiválasztott híres ember adatlapját! Adatlap Neve: Széchenyi István Foglalkozása: politikus, író, polihisztor, közgazdász Születése (hely, idő): Bécs, szeptember 21. Apja neve: Széchényi Ferenc Anyja neve: Festetics Júlia Halála (hely, idő): Döbling, április 8. 9

11 SZÓFAJOK UTAZNI JÓ! Más népek kultúrájának megismerése kitágítja a világot: bővül a tudásunk, olyan tapasztalatokat szerezhetünk, amelyek hétköznapi gondjaink megoldásában is segíthetnek Te szeretsz utazni? Hová utaztál legutóbb? Meséld el 4-5 mondatban egy utazási élményedet! Babits Mihály is az utazásról ír egy korai versében. Hány országot említ? Sorold fel őket! Miben térnek el ezek az országnevek a mai megnevezésüktől? MESSZE, MESSZE Spanyolhon. Tarka hímü rét. Tört árnyat nyujt a minarét. Bus donna barna balkonon mereng a bibor alkonyon. Olaszhon. Göndör fellegek. Sötét ég lanyhul fülleteg. Szökőkut víze fölbuzog. Tört márvány, fáradt mirtuszok. Göröghon. Szirtek, régi rom, ködöt pipáló bús orom. A lég sürű, a föld kopár. Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár. Svájc. Zerge, bércek, szédület. Sikló. Major felhők felett. Sötétzöld völgyek, jégmező: Harapni friss a levegő. Némethon. Város, régi ház: emeletes tető, faváz. Cégérek, kancsók, ó kutak, hizott polgárok, szűk utak. Frankhon. Vidám, könnyelmü nép. Mennyi kirakat, mennyi kép! Mekkora nyüzsgés, mennyi hang: masina, csengő, kürt, harang. Angolhon. Hidak és ködök. Sok kormos kémény füstölög. Kastélyok, parkok, lapdatér, mért legelőkön nyáj kövér. Svédhon. Csipkézve hull a fjord, sötétkék vízbe durva folt. Nagy fák és kristálytengerek, nagyarcu szőke emberek. Ó mennyi város, mennyi nép, Ó mennyi messze szép vidék! Rabsorsom milyen mostoha, hogy mind nem láthatom soha! Babits Mihály 4. Valódi utazásról van szó a versben? Melyik versszakból tudhatjuk ezt meg? 10

12 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS 5. Egy-egy versszak elolvasásakor az az érzésünk, mintha képeslapokat nézegetnénk. A mozaikszerű képek a megnevezett földrajzi helyek legjellemzőbb sajátos hangulatait villantják fel. Melyik kép melyik versszakhoz kapcsolható? 11

13 SZÓFAJOK 6. Az alábbi térképen kövesd a vers menetét! Hogyan haladunk az egyes országok megismerésében? Európa melyik része marad ki teljesen? Az egyes országok bemutatása kijelentő mondatokkal történik. Franciaország esetében eltér ettől. Milyen mondatokat használ itt a költő? Mi lehet ennek az oka? Melyik versszakban olvashatunk még nem kijelentő mondatokat? Milyen hangulatot teremt ezek használata? Vizsgáljátok meg a vers szavait! Osszátok szét a versszakokat egymás között, mindenki egy versszakot vizsgáljon meg! A füzetbe készítsétek el az adott versszak szófajleltárát! Kerüljenek föl a táblára sorban minden versszak adatai! Milyen megállapítást tehetünk a versszakok szófaji adatai alapján? 12

14 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tudod-e? A mondatalkotásban felhasznált szavak szófaji hovatartozásának fontos hangulati, stilisztikai hatása van: beszélhetünk névszói (nominális) és igei (verbális) stílusról. A névszói stílus az a fogalmazási mód, amelyből hiányzik az igei állítmány, így rendkívül tömör, hatásos, figyelemfelkeltő, a film nyelvén szólva mintegy kimerevíti a képet. Az igei állítmány hiánya gyakran együtt jár a nyelvtani kötőelemek (pl.: kötőszók) hiányával is. E jelenségnek fordítottja az igei stílus, amely mozgalmasságot fejez ki A fentiek alapján melyik stílushoz tartozik a Messze, messze? Milyen eszközök adják a vers zeneiségét? Bús donna barna balkonon mereng a bíbor alkonyon. 13. Mit állapíthatunk meg a vers rímeléséről? Tudod-e? A rímeknek két nagy csoportját szoktuk megkülönböztetni: Asszonánc: a magánhangzók azonosak, a mássalhangzók hasonlósága növeli a rímhatást. Tiszta rím: a magánhangzók és a mássalhangzók hasonlóak vagy megegyeznek Állítsátok betűrendbe a versbeli országok nevét! A vers két szerkezeti egységre bontható, az első szerkezeti egység az 1 8. versszak, a második egység az utolsó versszak. Támasszátok alá ezt a megállapítást 2-3 érvvel! Folytassátok a verset egy Magyarországot bemutató versszakkal! Google-térkép segítségével tervezd meg a versben elhangzó országok meglátogatását! Az útvonaltervezőbe a fővárosokat írd be! Hány kilométert kellene megtennünk? Mennyi időt venne ez az utazás igénybe, ha autóval mennénk? Mai helyesírásunk szerint néhány szót másképp írunk, mint ahogy a versben szerepel. Melyek ezek a szavak? 13

15 SZÓ Mit gondolsz? Milyen lehet a gondolj-rám-virág? Rajzold le egy lapra! A GONDOLJ-RÁM-VIRÁG A gondolj-rám-virág, az volna szép, az volna szép, a gondolj-rám-virág, az barna-kék, az barna-kék (csak volna barna, volna kék, a gondolj-rám csak volna szép, mert nincs ilyen). A nefelejcs azt mondja: nem, a gondolj-rám: igen, igen, azt mondja, hogy: igen. Nemes Nagy Ágnes Tudod-e? A parlagi nefelejcs égszínkék, kedves virágaival a patakpartok kedvelt színfoltja. Békaszemnek és egérfülnek is nevezik népiesen. Vékony szára kissé elhajló, terebélyes növekedésű. Levelei hosszúkás lándzsásak, ülők, ép szélűek, a rásimuló szőröktől puha tapintásúak. Virágai nem egyszerre nyílnak ki, laza csoportot alkotnak, égszínkékek, feltűnő szépségűek. A virág torkában sárga folt látható. Termései négyesével álló makkocskák. Májustól egészen szeptemberig bontja szirmait mocsarakban, vizenyős talajú réteken, patakok partján. Forrás: Mit tudunk meg a gondolj-rám-virágról? Két virágot említ a vers: a gondolj-rám-virágot és a nefelejcset. Mi a közös mindkettő nevében? Milyen élethelyzethez köthetjük a két kérést? Ne felejts! Gondolj rám! 14

16 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS 4. Az alábbi szófelhő a vers szavait tartalmazza. Minél többször fordul elő egy szó a versben, annál nagyobb és vastagabb a szó a szófelhőben. a) Melyik a leggyakoribb (legnagyobb és legvastagabb) szó a képen? Mi lehet ennek az oka? b) Gyakori még: a gondolj-rám-virág, a szép és az igen. Milyen jelentést erősít ez a három szó? Mi a közös bennük? 5. Kinek adnál egy csokor gondolj-rám-virágot? Miért? 15

17 HANGUTÁNZÓ SZÓ Mit gondolsz? Te szoktál emlékeztető cédulákat készíteni? Mondj példákat! VOLT EGYSZER EGY KERT Akkora volt ez a kertész, mint egy öntözőkanna vagy egy fél zsák liszt, lábujjhegyre állva sem érte el a bokrok tetejét, ha azokat nyírni kellett. Márpedig a bokrok ágai olyanok voltak, hogy nyúlánknak gondolták magukat, nőttek, zöldelltek, naponta igazítani kellett a búbjukon. Kitalálta hát a kertész, hogy két bádogvödröt köt a lábára így már elérte a bokrok ágait, nyissz-nyassz, hulltak a nyúlánkságot képzelők. Haladt a kertész az ösvényen: Döng, dödöng így. Később azt is kitalálta, hogy ha jó nagyot pumpál a hátán levő permetezőtartály karján, akkor felemelkedik a levegőbe, s ott lebeng egyet, még szebben haladva így, még szebben nyesegetve. Két dödöng és egy lebeng, így haladt a kitalálós kertész az ösvényen, s amikor nem ezt tette, olyankor gereblyézett, fütyörészett, és mondogatta a fákon billegő pintyeknek, hogy: pípipi-pí, mint minden kertész. Történt egyszer, idő múltával, hogy a kertnek születésnapja lett. Már reggeltől legszebb várakozásába terült a kert, mint aki köszöntőket fogad, nézett jobbra, nézett balra, igazgatta bokrait, fáit, virágait, hogy tán csak eljön hozzá valaki, s az a valaki megállna előtte, majd mondaná: De jó, hogy születtél, te kert! és megölelné őt. Míg ebben a legszebb várakozásában a kert ilyeneket gondolt, addig a kertész csak dödöngött és lebengett az ösvényen csattogtak a lábán a bádogvödrök, és fel-felemelkedett a levegőbe pumpáláskor, s bizony elfelejtette, hogy a kertnek, az ő kertjének születésnapja van. A kert fészkelődött, köhintett is párat, aztán előállt: Ma születésnapom van. Mondjad nekem, kedves kertész, hogy: de jó, hogy születtél, te kert! A kertész aláereszkedett az utolsó lebengből, megigazgatta a lábán álló bádogvödröket, szembenézett az ünnepelttel, mosolygott, aztán elismételte: De jó, hogy születtél, te kert! és átölelte, végül egy ásónyélre rávéste: FONTOS. A KERTNEK SZÜLETÉSNAPJA VAN. (Emlékeztetőül, ha majd nem jutna eszébe, máskor.) 16

18 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Aztán tovább dödöngött és lebengett estig a kert kanyargós ösvényein. A kert örült egyet, majd lefeküdt. Fölnézett az égre, elfújta a csillagokat. Máté Angi Kik a történet szereplői? Mit tudunk róluk? Milyen viszonyban vannak? A történetben vannak olyan szavak, amelyeknek nem ismerjük a jelentését, ezek a szerző önálló szóalkotásai. A szavak szövegkörnyezete, mondatbeli szerepe azonban segít a szavak jelentésének megfejtésében. Mit jelentenek szerinted az alábbi szavak? döng dödöng lebeng nyissz-nyassz 4. Vizsgáld meg az alábbi szóalakokat! Milyen szófajúak? Miből következtettél erre? két dödöng és egy lebeng dödöngött és lebengett Tudod-e? A hangutánzó szavak hangzásukkal természeti, állati vagy emberi hangokat idéznek fel, pl. csobban, röfög, cincog. A hangulatfestő szavak hangalakja nem hangokat tükröz, hanem valamilyen mozgás, cselekvés, tulajdonság hangulatát sejteti, pl. piszmog, szöszmötöl, hebehurgya, tutyimutyi Mit mondott a fákon billegő pintyeknek a kertész? Te hogyan szoktad ünnepelni a születésnapodat? Készíts születésnapi meghívót a barátaidnak! 17

19 LEÍRÁS A KERTGAZDÁK A kolostori kert Mátyás király budai kertje és Vitéz János esztergomi kertje Török hódítás: új gyümölcsfák és virágok Virágfajták A XVI XVII. századi magyarság sokkal inkább természetközelben élt, mint mi, mégis vágyakozott a kert után, és mindenkor megteremtette magának, attól az időtől kezdve, hogy felhagyva félnomád életformájával, letelepült. A kertészkedést ez időre Európában a római hagyományokon továbbhaladva magas szinten művelték. A szentgalleni kolostorban talált IX. századi tervrajz tanúsága szerint már akkor kertművészetről beszélhetünk. Az épület és a táj, a szükséges és a szép egységes, harmonikus rendszerbe csoportosul e terven. Megtaláljuk rajta a zöldségeskertet, a gyógynövénykertet (amelyik lényegében virágoskert, hisz ez időben pl. a rózsa és a liliom gyógynövény) és gyümölcsöst is: a temetőben. A kolostori kert tehát haszonkert még, de a díszt nem nélkülözi. Ennek hatására előbb az uralkodóknál, majd a módosabb főuraknál kialakuló várkert azonban már díszkert. Jelentősége van benne a vadvirágos gyepnek, az erdei fáknak, a ligeteket alkotó bokroknak és a nemes virágoknak, de nem hiányzik a lugas és a fasor sem: mint erről pl. Bonfini tudósít minket, leírván Mátyás király budai és Vitéz János érsek esztergomi kertjét. Mikor aztán a XVI. század derekán a török hódító kardja Magyarországból is kiszakított magának egy óriás darabot, hogy másfélszáz évig itt tanyázzon, a baj mellé valami jót is adott: a kertészetet. Új gyümölcsfákkal és virágokkal ismerkedett meg ekkor a magyarság, és a kertészkedés valóságos szenvedéllyé vált. A XVI. században a haszonkert, a XVII. században pedig a díszkert szerteszét felvirágzott. Különálló virágoskerttel a XVI. században még nem sokan dicsekedhettek. A virágokat ugyan szerették, csakhogy a veteményeskertbe ültetve. A díszkert, és közepén a virágos ágyás csak a XVII. század elején alakult ki országszerte. E kertekben fellelhető virágfajtákat sok volna sorolni. Mindaz, amit nemrégen még megtalálhattunk a falusi kertekben, ott pompázott vagy szerénykedett eleink virágoskertjeiben is. Rózsa, liliom, nárcisz, szegfű, tulipán, viola, szarkaláb, harangvirág és társaik gyönyörködtették a kertgazdák és látogatóik szemét. Bogdán István: Régi magyar mesterségek, részlet 18

20 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS 1. A szöveg és a kép alapján mutasd be a haszonkertet és a díszkertet! 19

21 LEÍRÁS TALÁLKOZÁS 1. Hetek óta vártam az érkezését. Elképzeltem, ahogy a vakítóan fehér magyar télbe megérkezve lerakja a bőröndöket, és mosolyogva körbenéz. Ismételgettem magamban a helyzethez illő angol mondatokat, nehogy belesüljek a szerepembe. Számtalanszor, különböző nézőpontokból pörgettem le a jelenetet, amint belép a szobámba, és megmutatom neki az előre kiürített szekrényt. Abban a belső filmben rózsaszín volt a télikabátja. A leveleit ugyanis halványrózsaszín papíron írta, a képen pedig, amit magáról küldött, szintén rózsaszín pulóverben állt egy fehér kerítéses ház előtt. Kathy bő két héttel később jött meg, mint azt eredetileg ígérte. A téli verőfény helyett szakadt az eső. Az amerikai kislány piros, steppelt kabátban érkezett. Mindene piros volt, még a gurulós bőröndje is, a haja pedig, amelyet a fényképen barnának láttam, vakító szőkén bukott elő az autóban levett kötött sapka alól. Begyakorolt mondataimmal nem volt mód előrukkolni, a szakadó esőben ugyanis gyorsan ki kellett pakolnunk az autóból, a házba lépve pedig megdöbbenve tapasztaltam, hogy anyám nem veteti le vele a sártól csöpögő cipőt. [ ] Kathy is megkérdezte az edzőcipőre mutatva, hogy levegye-e, de anyám kedvesen rázta a fejét, miközben én zokniban toporogtam, hogy végre vállfára tehessem a steppelt, piros kabátot. Kathy tehát szőke volt, és rettenetes fogszabályzót viselt Kik a részlet szereplői? Ki meséli el a történetet? Mi utal a szövegben arra, hogy külföldi (amerikai) vendéget várnak? A tél leírására a mesélő a vakítóan fehér és a téli verőfény kifejezéseket használja. Milyen téli napot képzelünk el ezek alapján? 20

22 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS 5. Milyen érzésekkel várta az elbeszélő az amerikai kislányt? Melyik mondat utal arra, hogy Kathy érkezése felborította a család életének megszokott rendjét? Magyarázd meg a következő kifejezéseket! steppelt kabát belső film belesül a szerepbe 8. Igaz vagy hamis? Kathy jól beszélt magyarul. I H Az elbeszélő egy kislány. I H Az anya szigorú a vendéggel szemben is. I H Az elbeszélő angolul szeretett volna beszélni Kathyvel. I H 9. Írjatok rövid levelet ismerősötöknek, osztálytársatoknak, és címezzétek meg a borítékot! 21

23 LEÍRÁS 2. Szombaton verőfényes, szikrázó téli napra ébredtünk, éppen olyanra, amilyenre Kathy érkezését terveztem eredetileg. Anyám megkérdezte, nem viszem-e ki az amerikai kislányt a jégpályára. Olyan szép az a Liget. Nincs is korija vágtam rá. Nem baj, majd béreltek. Apám sietett a segítségemre azzal, hogy az ciki, szerinte Kathy nem fog fölvenni egy olyan cipőt, amibe mindenki belebújik, de jutott eszébe rögtön szedjem csak elő a szekrényből az én két évvel ezelőtti fehér műkorimat, hátha az jó neki. Nem lesz jó mondtam. Jó lett. Kathy vastag fehér pulóverben és fehér, kötött sapkában jött, amit aztán az első kör után levett, és kimelegedve rázta a haját. Egész jól megy neki, gondoltam. Jobb lett volna, ha nem vagy alig tud korizni, könnyebb lett volna szabadkozva ráböknöm egy csetlő-botló kislányra, vonogatva a vállamat, hogy mit lehet tenni, muszáj volt magammal hoznom. Mint egy hülye kistestvért. Tóth Krisztina: Langyos tej, részlet (Vonalkód, Magvető Kiadó, 2006.) Milyen újabb szereplő lép be a történetbe? Hogyan érez az elbeszélő az amerikai kislány iránt? Melyik szavak, kifejezések támasztják ezt alá? Miből derül ki, hogy nem akarja magával vinni a vendéget a Ligetbe? Tanulmányozd az infografikát! Hogyan lehet a műjégpályán korcsolyát kölcsönözni? Tudod-e? A műkorcsolya egy olimpiai sportág. A versenyzők értékelése pontozással történik. Külön pontokat kapnak a technikára és az előadásmódra. Mindkét ágban adott elemeket kell zenére bemutatni. 22

24 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS HOGYAN KÖLCSÖNÖZZÜNK KORCSOLYÁT? 23

25 ÖSSZEHASONLÍTÁS BRINGÁVAL KÖZLEKEDEM Lackfi János Általában bringával közlekedem a városban. Egyik nap jövök hazafelé japán óráról, és megelőzök egy bringást: Nagypapi bringája, nagymami tempója, narancssárga széldzseki, borosta, szemüveg Ez a figura majdnem hazáig kísért a Deák tér felé menet. Elég lassan haladt, de ha leelőztem, mindig begyorsított, hogy majd Ő megmutassa. Ez egy darabig vicces volt, de nyekergő kerékpárja elkezdett idegesíteni, úgyhogy hagytam előremenni, nem siettem. Csakhogy csigatempója miatt a lámpáknál mindig utolértem. Az Erzsébet körútnál döntöttem úgy, hogy na ebből elég. Fickó állóra lassított, de mire én odaértem, pont váltott a lámpa, és irdatlan sebességgel otthagytam. Nem telt bele két utca, mikor újra hallom a fülsértő nyikorgást, teperést és szuszogást. Hangosan nevetni kezdtem, majd szépen lehúzódtam, el ne gázoljon a vérszemet kapott tanyabájkos. Biztos valami komplexusa van. Lackfi János 24

26 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS VASLOVAG Bringa alattam, Vígan haladtam, De megelőzött egy öreg, Maga sorát nem várva meg. Őscsiga-mozgás, Járgánya rozsdás, Szódásüveg a szemüveg, Narancsszíne széldzsekinek. Többször lehagytam, De rám tapadtan Utolért, ha jött a piros, Állán borosta, több napos. Prímán mulattam, De aztán lassan Felment a pumpa, jaj, Lajos! Tőled az agyam zárlatos! Hogyha leráztam, Jött nagy pipásan, Zörgött a csontja meg a váz, Fejébe vette: megaláz! Szuszogva hajtott, Ő lesz a bajnok Olimpiát nyer, nem vitás, Bedarálja, ki nem vigyáz! Korom felényi, Erőm a régi, A versenyt felveszem vele, Gyorsítottam, mindent bele! Ponttá ment össze, Törpült mögöttem, Ellibbent, mint egy tollpihe, Hajamba túrt körút szele. Kis idő múlva Felhangzik újra A nyikorgás, a szuszogás. Itt a hívatlan útitárs. Mögém poroszkál Ott a pirosnál, Rám tört fuldokló kacagás Félrehúzódtam: menj, gatyás! A hazaútban Lazán gurultam, Ámde álmomban néhanap Körúti szél arcomba csap. Hajtok bár izzadtan, Levakarhatatlan Jön velem, zörget csontokat A roggyant ócskavas-lovag. Lackfi János Hasonlítsd össze a két szöveget! Mi a fő gondolata mindkét írásnak? Foglald össze a saját szavaiddal a történetet! Értelmezd a vers címét! Mi lehet a szerző véleménye a versengésről? Veled is történt hasonló? 25

27 ÖSSZEHASONLÍTÁS MÓRA FERENC Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait a család szegénysége miatt nehéz körülmények között végezte től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták, a magyar ifjúsági irodalom klasszikusává tették. A Kincskereső kisködmön című könyvét gyermekkori élményei felhasználásával írta. Móra Ferenc Szótár irha: bőrből készült ruházat, bőranyag. Azon a télen még egy nevezetes eredménye volt az életemnek: szűcsmesterségre fogtak. Ez az első pályám azonban nagyon kora véget ért. Varjúnak varjú a fia mondta édesapám, s felültetett maga mellé a műhelypadra, hogy tanuljam meg az ő mesterségét. A hosszú selyemszőrű bőrökben, a piros és zöld irhákban*, a színes cérnákban, a nagy acéltűk bujkáló villogásában csakugyan nagy örömem is telt. A piros irhák nyesedékeiből sapkácskákat és a zöld irha hulladékaiból kötőcskéket szabogattam össze, s azokat lecsúsztattam a műhelypad hasadékain. Bizonyos voltam benne, hogy az alatt törpék laknak az egérlyukakban, és azok éjszaka mind el fogják hordani az én nagyszerű ajándékaimat. Miután ily módon megbarátkoztam a szűcsmesterséggel, pár nap múlva az édesapám a kezembe adott két bőrdarabot, hogy azokat varrjam össze. A térdem közé szorítottam a bőröket, mint őtőle láttam, és csakugyan nagyon gyorsan összeférceltem őket. Kész mondtam büszkén, és munkám eredményét át akartam nyújtani apámnak. Sajnos, kiderült, hogy a bőröket a nadrágomhoz varrtam. Szűcsipari pályámat ezzel be is fejeztem Milyen feladatot kellett elvégeznie az elbeszélőnek? Milyen hibát követett el munka közben? Neked milyen tapasztalatod van a szakmákkal kapcsolatosan?

28 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS APÁM Kis temetőnkben tudok egy zugot: az öreg remekes szűcs nyugszik ott. Híres, amit varrt, ködmön és suba, neve sokáig él a faluba. Magam is sokat emlegetem, számon mosollyal, könnyel lelkemen, s deres fejemmel sok-sok hajnalon ölében alszom a műhelypadon. Sírhatnékom van, ha eszembe jut a borongós nap, melyen elaludt, s amikor halkan sírdogál a szél, mindíg azt gondolom, hogy ő beszél. Az öreg műhelyt sírja vissza tán, fáj a sötétség néki s a magány; a hideg ellen hallat tán panaszt mi fáj a holtnak, Isten tudja azt. Ám megjött a tél tegnap délelőtt, beszitálta hóval a temetőt, s az öreg szűcs már nem panaszkodik, az öreg szűcs már szépet álmodik. A hó fehér, selymes, sűrű, puha, úgy takarja be, mint meleg suba, s a téli zöld, mely hegyig belevész, az rajta zöld irhábul a szegés. Móra Ferenc Gyűjtsd ki az ismeretlen szavakat a versből, és nézz utána szótárban a jelentésüknek! Keresd meg a versben azokat a sorokat, amelyek érzelmekre utalnak! Hogyan hívja az apját a versben a költő? 27

29 ÖSSZEHASONLÍTÁS A SZŰCSMESTERSÉG Nyelvjáték! Mondd gyorsan! Mit sütsz, kis szűcs? Sós húst sütsz, kis szűcs? ködmön suba Ki nem próbálta még ki nyelvének ügyességét ennek a susogó hangokat torlasztó gyermekmondókának elhadarásával? A kérdést mi is feltesszük, de helyesbítve, ki vagy, kis szűcs? Válasza az, hogy a legrégibb, vagyis az állati eredetű ruhaanyagot, a szőrös bőrt öltözékké alakító mesterember, a tímárok, vargák közeli, a szabók távoli rokona. S mivel a bőröltözet viselését a zsákmányoló gazdálkodás műveltségi fokán kezdte meg az ember, ez a mesterség vadásznépektől ered. Kezdetben persze nem sokat mesterkedett ősünk az elejtett vad lenyúzott bőrével. Megszárította, megtörte, és hátára vetette, sőt az állat négy lába, farka és feje is rajta maradt. Célszerűen. A két első lábat ugyanis nyaknál megkötötték, fejéből fejtakaró lett, a két hátsó láb s a farok bőre pedig hátul fityegő dísz. Aztán, hogy elöl is védje magát az ember, hasonló bőrt terített a mellére, a négy-négy lábat oldalán összekötözte. Majd rájött arra, hogy ha a vékony bőrt keskeny csíkokra hasítja, azzal hézag nélkül össze tudja fogni a bőrt, vagyis felfedezte a varrást. A háti és mellbőr egyik oldalán meg is cselekedte, s megalkotta az első mellest. A karja azonban még szabadon maradt. Hogy elrejthesse, fel kellett találnia a szabást. Ezzel megteremtette a szűcsmesterséget. A bőrről a lábakat, farkat, fejet levagdosta, s több bőrt összevarrva lepelt készített: a suba ősét. Ez az öltözet azonban, ha megvédte is karjait, szabadon nem mozoghattak. Ezért külön-külön burkokat készített, vagyis ujjakat, és nyílást vágva a bőrleplen, az ujjakat odavarrta. A másik jellegzetes bőrruhát: a ködmönt alkotta így meg, egyúttal e ruhafajták utolsó darabját. Nemcsak a varrást-szabást kellett feltalálnia, hanem a bőr kidolgozásának módját is, hogy a rothadását megakadályozza, simulékonyságát megtartassa. Olyasmit kellett keresnie, hogy az a rostlemezek közé hatolva, velük egyesülve tartósítsa a bőrt, vagyis fel kellett találnia a cserzést. Az első cserzőanyag a zsiradék volt, ezt követte az ásványi, a só, végül a növényi, főleg a gubacs. Bogdán István: Régi magyar mesterségek, részlet 28

30 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS 1. Hasonlítsd össze a szöveget az infografikával, és mutasd be, hogyan alakult ki a szűcsmesterség! 29

31 SZÓLÁS, KÖZMONDÁS A SÜTŐMESTERSÉG Szólás Egy kenyéren élők. Kenyeres pajtások. Együtt keresik a kenyeret. Ha nehéz kenyér is az, de ki-ki a maga kenyerén él. Olyan, mint egy falat kenyér. Szívességért nem kell lekenyerezni. Megette a kenyere javát. Ne menj, rózsám, a tarlóra, gyenge vagy még a sarlóra. Ha megvágod kis kezedet, ki süt nekem lágy kenyeret? Ki süt nekem lágy kenyeret? kérdezi aggódva a dal, de e kérdés fontosságának és így a kenyér jelentőségének hangsúlyozása szinte felesleges, hisz maga a nyelv is értékel: számtalan kifejezést kapcsolt hozzá. Egy kenyéren élők, kenyeres pajtások, együtt keresik a kenyeret, ha nehéz kenyér is az, de ki-ki a maga kenyerén él, és ha olyan ember, mint egy falat kenyér, szívességért nem kell lekenyerezni, különösen, ha már megette a kenyere javát hogy egy mondatba sűrítsünk néhány példát a sok közül. De arra nemigen gondol már senki, hogy a kenyér növényi táplálkozásunk hosszú történetének végén bukkan csak föl. Amikor a gyűjtögetést felváltotta a kapásnövény-termesztés, és az ember már kieszelte a mozsarat meg az őrlőkövet, a fő táplálék a kása, majd a pép lett. És a csiszolt kőkorszakban egyszer feltalálták a megsütött pépet, vagyis a lepényt, valószínűleg úgy, hogy a pép véletlenül a tüzes kőre ömlött. A lepény a kenyér őse, de a kenyérig még eltelt egy és más. Előbb át kellett térni az ekésnövény-termesztésre, és a növények közül ki kellett válogatni a gabonát ezt a munkát a sumér ember végezte el először, majd pedig fel kellett találni a tészta kelesztését. És egyszer a sütetlen maradt lepénykeverékből, a savanyú pépből, valamelyik ősünk megalkotta a kovászt, valamivel később pedig Mezopotámiában, borból és sörből elkülönítve, elkészítették az első élesztőt. A sütés módjának is változnia kellett. A kőkorszak sütőkövéből emlékét még ma is őrzi a mese hamuba sült pogácsája valamikor sütőharangot raktak, ebből pedig, a két követ egybeépítve, a kemencét. (. ) Bogdán István: Régi magyar mesterségek, részlet Készítsd el a szöveg vázlatát a füzetedbe! Hogyan készül a kenyér? Mondd el a kép alapján!

32 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS 31

33 JELENTÉS KEZELÉSI ÚTMUTATÓ Mi a képen látható férfi problémája? Mi okozhatta ezt? A megvásárolt ruhán rendszerint egy piktogramokat tartalmazó címke található. Ennek ismerete és betartása lehetővé teszi, hogy ruhánk minél tovább megőrizze minőségét és szépségét. Vizsgáljuk meg közelebbről ezeket a jeleket! A címkéről megtudhatod, hogyan kell mosni, vasalni és szárítani az adott anyagot anélkül, hogy károsítanád. A címkén található piktogramokat textil-kresz-nek is nevezik. Ezek a jelek szabványosítva vannak, egy nagyon távoli országban gyártott darab esetében sem okozhat fejtörést a jelek megértése. A Magyarországon is érvényes kezelési útmutató szabvány a következő ábrákat alkalmazza: Mosás Fehérítés Szárítás Vasalás Vegytisztítás 3. Mit jelentenek a szöveg kiemelt szavai? szabványosít piktogram textil-kresz-szabvány Mosás 4. Párosítsd össze a képeket a magyarázatokkal! a) A mosáshoz használt víz maximális hőmérsékletét jelzi. b) Nyugodtan mosható bárhogy, nem kényes. c) Kíméletes mosás, csupán kézzel és langyos vízben moshatod. 32

34 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Fehérítés 5. Melyik képhez melyik állítás tartozik? a) Bármilyen fehérítés engedélyezett. b) Csak klór használata engedélyezett. c) Semmiféle fehérítés nem használható. Szárítás 6. Mit jelentenek szerinted a következő jelek? a) A ruhaszárító gépet engedélyezi, a benne található pöttyök a hőfokot jelölik. b) Sima felületen szárítsd a ruhát, ne akaszd fel, mert kinyúlhat. c) Ne tedd szárítógépbe a ruhát, mert tönkreteheti. Vasalás 7. Melyik jelzés enged magasabb hőfokot: egy vagy három? (a pöttyök a hőfokot jelzik) a) Mit jelent, ha az ábra nem tartalmaz pöttyöt? b) Mit jelent az áthúzott vasaló? Vegytisztítás A kör alakú jelzés a vegyitisztítás szabályait jelzi, a használható vegyszert pedig betűk mutatják. 8. Ismerősöd új pulóvert kapott, és nem érti, mit jelentenek a belevarrt címke jelei. 4-5 mondatban magyarázd el neki, hogyan viselje gondját az új pulcsinak! 33

36 SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS IRODALMI SZÖVEGEK 35

37 MŰFAJOK AZ IRODALMI MŰVEK CSOPORTOSÍTÁSA IRODALMI ALKOTÁSOK FORMÁJUK SZERINT MŰNEMÜK SZERINT MŰFAJUK SZERINT Versben írt Prózában írt Epika Líra Dráma Például: regény, novella, mese Például: óda, dal, elégia Például: tragédia, komédia Népköltészeti alkotás EREDETÜK SZERINT Műköltészeti alkotás ismeretlen ÍRÓJA ismert szájról szájra TERJEDÉSE nyomtatásban változó SZÖVEGE állandó Irodalmi művek csoportosítása formájuk szerint VERS Rövidebb sorok Versszakokra tagolódik Metrikusan kötött ritmus Rím PRÓZA Lapszéltől lapszélig tartó sorok Fejezetekre tagolódik 1. A következő oldalakon található szépirodalmi műveket hogyan csoportosítanátok? 36

38 MIÉRT HARAGSZIK A KUTYA A MACSKÁRA? IRODALMI SZÖVEGEK Egyszer a kutyák lakodalmat csaptak. Bodri feltette a sok csontot, sütötte-főzte, aztán odahítta a Sajót kóstolni. Sajó megkóstolta a galuskát, de nem volt se íze, se bűze, mert nem volt rajta tejföl. Keresi a kutya a tejfölt, de nem volt a háznál. Hamar menjen valaki a boltba! De ki menjen? A kutya nem hagyhatta ott a főzést. Meglátja a macskát, küldi a tejfölért. Szalad a macska a boltba tejfölért. Mikor kimérték neki, vitte hazafelé. Éhes volt, hát nyalogatott belőle. Gondolta; úgyse tudják meg. Aztán ment tovább. Megint gondolt egyet; megint nyalogatott. Alig maradt az edényben. Már közel volt a kutyákhoz, szégyellte magát, hogy ilyen kevés tejfölt visz, hát a megmaradt tejfölt is megette. A kutyák futottak eléje, már nagyon várták. Hozza a macska a tejfölt! A macska azt hazudta, hogy nem adott a boltos tejfölt. De az agár meglátta a macska tejfölös bajuszát. Hazudik a macska, megette a tejfölünket! Nekimentek a macskának, a macska meg felszaladt a fára, onnan dörmicélt a kutyákra. Mikor látták, hogy a macska bizony nem nagyon kívánkozik le a fáról, bementek a házba, és tejfel nélkül ették meg a galuskát. Azóta nem nézhet a kutya a macskára. Berze Nagy János gyűjtése, Becefa,

39 MŰFAJOK A KÉK MEG A SÁRGA Egyszer két festékpötty egy kék meg egy sárga egymás mellé esett a papírra. Egészen közel, a szélük összeért. Nem menne kicsit távolabb? kérdezte ingerülten a Kék. Menjen maga válaszolta a Sárga, s különben is, talán köszönne! Ezzel hátat is fordított volna, mert a Kéket parasztos színnek tartotta csak hát ez a festékpöttyöknél nehéz ügy, mert sem odébb menni, sem hátat fordítani nemigen tudnak. Még hogy én köszönjek?! Egy Sárgának! morgott fitymálóan a Kék, és bizonyára lebiggyesztette volna a szája szélét, ha lett volna neki. Talán csak nem azt akarja mondani, hogy nekem kellene előre köszönnöm? De azt. Ha nem látná, én a Kék vagyok! Engedje meg, hogy fölkacagjak mondta gúnyosan a Sárga, hiszen maga a legközönségesebb szín a világon, nem is lehet egy napon említeni velem és legyen szíves, ne könyököljön az oldalamba. Először is maga könyököl az én oldalamba, másodszor pedig én színezem az eget, a tengert, a vizeket, a legszebb virágok kékek, és az emberi szemek közül is a kékek a legszebbek. Képzeljen el egy sárga szemű embert brr vagy sárga vizet! Egyáltalán, hogy mer megszólalni mellettem! Mindig tudtam, hogy nagyon közönséges, de hogy ennyire! Mégiscsak túlzás! Még hogy a kék virágok a legszebbek! Látott már maga kankalint? Meg őszi erdőt? Maga túl mohó. Beszínezi az egész eget meg a tengert, csupa kék mindenütt. Unalmas. Én mértéktartó vagyok, sohasem válok unalmassá Kérem, ez mégiscsak disznóság, most már egészen belém mászik Árnyalatokban rejtőzöm, kis foltokban jelenek meg. S egyébként is, ha nem tudná, én az Okker családból származom. Okker?! Erre vág fel! Az is egy család? Az én őseim sokkal előkelőbbek, például sohasem lenne közülük senki olyan tolakodó, mint maga! Tudja meg, hogy én Ultramarin vagyok. 38

40 IRODALMI SZÖVEGEK Hah! kezdte a replikát egy színészi felkiáltással a Sárga, akkor különben már rég összefolyt a két festékpötty, de nem volt ideje befejezni a mondatot, mert a kisfiú, akinek az ecsetjéről lehullottak, meglátta őket, és így szólt: Nicsak, milyen szép zöld pötty! Lázár Ervin MI LENNÉK? Tavasszal somfa lennék talpig aranyban állva, biztatón mosolyognék a zsendülő világra. Nyáron eperfa lennék, tágas udvaron állnék, aki alám ül, annak jól fogna egy kis árnyék. Ősszel almafa lennék, piros almákat termő, nem is csak egyetlen fa, hanem almafa-erdő. Ilyenkor télen aztán gyertyán vagy fenyő lennék, hogy aki fázik, égő tüzemnél melegedjék. Kányádi Sándor MONDÓKA Aki fázik, vacogjon, Fújja körmét, topogjon. Földig érő kucsmába, Nyakig érő csizmába, Bújjon be a dunyhába, Üljön rá a kályhára, Mindjárt megmelegszik. Kányádi Sándor 39

41 MŰFAJOK TRÉFÁS MESE Hiszitek, nem hiszitek kimentem egyszer egy nagynagy erdőbe, amelyikben egyetlen fa se volt. Ennek a nagy-nagy kerek erdőnek a legkisebb sarkocskájában három szalmaszálból akkora tüzet raktam, hogy egyszeribe nappali világosság támadt. Igen ám, csak én aludni szerettem volna s ki fia tud világoson aludni? Fogtam magam, elballagtam a kiszáradt patakhoz, a lyukas kalapomat csurig megmerítettem, és a hordónyi sok vizet a tűzre zuhintottam. Na, elaludt a tűz. S akkor én is lefeküdtem. De ki fia tudna párna nélkül aludni? Én bizony nem tudtam. Azt mondtam hát a Fakó lovamnak, hogy: Cic! Cic! Ide gyere! S az oda is jött menten, én meg a fejem alá raktam párnának. A Fakót. A nyerget meg kipányváztam. És horkoltam, horkoltam reggelig, pedig le se hunytam a szemem. Hát amint reggel felébredek: uccu, Fakó, hol a nyereg?! Talán megették az egerek? Nem találom egyiket se. Belenézek a jobb zsebembe: semmi. Belenézek a bal zsebembe: semmi. Végre aztán belenéztem a lyukas kalapomba s mit látok! Ott aludt a Fakó nyergestül-mindenestül, még a patkója is ezüst volt. Örömömben akkorát rikkantottam, hogy még a saját hangomat se hallottam meg. De meghallotta egy kicsi madár azt hiszem, mókus volt, és ijedtében úgy elkezdett futni, hogy mindjárt feldöntötte a legelső csipkebokrot. Hej, ez volt ám csak mulatság! Úgy hullott a csipkebokorról a dió, hogy majd agyonvert a mogyoró. Akkor odajött egy vén banya, és rám kiabált: Mit csinálsz, te istenadta Pistája? Mit ásod azt a répát, retket, csicsókát? Hiszen nem neked ültettem az ugorkát! És rettenetes mérgiben felkapott egy tököt, hozzám vágott egy dinnyét, majd eltörte a lábam, pedig a fejem találta. 40

42 IRODALMI SZÖVEGEK Ezt már aztán én is megsokalltam. Hátamra kaptam a Fakót, felpattantam a nyeregre, és meg se álltam a Tiszáig. Ott mindjárt találtam egy embert, aki nagy, teli iszákból sorba eregette vissza a vízbe a halat. Kérdem tőle: mit csinál? Azt mondja, halászik, lakodalom készül náluk, nincsen mit egyenek, hát majd esznek halat. Ez éppen kapóra jött nekem, úgyis nagyon éhes voltam meghívattam magam a lakodalomba. Mikor már egy hal se volt az iszákban, mondom az embernek: Most már eleget halászott, főzhetjük a paprikást! Igen ám mondja ő, de előbb át kell mennünk a Tiszán. Jaj, jaj, de hogyan, mikor egyőnk se tud úszni! Ezt is kiokoskodtam: volt a zsebemben egy dió, azt kétfelé vettem. Egyik volt a hajó, a másik az evező. Úgy áteveztünk a Tiszán, hogy csupa por lett a lábunk. Még a Fakó lovam aranypatkója is sáros lett a térdig érő hótól. Aztán szerencsésen megérkeztünk. A Tisza partján volt egy ház, ott sütötték-főzték a hurkát, ott ülték a lakodalmat. A menyasszonyt Jancsinak hívták, a vőlegényt Juliskának. Három napig állt a bál, és olyan temérdek töltött káposztát ettünk, hogy még most is csikarja a hasamat a tökmag! Végezetül felszántottuk a Tiszát, vetettünk bele lúdfüvet, nyúlfüvet, fenkövet, s mire megjött a tél, termett is az három kéve bidres-bodros, cikkes-cakkos, salamánkos pogácsát! Így volt, nem másképp! Aki a mesét egy hallásból ugyanígy elmondja, ügyesebb, mint én. Mészöly Miklós ERDŐ A lomb között arany kard napfény zuhan át, megsebzett egy fatörzset s az hallkan sírni kezdett aranylófényű gyantát. Radnóti Miklós 41

43 MŰFAJOK ROMEO ÉS JÚLIA JÚLIA Hát már szaladsz? Még oly soká virrad meg. A fülemüle volt, nem a pacsirta, Az rázta össze megriadt füled. Éjjel dalol a gránátalmafán, Hidd, édesem, a fülemüle volt. ROMEO Pacsirta volt ez, a reggel heroldja, Nem fülemüle: nézd, szívem, irigy csík Szegi be a felhőket keleten. Az ég gyertyái csonkig égtek, a Nap Lábujjhegyen áll a ködös hegyormon. Elmennem: élet, és halál: maradnom. JÚLIA E fény nem a Nap fénye, én tudom: Csak meteor, mit kilehelt a Nap, Ez lesz ma éjjel a te fáklyahordód, És utadon világol Mantováig. Szóval maradj. Nem kell sietned így. ROMEO Hát fogjanak el, vigyenek halálra. Sebaj: hiszen te akarod. Igen, E szürke folt nem a hajnal szeme, Csak kósza pára a Hold homlokáról, S nem a pacsirta csattog a magasba, Az öblös égben, a fejünk fölött: Elmenni rossz, jobb is maradni tán – Jöjj hát, Halál. Így döntött Júliám. Mi az? Beszéljünk. Ez még nem a Nap. ShakesPeare: Romeo és Júlia, Szabó Lőrinc fordítása, részlet 42

44 IRODALMI SZÖVEGEK MOST MÁR ÁLLANDÓAN szerelmes vagyok. Mintha rögtön felelni kellene, úgy izgulok. Legjobb, ha sétálni megyek és csak későn érek haza. Ilyenkor nem idegesít, ha anyunak vagy apunak van igaza. Legtöbbször nem hallom, csak látom: szólnak valamit. Nem merem bevallani még nekik, hogy megtaláltam már az igazit, mert kiakadnak, hogy ez is csak újabb olcsó kifogás arra: miért nem tanulok; vagy elmagyarázzák nekem, hogy megszédítettek a hormonok. Inkább kerülöm őket, ha lehet. Leülök valahol és nézem az eget. Egymással foglalkozzanak, engem neveltek eleget. László Noémi ÉJSZAKA Sápadt hold ablak tükrében Árnyék szórja színeit. Rebben barna, sárga, ében: Alvók arca megtelik. Csillag ül a nyárfa ágán, Illatos a nyári éj. Lágyan terül fénye szét a Langyos dombok tarka hátán, Apró házak szegletén. Távolabb, a háztetőkön Ingó léptű macska jár. Bajsza vége kéken csillan, Orra hegyén morzsa zörren. Riadt fecske égre száll. Zalán Tibor 43

45 MŰFAJOK SZENT PÉTER ESERNYŐJE Verőfényes tavaszi délutánon könnyű kocsi állt meg Müncz Jónásné boltja előtt, s egy fiatal úr ugrott le a kocsiról aki, mint már tudjuk, nem más, mint a mi Wibra Györgyünk. Rozáli ifiasszony, aki éppen künn beszélgetett Mravucsán polgármesterrel és Galba szenátorral, kíváncsian kérdezte a ruganyos léptekkel feléje tartó úrtól: Parancsol valamit? Müncz Jónásné? Én vagyok. Esernyőt szeretnék venni. A két szenátor csodálkozva nézett fel a felhőtlen, derült égre. Az ördögbe is mormogta magában a messzetekintő Mravucsán, minek ilyenkor az esernyő? Majd hangosan kérdezte: Hová való uraságod? Besztercebányára. Mravucsán még jobban csodálkozott, szinte kedve lett volna kidülleszteni a mellét. Mégiscsak nagy dolog az, hogy Besztercéről Bábaszékre jönnek esernyőt venni. Szép dolog ilyesmit megélni az embernek, pláne a saját polgármestersége alatt. Gyöngén meglökte Galbát, s halkan súgta: Hallotta? Ez csak szegényes falusi boltocska, uram. Esernyőt s ehhez hasonló cikkeket nem tartok felelte Rozáli néni. Elég baj az mormogta Mravucsán uram, a nagy, kifent bajuszát harapdálva. De úgy hallottam szólt újra az idegen, hogy öreg esernyői volnának. Öreg esernyők! Pfuj! Mravucsán uram, aki asztmatikus, egyszerre sebes, kurta lélegzeteket kezdett venni, és éppen valami fitymáló szót akart odadöfni az idegennek, midőn egyszerre megvadult lovak rohanása másfelé fordítá a figyelmét. A vásáros nép, mellyel telve volt a piac, szétriadva futott el az út közepéről, a szemközti kovácsműhelyben megszűnt a kalapácsolás, a kovácslegények nagy riongatással futottak a jobbra felállított lacikonyha felé, melynek tűzhelyét a pecsenyékkel együtt feldöntötte a vágtató fogat. A ropogósra megpirított sertésszele- 44

46 IRODALMI SZÖVEGEK tek ott henteregtek a porban, fölséges illatuk kellemesen csiklandozván a kovácslegények orrát. A kofák ordítottak, jajveszékeltek, némelyek, bátrabbak, leoldván kékes kötényeiket, ezeket lebegtetve riasztgatták a lovakat, ráirányítván őket szerencsésen a csizmadiák sátraira. Valóságos ribillió ütött ki, az egész piac izgett-mozgott, hullámzott. Egy kovácslegény fölkapott egy hatalmas pecsenyedarabot, a kofák utánairamodtak, mire egy másik kovácslegény, hogy segítségére legyen üldözött társának, hirtelen fölragadott a fújtató alól egy izzó tüzes vasat, azzal rohant a kofák felé, paskolván azt eszeveszetten a kalapácsával, hogy a tüzes szikrák kétölnyire frecsegtek köröskörül. Mikszáth Kálmán, részlet 45

48 IRODALMI SZÖVEGEK KOMMUNIKÁCIÓ 47

49 MISI TÖRTÉNETEI ISMERKEDJ MEG MISIVEL! Misi egy átlagos nagyvárosi fiú. Rendszerint ugyanazzal telik a napja: fölkel, megreggelizik, elmegy az iskolába, az iskolai menzán megebédel, délután hazamegy, tanul valamennyit, játszik, és 10 óra körül aludni megy. Ezen a héten azonban minden felborult. A hét minden napján történt vele valami más, valami rendkívüli, szokatlan ezeket a történeteket láthatjátok a következő oldalakon. Javasolt munkamenet: Alakítsatok párokat! Ezeknek a pároknak az lesz a feladata, hogy rövid felkészülés után eljátsszanak egy-egy jelenetet az osztály előtt! Némelyik jelenet előadásához több szereplőre is szükség lehet, ebben az esetben kisebb csoportot (3-4 fő) szervezzetek! Képzeljétek el, hogy milyen ember lehet Misi! A külseje látható a képeken, de milyen jellemvonásai lehetnek? Beszéljétek meg, hogy milyen helyzet látható a képen; kik a szereplők; milyen a szereplők egymáshoz való viszonya; milyen szavak, kifejezések használhatók az adott helyzetben! Találjatok ki közösen egy történetet a képek alapján, és adjátok elő! Amennyiben más párok is ugyanazt a jelenetet választották, beszéljétek meg, melyik jelenetre mi volt jellemző! Miben hasonlítottak, miben tértek el? Értékeljétek egymás jeleneteit az alábbi szempontok szerint: mennyire volt érdekes a történet; megfelelt-e a képen látható helyzetnek; a helyzetnek megfelelő szavakat, mondatokat hallottatok-e; udvariassági formák betartása (köszönés, megszólítás, kérés stb.); megfelelő volt-e az előadás hangereje, hangsúlyozása; milyen volt a színészek játéka (gesztusok, arcjáték, térköz stb.)! Vizsgáljátok meg az általatok előadott jelenetet és a képet/képsort! Milyen mondatfajtákat használtatok a jelenetben? Milyen beszédhelyzet indokolta ezeknek a mondatfajtáknak a használatát? Gyűjtsetek főneveket, igéket, mellékneveket, számneveket a képek alapján! Képzeljétek el az előadott történet folytatását! Írjatok egy rövid történetet arról, mi történt Misivel!

50 KOMMUNIKÁCIÓ A PARKBAN 49

51 MISI TÖRTÉNETEI A RENDELŐBEN 50

52 KOMMUNIKÁCIÓ A BUSZON 51

53 MISI TÖRTÉNETEI A KÖNYVTÁRBAN 52

54 KOMMUNIKÁCIÓ A POSTÁN 53

55 MISI TÖRTÉNETEI AZ ÉTTEREMBEN 54

56 KOMMUNIKÁCIÓ VÁSÁRLÁS 55

57 56 NYELVI ILLEMTAN

58 KOMMUNIKÁCIÓ TUDNI ILLIK, HOGY MI ILLIK Hogyan köszönnek a képen egymásnak az emberek? Gyűjts minél több köszönést, és állapítsd meg, hogy hivatalos vagy bizalmas köszönések-e! Ha találkozol valakivel, hogyan köszöntöd őt? Mindenkit ugyanúgy köszöntünk? Befolyásolja-e a napszak, hogy hogyan köszönünk? Mit állapíthatunk meg a jobb oldalon lévő képen szereplő emberek testbeszédéből? Milyen a testtartásuk? Milyen a szemöldökük? Hogyan tartják a kezüket? Mit árul el az arcuk? Milyen arckifejezést, testbeszédet, gesztusokat célszerű használni, mikor valakit üdvözlünk? Hogyan mutatkozol be udvariasan egy idegennek? az új iskola igazgatójának az osztálytársaknak a szomszédba költöző új lakóknak a szomszéd néninek Tudod-e? Bemutatkozáskor ez a sorrend a fiatalabbat az idősebbnek férfit a nőnek rangban lejjebb állót a feljebb állónak ismerőst a rokonnak 57

59 KÉZFOGÁS 8. Hogyan mutatod be két barátodat egymásnak? Alakítsatok 3-4 fős csoportokat, és gyakoroljátok, hogyan kell bemutatni két embert egymásnak, ha azok akkor látják egymást először! A bemutatáskor elárulhatunk egy-két olyan dolgot, aminek a segítségével megkönnyíthetjük két ember beszélgetését. Például közös érdeklődés, olyan hely, személy említése, amelyet/akit mindkettő ismer: Kata, találkoztál már Tündével? Azt hiszem, mindketten kedvelitek Gárdonyi könyveit. Anya, ez a barátom, Sándor. A ti klubotokban oktat lovaglást. Eszter, szeretném, ha megismernéd Kerekes Tamást, a szomszédomat. Tamás képregény-rajzoló. Eszter most kezdett dolgozni a helyi újságnál. 9. Játsszatok! Az osztály körbe-körbe sétál, miközben kellemes zene szól. Úgy tesznek, mintha egy nagy áruházban lennének. Mikor a zene elhallgat, üdvözlik a hozzájuk legközelebb álló embert, aki udvariasan visszaköszön. A tanár mindig bemondja, kivel találkoznak: a) az iskola igazgatójával b) Tiborral, aki bár osztálytárs, nincsenek szoros kapcsolatban c) a szomszéddal, Szabó bácsival és nénivel d) nagymamával e) egy olyan felnőttel, akit nem ismernek f) egy lánnyal, aki termékkóstolót tart (Aki előbb szólal meg, annak kell úgy köszönni, ahogy a tanár kéri.) 58

60 KOMMUNIKÁCIÓ KÉZFOGÁS A kézfogás üdvözlési forma, a legrégebbi korok emberei is így üdvözölték egymást. A kézfogás sokat elárul egy emberről, ezért fontos megtanulni, mire figyeljünk, amikor így üdvözöljük a másikat. 1. Kb. 1 méterre állj attól a személytől, akivel kezet akarsz fogni. Ha ennél közelebb állsz, kellemetlen érzést kelt a másikban, ha túl távol, azt hiheti, nem akarsz kezet fogni. Ha ülsz, állj fel kézfogás előtt. 2. Nyújtsd ki a jobb kezed kb. a köztetek levő távolság feléig. Kezed vízszintesen, hüvelykujjal felfelé álljon, ujjaidat pedig zárd össze. Enyhén hajolj a másik felé, tarts szemkontaktust és mosolyogj ezzel jelzed, hogy üdvözölni szeretnéd. 3. Úgy fogd meg a másik fél kezét, hogy a hüvelykujjatok tövénél található mélyedés találkozzon. Kézfogásod legyen határozott, de ne túl erős. Ujjaid vegyék körbe a másik kezét. 4. Kézfogás után engedd el a másik fél kezét, állj vissza az eredeti pozícióba. 59

61 KÉZFOGÁS KÜLÖNLEGES KÉZFOGÁSOK 1. Sokan haveri kézfogással köszöntik a közvetlen barátot. 2. A cserkészek bal kezüket nyújtják egymásnak. Ez a furcsa kézfogás onnan származik, hogy a cserkészmozgalom alapítója találkozott egyszer egy nyugat-afrikai harcossal, aki bal kezét nyújtva azt mondta, hogy a legkiválóbb emberek használják a bal kezüket kézfogásra, mivel ehhez el kell dobniuk a védőpajzsot. Ezenkívül azt is mondják, hogy a bal kéz közelebb van a szívhez, így a kézfogás szívből jön. 3. A tenyér összeütése (pacsi) kisebb vagy nagyobb siker esetén az öröm kifejezésére szolgál. Előtte gyakran hallható az Adj egy ötöst! felhívás. 4. Az ökölpacsi a kézfogást helyettesíti, bezárt öklünket ütjük finoman össze a társunkéval. Jótanácsok! Mit tegyél, ha valaki nem figyel? Ne nyúlkálj, hogy kezet fogj vele, hanem köszönéssel hívd fel magadra a figyelmét. Néhány javaslat: Találkozáskor: Nahát, Péter! Milyen régóta nem láttalak, hogy vagy? Elnézést, Szabó úr? Én vagyok. A számlázási osztályon dolgozom. Örülök, hogy találkoztunk. Búcsúzáskor: Indulnunk kell, Tamás. Köszönjük a nagyszerű partit. Nagyon jól éreztük magunkat. Ne nyújts kezet, ha izzadt a tenyered! Gyorsan töröld előtte a nadrágodba/szoknyádba. Mikor fogjunk kezet? Üdvözléskor és elköszönéskor. Bemutatkozáskor ha valaki más mutat be, várj, míg befejezi a bemutatást, utána nyújts kezet. Közben üdvözölni illik azt, akinek bemutattak (pl. Örvendek, Tamás vagyok. ; Hogy vagy/van? ). 60

62 KOMMUNIKÁCIÓ EGY HÍRES KÉZFOGÁS Kisfaludy Károly találkozása és kibékülése Kazinczy Ferenccel (Orlay P. Soma festménye után) Kisfaludy Károly Kazinczyt mindig nagyra becsülte és kezdetben maga is a nyelvújítás mellé szegődött. Később azonban nyelvi és egyéb irodalmi kérdésekben való különböző nézeteik miatt egy időre meghasonlottak egymással. A két jeles író e feszült viszonyát a fiatalabb írói nemzedék, amely mindkettőjüket egyformán tisztelte, nagy sajnálattal látta, és midőn Kazinczy február havában Pestre jött, írótársai rábeszélték Kisfaludyt, hogy látogassa meg Kazinczyt és béküljön ki vele. A kérésnek engedett Kisfaludy és néhány költőbarátja kíséretében elment Szemere Pál lakására, hol Kazinczy tartózkodott. A két író találkozásának jelenetét örökítette meg Orlay festménye. A középen, az előtérben, az asztaltól felkelő, ősz Kazinczy és a fiatal Kisfaludy állanak kezet fogva. (Forrás: dka.oszk.hu) Melyik férfi Kazinczy és melyik Kisfaludy? Mit jelentenek a vastagon szedett szavak? A jelentésük a szövegből kitalálható. Mi a furcsa a képen látható két ember testtartásában? Mi volt a két ember foglalkozása? 61

63 AZ ÚJSÁG ÚJSÁG Réges-régi mondás, hogy lába nincs, mégis megyen, szárnya nincs, mégis száll a hír, s olyan gyorsan terjed, hogy nincs, aki megelőzze. Mi újság? Az újság, újdonság ma már legkönnyebben az újságból tudható meg. Az újság vagy ünnepélyesebb nevén: a hírlap, olyan rendszeresen megjelenő nyomtatvány, melyben híreket közölnek. Aprópénzért bárki hozzájuthat az első utcasarkon. De mióta? Honnan tudható meg az újdonság a legkönnyebben? Mi az újság ünnepélyesebb neve? Valamikor a városról városra járó vándorok voltak az eleven hírlapok. Az első újság, a hírlapok őse, még időszámításunk előtt 59-ben jelent meg Rómában, a híres hadvezér, Iulius Caesar (Cézár) rendeletére. Az, hogy megjelent, ezúttal azt jelenti, hogy sok száz rabszolga naponta kézzel lemásolta a híreket, s ezeket a lapokat szétküldték a hatalmas birodalomban. Mikor és hol jelent meg az első újság? Kinek a rendeletére jelent meg az újság? Kik másolták a híreket? Az első, már nyomtatványszerűen sokszorosított lap Kínában jelent meg, időszámításunk szerint 732-ben. Európában az első hírlapféle értesítő bizony elég későn, csak 1566-ban jelenik meg, mégpedig Velencében. Arról nevezetes ez a velencei első újság, hogy ára egy velencei aprópénz egy gazetta volt. Innen ered az újság olasz, francia, román, spanyol elnevezése. Hol és mikor jelent meg az első nyomtatványszerűen sokszorosított lap? Mennyi idő telt el addig, amíg Európában is megjelent? Honnan ered az újság olasz elnevezése? 62

64 KOMMUNIKÁCIÓ Egyes országokban az első újságok tulajdonképpen röplapok voltak, nagy események alkalmával kiadott nagyobbacska cédulák. Kolumbusz utazásait, a mohácsi vészt, a spanyol király halálát is ilyen többnyelvű lapokon tudatták már a világgal. Ám az első, mai értelemben vehető újság csak 1609-ben jelent meg Németországban. Ezután már gyorsan bontakozik ki a hírlap történelme. Hogy hívták az első újságokat? Mikor és hol jelent meg a mai újságra hasonlító első újság? A XVII. és XVIII. században rengeteg újságot alapítanak Franciaországban, Angliában. II. Rákóczi Ferenc idejében a kurucoknak is volt újságja, mely öt esztendeig jelent meg. Hány esztendeig jelent meg a kurucok újságja? A múlt században a távíró feltalálása, a gőzhajó, a vasút fejlődése meggyorsította a postaforgalmat s a hírszolgálatot. Ám az újság, a hírlap fejlődésére legdöntőbb hatása a forradalmi munkásmozgalomnak volt, a haladó eszmék terjedésének. A hírszolgálat elterjedését mi gyorsította fel? Az újság ma éppen úgy hozzátartozik életünkhöz, mint a vonat, a telefon, a televízió. A világon naponta több millió lap jelenik meg. A világon naponta hány lap jelenik meg? Lászlóffy Aladár: Régi rejtély új talány, részlet, Bukarest,

65 AZ ÚJSÁG LEGYÉL TE IS ÚJSÁGÍRÓ! Tudod-e? Kezdetben a sajtó ömlesztett, rendezetlen hírhalmazt tartalmazott. Mára a híreket csoportosítják ezek a rovatok (külföldi hírek, belföldi hírek, gazdasági hírek, sporthírek stb.). Az újság igen sokrétűvé vált, az alapvető műfajokon túl közöl hirdetéseket, tőzsdei adatokat, időjárásjelentést, tévéműsort, keresztrejtvényt, képregényt, olvasói leveleket stb. Iskolátok diáknapra készül. Ebből az alkalomból újságot szeretnétek kiadni. Ehhez szerkesztőséggé kell alakulnotok, hogy megtervezhessétek a munkát. Segítségül itt találhatsz egy tevékenységlistát Tanulmányozzatok újságokat, folyóiratokat! Milyen rovatokból állnak, milyen témák kerülnek szóba? Keressetek példát a következő fogalmakra! Címfej: Itt szerepel a lap címe, illetve amennyiben van, alcíme, jellege, megjelenési ideje, évfolyama és a szám megjelölése. Élőfej: Mivel a napilapok oldalai nincsenek összefűzve, az oldalak keveredése esetén élőfej és az oldalszám segítségével lehet összerendezni. Az élőfej a lap címét, a rovatot, oldalszámát, és a megjelenés dátumát tartalmazza. Impresszum: Tartalmazza a lap teljes címét és alcímét, a főszerkesztő és a szerkesztők neveit, a szerkesztőség címét és elérhetőségét (tel, fax, , web), a terjesztésre, előfizetésre vonatkozó adatokat stb. Hasábok: Az újságokban a cikkeket hasábokra tördelik. Vezércikk: A hírlap élén álló, az általános politikai helyzettel vagy valamilyen aktuális napi kérdéssel foglalkozó közlemény, amely a közvéleményt a lap álláspontjának próbálja megnyerni. Rovat: Az azonos témába tartozó közlemények összességét rovatnak nevezzük. Ilyen pl. a Sport rovat. Cikk: A szöveges tartalmat az újságban cikkeknek nevezik. 64

66 KOMMUNIKÁCIÓ A cikk részei 1. Rovatcím 2. Felcím 3. Főcím 4. Alcím 5. Lead (líd) 6. Szövegközi alcím 7. Oldali idézet 8. Aláírás 9. Szöveg HAZAI HÍREK Új lakópark épül 2. Csődbe ment az építtető Csak a lakások fele készült el határidőre A neves vállalkozó immár másodszor tett ígéretet arra, hogy az eddig el nem készült lakásokat őszre átadja. Ehhez képest az eddig épült ingatlanokban is számos probléma adódott. A lakások gyakorlatilag lakhatatlanok Elfogyott a pénz! Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó! -Kovács Tervezzetek saját újságot! Beszéljétek meg, milyen írások, képek, rovatok lennének szükségesek a ti újságotok számára! Az újság címe Hány oldalból fog állni? A szerkesztők feladatai A riporterek feladatai A témákhoz rendelt írók A cikkek leadásának dátuma A nyomdába küldés (nyomtatás) időpontja Alakítsatok csoportokat! Mindegyik csoport egy részterületet vállaljon, és készítse el a neki kijelölt feladatot! Javaslat néhány pozícióra: főszerkesztő, szerkesztő, riporter, karikatúrarajzoló, hirdetésszervező. Az elkészített anyagokat a szerkesztők átnézik, javítják, rendezik. 65

67 A LEVÉL A LEVÉL Az alábbi levelet Szabó Lőrinc költő írta majdnem száz évvel ezelőtt ( telén). Figyeld meg, milyen megszólítási és köszönési formákat találsz benne! Kedves Laci, kissé megkéstem, de az üzenetet átvettem. Jöjj ki, nagyon örülnénk, kint vacsora vár. Indulás a Körúton felfelé villamoson (akármelyiken) a Boráros térig. Az ottani végállomásról indul a 8-as autóbusz, minden 20 percben. Negyedóra alatt kiér, 40 fillér a vonaljegy. A végállomáson szállj le. Bal felé ott üres tűzfal van, jobbra üres tér, annak másik felén házak, a sarokházban lakunk mi, Rosenberg Henrik gyógyszerésznél (Pesti út, talán 10. szám). Az udvarra kis deszkakapun át kell bejönni, rögtön balra tornácos, földszintes ház, ahol más nem is lakik. A háznak különben van főkapuja is a másik utcáról. Szóval várunk, és cécó nélkül várnak a háziak is, fiatalemberek. Csak akkor ne jöjj, ha nagyon fáradt vagy. Éjfélig ott maradhatsz, van autóbusz és villamos. Most rajzolok egy kis térképet. Igazodj el, ha tudsz, rajta. A sarokház, jobbra a beérkező autóbuszról, a szabad téren és a kiskapun át. Ölel Lőrinc. Ha nem látnálak, szervusz, minden jót! Szabó Lőrinc: Napló, levelek, cikkek, Szépirodalmi Kiadó, Milyen célból íródott a levél? Milyen járművekkel lehet eljutni a levélíróhoz? A levélben szó esik egy térképről. Próbáld meg az olvasott információk alapján lerajzolni! A végállomástól milyen útvonalon lehet lejutni a házig? 66

68 KOMMUNIKÁCIÓ AZ (ÍMÉL) Ha t írunk, ismernünk kell bizonyos formai jellemzőket. Az internetes -üzenetek két fő részből állnak: FEJLÉC A címzett mezőbe gépeljük be annak a személynek az -címét, aki kapja a levelet. A feladó mindig megjelenik a címzett gépén, ezért azt nem kell külön feltüntetni. (Ha válaszolni akarsz egy üzenetre, rányomsz a válasz gombra, ebben az esetben a mezőkben automatikusan megjelennek a címek.) A tárgy mezőbe pár szóval kell beírni, miről szól a levél, így a címzett akkor is tudja, mivel kapcsolatban írsz, ha nem is olvassa el a levelet. A másolat mezőbe olyan ember címe kerülhet, aki nem elsődleges címzett, de másolatot kap róla. A titkos (rejtett) másolat az előzőhöz hasonló, csak az itt szereplő címzettek nem látszanak, vagyis ha levelet írunk A-nak, és titkos másolatot küldünk B-nek, akkor A nem fogja tudni, hogy B is megkapta ugyanazt a levelet, nem látja őt a címzettek között. Az új csatolmány mezőbe a levélhez csatolt egy vagy több fájl nevét adhatjuk meg. TÖRZS Maga az üzenet, általában a végén egy aláírással. 67

69 ÖNÉLETRAJZ AZ ÖNÉLETRAJZ Ha szeretnénk továbbtanulni vagy megpályázni valamilyen állást, általában önéletrajzot kérnek tőlünk. Az önéletrajznak több fajtája van, de a leggyakrabban az Európai Unióban egységesen használt Europass önéletrajzot használjuk. Az Europass olyan rugalmas formanyomtatvány, amely a megszokott önéletrajzi formátumot követi, kiegészítve azt további információk lehetőségével. Nyolc fő pontból áll, ezek szükség szerint törölhetők, bővíthetők, sorrendjük változtatható: Személyes adatok Betölteni kívánt munkakör, foglalkozási terület Szakmai tapasztalat ez fontos a munka megszerzése szempontjából, ugyanakkor az iskolából kikerülők erről csak nagyon keveset tudnak írni. Ezért a szakmai gyakorlatot érdemes részletezni: melyik cégnél töltöttük, milyen feladatokat végeztünk, ezzel miben könynyítettük meg a cég munkáját. Tanulmányok itt is csak a középiskolát tudjuk beírni, később ez bővíthető például elvégzett tanfolyamokkal. Személyes készségek (nyelvtudás, kommunikációs, szervezési/vezetői, digitális és munkával kapcsolatos egyéb készségek) Kiegészítő információk (pl.: referenciák) Mellékletek Jótanácsok! Néhány fontos tudnivaló: Általános szabály, hogy a tanulmányokat és a szakmai tapasztalatokat fordított időrendben, a jelentől a múlt felé haladva kell megadni. Érdemes fényképes önéletrajzot küldeni. Feltétlenül igazolványképet használj! A helyesírásra különösen ügyelj! A formanyomtatványt géppel töltsd ki, ha kész, nyomtasd ki, majd írd alá! 68

70 KOMMUNIKÁCIÓ ÖNÉLETRAJZ (MINTA) Név: Lakcím: Születési helye, ideje: Telefon: Mobil: Betölteni kívánt munkakör: Tanulmányok: Szakmai tapasztalatok: Nyelvismeret: Tanfolyamok, egyéb ismeretek: Képességek, tulajdonságok: Hobbi: Referencia kérhető: Nagy Mihály 0136 Budapest, Kis utca 123. Budapest, február 31. (elhagyható) Áruházi eladó a bútorosztályon Budapesti Tóth Tihamér Szakgimnázium és Szakközépiskola bútorasztalos szakirány szakmunkás bizonyítvány minősítése: jó Asztalos Tanműhely Szakmai gyakorlat Feladataim voltak: anyag-előkészítés, méretre vágás, öszszeszerelés. Alkalomszerűen besegítek sógorom reluxaszerelő vállalkozásába. angol nyelv, alapfok Jogosítványt szereztem kismotorra. Felhasználói szintű számítógépes ismeretek (Word, Excel, PowerPoint, internet) A bútorok gyártásának és összeszerelésének gépeit, szerszámait ismerem. Osztálytitkár voltam az utolsó két tanévben, több közösségi eseményt szerveztem (osztályok közötti focibajnokság) 3 évig zeneiskolában tanultam dobolni utazás, sport a tanműhely vezetőjétől, Asztalos Tamástól (telefon ) Mellékletek: Budapest, november 28. Szakmunkás-bizonyítvány másolata Hatósági erkölcsi bizonyítvány. Nagy Mihály 69

71 KÉRELEM KÉRELEM (MINTA) A kérelemben valamilyen kéréssel, igénnyel fordulunk a címzetthez (lehet személy vagy intézmény). A kérelemnek három nagyobb egysége van: a kérelem megírásának oka, a kérés megfogalmazása; a kérés indoklása; a levél végén érdemes megismételni a kérést, így hangsúlyozva annak fontosságát. 1. Tanulmányozd az alábbi kitalált kérelem felépítését! Budapesti Rejtő Jenő Szakgimnázium és Szakközépiskola Kovács Sándor intézményvezető Budapest Bergengócia utca KÉRELEM Tisztelt Intézményvezető Úr! Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy számomra segélyt utaljon ki a május végére szerevezett osztálykiránduláshoz. Édesapám januárban elvesztette a munkáját, édesanyám sokat betegeskedik, a gyógyszerek sokba kerülnek. Az osztálykirándulás célja az osztályközösség formálása, egymás megismerése kétnapos természetjárás keretében. A költségek meghaladják családunk anyagi lehetőségeit, ezért kérem, hogy segély megítélésével támogassa részvételemet a kiránduláson. Reménykedem kérelmem kedvező elbírálásában. Budapest, október 28. Tisztelettel, Nagy Mihály 9. a osztályos tanuló 70

72 KOMMUNIKÁCIÓ HIVATALOS LEVÉL (MINTA) Mindennapi életünk során gyakran kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy egy intézmény számunkra ismeretlen hivatalnokának kell levelet írnunk. Ezeknek a hivatalos leveleknek az évszázadok során kialakult formai és nyelvi követelményei vannak. Ehhez adunk néhány kapaszkodót. Címzés Levélírás előtt pontosítsuk a címzett nevét és beosztását, a téves (hibásan írt) cím rossz benyomást kelthet. Az interneten talált információkkal legyünk kritikusak, mert sokszor pontatlanok. Inkább az adott cég vagy hivatal hivatalos weboldalán tájékozódjunk. Megszólítás Hivatalos levélben formális megszólítást használjunk: Tisztelt Kovács Úr! (ha ismerem a hivatalnok nevét) Tisztelt Elnök Asszony! (ha nem ismerem a nevét, csak a beosztását) Ha egy ügyfélszolgálatnak írunk, ahol nem ismerjük név szerint a címzettet, akkor a helyes megszólítás: Tisztelt Hölgyem, Uram! A megszólítás minden tagját nagy kezdőbetűkkel írjuk. Hivatalos levelekben nem tegeződünk! A tárgyalásban röviden, de udvariasan mondjuk el, miért írjuk a levelet. Befejezés mindig udvarias formulával: Várom mielőbbi szíves válaszát. Tisztelettel: X. Y.; Segítségét előre is köszönöm. Tisztelettel: X. Y. Ne felejtsük el aláírni a levelet és megadni elérhetőségeinket! 1. Vizsgáld meg az alábbi hivatalos levelet! Milyen formai jellemzői vannak? MOZIVERZUM Nagyváros, Vetítő sugárút 130. Kiss Mihály Kisváros, Kert utca október 28. Tisztelt Cím! A helyi lapban megjelent hirdetésük a frissen alakult Mozibarátok Klubja. Ezt elolvasva szeretnék pontosabb információkhoz jutni a klubról. Ki lehet tagja a klubnak, van-e korhatár? Van-e tagsági díj, és ha igen, akkor mennyi? Évente egyszer kell fizetni vagy havi részletekben. Pontosan hol és mikor vannak a foglalkozások? Szükséges-e szüleimtől beleegyező nyilatkozatot vinnem, amennyiben még nem vagyok nagykorú? Várom mielőbbi szíves válaszát. Tisztelettel, Kiss Mihály 71