Történelem 9

Jelenben a múlt – Történelem 9. tankönyv

Kosztyu Brigitta tíz éve foglalkozik szakiskolások tanításával. Egyik fő céljának azt tekinti, hogy megtalálja azokat az eszközöket és módszereket, amelyekkel felkeltheti és fenn is tarthatja a – döntően gyenge képességű – tanulók érdeklődését.
Ezért színes, mozgalmas tankönyvi oldalakat tervezett, ahol a didaktikai apparátus “ügyes” elhelyezése a tanulókban azt a kellemes érzetet keltheti, hogy “keveset kell tanulni”.
A tankönyv nyolc fejezetben dolgozza fel a témaköröket. A leckék között “Módszertár” elnevezéssel kiegészítő anyagokat is találunk. Ezekben tanulásszervezési módszerek, illetve a forráselemző készség fejlesztését célzó mintafeladatok, gyakorlatok kaptak helyet.
A szerző arra törekedett, hogy a tudományos kutatás legmodernebb eredményeit felhasználva még árnyaltabbá tegye bizonyos történelmi szereplők megítélését, illetve lerántsa a leplet azokról a legendákról, amelyek évtizedek óta változatlanul szerepelnek a tankönyvekben. Ilyen például annak taglalása, hogy Dugovics Titusz valójában nem is létezett.
A tankönyv számos tipográfiai eleme segíti a tanulást. A leíró-magyarázó szövegekben félkövér betűtípussal emelkednek ki a legfontosabb fogalmak, állítások és összefüggések. Színes alapot és keretet kaptak a források és az internetes olvasmányokra történő utalások.
A változatos forrásanyaghoz kérdések, feladatok kapcsolódnak, melyek mennyisége biztosítja a differenciált tanulásszervezés lehetőségét. A fejezetek végén található projekt(szerű) feladatokban ötletesség és kreativitás párosul az adott fejezet lényeges tartalmi elemeinek átismétlésével, rendszerezésével.

A tankönyv megfelel a NAT “Ember és társadalom” műveltségi terület és az OM kerettanterv 17/2004. (V. 20.) előírásainak. A kiadványhoz kapcsolódó feladatgyűjtemény jól kiegészíti a taneszközt.

Történelem 9.

A négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák számára készült tankönyv a 2012-ben bevezetett új kerettantervhez igazodva az őskortól a középkor végéig, 1490-ig tárgyalja az egyetemes és a magyar történelmet. Ezt a tág időszakot a szerző a rendelkezésre álló heti két tanórát és az iskolai gyakorlatot alapul véve öt nagy témakörre és 42 leckére tagolja. A tananyag feldolgozását segítik a korábbinál szélesebb tartalmakat átfogó leckék, az összefüggések világos bemutatása, a fogalmak pontos használata. A nagy fejezeteket záró összegezések a kerettantervekben szereplő hosszmetszeti témákra épülnek. A jól tagolt szöveget nagyszámú ábra, térkép és rajz egészíti ki, amelyek segítenek a folyamatok és problémák elemzésében.
A tankönyvben a köztörténet mellett az életmódtörténet, a demográfiai tényezők, természet és társadalom kapcsolata, a technikai fejlődés és a gazdaság is megfelelő arányban teret kapott. A források elemzése, a tanulói munkáltatás, a képességfejlesztés továbbra is. Tovább

Fülszöveg

A négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák számára készült tankönyv a 2012-ben bevezetett új kerettantervhez igazodva az őskortól a középkor végéig, 1490-ig tárgyalja az egyetemes és a magyar történelmet. Ezt a tág időszakot a szerző a rendelkezésre álló heti két tanórát és az iskolai gyakorlatot alapul véve öt nagy témakörre és 42 leckére tagolja. A tananyag feldolgozását segítik a korábbinál szélesebb tartalmakat átfogó leckék, az összefüggések világos bemutatása, a fogalmak pontos használata. A nagy fejezeteket záró összegezések a kerettantervekben szereplő hosszmetszeti témákra épülnek. A jól tagolt szöveget nagyszámú ábra, térkép és rajz egészíti ki, amelyek segítenek a folyamatok és problémák elemzésében.
A tankönyvben a köztörténet mellett az életmódtörténet, a demográfiai tényezők, természet és társadalom kapcsolata, a technikai fejlődés és a gazdaság is megfelelő arányban teret kapott. A források elemzése, a tanulói munkáltatás, a képességfejlesztés továbbra is meghatározó.
Száray Miklós új, 9. évfolyamos tankönyvét használva elsősorban az előnyeit érezzük annak, hogy az új kerettanterv szerint ezen az évfolyamon a korábbinál lényegesen nagyobb időszakot kell megismernünk. Ezt szolgálja a gondosan szelektált lexikai anyag, az összefüggések sokrétű bemutatása, a regionális és a problémaközpontú szemlélet. Vissza

Tartalom

Előszó 3
I. AZ ŐSKOR ÉS AZ ÓKORI KELET
1. A történelem kezdete – a kőkor 6
2. Egyiptom, a Nílus ajándéka 11
3. Mezopotámia és a Közel-Keletet egyesítő birodalmak 16
4. Kultúra és vallás a Közel-Keleten. A Biblia földje 21
5. Dél- és Kelet-Ázsia birodalmai 26
Összegezés 32
II. AZ ÓKORI GÖRÖGÖK TÖRTÉNETE
6. A polisz születése 34
7. A görög vallás, a mítoszok világa 40
8. Spárta – a görög család és a görög nevelés 45
9. Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora 50
10. A görög-perzsa háborúk (Kr. e. 492-448) 55
11. A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma 60
12. Görög mindennapok, művészetek és tudományok 65
Összegezés 70
III. AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE
13. A város alapításától a köztársaság fénykoráig 72
14. A köztársaság sikerei és válsága 77
15. Az egyeduralom kialakulása és a principátus rendszere 82
16. A római civilizáció és életvitel 87
17. Hatalomgyakorlás és élet a császárkorban 92
18. A kereszténység születése és egyházzá szerveződése 97
19. A Római Birodalom szétesése 102
20. Pannónia – élet egy határ menti provinciában 107
Összegezés 112
IV. A KÖZÉPKOR
21. Új királyságok a Nyugatrómai Birodalom romjain 114
22. A középkori egyház és szerepe 119
23. A Közel-Kelet és az iszlám térhódítása 124
24. A hűbériség és a Nyugat előretörése 129
25. A gazdaság hanyatlása és fellendülése Nyugat-Európában 134
26. A rendiség kialakulása, változások Nyugat-Európában 139
27. Közép-Európa a középkorban 144
28. Kelet-Európa és a Mongol Birodalom 149
29. Az Oszmán Birodalom kialakulása és előretörése 154
30. A középkor tudománya, oktatása és művészete 159
31. Élet a középkorban 164
Összegezés 170
V. A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1490-1G
32. A magyarság őstörténete 172
33. A honfoglalás és a kalandozások 177
34. A magyar államalapítás 182
35. Az új rend megszilárdulása és változásai (XI-XIII. század) 187
36. A tatárjárás és következményei 192
37. A királyi hatalom megrendülése és helyreállítása 197
38. Nagy Lajos és Zsigmond, a lovagkirályok 202
39. Harcban a törökkel 207
40. Hunyadi Mátyás, a nagy hatalmú király 212
41. A középkori magyar művelődés és életmód 217
42. Magyarország népessége és gazdasága a középkorban 222
Összegezés 227
Idegen nevek, kifejezések kiejtése 228
Időrendi táblázat 229
Szakszavak jegyzéke 234