Zenepedagógia tankönyv

Horváth István: Új módszertani elvek az alapfokú szolfézsoktatásban
Parlando, 2007 / 2.
http://www.parlando.hu/Horvath-Szolfezs.html

Zenepedagógiai tankönyv Spiegel Marianna tanárnőtől

Spiegel Marianna, gimnáziumunk zongoratanárnője, a győri Liszt Ferenc Zeneiskola szolfézs-, zongora- és oboatanára, új zenepedagógiai szakkönyvet adott ki. Gratulálunk a szerzőnek, és köszönjük munkáját.

Budapest, 2014. március 10., hétfő (MTI) – Alapfokú szolfézstanítás a gyakorlatban címmel hiánypótló módszertani szakkönyv jelent meg a Zeneakadémiához tartozó Kodály Intézet gondozásában, elismert, nagy tapasztalatú szerzőpáros tollából.
Mint a hétfői budapesti könyvbemutatón elhangzott, a kötet a Kodály-módszerre – vagy ahogyan a szerzők szívesebben nevezik: Kodály-koncepcióra – épít, alapvetően gyakorlatias és nem tudományos beállítottságú, és kitágítja nagy elődjének, Dobszay László A hangok világa című hatkötetes sorozatának stíluskereteit azzal, hogy a klasszikus korszak mellett számos példát hoz a romantika és a huszadik század zenéjéből is.
Nemes László Norbert, a kecskeméti központú Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója méltatásában kiemelte: a hazai zenepedagógus társadalom már régóta vár egy hasonló módszertani szakkönyvre. Mint mondta, tanári munkájában máris használja a kötetet, mely reményei szerint mielőbb angolul is megjelenhet. Utalt a közelmúlt nagyszabású zenepedagógiai fejlesztőmunkájára is, melynek keretében a Zeneakadémia égisze alatt számos oktatási segédanyag, oktatófilm és tanulmány született, ezek kiadása jelenleg is zajlik.
A szerzők – Papp Károlyné és Spiegel Marianna – a könyvet bemutatva elmondták: alapvetően Kodály éneklésre és relatív szolmizációra épülő koncepcióját követték. Az alapot a népdalok és az éneklés jelenti, de részletesen kitérnek a ritmuselemek tanítására, a készségfejlesztésre – ének, ritmus, dallamhallás, többszólamúság -, a stílusérzék fejlesztésére, a zenehallgatásra, az improvizációra, sőt a zenepszichológia bizonyos elemeire is – mondták el a könyvről, mely, mint hangsúlyozták, elsősorban gyakorlati segítséget kíván nyújtani a tanároknak, ezért tartalmaz például felkészülési tanácsokat és óravázlat-mintákat is.
Ittzés Mihály, a könyv szerkesztője kifejtette: reméli, hogy az új kötet erősíteni fogja a nagy múltú hazai szolfézsoktatás tekintélyét, amely iránt külföldről is élénk érdeklődés mutatkozik.
A könyv az Európai Szociális Alap és az Új Széchenyi Terv támogatásával jelent meg.
gbm \ pdm

Zenepedagógia tankönyv

6 nyelvi lektor: Sipos Erzsébet Kertészné Márky Gabriella lektor: dr. habil. Vas Bence szerkesztő: dr. habil. Vas Bence felelős kiadó és vezető: dr. habil. Vas Bence PTE Művészeti Kar Zeneművészeti Intézet H-7630 Pécs, Zsolnay Vilmos u. 16. tipográfia: molnartamás kottagrafika: Fábián Pál Tamás A kiadvány jogvédelem alatt áll! A szerzői jog jogosultjának engedélye nélkül a kiadvány egyetlen része sem többszörözhető és vihető át semmilyen formában és eszközökkel, sem mechanikus, sem pedig elektronikus úton, kivéve, ha kiadó engedélyezi. TÁMOP B.2-13/ számon, a Szakmai tanárképzés országos módszertani- és képzésfejlesztése digitális kiadvány ISBN

7 Tartalomjegyzék Szerzők 11 A szerkesztő előszava 13 5 I. Az általános pedagógia összefoglalása (Bredács Alice, Gocsál Ákos) 17 Nevelés és művelődéstörténet 19 A neveléstörténet helye a tudományok között, neveléstörténet módszerei 19 Az európai művelődés történetének főbb csomópontjai 20 A nevelés és oktatás története 20 A pedagógusszakma története 20 Bibliográfia 21 Nevelés és iskola 22 Neveléselmélet 22 Bibliográfia 24 Iskolaszociológia 24 Bibliográfia 26 Ifjúságvédelem inkluzív pedagógia 26 Bibliográfia 28 A tehetségfejlesztés pedagógiája 31 Bibliográfia 32 Tanulás és tanítás 37 A tanulás és tanítás mint a pedagógia egyik dinamikusan fejlődő részterülete 37 Bibliográfia 40 Tantervi kitekintés (tantervelmélet) 47 A pedagógusok egyéni tervei, ezek funkciói és rendszere 47

8 Bibliográfia 48 6 II. A zene jelentősége az archaikus kultúráktól a 19. századig (Gönczy László) 51 Bibliográfia 57 III. A magyarországi zeneoktatás, hangszeres képzés és énekoktatás vázlatos története (Kertész Attila) 59 Az alsó-és középfokú zenei oktatás története 61 A zenei nevelés szerepe az ókori társadalmakban 61 A középkori Európa és Magyarország 61 A reformkor felé haladó ország zenei nevelése 65 Az állami zeneoktatás megszilárdulása (20. század első fele) 68 Zeneoktatás a politikai változások időszakában ( ) 69 Alapfokú és középfokú zeneoktatás 1956-tól napjainkig 72 A zenei felsőoktatás és a Zeneakadémia rövid története 74 Liszt és Erkel Zeneakadémiája 74 A Mihalovich korszak ( ) 76 A Zeneművészeti Főiskola működése 1919 és 1956 között től napjainkig 78 Ének-zenei nevelés a reformkortól napjainkig 79 Ének-zene oktatás 19. a századi Magyarországon 79 Az ének-zenei nevelés helyzete a 20. század első felében 80 A különböző iskolatípusokban folyó ének-zenei oktatás a fordulat évétől (1948) napjainkig 83 Bibliográfia 89 IV. Életreform és alternatív zenepedagógia (Gönczy László) 91 Helyzetkép a 19. és a 20. század fordulóján 93 A 20. század: a válság állandósulása 93 Mit tehet az iskola az életminőség javításáért? 94 Életreform, reform-pedagógia, alternatív pedagógia 95 Miért kapott a zene kiemelt jelentőséget az alternatív pedagógiában? 96 Bibliográfia 103

9 V. Alternatív zenepedagógiai törekvések Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig (Kertész Attila) 105 Kokas Klára zenepedagógiai filozófiája, gyakorlata 107 Integratív, komplex művészeti nevelés 109 Tartalomjegyzék 7 Gonda János jazz-pedagógiája 111 Sáry módszer 112 Yehudi Menuhin Musique-Europe programja 113 A zenei munkaképesség-gondozás pedagógiája, a Kovács-módszer 114 Bibliográfia 116 VI. A zenei nevelés magyar módszere Kodály Zoltán zenei nevelési elvei, tanításai (Ittzés Mihály) 119 Bevezetés 121 Kodály és a zenei nevelés-oktatás 122 Kodály személyes tanári tevékenysége tények és vélemények 123 Kodály zenei nevelési koncepciójának történeti kialakulása és gyakorlati bevezetése a gyermekkaroktól az óvodáig és a felsőfokig 126 Művészetfilozófiai, esztétikai, etikai, szociális, kulturális és pedagógiai alapvetés 132 Célok, feladatok 133 Időbeli feltételek 134 Köznevelés, szakképzés, zenei művelődés 135 Személyi feltételek pedagógusképzés 136 Zenei tartalom, eszközök 138 Az éneklés kitüntetett szerepe 138 Az ének-zene tanítás anyagáról 140 A zenei írás-olvasás mint cél és eszköz. A relatív szolmizáció 143 A kétszólamúság szerepéről 145 Kodály Zoltán énekgyakorlatai összefoglaló áttekintés 145 Gyakorlati módszertani tanácsok 152 Néhány zenén túli szempont: a zenei nevelés áttételes hatásai; a nevelés egyéb területei: testnevelés és nyelvművelés 153 A Kodály módszer a nagyvilágban 154

10 Összefoglalás: A zenei nevelés kodályi alapelvei. Nevelés és hivatás 155 Bibliográfia VII. Zenetanári és hangszeres tanári mesterség (Kertész Attila) 159 Művészetpedagógia és zenepedagógia, kapcsolódások a neveléstudomány területeihez, a zenepedagógia specifikus irányultságai 161 Személyiségfejlesztés a zenepedagógiában az elképzelt ideális diákmodell tükrében 162 A csoportos közösségi zenei tevékenységek hatásmechanizmusai, a csoportdinamikai hatások érvényesülése, azok vezetői érvényesítése 165 Zenetanári kompetenciák a tanulói személyiségfejlesztés hathatós támogatásában, zenetanári szerep 169 A tanárjelölt, a kezdő pedagógus zenepedagógiai státusának megvalósíthatósága a gyakorlat területén, mentori szerep 176 A zenetanulás, a zenetanulási folyamat alapelvei századunkban 179 A zenei nevelés és oktatás célrendszere 186 A zenei nevelés és oktatás tartalmi jegyei, a tantervek szerepe a zeneiskolai oktatásban 187 A zenetanulás stratégiai csomópontjai 189 A zeneoktatás szervezeti keretei, szervezési módjai 192 Pedagógiai értékelés, az értékelés specifikumai a zeneiskolai oktatásban 193 A különleges, egyéni bánásmódot igénylő gyermekek helye az alapfokú zeneoktatásban 195 Bibliográfia 201 VIII. A zene befogadása zeneértés zeneközvetítés (Gönczy László) 205

11 IX. Populáris zene és iskola (Gönczy László) 223 Bibliográfia 229 X. Kitekintés Gondolatok az iskolai zeneoktatás és zeneiskolai oktatás néhány külhoni vonatkozásáról (Körtesi András) 231 Tartalomjegyzék 9 Óvodáskorúak és felnőttek 233 Iskoláskorúak 234 Zeneiskolák 234 Egyéni és csoportos oktatás 235 Finanszírozás 235 Zeneoktatási modellek 236 A szovjet-orosz iskola 236 Kelet-európai modell/románia 237 Közép-európai modell/ausztria 238 Angolszász modell 239 Az amerikai modell 241 Az El Sistema-tól a szentegyházi Gyermekfilharmóniáig függelék függelék 244 Bibliográfia 248

13 Szerzők: Kertész Attila Liszt díjas karnagy, pedagógia tanár címzetes egyetemi docens PTE Művészeti Kar, Zeneművészeti Intézet drs. Gönczy László zenetörténész egyetemi docens SZTE, Zeneművészeti Kar PTE Művészeti Kar, Zeneművészeti Intézet dr. Ittzés Mihály PhD. karnagy, zenepedagógus LFZE tanára a Magyar Kodály Társaság elnöke dr. Bredács Alice PhD. egyetemi adjunktus PTE Művészeti Kar, Zeneművészeti Intézet dr. Gocsál Ákos PhD. egyetemi adjunktus PTE Művészeti Kar, Zeneművészeti Intézet Körtesi András zongoraművész-tanár Liszt Ferenc Zeneiskola, Pécs PTE Művészeti Kar, Zeneművészeti Intézet Szerkesztő: dr. habil. Vas Bence gitárművész-tanár tanszékvezető egyetemi docens PTE Művészeti Kar, Zeneművészeti Intézet szak-, szarány- és szakképzettség felelős, intézetigazgató

15 A szerkesztő előszava 13

17 Kedves Olvasó! Zenepedagógiai tankönyvünket elsősorban a zenetanár képzésben tanuló egyetemista hallgatóknak szánjuk, de bízunk abban, hogy minden gyakorló zenepedagógus is haszonnal forgathatja. Ahogy a zeneoktatásról alkotott víziónkban kifejtettük (Vas 2012), gondolkodásunk és stratégiánk középpontjában az un. zeneiskolai diákprofil áll. Egész pontosan ez a fogalom azt takarja, hogy hogyan gondolkozunk, mit képzelünk el egy felnőttről, aki fiatalkorában aktívan tanult zenét, énekelt és hangszeren tanult játszani. Felnőttkori életvitelébe mennyire és hogyan épül be a muzsikával való napi foglalatosság, azaz lelki egészségét, emberi mivoltának teljességét hogyan éli meg. A diákprofil rögzíti azokat a fő irányokat; érzelmi, kognitív, intra- és interperszonális felületeket, amiben vállaltan kulturális, szellemi és kommunikációs igényeket szeretnénk a zeneiskolában és közelebbitávolabbi környezetében generálni, melyek által jobbá tehetjük a társadalom működését és egyes tagjai életminőségét (Gönczy IX. fejezet), tehát hiszünk az aktív muzsikálás társadalmi jelentőségében. E tankönyv és e sorozat további közel 1500 oldalán számtalan megerősítését találjuk ennek a víziónak. Tankönyveinkkel és tanításmódszertani sorozatunkkal a közel öt éve érlelődő zenetanári képzésünk megreformálásának jelentős állomásához értünk. Egységes egészben tudunk gondolkozni róla, és zenetanári mentorképzésünkkel együtt új lokomotívját indíthatjuk útjára oktatásunknak. Reményeink szerint hacsak a közel 30 szerző élettapasztalatait tekintjük a múlt évtizedek legmélyebb tudását építettük belé, de mégis szellemében, frissé és újjá tudtuk varázsolni azt. A múlt jó hagyományai és a képzelt, zeneiskolát végzett felnőtt polgár zenei attitűdje, lebegett szemünk előtt akkor is, amikor ezen a tankönyvünkön dolgoztunk, mely jól láthatóan (a bibliográfiát áttanulmányozva) csakis egy töredéke, de reményeink szerint fontos töredéke az egész zenepedagógiai gondolatkörnek. Habár nem hiszünk az elmélet mindenek feletti hatalmában, mégis hiszünk annak életet megtermékenyítő erejében. Azt is tudjuk, hogy tanárrá hallgatónk is csak az iskolában, a gyakorlat során válik, de elméleti tudás nélkül mely idővel beépül mindennapjaiba semmiképp nem válhat sem jó tanárrá, sem mentorrá! Hasonlatos ez a zenei élmény posztkognitív elméletéhez [Stachó (2005), Zenepszichológia tankönyv utolsó fejezete]. A mintázatok, szerkezetek felismerése, sémákká alakulása bennünk előfeltétele a posztkognitív zeneesztétikai világba jutásnak, aminek révén képessé válhatunk hozzávetőlegesen megjósolni az elkövetkező zenei eseményt és megérezni annak beteljesülését vagy annak hiányát. Ez a rendkívül magas szintű esztétikai, érzelmi élmény csak a birtokba vehető és átgondolható, megérthető és értelmezett zenei világon túl létezik (lásd: Gönczy VIII. fejezetében King s Singers: Kodály Esti dal utolsó akkordja előtti taps). A zenepedagógiában is a tudás, az elmélet birtoklása, a rendszerben való gondolkodás képessége révén ismerhetjük fel és fogadhatjuk el azokat a jelenségeket, melyeket a gyakorlat során tapasztalunk, de nem tartoznak az ismert és várt pedagógiai szituációk közé. Ezek ismeretében lehetünk szabadok és ítélhetünk meg helyesen eseményeket, melyek bennünket érnek a zeneiskolai környezetben. Ahogy Czövek Erna mondta: Van a zene, van a hangszer, van a g yerek meg vag yok én és ezt meg kell oldani. (Dolinszky ). A tankönyvekben található sok haszontalan elmélet pedig sok esetben segítség lehet, ha élünk és jól élünk vele. I. Az általános pedagógia összefoglalása 15 Végül e nagyszabású 18 kötetes munka legvégén egy utolsó gondolatsort engedjen meg a kedves olvasó! A zenetanulásnak meglátásunk szerint nem az a lényege, hogy egy véletlen vagy bármely okból kialakult muzsikusi szakma egzisztenciális biztonságát fenntartsa, hanem az, hogy az aktív zenéléssel járó érzelmi, intellektuális, szociális, intraperszonális folyamatokon keresztül az egyén tágabb értelemben a közösség egészséges és teljes életet élhessen. Megfordítva, az ember nem élhet teljes életet (ide értve megalkotottságunk teljes vertikumát és horizontját) zenével kapcsolatos praxis nélkül. A zenével való kapcsolat pedig ezen célrendszernek a tükrében nem lehet időszakos, vagy esetleges, mivel hatása csak a folyamatos, rendszeres zenének való aktív kitettségünkkel éri el hatását. Ennek megvalósulására alakultak ki a templomok karzatai, a hangversenytermek, színház- és operatermek, a házimuzsikálás gyakorlatai, az amatőr kórusok, fúvós-, vonósegyüttesek, zenekarok, kamaracsoportok.

18 16 Nem lehet az ember célja más, minthogy mindazokat a képességeket, lehetőségeket amelyek benne szunnyadnak maradéktalanul felébressze és kiteljesítse. Bár ez irreális igény már csak azért is, mert a fejlődésünk során nem lehetünk egyszerre minden, ami lehettünk volna, és az együttélés és a társadalmi berendezkedésünk mely létezésünk alapja sem engedi meg minden potenciálunk kiélését, mégis belső viszonylagos teljességünk megélése alapvető vágyunk (!?). A zene becsatornázottsága személyiségünk, emberi mivoltunk ágai-bogaiba oly nagymértékű és generikus, hogy ezen közművek használatának hiányát még a legértéktelenebb zenei szennyen nevelkedett fogyasztó is súlyos elvonási tünetként élné meg. Meggyőződésünk tehát, hogy az emberi élet teljessége nem élhető át zene nélkül. Ám nem mindegy, hogy mit is hallgatunk, játszunk, minek tesszük ki magunkat. A zene teljessége horizontja, vertikuma és mélysége szintén hatalmas birodalom. Annak felszínes kapargatásával, eszközeinek silány színvonalú és mennyiségű használatával valóban nem gyógyírt, hanem drogot és zsibbasztó kábítószert veszünk magunkhoz. A közművek célja a tiszta forrás vizének hozzánk juttatása. A silány eszköztárt használó és konzum gondolatokat, érzelmeket hordozó zene szennyvízként áramlik belénk ugyanazokat a csatornákat használva, melyek a zene általi épülésünkre szolgálnak; és amennyire hasznos a tiszta forrás vize teljességünknek, úgy árt és betegít a szennyvíz! (vö. Gönczy IX. fejezet). Tragédia, hogy a zeneművészet évszázadok alatt felhalmozott oeuvre-je már nem az elit kultúrához tartozik, hanem egy a sok szubkultúra között. Az eliten itt azt az igényt és attitűdöt értem, amiben a zene tágabb értelemben az ember lehetséges világának teljességét kívánjuk megragadni annak minden eszközével és módjával. [Igenis itt számos könnyűzenének nevezett teljesítmény is joggal tart igényt e csoportba tartozáshoz (vö. Gönczy IX. fejezet)]. Az értékválság egyik tökéletes jele, hogy a művészetben a diákjaink egy részének életében is a teljességre törekvés már nem jelent minőségbeli különbséget, követendő ethoszt. Zenetanárként az a feladatunk, hogy eljutassuk diákjainkat és egész társadalmunkat az értékes, a zene teljességét bemutató átélő élményhez, vágyat ébresszünk bennük arra, hogy rendszeresen éljenek ezen megtapasztalásokkal és képesek legyenek kerülni az értéktelent, végső soron pedig mindezt az implicit tudást tovább tudják adni másoknak! Vas Bence, július 19.

19 I. Az általános pedagógia összefoglalása Bredács Alice, Gocsál Ákos 17

21 Nevelés és művelődéstörténet A neveléstörténet helye a tudományok között, neveléstörténet módszerei I. Az általános pedagógia összefoglalása 19 A neveléstörténet mint diszciplína megszületése, neveléstörténet-írás A neveléstörténet tárgya, a neveléstörténeti kutatásokat befolyásoló pragmatikai, történeti-kulturális és progresszív tényezők A neveléstörténet helye a neveléstudományok és a történettudományok között A neveléstörténet kapcsolatai más tudományokkal (pszichológia, szociológia stb.) A neveléstörténet diakronikus kutatása: történeti periódusok meghatározása A neveléstörténet szinkronisztikus kutatása: problématörténeti kontextus, összehasonlító neveléstörténeti kutatások, neveléstörténeti hatáskutatás A neveléstörténeti kutatás megtervezése: célkitűzés, hipotézis kiválasztása, kérdések megfogalmazása, források összegyűjtése, forráskritika, szintézis A neveléstörténeti források lelőhelyei: levéltárak, könyvtárak, múzeumok A neveléstörténeti források csoportjai és típusai: elsődleges források: írásos emlékek, tárgyi emlékek, íratlan, szellemi hagyományok, szóbeli emlékek; másodlagos források: kézikönyvek, enciklopédiák, lexikonok, bibliográfiák, gyűjtemények, olvasókönyvek, szakfolyóiratok A forráskritika fogalma és lépései: Heurisztika Külső és belső forráskritika Hermeneutika, a források interpretálása Konstrukció vagy szintézis Történeti expozíció 1.2 Gyermekkép, emberkép különböző történeti korszakokban A gyermekről való gondolkodás jellemzése, a gyermekkép és az emberkép változásai: Ókor: az ókori keleti kultúrák, Athén, Spárta, Róma, a korai kereszténység ember- és gyermekszemlélete Középkor: vallásos és világi nevelés A reneszánsz és a humanizmus mint új világkép, a reneszánsz embereszmény és gyermekkép Reformáció és ellenreformáció Az átmenet évszázada: Comenius felfogása az ember rendeltetéséről, váltoások a gyermekkor megítélésében A korai felvilágosodás: a protestáns életeszmény, evilági aszkézis, a puritán ember, a gyermek helye a protestáns életeszményben, a család és az iskola, Locke embereszménye A felvilágosodás kora: a liberalizmus, Rousseau gyermekképe. A német felvilágosodás, a filantropisták embereszménye A német filozófiai pedagógia: Kant, Herbart embereszménye XIX. század: a család szerepének változásai, a polgári család, szerepek a családban. A gyermektanulmány A reformpedagógiák gyermekképe A XX. század második fele: a család és a gyermekkor változásai, emberkép, a szocialista pedagógia. Változások 1989 után

22 Az európai művelődés történetének főbb csomópontjai 20 Az ókori mítikus világképek, a keresztény világkép, a reneszánsz vitalista világkép, a felvilágosodás világképe, a reformáció, ezek művelődéstörténeti vonatkozásai A XIX. és XX. század főbb szellemi irányzatai A magyar művelődés korai századai. Középkori magyar művelődés A polgári társadalmak korának művelődéstörténete Magyar művelődéstörténet 1948 után A nevelés és oktatás története A nevelési célok, módszerek, iskolák jellemzése: Ókor: az ókori keleti kultúrák, Athén, Spárta, Róma, a korai kereszténység iskolái Középkor: klerikus nevelés, kolostori, plébániai, káptalani iskolák, világi nevelés: lovagok, városi iskolák, a magyar iskola első évszázada A reneszánsz főúri nevelés, a humanizmus nevelési elvei (Erasmus, Vives, Rabelais), új tananyag az iskolákban A reformáció és az ellenreformáció: Luther, Melanchton, új iskolatípusok, katolikus és protestáns iskolák, katolikus leánynevelés, katolikus és református iskolák Magyarországon Az átmenet évszázada: Comenius felfogása az oktatásról, nevelésről, iskolamodellje, új iskolarendszer kialakulása Magyarországon A korai felvilágosodás: Locke, a gentleman-nevelés, testi, erkölcsi, vallási, értelmi nevelés A felvilágosodás kora: Rousseau, a negatív nevelés, a filantropisták gyakorlati pedagógiája, nevelési módszereik, a XVIII. századi pedagógiai reformok Magyarországon. A Ratio Educationis A német filozófiai pedagógia: Herbart munkássága, a nevelés tudományos megalapozása, tantervelmélete, a nevelés szakaszai, az ismeretszerzés állomásai A XIX. század: A modern európai oktatási rendszerek kialakulása a pedagógiai gondolkodás átalakulása, a pozitivizumus, a darwinizmus, a herbarti pedagógia térhódítása, a pragmatizmus nevelésfelfogása, Dewey, a magyar oktatásügy a XIX. században, II. Ratio Educationis, a népoktatás A reformpedagógiák kialakulása, Ellen Key, a művészetpedagógiai irányzat, a New School, Maria Montessori, a reformpedagógia fejlődésének második szakasza, a Waldorf-pedagógia, Freinet, amerikai reformpedagógiai törekvések, a Jena-plan A magyar oktatásügy a dualizmus korában Az elméleti pedagógiák Az oktatásügy változásai a XX. században nemzetközi tendenciák, a magyar iskolarendszer a között, a szocialista pedagógia, a magyar iskolarendszer átalakulása 1989 után A pedagógusszakma története A pedagógusszakmák kialakulásának modelljei, a professzionalizáció. A pedagógusszakma differenciálódása A pedagógusszerep változása a tárgyalt történeti korokban, a tanári kompetenciák problématörténete A pedagógusképzés intézményesülésének története

23 Bibliográfia Garai Imre (2011): A magyar középiskolai tanári szakma kialakulása. Az Eötvös Collegium helye a magyar tanárképzésben a századfordulón. In: Lustrum. Szerk.: Horváth Lászó, Laczkó Krisztina, TÓth Károly. Typotex Kiadó-Eötvös Collegium. Budapest Géczi János (2006): A tudásátadás történemi formái és az iskola. In: Tananyagok a pedagógia szakos alapképzéshez. Szerk.: Bárdossy Ildikó, Forray R. Katalin, Kéri Katalin. PTE BTK Neveléstudományi Intézet, Pécs Géczi János Stirling János Tüske László (2007): Bevezetés a művelődéstörténetbe. Szerk.: Géczi János és Stirling János. Pannon Egyetem, BTK, Antropológia és Etika Tanszék, Veszprém. Géczi János (2002): A neveléstudomány történeti dimenziói. Művelődés és/vagy neveléstörténet. Új Pedagógiai Szemle, 2002 február Hoffmann Zsuzsanna (2009): Antik nevelés. Gondolat Kiadó-Iskolakultúra, Veszprém Hollósi Hajnalka (2008): Gyermekkép, gyermekvilág, gyermekfelfogás változásai pedagógiai megközelítésben. Iskolakultúra Online, 2, iol2008_2_ pdf Katona András (2010): Tantárgytörténet: a neveléstörténet mostohagyermeke Történelemtanítás Online történelemdidaktiai folyóirat. Új folyam I.1. szám Kéri Katalin (2001): Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába. Műszaki Könyvkiadó, Bp. Kéri Katalin (1997): Mi a neveléstörténet? JPTE Tanárképző Intézet, Pécs Kéri Katalin (1996): Neveléstörténeti vázlatok. JPTE TTK-Országos Rendőrfőkapitányság Oktatási és Kiképző Központ, Pécs-Budapest. Kéri Katalin (2006): Egyetemes neveléstörténet és történeti, neveléstudományi komparisztika. In: Tananyagok a pedagógia szakos alapképzéshez. Szerk.: Bárdossy Ildikó, Forray R. Katalin, Kéri Katalin. PTE BTK Neveléstudományi Intézet, Pécs Mészáros István Németh András Pukánszky Béla szerk. (2003): Neveléstörténet szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest pr01.html Monok István (2006): A művelődéstörténeti kutatásokról. Magyar Tudomány, 2006/ Németh András (1993): A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest Németh András (2009): A magyar középiskolai tanárképzés és szakmai professzió kialakulása a században. Educatio 2009/ edu-online.eu/hu/letoltes.php?fid=tartalomsor/1335 Nóbik Attila (2001): Kulcsok a nevelés történetéhez. Iskolakultúra, 2001/ Prohászka Lajos (2004): Az európai ókor neveléstörténete. Prohászka Lajos előadásaiból I. Szerk.: Orosz Gábor. Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Tanszék, Debrecen Prohászka Lajos (2004): Az európai középkor, reneszánsz és a 16. század neveléstörténete Prohászka Lajos előadásaiból II. Szerk.: Orosz Gábor. Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Tanszék, Debrecen Pukánszky Béla (2003): Neveléstörténet. Osiris Kiadó, Budapest I. Az általános pedagógia összefoglalása 21

24 22 Pukánszky Béla (é.n.): A tanári kompetenciák problématörténete. Online: Pukánszky Béla (é.n.): Paradigmák a magyar pedagógusképzés történetében. Online: pukanszky.hu/paradigmak.pdf Pukánszky Béla (1999): Újraolvasó: A nevelés lényege: nem nevelünk gondolatok Ellen Key könyvének olvasása közben. Új Pedagógiai Szemle október Nevelés és iskola Neveléselmélet A nevelés fogalma A nevelési jelenség értelmezése. Nevelhető-e az ember? Meddig nevelhető az ember? A nevelés fogalma külöféle kontextusokban: Nevelés és társadalom, a nevelés környezete Nevelési színterek: családi nevelés: családtörténeti korszakok, a család ciklusai szerepek, szerepváltás a családban, az elég jó nevelés, nevelési ártalmak a családban Iskolai nevelés, az oktatás nevelő hatásának tartalmi feltételei, a szervezti formákban rejlő nevelési lehetőségek. Az iskolai nevelés kulcsszereplői Nevelés és szocializáció A nevelői szerep, a nevelési viszony A nevelési tartományok: erkölcsi nevelés, esztétikai nevelés, állampolgári nevelés, multikulturális nevelés, környezeti nevelés, egészségnevelés, értelmi nevelés, érzelmi nevelés, média és nevelés A nevelés fogalmának értelmezése Nagy József és Bábosik István munkásságában: Nagy József: a nevelés a személyiségfejlődés segítése, proszociális magatartásforma, nevelés mint a kompetenciák fejlődésének segítése Bábosik István: a neveléstudomány a konstruktív életvezetés megalapozásának tudománya (lásd később részletesebben) A nevelés célrendszere Legyenek-e nevelési célok? A nevelési cél fogalma, célforrások, célrendszerek, céltípusok (pl tudományból, világnézetből, vallásból, politikából, oktatáspolitikából, nemzeti és helyi hagyományokból, valamely pedagógiai irányzatból, meglévő és prognosztizálható szükségletekből származó célok), a céltaxonómia a pedagógiában A nevelési cél, mint tájékozódási segítség, a nevelési cél, mint társadalmi norma, formális és informális nevelési célok Érték és nevelési cél A nevelési célok tényezői és változásaik A nevelési célok funkciói, problémái, indoklásuk A konstruktív életvezetés kialakítása mint nevelési cél: közösségfejlesztő (morális) magatartásformák: szellemi, fizikai vagy közéleti munka, értékóvó magatartás, segítőkészség, fegyelmezettség (elsődleges nevelési célok) önfejlesztő magatartásformák: intellektuális-művelődési tevékenység, esztétikai tevékenység, az egészséges életmód normáit követő magatartás (másodlagos nevelési célok) A konstruktív életvezetés személyiségbeli alapjainak fejlesztése: a jellem fejlesztése, a jellem fejlődését meghatározó tényezők (életkor, biológiai tényezők, értelmi tényezők, környezeti tényezők)

25 Az iskolai és az iskolán kívüli nevelési feladatok megszervezése és módszerei A nevelés folyamata, a tevékenység mint a nevelési folyamat kerete, a nevelés mint tevékenységszervezés, a nevelési folyamat szerkezete, a nevelési célok megjelenése a nevelés folyamatában, az iskola tevékenységi kínálatának megszervezése: önkormányzati tevékenységek, fizikai munkatevékenységek, tanulmányi tevékenységek, alkotótevékenység A nevelési módszer fogalma A nevelési módszereket befolyásoló tényezők A nevelési módszerek csoportosítása hatásszervező funkciójuk szempontjából: közvetlen, közvetett módszerek A nevelési módszerek csoportosítása személyiségfejlesztő funkcióik szempontjából: szokásformálás, magatartási-tevékenységi modellek közvetítése, meggyőződésformálás A közvetlen nevelési módszerek felsorolása, jellemzése: A szokásformálás közvetlen módszerei: követelés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés A magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének közvetlen módszerei: elbeszélés, modellértékű személyek bemutatása, műalkotások bemutatása, személyes példaadás A meggyőződésformálás közvetlen eszközei: előadás, magyarázat, beszélgetés, a tanulók önálló elemzőmunkája A közvetett nevelési módszerek funkciói hatásszervezés szempontjából: A közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenységek megszervezésének módszerei: az önkormányzati feladatok megszervezésének módszerei, a tanulmányi feladatok megszervezésének módszerei A kölcsönhatásrendszer (közvélemény) irányításának módszerei: perspektívák megszervezésének módszerei, hagyományok kialakításának módszerei, a közvetett követelés, közvetett ösztönzés, közvetett, ellenőrzés, a nevelő személyes közreműködése a közösségi tevékenységekben, pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése, közvetett felvilágosítás, a vita módszer I. Az általános pedagógia összefoglalása 23 Értékelési eljárások (jutalmazás, büntetés, a neveltségi szint, a magatartás és a szorgalom megítélése, mérése és értékelése) Támogató, útmutató nevelési módszerek, dicséret, jutalmazás (szociális megerősítés), ezek hatásai, alkalmazásukkor felmerülő problémák, a siker, a bátorítás, a jutalmazás szabályai Ellenkező hatást kiváltó nevelési módszerek, emlékeztetés, szidás, büntetés. fenyegetés A büntetésmentes nevelés A nevelés tervezése és eredményességének megállapítása, a neveltség mérésének problémaköre, a neveltségi szint (Nagy József), és a neveltségi pluralizmus problematikája, a nevelési eredményesség (Gáspár László) A neveléssel kapcsolatos tervezési feladatok, iskolai dokumentumok (Pedagógiai program, Házirend, Fegyelmi szabályzat) Az iskolai dokumentumok jogszabályi háttere (2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) Az iskola pedagógiai programjának felépítése, főbb tartalmi elemei, a neveléssel kapcsolatos részei Az iskola házirendjének felépítése A Szervezeti és Működési Szabályzat fegyelmi eljárással kapcsolatos rendelkezései Pedagógusetika, a tanár-diák kapcsolat A nevelés etikája, nevelésetika hivatásetika, a pedagógus mint erkölcsi személyiség, a pedaógus lelkiismereti (szerep-)konfliktusai, a beavatkozás felelőssége, a pedagógusi igazságosság A pedagógusok etikai kódexének kidolgozása (NPK, 2014), a Független Pedagógus Fórum által 2001-ben összeállított etikai kódex, néhány iskola saját etikai kódexe (pl. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, Bp, Jókai Mór Gimnázium, Komárom) A nevelési kommunikáció, a az iskolai kommunikáció és a pedagógia megfeleltetése, a tanári kommunikáció, a tanári kommunikációban kifejeződő attitűd, a tanári nyelvhasználat, köznapi, nem

26 24 ritualizált és ritualizált pedagógiai kommunikáció, a nevelési kommunikáció szabályozottsága, az empatikus bánásmód, mint a pozitív tanár-diák kapcsolat alapja, információs csatornák használata tanár-diák kapcsolatban: verbális kommunikáció, metakommunikáció, az egyén tárgyi rekvizítumai, személyi rekvizítumok, biogén szükségletek diagnosztizálása a tanár-diák kapcsolatban: táplálkozási szükséglet, mozgásszükséglet, a pihenés szükséglete, játékszükséglet, a változatosság iránti szükséglet, a szellemi aktivitás szükséglete, az eredményesség iránti szükséglet A nevelői magatartás és a nevelői stílusok A nevelői magatartás okai és hatásai Az autoriter, a demokratikus és a laissez-faire nevelői magatartás Bibliográfia A Komáromi Jókai Mór Gimnázium pedagógusainak szakmai etikai kódexe (2010). hu/sites/default/files/etikai_kodex.pdf Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium etikai kódexe (2010) Bábosik István (1999): A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Bábosik István (2004): Neveléselmélet. Osiris Kiadó, Budapest Bevezetés a pedagógiába (1996). Szerk.: Czike Bernadett. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest Érték és nevelés szöveggyűjtemény (2002): Szerk. Lappints Árpád. Comenius Bt., Pécs Etikai kódex (2014). Nemzeti Pedagógus Kar. Prezentáció Nagy József (2001): XXI. század és nevelés. Osiris Kiadó, Budapest Neveléstan (2001): Szerk.: Kovácsné Németh Mária. Comenius Bt. Pécs Pedaógus Szakmai Etikai Kódex (2001). Független Pedagógus Fórum. Somlai Péter Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest Jogszabályok: évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Iskolaszociológia Az iskola nevelésszociológiai megközelítése Az iskola társadalmi beágyazottsága: Iskola és társadalom: társadalmi rétegződés és az iskola, iskola és a kultúra Az iskola társadalma: a fiatalság szociológiai jellemzése, demográfiai jellemzők, iskolázottság, foglalkoztatottság, társadalmi struktúra, érdekek, szociális biztonság, anómia, a pedagógustársadalom jellemzése Az iskola és a helyi társadalom: az iskola helye a településen, a települések alapfokú, középfokú, felsőfokú ellátottsága Érdekcsoportok az iskola körül: kié az iskola? civil és hivatalos szféra, gazdaság, politika, új elit, egyházi iskolák Az iskola autonómiája

27 Az iskola és az állam kapcsolata Az iskola és az oktatási rendszer: az intézményrendszer, a szabályozás, a többszintes rendszer Az iskola és a gazdaság kapcsolata: az oktatás finanszírozása Az iskola szervezete Az iskola mint szervezet működését meghatározó dokumentumok: Pedagógiai program, Szervezeti és működési szabályzat, Házirend Az iskola struktúrája, centralizált, decentralizált modell Információ és döntések az alábbi helyzetekben: iskolán kívüli nevelési szituáció hivatai szituáció munkahelyi szituáció Célok az iskola szervezetében:manifeszt és látens célok az iskola környezetének szerepe az iskolai célok meghatározásában: az oktatásügyi szervezet, a helyi társadalom, művelődési hagyományok Kontroll és konfliktusok az iskolában Vezetés és fejlesztés Az iskola légköre: szerepelvárások, szerepkonfliktusok az igazgató szerepe pedagógusszerepek, az osztályfőnök diákszerepek speciális végzettségű vagy speciális feladatot ellátó szakemberek az iskolában Iskolai szervezetelemzések: az iskola céljai, szervezeti egységei, szabályozás és ellenőrzés Az iskola klímája I. Az általános pedagógia összefoglalása 25 Az iskola infrastruktúrája Iskolai szervezetelemzések a település jellege és az iskola elhelyezkedése benne viszonya a szomszéd iskolákhoz az iskola története az oktatás fizikai környezete: az iskola épülete, a hozzá csatolt egységek (szolgálati lakás, tornaterem, könyvtár stb.), épületfejlesztési programok, a iskolaépület üzenete az iskola költségvetése a tantestület létszáma, összetétele Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei, hagyományos és új tartalomhordozók a taneszközök fogalma, csoportosításuk az IKT-eszközök használata A minőségi infrastruktúra tervezése: a fenntartható iskola újragondolása a partneri tervezés szempontjai környezettudatosság, gazdaságosság, biztonság, egészségi szempontok, szociokulturális szempontok, a közösségépítés szempontjai, a tanári hivatás szempontjai, a kreativitás fejlesztésének szempontjai, a mozgásra nevelés szempontjai, új iskola építésének szempontjai Az iskola külső és belső kapcsolatrendszere Az iskolák és környezetük: a fenntartók és az iskola a helyi társadalom és az iskola: jog az iskolában, szülői jogok, szülői szervezetek szakmai civil szervezetek iskolák közötti kapcsolatok

28 26 a család és az iskola az iskola a világhálón, iskolai honlapok, az oktatás nyilvánosságának alternatív csatornái. Az iskola belső világa Az iskola belső világának megismerése Az iskolai életvilág Az iskola szereplői és kapcsolati kultúrája: iskolavezetés és tantestület, pedagógusok és tanulók, tanulók és tanulócsoportok Agresszió, fekete pedagógia. Kommunikáció az iskolában: A kommunikáció, szerep és kommunikáció, kommunikációs csatornák Pedagógiai közlések, tanártípusok Bibliográfia Ajánlások a minőségi iskolai infrastruktúra kialakításához (2011). Szerk.: Lippai Edit. Oktatáskutató és -Fejlesztő Intézet, Budapest Andorka Rudolf (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest. Baracsi Ágnes (2010): Pedagógusok interperszonális kommunikációja. Pedagógusképzés 8 (37), Dálnokiné Pécsi Klára (2001): Az iskola belső világa kommunikáció. Új Pedagógiai Szemle július-augusztus Herczegh Judit (2006): Az iskolai életvilág. A diákok jellemzői az északkelet-tiszántúli régióban az OTKA kutatása alapján. Új Pedagógiai Szemle 2006/7. Hunya Márta (2013): elemérés Online: elemeres_2013.pdf Jelentés a magyar közoktatásról 2010 (2011) Szerk.: Balázs Éva Kocsis Mihály Vágó Irén. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest Kozma Tamás (1994): Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Az iskolák belső világa (2006). A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Sorzatszerkesztő: M. Nádasi Mária. ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest Szekszárdi Júlia (2009): Az iskolák belső világa. Online: Tímár Éva (1994): Városi és községi iskolák tanítási klímájának sajátosságai. Magyar Pedagógia 94. évf szám Ifjúságvédelem inkluzív pedagógia Az iskolai ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény és annak módosításai 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről évi LXIV. törvény a Gyermek jogaitól szóló, New Yorkban, november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről. CD Jogtár vagy Gácser József: Pedagógiai antológia. JGYTF Kiadó, Szeged, évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.

29 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről évi IX. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módosításáról A Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. törvény Az iskola ifjúságvédelmi rendszere, feladatai és kötelezettségei és etikai kritériumai Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység személyi feltételei: Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi célcsoportjai Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység területei, témái és tájékozódás/tájékoztatás módszerei Az iskola jelzési kötelezettségei A pedagógus beavatkozási lehetőségei és feladatai a megelőzésben Az információkezelés és adatkezelés jogi, etikai és szakmai követelményei I. Az általános pedagógia összefoglalása 27 Az inkluzív pedagógia célja, feladata, jellemzése Az inkluzív pedagógia célja és feladatai Az inkluzív pedagógia szociológiai, pszichológiai és pedagógiai aspektusai Az inkluzív pedagógiához kapcsolódó fogalmak A kirekesztés, szelekció, kontraszelekció, szegregáció, deszegregáció, asszimiláció, integráció, inklúzió Az inklúzió fajtái spontán, az együtt töltött idő alapján A nyitott és a zárt oktatás jellemzői és az ezekre épülő elitista iskola és komprehenzív iskola különbségei Az érintett tanulói körök A hátrányos szocio-kulturális helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett, a szegénységben, ill. a mélyszegénységben élő tanulók részvétele az oktatásban A kiemelkedő képességű tanulók részvétele az oktatásban. A roma tanulók helyzete és iskolai integrációja A romakérdéssel kapcsolatos oktatáspolitikai álláspontok változásainak története. A kirekesztési tendenciák felismerése és kezelése Kisebbségi programok az iskolában Az inkluzív pedagógia kialakulásának igénye (története) és létrejöttének nehézségei és eredményei és az inkluzív oktatást elősegítő tényezők A szegregáció-integráció történeti vonatkozásai és gyakorlata hazánkban Az inkluzió megvalósításának nemzetközi trendjei A PISA vizsgálatok eredményeinek az iskolai szelekcióra vonatkozó megállapításai A segítő szakmai hálózat és szolgáltatási rendszer kialakulása Az inkluzív szemléletű pedagógus A pedagógus személyes fejlődése és az inkluzió, a pedagógus inkluzióval kapcsolatos szakmai kompetenciái és kompetenciahatárai A pedagógia és a gyógypedagógia kapcsolata Együttműködés a szülőkkel, a társadalmi partnerekkel és más szakemberekkel

30 28 Az inkluzív pedagógia sajátos nevelési céljai, tananyaga, módszerei, eszközei és értékelési rendszere Az inkluzív pedagógia nevelési céljai. Hátránykompenzálás, a tanulási képességek és a tanulási motiváció fejlesztésével Sokszínű kultúrát bemutató, érthető és differenciált tanítási tartalmak, az empátiára és a befogadásra érzékenyítő etikai témák Differenciált és inkluzív pedagógiai szervezési formák és módszere. Az értékelés új értelmezése: a hatékony tanulómegismerési technikák Az egyéni fejlesztési tervek és programok készítés. Bibliográfia Arató Ferenc, Horváth Attila és Varga Aranka (2008): Hatékony együttnevelés az iskolában pedagógus-továbbképzési kézikönyv. Kiadta az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, URL: old.wekerle.gov.hu/download.php?doc_id=2048 Bagdy Emőke (szerk., 1997): A pedagógus hivatásszemélyisége. KLTE Pszichológiai Intézet, Debrecen. Bajomi Iván és Bruszt László (2006): Konfliktusok és konszenzusképzés az oktatásban. Felsőoktatási Kutatóintézet Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. Balázs Éva és Kőpatakiné Mészáros Mária (szerk. 2008): Új horizontok az eg yüttnevelésben. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. Barcsi Antal (2007): Gyermekvédelmi útmutató. Módszerek és ajánlások a g yermekvédelemmel foglalkozóknak. Mozaik, Szeged. Bárdossy Ildikó (2006): A befogadó iskola és környezete. Új Pedagógiai Szemle, 56. évf. 3., sz Báthory Zoltán és Falus Iván (szerk.1997): Pedagógiai Lexikon. Keraban Könyvkiadó, Budapest. Hátrányos helyzet szócikk, Tót Éva, 647. Bécsi Mónika, Erdei Róbert, Fegyver Márta, Kissné Almási Krisztina és Török Mária (2006): Kézikönyv a sajátos nevelési igényről és az integrációról. Kiadta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei 2. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Nyíregyháza. Buda Mariann (2005): Tehetünk ellene? A gyermeki agresszió Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest. Csányi Yvonne, Egyed Katalin, Fazekasné Fenyvesi Margit, Gaál Sándorné, Girasek János, Glauber Anna, Kovátsné Németh Mária, Szegál Borisz és Tóth László (2007): Inkluzív nevelés A tanulók hatékony megismerése. Kézikönyv a pedagógusképző intézmények részére. (Intézkedés hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása) SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest. Csapó Benő, Molnár Gyöngyvér és Kinyó László (2009): A magyar oktatási rendszer szelektivitása a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményeinek tükrében. Iskolakultúra, 19. ésvf sz Csépe Valéria (2008): A különleges oktatást, nevelést és rehabilitációs célú fejlesztést igénylő (SNI) g yermekek ellátásának g yakorlata és a szükséges teendők. In: Fazekas Károly Köllő János és Varga Júlia (szerk.): Zöld Könyv a magyar közoktatás megújulásáért. Kiadta az Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutató Intézete, Budapest, URL: Dakóné Maros Katalin, Simonyi István és Petrits Andrea (2007): Gyermek- és ifjúságvédelem a nevelési oktatási intézményekben. Módszertani segédlet. Kézirat. Kiadta a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, Budapest. URL: Fejes József Balázs és Józsa Krisztián (2005): A tanulási motiváció jellegzetességei hátrányos helyzetű tanulók körében. Mag yar Pedagógia, 105 évf. 2. sz

31 Fejes József Balázs és Józsa Krisztián (2010): A szociális környezet szerepe a tanulási motiváció alakulásában, In: Zsolnai Anikó és Kasik László (szerk.) A szociális kompetencia fejlesztésének elméleti és g yakorlati alapjai: tanulmányg yűjtemény. Tankönyvkiadó, Budapest, Forray R. Katalin és Hegedűs T. András (2003): Cigányok, iskola, oktatáspolitika. OKI-Új Mandátum Kiadó, Budapest, Földes Petra (2001): Gyermekvédelem az iskolában. In: Szekszárdi Júlia (szerk.): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. OKI Kiadó, Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest, o. Földiné Koczor Tünde, Giflo H. Péter és Hernádi Krisztina (szerk., 2008): Adaptációs kézikönyv: g yakorlati útmutató integráló pedagógusoknak. Kiadta az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Budapest. Fülöpné Böszörményi Aliz (2003): Agresszió a gyermekintézményekben. Új Pedagógiai Szemle, 1. sz. Golnhofer Erzsébet (2001): Az esettanulmány. Kutatás-módszertani kiskönyvtár 3. Műszaki Könyvkiadó Kft., Budapest. Gyarmathy Éva (2002): A hiperaktivitás kezelése. Új Pedagógiai Szemle, 52. évf. 11. sz Györgyi Zoltán és Kőpatakiné Mészáros Mária (2011): Oktatási eg yenlőtlenségek és sajátos igények. In: Balázs Éva, Kocsis Mihály és Vágó Irén (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest , URL: a91eeaf619533c56d19aee7d8d0573cca3fe9650.pdf Hajnal Ágnes és Susánszky Éva (2005): A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére. Fejlesztő Pedagógia, 5-6. sz Havas Gábor (2008): Esélyeg yenlőség, deszegregáció. In: Fazekas Károly, Köllő János és Varga Júlia (szerk.): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Ecostat, Budapest Hegedűs Judit (2000): A gyermekek ellen elkövetett erőszak. Új Pedagógiai Szemle, 4. sz Hegedűs Judit és Pintyi Zoltán (2008): Segédanyag a gyermekbántalmazás témájához pedagógusok számára. URL: Herczog Mária (2001): Gyermekvédelmi kézkönyv. KJK, Budapest. Herczog Mária (2007): Gyermekbántalmazás. Complex Kiadó, Budapest. Imre Anna (2006): A hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítésének bevezetése a bázisiskolákban. In: Németh Szilvia (szerk.): Integráció a gyakorlatban. A roma tanulók együttnevelésének iskolai modelljei. Országos Közoktatási Intézet Budapest. Keller Judit és Mártonfi György (2006): Oktatási eg yenlőtlenségek és speciális igények. In: Halász Gábor és Lannert Judit (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról Kiadta az Országos Közoktatási Intézet, Budapest, URL: Kőpatakiné Mészáros Mária (2011): A sajátos nevelési igényű g yermekek integrált/inkluzív nevelése. Kiadta a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pécs, URL: Kőpatakiné Mészáros Mária (szerk. 2006): A befogadó iskolák értékelési g yakorlata: Az eg yüttnevelés tapasztalatai nemzetközi tükörben. Országos Közoktatási Intézet, Budapest. Kőpatakiné Mészáros Mária (szerk. 2009): Nyitott középiskolák. Budapest, Országos Közoktatási Intézet, Budapest. Kőpatakiné Mészáros Mária és Singer Péter (szerk. 2005): Módszertani kaleidoszkóp Az eg yüttnevelés g yakorlatához. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, URL: M. Tamás Márta (szerk., 2006): Integráció és inklúzió: fejlesztő módszerek a közoktatásban. Trefort Kiadó, Budapest. Magyar István, Sándor József, Gaál Gabriella és Mogyorósi Zsolt (2008): Az iskolai nevelés alapjai. Elektronikus tananyag. EKF, Eger, URL: I. Az általános pedagógia összefoglalása 29

32 30 Mayer József (2008): Adaptációs kézikönyv: az intézményi szintű tanulói beilleszkedés elősegítéséhez. Kiadta az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, URL: belivek.pdf Mayer József (2011): Problémák és megoldások. In: Mayer József és Kőpatakiné Mészáros Mária (szerk.): A szavak és a tettek. Sajátos nevelési igényű tanulók a közoktatásban a 21. század első évtizedében Magyarországon. Kiadta az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest Mihály Ildikó (2003): Az iskolai terror természetrajza. Új Pedagógiai Szemle, 3. sz. hu/oldal.php?tipus=cikk&kod= vt-mihaly-iskolai Nahalka István (2010): Az iskolarendszer esélyegyenlőtlenségeket kezelő folyamatai a PISA 2006 felmérés tükrében. Új Pedagógiai Szemle, 60. évf sz Németh Szilvia (szerk., 2006): Integráció a g yakorlatban. Kiadta az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, URL: Némethné Tóth Ágnes (2007): Az inkluzív pedagógia didaktikai alapjai. Pápa Nyomda Kft., Pápa. Némethné Tóth Ágnes (2008): Körkép a befogadó nevelésről Európán innen és túl. Fejlesztőpedagógia, 19. évf. 6., sz., Neuhaus, C. (2007): Hiper- és hipoaktivitás, fig yelemzavar. Kairosz Kiadó, Szentendre. Papp Z. Attila (2011): A roma tanulók aránya Magyarországon és a tanulói teljesítmények az általános iskolai oktatásban. In: Bárdi Nándor és Tóth Ágnes (szerk.): Asszimiláció, integráció, szegregáció: párhuzamos értelmezések és modellek a kisebbségkutatásban. Argumentum Kiadó, Budapest Pető Ildikó és Ceglédi Tímea (2012): A pedagógusok SNI-vel szembeni attitűdje SACIE-vel mérve. Iskolakultúra, 11. sz Petriné Feyér Judit (2007): A különleges bánásmódot igénylő g yermek. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Pinczésné Palásthy Ildikó (2005): Tanulási zavarok, fejlesztő g yakorlatok. Pedellus Tankönyvkiadó Kft., Debrecen. Radó Péter (2010): SNI inklúzió Szerbiában egy bátor kísérletről. OktpolCafé, URL: Radó Péter (2013): A hozzáadott értékről. (Miért is kell integrálni?) OktpolCafé, URL: Réthy Endréné (2002): A speciális szükségletű gyermekek nevelése, oktatása Európában. Az integráció és inklúzió elméleti és gyakorlati kérdései. Magyar Pedagógia, 102. évf. 3. szám Réthy Endréné és Vámos Ágnes (szerk., 2006): Esélyegyenlőtlenség és méltányos pedagógia. Kiadta a Bölcsész Konzorcium, Budapest, URL: Réthy Endréné, Tallér Júlia, Vámos Ágnes és Zágon Bertalanné (2008): Árnyalt tanulóértékelés oktatási programcsomag a pedagógusképzés számára. Hallgatói Segédanyag. Kiadta az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest. Révész György (2004): Szülői bánásmód g yermekbántalmazás. Új Mandátum, Budapest. Szegál Borisz (2007): Eg yütt vag y külön? Integrált nevelés: pró és kontra. In: Csányi Yvonne, Egyed Katalin, Fazekasné Fenyvesi Margit, Gaál Sándorné, Girasek János, Glauber Anna, Kovátsné Németh Mária, Szegál Borisz és Tóth László: Inkluzív nevelés A tanulók hatékony megismerése. Kézikönyv a pedagógusképző intézmények részére. SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht. Budapest, Szekszárdi Júlia (2001): A konfliktuskezelés g yakorlata. Új Pedagógiai Szemle, 51. évf. 56., Takács Ist ván (2006): Inkluzív nevelés tanórai differenciálás heterogén csoportban. Kézikönyv a pedagógusképző intézmények számára. Sulinova Adatbank a speciális igényű gyermekek együttnevelése. Az adatbank honlapja: