Fizika 7 tankönyv pdf

ellenőrzés kísérlettel : lejtőn leguruló golyó . lejtőn lecsúszó fahasáb : . emelő-tipusú egyszerű gépek : emelő, csiga, henger-.

Fizika felmérő + megoldás OFI – 7. osztály.pdf

We believe everything in the internet must be free. So this tool was designed for free download documents from the internet.

Legal Notice

We are not associated with any website in anyway.

Disclaimer

Designed and built with ♥ by Erik Fong. Licensed under the MIT License. The source code can be found at Github.

♥ Please donate to keep our website running. ♥

BITCOIN: 1JBEG65wHHw1TpjJps52vMR5vYZhggQmNG
ETHEREUM: 0x4B6F4c9817eec0BFa7e1c51B232a114de0Bc9B2B

Fizika 7 tankönyv pdf

Taneszközök

Fizika tankönyv 7-8.

• Általános információk

• Tananyagfejlesztők: Dégen Csaba, Medgyes Sándorné, Sztanó Péterné
• Műfaj: tankönyv
• Iskolatípus: felső tagozat, általános iskola
• Évfolyam: 7. évfolyam, 8. évfolyam
• Tantárgy: fizika
• Tankönyvjegyzék: Tankönyvjegyzéken szerepel.
• Nat: Nat 2020

Az Oktatási Hivatal által kiadott, tankönyvjegyzéken szereplő tankönyveket a Könyvtárellátónál vásárolhatják meg (www.kello.hu).

Oktatási Hivatal

1074 Budapest, Rákóczi út 70-72.
Hétfőtől péntekig 9:00 – 16:00
Tel.: (+36) 1-460-1873
Tel.: (+36) 30-500-8147
tankonyv@oh.gov.hu

Vásárlás

KELLO TANKÖNYVCENTRUM
1085 Budapest, József Krt. 63.
Tel.: (+36-1) 237-6989
kello.hu

Mozaik – Fizika 7

Hundidac ’97 Arany-díj V Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Könyvdija Szép Magyar Könyv ’97. ’98 Oklevél Szép Magyar Könyv ’98 Különdij Hundidac ’99 Arany-díj Hundidac 2001 Arany-díj Szép Magyar Könyv 2001 Díj Hundidac 2003 Arany-díj

Szerzők: Bonifert Domonkosné dr. Dr. Halász Tibor Dr. Kövesdi Katalin Dr. Miskolczi Józsefné ü* Molnár Györgyné dr. Dr. Sós Katalin (PhD)

A TERMESZETROL TIZENÉVESEKNEK

FIZIKA Mechanika Hőtan Alkotószerkesztő: dn Halász Tibor

K IL E N C E D IK , V Á L T O Z A T L A N KIADAS M O Z A IK K IA D Ó – S Z E G E D , 2012

Szerzők: B üN IFE R T DOMONKOSNÉ DR, főiskoUii JfH’ens

DR. HALÁSZ TIBOR c. főiskolai lanár

DR, KÖVESDI KATALIN f ő i s k o í n i ől? Vj = 50cm^

V ‘ Hmágneses me/ővcl kölcsa kerül.

B á r m ily e n a n y a g ú te s t e le k tro m o s á lla p o tb a h o z ­ h a tó , h a a s a já tjá tó l k ü lö n b ö z ő a n y a g ú te s tte l szo ­ ro s a n é r in tk e z ik . M ivel az a p ró tárg y ak m á r az e le k tro m o s állap o tb an levő te st kö zelítések o r m eg m o zd u ln ak , arra lehet k ö ­ v e tk e z te tn i, h o g y a z e le k tr o m o s á l la p o t b a n lev ő te s te k n e k s a já to s k ö rn y e z e tü k v a n , a m e ly e t e le k t­ ro m o s m ezőnek nevezünk.

21.4. Az egym áshoz dörzsölődő ruhák elektromos állapotba kerülnek. Az elektnnt – görög szó. jelentése: boros­ tyán (megkövesedett fenyőgyanta). Már az ókori görögök is észrevették, hog)’ a bo­ rostyánkő megdörzsölés után elektromos állapotú lesz.

AZ ANYAG NÉHÁNY TULAJDONSÁGA. KOLCSÖNHATÁSOK

A z e lek tro m o s m ezó h o z zá ta rto z ik az e lek tro m o s á l­ lapotú testh ez, létezése k ísérlettel m u tath ató m eg. Az olajba kevert búz o tú te s te k (+, + ; -) k ö z ö tt ta s z ítá s , a k ü lö n b ö z ő e k (+, – ) k ö z ö tt p e d ig vonzás van.

22.x A megegyező elektromos állapotú műanyng rudak között taszítás, különböző­ ek közölt vonzás van. A gravTtas – latin szó. jelentése: súly. teher.

A z e le k tr o m o s k ö l c s ö n h a tá s v a g y t a s z í t á s b a n , v a g y v o n z á s b a n n y ilv á n u l m e g . E z e k e t a z e r ő h a ­ tá s o k a t k ö z v e tle n ü l a z e le k tr o m o s m e z ó fe jti k i. A GRAVITÁCIÓS KÖLCSÖNHATÁS

A z e lejtett vagy e ld o b o tt te st leesik a fö ld re. E sés k ö zb en sebessége v áltozik. e z é il feltételezhető, hogy valam i e ró h a tásl fejt ki rá. A F ö ld n e k o ly a n s a já to s k ö r n y e z e te v a n , a m e ly a b e n n e le v ó te s t e k e t a F ö ld k ö z é p p o n t j a felé v o n z z a . A z ily en s a já to s k ö rn y e z e te t g ra v itá c ió s m e z ő n e k n e v e z z ü k . A g ra v itá c ió s m ezó létezésére a h atásáb ó l k ö v etk ezteth etü n k .

22.4. M i gyorsítja a leeső almát?

A g ra v itá c ió s m e z ó m in d e n b e n n e le v ó te s tte l k ö l­ c s ö n h a tá s b a n v a n , fü g g e tle n ü l a te s t a n y a g á tó l. A g r a v it á c i ó s k ö lc s ö n h a tá s m in d ig v o n z á s b a n n y ilv á n u l m eg .

A MÁGNESeS. AZ ELEKTROMOS ÉS A GRAVITÁCIÓS KÖLCSÖNHATÁS

Éi’zékeny műszerrel az is kimutatható, hogy nemcsak a Földnek, hanem minden tesinek van gravitáciÁs me­ zője. Caveiuli.sh [ejtsd: kevendis] (1731-1810) angol fizikus mutatta ki először, hogy bi’ymely két test között víin gra­ vitációs vonziís. A Holdat a Föld és a Hold közötti gravitációs mező kény­ szeríti körpályára. A Föld is a gravitációs mező hatásá­ ra marad a Nap körüli pályáján. Az égitestek gravitáci­ ós mezője óriási távolságokra hat.

2.V1. Cavendish torziós ingájáníik a vázlatrajza.

1. M it n e v ezü n k m ág n eses m e ző n e k ? H o g y an m u tath ató ki a m á g n e se s m ező ? 2 . M ily e n h atást fejt ki a m ág n eses m e z ő a vasból k é sz ü lt testek re? 3 . M agytirázd m eg. m it je le n t az, h o g y a m ág n eses m ező é s a v a s h a tá sa k ölcsönös! 4 . M o n d j p é ld át a rra . h o g y m ik o r n y ilv á n u l m e g a m á g n ese s k ö lc sö n h a tá s v o n zásb an , illetv e taszításb an ! 5 . Ism e rte sd az iránytű m űködési elv ét! 6 . H o g y a n h o z h ató e g y test e le k tro m o s á lla p o tb a? M it n e v ezü n k e le k tro m o s m e ző n e k ? 7. N e v e z d m eg a k ü lö n féle e le k tro m o s állap o to k at! 8 . M o n d j p éldái a n a . hogy m ik o r n y ilv á n u l m eg az e lek tro m o s k ö lc sö n h a lá s vo n zásb an , illetv e taszításb an ! 9 . M it n e v ezü n k g ra v itá ció s m e z ő n e k ? M ib en n y ilv án u l m eg a g ra v itá c ió s k ö lc sö n h a tá s? 10. M ily e n a n y ag ú testekkel lé p h et k ö lc sö n h a tá sb a a g ra v itá ció s m e zó ?

CÍONDOLKOZZ ES V A L A SZ O U ! 1. E g y m ág n esrú d o n nincs je lö lv e , h o g y m ely ik a d é li, é s m ely ik az é sz a k i pó lu sa. H ogyan tu d n á d m e g h atáro zn i? K eress tö b b fé le m egoldást! 2 . A iiiág n esrú d m ely ik p ó lu sáv al k ö z e líte ttü n k e g y irá n y tű déli p ó lu sáh o z , h a a z a m á g ­ n e s felé fordul e l? M erre m o z d u ln a az irán y tű déli pó lu sa, ha a m á g n e sn id m ásik v ég é­ v el k ö zelíten én k felé?

*^’SERLETEZZ! 1. V é g e z z k ísérletet m ág n essel! M á g n e se z z m eg e g y varrónlt! H o g y a n á lla p íth ato d m eg, m e ly ik végén van a z északi p ó lu s ? 2 . M ű a n y a g v o n alzó t d ö rz sö lj m eg sely e m p a p írra l v ag y g y ap jú v al! K özelítsd az e le k tro ­ m o s álla p o tb an le v ő v o n alzó t v é k o n y a n c so rd o g áló v ízsu g árh o z! M it tap asz talsz ? M i­ v el van k ö lc sö n h a tá sb a n e k k o r a v íz su g á r?

AZ ANYAG NÉHÁNY TULAJDONSÁGA. KÓLCSÖNHATÁSOK

KERESD A MEGOLDÁST! A te rm é sz e te t sokféle m ódszeirel ig y e k sz ü n k m egism erni. L e g g y a k ra b b an k érd ések et fo g al­ m a z u n k m eg eg y -e g y pro b lém áv al k a p cso la tb an , s a m ár elsa já títo tt ism e re te in k a lk a lm a ­ zásá v al k eressü k a m eg felelő v álasz o k at. M eg fig y elé sek , k ísérletek , fiz ik a i- v ag y m a te m a ­ tikai ö ssz e fü g g é se k seg ítség év el b iz o n y ítju k v ag y cáfo lju k felte v ése in k et. H a fe ltev ésü n k h e ly te le n v o lt, új m eg o ld ást kell k e re sn ü n k . E te v é k e n y sé g során seg ítség et je le n th e t, h a a lk alm az z u k a p r o b lé m a m e g o ld á s lé p é se it, m e ly e k a k ö vetkezők:

Ismerkedj meg a problémával! Értelmezd és értsd meg a problémát! Fogalmazd meg világosan a kérdést, és próbáld íTiegjósolni, milyen válaszra, eredményre számítasz! (Feltevés, hipotézis)

Keress ötleteket a megoldásra! Keress kapcsolatot, összefüggést a korábban szerzett Ismereteiddel! Gondolj arra, hogy hasonló kérdések megválaszolásakor mi volt segítségedre! Vizsgáld meg az ötleteidet, és az alapján, amelyik a leginkább célravezetőnek látszik, tervezd meg a megoldást!

Hajtsd végre a tervedet! Végezd el a kiválasztott kísérletet vagy számolást, oldd meg a feladatot!

Adj választ a kérdésre! Ellenőrizd a megoldásodat! Fogalmazd meg a válaszodat, és hasonlítsd össze a kezdeti feltevéseddel! Ismereteid alapján adj magyarázatot a tapasztaltakra!

Azt kaptad, amire számítottál?

Indulj ki egy újabb feltevésből!

E g y -e g y k érd és m e g v álaszo lása u tán é rd e m es m e g v iz sg á ln i, h o g y v a n -e e g y sz e rű b b út, a m ely szin tén jó m e g o ld ásh o z vezet. A k ap o tt e re d m é n y e k alap ján p e d ig ú ja b b k érd ések et é s p ro b lé m á k a t v eth etü n k fel. M in d ez e k fig y elem b ev ételév el p é ld a k é n t v álaszo lju k m eg a k ö v e tk e z ő kérdést!

Tudjuk, hogy a mágnes vonna a vasat. Lehet-e olyan körülmény, am ely esetén nem észlelhető ez a vonzó hatás?

A vas o ly a n szerk ezetű , h o g y a b e n n e lévő, á l­ la n d ó a n re z g ő elem i m á g n e se c sk é k re n d e ze tle ­ nül h e ly ezk ed n ek e l. így lero n tják eg y m ás m ág ­ n e se s h atását. E lég e rő s k ü lső m á g n e se s m ező h a tá sá ra a zo n b a n a vasb an a kis m á g n e se c sk é k e g y irán y b a á llnak be, re n d e ző d n e k . A vasdarab ily e n k o r m ágneses tu la jd o n ság ú v á v á h k , e zé rt a m á g n es vonzza. T u d ju k a z t is , h o g y az a n y a g o k m e le g íté s e k o r a ré s z e c s k é k re n d e z e tle n m o z g á sa fo k o zó d ik .

Kérdés: L e h e tsé g e s-e, h o g y a m á g n e s a fe lm e le g ített v asat nem v o n z za ? Feltevés: L eh etség es, h o g y a fe lm e le g ített vas részecsk éi o ly an é lé n k e n re z eg n e k , hogy a z o k a t a k ü lső m ágneses m ező m á r nem k ép es ren d ezn i. E llen ő rizzü k feltev ésü n k et kísérlettel! M eleg ítsü n k e g y állv án y ra felfü g g e szte tt v asd ró ­ to t, é s v izsg álju k m eg , h o g y a fe lm e le g íté s u tán v o n zza-e a mágrkes!

A kísérlettiez szükséges eszközök: v a sd ró t, állv án y , m ágnes, g y e rty a , gyufa. E g y 2 0 – 3 0 cm h o sszú v asd ró to t fü g g e ssz ü n k fel, é s k ö zelítsü k h o z z á e g y rú d m ág n es e g y ik végét! A zt látju k , ho g y a v a sd ró t a h o zzá k ö z elített m á g n es h atására kilendül. E z u tá n tartsuk g y e rty a lán g b a a va,sdrót v ég ét, m íg felfo rró so d ik ! T á v o lítsu k el a lángot, é s ism ét k ö zelítsü n k m ág n essel a forró d ró t felé!

Tapasztalat: A fo rró vasat a m á g n es nem v onzza. V árju n k , m íg a d rótdarab h ő m é rsék le te csö k k en , és k ö zb en k ö z elítsü k h o zzá a m ágnest! M eg á lla p íth a tó , h o g y m inél in k á b b hűl a vasd ró t, a m ág n es a n n á l in k áb b vonzza. A z e rő sen felm e le g ített v asat te h á t a m ág n es nem vo n zo tta. E z m eg erő síti a z t a felte­ v é sü n k e t, h o g y a m eleg ítés h a tá sá ra e g y re élén k e b b e n m o zg ó e le m i m ág n esecsk ék et a k ü lső m ág n eses m e ző m ár nem tu d ta re n d ezn i. É rd em e s a k ísé rle te t e rő se b b m á g n e ­ sek k e l is k ip ró b áln i, ellen ő rizn i.

FELADATOK L E g y k em én y re fú jt g u m im a tra c o t k in t fe le jte ttek a tű z ő napon. H o g y a n le h et g y o rsan m e g ak a d á ly o zn i azt, hogy k ip u k k a d jo n ? Találj ki tö b b féle m ó d o t! 2 . H o g y a n tu d n á d k erék p áro d seg ítsé g év e l m eg h atáro zn i a n n a k a te le k n e k a n ag y ság át, a m e ly re az isk o lá to k é p ü lt? S z e rv e z d m eg , h o g y tö b b e n is v é g e z z é te k el a m érést, ism e rte sd a m érési e ljá rá so to k m en etét! H aso n lítsá to k ö ssz e a k a p o tt ered m én y ek et! A v aló sz ín ű elté rése k o k á ra k e re sse te k m ag y arázato t!

AZ ANYAG NÉHÁNY TULAJDONSÁGA. KÖLCSÖNHATÁSOK

ÖSSZEFOGLALÁS AZ ANYAG FAJTAI RÉSZECSKESZERKEZETÚ

A részecskék helyívcz kttive rezegnek.

A részecskék egym áson elgördülve nw zognak.

A részecskék m ozgásuk közben Útköznek.

A részecskék kö zö tt erV’

28.2. Biírinely test lehet vonatkoztatási rendszer.

A z t a t e s t e t , a m e l y h e z v is z o n y ítv a m e g a d j u k a tö b b i t e s t h e ly é t é s m o z g á s á t, v o n a tk o z t a tá s i re n d sz e rn e k nevezzük. A te ste k h e ly é n e k , h e ly z e té n e k és m o z g á sá n a k le ­ írá sá h o z m e g kell a d n i, h o g y m it v á lasz to ttu n k v o ­ n a tk o z ta tá s i r e n d s z e rn e k . A g y a k o rla ti é le tb e n a k ö rn y e z e tü n k h ö z , e se tle g s a já t m a g u n k h o z sz o k ­ tu n k v iszo n y ítan i. A m ik o r n e m n e v ez z ü k m eg a v o ­ n a tk o ztatá si re n d sz e rt, a k k o r a F ö ld e l te k in tjü k a n ­ nak.

28^í. A vonatkoztatási rendszerhez tetszés szerint röazíthető koordináta-rendszer.

A v o n a tk o ztatá si re n d s z e re k h e z g o n d o la tb a n k o o r­ d in á ta -re n d sz e re k e t .^rö g zíth etü n k ” . E z e k b e n egye g y térb eli p o n t h ely e b á rm e ly p illa n a tb a n h áro m ad attal e g y é rte lm ű e n m e g a d h a tó . íg y a te stek helye és e lm o z d u lá sa a k o o rd in á ta -re n d sz e rb e n p o n to san leírható.

AHELYÉS AMOZGÁS VISZONYLAGOS

29.1. Ugyanannak a pontnak a helyét különböző koordináta-rendszerben különböző adatokkal írhatjuk le.

1. A v o n a tk o ztatá si re n d sze rt eg y v a g y tö b b létező te st alk o tja. A k o o rd in á ta -re n d sz e r e g y k ig o ndolt é s rajzban m egvalósított seg éd eszk ö z a testek h elyének és m ozgásának szám o k ­ k al tö rté n ő leírásához. 2 . A m ik o r a Föld felszínét tekintjük v o n atk o ztatási rendszernek, a k k o r a földrajzi szélességi é s h o sszú ság i k ö rö k is a v iszo n y ítást, tá jé k o z ó d á st szo lg álják . A tn a g a ssá g é s m élység m e g h a tá ro z á sa k o r a te n g e rsz in th e z szo k tak v iszo n y ítan i, pl. a M o u n t E v erest 8848 m, a M arian a -á ro k m élysége 11 0 3 4 m .

ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. M it je le n t az, hogy a test h ely e, ille tv e m o z g ása v iszo n y lag o s? 2 . M it n ev ez ü n k v o n atk o ztatási re n d sz e rn e k ? 3 . M ié rt alk alm azu n k k o o rd in á ta -re n d sze rt? 4 . H o g y a n a d h ató m eg eg y p o n tsz e rű test h ely e k o o rd in á ta -re n d sz e r seg ítség év el?

CÍONDOLKOZZ ES V A L A SZ O U !

1. N e v e z d m eg a z t a v o n atk o ztatási re n d sze rt, m ely b en a „felkel a N a p ” és a „len y u g szik a N a p ” k ijelen tés igaz! 2 . M ih e z v iszo n y ítv a igaz a h ajó k o rm á n y o sá n a k az a k ijelen tése: „ K ö z e le d ik a k ik ö tő ” ? 3 . L e h e t-e n y u g alo m b an a F ö ld h ö z k é p e st a m ű k ö d ő m o zg ó lép cső n levő u tas, ha a m o z ­ g ó lé p c ső h ö z k ép est áll, illetv e ha m o z o g ? 4 . R ad n ó ti M ik ló s Tájképek c ím ű v e rséb e n a k ö v e tk ez ő k e t írja:

„Fekete fá k whannak el sűriín az (ihlak előtt. a váiwsfeté. ” M i leh et az a v o n atk o ztatási re n d sze r, am ely b ő l R ad n ó ti a fákat n é z te ? 5 . S o ro lj fel p é ld ák at h ely -, illetv e h e ly zetv álto záso k ra!

A TESTEK MOZGÁSA

2 . AZ EGYENES VONALÚ EGYENLETES MOZGÁS PÁLYA, ÚT, ELMOZDULÁS iá t,

r AO.I. Haladó mozgásnál h test minden pont­ ja azonos módon mozog. (Stroboszkópfelvétel)

E g y testtő l ak k o r m ondjuk, h o g y m o zo g , ha helye v ag y h e ly ze te m eg v álto zik . A te stek m o zg ása leh et h a la d ó m o z g á s , fo rg ó m o z ­ g á s, v ag y a kettőből ö sszetett m ozgás. Pl. az a u tó h a­ ladó m ozgást végez, benne a k o n n á n y k erék foit)ghat. az a u tó kereke p e d ig az ú th o z k é p e s t fo ro g v a halad. H a la d ó m o z g á s n á l a te s t m in d e n p o n tja a z o n o s m ó d o n m o z o g . E zért a h a lad ó m o zg ásn ál e leg e n d ő a test eg y etlen p o n tján ak m o z g ásá t leírni. Ilyen e se t­ b e n a te s te t p o n ts z e rű n e k te k in th e tjü k é s a n y a g i p o n tn a k nevezzük.

30.2. A mozgás pályája lehel egyenes vagy görbe vonalú.

A re p ü lő g é p kondenzcsi’kja v a g y a csig a n y o m a azt je lz i, h o g y ezek a lestek m erre já rta k . A z a v o n a l, a m e ly e n a te s t m o z g á s k ö z b e n v é g ig h a la d , a te s t p á ly á ja . A pály a leh et e g y e n e s v ag y g ö rb e vonallá. M ag y aro rszág te rü le té t b e h á ló z z a a v asu tak és a u tó ­ u tak ren d szere. A já rm ű v e k n e k e z a p ály ája, ezen te ­ h etn ek m eg h o sszab b vagy rö v id e b b utat. A p á ly a a z o n r é s z é n e k h o s s z á t , a m e l y e t a te s t a d o tt id ő ta r ta m a l a t t m e g te s z , ú tn a k n e v e z z ü k . A z ú t je le : s, m é tlé k eg y sé g e a m éter (m ). A gyakorlatban használatos m érték eg y ség m ég a c en ­ tim é te r (cm ) és a k ilo m é te r (k m ).

AOJ. Magyarországi autóutak térképe. A spatiwn (spácium) – latin szó, jelentése: távolság, teijedelem. Ebből sz . . s h H a a seb e ssé g n a g y sá g a á lla n d ó , a k k o r a m o z g ás eg y en letes. E g y e n le te s m o zg ásn ál a seb esség m egm utatja, hogy m ek k o ra a test által a z id ő e g y sé g alatt m eg telt út: v = – j – . E g y e n e s v o n a lú e g y e n le te s m o z g á s ese té n a g y o rsu lá s nulla.

H a a m ozgás során a seb esség iránya, n ag y ­ ság a v álto zik , v á lto z ó m o z g á s ró l b e sz é ­ lünk. A v álto zó m o z g á st átla g se b esség g e l és pillanatnyi seb esség g el jellem ezh etjü k . A g y o rs u lá s a seb esség v álto zás gyorsaságát je lle m z ő m en n y iség . H a a g y o rsu lá s n a g y ­ sága állan d ó , a m ozgás e g y e n le te se n v á lto ­ zó m o z g á s . E g y e n le te se n v álto zó m o zg ás­ nál a g y o rsu lá s m e g m u ta tja , h o g y m ek k o ra a test e g y sé g n y i id ő a la tt b e k ö v e tk e z ő se­ b esség v álto zása. A s z a b a d e s é s eg y en es v o n alú eg y en letesen v á lto z ó m o zg ás, m ely n él a te st seb esség e m áso d p ercen k én t 9.81 ^^-cel nő.

Az úl-idő grafikon meredekségéből a test sebességére, a sebesség-idő grafikon meredekségéből a lest gyorsulására tudunk következtetni.

• , ‘ ■’ • ‘ . *■ J ‘M ” ‘- ■ -K’– ■ ‘ t I ^ . ■’ ■ •%’. . V -V ■• ^ 4 •’ ” V”í • ‘• ^- « – ” ítfv

A DINAMIKA ALAPJAI

A TEHETETLENSÉG TÖRVÉNYE. A TÖMEG A n y ílv essző t az íj in d ítja e l, g y o rs ítja fel. A sza b a ­ d o n e ső te st a g ra v itá ció s m ező h atására g y o rsu l. T a­ p a sz ta latain k a z t ig azo lják , h o g y : A te s te k m o z g á s á llH p o tá n a k v á lto z á s á t m in d ig m á s – v e lü k k ö lc s ö n h a tá s b a n lev ő – te s t v a g y m e ­ ző okozza. E z azt je le n ti, h o g y e g y etlen te s t sem k é p es m o zg ás­ á lla p o tát ö n m a g a m e g v álto zta tn i. A te stek n e k ezt a tu la jd o n ság á t te h e te tle n s é g n e k nev ezzü k . M ásk én t fo g alm azv a: 44.1. „Feszes az (!• sehes a nyű. ” Nézz urátut. honnan származik az idézet! M in d e n t e s t n y u g a lo m b a n m a r a d v a g y egye* n e s p á ly á n e g y e n le te s e n m o z o g m i n d a d d ig , m íg k ö rn y e z e te m e g n e m v á lto z ta tja a m o z g á s ­ á lla p o tá t. E z a te h e te tle n s é g tö r v é n y e , m e ly e t N e w to n I. tö r v é n y é n e k is s z o k á s n e v e z n i.

44.2. M ié n esnek ie a testek a hirtelen fé ­ kező v = ?

/’ÍMHl IM = 2 0 0 0 0 0 P a = 2 0 0 kP a

A 2 0 0 0 N súlyú kocsi 200 k P a n y o m á st fejt ki. ha a k erek ek 100 cn i^-es felü letén é rin t­ k e z n e k a talajjal. 2 . E g y té g la rak á s n y o m á sa a ta la jra 2 0 kPa. A n y o m o tt fe lü le t 6 0 0 0 cm ^. M en n y i a té g la ­ ra k á s sú ly a?

A NYOMÁS FOGALMA

A = 6 0 0 0 cm-^ = 0 .6111^

p = 2 0 k P a = 20 0 0 0 Pa F„y = 20 0 0 0 P a ■0 -6 Pa ■

H a e g y tég larak ás 6 0 0 0 cm ^-es fe lü le te n é rin tk e zik a talajjal és 2 0 kP a a n y o m ása, ak ­ k o r a tég lák e g y ü tte s súlya 12 0 0 0 N. 3 . E g y szeget 10 N erővel n yom unk e g y falap h o z úgy. hogy a h eg y e a la tt 10 0 0 0 kP a a nyo­ m á s. M ek k o ra a n y o m o tt felü let?

F„y = ION /> = 10 0 0 0 kP a = 10 0 0 0 0 0 0 Pa A=?

10 0 0 0 0 0 0 P a

m’ H a a IO N erő v el nyo m o tt szeg h e g y e 10 0 0 0 kP a n y o m ást fejt k i, ak k o r a szeg hegye I m m ^-es felü leten é rin tk e z ik a fáv al. SZÁM ÍTSD KJ! 1. E g y 2 0 0 0 0 N súlyú té g la rak á s 2 ni^ te rü le te n n y o m ja a földet. M e k k o ra a té g la rak á s á l­ tal a talajra kifejtett n yom ás? 2. M e k k o ra n y o m ást fejt ki e g y g y e re k a jé g re , ha eg y lábon e g y e n le te se n sik lik , a súlya 4 0 0 N . és a k o rcso ly ája 10 c m ^-es fe lü le te n é rin tk e zik a jé g g e l? H o g y a n v álto zik a n y o ­ m á s, ha e g y helyett két é len sik lik ? (A két k o rcso ly a e g y fo rm a .) 3 . E g y e m b e r sítalpon áll a hóban. A sú ly a 7 0 0 N , eg y síléc talp án ak 0 ,2 m^ a felülete. M e k ­ k o ra a sítalp ak a la tt a nyom ás, h a a z e m b e r két sílécen sik lik ? 4 . E g y v ízszin tes úton h alad ó v o n ta tó kerekei alatt 6 0 0 0 0 Pa a n y o m á s, a n y o m o tt felület 0 .5 m^. Mennyi a vontató súlya? 5. M en n y i an n ak a g y e re k n ek a sú ly a , aki 3 0 0 cm ^-nyi felü leten n y o m ja a talajt, é s a n y o ­ m á sa 15 0 0 0 Pa? 6 . E g y 3 0 m^ te ilile tű jiírdát le b eto n o zta k . A b eto n réteg n y o m á sa a ta la jra 3 0 0 0 Pa. H án y ­ sz o r fordult az a 3 to n n áv al te rh e lh e tő teh erau tó , am ely ik a betont szállíto tta? 7. A z e g y m á sra rak o tt v a sle m e ze k e g y ü tte s sú ly a 4 0 0 0 N. A v a sle m e ze k n y o m ása a p a d ­ ló ra 2 0 0 0 Pa. M ek k o ra a le g alsó le m e z terü lete? 8 . E g y szekrény súlya 800 N . n y o m á sa a p ad ló ra 20 0 0 0 Pa. M e k k o ra a szek rén y láb ain ak p a d ló v al é rin tk e ző e g y ü tte s fe lü le te ? 9 . E g y g é p súlya 2 0 0 0 0 N. M e k k o ra leg y en a g é p talp fe lü le te, ha a p ad ló ra k ifejtett leg ­ n a g y o b b n y o m ás 30 0 0 0 P a lehet?

2 . A FOLYADÉKOK NYOMÁSA A Im im – görög eredetű szó, szóösszetéte­ lek előtagjaként a vízzel való kapcsolatot fejezi ki: vízi, víz-. A statika – görög-lalin eredetű szó. je le n ­ tése; nyugalm i állapot.

A n y o m ó e rő s o k fé le e re d e tű le h e l. Ig e n g y a k ra n a testek súlyából szárm azik , fü g g etlen ü l attó l, hogy szilárd test v ag y fo ly ad ék n e h e z e d ik -e az a latta lévő lest felü letére. A fo ly a d é k súlyából szá rm a z ó n y o m á st h id r o s z ta ti­ k a i n y o m á s n a k nevezzük. A hidrosztatikai nyom ásnak az a z o k a. h ogy a nyugvó fo ly ad ék m in d en réteg e n y o m ja az a latta lé v ő fo ly a ­ d ék réteg et. H a egy búvár egyre m élyebbre m erül a tengerbe, eg y ­ re n ag y o b b h id ro sztatik ai n y o m á st észlel.

78.1. M e ly ik vízosztop alatt n yú iik me^ jo b ­ ban a gum ihártya? M ié rt?

Ü vegcső egyik végét zíiijuk le gum ihártyával. Töltsünk a csőbe egyre több vizet. M egfigyelhető, hogy a vízosz­ lop m agasságának növelésével a gum ihártya m egnyúlá­ sa egyre nagyobb.

U g y a n a z o n fo ly a d é k h id r o s z ta tik a i n y o m á s a a n ­ n ál n a g y o b b , m in é l n a g y o b b a fo ly a d é k o sz lo p m a ­ g a ss á g a . T öltsünk az előbbi üvegcsőbe egym ást követően azonos m agasságig különböző sűrűségű folyadékokat. H asonlít­ suk össze az egyes esetekben a g u m ih á n y a alakváltozá­ sát. A zt tapasztaljuk, hogy a n ag y o b b sűrűségű folya­ dék esetén nagyobb a gum ihártya m egnyúlása.

A z o n o s m a g a s s á g ú , k ü lö n b ö z ő s ű r ű s é g ű f o ly a ­ d é k o s z lo p o k h i d r o s z ta t ik a i n y o m á s a a n n á l n a ­ g y o b b , m in é l n a g y o b b a fo ly a d é k s ű rű s é g e . 78.2. H a /íj = I í 2 , akkor a higany nyonulsa nagyobb, m int a vízé.

A te n g erb e lem erült b ú v á r azt is é rz ék e li, h o g y a víz n e m c sa k le fe lé , h a n e m m in d e n irá n y b ó l n y o m ja . A v é d ő g ála k , z silip ek o ld a lá t is a zé rt e rő sítik m eg, h o g y a nagy m en n y iség ű víz o ld a lirá n y ú n y o m ását kibírja. A hidrosztatikai nyom ás g u m ih á r ty á s n y o m ásm é rő v e l (ún. nuinom éterrel) m érhető.

7 8J. A legegyszerűbb m anom éter.

A legegyszerűbb m anom éter e g y U alakü cső, am elynek egyik vége gum icsővel csatlakozik egy rugalm as g u m i­ hártyával leziirt tölcsérhez. H a a tölcsért a folyadékba m erítjük, az U alakú csőben lév ő folyadék szintkülönb­ sége alapján a hidrosztatikai n y om ások összehasonlít­ hatók.

A FOLYADÉKOK NYOMÁSA

Hii a m anom éter vízbe m erített gum üiiártyáját u g yan­ a b b a n a m élységbőn k ü lö n b ö ző irá n y o k b a fo rd ítju k , ineghatározliatjuk pl. az olcUUnyoimís. a fenéknyoinás és a felfelé ható nyom ás nagysíígát.

K ísérlettel m e g állap íth ató , hogy: A h id r o s z ta tik a i nyom á.s eg y a d o t t f o ly a d é k b a n u g y a n o ly a n m ély.séghen m in d e n i r á n y b a n e g y e n ­ lő n a g y s á g ú . A h id ro sz ta tik a i n y o m ás n a g y sá g a n e m c sa k m é ré s­ sel. h a n em szám olással is m eg h atáro zh ató , h a ism er­ jü k a z e g y sé g n y i fe lü le tre n e h ez e d ő fo ly a d é k n y o ­ m ását. V ízibuzogány dugattyúját befelé nw zgatva íiz edény m in­ den nyílásán egyenlő erősséggel lövell ki a víz. A dugatytyú nyom ó hatását a víz részecskéi továbbítjiík. A folya­ d é k belsejében tehát külső erőhatással is létrehozhatunk nyom ást. Ez a külső nyom ás a folyadék belsejében m in­ denhol ugyanolyan m értékben észlelhető.

N y u g v ó folyadék ad o tt p o n tjáb an a n y o m á s n a g y sá ­ ga a k ü ls ő nyo m ástó l és a h id ro sz tatik ai n y om ástól függ. N y u g v ó fo ly ad ék b an a k ü ls ő n y o m á s a fo ly a ­ d é k b e ls e jé b e n m in d e n h o l u g y a n a n n y iv a l n ö v eli m e g a z o tt lev ő h id r o s z ta tik a i n y o m á s t. E z P a sc a l tö r v é n y e . E zen a la p u l pl. a h id ra u lik u s e m e lő é s a g ép k o csik fé k b e ren d e z ésé n ek m ű k ö d ése is. A hidraulikus em elő két különböző átm érőjű, folyadék­ kal töltött hengerből áll, íuiielyeket egy-egy dugattyú zár le. A kisebb henger dugattyújára kifejtett erő által a fo ­ lyadékban létrehozott nyom ás a m ásik h e n g er nagyobb fe lü le tű d u g attyúján u g y anakkora n y o m ást, tehát n a­ gy o b b erőhatást fejt ki. H asonló elven alapul a gépkocsik fékrendszerének m ű­ ködése is. ahol a fékpedál nyomásiU a fékfolyadék a négy fékfárcsiíhoz továbbítja. Ennek hatására a féktárcsák ne­ kiszorulnak a kerekeknek, és lassítják itzok mozgásait.

7 9 .2 . H o g y a n m ű k ih lik a v íd ih u z jifg tm y ?

F K ÍY E L D M E (Í!

B ár a ,,hidro-” e lőtag a vízre utal, m in d en féle nyugvó fo ly a d é k súlyából szárm azó ny o m ást h id ro sztatik ai n y o m á sn a k szo k ás nevezni.

79.,’. A hidraulikus em elő m odellje. H a pl. is négyszer akkora, m int

A 2 négyszer akkora, m int A ,, akko r

ELLENŐRIZD TUDÁSOD! 1. M i a h id ro sztatik ai n yom ás? 2 . M itő l fü g g a h idrosztatikai n y o m á s? 3 . F ü g g -e a hidrosztatikai nyom ás az azo n o s m élységben lévő nyom ott felületek helyzetétől? 4 . M it m ond ki Pascal tö rv é n y e ? 5 . S o ro lj fel o lyan g y ak o rlati e sz k ö z ö k e t, am ely ek n él é rv én y esü l P ascal törvénye!

CÍONDOLKOZZ ES V A L A SZ O U ! 1. H asonlítsd össze a B alatonban, a fürd ő k ád b an és egy fazékban lévő víz hidrosztatikai nyo­ m á sá t a v íz felszínétől m ért 10 cm m élységben! 2 . M ié rt ép ítik a fo ly ó k g á tjá t alul so k k al széleseb b re, m in t felü l? 3 . A h ig a n y t vagy az alkoholt ta rtó lite re s e d én y n ek kell erő seb b n e k le n n ie ? M ily en fa lv a s­ ta g sá g ú n a k kell lennie a kisebb a lap terü letű eg y lite re s e d én y n ek a n a g y o b b alap terü letű h ö z v iszo n y ítv a, ha azt h ig an n y al a k a rju k m eg tö lten i? 4 . V an-e h id ro sztatik ai ny o m ás eg y sza b a d o n e ső e d é n y b e n lév ő fo ly a d é k b a n ?

OLDJUNK MECÍ FELADATOKAT! H a tá ro z z u k m eg k ö v etk eztetéssel, h o g y m ek k o ra a n y o m ás a 2 m m é ly ú szó m ed en ce fe ­ nekén! A z ú sz ó m e d e n ce a ljá n a k I m^ felü le té re n e h ez e d ő v ízo szlo p té rfo g a ta : V – I m^ • 2 m = 2 nv^, tö m e g e : m = 1000

nv sú ly a: F = 20 0 0 0 N.

■2 nv^ = 2 0 0 0 kg.

N n y o m á sa : /> = 20 0 0 0 — – . nr SZÁM ÍTSD KI! 1. M e k k o ra a h id ro sztatik ai n y o m ás a T isza v izéb en 5 m m é ly ség b e n ? 2. M e k k o ra a 7 0 cm m ag as h ig a n y o sz lo p h id ro sztatik ai n y o m ása?

cnr 3 . E g y ú szó m ed en ce m éretei: 25 m x 12 m x 2 m. M ek k o ra a m e d en c e alján a v íz n y o m á­ sa, h a a m ed en céb en 1,6 m m a g a sa n áll a v íz? 4 . M e k k o ra a víz n y o m ása a te n g e ra la ttjá ró ajta ján , ha 100 m m é ly e n van a felszín alatt, s a te n g erv íz sűrűsége 1030 ^ ^ ? 5. E g y 4 m m agas é s 2 m átm érő jű , h e n g e r alak ú tartá ly t h á ro m n e g y ed ré szé ig tö ltü n k m eg v íz ze l. M ek k o ra a n y o m ás é s a n y o m ó e rő a z e d é n y alján ?

A GÁZOK NYOMÁSA

3 . A GÁZOK NYOMÁSA A LÉGNYOMÁS

H a e g y felfújt fu ib all-lab d áb ó l k ie n g e d jü k a lev eg ő eg y ré sz é t, a labda tö m eg e k iseb b le sz . E z a z t b iz o ­ nyítja, h o g y a levegőnek van tö m eg e, é s így sú ly a is. E zért a le v eg ő a benne lev ő m inden te stre nyo m ást g y a k o ro l. E z a n y o m ás a lé g n y o m á s , a m ely a le v e ­ g ő sú ly áb ó l szárm azik. A h id ro sz tatik ai n y o m ásh o z h a so n ló a n a lég n y o m ás is m in d e n irán y b an tapasztalható. A le v e g ő n y o m á sá t T o m c e U i [ejtsd: to ricselli) o lasz tu d ó s m é rte m eg először. Egy I m hosszú, egyik végén z