7 Osztályos Irodalom Munkafüzet Megoldókulcs

Raktáron

TANÁRI KÉZIKÖNYV AZ IRODALOM 8. TANKÖNYVHÖZ

2 Szerzők: Bánki István Radóczné Bálint Ildikó Bánki István, Radóczné Bálint Ildikó, kiadás, 2014 AP ISBN A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ , fax: 95/ Internet: Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató Nyomdai előkészítés: TypoStúdió Kkt. (Névery Tibor) Terjedelem: 13,91 A/5 ív Tömeg: 276 g irodalom 8 kk kolofonjav.indd :37

3 Bevezető gondolatok Tanári kézikönyv az Irodalom 8. tankönyvhöz Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. (Kosztolányi Dezső) Elkészült a megújult irodalom tankönyvcsalád befejező kötete. A 8. évfolyamos kompetenciaalapú könyv szerves folytatása az 5., 6. és 7. osztályos irodalomkönyveknek, és előkészíti a középiskolai képességfejlesztő tevékenységet. A tankönyv a korábbi kiadás kronologikus rendjét követi, ugyanakkor jelentősen kibővült az 1945 előtti irodalmat bemutató rész. Részletesebb és tema tikusabb válogatást ad a könyv például Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós munkásságából is. A tankönyv ugyanakkor tudatosan és átfogóan válogat a 20. század második felének/végének irodalmából is: a művek a éves korosztály számára jól feldolgozhatóak, megfelelnek a tanulók életkori sajátosságainak. Az átdolgozás során jelentősen bővült a tankönyvnek és a munkafüzetnek az elsajátítást, a tananyag-feldolgozást, a differenciálást segítő és támogató apparátusa. A szövegértési-szövegalkotási kulcskompetencia fejlesztése mellett ugyanakkor az irodalomolvasás nyújtotta tág lehetőségeket kihasználva más kulcskompetenciák (pl. digitális kompetencia, matematikai kompetencia, szociális és állampolgári kom petencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség, a hatékony önálló tanulás) fejlesztését is bekapcsoltuk a tanítás-tanulás folyamatába. A tankönyv nagy hangsúlyt helyez a kiemelt fejlesztési feladatokra is, különös tekintettel a tanulás tanítására. Az irodalomelméleti ismeretek a taneszközben mindig alkalmazás közben, szemléletes magyarázattal együtt jelennek meg, a pontos meghatározás, a korábbinál több magyarázat segíti a ta nulók és a pedagógusok mindennapi munkáját. A tankönyv az alsóbb évfolyamokon tanultakat koncentrikusan bővíti, táblázatokkal, gondolattérképekkel segíti elő a már tanult ismeretek rendszerezését. A tankönyv és a munkafüzet sok feladata páros, csoportos, kooperatív tevékenységformára biztatja a gyerekeket. Reményeink szerint a tankönyvben és a munkafüzetben található vázlatok, a művek elemzéséhez készített táblázatok segítik a tanulók órai és otthoni felkészülését. A fejezetek az 5., 6. és 7. évfolyamos könyvekhez hasonlóan bevezető oldallal és a mottó szerepét betöltő idézettel kezdődnek. A fejezetek végén az összefoglalások magyarázó szövegei és feladatai az ismeretek szintetizálását, a rendszerezést segítik elő. A tankönyv hat fejezetből áll: Édes, ékes anyanyelvünk; Művészi törekvések a 19. század második és a 20. század első felében; Az embernek, míg csak van ember, megállni nem lehet válogatás a 20. század első felének irodalmából; Modern idők dráma és film; Irodalom és történelem szemelvények az 1945 utáni magyar irodalomból; Teremtett világok a fantasztikum változatai regényben és filmen. A könyv fogalomtárral és tartalomjegyzékkel zárul. A kiegészítő anyagokat a tankönyvi résznél és a tartalomjegyzékben csillaggal jelöltük. A tankönyvhöz készült munkafüzet felépítése követi a tankönyvét. A házi és ajánlott olvasmányokhoz kapcsolódó feladatok olyan bőségesek, hogy az olvasmánynapló szerepét is betöltik. A munkafüzet kiválóan alkalmas a különböző munkaformákban végzett tevékenységre, az órai közös, csoportos, páros és egyéni munkára, valamint az otthoni önálló tanulásra is. A munkafüzet melléklete az Irodalmi feladatlapok. Elkészült a könyvhöz kapcsolódó interaktív tananyag is. Munkánk során soha nem felejtettük el, hogy a különböző ismeretek elsajátítása csak eszköz tanulóink műveltségének, világszemléletének kialakításához és formálásához. Tanóráink legfontosabb feladata a könyvnek, az irodalomnak a megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerősítése. Mindehhez kívánunk eredményes munkát és sok sikert! A Kiadó és a Szerzők 3 irodalom 8 kk.indd :21:45

4 A 8. évfolyamos irodalom taneszközök szerkezete, felépítése, módszertani javaslatok, óratervek A 2010-ben tankönyvvé nyilvánított Irodalom 8. könyv és munkafüzet átdolgozásakor a NAT, a kerettanterv, a gyakorlati tapasztalatok és a kollégák észrevételei jelentős szerepet játszottak. Az Apáczai Kiadó 2008-ban elfogadott kerettanterve részletesen elemzi a 8. évfolyam irodalomtanításának céljait és feladatait, a készség- és képességfejlesztés területeit, a továbbhaladás feltételeit. (Ezeket az elemeket a tanmenetjavaslatba beépítve a kézikönyvben is megtalálják a kedves kollégák.) A könyv szemelvényanyaga alapvetően a 20. szá – zadi magyar irodalomból építkezik. Mint már a Bevezetőben is említettem, részletesebb és tema tiku sabb válogatást ad a könyv Ady Endre, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós munkásságából is. De belekóstolunk a világirodalom képviselőinek a munkáiba is. E sokszínű anyag elrendezésében a kronologikus és néhány fejezetnél a tematikus motívumokra épülő fejezetek összeállítása mellett döntöttünk. Ismétlés, ismerkedés A munkafüzetben a tanulókat először a nyarukról, az akkor olvasott művekről, a televízióban megtekinthető kedvenc műsorukról, a kulturális intézményekben tett látogatásukról kérdezzük. A rész címe: Nyári barangolások a kultúra világában. Ezután ismétléssel folytatódik a munkafüzet, amely nemcsak a 7. évfolyam, hanem az elmúlt három év ismereteire épül. Az ismeretek alapos felidézése és a képességek és készségek mérése több okból is szükséges. Segítségükkel tisztázhatjuk, milyen alapokra építünk az 8. évfolyamon, feltárhatjuk a fő hiányosságokat, a típushibákat. Az Irodalom feladatlapokban található Év eleji szövegértés segít a néma, értő olvasás mérésében. A hangos, kifejező olvasás mérését pedig a 6. osztályos könyvhöz készült Kézikönyvben található értékelőlap alapján végezhetjük. A tankönyv és a munkafüzet felépítését, használatát reményeink szerint a tanulók hamar megismerik, a fősáv és az oldalsáv beosztását, gondo latmenetét már bizonyára a korábbi években megismerték! Édes, ékes anyanyelvünk Illyés Gyula, Tolnai Ottó és Krúdy Gyula írásával indul a nagy kalandozás, ezekkel a művekkel szeretnénk tanulóinkat ráhangolni az olvasásra, az irodalmi művek hangulatára. A szemelvények kiválóan alkalmasak a néma, szövegértő és a hangos, kifejező olvasás gyakorlására. Az Irodalom feladatlapokban található Év eleji szövegértés segít a néma, értő olvasás mérésében. Olvasásra és a szövegértés fejlesztésére ajánljuk a kézikönyvben található művet, Móra Ferenc Van-e Petőfi-kultusz? című írása nyomán szerkesztett elbeszélést, A vándorló könyvet. Művészi törekvések a 19. század második és a 20. század első felében 4 Irodalmi barangolásunk során fontos feladatunk, hogy egy-egy korszak műveiben mutassuk meg a közöset, a hasonlót, és ezáltal képet adjunk a korstílusról, a stílus- és művészeti irányzatokról. A Lázadás és formabontás alcímet viselő rövid fejezettel két-három órában foglalkozunk. Rövid betekintést nyerhetnek a tanulók a 19. század második és a 20. század első felének művészetfelfogásába, a századforduló, a megjelenő új művészi törekvések hátterébe. A korszakban megjelenő legfontosabb irányzatok rövid jellemzését is adjuk. Megismerjük a szimbolizmus, az impresszionizmus, a szecesszió és az avantgárd fogalmát, az utóbbi legfontosabb irányzatait. Festmények, képzőművéirodalom 8 kk.indd :21:45

5 szeti alkotások bemutatásával még szemléletesebben megismertethetünk tanulóinkkal egy-egy stílusirányzatot. A fejezetben megismerjük a képverset, ezt az új művészi kifejezési formát és Guillaume Apollinaire A megsebzett galamb és a szökőkút című alkotását. Biztassuk a tanítványainkat, hogy írjanak képverset adott vagy szabadon választott témában. (Az interneten könnyen megtalálhatják a kedves kollégák a következő képverseket, ajánlom ezek megtekintését: Nagy László: Árvácska, Juhász Ferenc: Vers Juhász Balzsamnak). Az embernek, míg csak van ember, megállni nem lehet válogatás a 20. század első felének irodalmából Ady Endre A fejezet anyagával mintegy negyvennégy órában foglalkozunk, ebből Ady Endre munkásságával közel tíz órában. (Az óraszámok megadásában heti 2 órával számolok.) Az első részösszefoglalásig a következő felosztással tervezünk: A Nyugat vonzásában egy folyóirat születése Ady Endre életútja Útmutató kalauz az Ady-versekhez 1. Hitvallás és küldetéstudat Góg és Magóg fia vagyok én Sem utódja, sem boldog őse Kiegészítő anyag: Az Értől az Oceánig 2. Látomásszerű tájversek A magyar Ugaron 3. Élet-halál versek Párisban járt az Ősz 4. Szerelmes versek Lédával a bálban Őrizem a szemed 5. Forradalmi versek Dózsa György unokája Kiegészítő anyag: A Tűz csiholója 6. Magyarság-versek A föl-földobott kő KUCKÓ OLVASSUNK EGYÜTT! Kis Ady-szöveggyűjtemény Részösszefoglalás Számonkérés I. irodalmi dolgozat írása Ady Endre életútjának feldolgozása során lehetőségünk van a hangos olvasási képesség és a szövegértési képesség fejlesztésére, valamint a szövegalkotás képességének fejlesztésére a költői életrajzból írt kiselőadások készítésével. Ajánlott tevékenységek az életrajzot megismerő órán: az életút elolvasása, a tömörítés és a vázlatírás gyakorlása, tények, adatok kiemelése. Az Útmutató-kalauz az Ady-versekhez tankönyvi rész segítséget nyújt tanulóinknak Ady verseinek a csoportosításához, a lírai én fogalmának a megértéséhez. Az ezt követő órákon Ady Endre pályaképével, költői hitvallásával, küldetéstudatával ismerkedünk meg. Fontos feladatunk lesz a tanulókkal megértetni a motívum, a szimbólum költészeti jelenségét és jelentőségét. Felelősségteljes és szép feladatunk a kezdeti lépések megtétele Ady jelképrendszerének a megismertetéséhez. A magyar Ugaron című vers értelmezése során ismertetjük meg tanítványainkat a metonímiával, amelynek megértetéséhez a munkafüzet és a kézikönyv is segítségünkre lehet. A vers elemzése során fordítsunk nagy hangsúlyt a gyerekek történelmi ismereteinek a felelevenítésére, a korabeli Magyarország elmaradottságának a bemutatására! A vers értelmezéséhez szempontsort nyújtanak a munkafüzet feladatai is. A vers zárlatában található kacagó szél szókapcsolat tanári munkám során már sok kérdés megbeszélését tette lehetővé: a) Mit kacag a szél suhanása közben? Goda Imre a következőképpen fogalmaz ta meg a választ: A virágkeresők meddő fáradozását, mert minden igyekezetük bukásra ítélt a magyar Ugaron, e hazában. b) Mit gondolsz, együtt kacag-e a széllel a lírai én? c) Milyen változást hoz a kacagó szél szókapcsolat a vers hangulatában? Válasz: A panasz elégikus hangoltságát iróniába fordítja. d) Milyen költői képre ismersz a szókapcsolatban? 5 irodalom 8 kk.indd :21:45

6 A Párisban járt az Ősz című vers feldolgozása nyomán ismerkednek meg tanítványaink a szinesztéziá val, amelynek teljesebb megismeréséhez a munka füzet és a kézikönyv Ötlettár része nyújt se gítséget. Ajánlott tevékenységek a vers megismerése so rán: a költői szöveg- és képalkotás vizsgálata; a versben megjelenő képek, alakzatok felismerésének, meg nevezésének, szerepének és hangulati hatásának gyakorlása; a versbeli hangulatok (idilli, elé gikus rész) megfigyelése; a stilisztikai eszközök versbeli szerepének felismerése. A Lédával a bálban című vers feldolgozása során az áthajlás szerepét is megismerjük. De persze kiemelt feladatunk a műelemzés képességének fejlesztése és az önkifejezés képességének kiteljesíté – se is. Az első irodalmi dolgozat megírását is Ady Endre költészetéhez kapcsolódva ajánlom: fogalmazás írása két-három oldal terjedelemben Ady Endre költészetének egyik motívumáról. Tanítványaim a szerelem motívumát szokták választani. A Lédával a bálban és az Őrizem a szemed versek elemzése során az összehasonlító verselemzésre is kiváló lehetőségünk nyílik. Ady forradalmi versei kapcsolódnak a Petőfi-hagyományhoz, ezért feleleveníthetjük a romantikus forradalmi látomásköltészet jellemzőit, az elmúlt évben tanult Petőfi-verseket. Feltárhatjuk a biblikus és mitologikus elemeket Ady verseiben éppúgy, mint a költemények tanító célzatú mondanivalóját. A magyarság-versek jellemző darabja, A föl-földobott kő sok kedves kolléga kérésére immár szerepel a tankönyvben. Ady verseinek ebbe a típusába mintegy száz vers tartozik, melyek legfőbb kérdése az, hogy fenn tud-e maradni a nemzetek közötti létharcban a magyar nép. A föl-földobott kő című vers értelmezése során felidézzük Vörösmarty Szózatát, a rendületlen hazaszeretet gondolatát. Móricz Zsigmond Hét krajcár Légy jó mindhalálig KUCKÓ OLVASSUNK EGYÜTT! Árvácska Ady Endre költészete után Móricz Zsigmond életútjával és munkásságával ismerkedünk meg mintegy nyolc órában. Az életút elolvasása, feldolgozása insert módszer segítségével is történhet. Feladatunk a tömörítés és a vázlatírás gyakorlása, tények, adatok kiemelése, a jegyzetkészítés mikéntjének fejlesztése tanári irányítással. De ajánlom az életrajzi óra előkészítéséhez, hogy a gyerekek ismerjék meg és olvassák el a Móriczról vagy Móricztól való idézeteket, és azokat párosítsák az életrajz megfelelő eseményeivel, részeivel. Móricz munkásságának megismerése során érdekes kérdés lehet a két pólus elmélete, amelyről Szerb Antal a következőképpen fogalmaz: A kettősség talán már származásával kezdődik: az okos, kiirthatatlan erejű paraszt apa és a finom, nemesi papleány anya fia két különböző örökséget hordoz magában, a magyarságnak mind a két történelmi rétegét, az urat és a parasztságot, és kettejük harca, melynek ő a legnagyobb ábrázolója, saját tudatában mehet sokszor végbe. Móricz Zsigmond Hét krajcár című művét két tanítási órán tervezzük feldolgozni. A mű elemzése során ajánlott tevékenységformák: A novellaszerkezet, az elbeszélői nézőpont értelmezése. A művek által megjelenített konfliktusok, problémák azonosítása, átélése. Az elbeszélő művek önálló olvasása, feldolgozása előre megadott szempontok alapján. A tapasztalatok megbeszélése, vita. A novella elemzését el kell végeznünk a cselekmény és a jelentés szintjén is. Az irodalmi mű sohasem csak történet. Benne az író az életnek egy problémáját, kérdését veti fel, s ad rá ilyen vagy olyan feleletet. Ennek kifejezésére rendeli alá a történetet. (Goda Imre) Kinek jutna eszébe a végén, hogy anekdotát kezdett olvasni a szegénységről? Csak embereket lát: az édesanyát, a kisfiát (aki a novella írójával azonos), az öreg koldust és a könnyesen vidám történetet. a Hét krajcár könnycseppjei alól felkacagó nevetést és a kacagás nyomán kibuggyanó vért. Mosolygó idillt és sötét tragédiát, megrendült lírát és könnyesen mosolygó humort. Együtt, egyszerre láttatni könnyet és mosolyt, tragédiát és idillt, a legnehezebb művészi feladat. (Czine Mihály) A novella elemzéséhez ajánljuk a munkafüzetben található szempontsort is: a) Keletkezési körülményei, az író életútjához kapcsolódó szerepe 6 irodalom 8 kk.indd :21:45

7 Mit gondolsz, milyen hatással volt Móricz írói tevékenységére gyermekkorának szűkös anyagi helyzete? b) A mű témája Nevezd meg a novella témáját! c) A mű címe, annak értelmezése, a cím és a téma összefüggése Mutass rá, milyen viszonyban áll a mű címe a témájával! d) A mű szerkezetének és cselekményének vázlata, alkotóelemei Készítsd el a mű szerkezeti vázlatát! e) Szereplők, jellemek Jellemezd a szereplőket! f) Ábrázolásmód, stílus, hangnem, műfaj Bizonyítsd be a műfaji jellemzők számbavételével, hogy novellát olvastál! g) A saját gondolatok, vélemények megfogalmazása Fogalmazd meg a véleményedet a szövegről! Mi tetszett, mi nem tetszett benne? Mi a véleményed a nyelvezetéről? Melyik rész tetszett a legjobban? Eszedbe jut-e a mű kapcsán valamilyen saját élményed? Olvastál-e már hasonló történetet (akár könyvben, akár újságban vagy az interneten)? h) Értelmezés, az író üzenete Fogalmazd meg egy-két mondatban, ajánlanád-e és ha igen, miért a mű olvasását másoknak! A Légy jó mindhalálig című regény feldolgozására mintegy négy órát terveztünk, de mindenképpen adjunk a regény elolvasása előtt feladatokat a tanulóknak, ilyen például a munkafüzet egyik feladata: A regény elolvasása közben készíts jegyzeteket, olvasónaplót! a) A fejezetekhez kapcsolj néhány pontos vázlatot! b) Készíts listát a fontos eseményekről, helyszínekről, szereplőkről! c) A szereplők jellemzéséhez gyűjts adatokat, pl. jegyezd le a külső és belső tulajdonságaikat, a cselekedeteiket! d) Készíts listát a számodra rokonszenves és ellenszenves szereplőkről! e) Jegyezd le a számodra legérdekesebb nyelvi fordulatokat, tájnyelvi szavakat! Hívjuk fel tanulóink figyelmét arra, hogy a mű cí me eltér az eddig megismert epikai művekétől. Nem megnevező, mint például a János vitéz, a Toldi, a Lúdas Matyi, hanem mondatértékű. A regény értelmezéséhez is segítséget ad bibliai utalásával. Misi édesanyja mondja fiának a címbeli mondatot: Semmit ne félj azoktól, amiket szenvedned kell: Ímé a Sátán egynéhányat ti közületek a tömlöcbe fog vetni, hogy megpróbáltassatok; és lesz tíz napig való nyomorúságtok. Légy hív mind halálig, és néked adom az életnek koronáját. (Jelenések könyve 2. 10) A mű feldolgozására szánt órák tervezése: 1. óra Tananyag: A regény műfaja. A regény ideje és tere. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: A regény önálló elolvasása előtt megfigyelési szempontok, feladatok adása. Jegyzetek készítése csoportban vagy egyénileg. A regény műfaji sajátosságainak felfedezése, megneve zése. A mű feldolgozása tanári irányítással. Műrészletek felolvasása. 2. óra Tananyag: Szereplők, jellemek. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: A szereplők viselkedésének a megfigyelése. A főszereplő életútjának nyomon követése. A mellékszereplők főhőshöz fűződő viszonyának megítélése. Véleményalkotás a sze replők jel le méről, cselekedetekről, helyzetekről, maga tar tásról. Gyakorlatok a jellemzési eljárásokra, (pl.: be leképzeléses módszerrel, Ki vagyok én? for má ban.) A szereplők tulajdonságainak értékelése. Az érzelmek kifejezésének megfigyelése. Lehetőség szerint a regényből készült film megtekintése óra Tananyag: A regény cselekménye és szerkezete. A helyzet, a helyszín, a szereplők, a cselekményelemek ismerete, az idő- és eseményszerkezet követése. 7 irodalom 8 kk.indd :21:45

8 Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: A regény cselekményének és szerkezetének, valamint motívumainak, azok szerepének megfigyelése változatos munkaformákban. Lényegkiemelés, vázlatkészítés. A regény dramatikus feldolgozása: például egész csoportos improvizáció a pakk felbontásáról. KUCKÓ OLVASSUNK EGYÜTT! Árvácska Összefoglalás Témazáró dolgozat Babits Mihály Curriculum vitae Messze messze Hazám! KUCKÓ OLVASSUNK EGYÜTT! Balázsolás Babits Mihály munkásságával három órán át foglalkozunk. Curriculum vitae írását ajánlatos előzetes olvasásra feladni, melyhez kérdéseket és feladatokat is adhatunk. A Messze messze című vers feldolgozása során feladatunk az impresszionizmus jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban. A Hazám! című vers feldolgozásához ajánlott tevékenységformák: Elemzések a művek retorikai, szövegépítkezési sajátosságainak figyelembevételével. Az ismétlés szerepének felismerése. Az állóképszerűség, a rímelés és a verselési mód felismerésének gyakorlása. KUCKÓ OLVASSUNK EGYÜTT! Balázsolás A korábbi évfolyamokon megismert ún. hagyományos elemzés mellett komplex (többféle szempont együttes alkalmazása) elemzést is végezhetünk. Nem feledve azt, hogy Igazi élményt a vers bontatlanul, szétszedetlenül nyújt. Tartalma és formája együttesen. (Csorba Piroska) A verselemzés másik lényeges szempontja lehet a szubjektivitás, amelyről így ír Weöres Sándor: A jó vers élőlény, akár az alma, ha ránézek, csillogva visszanéz, mást mond az éhesnek s a jóllakottnak és más a fán, a tálon és a szájban, végső tartalma, vagy formája nincs is, csak él és éltet. Vajon mit jelent, nem tudja és nem kérdi. Egy s ezer jelentés ott s akkor fakad belőle, mikor nézik, tapintják, ízlelik. Juhász Gyula Magyar táj, magyar ecsettel. A szonett. Kiegészítő anyag: Milyen volt Tiszai csönd Készség- és képességfejlesztési célok: Képesség az irodalmi alkotás felépítésének, képeinek, nyelvi megformáltságának felismerésére. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: Gyakorlatok a vers felépítésének, képeinek, nyelvi megformáltságának vizsgálatára. A Milyen volt című vers kiegészítő anyag, de ha lehetőségünk van rá, mindenképpen fedeztessük fel az elégia műfaji jellemzőit, a vers impreszszionista stílusjegyeit, a természeti képek érzéseket, emlékeket felidéző költői technikáját! 1. versszak: A nyári búzamezők a nő hajának szőkeségét 2. versszak: az őszi ég színe Anna szeme kékjét 3. versszak: a tavaszi rét sóhaja a nő hangja selymét idézi fel. Kosztolányi Dezső Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok. Itt a szavakról olyan régi emlékképeim vannak, mint magukról a tárgyakról. Itt a fogalmak s azok jelei végzetesen, elválaszthatatlanul összeolvadnak. (Kosztolányi Dezső) A szegény kisgyermek panaszai (Mint aki a sínek közé esett ; Kip-kop, köveznek ; Mostan színes tintákról álmodom ) A versciklus. 8 irodalom 8 kk.indd :21:46

9 Tisztelgés prózában Petőfi Sándorka Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: Gyakorlatok a különböző idősíkok felismerésére. A versek motívumainak megkeresése és értelmezése. A versek szerkezetének vizsgálata. Tisztelgés prózában Petőfi Sándorka: a novella elolvasása, feldolgozása insert módszer segítségével. A motívum, a cselekmény idejének, helyének felismerése a mozaikokban. A novella nyelvezetének vizsgálata. Tóth Árpád Mi haszna, hogy papírt már jó egypárat beírtam? Bolyongott rajtuk bús kezem. A tollra dőlve, mint botra a fáradt vándor, ki havas pusztákon megyen. Mi haszna? A sok téveteg barázdán hová jutottam? És ki jött velem? Szelíd dalom lenézi a garázdán káromkodó és nyers dalú jelen. (Tóth Árpád) Körúti hajnal Kiegészítő anyag: Rozskenyér A holdkóros apród története Goda Imre a Körúti hajnal című vers világát elemezve megállapítja, hogy ha a kompozíció felől közelítünk, szinte Petőfi versei mellé állíthatjuk a művet. Logikai rendjében a Nappal lett, indult a józan robot csattanójára kihegyezett a mű. Szimmetrikus kiegyenlítettségűek a szerkezeti szintjei: időszerkezetének három tétele: 1. a vak hajnal képei 2. a kigyúlt Végtelen Fény mámora 3. a nappallal induló józan robot költőietlen perspektívája az érzékterületekre épülő szerkesztési rend: 1. a fényektől 2. a bűvölt utca metaforáján át 3. a hanghatásokig ível képszerkezete: 1. középpontjában a Körút, melyet előbb a Végtelen Fény, később a hangok kavalkádja övez 2. az ember és a munkája uralja a képet 3. közrefogja a vak hajnal üvegszemű, álmos metaforájától a hangulat a Nap munkáslány kezére dobott csókjáig (Goda Imre nyomán) Mutassunk rá a vers impresszionista stílusjegyeire is: a hajnal sajátos fényviszonyaira, a szín- és hanghatásokra, a szinesztéziákra, azok szerepére! Karinthy Frigyes Így írtok ti A paródia. A karikatúra Kiegészítő anyag: Tanár úr kérem A humoreszk Készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: Képesség az irodalmi alkotás műfaji sajátosságainak a felismerésére. A műelemzés képességének fejlesztése prózai mű vek olvasása során. A humor forrásának megfogalmazása. Az epikus művek elemzésének elmélyítése. A művek közös és önálló olvasása, értelmezése, közös megbeszélése. Krúdy Gyula Szegény ember malaca Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: A novella szerkezetének a vizsgálata a bekezdések szerepének a megfigyelése során. Kifejezések ma gyarázata. Összefoglalás: a fejezetben megismert művek, irodalmi ismeretek felidézése különböző munkaformákban. Az olvasott művek kifejezésmódbeli, műfaji és verselési jellemzőinek a megfigyelése, összegyűjtése, a korábbi ismeretek felelevenítése. 9 irodalom 8 kk.indd :21:46

10 Az észlelt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlatok egyéni, páros és/vagy csoportmunkában. Témazáró dolgozat Tamási Áron Szép Domokos Anna Kiegészítő anyag: Ábel a rengetegben A Szép Domokos Anna elemzése során készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: Az összehasonlító képesség fejlesztése tematikai, szerkezeti szempontok összevetése során. Képesség az irodalmi alkotás műfaji sajátosságainak a felismerésére. Népmesei jegyek keresése a novellában. A mű kifejezésmódbeli, műfaji jellemzőinek a megfigyelése, összegyűjtése. Az Ábel a rengetegben című regény feldolgozásához részletes feladatsort tartalmaz a munkafüzet, mely szinte az olvasónapló szerepét is betölti. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: Lehetőség szerint a regényből készült film vagy abból részletek megtekintése. A regény szókincsének megfigyelése páros és önálló munkában. A saját és a regény szókincsének összevetése. A regény részleteinek dramatizálása. Páros jelenetek alkotása, amelyben előre meghatározott mondatok hangozhatnak el. József Attila Te jól tudod, a költő sose lódít: az igazat mondd, ne csak a valódit, a fényt, amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétben vagyunk. (József Attila) József Attila életútjával és munkásságával közel tíz órában foglalkozunk. (Az óraszámok megadásában heti 2 órával számolok.) A következő felosztással tervezünk: Szeretném, ha vadalmafa lennék! Kiegészítő anyag: Curriculum vitae 1. A lázadó ifjú Tiszta szívvel Helyzetdal (szereplíra). Készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: Képesség az irodalmi alkotás műfajának, balladai vonásainak, ritmusának és rímképletének felismerésére. Gyakorlatok a vers műfajának, balladai vonásainak, ritmusának és rímképletének vizsgálatára. Hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy a versnek a költő sorsában és az irodalmi életben betöltött szerepéről a Curriculum vitae-ből is képet kapunk! A vers megismeréséhez segítséget nyújt a tankönyv és a munkafüzet. A költemény első versszakában a negatív leltár, a hiány bemutatása kap hangsúlyos szerepet, majd a versben a jelen bemutatása után a jövő képeit elemezhetjük. Az utolsó versszakban a tömör, balladaszerű leírás költői eszközeit figyeltethetjük meg. 2. A Mama-versek Anyám, Mama Készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: Gyakorlatok az irodalmi alkotás motívumainak, szervezőelemeinek, költői kifejezőeszközeinek a vizsgálatára. Az anyakép, a gyermekkor kínzó látomása mint meghatározó motívum végigkíséri József Attila életét és költészetét. Idézzük fel az életrajz elemeit, a Curriculum vitae képeit! Mindkét költemény kései sirató, a szeretett mama halála után keletkezett. Kerestessünk a gyermekkorra utaló motívumokat a versekben, magyaráztassuk meg az egyéni és közösségi sors összefonódását, az anyám-mosónőkproletárok összefüggést az Anyám című versben! Vizsgáljuk meg a szóképek és a nyelvi alakzatok versbeli szerepét, hatását is! Hallgassuk meg művészek tolmácsolásában is a verseket! Beszéljük meg, milyen értelmezési, érzelmi többletet adnak ezek az előadások! 10 irodalom 8 kk.indd :21:46

11 3. Szerelmes versek Mikor az uccán átment a kedves Ringató Menedéket keresett. Az elképzelt minta lehetett meg benne, annyi csalódás, keserűség, árvaság után még fokozottabban, s erre a kész helyre tett be most, azonnal engem így szólnak József Attila utolsó szerelmének, Kozmutza Flórának a gondolatai. Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: Mutassunk rá a Mikor az uccán átment a kedves című vers meghitt hangulatára, derűs ábrázolásmódjára! Ismertessük fel a féltés, féltékenység gondolatának a pillanatnyi megjelenését is, majd a harmónia újbóli helyreállását! A Ringató című vers elemzésekor ismertessük fel, hogy a költő tudatosan él a beszédhelyzet és a szavak kétértelműségével. Nem tudjuk pontosan, hogy ki beszél, ki dalol, és azt sem, hogy kihez és kiről szól. Mondják el a gyerekek a véleményüket arról, hogy a költemény gyöngéd hangja mögött szerintük milyen szerelmi érzés rejlik! Fogalmazzák meg érveiket is a véleményük mellett! Végeztessünk gyakorlatokat a ritmus, a hangzás és a játékosság szerepének vizsgálatára az irodalmi alkotásban! 4. Költészet és történelem Levegőt! Már a vers címe is bátor hangot sejtet. Valóban, merész hangú vádbeszéddel ismerkedhetnek meg tanulóink, mely a jogtalanság, az önkény légköre ellen szól. Ismertessük fel a gyerekekkel azt is, hogy a versben többször ismétlődik a gyermek motívum: az első, a hetedik és az utolsó strófában is. Mutassunk rá ezek formájára és szerepére! Vizsgáljuk meg és értelmezzük a címet és az indító kérdést, mely egy végsőkig elkeseredett ember indulatoktól túlfűtött segélykiáltása. Jelöljék be a gyerekek a költemény szerkezeti egységeit, húzzák alá a kulcsszavakat, és készítsenek ezek alapján vázlatot! Fejtsék ki a véleményüket arról, miért beszélhetünk kétféle rendről a költeményben! 5. Lírai számvetés Születésnapomra Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: József Attila költészetéből vett válogatásunkat a halála évében írt játékos önvallomásával zárjuk. Ekkor írt verseinek hangja már egyre komorabb, a Születésnapomra, erre az önmagának ajándékba írt versre mégis a játékos ritmusok, a tündéri kedv és a csúfolódó irónia jellemző. Bizonyítsuk be tanítványainkkal a versből vett idézetekkel ennek a mondatnak az igazságtartalmát! Végeztessünk gyakorlatokat a vers szerkezeti egységeinek, kulcsszavainak, zeneiségét biztosító tényezőinek, hangvételének a felismerésére! Fontos feladatunk a vers írásképének a vizsgálata. Fogalmazzák meg a gyerekek, miről árulkodik a verssorok eltérő hosszúsága! KUCKÓ OLVASSUNK EGYÜTT! Kis József Attila-szöveggyűjtemény Radnóti Miklós Radnóti Miklós életútja Nem tudhatom Tétova óda Razglednicák Kiegészítő anyag: Hetedik ecloga 11 Radnóti Miklós Nem tudhatom című verse a hazaszeretetről szóló vallomás. Ismertessük fel a költemény szerkezeti egységeit a tanulókkal! (Milyen képekkel jelenik meg a gyermekkori, békés haza? Mely nézőpontból látjuk a tájat? Hogyan vezet át az első egység zárósora a következő részbe? Kinek a nézőpontjából készültek a háborús pillanatképek?) Kerestessük meg a tanulókkal a Szózatra utaló sorokat! Vonjunk párhuzamot Vörösmarty Szózata és Radnóti verse között! Gyűjtsenek tanulóink a ma gyar irodalomból ún. hitvalló verseket, prózarészleteket! Rendezzék el az anyagot, adjanak címet az antológiának, és egészítsék ki a gyűjteményt képzőművészeti alkotásokkal is! Kiegészítő anyag a Hetedik ecloga című vers. Radnóti a magyar irodalom legismertebb eklogairodalom 8 kk.indd :21:46

12 szerzője. Megismerkedhetünk a műfaj jellemző vonásaival, feleleveníthetjük a hexameteres versformáról tanultakat. Tétova óda Készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: A hitvesi líra tárgykörébe tartozó költemény már a címében is jelzi, hogy az óda műfaji jellemzőihez kapcsolódik. Feladatunk az óda műfaji jellemzőinek a vizsgálata. Végeztessünk feladatokat annak felismerésére, hogy a vers szerkezete, gondolatai, költői képei, verselése és rímelése milyen szerepet tölt be a versbeli harmónia és nyugalom megteremtésében! A vers egyetlen versfolyam, nincs strófákra tagolva. Bontsuk részekre mégis aszerint, hogy a lírai én munkája és hivatása vagy a családi boldogság áll-e a középpontban! Razglednicák Készség- és képességfejlesztési célok, ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok: A négy darabból álló képeslap a szörnyű menetelésnek a tragikus állomásait örökítette meg. Feladatunk a razglednicákon a reális, az expresszionista és az idillikus vonások megkeresése és felismerése. Az utolsó képeslap eltér az előzőektől, a költő már nem ura teljes egészében erejének. Ismertessük fel tanulóinkkal ennek tartalmi és formai eszközeit! Feladatunk az alliterációk és jelzők hangulati szerepének a bemutatása is. Összefoglalás Témazáró dolgozat Házi dolgozat: II. irodalmi dolgozat írása. Fogalmazás írása két-három oldal terjedelemben önéletrajz témában. Modern idők dráma és film A fejezetben a némafilm mint önálló, a színpadihoz közeli kifejezésforma bemutatásán keresztül közelítjük meg a drámai, színpadi művek feldolgozását. Utóbbihoz kapcsolódóan bemutatjuk egy több különböző műfajban is visszatérő motívum, sablon továbbélését. Ettől a megközelítéstől reméljük, hogy meghozza (vagy ébren tartja) a diákok olvasási kedvét, és lehetővé teszi számukra, hogy felfedezzék, mennyire élő lehet egy 16. századi tragédia világa. Megközelítések, órabeosztás (lehetőségek, pl.) A B C Megközelítés 1 2. óra: a némafilm mint önálló kifejezési forma megismerése Chaplin filmjén keresztül 3 5. óra: a Rómeo és Júlia feldolgozása, a szerelmi alapmotívum továbbélésének bemutatása 6. óra: projektmunka (indítás) vagy projektbemutatók A Rómeo és Júlia feldolgozása, a szerelmi alapmotívum továbbélésének bemutatása más művek drámák, regények, filmek feldolgozásával ( projekt) órában A Rómeo és Júlia feldolgozása önmagában 3 6 órában (mellette differenciált projektmunkával egy másik Shakespearedarab megismerése) Kinek? Olyan csoportok számára, amelyekben a tanulók egy jó része könnyen olvas/ szeret olvasni, és nyitott az újdonságokra, érdekességekre. Olyan csoportoknak, amelyekben többségben vannak a nehezen olvasó, kevéssé motivált diákok. Olyan csoportoknak, amelyekben vannak nehezen olvasó, kevéssé motivált diákok a jól (jobban) olvasók mellett. 12 irodalom 8 kk.indd :21:46

13 Bajusz, kalap, fogaskerék A fejezet (modul) feldolgozásának legfőbb problémája, hogy általában nincs idő alkalom, lehetőség a film órai vetítésére. Emiatt érdemes a feldolgozásban egyes diákok önálló (előzetes) munkájára építeni, illetve felfoghatjuk a feldolgozást magát egyfajta kedvcsinálóként, motiváló bevezetőként. Ehhez kívánunk mintát, ötletet adni a közölt óratervekkel. Óratervek (minták, ötletek) Előzetes feladatok Tankönyv 130. o. 2., 4., 131. o. 5 6., 1. Egy-két héttel korábban adjuk ki a feladatokat érdeklődő, vállalkozó tanulóknak; a későbbiekbe n ők lesznek a csoportos feladatmegoldások során a téma szakértői (ismerői). Kérjük meg őket/biztosítsunk nekik lehetőséget arra, hogy nézzék meg a filmet (közösen vagy egyénileg). Munkaformák: a diákok az ilyen típusú feladatokat szívesen vállalják párokban vagy kisebb csoportokban. Megoldás lehet az egyéni feladatokra épített kooperatív munka, pl. közös filmnézés után (az egyes feladatoknál megadott szempontok felosztása, ezek megbeszélése és az eredmény rögzítése a grafikus szervezők ábra, táblázat segítségével). 1. óra Ráhangolódás: 130. o. 1. (pl. ötletbörze*) Jelentésteremtés: 130. o. 3.: a gyári jelenet megtekintése csoportmunka; az előzetes feladatra felkért tanulók vezetik a csoportok feladatmegoldását, felhasználva munkáikat (módszerek pl. útlevél kettéosztott napló *). Reflektálás: 131. o. 2 3.: előzetes tanulói tevékenységre épített csoportmunka; az előzetes feladatra felkért tanulók a grafikus szervezők segítségével ismertetik előzetes feladataikat, megoldásaikat, irányítják a csoportok feladatmegoldását (módszerek pl. körforgó/ablakok*). Zárás: pl. kilépőkártya csoportonként. Szorgalmi házi feladat: 130. o. 3., más jelenetekkel. 10 perc 15 perc 15 perc 5 perc 2. óra Ráhangolódás: felolvasás a 130. o. 3. megoldásaiból (az előző órai csoportmunka vagy szorgalmi feladat produktumai). Jelentésteremtés: 132. o. 1 3.: választott jelenetek megtekintése, kreatív csoportmunka, bemutatók. Reflektálás: 132. o. 4 5.: projektindítás (módszer pl. ötletbörze kreatív csoportmunka); a folytatása, kifutása lehet pl. projekt megvalósítása az összefoglaló-záró órára (több tanórán keresztül beszámolók, lépések vagy az ottani munka előkészítése). A feldolgozás folytatása (tanórákon kívül): pl. közös filmnézés, megbeszélés a csoporttal, osztállyal tanórán kívüli filmklub keretében, plakát készítése, ajánló írása és bemutatása az osztályban, iskolában (érdeklődő tanulók), iskolai szintű vetítés, egyes diákok vitaindítójával, projektindítás, projektmunka. 10 perc 25 perc 10 perc Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok 130./1. A párhuzam (hasonlat) értelmezése során érdemes szétválasztani, tudatosítani a hasonlat két elemét összekötő képi mozzanatokat (vonulás, tolongás, egyformaság stb.) és a hasonlatban rejlő további asszociációs lehetőségeket (a nagyvárosi emberi élet minősége, terelt, irányított volta, egyformasága, szürkesége stb.). 130./2. Az ábrán megjelölt szempontokat adjuk (előzetes) megfigyelési szempontokként a filmhez tanulópároknak/hármas csoportoknak. Az órán a párok/hármas csoportok maradjanak együtt, válasszanak maguk mellé társakat a 3. feladat megoldásához! Módszer, pl.: az előzetes feladatot nem kapott diákokat megkérjük, készítsenek néhány szempont alapján útlevelet (körözést, adatlapot) a szereplőkről a feladatuk, hogy ehhez kérdezzék ki azokat, akik már látták a teljes filmet. Az útleveleket kitehetik az osztály egyes pontjaira, ahol a többiek még az óra folyamán/végén megnézhetik, 13 irodalom 8 kk.indd :21:46

14 véleményezhetik. (Ötletadó, motiváló lehet, ha a filmből kiemelt jelenetekkel illusztrált munkalapokat adunk ki a feladathoz.) 130./3. A feladat lényege a nézőpontváltó írás gyakorlása (RAFT). A tanulók az ilyen típusú feladatokat szívesebben végzik párban vagy kisebb csoportban az órán, illetve sokszor házi feladatként is. Fontos, hogy írásukról, a szempontoknak való megfelelésről visszajelzést kapjanak. Ez lehet tanári pl. felolvasás után szóban vagy a csoportmunka közben, illetve jöhet a tanulóktól, pl. a munkák kicserélése párok/csoportok között, írásos kommentálás, értékelés. (Az óratervi mintában kooperatív órai csoportmunka, illetve otthoni feladat.) 130./4., 131. o. 5 6., 1. A feladatok célja, hogy a film mint lényegében epikus alkotás első szintű befogadását megkönnyítsék, megalapozzák interpretációját. (Pl. helyszín, környezetrajz, a cselekmény nyomon követése és összefüggéseinek feltárása, jellemformálás.) A feladatok az óratervi mintában a tényleges, órai feldolgozást megelőző feladatokként szerepelnek. A feladatokat végző diákok később meg kell, hogy osszák tudásukat társaikkal. Emiatt különösen fontos a grafikus szervezők használata, illetve a jegyzetek készítése. 131./1 3. A feladatsor a film interpretációját ( értelmezés ) célozza, a címből kiindulva, elsősorban a filmben szatirikusan megjelenő kritika irányából. Ebben az összefüggésben némileg a háttérbe szorul a szerelmi szál, de természetesen erre is érdemes kitérni. A kiindulást az 1. feladatban adott ábra mint grafikus szervező jelenti, erre építhető mint annak továbbgondolása a 2 3. feladat. (Órai munkavégzés esetén pl. csoportmunkával, a témákat megosztva tanulócsoportok között, pl. ablakok módszerrel.) Az óratervi mintában az 1. feladat előzetes feladatként szerepel. A feladatot kidolgozó diák(ok) mint témagazdák vagy szakértők segíthetik a csoportok munkavégzését. A feladatsorhoz kapcsolható az oldalsáv Modern idők?/1 3. feladata. (Előzetes vagy a továbbgondolásra indító otthoni feladat, párok-csoportok.) Ez a megközelítés összekapcsolja a megjelenésében, tempójában régi filmalkotást a tanulókat körülvevő valósággal. ÖTLET A 131. oldalsáv két feladatsorától (Modern idők?/ellenutópiák évszázada) elindítható egy ellenutópia projekt. A projekt összekap – csolható a tankönyv utolsó témakörének 2. fejezetével (Teremtett világok/kétes jövő? Az ellenutópia; oldal), illetve lehetővé teszi a differenciálást, az olvasni szerető, nagyobb ívű társadalmi kérdésekre nyitott tanulóknak többletfeladat megoldását és egyfajta motiváló-irányító szerepbe helyezését. A projekt lépései, kivitelezése A fejezet tárgyalása közben kérjünk meg érdeklődő (l. fentebb) tanulókat, lehetőleg párokban/hármas csoportokban a 131. és oldal szélső sáv feladatainak megoldására. (Egy-egy páros/hármas csoport kapjon egy-egy feladatsort. Kevés vállalkozó esetén nem kell minden feladatsort kiosztani. Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy a megoldáshoz el kell olvasni egy regényt, illetve meg kell nézni egy filmet Huxley: Szép új világ, Bradbury: Fahrenheit 451, film: Mátrix, de sok érdeklődő esetén megadhatunk további ellenutópiákat is, pl. Orwell: 1984, Burgess: Gépnarancs, filmen Terry Gilliam: Brazil)! Adjunk határidőt a feladatok megoldására, és adjunk lehetőséget órai keretben vagy tanórán kívül, szervezett formában arra, hogy egymással tapasztalatot cseréljenek a párok/csoportok. (Mutassák be egymásnak a megoldásaikat, esetleg egy-két egyszerű kérdésre adjanak választ közösen az ellenutópia műfajával, jellemzőivel a művek hasonlóságaival, különbségeivel kapcsolatban.) Az ellenutópia fejezet feldolgozásakor ezek a diákok (227. oldal 1 4. feladatok) előzetes információkkal bíró szakértőkként, illetve kontrollcsoportként működhetnek közre/kaphatnak önálló feladatot a kooperatív csoportmunkában oldal lapszél 1. A feladat megoldása bizonyára nem kevés meglepetéssel szolgál majd a diákoknak érdekes lehet látni, hogy a már jócskán régi klasszikusként elkönyvelt nyugatosok, Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila stb. kortársai voltak Chaplinnek, sőt, vannak közöttük, akik láthatták (volna) a filmet. 14 irodalom 8 kk.indd :21:46

15 Ugyanakkor az is meglepő lehet, hogy jóval későbbi generációk szülöttei (pl. Petri György, Cseh Tamás, Sánta Ferenc, Sütő András stb.), már a mi (akár még a tanulóké is) kortársaink voltak oldal lapszél 2 4. A kutatási feladatokhoz jól használható a nyomtatott lexikonok mellett a Wikipédia (magyar nyelvű) Chaplin-oldala, illetve a művész hivatalos oldala ( angol) oldal lapszél 5. A feladat célja a kreatív írás gyakorlása. Fontos, hogy a szöveg formája és regisztere megfeleljen a műfajnak (beszédhelyzet, közönség. ). A feladatot adhatjuk páros, csoportos feladatként. Munkaforma lehet pl. háromlépéses interjú, szerepjáték. A feladathoz jól használhatók az előzőhöz megadott források. Örökzöld témák Olvasat A dráma feldolgozásának alapját a mű szövegének értő olvasása, illetve drámai szerkezetének, a szereplők kapcsolatrendszerének, motivációinak áttekintése jelenti. Ennél a munkafázisnál (is) érdemes figyelembe venni a tanulók felkészültségében, olvasási tempójában, motiváltságában jelentkező különbségeket a csoportokon belül. Erre a csoport összetételétől függően több lehetőséget is kínál a tankönyv és a munkafüzet. Ötletek, lehetőségek az értő, önálló olvasat kialakítására: A) Olyan csoportokban, ahol a többség viszonylag jó, életkorának megfelelő olvasási képességekkel bír, megfelelően feladattudatos, jól kommunikál. A munkafüzet o. feladatainak kidolgozása otthoni, egyéni (páros, kiscsoportos) munkavégzéssel ( olvasónapló ), a dráma előzetes, egyéni (otthoni) olvasása mellett. A feladatok, megoldások áttekintése órán (kooperatív páros, csoportos vagy frontális munka). B) Olyan csoportokban, amelyekben a csoport egy része szívesen olvas, jó, életkorának megfelelő olvasási képességekkel bír, egy másik, számottevő része viszont nehezebben, kevésbé szívesen olvas. A munkafüzet o. feladatainak kidolgozása otthoni, egyéni (páros, kiscsoportos) munkavégzéssel ( olvasónapló ), a dráma elő – zetes, egyéni (otthoni) olvasása mellett önként vállalkozó/kiválasztott és felkért tanulók. A feladatok, megoldások áttekintése órán (kooperatív páros, csoportos vagy frontális munka szakértői csoportok létrehozása azokból a tanulókból, akik előzetesen feladatot vállaltak. Ezzel párhuzamosan szövegolvasás, kifejleti jóslatok alkotása (tankönyvi feladatok, pl. tankönyv fent) azok a tanulók, akik nem vállaltak előzetesen feladatot. (Ők a feldolgozással párhuzamosan olvassák a drámát, illetve annak részleteit az órákon.) Kooperatív csoportmunka a megoldások bemutatása, megbeszélése, újabb feladatok (pl. tankönyv oldal). C) Olyan csoportokban, amelyekben a csoport nagyobb része nehezebben, kevésbé szívesen olvas. Ebben az esetben a diákok a feldolgozással párhuzamosan olvassák a drámát, illetve annak részleteit az órákon. Szövegolvasás, kifejleti jóslatok alkotása (tankönyvi feladatok, pl. tankönyv fent) Kooperatív csoportmunka a megoldások bemutatása, megbeszélése, újabb feladatok (munkaforma pl. vándorló csoportok). Interpretáció A befogadás második lépése a dráma (önálló) interpretációja ( értelmezés ) a megismert szövegre, saját olvasatra építve. Ebben a fázisban nem feltétlenül kell, hogy cél legyen egy a mű egészére kiterjedő értelmezés kialakítása. (Általában véve elegendő a cselekmény, a drámai szerkezet ismeretében, ezek előterében a tankönyvben olvasható részletek interpretációja, illetve azokra mint mozaikkövekre építve egyes, a művön végigvezethető szempontok interpretációja.) Az interpretáció lényeges (talán legfontosabb) része a jelenetek, szituációk átlátása, 15 irodalom 8 kk.indd :21:46

16 az érzelmek, egyéb motiváló tényezők felfedezése. Ehhez szükséges a kapcsolat megteremtése a saját ismeretekkel, világképpel. (Ebben segítséget nyújtanak a tankönyvi o. fő- és részben az oldalsáv feladatai, illetve a B) és C) típusú csoportokban a munkafüzet oldal feladatai, grafikus szervezőkként.) Ötletek, lehetőségek az (önálló) interpretációra. Reflexió A közvetlen olvasatra és az önálló interpretációra épülhet harmadik, immár lezáró fázisként az ezekre történő reflektálás. A reflexió többféle irányt vehet, illetve különböző tartalmakat hozhat létre. Egyik formája lehet az önértelmezés, a mű és a tanulók emberi érzelmekről, viselkedésről, élethelyzetekről alkotott képének összevetése (ehhez alapot adnak pl. a munkafüzet o., a tankönyv o. belső sáv feladatai, illetve a 143. o. szélső sáv feladatai). Egy másik formája a motívum megfigyelése, a mű és a motívum továbbélésének feltérképezése lehet az irodalomban és az irodalom határterületein. (Ehhez pl. a , illetve a 138. o. lapszél feladatai szolgáltatnak anyagot, illetve kiindulási alapot.) A harmadik irány a darab szüzséjének, részleteinek, illetve főmotívumának újraalkotása, aktív újrajátszása lehet (pl. tankönyv 141. o. lapszél feladatai). Óratervek (minták, ötletek) A) Olyan csoportokban, ahol a többség viszonylag jó, életkorának megfelelő olvasási és kommunikációs képességekkel bír. Előzetes feladatok Munkafüzet o. Kérjük meg megfelelő idővel (2-3 héttel a feldolgozás megkezdése előtt) a tanulókat a dráma olvasására. Alakítsunk párokat/háromfős csoportokat, és osszuk szét közöttük a munkafüzet oldal feladatait. (Természetesen nem érdemes mindenáron minden feladatot kiosztani.) Az osztály létszámától függően 1-1 pár/csoport több, 1 3 feladatot is kaphat. Ha a párok/csoportok több feladatot is kapnak, érdemes a feladatokat úgy csoportosítani, hogy a cselekményre ( o.) és a szereplőkre ( o.) vonatkozó feladatok közül egyaránt kapjon minden pár/csoport. Ezután kérjük meg a tanulókat, hogy olvasás közben kiemelten figyeljenek a feladatukra (feladataikra), beszéljék meg a párjukkal/csoportjukkal, és írásban készítsék el a feladatokat. (Érdemes egy olyan határidőt beiktatni kb. 1 héttel a feldolgozás kezdete előtt, amikor be kell mutatniuk, hol tartanak, illetve mondhatjuk azt is, hogy addigra készen kell lenniük, de még utána lesz idő egyeztetni a párjukkal/társaikkal.) 1. óra Ráhangolódás: tanári bevezető érdekességek a drámáról, előadásokról, filmekről/jelenet bemutatása és felismerése (rögtönzött szituációs játék), aktív táblás feladatok; FONTOS: az óra feladatainak, menetének ismertetése. Jelentésteremtés: az információk megosztása kooperatív csoportmunkával mf o. (3 megy, 1 marad, variáció). Alkossunk 4 fős csoportokat úgy, hogy minden csoporttag más felada – tot hozzon kidolgozva, előzményként! A cso porttagok ismertessék a megoldásokat, írásaikat, véleményüket! Mindenki készítsen jegyzeteket (ha van, használja a munkafüzetet)! A csoporttagok kb. 10 perc múlva szóródjanak szét úgy, hogy hárman üljenek át másik asztalokhoz! Nem fontos (nem is megoldható) arra figyelni, hogy olyan diákokkal kerüljenek össze, akik más feladatokat oldottak meg. Ugyanúgy ismertessék, nézzék át a megoldásokat (a csoport igényei szerint, lehetőleg azokat, amelyeknek a megoldása még nem szerepel valakinél, de nézzék meg a többit is). A szóródást kb. 10 perc múlva ismételjük meg! Jelezzük, hogy nem baj, ha nem találkozik mindenki minden feladat megoldásával! A csoportmunka alatt figyeljük, nézzük, hogyan haladnak a tanulók a munkafüzet kitöltésével, illetve jelezzük előre, hogy néhány munkafüzetet át fogunk nézni! 5 perc 30 perc 16 irodalom 8 kk.indd :21:46

17 Reflektálás: frontális munka emeljünk ki és ismertessünk/bocsássunk vitára néhány szellemes vagy éppen vitatható megoldást. Házi feladatként adhatjuk a hiányok pótlását, a munkafüzet feladatainak kiegészítését pl. tanulópárokban. 2. óra Ráhangolódás: pl. szinkronjáték (egykét perces film- vagy színházi jelenet erkély, búcsú, kripta stb. levetítése hang nélkül, megfelelő számú diák rögtönzött alámondásával); szövegfelismerés (ki, mikor, kinek mondta felolvasás/aktív tábla); játék a beszedett feladatokkal (melyik feladat megoldása milyen nézőpontot tükröz, milyen a színvonala, melyik osztálytársad írhatta) értékelés. Jelentésteremtés: csoportmunka, 4 fős csoportokban; feladatok: tk o. alsó 1 4., tk o. 1 4., tk o. 1 4., tk o. 1 5., o A csoportok a teljes kérdéssorokat dolgozzák ki (az osztály/csoport létszámától függően több csoport is dolgozhat egy-egy feladatsoron). Fontos, hogy minden csoport írásos, bemutatható produktumot hozzon létre. (Ahol van ilyen, pl o. 1., 4., használják a grafikus szervezőket; ahol nincs, maguk is készíthetnek ilyet, pl o a cselekmény menetét, lehetséges elágazásait szemléltető ábra.) A csoportoknak ajánlhatunk, illetve megadhatunk a feladatok megoldásához illeszkedő módszereket (ezeket, ha még nem ismerik, érdemes rövid leírással használati utasítással kiadni; pl o. 4. ablakok/körforgó), vagy rájuk bízhatjuk a munkaformát és munkamegosztást. A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címs zó alatt. 10 perc 5 perc 25 perc Reflektálás: a megoldások bemutatása, csoportmunkával (a csoportok mozgása, vándorló csoportok, három megy, egy marad) vagy frontális munkával. Az előbbi esetben kb. 5 perces cserékkel és megfelelő útvonalon minden csoport láthat minden típusú megoldást. A frontális munka esetén kiválaszthatunk példaértékű megoldásokat, azokat bemutathatjuk és értékelhetjük. (A többit pl. a szünetekben kiállíthatjuk, vagy a következő óra elején bemutathatjuk.) Érdemes önként vállalkozó tanulóknak szorgalmi házi feladatként vagy kijelölt feladatként kiadni olyan feladatokat, amelyek a következő órai munka alapját adhatják/kiegészíthetik az órai feldolgozást (pl. tk o. lapszél 2., 135. o. lapszél 1 3., 138. o. lapszél 1., 140. o. lapszél 1.). 3. óra Ráhangolódás: pl. az előző órán leírtak valamelyike (a választott reflexiónak megfelelően, gondolatindítóként), illetve az előző órai produktumokból választott részletek, darabok bemutatása (erre akár több időt is szánhatunk). Jelentésteremtés: csoportos vagy frontális munka a reflexió választott irányának megfelelően a tk o. lapszél feladataiból. (Jól használhatók lehetnek a munkafüzet korábban megoldott, illetve az esetleg erre a célra meghagyott feladatai.) A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt. Reflektálás: A választott témá(k)nak és munkamódszernek megfelelően a produktumok bemutatása, megvitatása/ véleményezése (l. az előző óránál); személyes reflexió (írásban), pl. mf. 90. o. Ha én lennék. ÖTLET: a tk o. lapszél 1 5. feladatából projektet indíthatunk, amelyből komolyabb produktum is kihozható. 15 perc 5 perc 25 perc 15 perc 17 irodalom 8 kk.indd :21:46

18 B) Olyan csoportokban, amelyekben a csoport egy része szívesen olvas, jó, életkorának megfelelő olvasási képességekkel bír, egy másik, számottevő része viszont nehezebben, kevésbé szívesen olvas. Előzetes feladatok Munkafüzet o. Kérjünk fel önként vállalkozó/választott tanulókat megfelelő idővel (2-3 héttel a feldolgozás megkezdése előtt) a tanulókat a dráma olvasására. A továbbiakban járjunk el úgy, mint az A) típusú feldolgozásnál, azzal a különbséggel, hogy csak a cselekményre vonatkozó feladatokat ( o.) osszuk ki a párok/ csoportok között. (Ha kevés olyan tanuló van a csoportban, aki megfelelően motivált, vállalkozó, egyegy tanuló önállóan is kaphat feladatot.) 1. óra Ráhangolódás: l. az A) típusú feldolgozás 1. óráját. Jelentésteremtés: szakértői csoportok létrehozása kooperatív csoportmunkával (azokból a tanulókból, akik előzetes feladatot vállaltak mf o. hasonlóan az A) típusú feldolgozás 1. órájának azonos részéhez). Ezzel párhuzamosan szövegolvasás, kifejleti jóslatok alkotása és ellenőrzése tk o fent (azok a diákok, akik még nem olvasták a drámát). A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt. Reflektálás: csoportmunka, kooperáció; tk o lent Alkossunk új csoportokat úgy, hogy minden csoportban legyenek olyan ta nulók, akik már olvasták a drámát, és olyanok is, akik még nem. FON- TOS, hogy a feladatokat úgy adjuk ki, hogy azok, akik már olvasták a művet, ne tudjanak magukban dolgozni/ ne maradhasson rájuk a feladat. (Pl. a feladatok, csoportbeli szerepek elosztása kérdező, válaszadó, jegyző stb., olyan munkamódszerek, amelyeknek a 5 perc 25 perc 20 perc végén egyéni produktumnak kell létrejönnie kettéosztott napló, jegyzőkönyv stb.) A csoportok feladata lehet, hogy készítsenek a cselekmény menetét, lehetséges elágazásait szemléltető ábrát. A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt. FONTOS: adjuk ki feladatként, hogy akik még nem olvasták, kezdjék meg a dráma olvasását. Érdemes megjelölni helyet, egységet, ameddig a következő órára el kell jutni. 2. óra Ráhangolódás: l. az A) típusú feldolgozás 2. óráját. Jelentésteremtés: kooperatív csoportmunka, szakértői csoportok. Alakítsunk 3-4 fős homogén csoportokat úgy, hogy lehetőleg olyanok kerüljenek egy csoportba, akik korábban előzetes feladatot vállaltak (vagyis már korábban olvasták a teljes drámát, és külön csoportokba szerveződjenek azok, akik csak elkezdték vagy éppen frissen olvasták a drámát az órára. Törekedjünk arra, hogy kb. egyforma számú csoportot alakítsunk a két típusból. Osszunk ki a csoportok között választott feladatokat a tk o., illetve mf o. feladatai közül. Nem fontos, hogy minden feladaton két különböző típusú csoport dolgozzon, de szervezhetjük így is a folyamatot, illetve adhatunk több feladatot is egy-egy csoportnak. (Amennyiben megjelöltünk egy helyet, ameddig el kellett jutni az olvasásban azoknak, akik az előző óra után kezdték el a drámát, figyeljünk arra, hogy a nem egy szövegre vonatkozó feladatok közül olyanokat kapjanak, amelyek zömében az olvasott részekre vonatkoznak.) Kb. 15 perc után keverjük meg a csoportokat; pl. 2-2 tanuló üljön át, vagy 3 megy, 1 marad. Nem baj (sőt!), ha a csoportok nem végeztek a feladataikkal. Az új csoportok tagjai ismertessék és beszéljék meg egymással a megoldásaikat 5 perc 30 perc 18 irodalom 8 kk.indd :21:47

19 mindenki használja a munkafüzetét, illetve a könyv feladatainál a füzetben rögzítse a maga megoldását, és folytassák a feladatok végzését. Amennyiben a csoportok megfelelő tempóban haladnak, illetve nagyjából befejezik a feladataikat, kb. 10 perc után újrakeverhetjük a csoportokat, a korábbi szisztémának megfelelően úgy, hogy olyanok találkozzanak, akik még nem dolgoztak együtt. FONTOS: a csoportmunkának legyenek szöveges/grafikus, értékelhető produktumai. A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt. Reflektálás: pl. kilépőkártyák, a csoportok/diákok önértékelése, vagy kreatív szövegalkotást igénylő egyéni feladatok (pl. mf. 79. o. 2., 82. o. 2., tk , ) Ha kreatív szövegalkotást igénylő feladatokat adunk ki az óra utolsó fázisában, jó megoldás lehet, ha a diákok pl. párokban kezdik meg a munkát, és otthon egyénileg fejezik be. Ebben az esetben a következő órán a ráhangolódás választott szövegek felolvasása lehet. 3. óra Ráhangolódás: l. az A) típusú feldolgozás 3. óráját, illetve az előző órához fűzött megjegyzést. Jelentésteremtés: a kooperatív csoportmunka folytatása a fennmaradó feladatokkal, kiegészítve a kreatív szövegalkotási feladatokkal (ha a csoport egészében nehezen halad; l. az előző óránál), vagy kooperatív csoportos/frontális munka a reflexió választott irányának megfelelően a tk o. lapszél feladataiból. (Jól használhatók lehetnek a munkafüzet korábban megoldott, illetve az esetleg erre a célra meghagyott feladatai.) A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt. 10 perc 10 perc 25 perc Reflektálás: a feladatok megoldásainak bemutatása, vagy a reflexió választott témájának és munkamódszerének megfelelően a produktumok bemutatása, megvitatása/véleményezése; személyes reflexió (írásban), pl. mf. 90. Ha én lennék. ÖTLET: a tk o. lapszél 1 5. feladatából projektet indíthatunk, amelyből komolyabb produktum is kihozható. 10 perc C) Olyan csoportokban, amelyekben a csoport nagyobb része nehezebben, kevésbé szívesen olvas. 1. óra Ráhangolódás: szövegolvasás, filmrészlet, a téma bevezetése. Jelentésteremtés: csoportmunka, szövegolvasás, kifejleti jóslatok alkotása és ellenőrzése tk o fent. Reflektálás: frontális, egyéni vagy páros munka a tk o. belső sávból. Jó megoldás lehet, ha a diákok pl. párokban/kiscsoportokban kezdik meg a munkát, és otthon egyénileg fejezik be. Ebben az esetben a következő órán a ráhangolódás választott megoldások ismertetése lehet. FONTOS: a tanulókat biztassuk a dráma olvasására, esetleg megadhatunk pl. tankönyvi részleteket kötelezően elolvasásra. ÖTLET: érdeklődő tanulókat megkérhetünk a dráma elolvasására ( szakértői csoportok), esetleg jelenetek előadására. A differenciálás egy formája lehet további, személyre szóló munkafüzetbeli feladatok kiadása ( kutatás, projekt ). 2. óra Ráhangolódás: l. az A) típusú feldolgozás 1. óráját, illetve az előző órához fűzött kiegészítést. 10 perc 25 perc 10 perc 10 perc 19 irodalom 8 kk.indd :21:47

20 Jelentésteremtés: frontális, egyéni vagy páros munka a tk o. belső sávból (az előző órán még el nem végzett, illetve be nem fejezett feladatok megoldása). Választott feladatok szövegrészletek olvasásához kapcsolva a mf o. feladataiból (megadott szöveghely, helyek közös/egyéni olvasása után a feladatok részleteinek elvégzése közösen, frontálisan vagy páros/csoportos munkával). A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt. Reflektálás: részletekhez fűződő kreatív írásmű (fiktív napló, levél, belső monológ, átirat stb.) készítése. (Kiindulást jelenthetnek a tankönyv és a munkafüzet elvégzett feladatai.) Jó megoldás lehet, ha a diákok pl. párokban/kiscsoportokban kezdik meg a munkát, és otthon egyénileg fejezik be. 3. óra Ráhangolódás: l. az A) típusú feldolgozás 1. óráját. Jelentésteremtés: frontális, egyéni vagy páros munka a tk o. belső sávból (az előző órákon még el nem végzett, illetve be nem fejezett feladatok megoldása), illetve választott feladatok a szélső sáv feladataiból. Választott feladatok szövegrészletek olvasásához kapcsolva a mf o. feladataiból (megadott szöveghely, helyek közös/egyéni olvasása után a feladatok egyes részleteinek elvégzése közösen, frontálisan vagy páros/csoportos munkával). A módszerekről bővebben l. a Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok címszó alatt. Reflektálás: ajánló, ismertető, részletekhez fűződő kreatív írásmű (fiktív napló, levél, belső monológ, átirat stb.) készítése. 25 perc 10 perc 10 perc 25 perc 10 perc A csoport haladási tempójának függvényében áttérhetünk a reflexió valamelyik irányára. (L. fentebb.) Jó megoldás lehet, ha a diákok pl. párokban/kiscsoportokban kezdik meg a munkát, és otthon egyénileg fejezik be. A produktumokat felhasználhatjuk az értékeléskor. ÖTLET: A gyengébb olvasási képességű, esetleg kevésbé motivált csoportok esetében is motiváló, sikeres lehet a tk o. szélső sáv 1 3. feladat elvégzése, illetve a tk o. szélső sáv 1 4. feladat vagy ahhoz hasonló kidolgozása, akár projektszerűen, a feldolgozással párhuzamosan. Adott esetben akár ezeket is kiemelhetjük elsődleges feladatként, és ehhez kapcsolhatjuk a drámafeldolgozást. (Ugyanezt megtehetjük a filmfeldolgozások esetében is; pl. a tk o. szélső sáv feladataiból kiindulva.) Feladatok, módszerek, megoldási vázlatok 134. o (fent) A verses, drámai szöveg, különösen az egyébként is nehezen, keveset olvasó diákok számára kimondottan nehezen befogadható. A feladatsor egyfelől a szövegrészletek (prológus, zárszó) feldolgozását segíti (a prológushoz kapcsolódóan az ábrával). Másfelől a cselekmény kivonatának lényegében a drámai szüzsé áttekintése alapot szolgáltat a dráma, illetve a részletek olvasásához. Ebből adódóan egyrészt akkor töltheti be a szerepét, ha a diákok nem önállóan, előre olvassák el a drámát, hanem a feldolgozással párhuzamosan, illetve csak részletek befogadását tűzzük ki célul. Másrészt viszont a feladat megoldásának akkor is lehet tanulsága, ha a diákok önállóan, előre olvassák a drámát. Ebben az esetben a prológus, az előrevetítés fogalmának tartalommal való megtöltése lehet a célja, illetve átvezet a drámai tanulság (szerzői intenció ) megfogalmazásával az interpretáció szintjére. További felismerési lehetőségeket kínál a prológus, mint a szövegtípus egy jellemző példájának feldolgozása hogyan ragadható meg a beszédhelyzet, mi a szöveg funkciója, hogyan tölti be ezt; pl. mit mond el és mit nem. 20 irodalom 8 kk.indd :21:47